Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)

1953-02-08 / 33. szám

I»M FEBRUAR S NAPLÓ Falugyűlésen leplezték le a malomi dolgozók a tszcs ellen uszító Kelenfi Ferenc kulákot Kik akadaiyozzak az úisó- és Sztatonov-amgiíoin fejlődését a 73. sz. Éuüőipari Timiiéi? 1949 március elsején lettem a má" MNDSZ tagja. Azért léptem be *'t szeretem a könyvet és sokat o'- Ebből megértettem, hogy l***m a dolgozó nők között van T5. tysm, A málomi dolgozók mindig "•alommal fordultak hozzám, mert íveiket'' le’Jkiismeretesen intéztem el 4‘kor a DÉFOSZ szervezet megala­! jTí> a munkástagozat vezetője iet- ?*• Ezen a posztomon is h;elytá>- és egy alkalommal megkaptam l JPsdalajstromot, melyen kilenc ,fk neve is szerepelt; ezek toozö't Kelenfi Ferenc, akinek kata'sz* 5* tíseta jövedelme meghaladta a ®5°. aranykoronát. Befurakodott as /. típusú tszcs-be K®!«níi Ferenc — aljas fu Hanggal togy ne tartsák kukáknak. 1949* >B a reménypusztai Uj Élet III. ti* taacs-nek leadott közel 1000 Gm*>gö! földet. Ezzel elérte, hogy u Aranykoronával kevesebb értékű ® a földje és addig járt a beszüi rJ®gyzösdgire, míg középparasatnav 01 nyilvánították. Hogy ezt ki te!* •ijnos. még nem sikerült kiderí* *«ttk, de minden bizonnyal olyan jfVén tehette, aki hasonszőrű voflt *ttzzá. Eetenfi Ferenc, ahogy ..dolgozó pa- £!5**á lett", szorgalmasan járt _ a gzésekre. Mikor megkaptuk az ön* j ^ községi tanácsot, Kovács Sán* & elvtárs. a reménypusztai tsece- fett a tanácselnök. Nem igen is* h^fe a malomiakat, ezért Kelenfi m,v_ább járt a gyűlésre, sőt több fe- R^ségtelfes funkcióba is beválasz- j fek. Kelenfi termelési leülős lett, íóldm üve*szőve tkezet ügyvezetőié- (,eg helyettese, az I-es típusú tszcs ‘nöke és a te/-ellenőrző bizottság ,s.yik tag ja. Később, 1052-ben, hét °>iapip tanácselnökhelyettes is volt /fentit a faluban nem szeretik a •®feozó parasztok, mindenki gyűlöli, 7"■’H ember kivételével és ezek a J™é'k barátai. Én különösen akkor JjWtam meg. amikor mint cséplő* "PöUrnikas Kis Tóth József kulák p*éplög,épe mellett dolgoztam Kelenfi ®renc szérűjén. Munka közben és?* j^ettem, hogy Kelenfi ..megbeszél" Horváth gépész úrral, hogy a jJJ”k«t, ami mázsán feni van, ne U|*k be a mázs-akönyvbe. azt hagv- l . tneg neki. Én ezt nem tartottam gyesnek, hiszen így, mi szegény Bukások vagyunk megkárosítva és Kelenfi Ferencnek. Neki nem S7-elt hogy én beleülöm az orro­mat az ő dolgaiba. Felháborodva ne­kem ugrott és mellbevágott, lekopott és azt mondta: „Te piszok, mi közöd van neked ehhez!” Ezt látták a csép- 'ögépnéi dolgozók valamennyien, de szólni nem mert senki, mert. attól féltek, hogy elbocsátják őket. 1951 október elsején , a málomi földművesszövetkezet ügyvezetője lettem, a baj azonban az volt hogy Kelenfi Ferenc lett a helyettesem. Jó munkát természetesen csak látszólag végzett. Községünkben minden héten szeminárium volt, melyet Romvári Ferenc elvtárs, a járási tanács dől* gozója tartott. Kelenfi Ferenc se<m maradt ki a tanulásból és .szorgal­masan" tanult. Egy alkalommal hi­vatalos írást kaptam, melyben érte­sítettek. hogy földművesszövetkeze­tünk meg van terhelve 286 forinttal Ez onnan eredt hogy az egyes ti* pusú tszcs elnöke — Kelenfi Ferenc — nem tudott elszámolni a kender­magos zsákokról amelyben a vető­magot kapták. Ezt szóvátettem és vezetőségi ülésen megmondtam Ke- lenlinek, hogy a földművesszövetke- •zet nem hajlandó az ö adósságát ki­fizetni, hanem számoljon el a zsákok­kal a Magtermeltető Vakolatnak. A zsákok eV intek és Kemény Dezső Igazolt«, hogy a vetés alkalmával a zsákot ott hagyta a földön és Ke­lenfi Ferenc, aki ott maradt borc- nálni, mikor végzett a munkával, fia* zaviifctc. Meglopta a földmüvesssövetkezetet A nyár folyamán,: amikor gabonái szállított a kocsiján, ezeket a zsáko­kat használta, és mégi« azt állította, hogy ő nem látta a zsákokat.-nincse­nek nála. Egy másik alkalommal fel- kereste a földmíívefiszövetkezet pénz­tárosát és a MEZŰKER-töl érkezeti 700 forint jutalma‘ teljes egészében felvette, ükkor amikor őt csak 336 forint illette meg, a 4ti százaléka. Illetéke« Helyen reklamáltam az ügyei és kértem, hogy a 364 forintot fizet­tessék vele vissza, ez azonban néni történt meg. Kelenfi Ferenc egy alkalommal le­velet írt a rádiónak is Budapestre, melyben leírta „jó munkáját" és kér­te, hogy küldjenek egy nótát, amit meg te kapott. Ezzel is takarta ku- 'ákmivoltát. Egy alkalommal közsé günket a járási pártbizottságról, a já­rási tanácsról két -elvtársi» ő fe'Ice- reste és elmondták, hogy szeretnének segíteni a 111-as típusú terme'öszö vetkezett csoport megalakításában Mivel Kelenfi Ferenc volt az I-e>s típusú elnök, természetes, hogy őt is felkeresték. Igyekezett félrevezetni a két elvtársnőt, hogy „nálunk ez nem .négy“, mindenki jobbnak látja, hogy­ha továbbra is megmarad az egyes típusú. A két elvtársnő azonban nem hagyta magét félrevezetni és a helyi vezetőkkel megbeszélve, népnevelő ívtársakkal elindultunk háziagitációl végezni és rövid idő alatt tíz család volt, akik hajlandók voltak az új út­ra. lépni. Ezen a napon az I-es típusú tszcs tagjai kendert arattak a határ­ban, amikor Kelenfi Ferenc össze­hívta őket és lebeszélte a dolgozókat arról, hogy a Ill-as típusú tszcs tag­jai legyenek. ..Szónoklatát“ hallotta Dofatics István, az akkori sertéspász­tor, aki később a szemébe is vágta Kelenfinek aljas uszításait. Agitált a III. típusú tszcs ellen Kelenfi Ferenc természetes, hogy nem akarja a dolgozók jobblétét, ak­kor, amikor egész sor kulákrckpna van és azok is hasonló módon vég­zik romboló tevékenységüket. Sógora Végh Mihály Bodán lakik, 120 hold földje volt, emellett cséplőgéptulajdo­nos és három-négy háza is volt, .fe- 'enleg is börtönben ül sertésrejtege­tésért. Kelenfi Ferenc nem sokáig végez­hette így munkáját, mert a dolgozók ébersége leleplezte tevékenységét. Múlt év szeptemberében falugyűlést tartottunk és ismertettük Kelenfi Fe renc. munkáját. Romvári elvtárs el­mondotta, hogy Kelenfi Ferenc állan­dóan azzal dicsekszik, hogy ö be­iratkozott a tszcs-be családtagjaival együtt, de a dolgozó parasztok nem akarnak tszcs-be lépni. Ez pont for­dítva történt. Leváltották, de a szö­vetkezetnek még mindig tagja. Kedves Elv társak, üzemek dolgo­zói! Nektek is le kell szűrni ebből az :esetből a tanulságot, no hagyjátok magatokat félrevezetni. Leplezzétek M a soraitok közé megbúvó ellensé­get, akik hiába adják le a földjüket és mennek el a gyárba dolgozni, 3k akkor is kulákok maradnak, dolgozó népünk ellenségei, akik akár nyíltan, vagy burkolt Rúnában, gátolni iro­kéznek' sz ocial ist a építésünk e t. Özv. Zsebe Istvánná sajtófelelőst. Málom. A napokban olvastam a pécsi vá (álatokról szóló ájítómozgalom- mal kapcsolatos cikkeket, de nem olvastam a Ti. sz. Építőipari Tröszt újítómozgalmáról. Úgy látszik, hogy itt nincs mit megírni a nyil­vánosság számára. Nem így áll a helyzet. A 73. sz. Építőipari Tröszt létszáma 1952 augusztus hótól kezdve ál andőan eme Fedett. 1953 .január 1-től kezdve több mint ezer fővel emelkedett a munkás’étszám a pécsi Villanyszerelő és Épület- szerelő Válla at trösztünkhöz va ó csatolásával. Az 1952. év újító- és Sztahánov-mozga'ma nem hozta meg az eredményt, amelyet el szerettem volna érni. Igaz, a tröszt tervosztályának betervezett adatai­val szemben, amelyek az 1952. évre szóltak, — így is 130.2 százalékos eredményt értünk el. Ezt bizoiivít- ják az alábbi adatok: I. negyedév újításokból elért megtakarítása 21.600 Torint II- « „ „ „ 58.212 forint HE » „ „ „ 127.324 forint IV. „ „ „ „ 156.156 forint összes megtakarítás 1952-ben: 363.292 forint A tervosztály 1952-re tervezett megtakarítási előirányzata 279,900 forint volt. Újítóinknak 29.455 forintot fizet­tünk 1952. évben. Ez az eredmény sokkal szebb lenne, ha a tröszt vezetősége az újítómozgnlom fejlesztéséhez a rendeltekben előírt segítséget megadta volna. 1952 március 1-én yeitem át a tröszt újító- és Sztahanov-mozgal- mának irányítását, emellett a munkakör ine'lett el kell végez­nem a szabványügyeket, a sztahano­vista munkamódszerútadók ügyeit. Sztahúnov-fejlesztési terv végrehaj­tásának, újítási feladatterv végre­hajtásának ellenőrzését is nékem „ke'lene“ végeznem. Hangsúlyo­zom. hogy el kellene végeznem, de nem tudom. Emellett többször kel'ene újításokkal kapcsolatos műszaki rajzot'is készítenem. IrUm nincs rá/ A tröszt újító- és Szta- hánov-mozgalmát' — magas létszám mellett, és a rende'etben előírtak szerint egy függetlenített újítási megbízottnak, egy függetlenített adminisztrátor gépírónak, egy füg­getlenített műszaki adminisztrátor­nak és egy függetlenített műszaki rajzo'ónak ke'lene ellátnia. E ren­delet el enére teljesen egyedül dol­gozom minden segítség nélkül s sokszor verekedni kell azért, hogy valamit legépe'jenek, nem szó’va arról, hogy a válla atvezetők és műszaki vezetők a legnagyobb passzivitással viselkednek az ájító- és Sztahánov-mozgalommal szem­ben. Kivételt képez ez alól a tröszt I egy-két válla ata. Az újító- és Szta­hánov-mozga'om továbbfejlesztése .érdekében többször írásban jelen­tettem ezt a tovább nem tűrhető állapotokat, többször jelentettem az ÉM illetékes főosztá'yának, de mindenhonnan csak ígéretet kan­tám. Megszüntették az újításoknak kiséreti műhelyét is azza az in­dokolással. hogy nincs rá „fedezet“. Tapasztalatcserén voltam a 72. sz. Trösztnél Szombatlie'yen, a 71. sz. Trösztnél Székesfehérváron ahol a 'egnagyebb segítséget megadják az újítási megbízottnak és kísérleti műhe'yük, az újítások egész tár­háza áll rendelkezésükre. Mind­ezeket a tapasztalatokat írá«bnn jelentettem, de még csak választ sem kaptam jelentésemre. I'yen körülmények mellett az újító- és a Sztnhánov-mozga om nem fejlődhet! Felkérem a vezető elvtúrsakat, különösen Joós igazgató elvtársat, Juhász műszaki osztályvezetőt, hogy a pártsajtóban közölt kri­tikára adjanak konkrét választ a „Dunántúli Napló“ valamelyik jövőheti számában, mert így az újító- és Sztahánov-mozgalom to­vább fejlődni nem tud. ígérgetés­sel a 73. sz. Építőipari Tröszt újítómozgalma fej’ődni nem fog. Pártunk mindent megad az újítók­nak, kezdeményezzenek bátran, hogy ebben az évben az újítások­kal és Sztahánov-mozgalommal még nagyobb összegek megtakarításával járulhassunk hozzá országunk erő­sítéséhez, a béke védelméhez. Ehhez kérem a 73. számú Tröszt felsőbb vezetőinek segítségét. DARÁNYI JENŐ újítási megbízott, többszörös újító. Az élüsemmé lett Sopiana Gépgyár e.ég ku­, ** lönös gyár. Akadnak itt olyan épületek, J^elyeknek a faláról már soha, semmi nem le a kormot, az elmúlt évtizedek rozsda- ' ■ Találunk itt olyan termeket, amelyekbe mar i jjjt a bontó-csákány bocsájt be naplényt. Egy ‘Ont, elsüllyedt embertelen kor emlékei ezek Mennyire más időkről beszélnek a fehéríalu, ^c&irnokok, a derengő égboltot hordozó üveg­!,, Az egyikből, a régi — ahogy itt mondják ^rajokból, egyre kevesebb lesz, az újból pe- 9 mindinkább több jj, A két nagy gyárcsarnok T-alakban falóikor L*- Széles kaou kapcsolja össze a gépekkel zsú- l és a gépekkel most benépesülő csarnokot. . Két ember áll a beiáratnál. zajongó gépek °súk őket körül, időnként tompán megcsendül |®V vaslemez Szorosan egymás vállánál álínal: j® e0y rajzot néznek az alacsonyabbik munkás fV vasdarabot szorongat, védőszemüvegét a ^dókára tolta és most az is bólogat, amikor ^eht int a fejével, . A másik rövid mondatokat magyaráz. Min* z* mondu.tát az ujjával kíséri a rajzon. Csal: .Papír mellett suhogtatja az ujját, mert a keze *jos, pedig szürke köpenye arról tanúskodik, °ffy jópárszor beletörölte már. Az új csarnok sarkában — próbaképpen —. indítják az exportra készült kábelszövőt. ,ntha két körhinta egymás közepén forogna. e. ellentétes irányban, úgy pörögnek az orsók és 0r gyűrűzik is a kész kábel Arrább az utolsónak elkészült pneumatikus *olA bőrgyári gép áll. örömmel pillanlanau ra Munkások mert az a híre. hogv ez a gép dön- ■te el az élüzem kitüntetés sorsát Ez az a gép, ,elyről már-már lemondtak. A többi elkészült., tlc éppen erre, az utolsóra volt fogytán az idő. Tudott a veszélyről az egész gyár, nsm is ma­tt el a segítség Jöttek a műszákiak, azok is Málltak a munkának közöttük volt az az em- r is, aki ott az ajtónál magyaráz Csökona Já- •nok. Hauk Károlyról, az esztergaműhely egyik Vezetőiéről van szó. Sokadszor mutatja meg a fogásokat Csokoná- k és eredménnyel mert az esziergálvos, nki [tűig döcögött a munkában, most már sorra ‘la meg a szép feladatokat. Kapott is ezért egy esztergapadot. Olyat, amilyent azelőtt hírből n ismertek a Sopianában. Ha Hauk elvtárs ezt mondja., akkor elhiheti!: Deák Józsefiéi, a másik esztergás müvezetö- meg Exner Miklóssal, aki mos* az UB-n van •Rrtg csak úgy mond Iák: „Itt születtünk mink Özemben.” Ezt azért n"m kell sző szerint venni A dolog úgy kezdődött, hogy Deák Jóska­EGY MŰVEZETŐ AZ ÉLÜZEMBŐL val egymás mellett laktak, az már a gyárban dol­gozott, ő meg mivel hentes nem lehetett — azért még ma is szívesen lenyisszantja a barátoknál a disznót — elment lakatosnak. Csakhogy Deák .Jóska mindig mesélt neki: ,Jgy Kari a gépek, — úgy Kari a gépek.” A gépek igen érdekelték ellopózott a gyár- ablakok alá be akart lesni, de olyan koszosak voltak azok hogy nem lehetett. Így inkább be­jött a gyárba. Ez 1922-ben történt. 15 éves volt akkor. Két évre rá a vonatütköző halálra zúzta az édesapját. Ha ma gondol vissza n régi üzemre, akkor legalább egy istálló jut az eszébe. A tető geren­dás, transzmisszió szítak vezetnek onnét le Nya­kuk közé esik az eső, a víz A rácsos ablakok sötétek. Télen út majdnem megfagytak. Egyszer tel- mondtak neki mert reggel, o hideg miatt nem kezdtek rögtön munkához A régi gvár most mégi* szép emlék. Miért? — * Azért, mert emlékszik még az ür«-s telek­re, amelynek helyébe felépült az úi csarnok em­lékszik még a régi gyerek-emberekre, akikből mára sztahanovista osztályvezető, komoly em­ber lett. Mondja is. hogy nem tudna már meglenni a gyár nélkül. Még gondolni sem szeret arra a napra, amikor égett á gyár. Tőkésé volt még akkor, de közeledett már a. napja hogv maguk álljanak az élére. Az 1947-es nviin tűz után, biztatás nélkül mentek á tórme'ékrt ,'rrnáfolni a még füstölgő gerendák alá. Sokukat hívták a vas­úthoz, de nem hagvták a gyárat — Mit akartok? — mondták — itt már többé nem lesz olyan gyár, mint amilyen volt — Ha olyan nem lesz, hát akkor jobbat épí­tünk! — ezt felelték A közelmúltban vidám munkások, jó kedvvel, boldogan összetörték a s^ecskavágg és a szőlő­zúzó qép mintáit. Nem les? az-kr„ már többé szükség. Az egykori kócerál finom mechanikai munkákat végez, a-nnvi út szovjet és magyar gé­pet kantul: hogy megtehetik. Már nyolc pádon dolgoznak qyorsvágással. Elképzelhető hopv az új munkák új módon való elvégzése megváltozott feladatokat ró a műveze­tőkre Is Hauk elvtárs elsőnek, megszervezi a munka­adagolást id hantin Q folyamatot egy hétre, ha hibát lát. akkor nem rest átcserélni az elosztást, Ezt tnrtia a tg. elsőrendű nv'nkáiávck. pmall„t, n„ /<ci„AJ ;, m /..1 ­já/ e/ii annak, hogy foglalkozzék a fiatalokkal. Nemcsak egyedül teszt ezt, ebben a munkában is számíthat a párttagokra. Szentes János elvtárs például kétórás munkamódszerátadásra vállalko­zott * Gero elvtárs beszédét elolvasta és az újsá­got is félretette, hogy ha kell. akkor ismét a keze ügyében legyen. A hét végén rövid gyűlést tar­tottak az anyag takarékosságról, de már a gyűlés előtt is mindig elmagyarázta az esztergályosok­nak, ha kell meg is mutatta, hogy mennyire vágják a vasakat. így sokat in eg takar it hatnak anyagban, munkában. A váltásnál 10 perces mozgalmat honosítot­tak meg és az elkésők száma nagyon lecsökkent. De ha mégis úgy. adódna, hogy közbelépésre van %ok, akkor a művezető él a jogával ég rendhír-- Ságot ró ki. A váltáskor rendben megtisztítva adják át a gépeket, senki nem hivatkozhat arra. hogy a hibát az előző műszak hanyagsága miatt követte el. A sel‘ : 'zalék örvendetesen elvonult az égés?, szá'mo„• birodalmából a törtszámokhoz, meri mindössze 20—25/100 százalék. Bár a hónap minden árkádjában egyenlő kö­vetelményekei támaszt a művezető a Sopiana Géngyár január havi készáru termelési százaléka mégis arról árulkodik, hogy az egyenletes ter­melés körül hibák vannak, mert am:g az első dekádban rn <aész havi tervet 27 százalékra a másod’k rfel"íwi,„n — nagyiéból arányosan — 60.2 rzám'ékm teHesitefték. addig n harmadik dekád­ban úav líPs-ífc ..rávertek" mert maídnem any- n-r-ú fdiesitve: mi-t á yrteazlözfi kettőben 115.7 százalékra végeztek. Szerencsére, jócskán túltel- jesílették a» rlőlrányratni Hauk elvtársat december 21-én, Sztálin elv­társ születésnap ián a* termelés jó irányításiért sztahanovista oklevéllel tüntették ki Dicsőség ez. de úinbb dicsőséget jelentene, ha az egyenie'es termelést is megvalósítanák a gyárban. lánc csikorog, új génét emelnek a talapzatá­ra. Hauk elvtárs jókedvűen pillant arra sillés saokáiát a fejére lendíti megrántja Hiába hát­rább húzódott n haja, nem mehet sapka nélkül az udvarra Csokona János a raisot már a gépe mellett tereget» most sebesen pörögni kezd az eszferga. | Mur> -hm lát TI un k elvi ars — régi szokásból — a felső -*-* zsebéhez kan. ott a tölómérce —. megvan, mellette n ceruza Mie'őtt kilénne n csarnok ajta­ján. még egyszer körülnéz. Minden rendben. A gépek jarngk sehol nem integetnek leiéin hívo- gatóan Mindenki tudia mi, n dolga Kilép az udvarra és elindul a kapu leié. B'zonvérn moonsyj hogy ott van-e már a2 éh'izem ezüst csillaga. SZÁNTÓ TIBOR Rendet a komlói munkásszállásokon! Általában az építőiparban min­denütt sok hiányosságot talá'unk a munkásszá lásokon így a kom­lói Magasépítési Vállalat szála­sain is. Megdöbbentő az a ha­nyagság. amely a vállalat köz­pontja me’lett levő Ga ambos- udvari szá'láson fogadja a be­lépőt. Az ágyak piszkosak, az asztalok és a falak szintén, nem beszélve arról, hogy olyan hideg van a szobákban, mint az nt- cán. De nem jobb a helyzet az ifik szál ásán sem. Itt csak annyi a különbség, hogy az ágyak te­tején kártyáznak és talán még egy fokka' piszkosabb minden, mint a Galambos-udvari szállá­son. Kevés gondot fordítanak a kökjf. nyösi női szállásra is. A szállás lakóinak többszáz méterről kei a mosakodáshoz szükséges vizet hordaniok. mert a szállás vn rv mennyi csapja rossz és Sztiná- novics elvtárs többszöri kérésre sem csináltatja meg. A női szál­lás lakói karácsony óta n<’m kaotak lepedőt. Nincs a munkás­szálláson társas iáték de még könyv sem. pedig szívesen ol­vasnának munka után vnlamenv- nyi szál’ás lakói. Egvideig veit egv kis kultárbelyiség a Gn'nn- bos-ndvari szállásnál, , azonban ezt a válla'af elvette és bognár- műhelyt csinált be'őle. Ez annál is súlyosabb, mivel az üzemi szakszervezetnek van több mint ezer-kötet könyve, van diavetítő- gépje is, de ezeket elzárja a dolgozók elől. A fenti hiányosságokai mind nagyon jó' ismeri a komlói Ma­gasépítési Vál'alat szociá'is igaz­gatója. üzemi bizottsága és a vállalat vezetősége is. Éppen ezért fogjanak hozzá az HMé- kesyk a hibák mielőbbi kijaví­tásához. Nem keze'hetik iovább ilyen lelkiismeretleniil felülete­sen a do'gozók nevelését és e'- 'áfását, szociális körűimén» eik biztosítását. PFE1FF EK TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom