Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-05 / 130. szám

NAPLÓ 1953 JÜN1US 5 r» Békéért, függetlenségért, a dolgozók jogaiért MONTEVIDEO Brazil szakszervezeti, kulturális és más szervezetek, kiemelkedő tár­sadalmi személyiségek követelik a koreai kérdés haladéktalan békés rendezését. Sao Pauloban ötezer ember jelen­létében gyűlés volt, amely az azon­nali koreai tűzszünetért folytatott harc jegyében folyt le. Rio de Ja- neiroban a brazil sajtószövetségben tiltakozó gyűlést tartottak az ameri­kaiak koreai agressziója ellen. PEKING A Japán Szakszervezeti Főtanács június második felére országos ér­tekezletet hív össze, amelyen a töb­bi között a következő főbb kérdé­sekről lesz szó: a japán nemzetgaz­daság átalakítása békegazdasággá, szembeszállás azokkal az erőkkel, amelyek a dolgozók űjabb megter­helésével akarnak kilábolni a gazda­sági válságból és szembeszállás a háborús gazdálkodás kiterjesztésé­vel. Az értekezlet előkészítésére három­papos előkészítő ülést tartottak. Az ülés az ország gazdasági helyze­tének megvitatása után ezt a követ­keztetést vonta le: „A japán nép életkörülményei megjavításának egyetlen módja, hogy a munkás- osztály köré tömörülve, elszántan harcoljanak az amerikaik és a Josi- da-kormány háborús politikája el­len.“ k Az előkészítő ülésen több, mint száz szakszervezeti vezető és mint­egy húsz kiváló közgazdász vett részt. Valamennyiben hangsúlyozták hogy az ország nyomora az ameri­kai megszállásban és a Josida-kor- mány újrafelfegyverzési politikájá­ban gyökerezik. SANGHAJ A „Kiadó Cuszin“ hírügynökség jelenti, hogy június 3-án reggel kö­rülbelül negyvenhatezer munkás, a fémipari munkások szakszervezeté­nek tagjai tíznapos sztrájkba léptek, munkabéremelést követelve. ATHÉN Június 3-án egész Görögországban általános 24 órás sztrájkot tartottak a bőripari munkások. A sztrájkolok a munkabér negyven százalékos emelését követelik. UJ DELHI Az Indiai Országos Béketanács felszólította az indiai népet, hogy június 25-én, a koreai háború kitö­résének harmadik évfordulóján or­szágszerte követelje a koreai véron­tás haladéktalan megszüntetését. „Az indiai nép — hangzik a Bé­ketanács felhívása — egyemberként óhajtja a koreai háború haladékta­lan befejezését. A nép minden ré­tege fegyverszünetet akar Koreában. Az indiai békemozgalom feladata, hogy ezt az egyhangú óhajtást szé­leskörű. ellenállhatatlan kampánnyá szervezze.“ KOPENHAGA A dán fővárosba már megérkezett huszonöt ország nőküldöttsége, a június 5-én kezdődő nők világkon­gresszusára. Június 3-án érkezett Brazília, Costa-Rica, Bolivia, Mexi­kó. Argentina, Indonézia és Lengyel ország küldöttsége. Megérkezett Eugenie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet­ség elnöke. Pragerova. a szövetség alelnöke. Maric-Claude, Vaillant- Couturier, a szövetség főtitkára és mások. Magyar mik levelei a Béke-Vilánlaiiáes tagjaihoz Ezer és ezer lévé; érkezik napon" t,a az Országos Béketdnácshoz üd­vözletét hoznak a rövidesen hazánk­ba érkező békeharcosoknak, a levelek írói boldog örömmel, büszkeséggel számolnak be békés életük _ szépsé­geiről. özveoy Kurilla Andrásné hetven" kilenc éve« ormospusztai asszony így' ír: ,,Nagyon idős vagyok már, sokat item tudok tenni ft békéért, csupán annyit, hogy magam köré gyűjtöm húsz unokámat és elmesélem nekik, milyen nehéz volt énnekcm.** Lovas Istvánné Csányteiekről mindössze annyit ír: ,.A múltban cselédek vol­tunk az urammal ■ és a íiammal együtt. Ma fl. térjem tanácselnök, az egyik tiam agronómus, a másik egy gépállomás politikai vezetője, a kis. lányom pedig tanul, most jár a VII. osztályba. Ha csal; ennyit írok is, világos, miért álltam a békéért har­coló milliók soraiba.** Doró Mária, tatabányai általános iskolai pedagó* c|us a következőket üzeni a Béke Világtanács ülésére: '..Mi, fiatal pe­dagógusok, akik most végeztünk az egyetemeken és iöiskolákon, tudjuk, mit jelent békében tanulni. Sokan vagyunk, akiknek a telszabadulás adta meg erre a lehetőséget' Én csak egy van,’Ok a sok közül akik hálával gondolnál; jelszabadít ónkra mert elhozták a békét é.s- olyan éle- t teremtettek számunkra, amelyben boldogság clni és dolgozni,** Paris (TASZSZ) Június 3-án francia nemzetgyűlésben elmondotta programmbeszédét Pierre Mendes- France kijelölt francia miniszterel­nök. Mendes-France a radikálisok és radikálszocialisták pártjának tagja. Paul Reynaud-hoz, az előző mi­niszterelnök-jelölthöz hasonlóan. Mendes-France sem festett va­lami vonzó képet Franciaország gazdasági és pénzügyi helyzeté­ről. Utalt a hatalmas költségvetési hiány ra. Franciaország gazdasági pangá­sára. a termelés csökkenésére, ami „veszély a nemzetre.“ Mendes-France a továbbiakban beismerte, hogy a katonai kiadások súlyos terhet jelentenek az ország számára. „E kiadások összege — mondotta — majdnem egyenlő a polgári kiadások összegével“. Mcndcs-France a katonai kiadá­sok csökkentése mellett nyilat­kozott, de ugyanakkor hozátet- te, hogy ez „sajnos, nem csu­pán tőlünk függ.“ Az indokíniai háború megszünteté­se mellett is állást foglalt, mint­hogy ez a háború — véleménye sze­rint — gyengiti Franciaországot és hátrányos helyzetbe juttatja Német­országgal szemben, „amelynek kato­nai potenciálja újból meghaladhatja Franciaország erőit.“ Az indokínai háború kérdését azonban Mendes­France szerint — a három nyugati hatalomnak a bermudákon tartandó közeli értekezletén kell megtárgyal­ni. Mendes-France felszólalásából kö­vetkezik, hogy még kormánykörökben is van­nak olyan személyiségek és cso­portosulások, akik és amelyek elégedetlenkednek Franciaország mostani helyzetével, azzal, hogy Franciaország az Egyesült Álla­moktól függ. „Az atlanti szervezet megköveteli, hogy a hozzátartozó nemzetek egész­séges kapcsolatokat tartsanak fenn egymással — mondotta Mendes- France. — A morális szolidaritásnak és az ideológiai közösségnek nem szabad többé szenvednie a függőség­től. Mindnyájunk érdeke, hogy vé­get vessünk e függőségnek.“ Mendes-France véleménye szerint a nyugateurópai országoknak na­gyobb egyetértéssel kell cselekdniök, hogy megjavítsák gazdasági helyze­tüket és visszaszerezzék független­ségüket. Mendes-France a szorosabb Crancia-angoL együttműködés mellett szólott. „Sem Franciaországnak, sem Euró pának — folytatta — nem szabad Idegenkednie széleskörű nemzetközi tárgyalásoktól. Kívánom a négy nagyhatalom képviselői tanácskozá­sának összehívását — ezt Churchill is szorgalmazta — a nagyhatalmak képviselőinek gondosan előkészített tanácskozását, amelyre mindegyik résztvevő hátsó gondolat nélkül jön­ne el.“ Mendes-France kijelentette, hogy a bermudai tanácskozásokon szándé­kában áll felvetni az „európai had­sereg“ kérdését is. ..... olyan szer­ződéseket terjesztettek elénk — mondotta — amelyek távol állanak attól, amit a francia parlament eleinte megvizsgált. Közölnünk kell szövetségeseink­kel, hogy az adott kérdésben a franciákat a dolgok mostani ál­lása mellett komoly aggodalmak töltik el, sokan közülük inga­doznak.“ Mendes-France nem mondotta el a nemzetgyűlés tagjainak, milyen konkrét intézkedésekkel szándékozik megváltoztatni Franciaország mos­tani gazdasági és pénzügyi helyze­tét, bár Ígérte, hogy csökkenti a deficitet, biztosítja a munkaerő tel­jes foglalkoztatottságát stb. „Szé­leskörű felhatalmazást“ követelt a maga számára, azaz jogot arra, hogy saját belátása szerint kormányren­deletekkel hajtson végre bizonyos intézkedéseket. A Mendes-France programmbe- széde feletti vita az esti és éjszakai ülésen folytatódott. PAUL ROBESON BESZÉL „A HATÁRON TÚLRA* íria: WALTER HUTCHINS A t‘raiiciaoi*szsi§;i horunlnji atlsitg; Pierre Memles kijelölt miniszterelnök programmbeszéde a Paul Robeson április 9-én volt I *5 éves. Haja a halántéka körül égy | árnyalattal szürkébb lett, de külön­ben a régi. fiatalos, tele életerővel Akár új dalokat tanul egy hang­versenyre, akár á kínai nyelvet ta­nulmányozza. akár cikket ír, — Ro­beson mindig ugyanazzal az ener­giával és komolysággal lát a mun­kához. Nemcsak az amerikai nép szereti Robesont, nemcsak a Szov­jetunióban, a Kínai Népköztársaság­ban és a népi demokratikus orszá­gokban szeretik. Mindenütt tisztelik öt ahol olyan emberek élnek, akik szeretik a békét és szabadságot. Ez éppen elég ok arra. hogy a Wall Street háborús uszító)' gyűlöljék * és üldözzék Robesont. a béke és hala­dás megvesztegethetetlen harcosát öthtttségükben azt képzelték, hogy egy néger,, aki minden akadályon és ellenálláson át kiharcolta magá­nak a világhírt. — megtagadja majd származását, hivatását, hogy jólla- kottari élvezze gazdagságát. De Robeson, aki oly sok embert lelke­sített fel énekével, mindig hű ma­radt népének ügyéhez. A hatalma­sok és gazdagok hízelgő dicséretei nem vették le a lábáról. Meg akar­ták felemlíteni, de- csalódtak. Végül bojkottal kísérleteztek, azzal, hogy megakadályozzák felléptéit. Egyet­len intéssel letiltottak 05 hangver­senyt, amelyen vRobesonnak fel kel­lett volna lépnie. De olyan embert, mint Paul Robeson, ez sem riasz­tott meg. Erre . a reakció elhatároz­ta, hogy Robesont, a világszerte is­méit békehargost elteszik láb alól. Fegyveres gyilkosokat béreltek fel. hogy Memphisben, majd Pittsburgh- ban támadják meg. Civil és egyen­ruhás fasiszta gengsztereket fogad­tak fel. hogy Peekskillben gyilkol­ják meg. Ez a tervük is kudarcot vallott. Négerek és fehérek együtt védték meg* őt. Robesont meg akarták abban is akadályozni, hogy haladó művésze­tével külföldre menjen. Elvették áz útlevelét. De ez a gazság is. mint i bumeráng, visszafelé ütött. Ami- Kor Paul Robesont Kanadába hív­ták meg. hogy szabadságdalaival „a másik Amerikát'* képviselje, az FBI az amerikai Gestapo tisztviselői meg tiltották, hogy átlépje a határt. Ro­beson ekkor beszédet tartott a ha­táron — amerikai földön — s be­szédét telefonon továbbították a ka­nadai Vancouverbe. — Meg akarták gátolni, hogy hozzátok beszéljek — hallották a hangszórón át a kongresszusi te­remben ezrével összegyűlt munká­sok Robeson hangját, — meg akarták gátolni, mert nyíltan vallom azt i meggyőződésemet, hogy valamen.v- nyí nép békésen élhet egymás mel­lett; mert,én a háborús előkészüler tek és a gyarmati színes népmilliók elnyomása ellen harcolok és mert elszántan állok az amerikai munkás­osztály üldözött vezéreinek oldalán. Örülök, hogy a haladó Amerika üd­vözletét tolmácsolhatom nektek. Ez az Amerika vállvetve küzd veletek minden dolgozó jobb életéért. Az amerikai munkásság érdeklődéssel kíséri azt a bátór harcot, amelyet a ti szakszervezetetek a hatalmas Anaconda-tröszt ellen folytat. Latin- Amerikában, Kongóban, Délafriká- ban ugyanezek az Anaconda-mono- pólisták tartják kezükben a rézbá­nyákat és a munkásokat éhbéren dolgoztatják. A közös ellenség ellen vívott közös harcban megnövelted­nek erőink. Nem szabad hátrálnunk, amíg a győzelem nem lesz a miénk. Igv hangzott Robeson emlékezetes telefonbeszéde. Paul Robeson a négerek gazdasá­gi. politikai és társadalmi egyenjo­gúságáért folytatott harcának első helyén áll. Tudja, hogy csakis a haladó emberiség hatalmas összefo­gása hozhatja meg a néger nép fel- szabadulása):. Egy néger folyóirat így emlékezett meg róla: „Minden néger szívében él valami Paul Robesonból*'. Robeson ismeri a nemzetközi mun kásmozgalom legyőzhetetlen erejét. Tudja, hogy a munkásosztály az egész világon az elnyomott négerek szövetségese is. — Ha a háborús uszítókra rá- kényszérítjük a békét, faji üldözők­re is halálos csapást mérünk, — mondja Robeson. A Rosenberg-háxaspár életéért A Roseuberg-házaspár megmentésére alakult országos bizottság mentorán da** az európai tiltakozó mozgalomról A Rosenbcrg-háza&pár megmentésé­re alakult országos bizottság küldött­sége Joseph Brainin'nak, a bizottság elnökének vezetésével szerdán az amerikai külügyminisztériumban me­morandumot nyújtott át arról a lil- íakozó mozgalomról amelyet a Ro- s&nberg“házaspár tervbevett kivégzé­se kel-tett Európáéul; A memoran­dum rámutat, hogy az igazságtalan halálos ítélet végrehajtása az euró­pai közvéleményben mély felhábo­rodást keltene, Cook, a külügvminisz tórium tisztviselője, aki a küldöttsé­get fogadta kijelentette, hogy illeté­ke« helyen tanulmányozni fogják a memorandumot. Brownell igazságügyminlsrier nem voi( hajlandó fogadni a ’kül.döttsó get. Ausztria Kommunista Párijának küldöttértekezlete követeli a Rosenberg-háztt-pár szabadonbocsátásál Ausztria Kommunista Pártjának Bécsben megtartott tartományi kiil- döítéví-kezleie szél -skörü tiltakozó" mozgaomra szólított« fel Becs lakóé, ságát a Rosenbcrg-háza'jpár tervezeti meggyilkolása ellen. A felhívás a ■öbbi között hangsúlyozza: ..A kö vetkező napoknál; döntő jelentősége van, Fokozzuk, eröfeszilés-’inkej min­den üzemben, minden szervezetben és minden lakónegyedben, hogy ki­szabadítsuk az ártatlan Rosenberg, házaspárt vérszomjas hóhérai keze’ közül." Bécsi nők felhívása Eisenhowcrhez, a uercnnerg-nuispSr megmentésére Egy bécsi nőértekezlet résztvevői Eisenhower elnökhöz intézett távira tukban nyomatékop fe szólííást intéz­tek az elnökhöz hogy akadályozza meg .. Rosenbergiiázaspár- ellen !erv- bevett .gyilkosságot. Bécs; viszonyok felszólítjái.- Elsen hower elnököt, hoov rendelje el a Rosenbert'Uázaspár ..'elinni per leiül, vizsgálatát, majd annak a reményük­nek adnak kifejezést, hogy Elsen­hower nem helyezkedik ezemb; az egész, világ, véleményével 'és nemen. tf«di, hogy végrehajtsák a halálos íté­leti':-. Az Dzsakarta (TASZSZ): Mint tettük,' Vilopo (Indonéziai Párt), az Indonéz Köztársaság mi­niszterelnöke benyújtotta a kormány lemondását. A kormány lemondását az Indoné­ziai Nemzeti Párt és a reakciós Mu­zulmán Párt (Massziumi) között tá­madt politikai ellentétekkel magya­rázzák. A Massziumi Párt az indo­néziai nagyburzsoázia érdekeit kép­viseli és a külföldi töke érdekeinek védelmezője. A Massziumi Párt nem zetellenes politikája az indonéziai jobboldali szocialisták támogatását is élvezi. Az utóbbi időben a Massziumi Párt és e pártnak a Vilopo-kormány ban lévő miniszterei élesen síkra- szálltak az északszumátrai olajlelő­helyek államosítása ellen és ugyan­akkor követelték a holland olajtár­saság visszatérését. A párt ezenkí­vül azt szorgalmazta, hogy adják vissza a külföldi ültetvényeseknek mindazokat a szumatrai földeket, amelyeket most huszonháromezer in­donéziai paraszt művel meg. Ezeket a földeket a gyarmatosítók ellen ví­vott fegyveres harc során foglalták el az indonéz parasztok. A kormány a Massziumi Párt nyo­mására hagyta jóvá, hogy a parasz­Ezt azért tette, az említett földeket 1 visszaad­ja a külföldi ültetvényeseknek. A szóbanforgó tervet Rum 'belügymi­niszter (Massziumi Párt) dolgozta ki. Szidik Kertapati, a Parasztok Egye­sült Frontjának parlamenti képvise­lője javaslatot terjesztett elő, hogy szüntessék meg a földek ilyen „úbv- felosztását*' és a kormány vizsgálja felül c kérdéssel kapcsolatos poli­tikáját. A közvélemény nyomására az Indonéziai Nemzeti Párt a kor­mány határozata ellenére kijelentet­te, hogy támogatja a parlamentben Kertapati javaslatát. Kertapati ja­vaslata mellett szállt síkra az Indo­néz Kommunista Párt is. A Massziumi Párt — hogy meg­akadályozza ennek, az indonéziai közvéleményt nyugtalanító kérdés­nek parlamenti megvitatását — a kormányban lévő négy miniszteré­nek visszahívásával fenyegetőzött. A párt végrehajtó bizottsága június b­an olyan határozatot hozott, amely­nek értelmében megszünteti további együttműködését az Indonéziai Nem­zeti Párttal. A koalíciós .kormánypártok között támadt szakadás arra kényszerítette Vilopo miniszterelnököt, hogy be­tok ezreit eltávolítsák az általuk el- nyújtsa kormánya lemondását. indonéz kormány lemondásának okai .jelen- foglalt földekről. Nemzeti hogy A képen: a „Forradalom világítótornya“-kolho* klubjának olvasó­terme. Kultúra egy kolhoztalul»»»* A „Forradalom világítótornya“-kolhoz dolgozói Kodnyikovszkaja faluban laknak, amely ma már valóságos kisváros. Széles, kövezett utcái vannak. A kolhozparasztok vil lanyeröművet építettek és most vil­lanyfény ragyogja be a falut. Minden házban van rádió, forgalniasabb helyeken pedig hangszóró is műkő dili. A kelhoz 11 iskolájában — az egyik tízosztályos iskola — körül­belül háromezer gyermek tanul. Több, mint száz felső- és középfokú képesítésű tanító oktatja őket. A kolhozparasztok gyermekei k őzül 150-en tanulnak főiskolán. Az elmúlt öt évben mintegy 300-an végeztek különböző agro- cs zootcch- nikai tanfolyamokat. A faluban öt kolhozklub van. A központi klub 450 férőhelyes. Szinjátszócsoport, énekkar, sakk-kör működik itt, A kolhoz művészeti csoportjain kívül a Krasznodar-hat árterületi színházak művészei cs hangverseny-brigádjai is fellépnek itt. Hetenként háromszor új filmet mutatnak be. A kolhoz nagy könyvtára mintc gy 10.000 kötet könyvvel rendelke­zik. öregek és fiatalok egyaránt szorgalmasan látogatják a könyvtá­rat, amely 2000 állandó olvasói tart nyilván. A könyvtár cvről-cvre bő­vül. 1952-ben több, mint 2000 kötet könyvet vásároltak. Emellett leg­alább minden második kolhozparasztnak saját házikönyvtára is van Minden család előfizet egy-két köz ponti lapra, folyóiratra, vagy határ- területi lapra. Jómódban cs kultúrában cinek a „Forradalom világítótornya“ kol­hoz tagjai.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom