Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

Világ proletárjai egyesüljetek* DUNÁNTÚLI AZ M DP BAR AN YAM EC YE I PÁRTBI ZOTTIÁCÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM ARA 50 FILLÉK VASÁRNAP, 1953. AUGI'jZTO!- í KÖSZÖNTJÜK A IV. VILÁGIFJÚSÁGI TALÁLKOZÓT! V___________________________________________________ A cséplés, begyűjtés meggyorsításával Készüljünk augusztus 20-ra! Gépállomásainkon múlik elsősorban as adott szó teljesítése Ahol jól halad a cséplés, ott jól megy a begyűjtés is. Ez nem új, ha­nem régi igazság. A hazafias dol­gozó parasztok géptől teljesítik be­adásukat, csak el legyen csépelve. Vannak ugyan kivételes esetek, mint Bissén, ahol Koska József 18 hol­das dolgozó paraszt nem teljesítette géptől a beadási kötelezettségét, de szék ritkább esetek. Az általános az ami Sásdon történt, ahol minden dolgozó paraszt teljesítette cséplő­géptől beadási kötelezettségét. Mindez azt mutatja, hogy javíta­ni kell a cséplés ütemét. A mohá­csi és a villányi járás elsősorban is a gépállomások jó munkája miatt első, a sásdi járás elsősorban is a gépállomások rossz munkája követ­keztében az utolsó. A begyűjtési versenyben repülő gyorsaságával halad a villá­nyi járás. Teg­nap még 59.3 százalékot ért el, ma már 62.9 százaléknál tart tervének tel­jesítésével. Megy ott a begyűjtés, ahol olyan cséplőgépkezelő van, mint p e n k e József, a megye első, az ország harmadik cséplőgépkezelője, aki már 41 és fél vagon gabonát csépelt el. Penke elvtárs először 40 Vagonra tett vállalást, később lát- ta> hogy ezt túlszárnyalja, — fel­emelte vállalását 60 vagonra. Ha 'gy halad Penke elvtárs, megelőz- jjeti az országosan második Her­mák Józsefet és ami a legfontosabb ~~ egy szerelvény elcsépelt gaboná­ul járulhat hozzá a begyűjtési terv sikeres teljesítéséhez, dolgozó né- PUnk jólétéhez. Gyorsan halad a begyűjtésben a mohácsi já­rás is. Tegnap 57.9 százalékot jelenthettünk, ma már 62.9 százaiékot. Jól dolgozik a mohács- ligeti gépállomás is Hullám Já- d°s igazgató elvtárs vezetésével. A mohácsszigeti gépállomás öt nap ®!*tt 22.2 százalékot haladt előre, ‘28—i3o mázsát gépei minden nap ^csépelik. A mohácsszigeti gépállo­más jó eredményeit nagyban segíti ,„rünfelder József elvtárs csép- mgépkezelő jó eredménye, aki 29 va- gon 46 mázsás eredményével har- madik a megyében. Ez azonban egy­magában még kevés volna. Az ered- mény okát elsősorban is a jó ver- ^áyszellemben és a cséplőmunká- ,Qkról való jó gondoskodásban ke­lhetjük. Egyik járásban sem csi­gák meg azt, amit a mohácsi­am, ahol a iárási pártbizottság, a Járási községi tanácsok határozata nyomán, a cséplőmunkásoknak kö- konyhát állítottak fel, a női £SePlőmunkások közül egy főz, van ®Ponta háromszor főttétel. Ezek­en vidámabban és könnyebben /Jcsy a munka, mint azt a 126—130 mázsás napi eredmények is mutat­I A Pécsváradi járás még nem szállt e a lassabb*"’’ haladó kerékpárról, még a mohácsi já­rás autója mögött karikázik. A pécs­váradi járást visz szahúzza a pécs­váradi gépállomás ossz munkája, — hol a cséplőgé­pek napi átlag­teljesítménye 75- !2^mázsa. a pécsváradi gépállomás há^V8 csak 13’ a megye gépállo- ;ik 31 között. Sokkal jobban dolgo- , a Palotabozsoki gépállomás, me- 'á u harmadik legjobb gépéllomá- w?h°l a napi átlagteljesítmény gé­‘sál: már elérl a 125~130 má_ pállf ^ pa'°tabozsokl gépállomáson re* *uti Keresztély az igazgatója) a cjfjj ^eredményeket minden nap áU0^esztik, ami a járás másik gép- íief,mas^n> a pécsváradiban nincs biní3 volna azonban á begyűjtés aen lassúságát a gépállomásoké ra hárítani. A pécsváradi gépállo­más nemcsak saját hibája miatt nerc tud jó munkát végezni, hanem a berkesdi és apátvarasdi tszcs-k miatt sem, ahol nem szervezték meg a behordást és emiatt nem tudtak csépelni. Ez is mutatja, hogy nem­csak a gépállomás a hibás, hanem a behordásban is van sok javítani­való. A sellyei járás 39.1 százaléka gya­logosan halad a pécsváradi járás kerékpárja mögött. A sellyei járás­ban a kétújfalusi gépállomás napi 90 mázsát csépel, holott sokkal töb­bet tudna csépelni. A pécsi járás hosszú ideig csiga­háton „utazott“ a siklósi mögött. Legújabban a pécsi járás 35 száza­lékot ért el, leszállt a csigahátról. Ezt köszönhetik elsősorban a szent­lőrinci gépállomás nak, ahol a bírálat után javítottak a munkán és elérték a napi 100—110 mázsás átlagot. Ez az eredmény még kevés ugyan, mert a terv csak 31,9 százalékra van tel jesítve, de javulás. A pécsi járásban a hátrahúzók a kozármislenyi és az ócsárdi gépállo­más. A kozármislenyi és az ócsárdi gépállomások napi átlagos teljesít- iménye még mindig nem-' najadja túl a napi 70—80 mázsát. A siklósi járás csigahátra ült, 0.8 százalékkal maradt el a pécsi járás mögött. Nem véletlen ez. A har­kányi gépállomáson ugyan két jó cséplőgépkezelő is van, Simon János eivtárs, aki 29 és fél vagonos csép- lésével negyedik, Boros János, aki 29 vagon 23 mázsás teljesítményé­vel az ötödik a megye cséplőtrakto­rosai között. Ezek az ered­mények szépek, csak az a baj, hogy mindössze két ilyen szép eredmény van a harkányi gépállo­máson. Raskó Zsigmond igazgató elv társ nem állja meg a dolgozó pa­rasztoknak tett ígéretét, nem bizto­sítja a vállalt 126 mázsás teljesí­tést, hanem csak a 80 mázsás átla­got. Hibás ebben Kocsis Ferenc üb- elnök elvtárs is, aki a legnagyobb dologidőben olyan kényelmes, hogy két és fél órát tölt el naponta ebé­deléssel. De, mint a pécsváradi járásban, itt is hiba volna mindent a gépállomás­ra hárítani. A siklósi járásban is nagyon vontatottan halad a behor- dás. A szigetvári járás úgy látszik na­gyon jól érzi magát a csigaháton, mert 5.1 százalékkal maradt el a sik lósi járás mögött. A csigatempó nem a szigetvári gépállomás hibája, hanem a szentlászlóié. A szigetvári gépállomáson már közelednek a napi 110 mázsás vállalás teljesítése felé, 96 mázsát csépelnek átlagosan, a szentlászlói gépállomáson azonban a 146 mázsás vállalással szemben csak 77 mázsát. Nem is lehet ez másképp, hiszen széltében-hosszában beszélik, hogy Hilmer József meg­bízott igazgató elvtárs három napig azon gondolkozott, hogy mivel ho­zassa el a mohácsi gépállomás két megígért mágnesét: vontatóval, vo­nattal, vagy autóbusszal? Nem mel­lékesen jegyezzük meg, hogy emiatt két traktor három napig állt, amiért a szentlászlói gépállomás legalább 660 mázsa gabona cséplésével ma­radt el. A sásdi járás 27 százalékos telje­sítésével csak azért nem esik le a csigahátról, mert belekapaszkodik az előtte ülő szigetvári járásba. A sásdi járás elsősorban a sásdi gépállomás rossz munkája miatt maradt el. A sásdi gépállomáson rossz a munka- fegyelem, sok a géptörés. Utasi Ma- tlld elvtársnő politikai helyettes ahe­lyett, hogy a politikai munkán ja­vítana, folyton siránkozik, ___ A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rende'ete az állami tartafékföldek hasznosításáról, valamint a dolgozó parasztságnak ezzel kapcsolatban juttatott kedvezményekre»!, a földhaszonbérletek szabályozásáról Az állami tartalékterületek haszná latát az őszi vetés megkezdése előtt, de legkésőbb 1953. október 1-ig vég leges formában rendezni kell. hogy minden talpalatnyi föld megműve­lése biztosítva legyen. 1. §• (1) A be nem tagosított, illetve ál­lami gazdaságoknak és szövetkezeti gazdaságoknak át nem adott állami tartalékföldekből — kérelmükre — vissza kell adni a földet tulajdonuk­ba azoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik földjüket 1951. augusztus 1-e után felajánlották, vagy elhagyták. Amennyiben a föld már betago- sításra került, vagy állami gazdaság, illetve termelőszövetkezet birtoká­ban van, helyettes egyéb állami tar­talékterületből kell részükre földet tulajdonba adni. (2) Akik felajánlott földjükért el­lenértéket kaptak és részükre a földet visszaadták, az ellenértéket — ha: főfoglalkozásuk a földművelés — három év alatt egyenlő részletek­ben, — ha főfoglalkozásuk nem a földművelés — egy összegben azon­nal kötelesek visszafizetni. 2. §. (1) A tartalékföldeket öt évre ha­szonbérbe lehet adni. Tartalékföldet haszonbérletbe vehet minden egyéni­leg gazdálkodó paraszt. Az így haszon- bérletbe vett terület nem haladhatja meg a saját területtél együtt a 2n kát. holdat. Ez alól a földművelés- ügyi miniszter kivételt tehet. (2) A tartalékföld évi haszonbére a föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranj-koronája után öt fo­rint. A haszonbérlőknek földadót nem kell fizetni, de köteles a föld után járó teljes beadási kötelezett­séget teljesíteni. A tartalékföldből a haszonbérelt területet a beadási kötelezettség szempontjából nem szabad a haszon bérlő saját földjéhez hozzászámítani, hanem külön kell számításba venni. 3. §. (1) A termelőszövetkezeteket — ideértve a termelőszövetkezeti cso­portokat is — a tartalékföldek hasz­nálatának rendezésénél előnyben kell részesíteni. A tartalékföldeket elsősorban a termelőszövetkezetek használatába kell adni, ha annak megművelését önként vállalják. A termelőszövetkezet a tartalékföld után haszonbért nem fizet, részére a földet ingyenes használatra kell átadni, a tartalékföld után azonban a teljes beadási kötelezettséget kö­teles teljesíteni. (2) A tagosított tartalékföldet terme lőszövetkezeteknek kell használatba adni és helyette, — ha ezt a ter­melőszövetkezet kéri — saját szét­szórt parcelláit kell haszonbérlet út­ján hasznosítani. (3) A termelőszövetkezetek meg­szilárdításával és megsegítésével ar­ra kell törekedni, hogy a termelőszö vetkezet földet ne adjon le. Amelyik termelőszövetkezetnél egy tagra viszonylag sok föld jut, a földek gon dós megművelésének előmozdítása érdekében kevésbbé munkaigényes növények termelését nagyobb arány­ban kell előirányozni. C §• A földdel nem rendelkező dolgozók a tartalékterületekből veteményes­kert céljára, családonként legfeljebb egy kát. hold földet vehetnek haszon bérbe öt évre. Veteményeskert cél­jára lehetőleg a községhez (városhoz) közeleső, kerti művelésre alkalmas tartalékföldeket kell haszonbérbe ad­ni. A veteményeskertnek használt tartalékföld haszonbére a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoro­nája után tíz forint, amellet a ha­szonbérlő a háztáji gazdaságra meg- állapíi.oit Uuadási kötelezettséget tar­tozik teljesíteni. 5. §. (1) Az állam a termelőszövetkeze­tek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelését vetőmag-köl- csönnel és termelési hitellel segíti elő. (2) Az 1953-ban begyűjtött termés­ből állami vetőmagalapot kell léte­síteni. Az alapból a termelőszövet­kezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a tartalék föld területnek megfelelő mértékig köl- csönvetőmagot lehet adni. A vető­magot öt százalékos többlettel a jövő évi termésből természetben kell visz- szaszol gáltatni. (31 Műtrágya és gazdasági eszkö­zök vásárlására, valamint a gépál­lomás útján végzett munka díjának kifizetésére — indokolt esetben — termelési hitelt kell folyósítani azok nak a dolgozó parasztoknak, akik tartalékföldet bérelnek. Egy család­nak az átvett tartalékföld minden kát. holdja után legfeljebb 500 fo­rint termelési kölcsönt lehet adni. 6 § (1) A föld tulajdonosa vagy ha­szonélvezője mező- és erdőgazdasági ingatlanát haszonbérbe adhatja vág" kiadhatja részes művelésre. Minden állampolgárnak joga van földet ha­szonbérletbe.. vagy részes művelésbe venni. Az állam előhaszonbérleti jo­gát nem gyakorolja. (2) A haszonbérbe vett föld után a haszonbérlő olyan mértékben köte­les a beadási kötelezettséget teljesí- 'eni, mintha az saját földje lenne. Kivéve a tartaléktőidből bérbevett területeket, amelyeknél a beadási kötelezettséget a bérlő egyéb terü­letétől külön kell számolni a jelen rendelet 2. S (2) bekezdésében fog- 'altaknak megfelelően. Részesművelés esetén a teljes be­adásért a tulajdonos és a részesmű- velő egyetemlegesen felelősek. (3) A hsszonbérleti. részes műve­lési megállapodások érvényességéhez hatósági jóváhagyás nem szüksé­ges, de nyilvántartás végett be kell jelenteni a községi tanácshoz. (4) A haszonbérietek szabályozá­sára és ellenőrzésé^ kiadott, a je­len rendelettel ellentétes minden ko rabbi rendelkezés hatályát veszti. (5) A 9 000 (1948/VIII 28.1 korm. számú rendelet alapján az állam ha­szonbérleti jogának gyakorlásává' létesített kishaszonbérletek érvényes ségét a bérlő kívánságára legfeljebb öt évig kell meghosszabbítani. 7. g­A haszonbérlő a tartalékföldből vagy tulajdonostó' (haszonélvezőtől) bérelt területet saját kezelésben kö­teles megművelni, azt tovább ha­szonbérbe nem adhatja. 8. §. A tartalékföldek használatának rendezése és azok gondos megmű­velésének biztosítása a községi ‘a- nács végrehajtó bizottságának a fel­adata. 9 5. A jelen rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter, a begvü;- tési miniszter, a- pénzügyminiszter «* az igazságügy-miniszter gondoskodik. Nagy Imre a minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanícsánuk határozata a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó par isztok gépállomás! díjtartozásainak elengedéséről, a gépál lom ások díjfizetési rendszerének megváltoztatásáról és a díjtételek leszállításáról A Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsa a terméshozam növelése, a dolgozó parasztság életszínvona­lának emelése, valamint a termelő­szövetkezeti mozgalom további fo­kozott támogatása érdekében az alábbi határozatot hozza: 1. A termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknak a gépállomásokkal szem. ben fennálló, az 1952. július 1. nap­ját megelőző időből származó ösz- szes, a jelen határozat kihirdetésé­nek napjáig ki nem egyenlített ter­mészetbeni és készpénzben! díjtar­tozásait el kell engedni. 2. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok a gépállomások által vég­zett talajmunkák díját az 1.95V54. gazdasági évben szabad választásuk szerint természetben vagy kész­pénzben teljesíthetik. A termelőszö­vetkezetek a gépállomási díjra év­közben mind terményben, mind készpénzben előleget adhatnak, azonban a végleges elszámolás a megállapított termésátlag alapján csak a betakarítás után történik. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok természetben a munkák elvégzésével egyidősben vagv utó­lag, készpénzben pedig a munkák elvégzésével egyidőben fizethetik a talajmunka díját. Ha a tér meló szövetkezet vagy az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­raszt természetben előre fizeti a dí­jat vagy annak egy részét, ebben az esetben az előre fizetett díjakból tíz százalék kedvezményt kell adni. 3. A termelőszövetkezetek, vala­mint az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok részére a gépállo­mások által végzett talajmunka díj­tételeit csökkenteni kell olymódon, hogy a 16—20 cni-es középmély­szántás díja termelőszövetkezetek­nél az eddigi +2 buzakilogramm vagy 84 Ft helyett. 32 búzakilo- gramm vagv 64 Ft, egyénileg gaz­dálkodó parasztoknál pedig84 búza- kilogramm helyett 53 búzakilo­gramm vagy 106 Ft legyen. Ugyanilyen arányban kell csök­kenteni az összes egvéb talajmnn- kák díját is. A termelőszövetkeze­tek abban az esetben fizetik a fenti díjtételeket, ha a gépállomási szer­ződésben vállalt kötelezettségeik teljesítik, tehát traktorvezetőt es murik ^gépkezelőt adnak, továbbá hz üzemanyagot^ kiszállítják A termelőszövetkezetek részére biztosított kedvezmények az. 1 és II típusú termelőszövetkezeti cso­portokat csak abban az esetben il­letik meg, ha tagosított területen, az alapszabálynak megfelelően kö­zös talajművelést végeznek. 4 A jelen határozatban megálla­pított díjtételeket 1953. július 1. és 1954. július t. között elvégzett mun­kákra kell alkalmazni azzal, hogy ezek a díjtételek az 1953, július t. után végzett talajronnkákra vissza­menőleg is érvényesek Az 1952/53 gazdasági évre eső időben végzett munkák után a ter­mészetbeni fizetés marad événv* ben. , A begyűjtési minisztérium versenyjelentése Ä minisztertanács vándorzászla­jáért folyó, augusztus 2ö-i betaka­rítási és begyűjtési békeverseny­ben a gabonabegyüjtés terén a me­gyék sorrendje a következő: t. Bács 36.3 százalék, 2. Pest 33.9 szá­zalék, 3. Szabolcs 32.4 százalék, 4. Hajdú 32.1 százalék 5. Szolnok 31.9 százalék, 6. Fejér 31.8 százalék, 7. Baranya 31.5 százalék, 8. Somogy 30.8 százalék, 9. Békés 29.4 százaiét, 10. Csongrad 28.6 százalék, 11. Tolna 27.9 százalék, 12. Zala 27.9 száazlék, 13. Vas 26.9 százalék, 14. Győr 26 százalék, 15. Komárom 25.3 száza­lék, 16. Veszprém 21.5 százalék, 17. Heves 21.1 százalék, 18. Nógrád 20 százalék, 19. Borsod 9.7 ezázalékkal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom