Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)

1953-07-05 / 156. szám

DUNÁNTÚLI

Világ proletárjai egyssüufteki

A MAI SZAMBÁN:

A kombájnotok versenye (2. o.) — Verseny a bő termés betakarításáért (2. o.) — Erőpróba (2. o.) — Az országgyűlés szombati ülése (3—4. o.) Versenyben a terv teljesítéséért (5. o.) — A propagandisták gondos kiválasztásával biztosítsuk a jövőévi DISZ-oktatás sikerét (5. o.) — Szünidejüket töltő diákok között (6. o )

— Afrikában (6. o.) — Amit a dolgozók jogosan kifogásolnak (7. o.) — Válasz a bírálatra (7. o.) —

\

___________________________________________________________________________y

AI MDP B ARANYAM EGYE! PA'RTBI ZOTTIÁCÁfÍA K LAPJA

X. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM

ARA 50 FILLER

VASÁRNAP, 1953 JtLIUS 5

Köszöntjiik a Társadalom- ás Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Baranyamegyei Szervezetet

Az országgyűlés szombati ülése

Néhány hete, április 28-án, alakult meg a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, a magyar értelmiség új, nagy tömegszervezete.

Mi tette szükségessé az új szervezet létrehozását? Népi demokráciánknak a szociaálizmus építésétől elválaszthatatlan feladata népünk legszélesebb tömegeinek kulturális nevelése. „Mi minden munkást és minden parasztot művelt emberré akarunk tenni és ezt el is érjük.“ (Sztálin).

Évszázadokon keresztül szándékosan tudatlanságban tartott népünk kulturális elmaradottságának ^ felszámolása, általános műveltségének emelése nélkül nem valósíthatjuk meg a nagy ötéves terveket. A tervekben előirányzott bonyolult műszaki és agronómiái feladatok, a terinészetátalakítás nagy művei megvalósításához hatalmas tömegeknek kell ifz alapvető technikai és tudományos ismereteket elsajátítaniuk Béketerveink megvalósításához, a megvalósításukat akadályozó ellenséges erők leküzdéséhez olyan öntudatos hazaszerető dolgozók százezreire és millióira van szükség, akik ismerik a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, látják fejlődésünk távlatait, járatosak a nemzetközi helyzet bonyolult kérdéseiben. Feltétlenül szükséges tehát a politikai ismereteknek az eddigieknél sokkal szélesebb alapokon való terjesztése.

Mindenfajta kizsákmányolás megsemmisítését, a szocialista társadalom felépítését csak olyan nép viheti végbe, amelynek széles tömegűi tudatára ébredtek saját, történelemformáló erejüknek, aktívan, következetesen küzdenek a babonás, vallásos előítéletek, a burzsoá világnézet maradványai ellen. Maga a fejlődés tűzi tehát napirendre olyan szervezet létrehozását, amely alkalmas népünk széles tömegeinek, pártunk tudományos világnézete, a dialektikus és történelmi materializmus szellemében való nevelésére.

A tapasztalatok azt mutatták, hogy ilyen nevelő munkát nem lehet egyedül az állami nevelés eszközeivel megvalósítani. Eredményt csak akkor remélhetünk, ha értelmiségünk nagy tömegének önkéntes társadalmi keretek közt végzett nevelőmunkáját sikerül szervezetten egybefognunk Ehhez viszont olyan szervezet szükséges, amely az értelmiség által végzett propagandamunka megszervezése mellett fontos feladatául tűzi ki azt is. hogy magában az értelmiség sorai között leküzdje a burzsoá nézetek maradványait, lekiizdje értelmiségünk műveltségének a múltban gyökerező egyoldalúságát és a dialektikus materializmus szellemében a tuio- mányos ismeretek terjesztése bátor, pártos harcosaivá nevel je őket Egészen bizonyos azonban az is, hogy az új szervezet keretei között végzett előadói munkában nemcsak mnnkásosztálvunk és parasztságunk műveltsége nő majd meg, de nagyot fejlődik értelmiségünk is, amely pzen az úton még jobban megismeri dolgozó népünket, még jobban ösz- szeforr vele.

Milyen legyen tehát az a szervezet, amelynek baranyamegvei egysége pártunk és kormányunk támogatásával, értelmiségünk lelkesedése közepette ma alakul meg?

Az új szervezet, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesz" jő Társulat folytatja és tovább fejleszti a Természettudománvi Társukat, Irodalomtörténeti és Történet- hidományi Társulat keretében folytatott propagandamunkát. Ez a munka kiszélesedik azzal, hogy az éj társulat keretében külön szak- °sztályok foglalkoznak filozófiai, Politikai és művészeti ismeretek terjesztésével. Különös fontosságú az a tény, hogv a párt és a tömegszer- vezetek mellett a politikai ismeretek terjesztésének új. nagy szervezete jött létre hazánkban.

Az új szervezet azonban korántsem szorítkozik arra, hogy bővített formában folytassa elődeinek tevékenységét. Arról van szó, hogy a magyar tudományos élet legjobbjaival az élen értelmiségünk nagy tömegeit kell ebbe a munkába bevonnunk és ezzel a társulat aktív munkatársainak számát a jelenleginek többszörösére emelnünk. így a társulat a szó szoros értelmében a magyar értelmiség tömegszervezete Lesz. A „tömegszervezet“ fogalmából az is következik, hogy az eddigi laza keretek között, különböző szervezetek rendezésében folyó és gyakran nem jól öszehangolt propagandamunkát a szervezettség ma. gas fokára kell emelni, módszerei ben változatossá, színessé és sokrétűvé kell tenni.

Az előadások színvonalának, közvetlenségének és érthetőségének emelése mellett arra kell törekedni, hogv az előadások mindenekelőtt a népünk előtt álló nagy feladatok sikeres megoldásához nyújtsanak támogatást, elsősorban ötéves tervünk célkitűzéseihez kapcsolódjanak és ugyanakkor jelentősen emeljük eszmei politikai színvonalukat, harcosabbá tegyük világnézeti mondanivalójukat.

Az előadáspropaganda fejlesztése mellett az új társulat feladata lesz az írásbeli ismeretterjesztés fokozása és minőségének emelése. E téren jelentős munka vár a társulat sajtójára: az eddig i? méltán népszerű „Élet és Tudomány“ című hetilapra és a havonként megjelenő „Természet és Technikádra. Ezentúl azonban feladata a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatnak az is, hogv gondoskodjék az ismeretterjesztés fokozásáról, a rádióban, a napi és heti sajtóban csakúgy, mint a mozivásznon, múzeumokban, kiállítások rendezésével, szakkörök létrehozásával és működésük támogatásával.

Mindezeken a területeken várja az új társulat értelmiségünk: tudósaink, mérnökeink, orvosaink, pedagógusaink, mezőgazdasági szakembereink közreműködését. Abból a tényből, hogy a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat az értelmiség társadalmi szervezete lesz, következik, hogv munkája a magyar értelmiség önként vállalt tevékenysége, állandó, aktív kezdeményezése alapján folyhat sikeresen. Ezért nagy a 1%. lentősége azoknak a megmozduló? soknak, amelyeken keresztül az új társulat értelmiségünk új nagy tömegeit vonja be munkájába: a megyei közgyűléseknek. Ezek rakják le a Társadalom- és Természettudományi Ismeretteriesztő Társulat további fejlődésének, igazi tömegszervezetté válásának alapjait. Nem véletlen, hogy a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezeteinek kiépítése sorén a pécsi szervezet létrehozására az elsők között került sor. Pécs városinak, amely a szocialista nagyvárossá való fejlődés útján halad, a pécsi iparvidék és bányaközpont kulturális központjává is kell válnia. A pécsi alakuló közgyűlésnek tehát fontos szerepe van a haladó eszmék győzelméért, a tudományos ismeretek terjesztéséért vívott harcban. — országos és helyi viszonylatban egyaránt.

Értelmiségünk legjobbjai ezen a közgyűlésen új fontos munkát vállalnak, olyan munkát, amely szakmájuk gyakorlása _ mellett minden értelmiségi nagyjelentőségű hazafias feladata. Műveltté tenni a magyar népet, erről álmodoztak a magyar történelem legkiválóbb tudósai, művészei, államférfiéi. Apáczai Cseri János. Tótfalusi Kiss Miklós, Tessedik Sámuel, a felvilágosodás legjobb magvar harcosai: Haióczv, Berzeviczy, Kazinczy — a népünk függetlenségéért, felemelkedéséért vívott küzdelem nagv.jai: Kossuth, Petőfi, Széchenyi, Ady harcoltak e dicső célok megvalósulásáért. Velük együtt, az ő oldalukon küzdöttek mindig a magyar tudósok, értelmiségiek legjobbjai: a Bugátok, Eötvösök, Korányiak is. A felszabadult magyar nép harcában résztvevő magvar értelmiség az ő örökségüket folytatja, amikor az egykor elmaradott magvar faluk új iparvidékeinket, a kultúra fellegváraivá segít változtatni. Ennek a munkának fontos állomása lesz a T*TT Baranyamegyei Szervezetének mai alakuló közgyűlése, amelynek munkáiéhoz a megye dolgozó népe sok sikert kíván.

Az országgyűlés szombat délelőtt folytatta munkáját. Tíz órakor elfoglalták helyüket az országgyűlés tagjai, majd néhány perc múlva bevonultak az ülésterembe az ügyek ideiglenes vitelével megbízott minisztertanács tagjai.

A diplomáciai páholyokban he- lyetfoglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja.

Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Megnyitó szavai után az országgyűlés megkezdte az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Nánási László, a jogi bizottság előadója ismertette.

— Az alkotmány értelmében a minisztertanácsnak egy vagy több elnökhelyettese van, ugyanekkor az alkotmány nem tartalmaz intézkedést arra nézve, hogy a miniszter- tanács elnökét akadályoztatása esetében melyik elnökhelyettes helyettesítse — mondotta. — Ezt a hiányt pótolja a javasolt módosítás, amely ebből a célból a minisztertanács elnökhelyettese, illetve elnökhelyettesei mellett megszervezi a miniszter- tanács első elnökhelyettesének, illetve első elnökhelyetteseinek állását. Továbbá a módosítás értelmében a minisztertanács kiegészül az Országos Tervhivatal elnökével. Ezt indokolja a tervgazdálkodás alapvető jelentősége népgazdasági életünkben, aminek következtében szükségesnek mutatkozik, hogy az Országos Tervhivatal elnöke az államigazgatás

Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a minisztertanács elnöke kíván szólni.

Nagy Imre, a minisztertanács elnöke a következő beszédet mondotta:

— Tisztelt Országgyűlés!

— Amidőn hazánk felszabadulása után a hatalmat a dolgozó nép vette kezébe az országban, a demokratikus népképviselet alapján az országgyűlés jelentősége lényegesen megnövekedett. Magyarország demokratikus ú j jásziiletésével* u történelem viharában örökre alámerült a régi, földesúri-burzsoá parlament, mely az alkotmány sáncain kívül rekesztette a dolgozó népet, a munkásosztályt és a parasztságot. Az úri parlament törvényhozása és országkormányzása elmaradt, gazdaságilag fejletlen országot, szabadságától és jogaitól megfosztott népet hagyott maga után. Amióta a nép küldöttei bevonultak a törvényhozás házába és a népszabadságot, a népjogot, magát a dolgozó magyar népet tették meg a törvényhozás fundamentumává, "megkezdődött a gyümölcsöző, törvényhozó' munka, kibontakozott a nép alkotó kezdeményezése. Az előző országgyűlés jelentős alkotásokkal gazdagította a népi demokrácia sikereit az állami, gazdasági és kulturális élet számos területén. A szocializmus alapjainak lerakása, népgazdaságunk fejlesztése terén elért eredmények mindenekfelett nagyszerű munkásosztályunk öntudatos helytállását és áldozatkészségét dicséri. A magyar munkásosztály, amely a hatalom letéteményese, a szocializmus előharcosa és főereje országunkban, méltónak bizonyult a ráháruló történelmi feladatokra és a szocializmus sorsáért érzett felelősséggé \, minden nehézség, megpróbáltatás, ellenséges kisértés és aknamunka ellenére, szilárdan helyt' áll és megingathatatlan talpköve épülő szocialista hazánknak.

Eredményeink megteremtéséből méltóan kivette részét szorgalmas, dolgos parasztságunk, amely elemi csapással, károkkal és bajokkal küzködve búr minden nehézség ellenére hűséggel kitartott a népi demokrácia mellett és reménnyel eltelve, a jövőbe vetett biztos hittel takarítja be most verejtékes munkájának dús gyümölcsét Munkásosztályunk és parasztságunk a haza iránti hűségéért és helytállásáért legmélyebb hálánkat és elismerésünket érdemli ki Eredményeink és sikereink kivívása pártunk, a Malegfelsőbb szervében, a minisztertanácsban is részt vegyen.

— Az alkotmányt módosító egyéb intézkedések egyes minisztériumok összevonására vonatkoznak.

— A gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy nem volt helyes a minisztériumi ügykörök messzemenő feldarabolása. Ezáltal az államigazgatás egyes, szorosan összefüggő ágai elszakadtak egymástól, ami hátrányosan befolyásolta az ügyek intézését. Emellett a minisztériumok számának növelése következtében a minisztertanács túl nagy számú testület lett ahhoz, hogy munkáját símán lebonyolíthassa. A minisztériumok javasolt egybevoná- sa ezen a nehézségen is segít, — amennyiben a minisztériumok számát leszállítja és így a minisztertanácsnak — mint tanácskozó és határozó testületnek — a munkáját megkönnyíti. A törvényjavaslatot a jogi bizottság letárgyalta és elfogadta.

Végül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el.

Az előadói beszéde után az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, majd az elnök szünetet rendelt el.

Szünet után Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa javaslatot nyújtott be a Minisztertanács összetételére vonatkozólag. Az Elnöki Tanács javaslata alapján a minisztertanács elnökévé Nagy Imre, a miniszter- tanács első elnökhelyettesévé és

gyár Dolgozók Pártjának érdeme, amely a munkásosztály élén dolgozó népünket rávezette a szocializmus építésének széles útjára.

— Eredményeink forrása legdrágább kincsünk, szabadságunk Munkásosztályunk és parasztságunk ennek birtokában vált képessé történelmi feladatok megoldására, hazánk százados elmaradottságának behozására, a kizsákmányoló régi úri rend megszüntetésére. A szabadság nyitotta meg az utat a szocializmushoz. A szabadság szárnyakat adott népünknek, kibontakoztatta alkotóerejét, amely történelmünk legnagyszerűbb alkotásaival gazdagítja hazánkat. Ezt a szabadságot a szovjet nép fiainak vére hullásával hozta meg nekünk, azért, hogv szabad és független országot, dolgozó népünk számára pedig jómódú, boldog életet teremtsünk. Igv lesz minden sikerünk és eredményünk forrása a Szovjetunió, a kisnépek önzetlen barátja, a béke és szabadság bástvája. A felszabadulással megnyílt előttünk az országépítés, a felemelkedés, a szocialista jövő nagyszerű perspektívája. De elvégezni a hatalmas munkát a saját erőnkből és anyagi forrásunkból nem tudtuk volna, a Szovjetunió mindenirányú és hathatós támogatása nélkül.

A kölcsönös gazdasági egviittmű- ködés keretében felbecsülhetetlen segítséget nvuitott és biztosan továbbra is nyújtani fog a szocializmus építésének, dolgozó népünk anyagi helvzete megjavításának nagy munkájához. Eredményeinkről szólva ezért fordulunk e napon is őszinte köszöneíünk kifejezésével a Szovjetunió népei és kormánya felé. (Hosszantartó, nagy taps.)

Alkotmányos életünkben, a népi demokrácia fejlődésében egv-egv új országgyűlési ciklus határkő volt a régi rendszer gazdasági és politikai alapjainak felszámolása valamint az újjáépítés, a felemelkedés, az ország békéjének és függetlenségének biztosítása terén

A május 17-én választod ország- gyűlésben a megelőző parlamentnél jobban és mélyebben tükröződig az igazi népképviselet demokratikus elve, szilárdabb alapokon nyugszik a dolgozó néppel, a hatalom letéteményesével való eltéphetetlen kapcsolat. amely az országgyűlés feladatainak és szellemének, továbbá alkotmányos életünkben betöltött szerepének új népi tartalmat ad. Bizton mondhatjuk, hogv a most összeült országgyűléssel fejlődéegyben belügyminiszterré G e r ő Ernő, a minisztertanács első elnök- helyettesévé és egyben földművelés ügyi miniszterré Hegedűs András, külügyminiszterré B o 1 d ó c z - k i János, honvédelmi miniszterré B a t a István, pénzügyminiszterré

0 11 Károly, igazságügyminiszterré Erdei Ferenc, kohó és gépipari minisz térré Zsofinyecz Mihály, nehézipari miniszterré Hidas István, könnyű ipari miniszterré Kiss Árpád, bélés külkereskedelmi miniszterré Bognár József. élelmiszeripari miniszterré A 11 o m á r é Iván. begyűjtési miniszterré Tisza József, építésügyi miniszterré Szíjártó Lajos, közlekedés- és postaügyi miniszterré B e b r i t s Lajos, népművelési miniszterré Darvas József, oktatásügyi miniszterré Erdey- G r ú z Tibor, egészségügyi miniszterré dr. Zsoldos Sándor, az Országos Tervhivatal elnökévé S z a 1 a i Béla képviselőket az ország- gyűlés egyhangúlag megválasztotta.

Az országgyűlés ezután az alkotmány 43. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a népköztársaság legfőbb ügyészét választotta meg hat évi időtartamra. A népköztársaság legfőbb ügyészévé egyhangúlag C z a k ó Kálmánt választották meg.

Ezután szünet következett, majd Rónai Sándor elnök újból megnyitotta az ülést. A képviselők tapsa közben vanultak be Nagy Imre vezetésével a megválasztott minisztertanács tagjai.

sünkben ói szakasz veszi kezdetét, amelyben fokozottabban kifejezésre kell jutni a nép szuverénitásának, a parlament nagyobb szerepének az állami élet törvényes irányításában, a felelős kormányzás alapél veinek és célkitűzéseinek meghatározásában, valamint az országgyűlés alkotmányos jogainak gyakorlásában.

A kormány feladatai ellátásában fokozottabban az országgyűlésre kíván támaszkodni, amelynek bizalmából az országot vezeti és amelynek a kormányzás terén kifejtett tevékenységéért, a haza jó, vagy balsorsáért, dolgozó népünk boldogulásáért, teljes felelősséggel tartozik. Ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy a minisztertanács, a törvény- hozásra támaszkodva, az államügyek intézésének teljesjogú szerve legyen, amely a minisztériumok szélesebb hatáskörén és a miniszterek nagyobb felelősségén nyugszik. Ezzel lényegében további lépést teszünk előre államéletünk demokratizálása terén.

Tisztelt Országgyűlés!

Áttérve a gazdaságpolitika kérdéseire, hangsúlyozni kívánom, hogy a kormány, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége új irány elveinek reális célkitűzései és javaslatai alapján folytatja gazdaságpolitikáját. Ez azt jelenti, hogy népgazdaságunk fejlesztése terén feltétlenül számol az ország gazdasági erőforrásaival, hogy nem tűz maga elé olyan feladatokat, amelyeknek megvalósításához hiányoznak a szükséges feltételek, akár nyersanyagbázisról, akár az ország erejét és teljesítőképességét meghaladó. vagy túlzottan igénybevevő beruházásokról, akár a lakosság életszínvonalának rovására menő egyéb túlzott gaz dasági feladatokról van szó. A kormány a gazdaságpolitika terén azt a közmondást tartja szem előtt, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig s takaró ér.

Már pedig látnunk kell és ezt az ország színe előtt őszintén meg kel! mondani, a felemelt ötéves terv célkitűzései sok tekintetben meghaladják erőinket, megvalósításuk túlzottan igénybeveszi erőforrásainkat, hátráltatja a jólét anyagi alapjainak gyarapodását, sőt az utóbbi időben az életszínvonal romlását vonta maga után. Nyilvánvaló, hogy ebben * tekintetben lényeges módosíhtor* van szükség. A szocialista nehézipar fejlesztése nem lehet öncél. A népi

(Folytatás a 3. oldalon)

JMagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökének beszéde