Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-06 / 131. szám

2 NA PtO »53 JÜNIt» 6 A békéért, függetlenségért, a dolgozok jogaiért MOSZKVA V. Majevszkij a Pravda június 4-1 számában egyes angliai, skót- országi és walesi ipari szakszerve­zetek évi konferenciáinak eredmé­nyeiről többek között így ír: \ béke kérdése minden vonatko­zásban központi kérdés. volt e kon­ferenciák többségén. A szakszervezetek élén az elektro­mosipari munkások, az öntőmunká­sok, a délwalesi bányászok, a keres­kedelmi, tudományos és postaügyi dolgozók a nemzetközi kérdéseknek a nagyhatalmak közti haladéktalan tárgyalások útján való rendezését, a koreai háború haladéktalan be­szüntetését és a népi Kína ENS/2- be való felvételét követelték és til­takoztak a militarizmus felélesztése ellen Nyugat-Németországban. .a konferenciákon követelték, hogy el kell távolítani az akadályokat Anglia és a demokratikus országok közli normális , gazdasági kapcsola­tok útjából. Az angol munkások a szakszer­vezeti konferenciákon kijelentik, hogy komoly mértékben csökkenteni kell a háborús kiadásokat, biztosítani kell Anglia politikájának független­ségei és ki kell vonni a külföldi csapatokat az ország területéről. — Emelni kell a munkabért, meg kell javítani a munkaviszonyokat, a bal­éi ''elhárítást. szakszervezeti konferenciák szá- m s részvevője élesen bírálta a jobboldali munkáspárti és szakszer­vezeti vezetőket, akik cselekedeteik­kel eltérnek a munkásosztály érde­ke.'tói. Az üntomunkások konferenciája annak a véleményének adott kife­jezést, hogy a Munkáspárt és a szak- szervezetek lapja, a Daily Herald al­kalmatlannál; bizonyult arra, hogy munkáslap legyen. Az öntőmunká­sok követelték a lap jellegének meg­változtatását és rámutattak, hogy a munkások lapja a kommunista Daily Worker. Az angol munkásosztály egyre jobban megérti; hogy a béke és a dolgozók életjogainak biztosítása megköveteli, a nemzetközi méretek­ben a munkásosztály egységét. A skót szakszervezetek kongresszusa a vezetőség egy részének ellenére ha­tározatot hozott, amelyben követel­te, hogy az angol szakszervezeti kongresszus másként kezelje a szak- szervezeti mozgalom egységének kér­dését és hogy a közeljövőben össze kell hívni a Szakszervezeti Világ- szövetségnek és az úgynevezett Sza­bad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének konferenciáját az egy­ség kérdésének megtárgyalása érde­kében. E követelések erejéről tanús­kodik a brit munkások, valamint a Szovjetunió és a népi demokratikus országok dolgozói közti baráti kap­csolatok további erősödése is. MONTEVIDEO A Brazil Kommunista Ifjúsági Sző vétség országos bizottsága felhívást intézett a brazil munkás-, paraszt- és tanulóifjúsághoz, hogy fokozzák a harcot a brazil—amerikai katonai egyezmény ellen, a békéért, a sza­badságért és a demokráciáért, az ifjúság jogainak védelméért. Az országos bizottság kijelenti. hogy a brazil ifjúság „nem vesz részt háborúban más országok ifjú­sága ellen és nem engedi meg, hogy Braziliát a külföld gyarmatává te­gyék . . . Sohasem harcolunk szovjet testvéreink ellen." A felhívás befejezésül egységre szólít fel a békéért, az öt nagyha­talom békeegyezményéért, a nemzeti függetlenség védelméért folyó harc­ban. PEKING A japán szakszervezetek és más demokratikus szervezetek a legha­tározottabban tiltakoznak Mimászu Macumotonak, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának letartóztatása ellen. PARIS Franciaországban fokozódik a né­pek békekongresszusának határoza­tait támogató mozgalom. A kormányválsággal kapcsolatban ■I nemzetgyűlés és az egyes képvise­lők címére állandóan érkeznek a levelek, táviratok és petíciók, ame­lyek oiyan kormány alakítását kö­vetelik, amely a béke és a szociális haladás politikáját folytatja. A városokban, községekben és me­gyékben, a vállalatoknál és társa­dalmi szervezetekben tevékenyen készülnek a Párisban június 27—28- án tartandó országos békeértekezlet­re. A legtöbb megyében helyi érte­kezleteket és gyűléseket fognak tar­tan j. LONDON A londoni békeszövetség június 25-ét. a koreai háború kitörésének Kopenhága (TASZSZ): Június 5- én megnyílott Kopenhágában a nők világkongresszusa. A küldöttségek többsége a kongresszus előtt egy nappal megérkezett a dán fővá­rosba. A kongresszus munkájában nyolc­Páris (MTI): Mint a nyugati hír- szolgálati irodák tudósításai jelentik. Mendes-France ^kijelölt miniszterel­nök nem kapta meg a nemzetgyűlés­ben a beiktatáshoz szükséges úgy­nevezett alkotmányos szavazattöbb­séget. A beiktatásra szavazott 301, ellene, szavazott 119 és a szavazás­harmadik évfordulóját a békeharc napjává nyilvánította. Ezen a na­pon a békemozgalom negyven sza­badtéri békegyűlést rendez a H.yde- parkban és más londoni parkokban, utcákon és a gyárak kapui előtt. — Mindegyik gyűlés küldöttséget vá­laszt majd, amely az alsóházba megy, hogy békét követeljen Koreában. HELSINKI Demokratikus szervezetek felhí­vására június 3-án a finn főváros dolgozóinak ezrei gyűltek össze Hel­sinkiben, hogy kinyilvánítsák tilta­kozásukat a dolgozók életszínvonalá­nak csökkentésére irányuló kapita­lista tervek ellen. A gyűlésen beszédet mondott I. Murto parlamenti képviselő és T. Tuominen, a Finn Nők Demokrati­kus Szövetségének főtitkára. A nagyvállalatok tulajdonosai pénzleértékelést vagy a termelési költségek csökkentését követelik an­nak érdekében. hogy maximális profitot biztosíthassanak maguknak. Murto és Tuominen felhívták a dolgozókat, hogy erősítsék soraik egységét a nagytőke támadásainak visszaverése érdekében. A gyűlés részvevői egyöntetűen úgy döntöttek, hogy határozatban fordulnak a kormányhoz, a parla­menti képviselőcsoportokhoz és a Finn Szakszervezetek Központi Szö­vetségéhez. A határozatban eré­lyes tiltakozásukat fejezik ki a dol­gozók életszínvonalának csökkenté­sére irányuló kapitalista tervek el­len. van ország nőküldöttsége, a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetsé­get támogató szervezetek képviselői, valamint az Ifjú Keresztény Nők Világszövetsége, a Békéért és Sza­badságért Küzdő Nemzeti Nőliga és a Nemzetközi Szövetkezeti Nőszövet­ség képviselői vesznek részt. tói tartózkodott 191 képviselő. (Az alkotmányos többséghez 314 szava­zat szükséges.) A beiktatás ellen szavaztak a kommunista képviselők, mellette a szocialisták, a radikálisok, s az MRP többsége. A gaulleisták többsége tar­tózkodott a szavazástól. tarikai lap elítéli az amerikai igazságiigyminlszlérium zsarolási kísérteiéit a Newyork (ADN): A Laredo Texas Times című amerikai lap vezércik­kében elítéli az amerikai igazság­ügyminisztérium zsarolási kísérleteit, amelyekkel Ethel és Julius Rosen- berget hamis vallomásokra akarják kényszeríteni. „Washingtoni legfelső hatóságaink Rosenkerg-házaspárra! i kijelentik — írja a lap, — hogy a Rosenberg-házaspár számíthat a ha­lálos ítélet megváltoztatására, ha .vallomást' tesz. Véleményünk sze­rint ez a gondolkozásmód kizárja annak valószínűségét, hogy a Rosen­berg házaspár elleni perben igazsá­gosan jártak el." 'Megkezdődött a nők világkongresszusa Mendes-France nem kapta meg a francia nemzeigyülésben a beikta'áshoz szükséges szavazattöbbséget t „Hunden becsületes tudósnak tevékeny békeharcosnak kell lennie!" Irta: A. N. NYESZMEJANOV, a Sz ovjetunió Tudományos Akadémiáján ak elnöke A békeharc reánk, a béke híveire, köztük a Szovjetunió tudósaira is az emberiség sorsáért való óriási felelősséget hárítja. Nem engedhetjük meg, hogy a tudományos felfedezések és talál­mányok, amelyek hihetetlen távla­tokat nyitnak meg az emberek előtt, egy maroknyi imperialista érdeké­ben emberek meggyilkolásának és megcsonkításának eszközei, évszáza­dos kulturális értékelt megsemmisí­tésének eszközei legyenek, s fenye­gessék a kultúrát, sőt az ember puszta létét is. Mi békét akarunk! Nem azért vagyunk a háború ellenemért gyen­gék vagyunk, hanem azért, mert az emberiségnek szüksége van a béké­re. Vissza tudjuk verni az imperia­listák esztelen kísérleteit, ha hábo­rút akarnak kirobbantani. Ha pedig a népek akarata ellenére a háború mégis kirobbanna, az agresszorokat ugyanúgy tönkre fogjuk verni, mint ahogyan szétzúztuk a német fasisz­tákat. Győztesként fogunk kikerülni, a harcból, mert ehhez elég erőnk van. Minden becsületes tudósnak tevé­keny békeharcosnak kell lennie, mint ahogy az igazi tudomány az alkotást, az emberiséget szolgálja, nem pedig a rombolást. A szovjet tudósok az egész néppel együtt az alkotó munkára, fordítják erejüket és tudásukat. A békés építést, a kommunista társadalom anyagi és technikai alapjának megteremtését szolgálja. Szocialista gazdaságunk virágzá­sát a néptömegek anyagi jólétének és kultúrszínvonalának állandó emelkedése kíséri. A szovjet tudo­mányos technikai gondolat merész szárnyalásának bizonyítékaként nem egészen három év alatt felépült a Lenin-hegyen a moszkvai egyetem égbenyúló épülete. A ragyogó csil­lag, amely a Moszkva felett magas­ba törő pompás egyetemi épületet megkoronázza? békés építésünk jö­vőbemutató jellegét és a tudomány­nak államunkban elfoglalt szerepét is jelképezi. Moszkvának ugyanab­ban az új délnyugati kerületében folyik a Tudományos Akadémia nagyszámú tudományos intézetének építkezése is. Egész város — a tudo­mány nagy városa épül üt. Ifjúságunkat a szovjet humaniz­mus — a haza iránti szeretet és más népek tiszteietbentartása szel­lemében neveljük. A Szovjetunióban a háborús propagandát a törvény mint bűntettet bünteti. A Szovjetunió Tudományos Aka­démiája széles kapcsolatokat tart fenn a népi demokratikus országok tudományos és kulturális tényezői­ve!. valamint a kapitalista országok hatadó tudósaival. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája vendég- szeretően fogadja a haladó külföldi tudósokat. Az utóbbi évek során jártak nálunk tudósok Kínából, Csehszlovákiából, Romániából, Ma­gyarországról, Albániából, a Német Demokratikus Köztársaságból, de Angliából, Olaszországból, Svédor­szágból, Uruguayból is. A Tudomá­nyos Akadémia különös örömmel üdvözölte tiszteletbeli tagját, a vi­lághírű fizikust, Frédéric Joliot- Curlet, aki a Béke Világtanács el­nöke. Szovjet tudós küldöttségek jártak a népi demokratikus államokban, valamint Angliában. Skóciában, Franciaországban, Olaszországban, Indiában. Szolgálja az egész haladó embe­riség tudománya, kultúrája és mű­vészete a világbéke virágzásának nagy ügyét! A békeharcosok sorai egyre sza­porodnak és sokasodnak. Hatalmas erejüket nem lehet legyőzni. Sem­miféle terror, semmiféle provokáció nem állíthatja meg a békéért és az igazságért harcolók győzelmi mene­tét. a földkerekségen. Nem kétséges, hogy a béke le fogja győzni a hábo­rút. De a békéért harcolni kell, a békét meg kell hódítani, ki kell vív­ni. A feladat most az, hogy a béke oldalán álló valamennyi erő egysé- ségére támaszkodva, meg kell hiúsí­tani az imperialista agresszorok terveit, a háborút lehetetlenné kell lenni. Egyesítsünk minden erőt a béke- harcra! A Béke-Vitágtanács vezérkarából KUO-MO-ZSO Kuo Mo-zso a kínai nép dicső fia, az új Kína egyik legnagyobb írója, tudósa, társadalmi munkás és államférfi. Kuo Mo-zso neve elvá­laszthatatlan attól a harctól, ame­lyet a kínai nép szabadságáért és függetlenségéért vívott és a béke ügyének győzelméért vív. Kuo Mo-zso a mai kínai irodalom egyik legkiválóbb egyénisége. 1916- ban kezdett el írni barátjával, Csen Fan U-val még 1922-ben megalapí­totta az „Alkotás“ nevű irodalmi társulatot. Már első müveivel meg­szerezte az olvasók, különösen az ifjúság elismerését. Kuo Mo-zso elbeszéléseket, szín­darabokat, verseket, regényt és pub­licisztikai cikkeket írt. Számos orosz és nyugateurópai író művét fordí­totta kínai nyelvre. Több munkájá­ban Kína ókori történetével és filo­zófiájával foglalkozik. Kuo Mo-zso mindig együtt haladt a néppel. Részt vett az 1925—1927-es kínai forradalomban. Amikor a kí­nai nép szembeszállt a japán bitor­lókkal, Kuo Mo -zso arra buzdította a kínai hazafiakat, hogy számolja­nak le az ellenséggel, harcoljanak, hogy a haza megszabaduljon a bitor­lóktól. Mélységesen megértette Kína nem­zeti kultúrájának sajátosságait, ugyanakkor azonban fiatalos tudás­szomjjal és fáradhatatlan munka­készséggel tanulmányozta más or­szágok nemzeti kultúrájának fejlő­dését is. A két nagy nép — a kínai és a szovjet nép — hagyományos barátságának szellemében lelkesen és szeretettel fordult a szovjet nép története és hatalmas forradalmi ta­pasztalatai felé. Előfordulhatott volna, hogy a fá­radhatatlanul végzett tudományos munka rányomja bélyegét a tudós természetére és elvonja őt korunk lüktető életének kérdéseitől, s te­vékenységét a szűkén vett tudomá­nyos feladatok megoldására korlá­tozza. A haladó fon-adalmi tudo­mány ereje azonban éppen abban rejlik, hogy nem szűkíti le az em­ber szellemi munkáját, hanem ellen kezőleg, az élet kiapadhatatlan for­rásaiból táplálja a szellemiséget, s ez a forrás a nép mélyéből fakad, amelyet a tudomány híven szolgál. Máskép nem is lehetne magyaráza­tot találni a 60 éves Kou Mo-zso ból áradó lüktető energiára, a szin­te örökké fiatalos erőre, amely el­tölti és amely mindénkit bámulatba ejt, aki megismerkedik ezzel a nagy szerű emberrel. A népi forradalom győzelmével különösen kivirágzott Kuo Mo-zso tehetsége. Flatalmas társadalmi és politikai munkát végez, ö az elnöke a Kínai Népi Békevédelmi és az Amerikai Agresszió Elleni Harc Bi­zottságának. Egész tevékenysége ékes bizonyítéka annak, hogy ez a kiváló ember ilyen hatalmas oda­adással szolgálja népét, a béke és a haladás ügyét. Nem véletlen, hogy Kuo Mo-zso lett az egyik legtevékenyebb béke- harcos. Kuo Mo-zso szereti az éle­tet, szereti az embereket, őszinte lelkesedéssel harcol az emberek boldogságáért — tehát szenvedélyes békeharcos is. így ismerik őt a dol­gozó emberek százmilliói. Kuo Mo-zso minden erejével, te­hetségével szolgálja hazáját. 1949- ben a Kultúra, Irodalom és Művé­szet Dolgozóinak Országos Társasá­ga elnökévé választja őt. 1949 októ­berében pedig, amikor megalakul Kína népi kormánya, a Központi Népi Kormány tagjának is megvá­lasztják. Kuo Mo-zso miniszterelnök heleyttes, a kultúr- és Művelődés- ügyi Bizottság és a Kínai Tudo­mányegyetem elnöke. Kuo Mo-zso régi barátja a szov­jet népnek. 1945-ben látogatást tett a Szovjetunióban, majd megírta „ötven nap a Szovjetunióban“ című könyvét. Ahol csak teheti, síkraszáll a Szovjetunió és a Kína közötti ba­rátság és testvéri együttműködés elmélyítéséért. „Büszkék vagyunk arra, hogy a Szovjetunió — a világ legbékeszere- tőbb államának — barátai lehetünk — mondta a nagy kínai hazafi. — Boldogok vagyunk, hogy a Szovjet­unió népeiben őszinte barátokra ta­láltunk. akik segítenek nekünk fel­építeni az új Kínát.“ Kuo Mo-zso 1951-ben megkapta a legnagyobb kitüntetést, a Nemzet­közi Sztólln-Békedíjat. Ez a kitün­tetés szoros kapcsolatot teremt Kuo Mo-zso neve és korunk nagy moz­galma, a békemozgalom között. Mihciilich Győző magyar tudóst díszdoktorrá avatták a drezdai műszaki egyetemen Berlin (MTI) A drezdai műszaki egyetem e napokban ünnepli fenn­állásának 125 éves jubileumát. A jubileumi ünnepségen egész sor kül­földi egyetem képviselői is reszt­vettek. A műszaki egyetem tanári kará­nak szerdai ünnepi ülésén több ki­váló tudóst, köztük Mihatlich Győ­ző budapesti Kossuth-díjas egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Aka­démia tagját is díszdoktorrá avat­ták. Belgrádi lap a jugoszláv főváros munkásainak nyomoráról Szófia (BTA): A „Politika" című belgrádi lap a város Jatagan-Mali nevű munkásnegyede lakóinak ször­nyű nyomoráról ír. A lap adatai szerint a városrész népe a legnagyobb nyomorban és elmaradottságban él. Igen sok kö­zöttük az írástudatlan. A lakások túlzsúfoltságára jellemző, hogy hat kunyhóban harminc sokgyermekes család él. E családok gyermekei kö­zül mindössze egy jár iskolába. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom