Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

2

N Ä P ü <5

T!>« % tJGtIS 7.TXJS' ?

TANULJUNK AZ SZKP TAPASZT4LATAIRÓL *

Kér lei hetet tenség a hibákkal szemben: a kommunista nélkülözhetetlen tulajdonsága

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa azt a feladatot állította a pártszervezetek elé, hogy föközzák a kommunisták politikai aktivitását, neveljék az összes párttagokat aktív harcosokká a párt politikájának és határozatának megvalósításáért, a hibák kiküszöböléséért. E feladat megoldásának útja: a pártdemokrácia következetes megvalósítása, a bírálat és önbírálat továb fej fejlesztése.

A hibák elleni harcban a párt egyik kipróbált fegyvere a bírálat és önbírálat.

A bírálat és önbírálat jelszavának következetes megvalósítása megköveteli, hogy erélyesen harcoljunk mindazok ellen, akik gátolják a bírálat és önbírálat kifejlesztését, akik megtorlásokat alkalmaznak a bírálókkal szemben. Ezek az emberek akadályozzák az előrehaladást, nem e'ág érettek ahhoz, hogy vezetők legyenek, nem számíthatnak a párt b 'almára.

A SZKP Szervezeti Szabályzatának értelmében a párttagok kötelesek felfedni a hibákat, harcolni a bábák kijavításáért az önelégültség ellen és jelenteni a párt vezető szerveinek — egészen a Központi Bizottságig — személyekre való tekintet nélkül, milyen hibákat tapasztalnak.

Az alulról jövő bírálatban kifejezésre jut a párttagok és az összes dolgozók alkotó kezdeményezése és öntevékenysége. Az alulról jövő bírálat megmutatja, mennyire törődnek a kommunisták és az összes dől gozók a szovjet állam állandó szí- ■ lárdításával.

Előfordul azonban, hogy egyes funkcionáriusok nem küzdenek éré lyesen a pórt követelésének megfelelően a bírálat és önbírálat kibontakoztatásáért. Vannak még olyan vezetők, akik rosszul fogadják a bírálatot, rosszul viszonyulnak az önbírálathoz és ezzel tompítják a kommunisták felelősségérzetét az üzemben, a kolhozban, a pártszervezetben uralkodó helyzetért. Vannak vezetők, akik meghallgatják a bírálatot, szavakban elfogadják azt, de nem tesznek semmit az elhangzott javaslatok megvalósításáért. A bírálat elfojtásának egyik módja az is, hogy egyes vezetők igyekeznek elvenni a beosztottak kedvét a bírálattól, a hibák felfedésétől.

A pártfunkcionáriusnak és minden vezetőnek kötelessége, hogy felfigyeljen a kommunisták és pártonkívüliek szavára, meghallgassa a bírálatot és levonja belőle a szükséges következtetéseket.

Előfordul azonban, hogy egyes funkcionáriusok a gyűléseken ahelyett, hogy figyelmesen meghallgatnák a felszólalásokat, az elnöki asz- • tál mellől letorkolják a felszólalókat. így akarnak megszabadulni a bírálattól. Megtörténik az is, hogy a párttagok, amikor pártszerűen meg bírálják az egyik vagy másik vezetőt,

> felszólalásukban kisebb tárgyi pontatlanságot követnek el. Előfordul, hogy ilyen esetekben nem az elvi és indokolt bírálatra válaszolnak, ha nem belekapaszkodnak a pontatlanságba és megtámadják azt, aki

egyébként helyes felszólalásában valamely jelentéktelen kérdésben tévedett.

Nem beszélhetünk arról, hogy a kommunistákat a hibák elleni kér- lelhetetlenség, az aktivitás további fejlesztésének szellemében neveljük, ha nem teremtjük meg a széleskörű és hatékony bírálathoz szükséges fel tételeket. A kalinyingrádi területi pártbizottság éppen erre hívja fel á legnyomatékosabban a pártszervezetek figyelmét. Ennek eredményeként a pártbizottságok az eddiginél jobban ellenőrzik hogyan valósítják meg a kommunisták javaslatait, behatóbban foglalkoznak a párttagok felszólalásaival és hathatós intézkedéseket hoznak a hibák kiküszöbölésére.

A kommunisták aktivitásáról tanúskodnak a pártszervezetekhez érkező levelek.

A SZKP XIX. kongresszusa után a pártbizottságokhoz érkező levelek száma emelkedett. De nemcsak szám beli emelkedésről van szó, hanem ta>~ talmi színvonal emelkedéséről is. A beérkező levelek konkrét bizonyítékai annak, mennyire éberek a szovjet emberek, mennyire őrzik a szocialista tulajdont. A levelek kifejezik azt, hogy a kommunisták szívükön viselik a termelés megjavításának kérdését, a hibák kiküszöbölését, a dolgozók kulturális igényeinek és mindennapi életének kérdését. A leveleket a pártszerűség, a kérdések bátor felvetése jellemzi Rendkívül értékes a levelekben az, hogy nemcsak a hibákról beszélnek, hanem hasznos tanácsokat is adnak

a hibák kiküszöbölésére, a munka megjavítására.

Az utóbbi időben a kalinyingrádi területi pártbizottság a kommunisták levelei alapján számos intézkedést hozott. Ezek az intézkedések előmozdították a vállalatok, az építkezések, a kolhozok és intézmények munkájának megjavítását.

Azzal, hogy operatíven és helyesen reagálunk a kommunisták és

az összes dolgozók leveleire, fejlesztjük a tömegek harcát a hibák ellen.

A területi pártbizottság ebből az elgondolásból indul ki. A beérkezett levelek alapján gondosan megvizsgálja a levelekben felvetett kérdést és a vizsgálat eredményeinek megfelelő intézkedéseket hoz a hibák kiküszöbölésére. Rendkívül fontos, hogy a pártbizottságok behatóan fog lalkozzanak a beérkezett levelekkel és feljegyzésekkel, le tudják vonni belőlük a szükséges következtetéseket, meglássák az elkövetett hibák és mulasztások mögött egyes szervezetek és intézmények hibáit. A párt szervezetek kötelessége, hogy megteremtsék a feltételeket ahhoz, hogy a kommunisták bátran és félelem nélkül tárják fel az intézmény, vagy a szervezetek hibáit. Minél erőteljesebben harcolnak a pártszervezetek a hibák ellen, annál magasabbra emelik a kommunisták eszmei-politikai színvonalát, annál jobban fejlesztik a kommunistákban a becsületességet, az igazságérzetet, és annál eredményesebben oldják meg a pártszervezetek előtt álló feladatokat.

..Telefonálgatás helyett lettekre van szükség“

Nyílt levél a szentlőrinci gépállomás vezetőségéhez

J\/í i, a Baranyamegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói szállítottunk „ részetekre többek között egy John-Dere típusú traktort, melyét cséplésre Okorágra osztottatok be.

A gép „kUulott“ típus, melyet mi igen hiányosan kaptunk meg javításra, A javításhoz szükséges anyagokat is körülményesen és nehezen tudtuk csak beszerezni. De beszereztük, hogy ezzel az erőgéppel i, szaporítsuk a cséplésben résztvevő gépek számát. A szentegáti kísérleti gazdaság vézetőj felismerték ennek jelehtőségét és önkérít rendelkezésünkre bocsátották a javításhoz szükséges anyagokat, amelyeket máshol nem tudtunk beszerezni. Végre sikerült beszereznünk az ehhez a típushoz gyártott gyújtómágnest is, melyet 'most fel is építettünk úgy, hogy hosszas fáradozás után a gép tökéletesen működik.

És mo&t li egyszerűen nem vagytok hajlandók a gépbe kenőolaja<. adni. Mj a qépet olajjal szállítottuk és ti a gépből kivettétek a kenőolajat és felhasználtátok azért, mert a vontatótok kellő időre nem szállított sem a monosokori, sem pedig a kárászpusztai cséplőgépekhez olaial.

Úgy látom nektek nem az „ ion fos, hogy ez a gép dolgozzék. A kenőolaj átadására a lehetőségtek megvolt és megvan jelenleg is, mf1} például július 31-én az üzemanyag szállító vontatótok Okorágón járt, de olajat a vontatás nem volt hajlandó adni — és így a gép dolgozni nem

tudott ,, _ , .

Okorág községben a cséplés nem áll olyan jól hogv ezt a jenyuzesi megengedhetnénk magunknak, mert úgy tudom, a község gabonafanak legalább kétharmad része még nincs elcsépelve. . ..

Az idő múlik, telefonálással a cséplés ügyét nem visszük előbbre. It most intézkedésekre van szükség. Most mi szállítottunk ki olajat a géphez a cél érdekében de nektek, mos/ gondoskodnotok kell a gép üzembeállításáról, mert ne lefejtsétek el,ezzel tartozunk dolgozó népünknek és ez is szerves része az évi kenyerünk biztosításának.

BIRÖ LAJOS *

Baranyamegyei Miezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója.

Gondoskodjanak jobban a dolgosók ellátásáról a komlói 73/3. sz. Építőipari Vállalatnál

1953 július 4-én Nagy Imre elv- társ beszédében kihangsúlyozta, hogy gazdaságpolitikánk alapelve a dolgozók életszínvonalának állandó eme lése. Feladatul tűzte elénk, hogy a dolgozókról fokozottabban kell gondoskodni, s biztosítanunk kell jobb ellátásukat.

Ezzel szemben Komlón a 73/3 sz. Építőipari Vállalatnál a következőképpen történik a dolgozókról való ♦gondoskodás. Július 30-án azt tapasz vtaitam, hogy a dolgozóknak az ellátása nagyon hiányos, ami abból ered hogy mind a vállalat vezetősége, mind az üzemi bizottság nem fordít kellő gondot a dolgozók ellátásának biztosítására. A dolgozóknak 12 órától egy óráig tart az ebédidejük, de még háromnegyed kettő és két óra között is az ebédlőben várakoznak, hogy ebédet kapjanak és folytathassák munkájukat. Végre két órakor nagynehezen megkapják az ebédet, de már nem azt, amit az étkezők első része, mert az első rész például húslevest kapott, töltött káposztát és t két darab pogácsát, ezzel szemben ’ a második rész már a töltöttkáposz tát levessel összekeverve kapta és a két pogácsa helyett csak egyet. — Ennek a csoportnak egyik része még ezt sem kapta meg, hanem főtt étel helyett hideget kellett enniök.

Ez a hiányosság abból ered, hogy a vállalat igazgatója, üzemi bizottsága és szociális igazgatója szabadjára engedi az étkezési jegyek kiosztását. A konyhán a bejelentett étkezési létszám július 30-án például 1309 fő volt, mégis az étkezés alkalmával jóval több dolgozó jött ebédelni.

Ehhez hozzájárul még, hogy a vállalat nem gondoskodik arról, hogy a tüzelési feltételek biztosítva legyenek és zavartalanul lehessen .elkészíteni az ételt. Adtak a konyhának agy fűtőt, de nem adtak neki segítséget ahhoz, hogy a fűtést el is tudja látni. Ennek az egy embernek mintegy 200 méterről kell felhordania a konyhához a fát, kisfűrésszel felfűrészelnie, majd összehasogatnia. Amíg ezeket a műveleteket végrehajtja, a tüzet újra élesztheti, hogy némileg tudjanak a konyhán főzni. Ezeket a hiányosságokat már felvetették a dolgozók, de sem az igazgató, sem a szociális igazgató, sem pedig a szakszervezeti bizottság nem lett semmit, hogy a hiányosságokat megszüntesse.

Hiányosság a konyhán, hogy a kiszolgáló és a főző személyzetnek nincs kellően biztosítva a váltó fe- hérköneny, kötény és fityula, de még a lábbeli sem.

Ha megnézzük a szálláshelyeket, ott is tapasztalhatunk egész sor hiányosságot. A női munkásszállásokon nincs biztosítva a tisztálkodási

lehetőség, holott erre feltétlenül szükség van. A nők, ha tisztálkodni akarnak, munka után el kell menniük vízért a távolabbi munkahelyekhez, hogy vödörben vigyenek szálláshelyükre vizet. Az építkezésen abban az épületben is, ahol a női szállás van, fürdőszobákat építettek, de ezeket használni nem tudják.

Ezekért a hiányosságokért felelősség terheli nem kis mértékben a vállalatvezetőt, a szociális igazgatót, de ugyanakkor a szakszerveteti bizottságot és nem utolsó sorban az Építők Területi Bizottságát is. Hagyták a hiányosságokat elburjánzani s nem hatottak oda, hogy ezen hiányosságok kijavításával biztosítsák a dolgozók ellátását minden téren.

A hiányosságok természetesen a tervteljesítésre is kihatnak és elősegítik a fegyelmezetlenséget, a munkásvándorlást. Ha a vezető elvtársak igyekeznek munkájukon gyökeresen változtatni és a legsürgőseb ben kielégíteni a dolgozók jogos követeléseit, .— amit kormányunk pro- grammja is követel —, minden bizonnyal rövidesen a tervteljesítésben érezni fogják hatását.

Stein Henrik

MSZT pol. munkatárs.

Tö!)!] segítséget várnait a D!§Z-;ö! az alg'rn-m't évloriiőiát Vit-nszattal ünnepi kenui fiatalok

850 kilométer hosszúságú vagonsze relvényt szinültig megtöltené az a sokszázezer tonna építőanyag, mely- lyel több, mint egy millió légköbmétert, — lakóházakat, üzleteket — építenek be első szocialista bányavárosunkban, Komlón.

A hatalmas feladat megvalósításából jelentős rész hárul a kenderföldi építkezésre, ahol 800 lakást készítenek el ezévben. A felépítésre váró épületek közül számosat teljes egészében előregyártott elemekből, hatalmas daruk segítségével állítanak össze.

A városépítés hősi munkájából csupán itt, a kenderföldi építkezésen

— ahol

a dolgozók csaknem fele fiatal

— több, mint 650 24 éven aluli ifjúmunkás veszi ki a részét. Elmúlt havi 105 százalékos eredményük is bizonyítja, jó munkájukat.

Július első dekádjában 107, a második dekádban pedig 125 százalékra nőtt átlagteljesítményük. Ezzel arányosan emelkedett a fizetésük: átlagosan 42, illetve 150 forinttal.

A fiatalok közül kitűnik a Határőr-brigád, amely július 10—20-ig tér vének több, mint kétszeresét végezte el, hogy elősegítse annak a lemaradásnak a behozását, amely a fiatalok jó munkája ellenére is egyelőre veszélyezteti a kenderföldi lakások időbeni elkészítését. A Határőr-brigád jó munkájának mutatója Mogyorósi László brigádtag

sztahánovista iskolára küldése. Ennek elvégzése után ő maga alakít brigádot, ahol továbbadja majd a Határőr-brigád vezetőjétől tanult kétkézi falazás módszerét.

A Határőr-brigád most újabb kezdeményezéssel öregbíti jóhírét. Pénteken rövid megbeszélést tartottak a brigádtagok a befejezés előtt álló épületen. Békés Béla, a brigád jelenlegi vezetője javasolta: augusztus 3-tól indítsanak VIT-műszakot és .szólítsák fel Komló valamennyi építőbrigádját a csatlakozásra. A brigádtagok lelkesen fogadták az indítványt és mindjárt számítást végeztek felajánlásukról.

Elhatározták, hogy az új háromszekciós épületen — ahol munkájukat augusztus 3-án megkezdik, — a brigád két kőműves tagja 190 köbméter falazással, azaz 76 ezer darab tégla beépítésével készül el a két hátig tartó VIT-műszak alatt.

Ez közel kétszáz százalékos átlagteljesítménynek felel meg.

Segíti a brigádot vállalása teljesítésében. hogy a munka magasabb szervezésére, a munkaidő jobb kihasználására komplex-brigádot alakítottak a segédmunkások bevonásával. így közösen, egymást segítve eredményesebben versenyeznek a több lakás mielőbbi elkészítéséért. Amint a harmadik dekád előzetes számításai mutatták, a Határőr-brigád jól felkészült a VIT-műszakra. az elmúlt tíznapi teljesítményük sem marad alatta az előző dekádban teljesített 213 százaléknak.

Követi a Határőr-brigád példamutatását az a 24 ipari tanuló, aki a szovjet nevelési módszer szerint működő tízhónapos pécsi építőipari tanulóiskolából jött a kenderföldi építkezésre. Szerződést kötöttek a vállalatvezetőséggel, hogy a megfelelő számú segédmunkás, anyag- és terület biztosítása mellett két darab háromszekciós, harminchatlakásos épületet teljes egészében három hónap alatt elkészítenek. Ehhez a tanulónorma helyett a felnőtt szakmunkások előirányzatát rendszeresen 120 százalékra, minőségileg kifogástalanul végzik el. Ezek a tanulók jelenleg is napról-napra bebizonyítják a szovjet szakmunkásnevelés kiválóságát. Amióta az építkezésen dolgoznak, kétszeresénél nem teljesítették alább tervüket.

Sem ezeket a példamutató brigádokat —, amelyeknek minden tagja diszista, — sem az építkezés többi fiataljait azonban

nem segíti munkában a DtlSZ-szervezet.

Nem történt meg még, hogy akár a Határőr-brigádot, akár a 24 tagú tanulóbrigádot a DISZ-vezetőség részéről felkeresték volna. De az építkezésen dolgozó fiatalok legnagyobb része sem tudja, hogy hol találhatja meg a DISZ-irodát, amennyiben 6 akarna problémáival a DlSZ-szerve- zethez fordulni. Mind a Határőr-brigád, mind a tanulóbrigád és a kenderföldi építkezés többi fiataljai kérik a DISZ vezetőségét, hogy adjon nagyobb irányítást, több segítséget munkájukhoz, a jelenleg még nemlétező DISZ-bizalmi hálózat megteremtésével építsen ki szorosabb kapcsolatot velük, hogy ezzel még tovább növelhessék eredményeiket és hozzájáruljanak a kenderföldi lemaradás behozásához. (MTI)

Verseny, nyilvánosság nélkül

Csertő, július 31.

Az éjjeli nagy vihar, teljesen nedvessé tette a gabonát. Délelőtt tíz órára jöttek össze a Kossuth cséplőmunkacsapat tagjai de még mindig nem tudták elkezdeni a cséplést. Most is bosszankodnak valamennyien a gép körül, a mázsán, a fecskendőn. Két,mun kacsapatot szerveztek az egy géphez, hogy két műszakban csépelhessenek, versenyre hívták egymást és most itt van — nem engedi dolgozni az idő.

— Az eső kellett, sokat használt a kapásoknak — szólt közbe az egyik etető. — Mi vagyunk a hibásak, mert mikor láttuk, hogy jön az eső, szalmával be kellett volna tetőzni a kazlat... Most csak ledobálnánk róla s csépelhetnénk.

Később már az etető is megbánta, hogy ilyet mondott, mert minden oldalról szóródtak feléje a megjegyzések.

— Ha olyan jól érti, miért nem szólt az er- te?

— Eső után köpönyeg ... Most már úgyis álltunk majdnem egy fél napot.

— Hát aztán, ha állni kell? Nincs abban semmi, úgyis a mi brigádunk az első.

Ez igaz lehet, mert mindenki állítja, hogy

a Kossuth-brigád vezet a versenyben. Rugási Zoltán elvtárs a cséplőgép ellenőre azzal is megerősíti: A Kossuth csapat tegnap is 84 mázsa gabonát csépelt el, a Petőfi pedig csak 68 mázsát.“

— A cséplés ideje alatt hány mázsát csépelt már el a Kossuth munkacsapat? — kérdezem.

— Azt nem tudom, — feleli Rugási elvtárs. — Annyit mondhatok, hogy a két mun kacsapat eddig 23 vagonnal csépelt, de kü- tön-külön nem tudom.

— Ki tudja azt a fejében tartani — teszi hozzá Takács Mária is és így vélekedik a mun kacsapat valamennyi tagja.

Bizony az eredményt, külön-külön minden munkacsapattól nem könnyű fejben tartani, de azért van a versenytábla, hogy arra kiírják a napi elcsépelt gabonamennyiséget és az összesített eredményt is. Ezt a csertői gépnél elmulasztották, nem beszélnek a dolgozókkal a verseny előnyéről és ebből következik, Uiogy nem verseny, hanem csak kis virtuskodás van néhány munkás között, a dolgozók nagy része nem eléggé küzd az első helyért, a nagyobb eredmények eléréséért.

Nem lehet jó ott a verseny, ahol nem tudják a dolgozók, hogy eddig milyen eredményt értek el. így nem tudhatják azt sem, hogy miért dolgoznak, mennyi a napi keresetük, csupán annyit lehet kimu tatni, hogy a két munkacsapat eddig 12 mázsa 65 kiló gabonát keresett.

Sokkal nagyobb ered ményeket tudnának elérni, előbb befejezhetnék a cséplést, ha a cséplőgépnél dolgozó népnevelők, — Bőgődéi János meg a többiek — többet törődnének a versennyel, ha jobban kihasználnák a munkaidőt. Ezután ha úgy látják, hogy estére eső lesz, rakjanak szalmát a kazlakra, hogy az eső elálltával azonnal meg kezdhessék a cséplést. A népnevelők magyarázzák meg a munkacsapat tagjainak, hogy egyéni érdekük is a cséplés gyors befejezése, mert a gépnél keresett terményüket hamarabb vihetik szabad piacra, és ha Csertőn végeznek a csépléssel. elmehetnek más községbe is dolgozni, és még több gabonát kereshetnek.