Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-07 / 184. szám

1953 AUGUSZTUS 1

NAPLÓ

3

A műszaki vezetők és a fizikai öa'gozőS szaros együttműködése biztosítja az sugusz us 20-) váílatások tel esitését Szabolcs kerületié»

Közeledik augusztus 20, alkotrná- nyunk ünnepe. Bányászaink e napot minden évben a munka megja- 'itásávai a tervek túlteljesítésével köszöntötték. Jelenleg is a több szóért, az új kormányprogramul való- faváltáséért harcolnak. De az aknák eredményei azt mutatják, hogy nem elég

eredményesen; így van ez a Pécsszabolcsi Béke- és István-aknán Mindkét akna bányászai júliuson is messze elmaradtak a terv 'nögött, nem teljesítették tervüket. Jelenleg 90 százalék körül mozog teljesítményük. A dolgozók természetesen ebbe nem nyugszanak be- k- A műszaki vezetőséggel karöltve megbeszélték a lemaradás behozásá- nak feltételeit, kidolgoztak egy ope- ra!iv tervet, melynek végrehajtásául nemcsak a tervet, de terven fe- is termelnek augusztus 20-ig.

Szabolcs kerület bányászai elhatározták: az alkotmány ünnepéig 400 tonna szenet adnak tervükön túl ^7- egyszer már felhasznált, az újrafelhasználható bányafamennyiséget "ét százalékról 2 5 százalékra eroe- nk. A júliusban elért 4.22 százalékos palaíartalmat 3.8 százalékra Csökkentik. Vállalják, hogy augusztus 20-ig a műszaki normákat száz százalékon alul teljesítők számát 60 tövei csökkentik.

Mint Szilas elvtárs, a Szabolcs- kerüle* üzemvezetője is mondotta a kidolgozott terv. a vállalás reális es_ teljesíthető. Ennek érdekében a ^űszaki elvtársak növelik a szónkon dolgozók számát, minden fejtést rendesen ellátnak üres csillével, faanyaggal és jó gépekkel, szerszámokkal.

A feladat végrehajtásában komoly munka vár mindenekelőtt a párt- szervezetekre és népnevelőire, az üzemi szakszervezetre. Jelenleg ;< terv nemteljesítésének legdöntőbb oka a sok igazolatlan mulasztás, a nagyszámú álbetegeskedés, a munkaidő nem kellő kihasználása. Mindezt csakis a politikai nevelőmunka megjavításával lehet kijavítani, amiből természetesen ki kell hogy vegye részét műszaki értelmiségünk is.

Alig született meg az elhatározás, máris lelkesen csatlakoztak hozzá körletük nevében, a körletvezető aknászok. Nemes Ferenc és Guth József elvtársak körlete vállalták, hogy az eddigi 70—80 százalékos na- oi teljesítményük helyett száz százalékra teljesítik tervüket. Az István- aknai Nagy József (8) körletvezető, akinek körlete jelenleg 98 százalékon áll, ígéretet tett. hogy augusztus 20-ig 106 százalékra emeli havi átlagát. Horváth Lajos körletvezető az eddig elért 89.7 százalékról 102 százalékra tett Ígéretet.

Az István-aknai bányamesterek sem akarnak tétlenkedni a most meginduló széncsatában. Gróssz György elvtárs vállalta, hogy Vin- oze Ferenc, István-akna egyik legnagyobb teljesítményű fejtését. Tátrai József elvtárs pedig a Háromszéki Vilmos fejtését patronálja, segíti, hogy tervét maradéktalanul végrehajthassa.

II „vgndsgbrlgádok“ ió munkája nyomán 18 n^ppa csökkeni a lemaradás a Komiő-kenderföidi építkezés kettes számú lő-éiitésveze őségén

„Segítsük felépíteni a szocialista Komlót!" — ezzel a jelszóval küldték brigádjaikat első épülő szocialista bányavárosunkba, az ország különböző részeiben dolgozó építőipari trösztök.

