Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-18 / 15. szám
4 NAPLÓ t»5S JANI TAR 18 Termelő szövetkezeteink elnökei, tagjai, egyénileg dolgozó parasztjaink tanuljanak barátaink példájából Hogyan használjuk fel helyeven léten a silótakarmányt A dlótak ármányok jélenfősen nöre- U'k az állatok hozamát, elősegítik más takarmányok megemésztését és kedvező hatássil^ varrnak az állatok egészségére.. Télen a sHéitakarniáiiy mindenfajta ten vész- és tiaszonállatnát liel.vettesíti a zöldtiikarniánvt. A iilótakíirmányt a Szovjetunióban a különböző állatok között általában a következőképpen* osztják el: egy tehénre 4—6 tonnát, egy növendékmarhára l—2 tonnát, egy anyakocára (szaporulatával) 4—5 tonnát, égy juh- ra 200—300 kilogrammot, egy barom íira pedig 3—4 kilogrammot számítanak. Hat hónapnál fiatalabb borjúknak korán kaszált takarmány füvekből készült silót adnak, amely könnyen emészthető. Legmegfelelőbb , erre a •Ara a bimbózás idején kaszáét pillangós növényekből, vagy évelő pillangósok és füvek keTérékéből készült silótakarmány. A borjak egy hónapos I korukban naponta 100—200 grammot, I 2 hónapos korukban 2—3 kilogram-I mot, .i hónapos korukban 4—5 kilogrammot, 5—0 hónapos korukban pedig 8—15 kilogrammot fogyasztanak. A silótak,ármány napi 800—900' grgjn- mos súlygyarapodást biztosít és elő- segíti a* emésztőszervek fejlődését. A sertéseknek szánt silótakar- niányt a Szovjetunióban gyönge .szárú, leveles é.s gondosan felap- ríto tt 1 a k ármány n övén vek bői készíttk. Süldőknek átlag 1.5—-.'i kilogrammot, az anyakocáknak pedig 4—5 kilogram mot adnak naponta. A baromfiaknál különösen fontos a vitumiiHÍús cleség. Ezért nagy gondot fordítanak, hogy a fejadagban legyen télen sárgarépa, szénaliszl is, Ha a baromfiak nem kapnak vitamindús eleséget, szervezetük legyöngü'.: megbetegednek, hozamuk csökken. A legtöbb A-vitamint és C- vitamint a még nem rldnrviilt, ka rőt indus növényekből készüli silótakármány biztosítja. Ilyen növény a lucerna, a lóhere, a csalán, a borsó, a zabosbükkönv, a lóbab, a csalamádé, a Zsengén kaszált pázsitfűfélék, valamint a sárgarépa és a gyökérnövények levélzete. Az ilyen silólákannányból 45—GO napps korától kezdve 12—lő grammot lehet számítani egy-egy csirkére, egy-egv tyúkra pedig 25—to grammot. igen fontosnak tartják, hogv mielőtt (VJMontjak a silót, pontosan nieg- á. apítsák a kiveendő takarmány- in annyiséget. A jó siló kellemes illatú, zöldessárga, vagy világosbarna színű. A rossz diófák ármány kellemesen, erős szagú, sötét színű, nyáCkás, ragadós, ami azt mutatja, hogy megkezdődött a rothadási folyamat. Naponta csuk annyi silót szednek elő, amennyit aznap feletetnek, A silóból naponta legalább öt centiméteres réteget szednek ki. A nyitott silót szaknaréteggel lefedik, nehogy megfagyjon a siúífakarmány. Fagyott silótakarmánvt nem etetnek az állatokká'. (A. Herczovszkij cikkéből) Előkészületek a tavaszi munkákra Jakusin szovjet akadémikus tanácsai A kolhozfalvak dolgozói közös erővel! készülődnek a tavaszra s arra törekednek, hogy az új gazdasági évben a XIX. pártkongresszus határozatainak .megfelelően tovább fokozzák a terméshozamot. A vetőmag elkészítése A termés sorsa nem kizárólag tavasszal dől el, hanem résziben már a téli hónapokban. Éppen ezért igén nagy fontosságot tulajdonítanak ezek- lsen a napokban annak, hogy helyesen állítsák össze a tavaszi vetés tervét. Ezekben a tervekben feltüntetik a vetőmag előkészítésének mód-szereit és» határidejét is. Odessza terülteién a ..Vörös október“-ikoihoEban a vetőmagot báróim magtisztító pépen eresztik át. Gondosan ügyelnek, hogy ne maradjon a vetőmagban konkoly. A cslrázóképeaség fokozására felmele- gítik a vetőmagot. A vetőmagot a tisztítássá! egyidejűleg osztályozni is kell. A különböző nagyságú magvakat nem szabad összekeverni, hanem külön kell tárolni és külön elvetni. Bebizonyosodott; ahol egyforma nagyságai magvakat vetnek, ott sorol a legszebben a vetés, ami szintén egyik jelentős tényezője a terméshozam nőve lésének. Téli é.s tavaszi feitrávvázás Már most fél kell készülni az őszi gabonavetések tavaszi fejtrágyázására. Mentiéi korábban végezzük cl a tavaszi fejtrágyázást, annál magasabb lesz a terméshozam. Ajánlatos fagyott talajon elvégezni ezt a munkát. Laposokon vagy olyan földeken, aljul nines hó, rendszerint téli napokon végzik e»l az élenjáró kolhozok a fej- trágyázást. Tavaly például igen v*k ukrajnai kolhozban már január derekán megkezdték az őszivetések fejtrágyázását. Az istálló trágyát először is a tavaszi vetésű növények: a zöldségfélék, a burgonya és a gyökérta,karín ány ok vetésére szánt' földekre kell kihordani. A Szovjetunió északi kerületeiben, de a központi övezetben is gyakran szórnak trágyát a tavaszi búza alá. Moszkva környékén pétdáui Rsrgyejev elvtárs, a bő termések egvik kiváló mestere rendszeresen tőzege.» trágyakeveréket szór a tavaszi búza a>tó is. Legjobb, ha ez a trágyázás úgy történik, hogy tőzegrélegre trágyaréteg kerüljön. A morzsás tőzeg sokokai jobban elősegíti a talajbak- !ériumok fejlődését, mint a szalma. Mófogás a kolhozföldeken Ezekben a napokban elsősorban az őszi vetéseikről kell gondoskodni. Hosz szú évek tapasztalatai mutatják, hogy a jégképződést legbiztosabban a hó- fogássa'l tehet megakadályozni. Rendkívül fontos, hogy a hó hefedje a te- elő vetéseket s hogy vastag hótakaró védje a fiatal növényeket. A hófogásra a legtölnh kolhozban a komszo- mol-szervezelek mozgósítanak. A fiatalok nagy lelkes őrléssel végzik ezt a mimikát. Mi legyen a teli hónapokban az síjárás? Sok kolhozban hófogó palán - kokat állítanak fel a földeken. Erre a célra azonban fel lehet használni a napraforgószárat és a rőzsenyalábo- kat is. Bevált módszer a hó-halmok és hótorlaszok emelése. A bótor’.aszok tavasszal, töhbé-kevéshlbé visszatartják a lnVevet. V Szovjetunióban másfélszer akkora területen végeznek hóvisszatartást, mint az elmúlt télen. A keIbozparasz- tokra, elsősorban a fiatalokra igen nagy feladatok várnak tehát. A tervek szerint ezen a télen 41» millió hektárnyi földön növelik a talajnedvességet a hófogás módszerével. A helyi pártszervezetek segítségével a szovjet falusi fiatalság igen eredményes munkát végez a téli napokon is és minden képességének lahat- vetdsével azon fáradozik, hogy az új gazdasági évben jeleniős mértékben emelkedjék a mezőgazdasági növé- iivek terméshozamai Román és magyar dolgozó parasztok kollektív gazdasága A Xagyváraift ói 25 kilométerre fefcvő Madarász községben 1940-ben a földreform során mintegy 300 család kozol 1300 hektár termőföldhöz jutóit. 1049 szeptember 11-én 242 család 830 hektár földön kollektív gazdaságot alapított. A kollektiv gazdaságnak megalakulásakor 80 lova, Sö ökre. 7 tehene, 80 ekéje és 9 vető gépe volt. Hiányoztak azonban a meg felélő Utáltok és raktárépületek, sőt a kollektív gazdaságnak még megíeleid irodahelyiségei sem voltak. A kollektív gazdaságot román és magyar dolgozó parasztok alapították meg, akik a »átállni nemzetiségi politikán •lapuló új alkotmány szellemében testvéri szövetségben fogtak hozzá boldog jövőjük építéséhez.. Az állam hosszúlejáratú kölcsönné •egítette a kollektív gazdaságot, a párt krváló aktivistát küldött, a nagyv várad! munkások pedig ünnepnapokon eljöttek munkájukkal segíteni. A madarászi kollektív gazdaság gyorsan fejlődött. Már az első évben két, egyenként 7ő méter hosszú istállót építettek. és az eíső jövedelemel- •«Ztáskor minden tag munkaegységen kim 3.1 kilogramm búzát kapott. Terméseredményeik több mint tOO százalékkal haladták meg a környék egyénileg gazdálkodó parasztjainak terméseredményeit. A fain ktilákjai nem nézték tétlenül a kollektív gazdaság gyarapodását. Cimboráiknak még l!M9-ben sikerült befurakodniuk a kollektív gazdaságba és egyesült erővel igyekeztek az! tönk retenni. 1950-ben a kollektív gazdaság tag jsti már 10 hektáron öntözéses konv- hakertéezetel Cétesílettek és még ugyanabban az évben magtárakat is építettek. 1951-ben a jövedelemelosztáskor egy munkaegység után már 4.8 kilogramm búza ju'ott minden kollektív gazdasági tagra. Bele György kollektív gazdasági tag 20 mázsa bú zát kapott. V kollektív ga/daSag sikerei révre jobban kihúzták a kidákok lába alól a talajt. Évröl-évre újabb kis- és középparaszt- csal&dcík léplek be a kollektív gazda ságba. A kuilá'kok ekkor megkísér"!- lék, hogy nemzetiségi ellentétek, sovi niznius szitása révén bomlasszák nie- a kollektív gazdaságot, de ez a mes terkedésük is csúfos kudarcba fu ladt. 1952 június 3-án nyilvánosságra hozták Vasile Luca és társainak jobboldali elhajlását. Ekkor a ko-lleklfv gazdaságiban is leleplezték a m.'giűí- zódú kwl á kelem eket és cltávolílották őket. A madarászi kollektív gazdaság ro man és magyar tagjai egyforma 'lelkesedéssel, egymás kölcsönös megbecsülésével építik boldog jövőjüket A koleküv gazdaság tagjainak száma 2Í) családdal gy&rapodvtt. vetéslerii !ele pedig 400 hektárral. Az istállókban már 100 ló, 35 ökör, 3ö tejelő tehén és 32 borjú van. 221 juh, 07 myasertés, 35 hízó, 277 hússertés (■> Több tudás — A mezőgazdasági szaktanfolyamok Iránit igen nagy az érdeklődés a Lengyel Népköztársaságban, a termelőszövetkezeti tömegoktatási tanfolyamokon és a továbbképző tanfolyamé, kon több. mint másfél mi 1 tó lengyel paraszt vesz részt. Hétezer előadó mintegy 66 ezer szakmai ' előadást tart ezen a télen. Az elmúl; gazdasági év is bebizonyította. hogy a tanfolyamokon szerzett tudás igen nagy segítséget jeKilcncezcr ó A Szovjetunióban 117 hároméves Iglsőfokú mezőgazdasági iskola működik. ahol a kolhozvtzelők középfokú agronómiái kiképzésben részesüli),ek, Ezeken az iskolákon tanulnak a kolhozéin,ökök. az eluökhe.'ye'- tesek a brigádvezetők és az állat- tenyésztési telepek vezetői. Az iskolában a hallgatók elsajátítják a .eyjfon'osabb agronómiái ismereteket, megismerkedő k a' mlcsurin; tudomány és lc"kivá óbb mozdonzdúeáot szakmunkások ere imán veivel és mun koir.ódszereivel. ősszel zajlottak le s-k baromfi egészül ki az állatállományi. A konyhakertészetet 5 hektárral bővítették ki és az öntözéses kertészkedés 1952-ben 116.000 tej jövedelemét hozott. A kollektív gazda- lúg tagjai közül az utóbbi bárom éviién 23-an építettek maguknak új, egészséges téglaházat. ■A madará.szi kollektiv gazdaság megerősödött. .» ezt elsősorban a pártnak é.s a nép! hatalomnak köszönheti. A párt ébersége.tette lehetővé a ku- lákok leleplzését és eltávolítását, a kommunisták mulattak példát a fel. ajánlások teljesítésében és az élenjáró szovjet agrotechnika vívmányainak széleskörű alkalmazásában. Madarászon román és magyar dolgozó parasztok a társas gazdálkodás útján, kéz a kézben baindmik biztos éptekkel a szocializmus felé. uijiyobb termés Ion; a dolgod parasztság számára. A tanultaikat, átültették a gyakorlatba - ennek eredményeképpen jelentősen emelkedett a terméshozam és az állattenyésztés hozama. Erről a többi között meggyőződtek a gdanski vajdaság dolgo'zó parasztjai is s éppen ezért tömegesen jelentkeztek a szaktanfolyamokra. A. vajdaság 1137 szövetkezeti tagja közül például 900 iár a téli tanfolyamokra. j agronótmiN az iskolában az államvizsgák. A vizsga főtárgyai a kővetkezők voltak: növény termesztés, áliattenyész- <és, a mezőgazdaság gépesítése és villamosítása, valamin! a termelés megszervezése a kolhozokban. Az iskolából több. mint 9000 középfokú képe-itosse! rendelkező ag- .ronómusj került ki a legutóbbi tar. folyam után. A végzett hallgatók visszatérték kolhozukba és a !anu- f;-k fohaszná.ánáva.l eredmény esőbben végzik munkájukat. A MOSZKVA KÖRNYÉKI GORKIBAN, AHOL LENIN ÉLT A sok múzeum között, amely V. I. Leninnek a forradalom hatalmas láng elméjének, a Kommunista Pált és az. első szocialista állam megalapítójának emlékét őrzi, különleges he. lyet foglal el a Moszkva-környéki Gorkiban létesített Lenin.,múzeum. Itt, 30 kilométernyire a fővárostól, nagy parkkal övezett háziban élt. dolgozott és pihent Lenin, életének utolsó éveiben. Húszon,kilenc évvel azelőtt 1924 január 21-én itt dobban; utolsót lángoló szíve. Itt minden Leninre emlékeztet. Lenin, a természet rajongója, nagy kirándulásokat tett a szomszédos erdőbe és vadászott. Gyakran pihent a fehér kőből épült lugasban, ahonnan ebűvölő kilátás nyílik a Parha folyóra. Gorkj falucskára, a mezőkre és ;i ligetekre. A közeli tisztáson egy fa-törzshöz erősített táblácska arról beszélt, hogy Vlagyimir Iljics nem egyszer játszott ezen a tisztáson a falusi gyermekekkel. A központi fasor fehér oszlopokkal körülvett kétemeletes házhoz vezet Itt hólepte orgona bokrok előtt áll egy pad, amelyet vörös kötéllé’ kerítettek el. F.zen a pádon sokszor beszélgetett Lenin Sztálinnal. Sok kiránduló jön ide a szovjet- orszáo minden részéből és,idegen országokból is. hogy meglátogassa a házat, amelyben Lenin élt. Áhítattal lépnek be a múzeum előcsarnokába, csendesen járnak szobá- ról-szobáira sokáig állnak a teli üvegszekrények előtt, amelyek a tör. íénelmi napok emlékeit őrzik. Vlagyimir Iljics, 1918 őszén súlyos sebesülése után érkezett cléőízben Gorkiba. a nép nagy szeretettel vette körül Lement, A vitrinek egyikében őrzik a munkások, parasztok, vörös katonák Leninhez intézett leveleit, amelyekben meghatóan ke- rik Lenint, hogy igvekezzék mielőot felépülni. Itt láthatjuk az 1918 szeptember 1-i „Pravda’-t, s benne a vastag Ijetüs hírt: „Lenin harcol a beteg ség ellen és legyőzi! így akarja a proletariátus, így akarja Lenin, ig; parancsolja a sorsnak!'1 Lenin, a nép lángoló szeretetétií körülvéve lassanként meggyógyul* Még Gorkiban Is dolgozott Ez már 1918 végén volt, A fiatal szovjet köz. társaságot 0 fehérgárdista horda és az idegen intervenciósok tüzér; gyűrűje vette körül. A haza nagy hiányt szenvedett élelemben, tüzelőanyagban és fegyverben. A frontról, a köz ársaság minden részéből láthatatlan szálak vezettek Gorkiba. Lenin, a köztársaság védelmét irányítva, Sztálinnal* együtt dolgozta ki a hadiam vektor terveit, küldte utasításait. :i frontra, ellenőrizte a védelmi lantos rendelteinek végrehajtását, a Vörös Hadsereg,, valamint- az ipari központok és a lakosság élelemmel va. !ó ellátását, kemény kézzel irányította az államapparátust és az ipar munkáját. A megőrzött kéziratok, jegyzetek rendelitek és a távbeszélőn felvett gyorsírói jegyzetek arról tanúskodnak, hogy Lenin behatóan foglalkozott minden kérdéssel. Levelezése Sztálinnal arról tanúskodik, hogy Lenin erős támasza Sztálin volt. akit a harc legveszélyesebb és Legfontosabb pontjaira küldött. Sztálin 1918 augusztus 31.r61 k«V tezeít levele V. I. Leninhez így szól: „Kedves Lenin Elvtárs! Folyik a harc Dél-Oraszországért és a Káspi-tenqérért. Hogy megtarthassak ezt az egész területet (és vari tó lehetőség. hogy megtartsuk), néhány könnyű torpedóim szádra és vagy két tengeralattjáróm van szükségünk Kérve.kérem, romboljon le minden akadályt és köny. nyítse meg, hogy a kért dolgokat azonnal megkapjuk:. Baku, Turke- sztán, Eszák-Kaukázus a miénk lesz (feltétlenül!), ha haladéktalanul tel jesvtí követeléseinket. A fronton kedvező a helyzet, s nem kételkedem abban, hogy még kedvezőbb lesz (a kozákság végkép pen széízüllik). Kézszorítással üdvözlöm kedves és szeretett lljicsemet. Az ön Sztá. Unja.'’ Miután Lenin megkapta Sztálin levelét, áthúzta a megszólítást és a .neki szóló bevezető sorokat, aláírta a levelet és mint utasítást elküldte a 'tfédielmi tanácsba, • hogy vég. rehajtsák a benme foglaltakat. Lenin levelezése Sztálinnal megmutatja a forradalom vezéreinek mély eszmei és személyi barátságát. Lenin Gorkiban nem egyszer fogadott para.s-ztküIdotteket, beszélt a goitklbeli parasztokkal és maga is bement a faluba és felszólalt » falusi összejöveteleken, Gramofon-lemez őrzi Lenin hangját. „Mi „ szovjethatalom” című beszédét. Gorkiban elég sok olyan ember él, aki beszélt Leninnel. Vasz.ilij Sulbin - gorki Vlagyimir Iljics-ko’hoz vezetőségének tagja így beszél erről; „Valóra váltak szeretett tanítónk és barátunk. Vlagyimir Iljics Lenin látnoki szavai. Földjeinket sok trak. tot és más mezőgazdasági gép műveli mug. Mőst már nemcsak a házakban van villanyvilágítás; egyre több munkát is elvégez helyettünk az elektromosság — úgy, ahogy Lenin tlvlárs megmondotta. A kolhoz nagy terméseredményeket ér el és eredményesen íejleszti a kollektív ál- lalteny észt üst. Gorki falura rá sem lehet ismerni. A fakunyhók helyén ma tágas, villannyal, vízvezetékikel és rádióval ellátott házak -állanak. A kolhoztagok gyermekei középiskolában tanulnak. Ez alatt az idő alatt a faluból sok agronómus tanító, mérnök és más szakember került ki. Mozi és klub is van a kolhozban, ahol tudományos és kultúráló- adásokat tartanak, A kolhoztagok te. leviziós adásokat is Iáthatnak a klubban A boldog és kulturált élei. hez a Lenin mutatta úton jutottunk cl.’’ A látogatók nagy érdeklődéssel szemlélik meg Lenin dolgozószobájá. nak könyvtárát. Találhatunk itt enciklopédiákat, útmutatókat, társa- dalim:-'' közgazdaságtani- é9 filozófiai munkákat a mezőgazdasággal és a katonai tudományokkal foglalkozó könyveket; megtalálhatjuk Lenin sa. jét müveit, Gorkij Tolsztoj, Turge- nyev, Krilov Mamin.Szibirjak, CsernisevsKlüj. Plszarjov és mái frök könyveit. Ugyanitt őrzik a munkások, pa. rasztok és gyermekek Leninnek küldött ajándékait. Üvegszekrénybe® látjuk Lenin ruháit: felöltőjét cipőjét, meleg holmiját és vadászfelszerelését. A látogatók szűk belső lépcsőn felmehetnek a második emeletre. Itt van az ebédlő, itt van VIa3yto»r H jlcs dolgozószobája és a hálószoba. Itt minden ugyanúgy van, ahogyan Lenin életében volt. Lenin dolgozószobája. Az ablakul® íróasztal., rajta írókészlet, a toliszái*. amellyel Vlagyimir Iljics Irt, Itt a dolgozószoba csendjében dolgozott Lenin az elméleti cikkeken amelyekben a fiatal szovjetköztársaság fel- építésének első eredményeit összegezte és kidolgozta a szocializmus építésének tervét a Szovjetunióban A dolgozószobából ajtó vez&t a világos sarokszobába, amely Lenin hálószobája volt. Az ágy előtt álló asztalkán orvosságos üvegeket látunk. A szoba közepén kis asztal áll puha karos székekkel. Az asztalon könyvek, köztük Jack London „Az élet szeretető” című könyve. Ezt » könyvet olvasta fel Leninnek felesé ge, Nagyezsda Konsztantyinova Krapszfcaja két nappal Lenin halála előtt, 1924. január 19-én.. Balról a falon naptár függ lesz», kítható lapokkal; napőnta Lenin «za. kitolta le róla a lapokat. Az 1924. január 21 -i lap nincs leszakítva. Ezen a napon, este 6 óra 50 perckor hunyt el Lenin. A föld minden részéből tízezrével jönnek el az emberek Gorkiba. — Len/n eszmél diadalra jutottak, — mondja az egyik bejegyzés a Iá. toga tők könyvében, — wert Lenin ügyének lángeszű folytatója, Sztálin elvtárs vezetése alatt, a szovjet nép Lenin útján haladt és felépítette « szocializmust.. t — Lenin élete, lantradattan harc« az emberiség boldogságáért és szabadságáért, az egész világ dolga, zóinak vezérlő csillagává vált... — írták a népi Lengyelország küldöttségének tagjai' (G, I’uhamoT)
