Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)
1953-08-06 / 183. szám
1953 AUGUSZTUS C NAPLÓ 3 Szilárd munkás-törzsgárdát nevelnek a hólyi állami gazdaságban A bólyl állami gazdaság 1051-ben Mg nagy munkaerőhiánnyal küzdött, ami abból eredt, hogy akkor Mg nem alakult ki a munkás törzs- lárda. A pártszervezet okult a hibából ás elhatározták, hogy 1952-ben lyökeres fordulatot teremtenek: felvilágosító munkával biztosítják, hogy az időszaki munkásokat, akik április közepétől no- ; vember végéig dolgoznak a gazdaságban, megtartsák. A kitűzött cél helyes volt. A párt- teervezet erejét, mint az egyik legdöntőbb feladatra, a munkások mea ■yerésére, a munkáslétszám biztosítósára összpontosította. A kommu- Olsták felvilágosító munkája eredményeként elérték, hogy tavaly már volt munkaerőhiány. Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy tóljesen megszüntették a munkaerő- vándorlást is. A pártszervezet, Barta József elv- tórs párttltkár vezetésével továbbra tó állandó feladatának tekintette a dolgozókkal való széles kapcsolat megteremtését, a dolgozók ügyével Való rendszeres foglalkozást annak érdekében, hogy ezt a vándorlást csökkentse, illetve megszüntesse. Több esetben javasolták a gazdaság igazgatójának, hogy a legjobb időszaki munkások közül is küldjenek iskolára. Jsy Kruppa Erzsébet DISZ fiatal tíz- hónapos gyapottanfolyam iskolára derült és az iskola elvégzése után már hallani sem akart arról, hogy másutt dolgozzék. Iskolára küldték «i. Tóth János tagjelöltet is, aki tavaly még mint növénytermesztési brigádvezető dolgozott, az iskola után Pedig mint brigádvezető-agronómus végzi munkáját. Tröszt Jánost az elmúlt évben, mint mezőgazdasági munkást alkalmazták, ma pedig, mint brigádvezető-agronómushelyet- fes résztvesz a gazdaság irányításában. Még ezévben őt is iskolára küldik. Rajtuk kívül sokan mások végeztek különböző tanfolyamokat, iskolákat. Azok a dolgozók, akiket elő 'éptettek, akiket iskolára, tanfolyam- ra küldtek, jó munkával viszonozok a párt bizalmát, ragaszkodnak a gazdasághoz. A pártszervezet foglalkozása a káderekkel, csak az egyik módja, hogy megszerettesse a gazdaságot. A másik módszer a felvilágosító munka v°lt. A pártszervezet öt pártcsopor- j°t alakított. A brigádokban, munkacsapatokban helyesen osztották a kommunistákat. A kommunis- fáknak és a népnevelőknek azt a feladatot adták, hogy minden olyan kérdést, amit nem értenek meg a dolgozók, magyarázzák meg nekik, a sérelmeket, jogos panaszokat jelentsék a pártszervezetnek, hogy a Saztíaság vezetőivel együtt kijavíthassák a hibákat, sérelmeket. A kommunisták egyedül nem kéjesek a nagy gazdaság minden dolgozójával állandóan foglalkozol. ezért szükséges, hogy a szak- szervezet, mint a gazdaság leg- Pagyobb tömegszervezete is jó munkát végezzen. A szakszervezet többé kevébbé kezdi már jól betölteni feladatát. Helyesen foglalkozik a dolgozók szociális ügyeinek elintézésével. Szabó Imre elvtárs, a függetlenített ÜB- elnök a pártszervezet állandó segítése, útmutatása alapján kiépítette a szakszervezeti bizalmiak hálózatát, akik egyre jobban látják el feladatukat. A szakszervezet gondoskodott róla, hogy a Sziebert-pusztai üzemegységben kitűnően felszerelt munkásszálló várja a munkából hazatérőket. A cséplőgéptől fáradtan hazatérő dolgozókat melegvíz, tiszta ágy várja. Naponként olvashatnak a dolgozók újságot, hallgathatják a rádiót. A szakszervezet a kommunisták segítségével szombat este közös mozilátogatást is szervezett, ahol 186-an vettek részt. „Föltámadott a tenger“ című filmet nézték meg. A szakszervezet vezetősége ezután rendszeressé teszi a mozilátogatást, hogy ezzel is a dolgozók kívánságának tegyen eleget. A szakszervezet munkája eredményesebb lenne, ha rendszeresen tartanának taggyűléseket. Ezévben még nem tartottak taggyűlést, pedig ez igen fontos lenne, hogy a dolgozók elmondhassák panaszaikat, javaslataikat, hogy bírálni tudnák a szakszervezet és a gazdaság vezetőinek a munkáját. A dolgozók minden bizonnyal elmondanák Itt azt is, hogy a mároki üzemegységben nem főznek olyan igényesen, ízletesen, mint a bólyi üzemi konyhán. A dolgozók bírálatának, javaslatainak elfogadása még jobbá tenné a gazdaság vezetősége és a dolgozók közötti kapcsolatot, növelné a dolgozók munkakedvét. A dolgozók ügyeivel való állandó törődés, a velük való foglalkozás, a dolgozók között végzett felvilágosító munka eredményeképpen kialakulóban van egy erős, egységes kollektíva — a gazdaság törzsgárdája. Ez a törzsgárda máris nagy erőt képvisel és nagy feladatok megoldására képes. Négy cséplőgéppel versenyeznek, hogy méltóképpen ünnepeljék alkotmányunk nagy ünnepét. Azért versenyeznek, hogy augusztus 15-re befejezzék a cséplést, de lehetőleg még előbb is. Eddig 350 holdon végezték el a tarlóhántást, a másod- növényvetést, most azért harcolnak, hogy a visszalévő 100 holdon is minél előbb elvessék a másodnövényeket. A kommunisták és a szak- szervezet jó munkáján múlik, hogy minél jobbá, erősebbé tegyék azt a kollektívát, amely ha összeforr, jobb és eredményesebb munkát tud majd felmutatni a maguk és az egész ország javára. F. E. „Augusztus 20-ra még szebb eredményt akarunk e’érn 11 A Szigetvári Cipőgyár szabászműhelyében ezen a héten még gyorsabban megy a munka, mint máskor, pedig ezelőtt sem dolgoztak rosszul. Hogy miért — elmondja Harsányi József né, a sztahánovista szabászbrigád vezetője: — Harmadszor lettünk élüzem, elvtársnő — természetes, hogy örülünk. A jelvényt to vábbra is meg akarjuk tartani, tehát még jobban kell dolgoznunk. Harsányi elvtársnővel szemben Kiss János forgatja a fekete bőrt. — Ma jobban akarok dolgozni — mondja — mint tegnap és ezután minden nap, mert szedetném, ha a cipőgyár augusztus 20- ra még sokkal szebb eredményt érne el mint eddig. Egy nap alatt 70 pár szandál felsőrészt készítettem eddig, de most majd elkerülöm a 70-es számot. Kiss János pillanatok alatt helyezi a bőrre a mintákat, gyorsan kivágja és máris nyúl egy újabb, nagyobb darab után. Nemcsak ő dolgozik ilyen gyorsan, a szabászbrigádban a 70 pár felsőrészt mindegyik dolgozó elkészíti naponta. De ezt a szép eredményt is túlteljesíti Harsányi elvtársnő. — Van amikor eléri a nyolcvanat is. — A jó eredményt úgy tudtam elérni, — magyarázza, — hogy mindig vigyáztam arra, hogy azokat a részeket vágjam ki, amelyek hibásak. Úgy forgatom a bőrt, hogy minden kis darabot felhasználhassak. Harsányi elvtársnő mennyiségileg többet ad, de nagyon vigyáz a minőségre is. Múlt hónapban minőségi munkájáért több, mint 200 forintot kapott^ — Harsányiné nem rejti véka alá, amit tud, — mondja egyik dolgozó a brigádból — átadja módszerét nekünk is, ezért tudtuk elérni a 140 százalékot. A műhely legfiatalabb dolgozója a 15 éves Antal Mária. Az alkatrészek számozása a feladata. Sok szandál felső részét kell számoznia, de ő még többet is szívesen elvégezne, annyira megfogta máris a brigád szelleme. A minőségi ellenőr lép a terembe. Gondosan megvizsgál minden darabot és csak elvétve tesz egyet-egyet külön a többitől. A szabászbrigád minőségi munkát végez, mert tudják a műhely dolgozói, hogy elsősorban tőlük függ, hány pár cipővel gyárt többet az üzem. Ha ők jobban vigyáznak arra, hogy minél kisebb darabot vágjanak le feleslegesen a bőrből és többet termelnek, elősegítik, hogy újabb győzelmet érjen el a Szigetvári Cipőgyár és a következő negyedévben is nála maradjon az é':- üzem jelvény. A. I. A „holt szezonban“ is nagy a forgalom a pécsi üzletekben . Egymillióegyszázezer fo- f'nt a’ Zetkin Klára és a Kossuth Lajos utca sorján lévő Ruházati Áruház havi terve. Nagy ösz- aZeS ez., hiszen a Kossuth [■ajos utcán és más utcádon végig minden üzlet- nek megvan a maga terv- előirányzata. Mégis valamennyi teljesül, mert sok ? vásárló és sok az áru a “okokban. ^ nagy saroküzlet pult- ■ üvegszekrényei mö- ■1 rengeteg áru tornyo- kk. Három és fél — nillió forint kell hozzá, ?v a sokfajta cikk gazra találjon. Mindössze t-három hónap és már zhatják is az új árut. óig most „holt szezon“ o. így nevezték ezeket hyári hónapokat azelőtt kereskedők. falóban csökkent a vá- ’)ók száma, mert a fa- áak most mással fog- atoskodnak, a városból sokan üdülni mentek, a kormány rendelke- Se gondoskodott arról, Ry így is többszöröse ’yen a forgalom az az- ktinek. Jóformán minden osz- y előtt, a cipő. a készna osztálynál is ott áll színes tábla: hosszan [akoznak rajta a leállított árak. „Női fél— « 249.50,“ ezt a számot húzták és mellette áll áj: „180 Ft,“ Sorban érkeznek az asz- szonyok a készruha osztályra. Piacra igyekvőben, vagy megtérőben beugrottak ide is. — Tessék parancsolni. — Kartonruhát kérek. Az eladó hosszú üvegajtót húz fel, mögötte egymás mellett függenek a csinos ruhák. Egy fiatal asszony nem törődve a nagy meleggel, már a jövőre gondol és sötétkék velúr kabátot választ. Megforgatja az árcédulát. Ez is olcsóbb lett, már nem négy, hanem csak háromszámjegyes az ár, 910 forint. A vásárlók ősrégi ösztönével elégedetlen arcot vág és szinte undorral morzsolgatja a finom szövetet. Az eladó azonban nem hagyja annyiban a dolgot. — Maguk nem is hiszik el, hogy micsoda árut tudunk adni. Mi örülünk a legjobban, hogy ilyen jó anyagok vannak ... Nézze ezt a kabátot — eme! oda egy másikat. — Ez most száz forinttal olcsóbb, mint régebben. Hozzátesz még huszonöt forintot és a különbözet- ből vehet egy ruhát. Maguk a kereskedelmi dolgozók is jobb vásárlók lettek, mint voltak, mert nőtt a keresetük. Például Kardos Lajos, a szövetosztály eladója ebben a hónapban legalább 1500 forintot visz haza, hiszen már több mint 600 forint prémium jár neki. — De azt is megmondom őszintén, hogy azelőtt nemigen másztunk fel a létrán a magasabb polcokra, azóta azonban, hogy még jobban érdekeltek vagyunk a terv teljesítésében, nem gond már a magas polc. Kardos Lajos a maga részéről 175 ezer forint eladott áruval járul hozzá, hogy jó ruhában, jó kabátban lássák egymást a dolgozók és meglegyen az áruda 1 millióegyszázezer forintos terve. A közeli Anyák Boltja már túlteljesítette a tervet, úgy, hogy legalább 30 százalékos fizetési prémium Ígérkezik. — Hogy milyen áru fogy nálunk? — kérdezi Denk Mária, az üzlet vezetője. — Itt minden. Valóban, nagy forgalmat bonyolítanak le. Ebben a hónapban már 240 csecsemőutalványt váltottak be. — Olyan boldogok az anyák, amikor összeállítjuk a szép csomagokat. Ilyenkor többnyire még nem született meg a kisbaba. Nem tudják, hogy kisfiúnak, vagy kislánynak valót vegyenek, ezért aztán többnyire fehér Mimit vásárolnak. Az üzleten meglátszik, hogy sok a dolog, mert a polcokon félrebillenve, néhol még összekeverve is áll az áru. Közben egy leendő anya ment a pénztárhoz, fizet és egyben tanácsot is kér. — Fiút akarnak, vagy kislányt? — érdeklődik az üzletvezető. — Fiút — feleli piruló mosollyal a fiatalasszony. — Akkor rendkívül egy szerű az ügy. Vásároljanak kisleány résziére baba holmit és fiú születik. Ez eddig mindig bevált. Közben már az újabb áruk rendeléséről gondoskodnak. Gumibugyik kellenek és rendelnek még hatezer darab játékgolyót. — Minek ennyi? — Ó még elég sem lesz, a múltkor a gyerekek órák alatt elvittek háromezer darabot. Tizenöt fillérbe került egy-egy. Az apróságok komolyan vették a vásárlást. Válogattak. alkudtak, sőt volt egy, aki aZ ajtóban megállt. Nézte-nézte a golyót, majd visszajött és azt mondta: Tessék adni egy másikat, ez nekem nem elég gömbölyű. Soha nagyobb baja ne legyen egyetlen vásárlónak sem, _______ Bányászaink a tervek, vállalások teljesítésével, a lemaradás pótlásával készülnek az alkotmány ünnepére Közeledik augusztus 20, alkotmányunk ünnepe. A pécsvidéki bányászok is a munka megjavításával, a tervek és vállalások teljesítésével készülnek e nagy napra. Németh János (10) Petőfi-aknai előkészítő brigádja fogadalmat tett arra, hogy a fejtés állandó rendbentartása, teljes termeléskész állapotba helyezése mellett, műszakonként 50 csille szén kitermelésével járul hozzá, az alkotmányi verseny sikeréhez. E lelkes brigád júliusban és ebben a hónapban is teljesíti ígéretét, s jó munkájával nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Petőfi-akna ismét elfoglalhatta méltó helyét az aknák közt folyó versenyben. Az aknák közti verseny állása havi átlagban számolva a következő: Petőfi-akna Széchcnyi-akna István-akna András-akna Béke-akna 98 6 százalék 95.3 százalék 90.88 százalék 90.8 százalék 85.97 százalék Miről beszélnek a számok? Arról, hogy még az élenjáró Petőfi-aknai bányászok versenyében sincs minden rendben, komoly javítani való van a verseny szervezésében és nyilvántartásában. Ez a hiba valamennyi aknán megtalálható. Az aknák, körietek, csapatok és egyének eredményeit naponta kiírják a versenytáblákra, de ez távolról sem helyettesíti a versenyt népszerűsítő agi- tációt, a szervezés kérdéseit. Szé- chenyi-aknán Fenyvesi Károly körlete eddig 126 százalékra teljesítette havi tervét. Szép eredmény. Nagy betűkkel ki is írják a versenytáblára, de arról már keveset beszélnek, hogy a körlet milyen módszerek alkalmazásával érte el, kiváló eredményét. Arról, hogy ebben a körletben jó a vezetés, a munkaidő kihasználása, hogy a fizikai és műszáléi dolgozók keményen harcolnak a munkafegyelem lazítói, a lógósok és álbetegek, a szimulánsok ellen, ami alapját képezi szép teljesítményüknek. Ha a szakszervezetek nem csupán a számok kiírásában látnák a versenyt népszerűsítő feladatukat, hanem állandóan ismertetnék az élenjáró módszereket, tapasztalatokat, bizonyára nem lenne annyi tervét nem teljesítő körlet és csapat a kerületekben. A munkacsapatok augusztus 20- ra tett munkafelajánlásainak többsége reális és teljesíthető. De olyan esetek is előfordulnak, hogy a szakszervezetek vezetői nem néznek mindenkor utána: vájjon mi rejlik a vállalások mögött, . megelégszenek azzal, ha a csapat veze- tője azt mondja: az előirányzatomon felül ennyit, vagy annyit termelek. A Béke-aknai Török István fejtési csapata vállalást tett arra, hogy a 110 csillés előirányzat helyett minden műszakon 115 csillés termeléssel járul hozzá az alkotmányi versenyhez. Eddig nem is derül ki sem mi. De ha megnézzük azt, mennyit termelt a Török fejtés, amikor megtette felajánlását, akkor azt látjuk, hogy nem vállalt semmit, mert már 120 csillés termelésnél tartott, amikor vállalta a 115 csillés eredményt. Még két hét vissza van augusztus 20-ig. Bányászainknak sokkal nagyobb lendülettel kell fokozniok a versenyt a győzelem érdekében. A politik; i felvilágosító munka megjavításávái. a versenyt népszerűsítő agitácjós munka magasabb színvonalra való emelésével, a verseny állandó és sokoldalú népszerűsítésével, behozható a lemaradás és mint mindig, bányászaink most is teljesíthetik adott szavukat. Távolítsák el az ellenséget, gyorsítsák meg a behordást a tótszentgyörgyi tszcs-ben ! 1952 február elején Tótszentgyör- gyön 35 család aláírta a belépési nyilatkozatot és 492 hold földön, új, nagyüzemi gazdálkodást kezdett. — Már az első évben olyan eredményekkel büszkélkedhettek, hogy a kívülállók közül is többen kedvet kaptak és ősszel újabb hat tag lépett az Aranykalász tszcs-be. Az idei esztendő még nagyobb jövedelmet hozott a tszcs tagjainak, még jobban megmutatták, hogy nagyobb eredmények elérésére képesek, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Őszi és tavaszi búzából átlagosan 12 és fél mázsás a termésük, árpából pedig 13 mázsa. Ezzel szemben az egyéniek búzából 10 és fél, árpából 11 mázsás átlagtermést takarítanak be. A tszc; tagjai úgy számolnak, hogy búzából négy, árpából pedig másfél kilót osztanak szét munkaegységenként. Aki becsületesen dolgozott egész évben, bőséges osztalékot kap a közös jövedelemből. De az Aranykalász tszcs tagjai elfeledkeztek egy igen fontos kérdésről. Arról, hogy a megtermett gabonát be is kell takarítani, meg kell menteni a kárbaveszéstől, mert csak így számíthatnak magas jövedelemre. 125 hold búza, 64 hold árpa, 16 hold zab és 9 hold rozstermésük még mindig kint csírázik a táblán. Mi az oka ennek a nagyfokú könnyelműségnek, lemaradásnak? Az, hogy az utóbbi időben igen meglazult a munkafegyelem, szervezetlenség, nemtörődömség ütötte fe' fejét. Különösen Nagy Imre elvtár - beszéde után kezdett zülleni a csoport. Füle József másnap már azza. állított be a kocsmába: „Hét hold búzát vittem be a tszcs-be, ezt én akarom learatni, ehhez ne próbáljon nyúlni senki.“ Alsó Burcsa József — aki az állattenyésztésben dolgozik, — azt kürtölte mindenfelé, hogy tovább nem lesz tszcs-tag, — Kovács György pedig azt mondta: kötéllel sem tudnák a csoportban tartani. Kelemen János, Lőczi János és Somogyvári János követelték, hogy a tszcs elnöke — Jakab József elv- társ írjon egy kérelmet, amelyben kéri a szövetkezet feloszlatását. — Tóth József, a határban támadta meg Szabó Kálmánt, hogy az ő lovát többé ne merjék befogni. Mindenhol megállt a munka: nem haladt a behordás, meglassult a csáp lés, a csoporttagok egy része pedig várja, mikor oszlik fel a tszcs. Legkevesebb 18 vagon kenyérgabonája lesz a csoportnak, azonban ők nem tudják csépelni, mert akkor tel jesen megáll a behordás, így szerződött munkásokat kellett fogadni. Ezek 5.5 százalékért csépelnek, kint a földön. Már eddig három százalékos a veszteség, ami azt jelenti, hogy 153 mázsa kenyérgabonát már elvesz tettek, árpából pedig 56.36 mázsa a veszteség. Nem véletlen ez a nagy veszteség. Ellenséges elemek tudatosan lopták el a dolgozó nép, a becsületestszcs- tagok asztaláról a több kenyeret. — Olyanok, mint Burcfc József, Kovács György és Füle József, akik mint kulákok hosszú ideig titokban rombolták a csoportot és Nagy Imre elvtárs beszéde után, megmutattak igazi arcukat, nyíltan törtek n becsületes, jóldolgozó tszcs-tagokra. A behordás és cséplés már megindult, de ezzel nincs befejezve az ügy. Nem engedhető meg, hogy ilyen Füle, Burcsa és Kovács-félék szabadon garázdálkodjanak a tszcs- ben, megkárosítsák a becsületes tagokat. „ ... ismételten hangsúlyozni kell, — mondotta Nagy Imre elvtárs, — hogy aki a párt és kormány jóakaratára és messzemenő segítségére az állam, az ország érdekeinek semmibevevésével, a törvények megszegésével válaszol, magára vessen, szembekerül népköztársaságunk törvényeivel, amelyeket mindenkivel szemben, aki megszegi azokat, szigorúan alkalmazunk." A/ Aranykalá-z tszcs becsületes tagjai láthatják, hogy az ellenség soh-i nem akarja a néptömegek javát, az ő javukat sem. Ne engedjék ’ ezL a tótszentgyörgyi tszcs szorgalmas tagjai és kommunistái, tegyenek meg mindent arra, hogy szövetkezetül? szervezetten, zavartalanul végezhesse a behordást és cséplést. Rákosi elvtárs külön felhívta a termelőcsoportok kommunistáit, hogy álljanak a szövetkezet megvédéséért, megerősítéséért vívott harc élére, legyenek mindenütt az első sorokban, bátran és keményen leplezzék le, verjék vissza az ellenség minden megnyilvánulását, támadását. Mutassák meg, hogy csoportjukban sem „szabad a vásár" egy kulái számára sem.