Tatabányáról a 47-es tröszt legjobb. 24 tagú komplexbrigád jáva> sietett a kenderföldi építkezés segítésére. A brigád a negyvenkétnapos lemaradással küzdő kettes számú fő-építésvezetőségen kezdte meg munkáját. Vállalták, hogy két épületet a pincefödémig elkészítenek, — Az új kormányprogramm bejelentése után azonban — amely egyik fö feladatul tűzte ki a lakásépítések meggyorsítását — elhatározták, hogy a földszinti falakat is felhúzzák.

A jó példa hamar követésre talált: az ugyanitt segítő 45-ös tröszt vendégbrigádja is elhatározta, hogy vállalásán felül két épületen egy- egy emelet falazását is elvégzi.

A felajánlásokat a megvalósulás követte és a kettes főépítésvezetőségén a vendégbrigádok jó munkája eredményeként a negyvenkétnapos lemaradás 24 napra csökkent.

A „Segítsük felépíteni a szocialista Komlót!" — jelszóval harcbain- duló brigádok közül igen jó munkát végzett a 47-es tröszt komplexbrigád ja, amely 12 nappal járult hozzá a lemaradás behozásához. A 24 tagú komplex-brigád kőműves, vasbeton- szerelő, ács- és segédmunkás tagjai kölcsönösen segítik egymást. A munkahelyek előkészítésénél nem várnak csupán a segédmunkásokra, de amikor egyik vagy másik szakmunkacsapatnak — ácsoknak, betono- zóknak, — valamilyen ok miatt munkakiesésük van, a többiek segítségére sietnek.

így érhették el például a kőművesek, hogy személyenként átlagosan hét köbmétert, napi 2800 téglát falaztak be eddigi ittartózkodásuk alatt.

A brigád nagyobbik része már visszament Tatabányára, a komí.- rommegyei bányászlakások építésére. A Komló—kenderföldi kettes számú építkezésen már csak Hámori Ignác hattagú kőművesbrigádig maradt egy DISZ segédmunkásbrigáddal. A brigád :— amint Hámon Ignác mondja, — szívesen maradna még Komlón, mert nagyon a szívükhöz nőtt épülő bányászvárosunk De a hét végén ők is visszamennek.

Az utolsó napokban azonban eddigi teljesítményeiket is túlszárnyaló eredménnyel mutatják meg szere- tetüket Komló iránt: július ötödikén személyenként négyezer tégla befalazásával foglaltak állást szocialista bányavárosunk gyors felépítése, az új kormányprogramm mielőbbi megvalósulása mellett.

üt brigád közül lerobban teljesíti vallatáséi, naponta túlteljesíti tervé! a psbényai DiuMer-trrigád

.. A pécsvidéki szénbányák három toeme közül hosszú hónapok óta az “‘Olsó helyen kullog Pécsbánya. — a bányásznap tiszteletére megújuló versenyben is még mindig az úlolsók. Ezen akar segíteni az az ú*. fejtési frontbrigád, amely munkájához új lendületet Loy Árpád alberttelepi sztahanovista frontmes- e> felhívásától kapott.

Kartmann János. Beck Antal. Ko- ú'Ucs Károly; Róth István (3) és Oudwej]er István brigádjai július J*'én csatlakoztak Loy Árpád ver- ^'nyéhez. A többi között azt vállal- ta*t. hogy — brigádjaik együttesen naponta 47 csille szenet termel- úúk terven felül, hogy így járulja- nak hozzá a pécsbányai aknák elmaradásának behozásához, a bá- ayásznapi verseny sikeréhez.

Öt brigád adta szavát, de az öt közül csak kettő teljesíti azt. Hi- atkoznak létszámhiányra, fejtési nehézségekre, — a műszakiak is, a Csapattagok is, — pedig a hasonló körülmények között dolgozó társaik Példát mutatnak arra, hogy a tervet így is lehet teljesíteni.

Közülük Dudweiler István csapata a legjobb. A Pécsbánya legnagyobb frontján dolgozó brigád 24 tagja a ciklusos munkamódszer helyes, pontos alkalmazásával éri el eredményeit. Jó a csapatban a fegyelem, az igazolatlan mulasztást csak hírből ismerik s olyan a szellem is, hogy a nehézségekkel vállvetve megküz- denek. Tervüket napról-napra túlteljesítik. Elsején 59, 3-án 116,’4-én 24, 5-én pedig 42 csille szénnel termeltek többet előirányzatuknál. Ezzel a heti tervük teljesítéséből mindössze 74 csillényi hiányzik, s egymaga ez a brigád több szenet termelt terven felül, mint amennyit a Loy-felhíváshoz csatlakozott öt csapat együtt vállalt.

Kövessék Dudweiler István és társai példáját Pécsbánya többi csapatai is! A műszakiak pedig adjanak több segítséget, hogy mind az öt versenyben álló frontbrigád teljesíthesse ígéretét s így Pécsbánya végre hozzákezdhessen felgyülemlett adósságai törlesztéséhez.

az uri-brigád Remény-pusztán

„Munkában66

SOKAT ÍRTAK MAR ilyenkor Ugaron a cséplőgépek egyenletes bugásáról, de arról még alig, hogy egyenetlenül is búgnak néha a gé- pk. a pécsi Remény-pusztai terme- °szövetkezet portáján pedig minde- pkelött erre figyel fel a látogató.

gép csépel itt. Egyik a kozár- j^jslenyi gépállomásé, a másik Boly

Egy kis facsoport tisztásán dolgoznak a gépek. A kozármislenyi egyenletes zakatolását túlharsogja a °'yi masina. Sír, nyöszörög és hö- ez a gép, mint a fuldokló. Már pegint szinte leáll, aztán nyög egy l agyot, úgy nyeli el végre a következő kévét. Tapasztalt cséplőmun- *as fülét bántja a gép kínlódása, Nsö pillanatban a dobtetőre néz, az tető munkájára kíváncsi.

Az etető jól megtermett, vállas epiber. Lassú, unott mozdulatokkal ''eszi át a kévevágótól a nagy kőiteket és ahelyett, hogy széjjel ouzná, könnyítené a gépnek az emésztését, egészben beledobja a ké- . a polyvánál dolgozó asszony m Körmendi elvtársnak, a tsz elnökének. Együtt nézik a töreket, a pálmát és nem is kell soká keres- ploiok. egy perc alatt összegyűlik el maroknyi sértetlen kalász. Ugv Jött ki a gépből érintetlenül, mintha ö'ost hoztak volna a tarlóról.

— Pedig hát ő, Járai Ádám iga- ran tudhatná, hogyan kell etetni, j-séplőgéptulajdonos volt a régi ido- °en — mérgesedik a polyvahordo.

Az elnök meg elkáromkodja ma- ®*t, siet fel a gépre. A létra végéről Rákiált a háttal álló etetőnek. Az etripósan megfordul, nyugodtan szét 7ría a karját, mint aki a legjobb akarata ellenére sem tehet semmit. , — Hányszor megmondtam már. ,°gy ne így etessen! — kiabál az

elnök,

— Én is megmondtam, nem lehet

máskép — ordítja túl a gépzúgást az etető.

Néhány percig, amíg látja, hogy figyelik, rendesen széthúzza a kévéket, részletekben ereszti a dobba, s a gép megkönnyebbült, egyenletes bugással végzi munkáját.

Most nincs is egész kalász a szalmában. De néhány perc múlva újból az előbbi kelletlen mozdulatokkal etet tovább. Nem vesz magának nagy fáradtságot: átnyalábolja a kibomlott kévét és úgy egészben belevágja a dobba. Nagy a kéve, túlságosan kövér falat ennek a kis ezerszázas gépnek. Lelassul a fordulatszáma, s már megint telt kalászok jönnek ki a szalmarázón.

AZ ELNÖK nem lehet ott mindig az etető sarkában. A szövetkezeti tagok és becsületes cséplőmunkások tehetetlen dühvei nézik, hogyan folyik el a kenyér a törekbe, a szalmába. De már újabb baj is van. Az elevátor alatt Radnai „úr“ áll, Rácváros egykori főjegyzője. Most lelökött egy nagycsomó szalmát a kazal oldalára, épp az ellenkező helyre, mint kellett volna. Ha jobb oldalra löki, még hagvján. A másik asztag- ból is oda csépelhettek volna, s egy tekintélyes kazlat jó betetőzhettek volna. így azonban lesz a nagy kazal mellett két kis boglya. Áztatja, rothasztja majd az eső és a hó egész esztendőben.

Szalai György úr, volt horthysta főhadnagy a szalmakazalos, mit törődik ő vele? Hadd mérleglődjenek a tagok, hadd károsodjon a szövetkezet. Más hasonszőrűek, mint a volt pénzügyi tanácsos, meg Péter János, az egykori köszörűgyáros, aki saját bevallása szerint régente az összes Hangya üzletet egymaga látta el kö- szörükővel, mentegetik, magyaráz- gatják társaik mesterkedését.

Az alkotmány értelmében mindenkinek joga van a munkához a megélhetéshez. Joga van a volt főhadnagynak, gyárosnak, tanácsosnak és cséplőgéptudajdonosnak is. A pécsi városi tanács munkát adott nekik cséplőgépeknél és ők élnek a munkához való jogukkal, ötödik hete csépelnek s már tíz mázsa gabonát kerestek, egész családjuk évi kenyerét. Jó étvággyal elfogyasztják a kirántott húst, a pörköltet és a finom ebédet, amelyet a cséplés idejére, üzemi konyháról, jutányos áron biztosított nekik a tanács.

Azonban figyelmeztetnünk kell ezeket az „urakat“, hogy a népi demokrácia jóindulata sem határtalan. Ami sok az sok. Járai „úr“, Szalai „úr“, Radnai „úr“ és a többiek ugyanolyan jogokat élveznek, mint a becsületes cséplőmunkások, de nem ugyanolyan a munkájuk. A cséplé- sen most az egész ország szeme van. Ebből várja évi kenyerét a munkás, a tanár, és az ellátatlan falusi: tehát nagyon sokan figyelik „a játékot“, ezeknél az „uraknál“ a mesterkedéseit is.

A bólyi gépállomás hibát követett el, amikor egy géphez osztotta be ezt a díszes társaságot. Ezek az ..urak“ eleinte talán azt gondolták, így együttesen majd többet tudnak ártani, de hiba csúszott a számításba. Vannak ennél a gépnél becsületes munkások, akik leleplezik üzel- meiket s a tsz tagság türelme is fogytán. Járainál a többszöri figyelmeztetés sem használt. Amikor azt mondták, hogy ilyen kis gépnél különösen szét kell húznia a kévét az etetőnek, szellemeskedve, közmondásban válaszolt: A „kell“ az nagy úr, de a „nem lehet“ az még nagyobb.

MIVEL JÄRAI nem akar a szép szóra hallgatni, nem akar úgy etetni, hogy szemveszteség nélkül csépelhes senek, el kell távolítani a cséplőgéptől.

BfiSe.ezöiiiilt a liiggys;

Augusztus 6-án ünnepélyes keretek között befejeződött a megyei öthónapos pártiskola. Az ünnepélyes zárón megjelent megyénk és Pécs város több vezetője. Az ünnepi beszédet Egri Gyula elvtárs, a Bara- nyamegyei Pártbizottság titkára mondotta. Beszédében hangsúlyozta a továbbtanulás hatalmas jelentőségét, fontosságát. A pártiskola valamennyi hallgatója becsületesen és odaadóan tanult egész tanfolyam ide

ötiiónapos pártiskola

je alatt s mint a vizsgák eredményei is bizonyítják, jól elsajátították a marxizmus-leninizmus alapjait. Ahhoz azonban — hangsúlyozta Egri elvtárs — hogy az életben eredményes munkát tudjanak végezni, feltétlen szükséges, hogy a hallgatók kikerülve az iskolából, továbbra is állandóan tanuljanak, képezzék magukat. A tanfolyamzáró ünnePs^R vidám kultúrműsorral ért véget.

A Komld-líökönyösi városrészt építő 73/3-as vállalat 120.5 százalékra teljesítette július havi tervét

— A III-AS SZÁMÚ építésvezetőség jól vigyázzon a versenyzászlóra, mert a II-es építkezés dolgozói harcolnak azért, hogy hozzájuk kerüljön — ezekkel a szavakkal fordult Lieber József a II-es számú építkezés vezetője a Komló kökö- nyösi városrészt építő 73/3-as vállalat legutóbbi aktívaértekezletéhez, amelyen a többi között a „Komló legjobb építésvezetősége"-t megillető versenyzászló átadására is sor került.

A II-es építésvezetőség dolgozói alkotmányunk évfordulójának megünneplésére Indított nagyszerű versenylendülettel harcoltak a vándorzászló elnyeréséért, szalagszerű építkezésükön a 22 napos ciklus lemaradás behozásáért.

„Ellesték" a III-as számú építés- vezetőség szervezési tapasztalatait és nem Testeitek javítani hibájukon. — Átcsoportosították a Szalagépítkezéseken dolgozókat, előre felbontották a brigádok havi munkatervét, állandóan gondoskodtak részükre munkaterület biztosításáról. Az építésvezetőség szorosabb kapcsolatot épített ki a párttal és a szakszervezettel, kérte azok segítségét. Nagyobb gondot fordított a dolgozókkal való foglalkozásra. A szakmailag jóiképzett brigádok munkamódszerük átadásával segítették a gyengébbeket. A fegyelmezettek példaképül állításával, a bumlizók kipel- lengérezésével júliusban egyharma- dára szorították le az igazolatlanul mulasztók számát. A százszázalékon alul teljesítő brigádok száma felére csökkent.

Ezen az úton valósulhatott meg az, hogy sikeresen haladnak a 22 nápos cikluslemaradás megszüntetése felé. Jelenleg már az utolsó simításokat végzik azon a hatalmas épületen, amelyet a tervezettnél egy nappal előbb, augusztus 6-án adtak át 22 darab kétszoba-összkomfortos lakással a komlói szénbányászati trösztnek.

Alkotmányunkat újabb felajánlásokkal ünnepli a II-es számú építésvezetőség. Azonkívül, hogy a cikluslemaradást teljesen behozzák és eb- be.n a hónapban négy újabb épületet 88 lakással átadásra elkészítenek, a ciklus utolsó épületét augusztus 25 helyett már 24-re felépítik.

A II-ES SZÄMU építésvezetőség ezt a szép eredményt csak úgy érhette el, hogy a június havi 62 százalékkal szemben júliusban 140szá- zalékra teljesítette tervét. Az egy főre eső termelési értéket mintegy 2000 forinttal növelték. A jobb mun ka arányában nőtt a kereset is: a tervét júliusban 15 százalékkal ma-, gasabban teljesítő Somogyhegyl ácsbrigád például közel 350 forinttal többet visz haza.

A 73/3-as vállalat építésvezetősége: közül a III-as számú építkezés 107 százalékos tervteljesítéssel, mintegy 80 ezer darab tégla terven felüli beépítésével a második helyre szorult.

Az „utolsó“ helyet az I-es számú építkezés foglalja el 105 százalékos havi eredménnyel. Nem végeztek az itt dolgozók sem rossz munkát: határidőre elkészítették és augusztus

4-én átadták a kökönyösi városrészben a hatalmas hatszekciós épüle' utolsó két szekcióját, amely újabb kétszáz dolgozónak nyújt kényelmes legényszállást.

Példamutatóan dolgozott az I-es építésvezetőségen Mészáros Lajo kőművesbrigádja, amely júliusban alkotmányunk ünnepére felajánlót 320 óra helyett 520 óra munkaidő: takarított • meg. Ennyi idő alatt egy nyolctagú kőművesbrigád két darab háromszoba, összkomfortos család] ház felépítésével készül el.

A MÉSZÁROS-BRIGÁD augusztusban újabb munkagyőzelmekke. köszönti alkotmányunk ünnepét: 32'. óra megYkarítást vállaltak. Mészáros Lajos maga mutat jó példát: 3 keddi napon, délig 400 százalékká» járt az élen.

Az I-es építkezés többi dolgozója is kövesse a Mészáros brigádot, hogy Céljukat elérjék, a vándorzászlót le- = közelebb ők nyerjék el.

Lehetséges, hogy a 27 komlói építésvezetőség közül lesz olyan, amelyik a 73/3-as vállalat II-es építés- vezetőségénél is jobbnak bizonyul Ez azonban nem csökkenti annak \ nagyszerű versenylendületnek az értékét, amellyel a 73/3-as vállalat július havi tervét 120.5 százalékra, a> egy főre jutó termelési értéket pe- - dig az előirányzottnál közel ezer forinttal túlszárnyalta. Jó úton haladnak a 73/3-as vállalat dolgozó/ azon vállalásuk teljesítése felé, hogy a december 31-i határidő helyett egy hónappal előbb felépítsék azt a 62Í lakásértéket, amelyből az üzleteken legényszállásokon, stb kívül 484 lakás szolgálja a komlói dolgozók családjainak kényelmét. (MTI)

Alkotmányünnepi felajánlás

A Komlói Bányagépjavító nagy szerelő- csarnokában serényen folyik a munka. A gépek zaja időnként ösz- szekeveredik a nótás- kedvű fiatalok itt-ott felcsendülő dalával. — Az esztergagépek mellett fiatal munkások alakítják gépükkel a munkadarabokat.

A marókés bőven ontja a forgácsot, ahogyan belemar a nagy kerékbe. Fogakat vág. Varga György marós figyelmesen nézi a kés munkáját, majd amikor látja, hogy nem lesz semmi baj, nyugodtan otthagyja a gépet és átmegy a szomszéd gépnél dolgozó Dárdai Ernőhöz, aki 18 fogú fogaskerék ma rását végzi. Dárdai Ernő fiatal ember. 19 éves. Tavaly kapta meg a Sopiana Gépgyárban az oklevelet. A múlt hónapban került át Komlóra. A fiatal fiú gépe fölött egy tábla függ: Dárdai Ernő 107.6 százalék. Varga György éppen ezt az eredményt figyeli, gondolkozik kicsit, majd megszólal:

— Könnyen több is lehetne.

— Még vagy 10 százalékot rá tudok verni, hiszen az új fogással

legalább fél percet nyerhetek — lelkesedik Dárdai is.

Varga György elmerülve nézi a gép munkáját, látszik rajta, hogy valamin töri a fe jét.

— Nem jól van ez így, — mondja, — más megoldást kell találnunk.

— Mire gondolsz? — kérdezi társa.

— Mi lenne, ha két gépen dolgoznánk egyszerre — kérdezi természetes hanghordozás sál, bár ahogy kiejti a szavakat, érzik bennük a visszafojtott izgalom.

Dárdai egy pillanatig értelmetlenül néz Vargára, majd az ő agyán is megfészkeli magát a gondolat.

— Hát idő van bőven rá, hiszen ha jól beigazítjuk a gépbe a munkát, nincs vele baj és csak állunk mellette. Ezt az időt ki tudnánk használni.

összedugják fejüket és tervezgetnek. A két gép két műszakban dolgozna. Egyikük reggel jönne be, a másik délután. Így naponta kétszer annyit tudnának termelni, mint amennyit tervük előír.

Mindkettőjüket elragadja a többtermelés

lehetőségének tudata. Varga György még- csak 30 éves, de azér'; ismeri az életet. Ho) ide, hol oda dobálták, nem tudta megvetni seholsem a lábát. Nem tanulhatott szakmát — akkor ... nem adtak rá lehetőséget. Ahogy ott állt és gondolkozott, egy dátum jutott az eszébe. 1949. aug 19-ét írtak akkor. Az új alkotmány születésének előestéje volt. Ekkor tudta meg, hogy jó munkája jutalmául átképzősnek javasolták. Másnap, kettős ünnepet ült. Kettős öröme volt.

Néhány nappal ezelőtt az egyik szakszer vezeti vezetővel beszélgetett. Azt kérdezte tőle, milyen felajánlást tesz augusztus 20-ra? Hirtelenében nem tudott választ adni és — bár nem kibúvónak szánta, — azt válaszolta, hogy maid gondolkozik rajta. És valóban gondolkozott. Gondolatát közölte is Dárdai Ernővel.

— Két géperő dolgozunk augusztus 1-től. Legyen ez, a mi alkotmány ünnepi felajánlásunk. Vállalod?

— Vállalom — szólt a határozott válasz, j