Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-14 / 111. szám
2 NAPLÓ 11)53 MÁJUS 14 Churchill miniszterelnök beszéde az alsóházban London (TASZSZ): Mint a Reuter hírügynökség közli, Winston Chur, chili 'angol miniszterelnök május 11* én külpolitikai beszámolót tartott az angol alsóházban. A miniszterelnök külpolitikai szemléjét a koreai kérdéssé] kezdte. — Churchill kijeintette: „Legközelebbi célkitűzésünk természetesen a ko* reai fegyverszünet megkötése.“ Churchill annak a véleményének adott kifejezést: elengedhetetlen, hogy türelmesen és megértéssel vizsgálják meg az új kommunista javaslatot, amely szerint az öt állam vállalja magára azt a feladatot, hogy „méltó módon“ gondoskodik arról a visszamaradó negyven-, vagy ötvenezer koreai hadifogolyról akik félnek visszatérni hazájukba. A koreai—kínai fél legutóbbi javaslataival kapcsolatban Churchill miniszterelnök kijelentette: „Nem kelt abból kiindulni, hogy azok nem szolgálhatnak megegyezés alapjául.“ A napokban megszakadt angol— egyiptomi tárgyalásokkal és a Na* gib tábornok vezetése alatt álló egyiptomi kormány jelenlegi álláspontjával kapcsolatban Churchill arty, célzott, hogy Nagib „mások diktátumának rendeli alá magát.“ Chur. chili értésre adta, hogy az angol kormány továbbra is folytatni akar. ja azt a vonalat, amelyet az Egyiptommal folytatott tárgyalásokon eddig követett. Áttérve Németország kérdésére. — amelyet „Európa uralkodó problémájának“ nevezet, — a miniszterelnök kijelentette: „bármilyen erős legyen is az az óhajunk hogv baráti rendezést vagy legalább jobb modus vivendít érjünk el Szovjet-Oroszor- , szaggal, semmiképpen sem szándékozunk lemondani azon kötelezettsé. geinp teljesítéséről, amelyeket Nyu- g-at-Németo rszággal kapcsolatban vállaltunk magunkra.“ Ugv keil-e értelmezni a miniszterelnök e szavait, hogy az angol kormány folytatni szándékozik Nyuggt- Németország miiítarizálásának Németország- szétszakításának politi) Mijét? Angliának az európai védelmi közösséghez való viszonyát érintve Churchill leszögezte, hogy Anglia nem szándékozik beleolvadni az európai szövetségi rendszerbe. Ve lük vagyunk — jelentette ki. — de nem vagyunk részük.“ Churchill a továbbiakban érintette „Szovjet' Oroszország álláspontjának megváltozását az utóbbi időben.“ A miniszterelnök ezt mondta: .,A m] politikánk az, hogy minden rendelkezésünkre álló PSzközzel elkerüljünk bármilyen olyan cselekedetet, vag» kijelentést amely feltartóztathatná a talán meglévő kec’.vaső visszhangot é« üdvözöljük Oroszországhoz, való viszonyunk megjavításának minden előjelét. Serkentően hat ránk az áj szovjet kormány számos baráti lépése.“ Churchill kijelentette: Hiba volna azt gondolni, hogy semmi; sem lehet rendezni Szovjeí-Öroszországgal, ha — vagy amíg ••— nem kerül rendezésre minden. „Két vagy három nehézséget jelentő mozzanat rendezése eredmény vol- rv minden békeszerető ország számára.“ „Természetesen — mondotta a miniszterelnök —, nem volna rossz, bizonyos ideig mindegyik fél elgondolkoznék azon mit lehetne tenni, ami elfogadható — és nem elfogadhatatlan — a másik fél számára.“ .Cíem hiszem, hogy megoldhatat- an lenne Oroszország biztonsága és Nyugiaí-Európa szabadsága és biztonsága összeegyeztetésének rendkívül komoly problémája.“ Churchill kijelentette: ,,A nemzetközi ügyekben uralkodó minden határozatlanság és zűrzavar ellenére úgy vélem, hogy hosszas halogatás nélkül össze kell ülnie a legmagasabb színvonalú értekezletnek a vezető hatalmak között.“ Ezen a konferencián — folytatta a miniszterelnök — lehetőleg minél kisebb számú hatalomnak és személynek kell részivennie. Ennek a találkozónak „bizonyos mértékben nem- hivatalosnak é= még nagyobb mértékben titokénak és 'zártnak“ keli lennie. Befejezésül Churchill miniszterelnök az angol katonai előkészületek támogatására hívott fel „erőhk határának megfelelő színvonalon..." A Koreai Képi Demokratikus Köztársaság kormányának válasza a Népek Bétekongressziisa Bizottságának levelére Phenjan (TASZSZ) A „Koreai Központi Távirati Iroda“ május 12- én nyilvánosságra hozta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának válaszát a Népek Béke- kongresszua Bizottságának levelére. A válaszban, melyet Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke írt ítlá — hangsúlyozza: Az öt nagyhatalom közötti, béke- egyezmény megkötésére vonatkozó javaslat teljes mértékben megfelel annak a politikának, amelyet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya folytat, mert a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya híve valamennyi nép egyenjógóságának, a béke és barátság megszilárdításának, más országok nemzeti függetlensége és »szuverenitása tiszteletben tartásának. A javaslat me»gfe!>el a hazája szabadságáért és függetlenségéért, a világ békéjéért küzdő egész koreai nép akaratának. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának meggyőződése, hogy nincs olyan vitás vagy megoldatlan kérdés, amelyet ti»e lehetne az .érdekelt országok közti megállapodással békés úton rendezni és úgy véli, hogy minden nemzetközi konfliktust — köztük a koreai kérdést is — békés megegyezés útján keli rendezni. Nagib tábornok nyilatkozata Kairo. (TASZSZ) Nagib tábornok, Egyiptom miniszterelnöke kijelentette. hogy „bármiféle külföldi csapatok bármilyen■ 'árüggyel történő visszatartása területünkön — ez csak nz angol agresszió folytatása ... — most végérvényesen elhatároztuk, hogy megszabadulunk a megszállástól, és az angol agressziótól ,.Az 1936 évi szerződést, amelyet már érvénytelenítettünk, agresszív megszálló fegyveres erők kényszert- tették Egyiptomra.“ Nagib hangsúlyozta, hogy a Szuezi csatorna övezetében lévő támaszpont egyiptomi, „egyiptomi munkások építették, és az elmúlt háború idején egyiptomi fegyveres erők védelmezték Angol csapategységeket irányítottak a Szuezi-csatorna övezetébe London (MTI) A londoni rádió jelenti: kedden este angol tengerészgyalogság egj'sége»ke»t indítottak útnak Máltából „ismeretlen rendelteié, si helyre“. ,,A tengerész.gyalogság 'rohamosztagainak megmozgatás,a biztonsági intézkedésnek számít‘‘ — jegyzi meg a londoni rádió és hozzáfűzi. hogy ,,tudósítók szerint a kihajózás kapcsolatban van a Szuezi- csatorna övezetében lezajlott fejleményekkel.“ Az „AFP“ szerint a brit tengernagyi hivatal egyik szóvivője kijelentbe: ,,Megerősítést nyert, ' hogy <i királyi haditengerészet egységeinek bizonyos helyváltoztatásait, mint elővigyázatossági intézkedéseket hagyták jóvá.“ Az „AFP“ londoni .jelentésében közli, hogy a dalmát part,ok mentén cirkáló négy angol torpe-dórombo'ió parancsot kapott arra. hogy hajózzon a Szuezi csatorna övezetének irányába. Több szén kerül ielszinre Rákosi elvtárs szavai nyomán Kolb János elvtárs, Béke-aknai körletvezető, amikor meghallgatta Rákosi Mátyás elvtárs beszédét, elhatározta, hogy hétfőn délután,, leszállás előtt ismertetni fogja azt. a körlet dolgozói előtt. Még mindig elterjedt jelenség, hogy a hónap vagy negyedév kezdetén a termelésben esik az iram, s a lemaradást a végen ro" hamm.unkával, túlórázással igyekeznek behozni. ' A Kolb-körlet dolgozói ebben a hónapban jó munkát végeznek. Már a hónap elejétől kezdve teljesítik tervet és túlteljesítik a 105 százalék elérésére tett vállalásukat is. Mégis úgy erezlek, hogy Rákosi elvtárf szavai elsősorban nekik szólnak és elhatározták, hogy a beszéd elhangzását követő első műszakon 'megint túlteljesítik a tervet. Kertész György csapata 213, Bene Sándor csapnál 195, Benczeg Ferenc csapata 160,’. Fischer János (6) csapata 137 százalékot ért el ezen a napon. Kolb János elvtárs biztosította a körletbe■/? ■a műszaki feltételeket, elegendő mennyiségben állt n csapatok rendelkezésére fa és ürescsille. A v<f{£ eredmény az lett. hogy a körlet dolgozói, akik a hónap elején még , aM hangoztatlak, hogy „magas“ a terv. 628 csille szellet számítottak az előirányzott 450 helyeit! \ asártiap életbelép a nyári menetrend Az államvasutak vezérigazgatósága közli, hogy május 17-én, vasán nap vonathálózatán életbelép a nyár) menetrend. Az új menetrend szerint Budapest —Pécs viszonylatban az 1902/1*901 sz. gyorsvonat a Keleti pu.-ról 6.08- kor indul és 22.26-kor érkezik viasza. A" főváros és Komló közti jobb Összeköttetés érdekében úgy ennek, mint rz 1903,1907 «/ gvorsvorvvpárnuk közvetlen csatlakozása van Komlóra. Részletes tájékoztatást a most megjelent hivatalos menetrend- könyv, valamint az állomások nvc- netrendfelvüágosi.'itó:i adnak. — Csal- erre, erre menjen egyenest .., A víztorony télé ... Azután térjen rá arra a kanyargós útra. Az éppen odavezet... Most már köny- nyen Rigóder-dűlőbe találhat. Bezzeg akkoriban .. . Akkoriban még az ismerős se szívesen járt a bozótos, csúszós, saras ösvényen ... J iJ-kkoriban .. . Milyen jó az ujmeszesi új házak lakóinak. Kiss Istvánnak, vagy Egéái Ernőnek emlékezete hn az akkori időkre, arra a napra fordul a szó. Még a napra is emlékeznek pontosan mint a kalendárium: „Május tizenegyedíke volt, éppen hat éve ...“ Hát még azok, akik a Rigódértt- tői derűs tavaszi színekben pompázó családi házakból nézik a világot! Azok emlékeznek csalc igazán arra n nagy napra: 1947 május 11-re! Mintha csak tegnap történt volna, hogy » tengernyi összegyűli bányászember es asszony között megjelent Rákosi elvtárs és beszélt... Azaz, dehogyis beszélt. Világító sugárként lökték fél re szavai az aJckori jelen szürke fátylát és belevilágítottak a jövőbe. A jövőbe, ami azóta jelenné vált. Errc gondoltam miközben a Kiss István elvtárs által mutatott utal jártam. <4z£án visszanéztem. Egy sor emeletes, szürke, sárga bányász- palota ablakszeme ragyogott és a víztorony árnyéka mutatta az utat. Továbbindultam. De hogy ne unatkozzam elővettem a hónom alatt szorongatott könyvet,. „A fordulat éve" á!j vörös betűkkel a címlapján, benn pedig az ötvtrnharmadik ol daltól a Rigóder-dűlői beszéd... És rögtön az első bekezdésben ez a mondat: ..•-Mi magyar kommunisták, rajta teszünk, hogy a hároméves terven belül a lehe'-ö legnagyobb eredményeket éppen a lakások terén érjük el és ebben a tekintetben ez a háromszáz munkásház, amelynek építé- séhez rna hozzáfogtunk. csak az első tépés.“ MINT A KŐSZIKLÁRA... H. la előrenézek, már látom a Rigó tier tetői és meszest házakat, 19 itt és 64 amott (nem magam számláltam meg, elmondták). És vissza se kell fordulnom, mégis magam előtt látom Ujmeszest. A szelíden egymáshoz simuló iker-élmunkásházakat, a víztorony mellett magasodó erkélyes bányászházak tömbjeif és az út túlsó íelén nemrég elkészült és éppen most születő épületeket. Milyen gyorsan j-övették az első lépést „ többiek ... Az első 19 és háromszáz bányászlakás után milyen gom'oafiisseséggel nőtt a többi sokszáz bányászház! — jMerre van a Rigóder-dülő? — kérdem meg ismét, a domJrtetőn egy kis üzletben, A Népbolt vezetője mosolyog a kérdésen. — Hát ez az!... Ez Rigódertető. — Itt beszélj Rákosi elvtárs? — Itt bizony. Es itt vannak azok a bányászházak, melyeknek ő rakta le az alapkövét. Tessék... — kijön velem a boltból és előremutat. — Itt jön éppen Székely,né... Ö is új házban lakik, beszéljen talán vele. Székelyné közben megállapodott egy salakhalom mellett. .Mellérakta talicskáját és szaporán lapátolt. Még akkor se hagyta abba. mikor beszélt: — Persze hogy hallgattam, persze. hogy itt voltam! Nem messze innen, ott állítottuk lel a konyhát. Rákosi elvtárs bejött hozzánk, kezetío- gotl velünk asszonyokkal és mondott is valamit... De én alig hallottam . .. Olyan izgatott, olyan boldog voltam ... Közben teli a taliga. Már csak he- zaíelémenet jut arra idő, hogy Székely Ferencné elmondja: a beszédre emlékszik hlszen irissen megmaradt annak a napnak az emléke és tJújsá. gólja, hogy a salak a, garázs építéséhez kell — Garázst építenek? — kérdem vissza csodálkozva. — Igen Nem autóhoz, csak motorhoz. A térjem motorjához ,.. Az udvaron a télígkész garázs. A motorra] valahol távol jár Székely elvtárs. a !a.kásban hüs nyugalom. — A bútort? Ideköltözésünkkor vásároltuk. 1949-ben. A motort? — Mos; lesz második éve, hogy vettük. 350'es . .. Másíél mázsa! Vendég érkezik. Másik vendég. Az ikerház ikerlakója: Molnár Péterné. Míg Székelyné elébemegy felütöm a könyvet, a .,Fordulat évé“*/. Másít- oldal, másik bekezdés, másik mondat: „Ahol bajok vannak etvtársaim, az az életszínvonal. Amikor mi tavaly augusztusban meacsináltuk a jó pénzt akkor rábeszéltük a munkásokat, tisztviselőket arra, hogy elégedjenek meg a 38-as életszínvonal felével...“ Átugrok néhány sort: „Most már az a helyzet, hogy a munkásom úgy ahogy, megkeresik az ennivalót, de c hgtöbb munkásnak, különösen aki gyárban dolgozik, meg a tisztviselőidnek, nem jut már a keresetükből, fizetésükből arra, hogv például ruhát vagy cipőt vásároljanak .. f 1 ordítok egy lapot: „A célunk az elvtársaim, hogy három esztendő alatt a mostani élet- színvonal duplájára emeljük tel a dolgozók életszínvonalát azaz három év alatt kétszerannyi élelmet, ruhát, cipőt, könyvet tudjon vásárolni, mint amennyire most telik ... “ Körülnézek a szobában. A sötéten csillogó szekrényen akad meg a szemem. A motorra, a csnpkeíüggö- nyökkel ékesített ablakú családi ház ra, az új bútorra, az épülő garázsra gondolok. És nem is kérdezem meny nyi Székely Ferenc elvtárs fizetése. A jelekből ítélve ma már nem csak kenyérre és főzelékre telik. Mégis megkérdezem u háziasszonyt: — Hogyan élnek? ~ Ha az ember úgy számítja, jobban él mint bármikor — feleli — és erős karjaira támaszkodva elgondolkozik. Kisvártatva teszi csak hozzá: — Minthn valahogyan újjászületett volna az ember. Molnár Péterné is hozzáfűzi: — Hát még ha azt nézzük hogy mi minden épül. Iskolák, kórházak, óvódák, meg miegymás... És ki gondolta volna hogy a bányászok valamikor ilyen házakban laknak? Dekát így sohasem készül el a garázs! Nem akartam tovább feltartani Székelynél, így egy másik üvegve- randás, muskátlis ház felé indultam. Cséplő Gyula, a házigazda, kint a ház előtt a kertben tetl-vett. A nagy napra ő is emlékezett. — llát ki ne emlékezne rá — nevetett. — A beszédet ugyan nem hallottam, csak olvastam, — szolgálatban voltam, ugyanis — de 'Rákosi elvtársat azért ilátíam. Akkor, amikor Pécsbányatelepen Járt, 1947 mdbts 11-én, délelőtt... rr J -* 0>ry milyen most az élet ? Össze se lehet 1938-cal, vagy akár 1947-tel hasonlítani. Aki ma dolgozik, annak mindene megvan. Aki meg nem dolgozik, azt egye. meg a ... Lenyelte, amit gondolt, nem mondta ki. De én így is megértettem belője, hogy Cséplő Gyula élv társ nem nagyon szereti a tágasokat, munkakerülőket. Arca csak akkor derült fel. miikor a ivasámapi beszédre, Rákosi elvtárs beszédére fordult a szó. Erre még felesége, . a csendes, halk szavú \asszonyka is közbeszólt: — Kétszer is meg hallgattuk! Vasárnap este, és tegnap is ... Cséplő Gyula pedig így folytatta: — A legérdekesebb az, amit a második ötéves tervről beszélt. Hogy mégvalósul a szocializmus, meg hogy árleszállítás lesz... — Igen ám! — vágtam közbe. — De Rákosi elvtárs azt is mondta, hogy ehhez többet kell termelnünk. Hol is van? Itt ni — és már sza. ladt az ujjam az apróbetűs sorokon, . .gondoskodni akarunk arról, hogy bőségesen álljanak rendelkezésre a, fogyasztási cikkek, valamint iparcikkek... — aztán itt . ,.A lehetőségek tehát megvannak és meg is valósítjuk- őket. Ehhez többek Jrözt az is kell, hogy kíméletlen harcot folytassunk saját hibáink elten. Ne tűrjük a termelésben a fegyelmezett lenséget, a lógást, a selejtgyártásl, az anyagpazarlást.“ Cséplő elvtársra néztem: — Egy szú, mint száz, az árleszállításhoz több szén is kell. Házigazdám nem késett a válasz- szál, a könnyebb oldalát fogta meg: — Gépesítés kellene. Egyelőre csak szovjet fejtőkalapácsokat kaptunk. Komló bizony jobban áll nálunk, ott még heverő gépek is vannak. A mi bányánkban, Széchenyi- aknán még sok minden kellene! — És a munkafegyelemmel hogy állunk — faggattam tovább. — B izony volna mit javítani! Ez egy olyan pont, amitől nagyon sok függ és mégis mindig akad a munkatársak között három-négy, lógós. Bír minden új munkásunk olyan lenne, mint Roósz Péter csillés, vagy mint a kis Mészáros Károly lóvezető. Ezek nem születtek bányásznak, de ma- testileg-lelkileg azok. Deltái itt van ez a Takács Ferenc... A múlt héten is mulasztott, becsapta a felvigyázókat és vannak még ilye' nek. Igaz, megnevclhetők. Például Gál Károly. Vele is sokat vesződtem- állandóan beszéltem neki, mióta azon ban 'á Gőzmalomból Ufineszesre költözött egy új házba, azóta .megváltozott, Most már érti, hogy meg kell becsülni a munkát, mert az ország D munkánk szerint becsül bennünket... — Egyszóval munkafegyelem 'V kell az árleszállításhoz, az első és a második ötéves terv végrehajtásához — szűrtem le a tanulságot, — Az is, meg új módszerek is, —, iolytattn Cséplő Gyula. — Példáid a ciklikus módszert mindenütt be kellene vezetnünk, a munkaidőt is jobban kihasználhatnánk... — le: gyintett, — Sop helyüt/ szükség van még javítgatásral Nem mondta, de azért éreztem, hogy a vasárnapi beszéd után, ő i*< akárcsak Székely Ferencné, Egédt Ernő, vagy Kiss István, nekilát o hibák kijavításához, a lógósok meg-, neveléséhez, a restek megmozgatásához ... Elbúcsúztunk. E„ Iméntiben rnégegyszer végig- futattam szemem a Rigó der-tetői tájon, az új Népbolton, az új házakon, azután átugrotta -pillantásom a kilométernyi távolságot és már az új- meszest településben gyönyörködtem, a mező zöld tavának másik partján- A párt, Rákosi Mátyás elvtárs megvalósult ígéreteit láttam magam elölt. És az új ígéretre, az új tervre gondoltam, Rákosi elvtárs bölcs szavaira, Azolrrrt a szavakra, amelyek 1947-ben és most, pontosan haj évvel később is megmozgatlak, lelkesített, tele, újabb eredményekre biztattál: Rigóder-dülő, Ujmeszcs, a pécsi bányák népét. Milyen nagyszerű ember áradat, erőtenger indul egy ilyen beszéd után új győzelmekre!. Milyen legyőzhetetlen erőt teremt a párt szava, Rákosi elvtárs szava, amelyre úgy lehet építeni, mint a kősziklára! G. L.
