Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-05 / 130. szám
1 Ítélt a dolgozó nép bírósága ___________________________________3 19 53 JtTNIÜS 5 NAPLÓ 4 dolgozókkal való ne ni törődés, a bírálat elfojtása okozza a munkaerővándorlást a komlói 29/5 Csatorna-és Vízvezetéképítő Vállalatnál A ^komlói 29/3 Csatorna és Vízvezetéképítő Vállalatnál nagyfokú a Munkás vándor lás, pedig az a célunk, hogy minden dolgozó állandósítsa munkahelyét. A Munkaerő Tartalékok Hivatala ellenőrzési osz- látya felülvizsgálta: mi okozza a munkásvándorlást. Az MTH vállalati ellenőrei Horváth András, Somogyvári János, j 'Martin István, Kakuk László és Rácz István dolgozókat a munkaügyi előadó irodájában találták. Ezek a dolgozók leszámolásukat kérték, hogy elhagyják a vállalatot. Azért akarták elhagyni munkahelyüket, mert jogtalanul bántak velük. Az öt dolgozó elmondotta, hogy Béta-aknán kaptak újabb munkát, mielőtt azonban dolgozni kezdtek, kérdésükre azt a választ kapták, hogy ugyanazt a bért kapják, mint az elmúlt héten, 73 forintot köbméterenként. Elkezdtek dolgozni, azonban amikor a talaj felső földrétegét lefejtették, azt tapasztalták, hogy sziklás réteghez értek. Mem hátráltak meg, hanem tovább folytatták a munkál. Az öt dolgozó t egy nap alatt hat köbmétert termelt ki. Az aznapi munka végeztével megkérdezték a munkavezetőtől, hogy erre a napra mennyi a keresetük. Azt a választ kapták, hogy a talaj minőségének megfelelően 13 ,forintot köbméterenként. A dolgozók •«zt igazságtalannak tartották és ezért kérték leszámolásukat. Biró Péter normás, Somogyvári János dolgozót zuhogó esőben a Béta-aknánál levő munkahelyre küldte — ami a vállalattól hat kilométerre van — azzal, hogy ott lesz a főépíJúnius 7-én másodszor rendezzük meg a pedagógus napol. A nevelők felé megnyilvánuló szeretet és megbecsülés jele ez a nap. Ezért tanítóink, tanáraink, minden pedagógusunk fokozottabb munkával, nagyobb lendülettel végzi nevelőtevékenységét, hogy még szebb eredményeket érjenek el tanítványai a közelgő vizsgákon. így ünnepük nevelőink a pedagógus napot. így várja Hegedűs Gyula elvtárs, a Pécs-szabolcsi általános iskola fizika—számtan-szakos tanára is a nagy ünnepet. Munkájának meg is látszik az eredménye. Osztályomban, a nyolcadikban egyetlen elégtelen tanuló sincs tíz- kából — mondja Hegedűs elvtárs. — félévkor sem volt. Ez az én munkám legszebb értelme. Most még szívesebben tanítok amikor kézzelfogható javulást látok. — Nem volt mindig ‘ilyen könnyű a munka, nem voltak mindig ilyen tésvezető, aki megvizsgálja a munka területet. Azzal ment el, Somogyvári János, hogy a talaj minőségének igazolását magával hozza. Somogyvári magával hozta az igazolást, de még ezután is alkudozott Bíró Péter normás. Amikor látta, hogy nincs már kiút, úgy tett, mintha tévedett volna és azt a megjegyzést tette: a számfejtett összegen felül köbméterenként négy forint negyven fillér szét- darabolási, illetve nehézségi pótlékot kopnak, mivel sziklás talajon dolgoztak. A vállalat norma és időmérési hiányosságait bizonyítja, hogy amíg az MTH vállalati ellenőrei az ellenőrzést végezték, ezidő alatt Bállá Árpád főépítésvezető gépkocsin vitte magával a normásokat és az időmérőket a Béta-aknai munkahelyre, hogy a helyszínen végezzék most már el az időmérést. A vállalatnál nem egyedüli ez a hiányosság! Súlyos hanyagság és lelkiisme- retlenség mutatkozik a főépítés- vezetőség részéről a dolgozókról való gondoskodásban is. A Béta-aknai szálláshelyek zsúfoltak és nedvesek. Nincs villany, de a főépitésvezetőség mégcsak arról sem gondoskodott, hogy petróleum- lámpa világítson. Súlyosbítja a főépitésvezetőség mulasztását, hogy a minisztertanács 40/1951 számú rendeletét nem tartották be és beköltöztették a dolgozókat az egészségtelen szállásra! Megengedhetetlen a főépítésvezetőség egyes dolgozóinak viselkedése. Bállá Árpád főépítés vezető az MTH ellenőreinek azt a kijelentést tette: „Az utóbbi időben annyi lógós jön szépei az eredmények. Az első időkben bármennyire igyekeztem, nem mutatkozott kellő eredmény, a tanulói- nem értették meg mindig az anya got. Később jöttem rá, hogy miért. Nem volt kísérleti felszerelésünk s így nem tudtam szemléletesen bemutatni az egyes fizikai jelenségeket. — ötletesen segítettünk magunkon. összeszedtünk zsinegtől kezdve eldobott rádió alkatrészekig mim den használható hulladékot, s mi magunk készítettük cl a kísérleti tel- szerelést. Ez jóval olcsóbb, mintha a gyárból rendelnénk, s a célnak tökéletesen megleld, A fizika-szakkör munkája igen érdekes, a a gyerekek Hegedűs elvtára segítségével valóban szép kivitelezésű ötletes kísérleti felszerelő* se.ket állítottak össze. Szakkör órákon a kísérletezés mellett állandóan fúrnak-faragnak a növendékek, újabb és újabb eszközöket készítenek. — Most bekapcsolódtunk a megyei az MTH-tól, hogyha valamennyi csak egy kapavágást végezne Kökény ösön. akkor már a földmunkák régen készen lennének“. Sásdiné, a munkaügyi előadó munkáját nem látja el rendesen. Azokat a dolgozókat, akik elmondják, bírálják a vállalatnál lévő hiányosságokat, szélhámosoknak nevezi. Bíró Péter normacsoportvezetö pedig „jóindulatulag“ felhívta Hajdú Ignác normás figyelmét, .hogy a vízhordó leánnyal ne beszéljen, mert azt a „rangján“ alulinak tartja. A vállalatnál emelkedik azoknak a száma, akik más munkahelyet keresnek. A vállalat vezetősége teremt sen végre már rendet! Helyes lenne, ha az illetékes minisztérium főosztálya vizsgálatot indítana és felelősségre vonná a hibák elkövetőit, okozóit! Ha a vállalatnál tapasztalt munkaerővándorlást meg akarják szüntetni, amit feltétlen meg kell tenni, akkor Bállá Árpád főépítésveze- tőnek cs azoknak, akiket a bírálat illet, meg kell teremteni a dolgozókkal való szoros egyetértést, a jó kapcsolatot. A vállalat vezetősége vonja felelősségre azokat, akik ' elnyomják a bírálatot! Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ötéves tervünk döntő évében, fegyelmezett, jó munkára van szükségünk, hogy ezzel is hoz- záiárulhassunk a szocializmus felépítéséhez. Franczia László a megyei tanács XII. munkaerőgazdálkodási osztály vezető előadója. szertáríejlesztö mozgalomba is, hogy eredményeinket szélesebb körben hasz nosithassák — világosít fel bennünket Hegedűs Gyula. — A mi szakkörünk részletmunkákat végez, s az alkatrészek összeállítását már több fizika.-szakos tanító segítségével old- iuk meg. Ezek az eszközök azután eljutnak azokba a vidéki iskolákba, ahol j-.eni szakember tanítja a fizikát, s az ü iáunkáját nagyban megkönv- nyíti majd, hogy szemléletesen mutathatja be az egyes fizikai, jelenségeket. — Ebben a mozgalomban úgy dől gozunk. hogy egyben eredményeinkkel a pedagógus-napra is készülünk. Siéles körben megkönnyítjük a fizikatanulást. Mi ezre/ tudunk legméltóbban hozzájárulni a. pedagógus nap sikeréhez, s ezzel tudjuk legjobban viszonozni azt a megbecsülést és szereidet. amely körülvesz bennün kei nevelőmunkánk során. V. J. Zsúfolásig megtelt szerdán a siklósi járási kultúrotthon nagyterme. A Megyei Bíróság Rögtönítélő Tanácsa ítélkezett a szándékos emberöléssel vádolt Gombos József nagytótfalusi kulák felett. A zajgó teremben halotti csend lett. amikor a megyei bíróság elfoglalta helyét, s amikor a vádlottat bevezették. Gombos József tipikus képviselője szabotáló, gyilkolásra kész osztályának: 62 éves kora ellenére is erős termet, kidülledt zavaros szemek, le- lögó vastag bajusz, lebenyes toka, a bő táplálkozástól és a sok bor- ivástól piros szövetes arc. Gombos József egész lénye tükrözte osztályát, aki életének nagyobb részét harácsolásban, semmittevésben töltötte. Gombog József és a tanuk vallomása, az ügyész vádbeszédc nyomán a legapróbb részletekig kibontakozott a tárgyaláson résztvevő dolgozók előtt Gombos József, a gyilkos kulák igazi arca. Az első világháborúban, mint zupásőrmester, annyira megnyerte feletteseinek tetszését, hogy kisezüst vitézségi éremmel, Károly csapatkereszttel, vaskereszttel tüntették ki. Az első világháború után továbbszolgáló őrmesterként támogatta a fasiszta Horthy- rendszert. Később megnősült, kulák lányt vett feleségül, 33, majd 46 holdra szaporította vagyonát. Cselédeit állandóan verte, olyan rosszul bánt velük, hocv Nagytótfalun idővel nem volt olyan ember, aki cselédnek állt be hozzá. Mint a hiéna, a burzsoá bankokkal együtt tönkretette a parasztokat, hogy utána potom áron felvásárolja földjeiket. Ö volt az, aki özvegy Tóth Józsefné 12 holdas középpa- rasztot koldusbotra juttatta. Neki azonban ez nem volt elég. Megrészegedett a hatalomtól, a vagyontól, gyönyört és kéjt okozott neki az, hogy elverhette a fél falu parasztságát. A felszabadulás előtt megverte Debreceni János kétholdas dolgozó parasztot, Konyhás Sándor középparasztot, — azért, mert ritka jó kedvében énekelt — megverte Kovács Ferencet, Konyhás Istvánt úgy, hogy az rövid idő múlva meghalt. Bírálatunk A Dunánlúli Napló május 20-i számában megbíráltuk a 73/5*ös Szak- ;pari Vállalat üzemi bizottságát, mert elhanyagolt,, a vertenyhiradöt. A napokban újra ellátogattunk a vállalathoz, hogy megnézzük hogyan fogadták a bírálatot az üzemi bizott- 'ág tagjai, javítottak-e a hibán, örömmé; tapasztaltuk, hogy a versenyhíradón a legjobb brigádok ne* vei és dért eredményei fel vannak ‘iintetve s így a versenyhíradó eleget tesz feladatának. Jelenleg a következő brigádok értek el legjobb eredményt, amelyeket á versenyhíradó is népszerűsít: Barna István bri* gádja 292 százalék Mózer Ferenc A múlt rendszer bírósága sosem vonta felelősségre, sosem büntette meg ezért. A felszabadulást, a népi demokráciát éppoly gyűlölettel fogadta, mint többi társa. A legutóbbi időkig levelezett egy nyugatra menekült SS ismerősével, gondosan megőrizte a fasiszta sajtótermékeket, amelyen Hitler, Gőring, Horthy és a többi fasiszta vadállat fényképét láthatta. Állandóan szabotálta a begyűjtést, örökké adóhátralékban volt. A többszöri felszólításnak nem/fqtt elegei, s amikor Pócsi József, ‘ai’sfblósi járási tanács adóügyi végrehajtója megjelent udvarában; földreteperte, fojtogatni kezdte, majd ülánarohant,' elővette oltókését és a nyak ab a szúrt. A véletlenen múlott, hogy nem ölte meg. Pócsi József ösztönösen elkapta a fejét s így a kés nem ejtett halálos sebet rajta. Szadista voltára, előre megfontolt szándékára mi sem jellemző jdbban. mint az, hogy a gyilkossági kísérlet után megjelent a tanácson és cinikusan, egykedvűen kijelentette: — Itt vagyok. Megszúrtam Pócsit és kész. Akasszanak fel... ' — A jelen esetben láthatjuk — mondotta vádbeszédében az ügyész, — hogy mennyire bebizonyosodik az a tanítás, hogy a legyőzött, de még még nem semmisített ellenséges elemek itt rothadnak, ártanak, nho! csak tudnak, s végső kétségbeesésükben niég a gyilkosságtól sem riadnak vissza ... Gombos József kulák felett ítélkezzen a rogtönítétő bíróság, adja meg azt az ítéletet, amit kért! A közönség dörgő, fergetes tapsa zárta be az ügyész vádbeszédét. A nép legyőzhetetlen ereje nyilvánult meg ebben a tapsban, a kemény, bosszúálló, könyörületet nem ismerő népé. A védőbeszéd elhangzása után a rögtönítélő bíróság tanácskozásra vonult vissza. Gombos Józsefet, a gyilkos kulákot a nép rögtönítélő bírósága halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Ez az ítélet is figyelmeztető minden rendű és rangú ellenség számára: a dolgozó nép megtorolia a gaztetteket. nyomában komlói vasútépítő brigád 291 száza* 'ék Szabó József kubikos brigád 247 százalék, Durst Albert brigádja 236 százalék. Jéhn József briqádia 18-4 százalék és Nagy János brigádj,, 163 százalék. Ezep az eredmények azt mu:a‘.ják, hogv vannak kiváló dolgozói a 73/5- ö.9 Szakipar; Vállalatnak akiket é> dernes népszerűsíteni, mert példájuk a többi brigádokat, is jobb. munkára lelkesíti. Tegye az üzemi bizottság még ele" vénebbé a versenynyilvánosságot a vállalatnál, segítse elő még jobban az építőipar második negyedévi tervének teljesítését ezzel is. PEDAGÓGUS-NAP ELŐTT Meszélyetés Hegedűs Gyula, Pécs-szabolcsi tanítóval A faáiolyl fauácsházán együtt van a falu egész vezérkara: Gráics Andrásné, az elnökasszony, a titkár, Kaszapovics András, a termelőszövetkezet elnöke és végül az elnökasszony férje, aki egyszemélyiben a járási tanács elnökhelyettese is. Most éppen az clnökasszonyé a szó: — Két cséplőt kapunk. Az egyik a szövetkezeté lesz, a másik az egyénieké ... — Azt már nem! — vág közbe a tsz-olnök, akinek, egy kissé szövetkezete felé hajlik a keze. — Azt már nem! Mind a kettő a December 21-é, azután jöhetnek az egyéniek ... — Nem úgy van az! — kel az egyéniek védelmére az elnökasszony. Csak nem várhatják az egyéniek, míg a szövetkezet mindent elcsépel?! Ok is igyekezni akarnak ám a csép- lé.ssel, nemcsak ti! — Hát, ha igyekeznek... A közös szérűt megszerveztétek? — Meg. — Hát akkor aki előbb behord annál kezdjük a csépiést... — adja be derekát a szövetkezet -elnöke. — Ne várjanak ránk az egyéniek;, de mi se várunk rájuk! Ezzel belebujik nagy vitorlavá- szonkabátjába, kezel mindenkivel, felrántja motorossapkáját cs a következő pillanatban már pöfög is a ..Csepel'1. Kaszapovics András siet a termelőszövetkezet irodájába, a falu végére. A tanácsonmaradtak összemosolyognak: — Mindig a versenyen jár az esze! Furt versenyezni akar! I gazuk van, mert ahogy az asz1 tál mellé telepszik az elnök a kicsin'- irodaszobában, ismét a versenyről beszél, csakhogy 'most nem VERSENY az egyéniek és a szövetkezetesek versenyéről. hanem egy egész másfajta vetélkedésről: — Hát... Csak nem jöttek azok a kékesdiek! Ez pedig nagy baj, igen nagy baj. Ugyanis a kékesdi Alkotmány csoporttal versenyez a kátolyi December 21 termelőszövetkezet. Hogy miért folyik a verseny? Röviden és egyszerűen: a csoporttagok magasabb jövedelméért. Hosszabban és részletesebben: a magasabb terméshozamért, a magasabb állatszaporulatért, a több tejért és így tovább. No, de hol itt a baj? — Ott — magyarázza Kaszapovics elvtárs —. hogy ma lett volna az értékelés napja és ezek a kékesdiek nem jönnek... Pedig telefonáltam értük... A megállapodás úgy szól. hogy havonta itt is, ott is értékeljük a versenyt. A versenybizottság ebben a hónapban előbb idejön, azután • mi megyünk őhozzájuk ... Hamarosan előkerül a versenyszer z.ődés. Hátul aláírta mindkét szövetkezet versepybizottsága; a cím és az aláírások között pedig szépen rendre sorakoznak a versenypontok. Elsőnek a, gabonafélék terméshozamáról és learatásáról... De ez még messze van, a következő szakasz érdekesebb, ez a kapásnövényekről beszél: : „Gyapotból a .tervezett holdankinti 3: mázsa 30 kiló helyett négy és fél mázsát termelünk ... Kukoricából 20 mázsa helyett huszonötöt... Nap raYorgóból öt mázsa 40 kiló helyett hat mázsát... Krumpliból egy, holdról 55 mázsa helyett 70 mázsát szüretelünk ... Takarmányrépából a tervbevett 165 mázsa helyett holdanként 200 mázsát termelünk ., felolvasva a versenyszerződést nem menne sokra az ember, ha csak nem fog ceruzát, papírt, mint Kaszapovics András és el nem kezdi a számolást: — A December 2t tagsága elvetett 47 hold gyapotot. Ezek szerint ha egy holdon egy mázsa húsz kilogrammal növeljük a termést, összesen 56 mázsa 40 kiló „fehéraranynyal“ szüretelünk többet. Ez pedig forintban számolva 45.684 forintnyi összeget tesz ki, ennyivel növeli a szövetkezet jövedelmét. — Ez már szép! — No, de nézzük a kukoricát: 149 holdon térmel tengerit a December 21 tagsága. Holdanként öt mázsa terméstöbblet 745 mázsa kukoricát hoz a közösség konyhájára. Ha ezt felosztjuk a tagság között, a tervezett 16 ezer munkaegységet számítva, majdnem 5 kiló kukoricával jut több egy-egy munkaegységre. Ha évi háromszáz munkaegységet veszünk alapul egy-egy családnál, az tizenöt mázsa tengerit jelent. Ez pedig három sertés fel hizlalásához elegendő. .. — Ez még szebb, mint az' előbbi! — Most jön a répa ... És ahogyan az elnök számol, egyre szebb és, szebb számok, összegek kerekednek ki a papíron. Szinte sajnáljuk, hogy nem vagyunk tagjai a kátolyi December 21 termelőszövetkezetnek, ahol ebben az évben igazán szép jövedelemre számíthat a tagság. Ahogyan Kaszapovics András mondja: — Valóságos kis paradicsomkertet csinálunk itt az idén! Igaz, ehhez nemcsak a számok 1 tudományát kell érteni, hanem alaposan meg kell az eredményekért dolgozni. A versenyszerződés nemcsak a várható terméseredményeket köti ki, hanem egyebet is. A magasabb termésátlagokért elvégzendő munkát. Olvassuk csak: „A gyapotot ötször kapáljuk, a kukoricát négyszer és kétszer elvégezzük a pótbeporzást. A napraforgót kétszer megkapáljuk, a burgonyát kétszer töltögetjük, egyszer kapáljuk" — és így megy ez végig, minden növény féleségnél. Bizony nem kicsiny munka, nem csak a gyufa- száiat kell keresztberakni ahhoz, hogy az a másfélmázsa, ötmázsa, 15 mázsa terméstöbblet előbújjék a földből! Ezért versenyeznek, Mikor Kaszapovics elvtárs megkérdezte Kerner Györgyöt, a kékesdi csoporteinököt, van-e már valami eredménye a versenynek, az így felelt: — Bizony, nem valami sok! De amikor a kátolyi versenytárs tovább firtatta a dolgot, hogy: — ■ Hát ha nincs verseny, bevezettétek volna-e a háromszori fejest? — az Alkotmány elnöke is belátta: — Bizony nem! De így bevezettük! — Be ám! —nevetett Kaszapovics, — mert különben elveszne a három pont, igaz? Persze, nem csak a fejősnél van nyoma a versenynek. Legalább is Kátolyban nemcsak ott. A gyapot első kapálásával végeztek. A többi már kultivátorral könnyen megy. Aratás ideje alatt égy ember is könnyűszerrel elvégzi. A napraforgót már egyszer megkapálták. A burgonyát kétszer fogasolták. Szóval nem állnak éppen rosszul. Kaszapovics elvtárs még büszkélkedik is: — A kukorica már ekkora! — és úgy a derekatáján mutatja, hogy mekkora is az az ekkora. — Ezért nem jönnek azok a kékesdiek! — Szép, szép, de hátha a kékes* dieké még magasabb? — kételkedünk. Az elnök most már nevet, úgy mondja: — Nem úgy van az! „Kémet" küldtünk ki, az nem ment sehova, senkihez, csak ki a földekre. Térkép után ... Meghozta a hírt, A kékesdiek megfogasolták a napraforgót, a kukoricát, igaz, huszonöt holdat meg is igliztek, a répát sarabollák és egyelték, de a krumplit csuk egyszer fogasolták... Egyszóval: lemaradtak! Valahol, a felsorolás közben elmaradt a nevetés. A komolyravált elnök megrázza fejét: — De nem hagyjuk annyiban! Segítünk nekik ... Segít a verseny! Holnap megintcsak felhívom őket telefonon. Előbb-utóbb csak eljönnek, utol is érhetnek bennünket, nem igaz? I így gondoljuk, erre nem any* nyira mi, mint inkább a kékesdiek adják meg a méltó választ. Nem is annyira szóval, mint inkább tettekkel. Azzal, hogy a következő értékelésnél már az ő serpenyőjük süllyed lejjebb a belevetett eredmények súlya alatt. Mert hiszen szép ez a verseny, nemhiába szereti any- nyira Kaszapovics András. Szép, mert gazdagítja az országot, emeli a megye, a járás becsületét és mert egy győztese, de két nyertese lesz: a kátolyi és a kékesdi szövetkezeti tagság!
