Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-25 / 21. szám

4 in:.:; JANI'AR as MAP r I» o A szocializmus ifjú roham brigádjai oak életéből Békeki költi az Adria pariján Albánia, noha mind.« olrja.ról tü- lenséges országok veszik körük még* ás szabad és független ország ma­radt, sőt eredményesen fejlesz i gaz. daságút, sikeresen építi áj életét. Az elbán nép békés építő munkájában a Szovjetunió é.s a baráti népi cicátok • Mtiku» országok önzetlen segítségé­re áms-zkodik. Az Adriai-tenger partján fekvő Dürre« nagy kikötővé fejlődött Ide érkemsk az a bán ötéves terv meg' Irta: N. BILATOV, a Urat cin tudósi tója valósításához szükséges anyagszállít. mányolc. A lengyel hajók Csehszlovákiában és a Német Demokratikus Köztársa­ság gyáraiban készült gőzgépeket, va. íj orvok a: teher, és szómé: v gépkocsi- kát szállítanak a dürres; kikötőbe. A bolgár és román hajók cemen* ‘et. papírt. olajipari termékeket, emelőd arukat, villamosszerkezetek e.. a szovjet hajók .traktorokat, kombáj­nokat, ipari berendezést, nemesített vetőmagot szöveteket és élelmiszert hoznak az albán nép számára, Albánia népi kormánya a Szovjet­unió segítségével újjáépítette és át­épített,, a kikötőt dine.vet a Lenin­ről elnevezett villanyerőmü lát el árammal. A hajógyár újjáépítette a kisebb hajókat és új hajók építését kezdte meg. Mindennek eredménye' képen nagymértékben növekedett a kikötő áruforgalma. A munka és a szabadságharc hősei A Vietnami Bemokratikus Köztár. saságban nemrég rendezték meg u hazafias munkaverseny élenjáró dől. pózéinak elfő országos kongresszu­sa . lío S; M:nh e nök még 1948 júniu­sában felhívást intézi’** a válnám: dolgozó néphez, hogy hazafias műn' kaverseny kertkében indítson harcot irástuda'lanság felszámolásáért, az él: tszinvonal emeléséért és a-z idegen rablóhódítók feletti végső győzelem kivívásáért. A £e hívást a dolgozó nép országszerte hatalmas lelkese­déssel fogadta és a kongresszus kit’, dühei már nagyszerű eredményekről «vámolhattak be. Ngo dz*ia Kham vasmunkás a Munka Hőse kitüntetés birtokosa. 1944-ben, amikor javában folyt a harc a japán imperialisták ellen, a párttól az't a megbízást kapta, hogy fegyvereket gyártson. Kezdetleges eszközökkel kézigránátokat gyártott a partizánok számára. Amikor meg­indult a vietnami nép szabadsághar* ea a francia gyarmatosítók ellen, Khamot lőszergyártással bízták meg. Kham műhelyét egy barlangban ren. dezte be és eleinte csak nehezen tud. tak napi 600 töltényt előállítani. Azonban egyre jobban megszervezte a munkát és fgv sikerült fokoznia a gyártott 1 ő-ze rmon ny is éget. sőt síké. rült megoldania a nehezen beszerez, ható robbanóanyag helyi előállítását is. A háború nehéz. kör5!ménye0kö* z'fpette amikor állandóan ellenséges bombázók fenyegették Kham és tár­sainak az életét, a nyersanyag- é.~ géphiány ellenére is »ikerült három kis üzemet létrehoznia. sőt olyan szerszámgépeket szerkesztést, ame­lyek a gyors Jövészárok-ásáshoz szrük* séges eszközök termelésé! 8500 szá­zalékkal emelték. Ezekkel „ szerszám. (Részletek egy vietnami levélből) gépekkel 12 mi'.'ió piaszter értékű szenet és 110.000 munkaórát takarí­tó tt- meg. Ngo dzsi-a Kham kísér’etezései köz* ben háromszor megsebesült, de hő­siesen tovább folytatta munkáját. Ki. vá ó eijesítményei megszerezték szá­mára a ..Honvédő Háború" kitünte­tést, a Munkaérdí nircudet. a ..Munka Hőse., kitüntetést és Ho Si Mlnh díszoklevelét. Hoang van ITanh 65 éves dolgozó paraszt. Az augusztusi forradalom szá. mára ja új korszakot nyitott meg. Az e'.,*ők közt lépett be a paraszfszövet- ségbe a haza megmentésére. Csa­ládjának valamennyi tagja aláírta a hazafias vorseavszerz.ődé-t és felada­taikat a családon beiül közösen vi­ta" ják meg. Még 5—7 esztendős unó. kai, is résztvesznek a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésében. Hoaftg van Harüi és családja ponto­san követi a helyi mezőgazdasági iro* da szaktanácsait és így sikerű í a rizst érmést 57, a burgonyatermés! 40, a gyapottermést 70. a babtermést 30 i kukoricatermést pedig 500 százalék­kal gmeintök annak a szövetkezetnek a fő kijein, amelynek elnöke Hanh, s amelynek 50 család a tagja. A szö­vetkezetét többízben kitüntették, mi. vei kiváló minőségű mezőgazdasági termékeket szolgáltatott be az, .álam. nak. A kongresszusra a frontokon har­coló hős vietnami hazafiak is e’küld. ték képviselőiket. Ngyen thi Cilién 23 éves paraszíasszony a szabadság­harc kezdete óta harcol a külföldi betolakodók ellen. Egy ideig a föld­alatti c-oportok közt tartotta az ősz, szököttedéit az,egyik megszállt tartó, mányban. Sikerült itt több pártsejtet és egy partizár-kaönítményt szer* Tusnádi János, u inuíosvásárhelyi tootechnikai technikum másodéves hallgatója egyike, annak « sokszizerar boldog fiatalnak, akik jó tanulássá! készülnek Pej jövendő nagy feladataik «keres teljesítésére. Tasnádi János hosszú utal tett rUeg, amíg a Kötöz- tarlomáuyi Kissfék faluból -a zootecb nlkai technikum kiváló tanulója é» Ifjúmunkás Szövetségi alapszervének titkára 'lett. Apja szegényparaszt volt és Ivét gyermeket nevelt. Tasnáili .Iá nos legidősebb gyermek létére az ele miiskola négy osz'&lyánuk befejezése után azonnal munka után nézett. A falu kulákjánál dolgozott, mint béres. A népi fiatalom előtte is megnyitotta az iskolák kapuit. Ké! év alatt húrom osztály anyagából vizsgázott le ered­ményesen és ugyanakkor sikeresen el­végezte a mezőgazdasági iskolát is.,. Béni Sándor. a faipari technikum harmadik osztályának legkivá'iVbb ta nulója az egyetemre készül. Ebből a/ iskolából is csaknem valamennyi vég­zett növenrjék beiratkozó*.; az egye­temre. Kz. az, i“kola tavaly ősszel hú­rom legkiválóbb ha Igatóját, köztük Clsibl Mihályt is a Szovjetunióba küld A bolgár -nép négy év alatt buto- jezte első ötéves tervét s 1953 első napján hozzák-zdott második ötéves tervéhez. Hj üzemed;, qvárak, vízduzzasztók, könyvtárak, kultitrotthonok emelked­tek. Az egész ország megváltozott Diijiitrnvohan alig egv félórányi­ra n fővárostól ellátogatunk az or* szág acélszívébe — a V- 1. Leninről e ne vezett e’sö bolgár kohómübe. A lenini—sztálini eszmékké' felfegwer- zett dolgozók 324 méter magas ko­hót építettek itt. Az üzemtől délre eme’kedik a . SzHtdena”-vízduzz; sz:ó hatalmas fala. Nemsokára teljesen készen lesz és akkor 20 mii jó köbméter víz ör- vénv'j körű', \z itt tcripnlt áram ‘jptálja majd ..Len!n*'-kchómuvt é? a ..Georg; Dim'trpv" bányát. Az Isfkr folyó vjzé Dőlni Pnsznr; é- Kokajjan mellet' két vfzierömú turbináit forgatja, ós több. mint 75 ezer hektár fö'det tesz termékennyé a szófiai és eünpelini körzetben Kazan’kon keresztül a tráktai si*k* -ágra érkezünk; a látóhatár széléig A marasvásárhelyi tanulók és egyetemisták között veznie. Később tíz nagvobb katonai akcióban vett részt, amelyekben na­gyobb mennyiségű fegyvert zsákmá­nyolt és húsz foglyot ejtett, köztük vgv francia tisztet is. Quang Vính már több mint 300 csa­tában vett részt. Harminc éves sze- gényparaszt. Már az első harcokban kitüntette magát, amikor kézigránát* jaiva; három iöszeresvagont és egy egész francia alakulatot semmisített meg. Legnagyobb hőstette egy fran­cia hadihajó levegőbe röpítése, amely egész francia zászlóaljat szállított a frontokra. La van Cau a To-n-emzetségből származik, amely a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság egyik nemzeti­sége. Tizenhat éves korában két év­vel idősebbnek mondta magát, csa-k* hogy fe'vegyék a Néphadseregbe. Tizenkilenc éves korában már egy robbantc-alakulat vezetője volt. Egy alkalommal ellenséges kiserődöket keilett volna fe’robbantaniok. Az ellenség hevés tflzében közelítették meg célpontjaikat, de mire n közei­be érkeztek. La van Cau egyedül ma­rad:. Társai egymásután estek el a gyilkos tűzben, ,.Bosszút állok érte­tek" — kiáltott fel az ifjú harcos és a következő pillanatban géppuska, sorozat zúzta össze jobb karját. La van Cau azonban összeszedte minden erejét és épen maradt fél karjával egyedül végrehajtotta fontos felada* tát. Ilyen rettenthetetlen hőseik harcol­nak 3 vietnami nép szabadságáért és függ:fenségéért. Az üzemekben vagy a frontokon egyaránt • jól tud­ják, hogy csakis elszánt harccal, aka­dályé,kai nem ismerve vihetik győz®, lemre valamennyiek legszentebb ügyét. e magasabb iskolákba . A ninrosvásárlicly; népi tanács 1952 évi kölIsúgvetősének 34 százalékát a közoktatás fejlesztésére fordította. Az L-lcmiisliolúkat, középiskolákat, szak­iskolákat és technikumokat k rsze-rű műhelyekké', laboratóriumokkal, k<”>- tözőlielyekkcl, fürdőkkel ó* zuhanyo­zókkal látták o'. • Gyökeresen megváltozott a tanuló ifjúság szociális ossz tétele is. A ta­nulók t,8 százaléka inunkásszárma- z.isú. de igen sok a parasztszármazá­sú növendék is. Számos tanú ó állami segítséget kap tanulmánya: zavartalan folytatásához. \z ái taiános iskolák felsőbb osztályai­ban. valamint a középiskolákban 666 tanuló részesül á ami ösztöndíjban, további 406 tanító pedig díjmentesen kapja tankönyveit. A népi hatalom gondoskodása lehe- övé telte, hogy a város kiiV» négyé­viben is korszerű ísko'ák épüljenek, tt; ahonnan a felszabadulás előtt a I !gőzök gyermekeinek három-négy kilómét re? utat kellett megtenniük » •I e gk őz c! e bbi iskoláig. Marosvásárhelyen négy gimnázium Bulgáriai hékemövék Irta: LUKEN IIOZSKOV mezők zö’delnek. Az út hatalmas sző vetkezeti épületek, kedve- parasztul', varok között vezet, Nagy vörös f:i- irarok üdvözölnek ipineienI»it: „A ter­melőszövetkezet — tehető- és boldog ó’et". „Terme'őszövetkezettol a szu- elállz.mus felé." Asz.eno*grád mel’ett hatglma» kar jldgyar épül. Építés — ez a mi életünk értelme. Az. e gib erek dolgos akaratából nőtt fű: tavaly a cellulózegyú:. Néhány év alatt nőtt fel Dimitrov, grád. nagy szeeigiisia városunk, a bolgár-szovjet barátság fényes do* knmentprnt Néhány lieíe megkezr*. fék a „V ko Csecvenl>ov" erőgiü bő­vítését: februárban szerelik majd be a második csodálatos szovjet túr. biiiát. A? erőmű mellett emokedik a ..Sztálin” vegyikombinát. Az elmúlt óv bin 3.100 tonna műtrágyát adott terven fe’íü az országnak'. Hosszú sz’relvónéek vi'iék széjjel az or* szagban a mütréevá:. amelynek nyo, máu több. mint 700 ezer hektár föld vált termékennyé. és két esti középiskola működik. A város 14 ipari technikuma közül 8- ban magyar a lanüási nyelv, egyben román, ölben pétiig: magyar és ro­mán. Az eleniiiskolák 70 százalékban szintén magyar a tanítási nyelv. 1939- hen a városban mindössze gégy is­kolában működött magyar tagozat, bár a lakosság túlnyomó része ma­gyar anyanyelvű. Marosvásárhelyen működik a ma­gyar tannyelvű Orvos: és Gyógysze­részeti Főiskola, amelynek mintegy ezer hallgatója van. Jelenleg Marosvásárhelyen 55 okta­tási egység működik 287 tanerőből álló tanszemélyzettel. A tanulók és a főiskolai hallgatók száma közel 14.000, tehát több mint háromszorosa az 1039-os 'létszámnak. Es ez a szám évrőbévre növekszik. A dolgozók gyermekei ma már állami segítséggé’ tanulhatnak a Magyar Autonom Tar ti mányban és élnek is ezzel a lehe­tőséggel. hogy mennél magasabb és 'okéi tcsebb szakmai képzettség, í! íl'Írassanak be majd a szocializmus ’■pitéinek soraiba. Nemesük v. anyru us vegyiparra-rondóltalj Dimitrovgrádbnn itt épült fel a „Vulkán” cementgyár is, Bul­gária és a Barkán félsziget leghgtgl- ilid-abb cementgyára, mely a legjobb minőségű azhesztcerrr.nte; gyártja. És mennyi más é.pítk'’zés folyik rfíég Bulgáriébasi. Ellátogatunk Dob* rudrsába — a szeles, száraz Dobrud­zsába. aho! öt-hat éve nem győznek csodá kozni, hogy a szét ereje csok­ién. Dobrudzsa átalakult: a termo- ISzövetkezetek új telepe; közt széles erdősávok húzódnak, védik a nö* vónvzotet. Csak 1953-ben töbl), mint 50 falu kapott itt villanyt. 1953 az eddiginél i- több gépet ad a dnbru- dzsui dolgozóknak, a mezőgazdasági munkák 80 százalékát gépesítik. Az „Sí M. Kirciv" gyár éorihs Óta iokezer tonna Jcornbirfólt taknruwiuyl adott - mezőgazdaságnak Meiletio mngasrd emeikodiik a azódagyár haT ttUmas épülettömbje. Minden, amit építettünk, a miénk, a népé. Építünk, hogy békében él­hessünk. A gazdasági fejlődés kétféle mérlege <«3T »946 1949 19ÍO 19ÍI 195*. i , Bdíqciy,rr. ű/£,onrcx m, J fra,, doers rti’a. áín-C'' v/y. Cl eve í 11 o. Y V*itlat>ctiol^ófö<i'»es*aej,9ÍUx*‘**At*‘ ■ A ..Pravdában“ megjelent diagra vulumenjrt hat európai népi demok kapitalista országban. A diagrammból látható, hogy a amelyek a Szovjetunió testvéri segítse Ipari termelés színvonala az ltt&í. év rwinszorosát érte el. A iiyugateuröpai az amerikai ,-segítség*’ bilincseiben mólt tizenöt év alatt mindössze 31 kratikus országokban az ipari terme rieft, a hat nyngateurópai kapitalista mindössze 0.8 százalékot tett ki, mm niegmulttlja az ipari termelés r a tik us államban és hat nyugateurópai népi demokraHkas országokban, — gével a szocializmust építik, —.. az végére a háború előtti szinroaal ha kapitalisla országokban, — amelyek sínylődnek — az ipari termelés az cl- Százaiékkul nőtt. Míg a népi demo- lés 1952-ben 20 százalékkal emelke- országbau a termelés növekedése Kayre súlyosahl» Ijra/ilia gazdasági hehzete Montevideo. A lrrazi' sajló) és a hi­vatalos körök közle,menyeiből kitű­nik, hogy az országnak az amerikai monopóliumok által történő leigázása és a fegyverkezési hajsza 1952-ben a gazdasági Iteévze! további romlásához vegetált. A brazil képviselőház pénz­ügyi bizottsága beszámolójában meg­állapította, hogy az ország gazdasági helyzete „jelentős mértékben rosszab­bodott. Ezáltal kiéleződött a válság" A „C.oyunturn Ecoimmica" című lap vész.tjóstóan írja, hogy semmi sem jelzi Brazilja gazdasági helyzetének javulását. •,Gazdasági válságunk — írja ugyanerről a „Correia da Man­cha" eimű lap — egyre komolyabbá válik." A sajtó rámutat, hogy sok brazil vállalat bezár, vagy csökkenti a ter­melést. A belföldi piac szükü'l, a kii - földi piacra pedig Brazil;« nem tud behatolni — írja az „O Mundo" cí­mű lap. Sorvad Brazilig mezőgazdasága is. 1952-ltan erősen csökkent a kak.io- tenuc'és és a gyap-'ültetvények terű­idé, szaporodott az országiban a cső­dök száma. A „Coyuntura Economi­cs" jelentése szerint 1932 jutusában és augusztusában — 1946 hasonló időszakához viszonyítva — 276 száza­lékkal növekedett a csődök száma. Görögországban egyes iparágakban 100 százalékos a munkanélküliség Szófia. A „Hellas Press'1 liirügynök- syg beszámol arról, hogy Görögország­ban áiiartdónn növekszik a munka- nélküliek száma. Legutóbb Pireusz tengeri kikötőjének igazgatósága bo­csátotta el 400 a'lkaknnzoltját. A pi­reuszi munkaközvetítő hivatal adatai szerint a városban összesen 14.000 munka nélküli van, a va lóságban azon­ban ez, a szám 2S.000 körül mozog. Nagyon sok pireuszi munkanélküli uagVanis feladta a reményt, hogy munkaközvetítő útján jusson munká- h z és ezért nem szerepel már a mun- kakrresők nyilvántartásában. A Thesz- szál.a-tartománybeü Kardica város mun,kásainak fele munkaajéiküíi. A városban az. építőipari, kocsigyártó és asztalosipari dolgozók egyáltalában nem jptnak munkához. Ugyancsak 100 százalékos a munkanélküliség a cipőiparban, elsősorban Athénben, Pi­reuszban, Szalonikiben, Kardiéiban, de Görögország más városá ban is. A cipőipari dolgozók helyzetét még kilátástalanabb;’: teszt, hogy a görög- lakáj-kormány iiozzájárulás^val Ame­rikából nagymennyiségű diömping ci­pőáru érkezik Göpögország.ita. Az osztrák jobboldali szociáldemokrata népjóléti miniszter beismerései a választási bare hevében a súlyos gazdasági helyzetről Becs: Ausztriában tetőpontra há­gott a választási küzde'em s az egyes korrnánypárlok politikusai a koalí­cióban részvevő többi pártok jelölt­jeit gyakran igyekeznem befeketíteni. Eközben olyan beismeréseket tesz­nek, a?; or-zág súlyos helyzetéről, amelyeket más körülmények között sem tennének. Jellemző erre Maiséi jobbo’dali szociáldemokrata népjóléti miniszter legutóbbi választási beszé* de, amely az Osztrák Néppárt ellen irányult. A miniszter — min! a Welt, presse közli — a többi között eze­ket mondotta: ..Az Osztrák Néppárt vezető em­berei eddiff egye ti én választási be­szédükben sem fittek említést a 250 eget munkanéikiiiirö', EMenkc- *ő °0, az* merészelik n nyilvánosság előtt mondani, hogy az Osztrák Nép* párt stabilizálta az árakat és a bé­reket. pénzügyminiszterük az az erős ember, aki kiharcolta kiegyensú- .vozott költségvetést. Ez a demagó­gia az igazság arculcsapá^a. Min­denki tudja, hogy az áremelkedés: á" andósultak, Kamiíz néppárti pénzügyminis-zt büszkén állítja, hogy a költségvet kiegyensúlyozott. — folytatta Mais, — Hogyan áll ez a kérdés a yab ságban'l EgVet'en pénzügyminiszU működése.alatt seai vo.lt olyan nag mérvű a munkáné küiiség, mint é pen Kamitz idejében. Kamitzzu nincs pénze beruházásokra a műt kanélküliság leküzdésére, nincs pél ze sakásepítkezésre, nincs pénze arr hogy az iskolából kikerülő fiatalé '•»tárnára arunkat ehetőséget teremtse Sőt, az ö pártja az, amely követe hogy 90 millió sehilliftggcl c-ökket sék a háború áldozatainak járó ju tatást. így festenek a pénzügyminis tér műit évi fikerei.” Maisé: beszéde természetesen szil tón demagógia. A jobboldal; szociá demokraták éppolyan felelősek Aus: irta jelenlegi helyzetéért, mint'a né' párti politikusok. A beismerése azonban ezúttal igazak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom