Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)
1953-08-05 / 182. szám
1953 AUGUSZTUS 5 NAPLÓ 3 PÁR! Éh PARI ÉPÍT Éh KÖVESSÜK PÉLDÁJUKAT! A hallgatók gondos kiválogatásával készítjük elő a jővőévi pártoktatást A Politikai Bizottság már az 1952 július 5-i, oktatásról szóló határozatában leszögezte azt, hogy tudatosítani és népszerűsíteni kell a tanulás jelentőségét, érvényt kell szerezni a párt szervezeti szabályzata követelményének, mely szerint minden Párttag kötelessége, hogy szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítani a marxizmus-le- ninizmus tanításait. Ha a fenti határozat megvalósítását vizsgáljuk üzemünkben, akkor elmondhatjuk, hogy ,eredményeink mellett egy sor hibát ’s követtünk el tavaly, főleg az ok- látás népszerűsítésében. A pártoktatás jelentőségének megmagyarázására az idén fokozottabb mértékben szükség van, mivel a párttagságnak 60 százalékát kell bevonnunk az okta- tásba. A legűtóbbi taggyűléseken foglalkoztunk az oktatással. Az elvtársak megbírálták az esti iskolákra hanyagul járó hallgatókat, de megbírálták az egységes vezetőséget is. Jogosan, mert nem biztosította az iskolák élére az állandó propagandistákat, ami oda vezetett, hogy sok hallgató lemorzsolódott az év vésőre. Az oktatás jó előkészítése érdekében a tavalyi oktatási évad mbáin okulva, az idén igyekeztünk •]ó propagandistákat kiválasztani és időben megkezdeni a párttagokkal való foglalkozást az elbeszélgető bi- ?ottságokon keresztül. Az idén 25 előadót javasoltunk, közülük három ÜISZ szemináriumi propagandistát. Tizenöt elbeszélgető bizottság működik már a Bőrgyárban két hónap óta, melyek naponta két-három elvtárssal foglalkoznak. Eddig a bi- íQttságok 180—190 elvtárssal beszélgettek el és ezek közül mintegy 170 jelentkezett oktatásra. Az elbeszélgető bizottságok beszélgetnek az e’vtársakkal az oktatás jelentőségéül és az elvtársak javaslatát, véleményét kikérik. Sztipánovics József, a nehézbőr alapszervezet elbeszélgető bizottságának tagja elmondta, hogy azok közül az elvtár- ia_k közül, akikkel beszélgettek, csupán kettő-három nem tud oktatásra járni, mert 65 éven felüliek. Az p'ytársak többsége kéri, hogy az 'dén egy propagandista vezesse le vógig a foglalkozásokat. Több elvtárs elmondotta a kiválogató bi- ?°ttságnak azt is. helytelen a párt- tervezet részéről, hogy egyesek túl Vannak terhelve funkciókkal, fel- hatokkal. Azokat a problémákat, amelyeket az elbeszélgető bizottságik elmondanak, az egységes párt- Vezetöséghez kerülnek, ahol a helyt- álló javaslatok alapján a hibákat a2onnal orvosolják. Üzemünkben az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az elvtársak zöme megérti az oktatás jelentőségét és várják az új tanév megkezdését. De találkozunk olyan egyénekkel is, akik lebecsülik az oktatás jelentőségét. I lindenféle okra hivatkozva ki akarnak bújni az oktatás alól. Marton Sándorpé elvtársnő az idén pihenni akar, mivel nem tud tanulni. Ezt mondta Varga Józsefné is, de Tóka István elvtárs megmagyarázta nekik, hogy mi lenne akkor, ha megpihennénk egy évig a szocializmus építésével. Elbeszélgetett velük még az oktatás jelentőségéről. Varga elvtársnő a másodszori beszélgetés után már maga jelentkezett az elbeszélgető bizottságnál politikai oktatásra. Hári Lajos elvtárs elmondotta a beszélgetés során, sok függ a propagandistáktól is, hogy ne legyen az iskolában lemorzsolódás. Tavaly sokan panaszkodtak arról, hogy némely propagandista fölényes volt és ez elvette egyes hallgatók kedvét a tanulástól, azért maradtak el a foglalkozásokról. Vannak azonban olyan elvtársak is, akiket nem érdekel az oktatás, különböző lehetet- , len „objektív" kifogásokkal érvelnek. Elkövettük tavaly azt a hibát, hogy sok hallgatót ugyanarra a fokra osztottunk be tanulni, ahová az előző oktatási évadban járt. Ez a helytelen munka sok hallgatót elkedvetlenített és ez is oka volt tavaly, hogy az iskoláknál jelentős volt a lemorzsolódás. Jandó József elvtárs elmondotta, hogy ezideig két even át a politikai iskola második évfolyamára osztották be és ez kedvét vette az oktatástól. Az idén már az SZKP-történet első évfolyamára osztották és megígérte, hogy ott nagy kedvvel tanul majd. A hátralévő időben az a feladatunk, hogy az oktatás népszerűsítése terén mutatkozó hiányosságokat felszámoljuk és minden agitációs eszközzel népszerűsítsük a pártoktatás jelentőségét. Pártszervezetünk tudja, hogy komoly feladatot kell végrehajtania, hogy eleget tegyen a Politikai Bizottság határozatának. Pártszervezetünk továbbra is tervszerű, gondos munkával, a tavalyi hibákon okulva az idén végrehajtja az oktatásra vonatkozó párthatározatot. Gungl János a bőrgyári egységes párt- vezetőség titkára. Szívesen segítünk ezután is Azt mondják, hogy az elnök hangulata a tszcs barométere. Ha az elnök jókedvű, jól megy a munka. Ha rosszkedvű, valami hiba van. Brachmann elvtárs hangulatán is le lehetett mérni a minap a babarci Béke tsz helyzetét. Nem véletlenül volt rosszkedvű az elnök. A behor- dás lassan haladt. Volt ugyan még asztag az Uj Erő brigádnál. De csak néhány óráig: „azután áthuzatnak a Micsurin-brigádhoz. — Ott is csépelhetnek egy napig. Tovább nem, mert nem lesz asztag.“ Mindenki tudta, hogy hordani kellene. Hordani, de mivel? Tizenkét fogatuk van és 633 hold gabonájuk. A íogaterő még nem is lenne olyan kevés, csak közelebb volnának a gabonatáblák. Messze vannak, három kilométerről lassabban megy a hordás. Olyan lassan, hogy elhuzód- hatik még húszadikáig is. Akkorra pedig már rég be kell fejezni a cséplést is, nem a be- hordár.t. Sohasem örült még annyira a járási tanács főagronómusának, Fortély elvtársnak, mint most. Előadta. panaszát, hogy Nagynyárádtól— Liptódig, Lánycsóktól- Szajkig övék a határ. A gabona rengeteg és ezt a sokat ki fogja behordani? Mert ők nem tudják. A gépállomás is nyakig van a munkával, az sem tud segíteni. Segítség pedig kellene. Legalább két napig, hogy néhány napi előnyt szerezzenek ... Ha folyamatos cséplést biztosították, akkor már nincsen semmi baj. — Azt hiszem a nagynyárádi Béke tszcs tudna segíteni — mond ta Fortély elvtárs. — Majd megnézem. 11a esetleg nem tonna, telefonálok. * Kelle Lajos nagynyárádi tszcs elnök szívesen belement a segítségbe. Miért ne? A behordást, cséplést hétfőre befejezi t. Természetes, hogy segítenek. Az is az ő gabonájuk! Az is av ország kenyere! „Megbeszélem a brigadvezetők- kel — mondta Kele elvtárs, — holnap indulunk.“ Még alig pitymallott, de a Micsurin-brigád tagjai a búzaföldön már várták a fogatokat. Végre jöttek: „Egész szekérkaraván — mondotta valaki — ez nem a Micsurin brigádé! Ott csak hat fogat van Itt meg jön, egy, kettő, három, négy — tizenegy!“ Jöttek a nagynyárá- diak is vegyesen a ba- barciakkal. Két napig hordták a búzát, míg elfogyott a harminc hold. * Este volt, a nap már eltűnt a dombok mögött. Az állatok is nyugtalankodni kezdtek. A nagynyárádi kocsisor lassan megindult. hazafelé. Egy szekér maradt még a tarlón csak, Kele Lajosé. Brachmann elvtárs a kezét szorongatta. — Köszönjük elvtársak! Sokat segítettetek ... Az elszámolást majd megejtjük... — Szívesen — válaszolta Kele elvtárs. — Ha szükség lesz, még csak szóljatok. Szívesen segítünk ezután is... H1RDTŐL - KOMLÓIG te elmúlt évek sorún — ahogyan terebélyesedett a komlói szén- .nya, ahogyan szaporodtak, a, fel- türóvágatok és a lejtés előkészítések ^pY szaporodtak e lappangó lejtések is Kossuth-aknán. ,,A komlói bányászoknak és a kom- °i szénbányászainak kell biztosítani 'J Sztálin Vasmű szénszükségletét. — ?2«net, napról-napra többet. Ezért ePüIt a hatalma» osztályozó, a löld- félyét szelő vágatok sora. Szenet lejteni, hogy szaporodjanak, a csil- fk Szenet lejleni hogy a szén él- te/5 tűzze gyűljön a kohók, gyárka- *ánok erőművek gyomrában. Csak. ott ne a bányában. Az erős iramú fejlődés, a kilométerekre szaporodott vágatok — pa- rancsolóan új kérdés megoldását követelték a komlói bánya vezetőitől. Szenet fejteni? Igen ám, de a fct- tytett szén helyébe mit rakunk? — Gv«feen dt kérdezték ezt maguktól és e9Ymástól a mérnökök. Romok kelleneI Kellen? igen de honnét? Múltak az évek... A komlói báty ászok lejtették a szenet, és a kilej. .Jt frontokat — más megoldás híj- l9n — omlasztották, S az omlasztá- *°s frontlejtés a tűz melegágya, va- őságos termőhelye lett. 1953 elején — „hadtak, akik már bíztak a komlói szénmedence lövőjében. — Hiába tárjuk az új szénmezöket, ”l.óba leszney. tartalék frontjaink a emészti szenünket, A kigyulladt fejtéseket gátolni kellett, a íronthomlokhosszak hón\p- ról-hónapra csökkentek... A bánya messze elmaradt tervelőirányzatától. Kapkodó elővájási kísérletek, szervezetlen munka, üzemen belüli munkanélküliség — ezt jelentette az égé fejtések sora. A szapora íej/éstüzek valóban fenyegették a komlói bányászat jövőjét de csak addig, amíg Vass Zoltán etvtárs lett az igazgató. Megmentett bánya, legyőzőit tűz. Fiatal mérnökök egv csoportja akik a pécsj bányákból kerültek Komlóra — azt javasolták, hogy csak iszapolássa; lehet a tüzet megelőzni. Igen ám, de az iszapoláshoz homok kell. Honnét? — Hirdről. Sokan szörnyülködtek e szóra, hegyen-völgyön tizenhat kilométerről hozzuni. homokot? — Esztelenség. Hegyivasutat vagy _ kötélpályát építeni a homokért? Két tábor harcolt egymással. Az egyik fél, csak a hirdi homok Komlóra hozásában látta a kiutat, míg a másik a látszólag olcsóbb salak és meddőtömörítést 'javasolta. Szepeshegyi főmérnök elvtárx is azok közé tartozott akik a hirdi homoktól várták „ tüzek megszüntetését Szepeshegyi elvtárs a Kossuth- aknaj irodájában, vagy akár a bányában is szívesen magyarázza az iszapolás előnyét, gyakorlati módszerét — ki ezt kérdezi tőle . — Mit jelent a hirdi homok? — és mindjárt egy példát is említ a főmérnök ... — nincs olyan régi bá. nyász, aki ne tudná, hogy a tatabányai bányászatot a dorogi homok mentette meg.. Ugyan így a komlói bányászatot megmenti a hirdi homok. A tíz-tizenöt kilométeres kisvasút építési összege jsokszorosan visszatérül, hiszeft ha iszapolunk, többé nem ég le a bánya mélyén a kifejtésre váró szén. Ma már azok is világosan látják ezt, akik annakidején a vasútépítés ellen voltak. — Látszólag semmiség az egész. Homok vagy omlasztás? — Látszólag valóban semmiség, de a bánya nem ad látszatokra. Á természet ellen csak úgy harcolhatunk eredményesen, ha megelőzzük a bajt. Komlón a föbaj, a bánya fejlődésének a hátráltatója a tűz volt — és most egyszer s mindenkorra megelőztük. Állítom, olyan fontos esemény ez, amely nemcsak Komló, hanem az egész szocialista magyar bányászat megteremtéséért vívott harc történelmi eseménye, — A hirdi homok megmentette Komlót.... — ....és eredménye a napi termelés ugrásszerű emelkedése lesz. A hirdi faluszélén keskeny töltés keresztezi az új Budapest—pécsi műutat. A töltés vékony sínpárán ma még kubikus-csillék zötyögnek, ám néhány hét múlva a hirdi homokdombok alól elindul az első homokszerelvény ... a hetényi hármashegy felé kapaszkodik, hogy Zobáknál azután a komlói völgybe kanyarodva vigye a komlói szén megmentőj'ét, az iszaphomokot. SZAMOS RUDOLF DOBSZAI MIHÁLY az István-aknai DISZ-brigád frontmestere, ígéretet tett, hogy alkotmányunk ünnepére megszüntetik az igazolatlan mulasztásokat. HEIDTMANN ISTVÁN István-aknán Horváth Lajos körletében dolgozik, mint bejáróaknász. Vállalta, a bányásznap tiszteletére, hogy többet foglalkozik az új dolgozókkal, neveli, segíti őket, hogy becsületes bányászok váljanak belő-* lük. A fegyelmezett, becsületes munkajutalma Pártunk javaslatára kormányunk eltörölte a pénzbírságot. Kormányunk ezzel az intézkedésével elismerte, hogy dolgozó népünk, ipari munkásságunk, bányászaink döntő többsége — a műveltség, az öntudat és a kollektív széliem fejlődésében elérte azt a fokot, ahol az egyén fegyelmezésére teljesen szükségtelenné válik a pénzbírságnak, mint fegyelmező eszköznek alkalmazása. BÁNYÁSZAINK DÖNTŐ TÖBBSÉGE a pénzbírság eltörlése óta még Lelkesebben, még adandóbban harcol a tervek teljesítéséért. Széchenvi- aknán Beck Antal fejtési csapata 124 százalékra teljesítette júliusi tervét és 461 csille szenet termelt terven felül. Az András-aknai Hartman János fejtési csapata 513 csille szenet termelt terven felül az országnak. István-aknán Jambricsek József fejtési brigádja 1.226 tonna szénnel teljesítette túl júliusi tervét. Széni József Petőfi-aknái fejtési csapata 132 csillével termelt több szenet júliusban, mint amennyit a terve előírt. Ezek a becsületesen dolgozó bányászok, akik vállalatunk többségét alkotják, szép fizetésük mellett komoly juttatásokban is részesülnek. Csak egyet említsünk belőlük. Közeledik a bányásznap. Kormányunk sok százezer forint jutalomban részesíti azokat, akik egész évben becsületesen dolgoztak, nem hagyták magukat behálózni az ellenséges demagógiától, akik az új kormányprogramra után is fokozott lendülettel harcoltak a több szénért, a terv maradéktalan teljesítéséért. Schleicher. József pécsbánvatelepi sztahanovista vájár 2.641 forintot, Katona Ferenc sztahanovista váíár 2.4.38 forintot, az István-aknai Szia vek Antal csapatvezető vájár 3.310 forintot, Reihennauer József vájár 2.460 forintot, Kenéz Károly csillés 1.410 forintot, Kovács József csillés 1.330 forintot, Elter Aladár Petőfi-aknai sztahanovista vájár 2.240 forintot, Somogyvári József vájár 2.120 forintot kap a bányásznapon hűségjutalom címén. Annak elanére, hogy vállalatunknál többségében öntudatos és becsületes bányászok dolgoznak, mégsincs minden rendben. Ezt mutatja az a ténv is, hogy július ban messze elmaradtunk a terv mögött, nem teljesítettük népünkkel szembeni kötelezettségünket. AZ ÜZEMEINKBEN MEGBÚVÓ ellenséges elemek a pénzbírság eltörlését már az első napokban úgy kezdték magyarázni, hogy most már mindent szabad, nincs szükség terv- teljesítésre, nem kell mindennap műszakra menni stb. És meg kell mondani, hogy jóneháiny kevésbbé képzett munkatársunk bedőlt az ellenség agitáció járnak. Ezért júliusban ugrásszerűen emelkedett az álbetegek és szimulánsok száma. Míg az év első negyedében (a téli hónapokban. amikor komoly létszámot érintő influenza járváiny volt) a betegek száma 8 4 százalékot tett ki, addig ez a szám júliusban csak egy tized százalékkal volt alacsonyabb. Szimulálásukkal és lógásukkal, akarva, vagy nem akarva, de az ellenség malmára hajtották a vizet Szőke Lajos pécsbánvatelepi csillés, Bischoff László szabolcsi csillés. Fekete Sándor Petőfi-aknai csillés és Jerán János újhegyi dolgozó. Ezek a bányászok nincsenek tudatában annak, milyen hatalmas károkat okoznak tettükkel népgazdaságunknak, saját maguknak, család-* jaknak. Ezt bizonyítja Nacsa Pál András-aknai dolgozó viselkedése is. Nacsa Pál három napi fizetett szabadságán túl még két napon távol-* maradt az üzemből. Mikor az illetékes vezető elvtársak elbeszélgettek véle mulasztásának súlyosságáról, nagy könnyelműen kijelentette; „Nem számít semmi, úgy sincs pénz-* bírság!“ Az igaz, hogy kormányunk helyes intézkedése megszüntette a pénz-* büntetést, nincs is rá szükség. Ez azonban még szilárdabb fegyelmet követel meg minden bányásztól. És ne felejtsék el a nacsapáíoik, szőke-* Lajosok, feketesándorok, és az ősz-* szes lógósok, hogy az üzemvezetőségeknek a becsületesen dolgozó bányászokra támaszkodva még számos olyan eszköz áll rendelkezésre, amely a fegyelem megtartását, megszilárdítását van hivatva szolgálni. Ezek közé tartozik a különböző juttatások csökkentése, eltörlése; a visszaminősítés, a munkaruha érteikének megfizettetése, szénjárandóság csökkentése, más munkahelyre való áttelepítés és ami igen érzékeny, a hűségjutalom megvonása. TERMÉSZETESEN a fegyelem megszilárdítása érdekében legdöntőbb feladatunk a politikai nevelő- munlkánk fokozása. Nem csak a népnevelőknek, de nekünk műszaki vezetőknek is bőven akad javítani valónk e-téren. Az eddigieknél is sokkal türelmesebben. párts,zerűbb hangon kell hogy foglalkozzunk, különösen a falvakról bekerülő új bányászokkal. Agitációnk. nevelőmur- kánk, a sorozatos beszélgetések azonban csak akkor járnak eredménnyel, ha nem nagy szavakkal, frázisok hangoztatásával, hanem konkrét íénvokem, számokon keresztül mutatjuk meg: mit jelent az illető bányásznak és családjának az, amikor az ellenség szavára hallgatva könnyelműen elhagyja a műszakot, vagy éppen a kezelő orvosát félrevezetve károsít ja meg államunkat. Arról már beszéltünk, hogy milyen juttatásokban részesülnek a becsületesen dolgozó bányászok. Most nézzük meg azt is, milyen hátrányt szenvednek a hűségjutalom kiosztásakor azok, akik még mindig úgy vélekednek, mint az András-aknai Nacsa Pál: „Nem számít semmi, úgy sincs pénzbírság!“ Igaz, pénzbírságról szó sincs, csupán juttatás elvonásról. Szabó-Pösz- tör pécsbán vatelepj vájár például 1.866 forintos hűségjutalomtól ósiik el az idei bányásznapkor, Kocsis József Petőfi-aknai vájár 1S57 forinttól, Hideg József vájár 1.396, Gresák Károly szintén vasasi váiár. 1.100, Borsós Márton Szabolcs kerületben dolgozó csillés 890 és Ulrich Ilona nőibányász 615 forint hűségjutalom elvonásban részesül azért, mert cserben hagyta bányásztársait, könnyelműen távol maradozott a nninkábé1, A kmm Vnyprogramm valóraváltá- sáéri harcolni minden becsületes ember kötelessége Most, amikor az alkotmány ünnepé)e tett fogadalmunk teljesítéséért, iparunk kenyerűéit, a több szénért csatázunk, egy pilíana'ra sem szabad megfeledkeznünk arió’: A g\ őz elem csakis a ninnl afea velem megszilárdítá-ával vívható ki Véreikéi Lajos a Pécsi Szépl ányát igazgalója
