Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)
1953-02-08 / 33. szám
4 i»r>s FERmUB 8 M Ä P t 6 ÉLENJÁRÓ MÓDSZEREKKEL AZ UJ GAZDASÁGI EV S1KEREERT A KOLHOZTERMELES TARTALÉKAI A szovjet tudomány a mezőgazdaságért Irta: V, PANKOV, ;i kurenovszki kerületi pártbizottság titkára A koihozparasztok a gépállomások dolgozói, -a mezőgazdaság; szakemberek kerületünkben is behatóan tanulmányozzák o XIX, pártkongire«* sz-us határozatait és minden erejükkel arra törekszenek, noav valoraváltsált a kongresszus történelmi jelentőségű útmutatásait. A karenovszkj kerü'et ko'hozpf rmat iái az elmúlt évben teijesíte- ték Sztálin «»Ívtársnak tett Ígéretüket és hektár ónk int 6,3 mázsával több gabonát takarítottak he, mint, 1951- ben. Túlteljesít.tíék az állattenyésztési tervet és jelentősen ndveitév a kolhozok osztatlan alapjait is. Anr- kor azonban behatóan megvizsgáltak elmúlt évi munkánkat. több tényre ’ettünk figyelmesek. Az elmúlt évben kerületünkben a ka!** Níoso-k átlagos terméseredménye liek- táronltint 23.2 mázsa volt. ugyanakkor azonban a kerületünkhöz tartozó Mikojan szovhoz 31.4 má.zsás h••!?'••> rönk ifit: termést takarított be sőt volt olyan bingád is. amely ez ő-zi búzából 38 mázsás hek'áronkinii t - rnéseredményt ért el. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ez a brigád épp q.van fettételek mellett dolgozott, mint a többi. Ebből következik hogv kerületünk valamennyi kolhozának megvan a lehetősége, hogy őszi búzából 25—30 mázsás terméseredményt érjen el. Idáig közepes muiatószámok alapján értékeltük egy-egy koiboz munkáját. Megvitatva a XIX. pártkor,«,- res.-;zus határozatait, elhatároztuk, hogy ezentúl a kolhozokat nem közepes mulatószámok alapján, lm nem aszerint fogjuk értékelni, milyen lehetőségeink vannak az eredmények í érésére. Mit akarunk tenni az ötéves terv < ^irányzatainak sikeres teljesítéséért? Elsősorban szakképzet! káderekkel erősítjük meg a kolhozokat, a növénytermelő brigádokat és az állattenyésztő telepeket. A kerületi pártbizottság feladatul tűzte ki maga elé, hogv minden növénytermelő brigád és állattenyésztő telep élére kiváló szakembereket állít. A terv megvalósításához már hozzá ;s kezdtünk, hiszen igen sok kolhozparaszt tanul urunk újának félbeszakítása nélkül a hároméves agre-zooteehn 1 kai tanfolyamokon. Sztálin elvtárs új müvének útmutatásai alapján kidolgoztuk, mi o leendőnk minden gépállomáson és I kolhozban annak érdekében, hogy 1953-Jan befejezzük a mezőgazdasági termelés komplex gépesítését. Már eddig is értünk el szép eredményeket r.z állattenyésztési telepeken a nehéz munkák gépesítés.» terén. 1951 —52-ben példázd 26 állattenyésztő telepen gépesítettük a vízellátást, számos ét el yen bevezettük az önműködő Hatókat, fejőgépeket, gépesítettük a takarmány-aprítást, stb. Most azonban azt a célt tűztük magiunk éjé. hogy 1953-ban még magasabb színvonalra emeljük az áKattenyéstztó telepek gépesítését és ebben az évben teljesen gépesítsük a takarmánykés/í* lést is. Kerületünk valamennyi kolhozában bevezettük a vetésforgót. 1953. tavaszán és őszén kerületünkben a kalászosok 80 százatokét négyzetes. a kukoricát, napraforgót pedig néyyz des-észkes módszerrel vet jük el. Ez évben a/, őszi búzavetés 50 százalékát látjuk el helyi műtrágyával, 1955-ben pedig már 90 szá.wlé- kát. Egész kerületünkben megvetettük a magas terméseredmények alapjait, A kolhozok őszi búzából túlteljesítették a vetési tervet és most tevékenyen készülnek a tavaszi vetésre. A gépkezelők most fejezik be a traktorok tóH javítását. A megtett intézkedések lehetővé teszik hogy az ötödik ötéves tervben 1950-hez viszonyítva őszi búzából 305, tavaszi búzából 275, kukoricából 650, napraforgóból 240, cukorrépából 375 százalékos terméseredményt ét* jünv el. Kolhozparasztjainik elhatároz.:ók. hogy az éltem iránti kötél ez ette égéi * két határidő előtt teljesítik és nagymennyiségű terméket adnak a hazának. Kerületünk kolhozparasztjai igy válaszolnak a XIX. pártkongresszus történelmi jelentőségű határozataira. Mielőbb fejezzük be \ i. ötödik öléve« terv újabb nagy r* feladatok elé állítja a szovhozo" kát. Lényegesen emeli, ok keli valamennyi mezőgazdasági növény teunés- hozamát és gyarap.tárnok kei’ ál ;-t- úl!(.'Hiányukat. A szovhozok dolgozói a jé gazda felelftsségérzétéveil használják ki a féli napokat és serényen dolgoznak, hogy idölnm felkészüljenek :i tavi**) munkálatokra. Ebben az évben még szélesebb körben aIka- maz/ • tt a fejlett agrotechnika; módszereket és az élenjáró tapasztalatokat a termelésben. Döntő jelentőségű, például u vetőmag megfelelő előkészítése. A szovhozok- ban most azon fáradoznak, hogy megtisztítsák a vetőmagot. A izovbotok dolgozói tudják, hogy csak a nagy- szemű, egyforma, tiszta és magas csira zóképességű vetőmagból sorol majd szépen a vetés. l>e nem niubnsztják el a vetőmag osztályozását, szárítását és csira zókép ességének ellenőrzését sem. A kővetkező lépés lesz a velésre alkalmas vetőmag helyes táTolása a magtárakba. A Szovjetunió szovbozügyi mini»/.* tóriumához 'tartozó gazdaságok teljesen feltöltolték veiöniagalapjaikat. Mimién előfeltételük megvan tehát ahhoz, hogy idén kizárólag nemesített és rajonízált vetőmagot vessenek. — A szovhozok dolgozói a tviosiiríni agrobiológiai tudományok módszereivel szabályozni tudják a növények természetét is. T- 1). Liszenko a Leninről elnevezett Üsszjzö'étségi Mező- gazdasági Tudományos Akadémia 1948, évi augusztusi ülésszakán az alábbi»* kát mondta: „Hasznos növény, és állatfajták kialakítása a gyakori atban mindig a helyes agtoíorlinik.i iilető- íeg a helyes zooteculkt alapján tör- térit és történik. Helytelen agroteohni* ka esetén nemcsak, hogy silány faj* iákból nem lehel hasznos fajtákat előállítani, hanem még használható, kultúrált fajták is néhány nemzedék múlva degenerálódnak' . A tavasziak vetésekor nemesített vetőmagot használnak. A szovhozok ve. zetői ellenőrzik, mennyi rajonízált vetőmagja van a gazdaságnak az egyes növényekből, megállapítják a rendelkezésükre állá tartalékokat és időben gondoskodnak a vetőmagcseréről, amennyiben erre szükség mutatkozik. A trösztök idejekorán és jó! megszervezik a szovhozok közötti kipe,so.utókat. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának történelmi je* lentőségű határozatai új energiát öntöttek a sjfovhozok dolgozóiba. Nem kétséges, hogy a szovhozok teljesíteni fogják hazafias kötelességüket: biztosítják valamennyi mezőgazdasági növény idei jó termését. A moszkvai i,Tylmirjazev“-Mezőgazdaságl Akadémiának mesterséges éghajlati laboratóriumában hatalmas jelentőségű kutatómunkát végeznek. Képünkön a laboratórium két tudományos munkatársa a tavaszi búza gyökérrendszerét vizsgálja. A szovjet mezőgazdaság ragyogó slikőreinek alapja, bogy a kolhozok a leg. fejlettebb agrotechnika alapján végzik munkájukat. A kolhozparasztok állandóan képezik magukat, különösen most télidőben tanulnak nagyszámban a kiilönbözö mezőgazdasági szak tanfolyamokon. Képünkön F. I. Veng- renovszklj, a mezőgazdasági tudományok jelöltje az ogyesszai Liszenko intézet állal szervezett egyik tanfolya m hallgatóival foglalkozik. Télvégi és tavaszi teendők Múlt év őszén valamennyi szovhozban megteremtették a mezőgazda* sági növénye^ magas terméshozama nak biztosításához az összes teltételeket. Most arra törekednek, hogy pontosan elvégezzék az összes télvégi és tavaszi munkálatot, biztosítsák az áttelelő vetések teljes épségét és növeljék a talaj nedvességtartalmát. ELŐKÉSZÜLETEK TAVASZRA Vityebsik-terUlet „tenin"-kolhozában napokon belül befejeződnek a tavaszi vetési előkészületek. A vetőmagot már kétszer megtisztították■ A kovács-műhely túlteljesíti javítási tervét. Nyolcvan jogát végzi az istállóttágyakihordásál. f.ddik 9000 to-nna istálló trágyát ős tőzeget hordtak ki és, raktak kupacokba a földeken. A m.Lenm"-kolhoz növény termelői megfogadtak, hogy már idén elérik az ötödik ötéves terv végére előirányzott termésátlagokat. A traktorok kimehetnek a földekre A Csalja'JBnsztk-területi uvolszíkj szovhoz javítóműhelyéből ma múr kót-hároni naponkint kerül ki egy- egy megjavított traktor. A gépkezelők a munka minőségének emelése és a javítómunkák meggyorsítása révén csupán 11 traktor javításánál 15 520 rabéit takarítottak meg. A traktorok javítása most már befejeződött. A gépkezelők rövidesen elvégzik a vetéshez és a taiajmeg- munkásáshoz szüksége« munka eszközök javítását is. Hátra van még 13 kombájn meg,javítás*, s az összes gabona tiszti tó gépek rendbehozása. A szovhoz javítóműhelyei minden üzemegység számára előállítanak egy újtípusú, magastennelékenységű osztályozó gépet. A gépet I. Kuznyecov újító szerkesztette. Az ö tervei alapján készül egy kazalra!«) és néhány szónagyüjtő gép is. A Szovjetunió déli területein megkezdték a tavaszi munkálatokat. A Szovjetunió 'déli vidékein megkezdődtek a mezei munkák A tad- zsikisztáni kolhozok már 10.000 hektár területen elvetették a tavaszi búzát és a tavaszi árpát. A gépállomások ú/ gépeket kaptak. Ma már kétszer annyi traktor és háromszor any- nyi eke dolgozik a földeken, mint tavaly. Turkménía déli részén már szintén megenyhült az idő. Az ashabadi terület kolhozparasztjai megkezdték a búza és árpa vetését. A szuhtrópikus Kara-KaRnl vidéken megkezdték a szőlőtelepítést és a gyümölcsfák ültetését. Hófogás A tél második felében különösen nagv gondot fordítanak a hófogásra. Minién tízcentirrteteres hóróteg mindegy 300 tonna vizet jelent hektárom* kint, ez pedig elegendő ahhoz, hogy három múzsával növelje egy-egy hektár búzatermő föld hozamét. Már most gondolnak arra, hogyan gazdálkodjanak majd a hőiével A kísérletek bebizonyították: amenmyi- hein ív; ni csak hófogást végeznek, hanem gondoskodnak a hóié tervszerű elvezetéséről is, 10—lö-szörösen több talajnedvességet lehet biztosítani, mint amikor nem kapcsolják össze ezit a két agrotechnikai rendszabályt. Annak érdekében, hogy fokozatosan történjék a hóolvadás, hamut, száraz földet, homokot vagy tőzegport szórnak sávosam a hóiakaróra. Lejtős helyeken keresztbe szórják a hamut, A sávok szélesség? egykét méter, a sávok közötti távolság pedig 5—10 méter. A legjobbnak a fenití módon beárnyékold sávok saíkkdáhla szerű elrendezése tekintendő. Azokon a földeken, amelyeken alkalmazták a hó beárnyékol ásá t, a gabonatermés hektáromkint 4—4 és fél mázsával nagyobb volt. Fejírágyázás A penzai terület kuznyecki kerúle* tének „Radisc&ev Hazája”-kol,hozá- bam a hósámcok eredményeképen az egyik táblán 85.4 százalékról 19.1 százalékra csökkentették „ hóié ei- folyását. Ezen a táblán hektávonikint 20.6 mázsa búza termett, a többi részeken csak 13.7 mázsa. Nagy termésfokozó hatása van az ősziek fe jtrágy ázá s ónak. Azokon a vidékeken, ahol rendszerint lassan enged fel az altalaj, az ősziek „éhes» nek” és igen gyengén fejlődnek tavasszal, Fejtrágyázás esetén a télien legyengült vetések helyrejönnek, szépen fejlődnek. A koratavaszi fejtrá- gyázásira teljes műtrágya (1—1.5 mázsa amamoniumszulfát és kálisó, 1.5—2 mázsa szuperfoszfát hetkárontoirat), humusz, trágyalé baromfitrágya Humuszból 10—12 tonnát, trágyáiéból 5—6 tonnát számítanak egy-egy hektárra. A trágyáiét felhasználása előtt 1 :3, vagy 1 :4 arányban felhígítják vizzel, A baromfitrágyából 3—5, a kályhahamuból mintegy 5 mázsát lehet szórni egysgy hektárra. A ham« használata azokon a táblákon ajánlatos. amelyeken lóherét szándékoznak vetni, A fejtrágyázás akkor a leg* eredményesebb, ha korán, nyomban a hó elolvadása után, még fagyos talajra szórják. Rendkívül fontos, hogy az ős*i szántás simítózását idejében, mihelyt pirkad a talaj, elvégezzék. A téli és a tavfiszú agrotechnika elvégzése lehetővé teszi, hogy még jobban fokozzák az összes mezőgazda- sági növény terméshozamát. Az uvelszki szovhozban már kész-ri ál’nak a gépek a vetéshez. f/onaliink a jégtakaróba burkolózott Volga balpartján robog. Utunk célja: „Zsiguli- tenger”-áHorn ás. Zsiguli tenger tulajdonképpen meg nincs.de hamarosan lesz... Az ötéves terv szerint 1955- ben elkészül a kujbisevi vízmű gyors ütemben épülő gátja és megváltoztatja Európa legnagyobb folyójának, a Volgának sok évszázados folyását. A fouyó szintje 25 métert emelkedik majd és 500 kilométer hosszúságban, 40 kilométer szélességben létrejön a Zsiguli tenger, A. Zsiguli víztároló biztosítja majd a világ lenmag) óbb v'uierőműve, a Kujbisevi Vízicrömh működését. A teendő tenger medrében jelenleg még lakott helységek vannak. Sokezer parasztcsaiá- dot kell innen új lakóhelyre telepíteni A víztároló partja mentén 180 ezer hektárnyi területen kell kivágni az erdőket és bokrokat. A Zsiguli tenger medrénejf előkészítő nnmkc- kitait Leonid Spakovszkil gnérnök irányítja. Vele együtt utazunk ki az elárasztandó területre. Sztavropolból indulunk útnak. Az árterület itt. tgen széles: 5 kilomét'r. Itt vannak a környékbeli kolhozok legelői ric nagv területet taglal cl az álktmi erdőgazdaság is. 4 >°iriö tenger helyén nemrég még lombos és tűlevelű erdő biv- lánzoU. Mnal, amikor Spakovszkijjal együtt odaA ZSIGULI TtNQER érkezünk., már nyomát se látjuk -tínnak. hogy itt valaha fák rengetege állott... — Csodálkozik? — kérdi Spakovszkij — Lesz. még része nagyobb meglepetésekben is. Gépkocsink az alsó zsilip építkezése mellett robog. — Emlékszik még Z"ljonovk.n lalura? — fordul hozzám a mérnök. — Hogyne. \főst éppen oda tartunk. De lefogadom, • hogy nem ismeri meg a tálul. Nemcsak azért, mert új helyen üli. Hihetetlenül megszépült. Néhány kanyar az úton és máris elénk tárul a gyönyörű téli köntösbe öltözött volgamenti sztyeppe. Még egy kanyar és vadonatúj lakóházak, iskola, kultürház tűnik tel. — Nos gz Zeljonovka — mondja Spakovszkij. ~ A talu talcói most közelebb kerültek földjeikhez Igaz, hogy azelőtt n Volga-parton laktak, de rövidesen utánuk jön a tolyó is uz új tenger képében ... Mindjárt az első háznál megállunk. Már jön is elénk a házigazda: Fjodor Pankov kolhozparaszt. Megkérem, mondja el, hogy tetszik az ú/ lakóhely, nem érte-e valami kár az áttelepítésnél. — Ellenkezőleg — mondja Pankov, — Teljesen újjáépítettem a házamat. E! hozt<im az összes almafámat, ribizli és málnabokromat. Nyáron üvegezett verandánk is lesz — teszi hozzá. — Akkora összeget kaptam az államtól az áttelepü- lésre, hogy az összes költség íedezése után még maradt is belőle — Hát a tőidet nem sajnálja? — kérdezi Spakovszkij. — Jó rélep. voltak, nem mondom de azért nem táj értük a szivem. Nemsokára úgyis eljön ide a tenger, mert. igy mondta ezt ki a pártkongresszus, Az öntözött földeken pedig több búzánk terem majd. “ Láthatják, — mulatott kj az ablakon Fjo- dor Pankov. — védöerdősávokat -ültetnek itt a sztyeppén. Csak a mi kolhozunk több, mint 500 hektár erdőt telepített. Nem télünk már a száraz szelektől, A v’-z meg az erdő Segít nekünk és el is felejtjük, mi az a gyenge termés! Az új tender, amelyet a Zsiguli hegyek ó* után Zsiguli tengernek neveznek, hamarosan életet visz a Volga-vidéki sztyeppékre.
