Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-09 / 107. szám

Éljen és viruljon q magyar és szovjet nép örök testvéri barátsága 1 A választási békeverseny, a választás sikere érdekében segítsék a bányák pártbizottságai a DISZ szervezetek munkáját A népnevelők ismertetik a népfront felhívását Binyászfrataljakvk döntő többsége *osj szavaz életében először. Helyes, felkészítésük a választásra DÍSZ úrvezetőinkre különösen nagy fel- Útokat ró. Tarlós politikai felvilá- Ntó munkával meg kell győzniük úlamermyi fiatalt, csak úgy Járul* útnak méltón az urnák elé, ha ma- Bdéktatomul teljesítették tervüket. Savazataík értékét termelési ered- ÚByeik: határozzák meg. Bányász DISZ szervezeteink választási agi- fedójána^ tehát elsősorban a tervek tondanmapi teljesítésére kel; mozge- litania, A választási agifociónak 3 tervek teljesítését keli elősegíteni Széchenyi"afenán Fruzsina elvtárs, DlSZ-titkár szinte mindennap végig- Wja a DISZ-b.ri.gádiOkat, mozgósít, ^rvez, bírál és dícsér. Ugyanezt jslnálja Istvámifcnán Gadó elvtárs fe. Vannak- eredmények, mégpedig !3=szan kiemelkedők. Farkas Józsii 'SJ DISZ'csapata 206, Glock Imre DlSZ-csapata 205 százalékra teljési- fette tervét és az elsők közé kerül­tek, Barett Ádám 101.6, Kotoucs y&tor 111, Menner Lajos 135, Szel­ed Jakab 147 és Mezei János 221 feázaiékot ériek el. .Ennek ellenére választási agiláció* tel bányász DlSZ-szervezsteintfcnél tea beszélhetünk. Ezek a fiatalok ítek töredékét képezi,,, az akna fia- feiságának. a pécsi szénbányák dol- Nóinak fele fiatal és a fiatalok­at csak 28 százaléka, tett felaján* ég csupán hárman tettek egyé“ Jj vállalást. A pécsi szénbányák pe- '% nem teljesítik tervüket Pécsbá- *ya 77.2. Szabolcs 82.6. Vasas- 92.7 pzalékon áll. Hol van tehát a íöb- « fiatal munkája, helytállása? — 'tejy ők talán nem érzek felelőssé* ®íf!j a tervek teljesítése iránt? ök 5ku lépnének, versenyre egymással * szüraiyal-näk túl naprói-napra ko- fábbi eredményeiket? N,em vitás, JOyászfiata-ljairdcra most í- bátran Chatunk. Most is ugyanúgy Í^gálínék’helyüket, mint a félázaba. Wási heten, csak nincs aki mozgó- •j-sa. szervezze, irányítsa • őket, nitres m törődjék velük. A pécsi, szénbányák DlSZ'szerve- N&inek életében az utóbbi hóna* Mifoan. tapasztalható bizonyos fejíő- J&. Az elmúlt két. hónap alatt Jh'sibáriyán négy, lótv-áai-aknán négy, ptőfi-aknán hat DISZ brigádot ezer- bztek. Ez a, fejlődés azonban nem heSégítő. Nem felel meg a kő vetek «nyéknek, mert a DISZ szerveze­tek nem fogják át.az egész ifjúságot, Nn mozgősítjá-k az egész' fiatalságot a tervek teljesítésére és «jelenlegi ál­lapotukban képtelenek is erre. Széchenyi-aknán például 570 fiatal dolgozik, az aknai DISZ bizottságnak mindössze hét tagja van. AJajc-zer- vezetek. Ifjú .Gárdisták nincsenek. Ez a hét fiatal még akkor sem tud­na megmozgatni 570 embert, ha éjjel- nappal a bányát járnák és ha vala­mennyien következetesen végrehajta­nák feladatukat. Pedig még ez a hét tagú vezetőség sem egységes, mert, Fözc György — aki azt a megbíza­tást kapta, hogy szerkessze,, a fali­újságot (a faliújság szőrén-szálán el­tűnt), —- a jó munka helyett ellenté­tet szít a legényotthoni -és telepi fia­talok között. Hasonló a helyzet a többi aknákon is. Mindenegyes funkcionáriusra 30 fiatal jut. Harminc fiatalt pedig egy ember a bányában mozgósítani, ne­velni, irányítani nem lúd. Marosak egy hét választ el május 17-től, a választás napjától. Ez alatt az egy hét alatt mozgósítani kell valamennyi aknán1 az ifjúság többsé­gét, hogy teljesítse a -tervet, fel -kell készíteni politikailag a választásokra, hogy DISZ szervezeteink ezt ■ a mun­kát el tudják végezni, most fokozott mértékben szükséges a pártbizottsá­gok -segítsége. Farkas elvtárs. a Köz­ponti Vezetőség június 23-i ülésén mondotta: ,.A felelősség az ifjúság között végzett munka -nem ki-légítő helyzetéért elsősorban a pártot terheli'1 Ez vonatkozik a pécsi szénbányák pártbizottságaira is. A pár!bi70!i5ágok íeleiesek 9 DiSZ munkájáért Pártbizottságaink látták, hogy a DlSZ-szervezétek munkája nem ki­elégítő, ismerték a hiányosságokat, nehézségeket és látták a felszabadu­lási verseny után a visszaesést is, kellő segítséget .azonban nem adtak. Széehenyi-aknán például a pártbi­zottság 6! fiatal párttagot bízott meg azzal, hogy a DISZ-ben végez­zen pártmunkát. Ezeknek a .pártta­goknak jelentős része azonban már a pártban -sem dolgozott és így a DISZ ben n-ég kevésbb-é -lehetett segítségük­re számítani. így például sein Baracskai János, sem Behe^ Józs-ef, sem Bazs-a elv-társ néni tett -semmit hogy n* DISZ munkája megjavulj-on, a pártszervezet sem ellenőrizte, hogy az átadott párttagok kaptak-a meg­bízatást és végrehajtották*©. Fischer elvtársi, a Széch'snyi-a-knai pártbizot-é. súg ágit. prop. titkára arra a kérdés­re, hogyan dolgozik a DlSZ-sze-rve* zei, azt válaszolta, hogy/ cs-ak nem­rég (februárban) jött mecp pártxskoiá- ról nem foglalkozott még vele. Több segítségei kíván a DISZ Beck és Szécsi elvtáisaktól is. Mos-; a Vá­lasztások előtt egy -héttel nem eiég csupán tanácsokká; segíteni a fia­talokat, csak úgy lehet most már a tervek túlteljesítésére mozgósítani, ha a DISZ a pártcs-oportokon ke-rssz- •tül operatív segítséget kap munká­jához. Igen kevés az a segítség, amit ed­dig a városi DlSZ-bizottság nyújtott az aknai DlSZ'szerv ezeteknek. Két­ségtelen: két ember a város- vala­mennyi DISZ-szervezetéf nem tudja helyesen irányítani. Élesen fél keil vetni őzért a felelősséget a város; pártbizottság szervezési osztálya fele is, mert hónapok óta beletörődőit a-bba, — annak ellenére hogy vil-á- gos-an Iá*.;.., a DISZ munkájában mu­tatkozó hiányosságokat —. hogy a városi DlSZ'bizottsácnak csupán két munkatársa legyen. Ez jelentősen elősegítette, hogy a fiatalok közöt; végzett politikai munka gyengült az aknákon. Teljesíteni kell a tervet, fokozni kell az agüációi Mi tehát a teendő? Rövid idő van már csak vissza de ez alatt a né­hány nap alatt még igen jelentős Eredményeket érhetnek el az aknai DlSZ-bizotts-ágok. Tovább kell men­niük azon az úton. amelyen egykét napja elindultak. Tovább kell erős-í" ten; mindenekelőtt a DlSZ-torigúdo- kat, nyilvántartani eredményeiket, népszerűsíteni a legjobbakat. Helyes kezdeményezés, amit Pécs-bányaíele- pen valósítanak meg hogy céiprér miumot tűznek a választási békever seny legjobbjai elé. Tovább kell fejleszteni és egyre több DISZ fiatalt bevonni a páros- versenybe. Deák József páros-verseny re hívta ki Bencze Józsefet, mind­ketten 100 százalékot vállaltak. Ben­cze József akkor még 70 százalékra teljesítette tervét és amikor két nap mnl-va felkereste a DISZ bizottság titkára a munkahelyén, azzal fogad­ta, csak röviden, sietnem -kell, ne­hogy lemaradjak. Tervét máris 105. százalékra teljesíti Végül pedig sürgősen hozzá kell fogni a szervezéshez. Létre kell hoz­ni a harmadaiapszérvezeíeket. Ehhez pedig nyújtsanak az eddiginél sok­kal nagyobb segítséget az aknai pártbizottságok, a-városi DISZ bízott ság és nem utolsósorban a városi pártbizottság szervezési osztálya. Egy hét választ él bennünket a választás napjától. Ezt az időt jól feí k-sll használni népnevelőinknek Többet kell beszélni a szavazásról. továj>b kel-1 növelni dolgozóink ön­tudatát, jobban kell lelkesíteni őket a választási békeversenyben tett vál­lalásaik teljesítésére. A szavazás:--' való mozgósításban az ' eddigieknél sokkal nagyobb lendületre, meggyő­zőbb népnevelő munkár,, van szük­ség. Népnevelőink eddig is szép ered. menyeket értek el politikai fel-vilá­gosító munkájukban, azonban még jobb agítációs munkára van szükség. Népnevelőink közül egyre többen •felismerik hogy legjobb agítációs fegyver a Magyar Függetlenségi Nép­front választási felhívása. Dullos Já­nos elv-társ. a Sopiama Gépgyár nép­nevelője már hatodszor tanulmányoz­ta a népfront felhívását. Minden al­kalommal többet és többet tanult belőle. Emellett rendszeresen olvassa az újságokat, de tanulmányozza a központi kiadványokat is. Mind -t nagy segítség ahhoz, hogy a -kérdé­sekre helyesen válaszoljon. Nagy hasznát vette n tanultaknak akkor is, amikor az Ady Endre utcában Viid-ákoviosné megkérdezne: ,,Szerel­ném tudni, mi is az a néplront.“ — Dal-1 os elvtárs így magyarázta: „A múltban nem mondhattuk el, hogv miénk dolgozóké az ország. Ak­kor az szavazhatott. akit az urak akartak. Ma a miénk, dolgozóké a magyar föld. Már a IS. életévét be­töltőt f fiatalok is szavazhatnak, ez is a demokratikuK rendszerünket mutatja. Á népiront — a kulákokon és a kapitalistákon kívül — magá­ban foglalja az egész magyar né­pet. A néplront tehá- nem más, mint a pártunk, a Magyar Dolgozók Párt­jának és az egész magyar dolgozó népnek összefogása, egységes front­ja.“ Dailosi elvtárs és társa, később feikeresto a Heiiing családot. Hosz- szan beszélgette,,, itt is. Megtudták, hogy az idős Heiiing bácsi jól kive­szi részét a választás) béke-verseny­ből, mert mint kőműves. 170—180 százalékot teljesít. Dal-Ios elvtárs is­mertette a választási felhívás néhány pontját. Heiiing- bácsi előhozta, hogy ©zépek, mgryszedűéik a -terveink, amit végre kell hajtani. De bátran feltárta a hibákat is. — Sokan vannak:még, akik elher­dálják a nép vagyonát, így a cemen­tet is. Egyszerűen csak leszórják a zsákokat, nem törődnek vele, ha ki­reped. ha elszóródik. Ez pedig igen nagy kár. Dalios el-vtárs m-gké-def- te: „Mii telt annak érdekében, hogy megszűnjön a felelőtlenség?“ — Jelentettem a szakszervezetnek, meg szóltam is nekik — mondta. A népnevelők megdicsérték érte. E mondták, bogy a takarékosság, a becsületes munka árán érjük majd .1 hogy 50 százalékkal fog emelked­ői a dolgozók reálbére amj azt j-e- enti. hogy még több ipari és íc- jyusztási cikket vásárolhatunk. Tamás Jenő, a Dohánygyár nép Mivulője csaknem 150 százalékot ért A eddig a választási békeversenyben. Nemcsak a termelésben, hanem a lénnevelö munkában is példát mu­tat. üzemében ha ebédszünet van. vágy más alfelein adódik a neu­tron! felhívását i-merleti. Amikor csati akozott hozzájuk Rum Béla. é- o-sii arról beszélt Szél Gvuiúv.l, hogy újabb hatalmas termőiö <l-o'. «ve­rünk a másod:.«.. (kávés tervbon — .1 népimül felhívása nőt momf- iá, hogy QUO—700 ezer kgtaszlrálh holdra emeljük az öntözött mező­gazdasági területet, -• maffvarázia. — Igen nagy dolog ez is. Több búza, több vetemény terem. Ez pedig az! mutatja hogy olcsóbbak lesznek az árak is. — így lesz... mondták a többiek. Csakhogy — folytatta Tamás elv társ — gépek is kellenek, — Itt már nem­csak hogy helyeseltek, hanem beszél­tek is a többiek. Ezt akarta Tamás elvtárs. hegy vélemény; mondjanak a- dolgozók. Komlóról beszéltek. lu>g\ az szál­lítja a szenet a Sztálin-árosnak. t_>:: kokszot készítenek balőle. aztán va­sat és acélt gyártanak. „Lesz elég gép a Mezőgazdaságnak, lelte' mű­velni az öntözésre kerül# terül e'íef:et is‘‘ — mondották. Aztán ismét visz- «tatértek a felhit ásnak arra a pön; - jára. ahol az szerepel. hogv .-.1 második ötéves tervben el kell ér­nünk, hogy acéltermelésünk év énként mintegy 3.5—4 millió tonnára‘4 — emeljük. Hogy- világosabb Cs érthe­tőbb legyen ez a hatalmas szá-m. Ta­más elvtárs elmondotta: ,,/fi3S-b<itt még csak 70 kiló volt az egy főre jutó acéltermelés, ötéves tervünk vé­gére egy főre 236 kiló acél ju\ a második ötéves férvünkben ennél is jóval több. Népnevelőink munkájának egyik alapvető hiányossága, hogv nem kap­ós olják össze a. népfront fölhívását a többi mondanivalóval. Kövessék nép­nevelőink DaMo-s János és Tamás Jenő elvtárs példáját. „ A „Dunántúli Napló'1 pályázatára be­érkezett levél, 'olna megye Paks községében születtem. 1951 szeptemberében kerültem Komlóra. ?°kat hánykvetett az élet. míg idejutottam. Ni­geri vagyunk testvérek én vagyok a legidősebb, füleim alig várták már, hogy elvégezzem az *'-erni iskolát. — Nézd fiam, — szólalt meg édesapám a »te sgát követő napon, — tudod, milyen nehéz zetb&n vagyunk. Nem tudok armyit keresni, "°7y jóllakhassunk, rongyokban járunk. Te vagy ? legidősebb, nézz te is valami munka után, mert 'Hlönben nem tudom, mi lesz velünk. Nehezére esett édesapámnak e szavak kiej- úse; de nem tehetetf róla. Igaza volt. Így kerül­öm 14 éves koromban egy Becker nevű 300 hol- <,°s kulákhoz. — Van itt munka bőven — fogadott bennün- *e‘t a külák és édesapámmal meg is egyeztek. — Jó helye lesz nálunk a gyereknek — föly 'atfca —, a jó koszt mellett még szép fizetést is kap. Még utóbb is szerencséd leszek, gondoltam ágamban, mert kocsisnak vett lel. Másnap reggel korán keltem. Munkaadóm v°4ta a munkát. Ekkor jött az első csalódás, h kulák nem a lovakhoz, haniem a sertésólakhoz ''betett: — Itt vannak a disznók — mondta — nem ‘ok, csak 100 darab az egész. Nem lesz más dolgod, mint minden reggel megeteted és kihaj- toá őket a határba. Vigyázz; nehogy más földjé- fe menjenek, mert különben bajok lesznek... Jói kezdődik — gondolUtm magamba.n — ko- C8tswak vett ítf, és kanász lettem. Szólni azonban mertem. őszre fölszaporodott a. disznóállomány, több, Mnt 200 sertést kellett őriznem. A munka egy- Je nehezebb, a felelősség mindig nagyobb lett. igyekeztem munkááiat mindig jól ellátni. — édesapám figyelmeztetése jutott eszembe: — Mindig azt csináld fiam. amit a gazda per Mncsol. Legyél szófogadó gondolj arra, hogy ott_ még három testvéred van, akiknek felneve­lését segítened kell. Hiába volt bennem a jóindulat, a növekvő hkidatoklcal mindig nehezebben tudtam megbir­kózni. a disznóóllomány naprói-napra növekedett így képtelen voltam jól ellátni munkámat. — ®Jész nap szaladgáltam ide-oda, de nme este lett o'zony néhány disznó beledézsmált a szépnek ígér ,!W termésbe. 4 — Ejnye, ejnye gyerök, már megint milyen vírókat csináltál. Ez nem lesz ám így jól — Nyelmeztetelt a kulák. — Tudom. — feleltem, hál hiába, egyedül kevés vagyok ennyi disz­A népfrontra szavazok nőhöz! Ezt már elengedte a füle mellett. Amikor lejárt a hónap és fizetésre került a sor, a kulák a maga módján felszámolta azt a kukoricát és burgonyái, amit a földön saját disznói megettek, AKg kaptam néhány fillért. . Mit csináljak? — töprengtem magamban. — Menjek haza ismét szüleim nyakára? Nem! Lesz, ami lesz — gondoltam magamban. Lett is. A disznó^ az eddiginél is jobban ráests<k a kuko­ricára "és burgonyára, estig még nagyobb lett a kár. Estefelé jött a kulák, margóit és elment. — Fizetés már n<!ni tesz. hát legalább ne verjen meg. -— Így tűnődtem, magamban hazafelé a nag]r falkával, Otthon már vártak. Nem a kulák, ha­nem 3—4 keménykötésű béreslegény. így kezd­ték: — Na, te nagy legény, hát így tudsz vigyáz­ni gazdánk kukoricájára. Mit gondolsz, miből kapjuk mi a íizetést, ha tönkreteszed a termést — ég ezzel pülölni kezdtek, a kulák által felbé­relt félrevezetett béresek. Ez az eset megismét­lődött másnap is, meg harmadnap is. A pohár csordultig lelt és elszöktem haza. Itthon elpanc- szóltam szüleimnek, hogy miért hagytam ott Becker zsírosparasztot. Nem hitték el, hogy ilyen rossz ember az a kulák. Küldtek vissza. Inkább világnak megyek — mondtam, de arra az átko­zott helyre nem teszem többé a lábamat. Végül mégis ők győztek, visszamentem a kulákhoz. — Sorsom persze maradt a régi. 9 1938-at írt a naptár s én még mindig a régi helyemén voltam. Megerősödtem, legénynek érez_ lem magamat. Egyszer egy vita során meg akart ütni a kulák. Én nem hagytam magam és leke­vertem neki egy hatalmas pofont. Ezután jött az igazi. A kulák azonnal telefonálf. a paksi Örsre a csendőrökért. Másnap már vittek is. Az őrsön ütöttek-öer/ek anélkül, hogy egy szót is szóltam volna az igazam mellett. A kulák szava^ szent volf előttük. A csendőrök hajamat csomóba kö­tötték és kiieszítették egy pádhoz. Lábamat és kezemet is lekötözték meg sem tudtam moccan­ni. Hogy mit csináltak továbbá velem. azt már nem tudom, csak árra eszméltem fel hogy csu- romvíz vagyok és nem vagyop. kikölözve. Háromheti börtön után kiengedtek azzal, hogv menjek vissza a gazdámhoz és rendesen vi­selkedjem, mert ha mégegyszer kezükbe kerü­lök ... Nem mentem vissz« sem gazdámhoz, sem szüléimhez de még a rokonokat is kerültem. Fel­mentem Budapestre, ahol nagynel\e.zen bejutot­tam a csepeli gyárba. Két évig senki sem tudott rólam hogy hol vagyok, élek-e vagy mi történt velem. Kétévi távoliét után 1940-ben István napján kíváncsiságból én is elmentem megnézni az „Ist­ván királyi“ körmenetet, ahol találkoztam édes­apámmal. Nagycm megörültem. Ugyanaz a ron­gyos ruha volt rajta, amit, utoljára láttam rajta. Megjött az „elveszett Schmidt Gyurka“ — röppent szét a hír a faluban. Nagv volt az öröm a „családban", örültek a rokonok is. Mindenki szívesen fogadta „előkerülésemet“, csak a volt gazdámat öntötte el a méreg. — Éppen kapóra jöttél csibész — üzente, — Egyik napon jött a postás markában fizetési meghagyást szorongatott. A kulák pénzt köve­telt, a sertések állal okozott „kárért“. Nem fizet- lünk erre beperelt, a szekszárdi törvényszék hat hónapot sózott a nyakamba. A börtönre azonban nem kerülhetett sor, mert megkaptam katonai be­hívómat és bevonultam tényleges katonának. A felszabadulás után, mint sokmillió társam, én is felsóhajtottam. Végre új életet kezdhetünk. Beálltam a magyar demokratikus hadseregbe és 1952 februárjáig hűségesen szolgáltam a hazá­mat. Leszerelésem után ismét hazamentem n fa­lumba és ott vállaltam munluvt. Rövidesen ha­talmas plakátok jelentek meg. bányászokat ke­restek Komlóra. Igj kerültem az országunk egyik büszkeségéhez az 1*pül<5 szocialista bányavárosba, mint új bányász. Két szép gyermekem és egy aranyos kislányom van. Feleségemmel együtt nem azon törjük a lejünket, melyik gyéréi, ma­rad ki először az iskolából hogy kereshessen, hanem azon tervezgetünk, hogy melyiknek lesz nagyobb kedve tanulni, melyikből mi legyen, mérnökre vagy katonatiszt, Néhúnyhónapos bá­nyásznodíra tekinthetek cgak vissza, de máris új bútor ékesíti lakásunkat gyermekeim, felesé­gem, még én is új ruhákban járunk. Nem kell rettegnünk a holnaptól, mert a jövő a miénk, gyermekeinké. ÍZ ossuth-aknán a szerelőknél, Illés Károly *-*■ íőbányamester körletében dolgozom. Mos( is van felettes, vezető elvtárs, aldnck uta­sítását végre keR hajtani. De nem szid nem fe­nyeget nem veret meg senki, mint a múltban a kulák, hanem vezetőnk is velünk együtt kemé­nyen harcol a több szénért, a terv teljesítéséért. azért, hogy még szebbé, még virágzóbbá tegyük édes hazánkat hogy az álkos múlt többé vissza ne jöhessen. Hát ezért szavazok május 17-én a népfrontra. SCHMIDT GYÖRGY Kossuth-aknaí bányász. Választási irodalmi-est Május 12-én, kedden déiu‘.dn 6 óra­kor a Doktor Sándor kuitúrházban műsoros irodalmi estet ta: fának a városi tanács népművelési osztálya rendezésében, ahol „Uj hazában új ember“ címmel Gergely Sándor, Ko.?. suth-iíjas: író tart előadást. A műsorban köziremftködnek á Pé­csi Nemzeti Színház művészei. Min­den érdeklődőt szívesen látnak. Be­lépődíj nincs. 4 bürokrácia félben maradt mozija Bár község dolgozó parasztjai örömmel értesültek arról, bogy községük inoziheljiség építésére több, mint 30 ezer forint összeget kap. Az elmúlt év márciusában cl is kezdték építeni a mozit. A fala­kat felrakták és mosl ott állnak tetőzet néikUl, mert a még szűk séges 30.000 forintot most sem kapta meg a község. I'edlg járl utána a községi tanáes és ígéretei is kapott. A MOKÉP-nél arról be széliek, hogy a 30.000 forinthoz még 40.000 forintot kap a község. A megyei tanácstól egyik fuukeio nárius írásban is megadta a tanács­nak, hogy hamarosan megkapják a szükséges összeget. Bár község tanácstitkára volt » megyei tanács tervcsoportjánáL Ké_ résére azt a választ kapta, hogy ügye a népművelési osztály hoz tar tozik. A népművelési osztályon azt mondták, hogy az összeget már le­küldték a mohácsi járási tanács nak. A járási tanácson így beszél­tek: ,,Azok magát esak ámították. Nincs nálunk semmi pénz, még nem küldtek.'1 Ilyen a tanáes berkeiben a bü­rokrácia. Az illetékesek sürgősen intézkedjenek, bogy Bár község dolgozó parasztjai mielőbb megkap, hassák az összeget, annál is inkább, mert a falakai az eső elmossa. De nein maradhat el a felelősségre- vonás sem. Szigorúan meg kell büntetni azokat a bürokratákat, akik ennyi ideig ígérnek és köz ben nyugodt lelkiismcrcttel ülnek a 30.000 forinton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom