Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-14 / 111. szám

2 NAPLÓ 11)53 MÁJUS 14 Churchill miniszterelnök beszéde az alsóházban London (TASZSZ): Mint a Reuter hírügynökség közli, Winston Chur, chili 'angol miniszterelnök május 11* én külpolitikai beszámolót tartott az angol alsóházban. A miniszterelnök külpolitikai szem­léjét a koreai kérdéssé] kezdte. — Churchill kijeintette: „Legközelebbi célkitűzésünk természetesen a ko* reai fegyverszünet megkötése.“ Churchill annak a véleményének adott kifejezést: elengedhetetlen, hogy türelmesen és megértéssel vizsgálják meg az új kommunista javaslatot, amely szerint az öt állam vállalja magára azt a feladatot, hogy „méltó módon“ gondoskodik arról a vissza­maradó negyven-, vagy ötvenezer koreai hadifogolyról akik félnek visszatérni hazájukba. A koreai—kínai fél legutóbbi ja­vaslataival kapcsolatban Churchill miniszterelnök kijelentette: „Nem kelt abból kiindulni, hogy azok nem szolgálhatnak megegyezés alapjául.“ A napokban megszakadt angol— egyiptomi tárgyalásokkal és a Na* gib tábornok vezetése alatt álló egyiptomi kormány jelenlegi állás­pontjával kapcsolatban Churchill ar­ty, célzott, hogy Nagib „mások dik­tátumának rendeli alá magát.“ Chur. chili értésre adta, hogy az angol kormány továbbra is folytatni akar. ja azt a vonalat, amelyet az Egyip­tommal folytatott tárgyalásokon ed­dig követett. Áttérve Németország kérdésére. — amelyet „Európa uralkodó problé­májának“ nevezet, — a miniszterel­nök kijelentette: „bármilyen erős legyen is az az óhajunk hogv baráti rendezést vagy legalább jobb modus vivendít érjünk el Szovjet-Oroszor- , szaggal, semmiképpen sem szándé­kozunk lemondani azon kötelezettsé. geinp teljesítéséről, amelyeket Nyu- g-at-Németo rszággal kapcsolatban vállaltunk magunkra.“ Ugv keil-e értelmezni a miniszter­elnök e szavait, hogy az angol kor­mány folytatni szándékozik Nyuggt- Németország miiítarizálásának Né­metország- szétszakításának politi) Mi­jét? Angliának az európai védelmi kö­zösséghez való viszonyát érintve Churchill leszögezte, hogy Anglia nem szándékozik beleolvadni az európai szövetségi rendszerbe. Ve lük vagyunk — jelentette ki. — de nem vagyunk részük.“ Churchill a továbbiakban érintette „Szovjet' Oroszország álláspontjának megvál­tozását az utóbbi időben.“ A mi­niszterelnök ezt mondta: .,A m] po­litikánk az, hogy minden rendelke­zésünkre álló PSzközzel elkerüljünk bármilyen olyan cselekedetet, vag» kijelentést amely feltartóztathatná a talán meglévő kec’.vaső visszhangot é« üdvözöljük Oroszországhoz, való viszonyunk megjavításának minden előjelét. Serkentően hat ránk az áj szovjet kormány számos baráti lépése.“ Churchill kijelentette: Hiba volna azt gondolni, hogy semmi; sem lehet rendezni Szovjeí-Öroszországgal, ha — vagy amíg ••— nem kerül rende­zésre minden. „Két vagy három nehézséget jelen­tő mozzanat rendezése eredmény vol- rv minden békeszerető ország szá­mára.“ „Természetesen — mondotta a mi­niszterelnök —, nem volna rossz, bizonyos ideig mindegyik fél elgon­dolkoznék azon mit lehetne tenni, ami elfogadható — és nem elfogad­hatatlan — a másik fél számára.“ .Cíem hiszem, hogy megoldhatat- an lenne Oroszország biztonsága és Nyugiaí-Európa szabadsága és biz­tonsága összeegyeztetésének rend­kívül komoly problémája.“ Churchill kijelentette: ,,A nemzet­közi ügyekben uralkodó minden ha­tározatlanság és zűrzavar ellenére úgy vélem, hogy hosszas halogatás nélkül össze kell ülnie a legmaga­sabb színvonalú értekezletnek a ve­zető hatalmak között.“ Ezen a konferencián — folytatta a miniszterelnök — lehetőleg minél ki­sebb számú hatalomnak és személy­nek kell részivennie. Ennek a talál­kozónak „bizonyos mértékben nem- hivatalosnak é= még nagyobb mér­tékben titokénak és 'zártnak“ keli lennie. Befejezésül Churchill miniszterel­nök az angol katonai előkészületek támogatására hívott fel „erőhk ha­tárának megfelelő színvonalon..." A Koreai Képi Demokratikus Köztársaság kormányának válasza a Népek Bétekongressziisa Bizottságának levelére Phenjan (TASZSZ) A „Koreai Központi Távirati Iroda“ május 12- én nyilvánosságra hozta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mányának válaszát a Népek Béke- kongresszua Bizottságának levelére. A válaszban, melyet Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsának elnöke írt ítlá — hangsúlyozza: Az öt nagyhatalom közötti, béke- egyezmény megkötésére vonatkozó javaslat teljes mértékben megfelel annak a politikának, amelyet a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya folytat, mert a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mánya híve valamennyi nép egyen­jógóságának, a béke és barátság megszilárdításának, más országok nemzeti függetlensége és »szuvereni­tása tiszteletben tartásának. A ja­vaslat me»gfe!>el a hazája szabadsá­gáért és függetlenségéért, a világ bé­kéjéért küzdő egész koreai nép aka­ratának. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának meggyőződé­se, hogy nincs olyan vitás vagy meg­oldatlan kérdés, amelyet ti»e lehetne az .érdekelt országok közti megálla­podással békés úton rendezni és úgy véli, hogy minden nemzetközi kon­fliktust — köztük a koreai kérdést is — békés megegyezés útján keli rendezni. Nagib tábornok nyilatkozata Kairo. (TASZSZ) Nagib tábornok, Egyiptom miniszterelnöke kijelentet­te. hogy „bármiféle külföldi csapatok bármilyen■ 'árüggyel történő vissza­tartása területünkön — ez csak nz angol agresszió folytatása ... — most végérvényesen elhatároztuk, hogy megszabadulunk a megszállástól, és az angol agressziótól ,.Az 1936 évi szerződést, amelyet már érvénytelenítettünk, agresszív megszálló fegyveres erők kényszert- tették Egyiptomra.“ Nagib hangsúlyozta, hogy a Szuezi csatorna övezetében lévő támaszpont egyiptomi, „egyiptomi munkások épí­tették, és az elmúlt háború idején egyiptomi fegyveres erők védelmez­ték Angol csapategységeket irányítottak a Szuezi-csatorna övezetébe London (MTI) A londoni rádió je­lenti: kedden este angol tengerész­gyalogság egj'sége»ke»t indítottak út­nak Máltából „ismeretlen rendelteié, si helyre“. ,,A tengerész.gyalogság 'rohamosztagainak megmozgatás,a biz­tonsági intézkedésnek számít‘‘ — jegyzi meg a londoni rádió és hoz­záfűzi. hogy ,,tudósítók szerint a ki­hajózás kapcsolatban van a Szuezi- csatorna övezetében lezajlott fejle­ményekkel.“ Az „AFP“ szerint a brit tengerna­gyi hivatal egyik szóvivője kijelen­tbe: ,,Megerősítést nyert, ' hogy <i királyi haditengerészet egységeinek bizonyos helyváltoztatásait, mint elővigyázatossági intézkedéseket hagyták jóvá.“ Az „AFP“ londoni .jelentésében közli, hogy a dalmát part,ok mentén cirkáló négy angol torpe-dórombo'ió parancsot kapott arra. hogy hajóz­zon a Szuezi csatorna övezetének irányába. Több szén kerül ielszinre Rákosi elvtárs szavai nyomán Kolb János elvtárs, Béke-aknai körletvezető, amikor meghallgatta Rákosi Mátyás elvtárs beszédét, el­határozta, hogy hétfőn délután,, le­szállás előtt ismertetni fogja azt. a körlet dolgozói előtt. Még mindig el­terjedt jelenség, hogy a hónap vagy negyedév kezdetén a termelésben esik az iram, s a lemaradást a végen ro" hamm.unkával, túlórázással igyekez­nek behozni. ' A Kolb-körlet dolgozói ebben a hónapban jó munkát végeznek. Már a hónap elejétől kezdve teljesítik tervet és túlteljesítik a 105 százalék elérésére tett vállalásukat is. Mégis úgy erezlek, hogy Rákosi elvtárf szavai elsősorban nekik szólnak és elhatározták, hogy a beszéd elhang­zását követő első műszakon 'megint túlteljesítik a tervet. Kertész György csapata 213, Bene Sándor csapnál 195, Benczeg Ferenc csapata 160,’. Fischer János (6) csapata 137 szá­zalékot ért el ezen a napon. Kolb János elvtárs biztosította a körletbe■/? ■a műszaki feltételeket, elegendő mennyiségben állt n csapatok ren­delkezésére fa és ürescsille. A v<f{£ eredmény az lett. hogy a körlet dol­gozói, akik a hónap elején még , aM hangoztatlak, hogy „magas“ a terv. 628 csille szellet számítottak az elő­irányzott 450 helyeit! \ asártiap életbelép a nyári menetrend Az államvasutak vezérigazgató­sága közli, hogy május 17-én, vasán nap vonathálózatán életbelép a nyár) menetrend. Az új menetrend szerint Budapest —Pécs viszonylatban az 1902/1*901 sz. gyorsvonat a Keleti pu.-ról 6.08- kor indul és 22.26-kor érkezik via­sza. A" főváros és Komló közti jobb Összeköttetés érdekében úgy ennek, mint rz 1903,1907 «/ gvorsvorvv­párnuk közvetlen csatlakozása van Komlóra. Részletes tájékoztatást a most megjelent hivatalos menetrend- könyv, valamint az állomások nvc- netrendfelvüágosi.'itó:i adnak. — Csal- erre, erre menjen egye­nest .., A víztorony télé ... Azután térjen rá arra a kanyargós útra. Az éppen odavezet... Most már köny- nyen Rigóder-dűlőbe találhat. Bez­zeg akkoriban .. . Akkoriban még az ismerős se szívesen járt a bozótos, csúszós, saras ösvényen ... J iJ-kkoriban .. . Milyen jó az ujmeszesi új házak lakóinak. Kiss Istvánnak, vagy Egéái Ernőnek em­lékezete hn az akkori időkre, arra a napra fordul a szó. Még a napra is emlékeznek pontosan mint a ka­lendárium: „Május tizenegyedíke volt, éppen hat éve ...“ Hát még azok, akik a Rigódértt- tői derűs tavaszi színekben pompázó családi házakból nézik a világot! Azok emlékeznek csalc igazán arra n nagy napra: 1947 május 11-re! Mint­ha csak tegnap történt volna, hogy » tengernyi összegyűli bányászember es asszony között megjelent Rákosi elvtárs és beszélt... Azaz, dehogyis beszélt. Világító sugárként lökték fél re szavai az aJckori jelen szürke fáty­lát és belevilágítottak a jövőbe. A jövőbe, ami azóta jelenné vált. Errc gondoltam miközben a Kiss István elvtárs által mutatott utal jártam. <4z£án visszanéztem. Egy sor emeletes, szürke, sárga bányász- palota ablakszeme ragyogott és a víztorony árnyéka mutatta az utat. Továbbindultam. De hogy ne unat­kozzam elővettem a hónom alatt szorongatott könyvet,. „A fordulat éve" á!j vörös betűkkel a címlap­ján, benn pedig az ötvtrnharmadik ol daltól a Rigóder-dűlői beszéd... És rögtön az első bekezdésben ez a mondat: ..•-Mi magyar kommunisták, rajta teszünk, hogy a hároméves terven belül a lehe'-ö legnagyobb eredmé­nyeket éppen a lakások terén érjük el és ebben a tekintetben ez a há­romszáz munkásház, amelynek építé- séhez rna hozzáfogtunk. csak az első tépés.“ MINT A KŐSZIKLÁRA... H. la előrenézek, már látom a Rigó tier tetői és meszest házakat, 19 itt és 64 amott (nem magam számlál­tam meg, elmondták). És vissza se kell fordulnom, mégis magam előtt látom Ujmeszest. A szelíden egymás­hoz simuló iker-élmunkásházakat, a víztorony mellett magasodó erkélyes bányászházak tömbjeif és az út túlsó íelén nemrég elkészült és éppen most születő épületeket. Milyen gyorsan j-övették az első lépést „ többiek ... Az első 19 és háromszáz bányászla­kás után milyen gom'oafiisseséggel nőtt a többi sokszáz bányászház! — jMerre van a Rigóder-dülő? — kérdem meg ismét, a domJrtetőn egy kis üzletben, A Népbolt vezetője mo­solyog a kérdésen. — Hát ez az!... Ez Rigódertető. — Itt beszélj Rákosi elvtárs? — Itt bizony. Es itt vannak azok a bányászházak, melyeknek ő rakta le az alapkövét. Tessék... — kijön velem a boltból és előremutat. — Itt jön éppen Székely,né... Ö is új ház­ban lakik, beszéljen talán vele. Székelyné közben megállapodott egy salakhalom mellett. .Mellérakta talicskáját és szaporán lapátolt. Még akkor se hagyta abba. mikor beszélt: — Persze hogy hallgattam, per­sze. hogy itt voltam! Nem messze in­nen, ott állítottuk lel a konyhát. Rá­kosi elvtárs bejött hozzánk, kezetío- gotl velünk asszonyokkal és mon­dott is valamit... De én alig hal­lottam . .. Olyan izgatott, olyan bol­dog voltam ... Közben teli a taliga. Már csak he- zaíelémenet jut arra idő, hogy Szé­kely Ferencné elmondja: a beszédre emlékszik hlszen irissen megmaradt annak a napnak az emléke és tJújsá. gólja, hogy a salak a, garázs építésé­hez kell — Garázst építenek? — kérdem vissza csodálkozva. — Igen Nem autóhoz, csak mo­torhoz. A térjem motorjához ,.. Az udvaron a télígkész garázs. A motorra] valahol távol jár Székely elvtárs. a !a.kásban hüs nyugalom. — A bútort? Ideköltözésünkkor vásároltuk. 1949-ben. A motort? — Mos; lesz második éve, hogy vettük. 350'es . .. Másíél mázsa! Vendég érkezik. Másik vendég. Az ikerház ikerlakója: Molnár Péterné. Míg Székelyné elébemegy felütöm a könyvet, a .,Fordulat évé“*/. Má­sít- oldal, másik bekezdés, másik mondat: „Ahol bajok vannak etvtársaim, az az életszínvonal. Amikor mi ta­valy augusztusban meacsináltuk a jó pénzt akkor rábeszéltük a mun­kásokat, tisztviselőket arra, hogy elégedjenek meg a 38-as életszínvo­nal felével...“ Átugrok néhány sort: „Most már az a helyzet, hogy a munkásom úgy ahogy, megkeresik az ennivalót, de c hgtöbb munkásnak, különösen aki gyárban dolgozik, meg a tisztviselőidnek, nem jut már a keresetükből, fizetésükből arra, hogv például ruhát vagy cipőt vásárolja­nak .. f 1 ordítok egy lapot: „A célunk az elvtársaim, hogy há­rom esztendő alatt a mostani élet- színvonal duplájára emeljük tel a dolgozók életszínvonalát azaz három év alatt kétszerannyi élelmet, ruhát, cipőt, könyvet tudjon vásárolni, mint amennyire most telik ... “ Körülnézek a szobában. A sötéten csillogó szekrényen akad meg a szemem. A motorra, a csnpkeíüggö- nyökkel ékesített ablakú családi ház ra, az új bútorra, az épülő garázsra gondolok. És nem is kérdezem meny nyi Székely Ferenc elvtárs fizetése. A jelekből ítélve ma már nem csak kenyérre és főzelékre telik. Mégis megkérdezem u háziasszonyt: — Hogyan élnek? ~ Ha az ember úgy számítja, job­ban él mint bármikor — feleli — és erős karjaira támaszkodva elgon­dolkozik. Kisvártatva teszi csak hoz­zá: — Minthn valahogyan újjászüle­tett volna az ember. Molnár Péterné is hozzáfűzi: — Hát még ha azt nézzük hogy mi minden épül. Iskolák, kórházak, óvódák, meg miegymás... És ki gondolta volna hogy a bányászok valamikor ilyen házakban laknak? Dekát így sohasem készül el a ga­rázs! Nem akartam tovább feltartani Székelynél, így egy másik üvegve- randás, muskátlis ház felé indultam. Cséplő Gyula, a házigazda, kint a ház előtt a kertben tetl-vett. A nagy napra ő is emlékezett. — llát ki ne emlékezne rá — ne­vetett. — A beszédet ugyan nem hallottam, csak olvastam, — szolgá­latban voltam, ugyanis — de 'Rá­kosi elvtársat azért ilátíam. Akkor, amikor Pécsbányatelepen Járt, 1947 mdbts 11-én, délelőtt... rr J -* 0>ry milyen most az élet ? Össze se lehet 1938-cal, vagy akár 1947-tel hasonlítani. Aki ma dolgozik, annak mindene megvan. Aki meg nem dol­gozik, azt egye. meg a ... Lenyelte, amit gondolt, nem mond­ta ki. De én így is megértettem be­lője, hogy Cséplő Gyula élv társ nem nagyon szereti a tágasokat, munka­kerülőket. Arca csak akkor derült fel. miikor a ivasámapi beszédre, Rákosi elvtárs beszédére fordult a szó. Erre még felesége, . a csendes, halk szavú \asszonyka is közbeszólt: — Kétszer is meg hallgattuk! Va­sárnap este, és tegnap is ... Cséplő Gyula pedig így folytatta: — A legérdekesebb az, amit a má­sodik ötéves tervről beszélt. Hogy mégvalósul a szocializmus, meg hogy árleszállítás lesz... — Igen ám! — vágtam közbe. — De Rákosi elvtárs azt is mondta, hogy ehhez többet kell termelnünk. Hol is van? Itt ni — és már sza. ladt az ujjam az apróbetűs sorokon, . .gondoskodni akarunk arról, hogy bőségesen álljanak rendelke­zésre a, fogyasztási cikkek, valamint iparcikkek... — aztán itt . ,.A lehe­tőségek tehát megvannak és meg is valósítjuk- őket. Ehhez többek Jrözt az is kell, hogy kíméletlen harcot folytassunk saját hibáink elten. Ne tűrjük a termelésben a fegyelmezett lenséget, a lógást, a selejtgyártásl, az anyagpazarlást.“ Cséplő elvtársra néztem: — Egy szú, mint száz, az árleszál­lításhoz több szén is kell. Házigazdám nem késett a válasz- szál, a könnyebb oldalát fogta meg: — Gépesítés kellene. Egyelőre csak szovjet fejtőkalapácsokat kap­tunk. Komló bizony jobban áll ná­lunk, ott még heverő gépek is van­nak. A mi bányánkban, Széchenyi- aknán még sok minden kellene! — És a munkafegyelemmel hogy állunk — faggattam tovább. — B izony volna mit javítani! Ez egy olyan pont, amitől nagyon sok függ és mégis mindig akad a munkatársak között három-négy, ló­gós. Bír minden új munkásunk olyan lenne, mint Roósz Péter csillés, vagy mint a kis Mészáros Károly lóveze­tő. Ezek nem születtek bányásznak, de ma- testileg-lelkileg azok. Deltái itt van ez a Takács Ferenc... A múlt héten is mulasztott, becsapta a felvigyázókat és vannak még ilye' nek. Igaz, megnevclhetők. Például Gál Károly. Vele is sokat vesződtem- állandóan beszéltem neki, mióta azon ban 'á Gőzmalomból Ufineszesre köl­tözött egy új házba, azóta .megvál­tozott, Most már érti, hogy meg kell becsülni a munkát, mert az ország D munkánk szerint becsül bennünket... — Egyszóval munkafegyelem 'V kell az árleszállításhoz, az első és a második ötéves terv végrehajtásához — szűrtem le a tanulságot, — Az is, meg új módszerek is, —, iolytattn Cséplő Gyula. — Példáid a ciklikus módszert mindenütt be kellene vezetnünk, a munkaidőt is jobban kihasználhatnánk... — le: gyintett, — Sop helyüt/ szükség van még javítgatásral Nem mondta, de azért éreztem, hogy a vasárnapi beszéd után, ő i*< akárcsak Székely Ferencné, Egédt Ernő, vagy Kiss István, nekilát o hibák kijavításához, a lógósok meg-, neveléséhez, a restek megmozgatásá­hoz ... Elbúcsúztunk. E„ Iméntiben rnégegyszer végig- futattam szemem a Rigó der-tetői tá­jon, az új Népbolton, az új házakon, azután átugrotta -pillantásom a kilo­méternyi távolságot és már az új- meszest településben gyönyörködtem, a mező zöld tavának másik partján- A párt, Rákosi Mátyás elvtárs meg­valósult ígéreteit láttam magam elölt. És az új ígéretre, az új tervre gondoltam, Rákosi elvtárs bölcs sza­vaira, Azolrrrt a szavakra, amelyek 1947-ben és most, pontosan haj évvel később is megmozgatlak, lelkesített, tele, újabb eredményekre biztattál: Rigóder-dülő, Ujmeszcs, a pécsi bá­nyák népét. Milyen nagyszerű ember áradat, erőtenger indul egy ilyen beszéd után új győzelmekre!. Milyen legyőzhetetlen erőt teremt a párt szava, Rákosi elvtárs szava, amelyre úgy lehet építeni, mint a kősziklára! G. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom