Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-22 / 118. szám

2 ti flPlO 1953 MÁJUS 22 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi aratás, cséplés, másodvetés, valamint a tarlóhántás előkészítéséről és végrehajtásáról {Folytatás az 1. oldalról) kezdeni, amikor a becőkben a mag­iak bámulnák, aratásai pedig korán reggel kell végezni, amikor a repce vo-nódott állapotban van. f) A füfléKlk magíiemnésének ara- fását akkor kel megkezdeni, amikor a termés nagyobb része már a viasz- érés állapotában van. 2. A behordáét megfelelő utóérés után kei' megkezdeni. Ezeket a ter­ményeket óvatos adogatással felra­kott, lehetőleg ponyvával vagy zsá­kokkal "báléit kocsin kell hordani. Az egyes magféleségeket úgy kei! asztagba rakni, bogy a beázástól kelőén védve legyenek. 3. Az 1. pontban felsorolt növé­nyeket kizárólag cséplőgéppel szabad csépelni. A gépállomások és az álla­mi gazdaságok igazgatói az 1. pont­ban felsorolj növények eséplésére megfelelően átalakított cséplőgépeket kötelesek beállítani. A községi (váro­si) tanács végrehajtóbizottságának elnöke június 1-ig köteles kijelölni és az egyénileg termelők tudomására hozni azokat a helyeket, ahol az ilyen növények cséplése történik. 4. A repce, biborhere, borsé és a füfóiék elcséplését legkésőbb július 10-ig be kel! fejezni. A nyár végéD betakarításra kerülő aprómagvak (lucerna, vöröshere, stb) betakarítását és cséplését szeptember 30-ig e! kel! végezni. V. Másodveíés 1. A másodnövényeket az aratással egyidőben, de legkésőbb egy-egy tábla learatása után hat napon belül kell elvetni. A korai másodnövények vetéstervét július 20-ig, a kései veté- aüeket (mustár, csúbehúr) augusztus 10-ig kell teljesíteni. 2. A másodvetéshez szükséges ta­laj-munkái az elővefemény le aratá­sával egyidőben a leggyorsabban el kell végezni, a talajnedvesség meg­őrzése érdekében. Az elvetett mag gyors csírázását és a kikelt növény megerősödését rögmentes, morzsás és kellően nyirkos magágy készítésével kell elősegíteni. A másodnövények- né: (kukorica, cirok, szudáni cirok- fii, köles) minél nagyobb mértékben alkalmazni kell a kapásművelésí biztosító vetési módszereket. VI. Tarióhántás 1. A tarlóhántást — a futóhomok kivételével — az aratással egyide­jűleg meg kell kezdeni é>s folyamato­san úgy kel végezni, hogy azt egy egy tábla Maratásától számítva az állami gazdaságok három napon be­llii, a termelőszövetkezetek ^ nyolc napon beliül, az egyéni termelők p óig tíz napon beLü-I befejezzék. A tarlóhántást három-ha; cm mé­lyen kell'végezni. 2. A tarlóhántást a termelőszövet­kezetek és az állami gazdaságok le­hetőleg teljes egészében gépvontatá- t>u tárcsával végezzék. A gépállomá­sok valamennyi olyan, talajmunkára a . kaim as traktora, amely nem vontat aratógépet, az aratás megkezdésétől a gabona cséplésének megkezdéséig egyenként legalább hatvan normál- ho?d talajmunkát. végezzen. A gépállomások és az állami gazda­ságok szántó-traktorai, amelyek éj­szaka aratást, vagy eséplést nem végeznek, éjszaka is végezzenek tar- 'ó-hántást és a másodveíés a'á talaj- munkát. VII. ír logatero biziosilása 1. Azoknak a termelőknek a meg" segíésére. akik az aratás behordás. cséplés. másod vetés és- tarlóhántás elvégzéséhez elegendő fogaterőve. nem rendeitkeznek, a községi (városi tanács kötelezheti az egyéni iga- erő tulajdonosokat hogv — saját gazdaságukban végzendő munkák igaerösziikségletének figyelembevéte­lével '-*■• má.: gazdaságban is végez, zenek mezőgazdasági munkát. Az így végzőit' munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapított hasz. nálali díjat keit fizetni. 2. A fogaíerö biztosításánái a köz­ségi (városi i tanácsok kötelesek előnvben részesíteni azokat a föld- rrtű vet szövetkéz eteket, ame'yek a - land tartaléktőidékor saját kezelés­ben hasznosítanak. A földművesszö­vetkezetek pedig előzetesen szerző­dés útján gondoskodjanak fogatszük­ségletük minél nagyobb részének fe dezéséröl. 3. A kirendelt fogatok díját az igénybevevő a munka befejezésével egyidőben, de- legkésőbb attól számí­tott három napon belül kötele« ki­egyenlíteni. VIII. A ferményraktárak kitakarítása és fertőtlenítése 1. A termelőszövetkezetek, az álla­mi gazdaságok és vállalatok és a földművesszövetkezetek kötelesek a szemestermények tárolásár., szolgáló raktárhelyiségeiket 1953 június 5 és 20 között kitakarítani és fertőtlení­teni. 2. Az egyénileg termelők kötele­sek a termény tárolására használt helyiségeiket 1953, június 15 és 30 között kitakarítani. 3. A fertőtlenítéssel egyidőben az összes raktárakban egér. és patkány­irtást kell végezni. IX. A nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásának megszervezése 1. Az aratás behordás, cséplés, másoővotés és tarlóhántás megszer­vezéséért. végrehajtásáért és ellen, őrzéséért a megyében a megyei tanács Bu­dapesten a városi tanács végrehajtó- bizottságának elnöke, a járásban, valamint a járással egy tekintet alá eső városban a já­rási (városi) tanács végrehajtóbi' zottságának elnöke, a községben a községi (városban a • városi) tanács végrehajtóbizottsá­gán a,k elnöke, állami gazdaságban a gazdaság igazgatója felelős. A helyi tanácsok a nyári mező. gazdasági munkák megszervezése és ellenőrzése során vegyék igénybe a mezőgazdasági állandóbizottságok, a termelésben élenjárói- segítségét. 2. Az aratás-cséplés munkaerő, szükségletének biztosítása érdekében az alábbiakat kell tenni: a) a termelőszövetkezeteknek a nyári mezőgazdasági munkákat a bri­gádszervezet további megszilárdítá­sa és a családtagok fokozott bevoná­sa útján saját erejükkel kell végez­niük. b) az állami gazdaságok, a gépál. lomé sok a földmiTvesszövetikezetelk, az egyénileg termelők aratási és csép­1 ési munkaerőszükségletüket június 10-ig kötelesek biztosítani. c) A dolgozó parasztok kalákában való csépüésíére irányuló szándékukat június 1-ig írásban kötelesek a köz­ségi tanácsnál bejelenteni. d) A női munkaerő fokozott be­vonása érdekében azokban a terme­lőszövetkezetekben és állami gazda­ságokban, ahol állandó jellegű nap. köziotthon nincs, idény-bölcsődéket és napköziotthonokaf állítsanak fel. Emellett az egészségügyi, illetve a közoktatásügyi miniszter a közsé­gekben az Idénybölcsödék. illetve az időszaki napköziotthonok számát a nyári munkák időszakában növelje 3. A termelőszövetkezetek a gép. állomások és az állami gazdaságok június l-;g kötelesek kijavítani és üzemképessé tenni az összes erőgé­peket. kombájnokat, arató- és csép­lőgépeket tartozékaikkal (herefejtő, mentőberendezés, tűzvédelmi felsze­relés. kazalozó, hitelesített mérleg és súlyok stb.) együtt. A megye: gép. javító vállalatok a csépléshez szüksé­ges erőgépek javítását június 15.ig kötelesek befejezni. 4. A nyári munkák anyagellátásá­ról az alábbiak szerint kell gondos­kodni: a) A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők mi' nisztere, a vegyipari miniszter és sa Országos Tervhivatal elnökp bizto­sítsa. hogv a., gépállomások és álla­mi gazdaságok üzemanyag tárolására alkalmas edényeket és tartályaikat azok befogadóképességének haláráig a felhasználására kerülő ásványolaj­fajták arányának megfelelően június 15-ig töltsék fel. A vegyipari miniszter gondoskod­jék arról hogy az ásványolajértéke- sííő vállalatok felügyelete alá tartó, zó üzemanyagtároló telepek tartá" yai és edényzeie a felhasználási ará­nyok szerint a különböző üzemanyag fajtákkal június 30-ig fel legyenek töltve. A vegyipari miniszter és a közle­kedésügyi miniszter biztosítsa a csép lés: idényben a mezőgazdaság napi szükségletére 1100 tonna üzemanyag folyamatos kiszállítását. A vegyipari miniszter az illetékes megyei tanáccsal egyetértésben ren. delje el, hogv az ásványolajértéke­sítő vállalatok kirendeltségei a csép­lés időszakában napi két műszakban (reggel 7 órától este 11 óráig) és munkaszüneti napokon is szolgáltas. sanak ki üzemanyagot. b) A belkereskedelmi miniszter gondoskodjék arról, hogy a kézi ara­táshoz szükséges eszközök (kasza, kaszákö kaszanyél, fagereblye, stb.). az állami kiskereskedelmi boltokban és a földművesszövetkezetekben kel­lő mennyiségben rendelkezésre áll­janak. X. A nyári mezooazdasápi munkák elíenőrzése 1. A minisztertanács felhívja a földművelésügyi minisztert, az álla. mi gazdaságok és erdők miniszterét valamint a helyi tanácsok végrehaj. főbizottsága elnökeit, hogy az aratás, behordás. cséplés, másodvetés és tarlóhántás munkáit szigorúan ellen, őrizzék, a késlekedőket lemaradókat figyelmeztessék kötelességük teljesí­tésére és vonják felelősségre azokat, aki-k a munkákat szándékosan vagy g o nda ti ans ágbó 1 e lmulaszt j ák, 2. A földművelésügyi miniszter a gépállomásokon június 1—15 között szervezze meg a nyári mező'gazda­ság) munkákra való felkészülés el­lenőrző szemléit olymódon, hogy a szemlét mindazokra a termelőszövet­kezetekre is ki kelj terjeszteni, ame­lyekben (kombájn-aratás-cséplés tör. tépik. Ugyanebben az időszakban minden gépállomás köteles ellenőriz­ni a körzetébe tartozó termelőszö­vetkezetekben az aratás-cséplés elő­készítését. A gépállomások ellenőr zésében a járás.) tanács mezőgazda- sági osztálya is köteles résztvenni. A földművelésügyi miniszter június 1 é3 15_p között ellenőrizze, hogy a. földművesszövetkezetek a tartalék- területeik befialkacrítására hogyan készültek fel. Ugyancsak június 1—15 között az állami gazdaságok és erdők minisz­tere szervezze meg az állami gazda­ságok felkészülésének ellenőrző szem­léjét. 3. A belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel együtt gondoskodjék arról, hogv a helyi tanácsok az ara­tás behordás és cséplés idején biz­tosítsák és szigorúan ellenőrizzék a tűzrendészen szabályok betartását. A minsztertanács felkéri a tömeg, szervezeteket, a DISZ-t, a MEDOSZ-t- és az MNDSZ-t, hogy a termés vesz­teségmentes betakarítása érdekében mozgósítsák a mezőgazdaság dolgo­zóit a nyári mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére és különösen se­gítsék elő a mezőgazdaság dolgozói­nak szocialista munkaversenymozgal- mát. A tömegszervezetek társadalmi ellenőrzéssel 6egítsék a tanácsok mun kaját. A minisztertanács felhívja a gépállomások és az állami gazdasá. gok dolgozóit a terme!őszöve'keze­tek- tagjait, továbbá az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy jó munka jukkái, a. szemvesztesóg csökkentésé­vel biztosítsák az aratás a csépié®, másodvetés és tarlóhántás munkái­nak gyors befejezését, és ezzel is segítsék e.ü szocialista építésünk meggyorsítását és a béke védelmét. Budapest. 1953. május 19. RÁKOSI MÁTYÁS s. k. a minisztertanács elnöke, fi MegSmkolf a l!ayei,«l<orniáiiy P á r i s (Ml I). Franciaország né­pének a Mayer-kormány politikájá­val szemben növekvő ellenállása a Maver-korináoy bukására vezetett. A francia parlament csütörtök dél­utáni ülésén a képviselők 528 sza­vazatba! 244 etilemében eltufiasítoílá'k a Mayer-fél-e terveknek azt a részét, ameillylben a kormány meghatározat­lan időre kivételes hatalmat kér. A Mayer-kormány — mint isme­ke re- a bi­ret-es — a kiwrieles hálálom sével kapcsolatban felvetette zalmi kérdést es a bizalmi szavazás niege.jtése előtt a kormány és a kormányt támogató körök külön­böző manőverekhez folyamodtuk, hogy biztosítsák a Mayer-kormány fennmaradásához és a kivételes ha­talom megszerzéséhez szükséges alkotmányos többséget /V. A melcsen kova szövőnő kezdeményezése Nina Amelcsenkova obuhovoi szö vőnő nagyjelentőségű mozgalmai kéz deményezett. Nem tudott belenyugo dni, hogy a, gyár termelésének mint. f~0y 0.2 százaléka másodrendű készít meny. Tudta, hogy minden egyes kendő másod) endúvé minősítése l rubel 25 kopojka veszteséget, inirt- den másodrendű takaró több. mint 10 rubel veszteséget jelent. Natty ószeget lesznek ki ezek a veszteségek az obuhovoi'textilgyáriban — Csupa elsőrendű készítményt kell gyártanunk, — mondotta Amelcsenkova. — El is érhetjük ezt. Ha mi, gyapjúipari dolgozók ja­vítjuk készítményeink minőségét, szó cialista államunk sokszázezer rubelt takaríthat, meg. Amelcsenkova úgy találta, minden szükséges feltétel megvan ahhoz, hogy az üzem dolgozói csupa első osztályú készítményt gyártsanak. El­határozta, hogy munkaversenyt kezdeményez az elsőrendű készítmények gyártásáért. " Kezdeményezését az üzem dolga zói lelkesedéssel fogadták. Gyűlésü­kön felemeli felajánlásokat tettek. Elhatározták, hogy 1953-ban 09.91 szá­zalékban elsőosztályú készítményeket gyáridnak, bár a terv csak 90.S5 százalékban írja ezt elő. Ezenkívül az évi terven felül 100.000 méter szövetet gyártanak. Azóta a,z üzemi) öl már egyáltalán nem kerül/ ki har­madrendű gyártmány, s a másod rendűek is csupán 0.07 százalékot tesznek ki. — A képen: Nina Amelcsenkova szlahánovista szövőnő (balra) átadja a kész terméket J: Grusisia átvevőnőnek. A JÓ PÉLDA — AMERIKÁBAN — Szó sem lehet roló. barátom! — kiáltott Williams bankár a fiatal­ember felé, aki karosszékben ült ve­le szemben. — Szó sem lehet róla, mister Chavany! Hallgasson meg fi­gyelmesen éri igyekezzék tanulni sza­vaimból. ön megkérte a . leányom ke. zét. Ez azt jelenti, hogy a vöm akar lenni és így akar meggazdagodni. Egy perccel ezelőtt arra a kérdésem­re, van-e valamelyes tőkéje, azt volt szives válaszolni, hogy szegény és állása mindössze 200 dollár jövede­lemmé! jár. Mister Williams felrakta lábát az asztalra és így folytatta: — ön szüntelenül csak azt ismétel­geti, hogy én is voltam valamikor szegény és még ez- a 200 dollárom sem volt meg. Ezt nem is tagadom, de közölhetőin, hogy az ön korában már elég szép. kerek összeg birtoká­ban voltam. Még pedig azért, mert helyén volt az eszem, amit önről nem 'ehet elmondani. Ne mérgelőd jók, ne izguljon feleslegesen. Figyelmeztetem hogy a lakájom markos néger, te­hát jobb lesz, ha tovább figyel és igyekszik megjegyezni a tanulságot! — Amikor elmúltam lő éves. el­mentem Nebrascába a nagybácsim­hoz. Ott egyszer meglinoseltak egy négert. tin kieszeltem valamit, hogy pénzhez jussak. Rábeszéltem a nagy­bácsimat, intézze el, hogy a lincse- lést az ő telkén hajtsák végre. A bá­csinak tetszett a dolog. Sövénnyel vettük körül a kivégzés színhelyét és aki ott akart lenni a lineselésnél, szabott áron belépődíjat kellett fi­zetni. A jegyeket természetesen én árusítottam. Amikor a négert fel­akasztották. a bevételt az utolsó cen­tig zsebrevágtam és még aznap este megszöktem. — Ez a néger szerencsét hozott nekem! Az ellopott pénzből teliket vettem Északon és azt hí rész telítem, hogy aranyat találtam rajta. Özön­löttek a- vásárlók. Igen előnyösen adtam el a föfldet és a tőkémet bank­ba tettem. Arra nem is térele ki. hogy később a feWilteiett vevő rám­lőtt. A golyó csak a jobb kézfejemet Irl«: JABOSZLAV IIASEK ütötte át, viszont a kárért 2 ezer dollárt fizettek. — Amikor a kezem meggyógyult, megtakarított pénzemen egy ternp- lomépítő vallásos társaság részvé­nyeit vásároltam meg. Ezeket a ke­gyelete» értékpapírokat később da­rabonként száz doliláért adtam el. Persze teplomot egyetlen egyet sem építettünk és a társaság végül kény­telen volt csődöt kérni maga ellen. Ez már azután történt, hogy rész­vényeimet kicseréltem egy szabada­lomra, amelynek segítségével bőrgyá­rat alapítottam. Rengeteg pénzt szed­tem össze: a bőrt hiteire vásároltam, de készpénzért adtam el. A nyeresé­get kanadai bankokba raktam és csődöt mondtam. Lecsuktak. A tör­vényszéken . olyan hülyeségeket mondtam, hogy a szakértőik megálla­pítása szerint nem lehettem épelmé­jű.- A bíróság úgy határozott, hogy szabadon enged, de előbb gyűjtést rendezett a javamra, a jelenlévők körében. A pénz elég volt, hogy elutazzam Kanadába, ahol a pénzem bankban volt. Ezután megszöktettem Hamelst brooklyni milliárdos leányát és San Franciscóban rejtőztem el vele. Az öregnek kénytelen-kelletlen hozzám kellett adnia a leányt, mert az^a! fenyegettem, hogy az összes lapok­nak leadom a szenzációs hírt, hogy a lányának törvénytelen gyereke van ... — Mint látja, mister Chavany, ilyen voltam én a maga korában! Azt hiszi, hogy magának esze 'art. Mivel bizonyította be? Azt mondja, megmentette a lányom életét, amikor egyszer kiesett a csónakból? Nagy­szerű! Nemos cselekedet! De ez sem­mi gyakQrlati hasznot nem hozott magának. Ellenkezőleg! Beáztatta az új cipőjét! Mondjuk, hogy szereti a lányomat, de az még nem jelenti, hogy én arra fogok berendezkedni, hogy a vömnek szalma van a, fejé­ben! Miért olyan ideges? Őrizze meg nyugalmát és feleljen a kérdéseimre! — Milyen jó üzletet csinált már? — Semilyent. — Tőkéje van? — Nincs. — És ennek ellenére meg meri kérni a lányom kezét? — Igen. — A lányom szereti önt? — Szeret, — Nos hát... felteszem magának az utolsó kérdést. Mennyi pénze van? — 46 dollár. — Kitűnő! Több, mint félórái \esz-- legettem é! magával. Ezért kapok 30 dollárt. Percenként eg}'- dollár 1 — De engedőimet kérek, mister Williams! — tiltakozott a fiatalem­ber. — Szó eines „engedelemről’“ — várt lasz-olf mosolyogva a bankár és az órájára nézeti, — 3! dollárt kapok- Ismét elmúlt egy perc. Amikor a megrökönyödött sít Chavany kifizette a követelt ^ össze­get. mister Williams barátságosán így szólt: _ Most pedig legyen szíves és hagyja el a házamat. Ellenkező esetben intézkedem, hogy kidobják. * Másnap Williams üzleti ügyek­ben elutazoH. Amikor egy hé; múl­va visszatért, Íróasztalán a következő levelet találta: „Igen tisztelt Sir! Ezer hála, és köszönet a multheli tanulságos be­szélgetésért! Példája annyim lázba hozott, hogy távollétiben Kanadába utaztam a leányával. Magammal vit­tem a páncélszekrényéből minden készpénzt és értékpapírt. Az ön hálás Chavany je Utóirat: ..Drága Apus! Kérjük áldásodat és egyben közöljük, hogy seholscm ta­láltuk a páncélszekrény kulcsát. Kénytelenek voltunk feltörni, - Szerető leányod. LoiaN * Ugyiáts/.ik Amerikában ezt tartják .,jó“ példának. No, enyhén szólva. furcsa gondolalmenetük van egyesek­nek ott az óceán túlsó felén. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom