Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-15 / 12. szám
2 w B Pf, K 1953 JANUÁR IS Népük helyzetéről, a békéért vívott nagy küzdelemről nyilatkoztak a bécsi békekongresszus hazánkban tartózkodó külföldi küldöttei Néhány napja hazánkban tartózkozlk a bécsi békekongresszus külföldi küldötteinek egy csoportja. Aguatemaslai. panamai. kubai, szudáni és mcxicoi küldöttség egytegy tagja nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Max Salazar, * guarömalai általános szakszervezet szervezőtitkára nyilatkozatában többi körött ezeket mondotta: Guatemala dolgozói nehéz körülmények között élnek. A munkások * városszéli nyomortanyákon laknak mert például egy kétszoba-konyhás lakás bére egy segédmunkás égés*, havl, egy szakmunkás félhavi kérésedét emésztené fel. A követelések érvényesítése érdekében újabb és újabb sztrájkokat rendez a munkásság. Külön sztrájkot rendeztek az ímpeiflalizOTu? érdekeit kiszolgáló sajtó ellen 1». Max Salazar végül magyarországi tapasztalatairól beszélt. Kijelentette, bogy Mátraházán, Sztálinvárosban, a Sina-rtelepi állami gazdaságban tett látogatásai még erősebbé tették azt az elhatározását, hogy a jövóben vég keményebben, elszántabban küzdjön népének anyag} és kulturális (felemelkedéséért. Guillermo Sanchez Woe az egyik panamai kórházban, « emellett írói munkásságot is fejt ki. A panamai nép helyzetéről be. őzéit: Panamában üldözés tárgya a béke. vozgalom. Számos írót, akik felemelték szavukat a béke mellett akik a haladás ügyét szolgálják, a fasiszta kormány bebörtönzött. Most újabb, katonai kormány került uralomra, iroely a nép erejétől tartva, igyekünk palástolni Igazi politikáját, jóllehet ez a kormány is teljesen az Egyesült Államok kormányának függvénye. Az é szakamer lka! befolyás teljesen átalakítja a panamai gazdasági életet. Ezután megdöbbentő adatokat közölt az egészségi viszonyokról,. így folytatva: Igen magas a tüdőbajosok ‘zárna. Egész Panamában egy klinika működik, s a társadalombiztosítás, ban részvevők csak ide mehetnek,.» kórházakban már fizetniük kell. Az északamerikai befolyás miatt egyre süllyed a kulturális színvonal is. Úgynevezett „szakértők” árasat- jáfc eí az országot, akik kezükbe kaparintják és eltorzítják a nevelést, az oktatást. A kulturális agresszió ellen szüntelenül folyik n harc a panamai írók is szívósan harcolnak ellene. Magyarországi élményeiről ígynyi. tatkozott: Mint haladó gondolkozásé lró, tudtam az igazat, de a valóság felülmúlja várakozásomat. Nekem, mint írónak, különösen feltűnt, hogy a magyar kormány milyen hatalmas összegeket fordít „ kulturális színvonal emelésére. Rendkívül őrültem, műkor az együk budapesti színház műsorán & nagy klasszikus spanyol író, Lope de Vege darabjával találkoztam. Hazatérve Panamába. beszámolok majd a magyar nép nagy alkotásairól, s ez újabb erőt ad majd további harcainkhoz — fejezite be nyilatkozatát Guillermo Sanchez. Juan Valdez kubai paraszífiatal a következőket mondotta: Kubában a parasztok helyzete rend. kívül súlyos. A földet a nagy föld- birtokosok és az északamerikai társaságok birtokolják. Akik munkát kaptak, azoknak a munkaideje tíz- tizenkét óra. A kubai parasztok nem akarnak belenyugodni nyomorúságos helyzetükbe. Harcolnak az idegen társaságok és a nagybirtokosok földjeinek felosztásáért. A parasztok földért folytatott harca elválaszthatatlanul összeforrott az ország függetlenségéért vívott harccal. A kubai parasztság nemcsak a föl. dérrt küzd — folytatta Juan Valdez. — Nagyon jól tudja, hogy a béke az emberiség legdrágább kincse. A kubai parasztfiatalok nem akarják életüket áldozni az északamerikai imperialisták érdekeiért. A reakciós búr. zsoá sajtó mindent megtesz, hogy elfcödösitse a koreai háború tényeirt. Ennek ellenére a parasztsághoz eljut az igazság hangja. Az én sorsom sok százezer kubai parasztfiatal sorsát tükrözi. Négy elemit végeztem és utána dohányültetvényen kellett éh. bérért dolgoznom. Hat testvérem van még. ök is osztoztak sorsomban. Nálunk egyetemre csak a gazdagok gyermeke! járhatnak. Népem és a magam nyomorúsága tanított meg arra, hogy felismerjem az agrárreform és Kuba nemzeti függetlenségének történelmi szükségszerűségét. Magyarországi látogatásom folya. mán engem elsősorban a magyar parasztok élete érdekelt, A tszcs-k és az állami gazdasáqok megtekintése után látom a különbséget a magyar parasztok boldog élete és ex én hazám parasztjainak nyomorúsága között. Mohamed Gubara szudáni tanító arról beszélt. hogy Szudán népében is egyre fokozódik az imperialisták elleni gyűlölet. A szudániak nem akarnak semmiféle kompromisszumot az angolokkal, követelik az idegen csapatok kivonását. azt. hogy maguk határozhassák meg sorsukat, s fáradhatatlanul folytatják harcukat. Abban az időben, amikor az egyiptomi kormány felmondta az angol—egyiptomi szerződést — ami a szudáni nép körében is örömet keltett — folytatta, — a helyi kormány megbízottai ellátogattak a szudáni városokba, hogy a lakosság előtt megvédjék azt az angol álláspontot, mely szerint ezt a szerződést nem lehet egyoldalúig felbontani. A mi városunkba is érkezett ilyen képvi. selő. Érkezése előtti napon hatalmas tiltakozó gyűlést tartottak a város lakói, megérkezésekor pedig kövekkel, a ..kormány” távozását követelő kiáltásokkal fogadták. A rendőrség sok tüntetőt letartóztatott s magam is, minit a városka poigármesterhe- iyettese, elsők között voltam, akiket elvittek és bebörtönöztek. A szudáni népet azonban nem töriik meg az ellene alkalmazott imperialista ntárj. szerek. A népek bécsi békekongresszusa is megmutatta — folytatta, — mi. Íven hatalmas erőt képviselnek az imperialista elnyomás ellen szabadságukért küzdő, öntudatra ébredi!, elnyomott gyarmati népek. Különös örömömre szolgál, hogy ellátogathattam a népi demokratikus Magyarországra, amelynek 3 békés építő munkában elért hatalmas eredményeiben is a magyar nép szilárd békeakarata nyilvánul meg — mondotta befejezésül, Ruth Rivera mexiooi építész a többi között el- mpndotta, hogy az utóbbi években tovább éleződtek az ellentétek a tár. sadalmi osztályok között Mexicoban. Az országban hatezer milliomos van. A nagy vagyonok összegyülemlésé- Vel párhuzamosan szegényedik a kizsákmányolt nép Rohamosan emelkednek az árak. Az építőiparban pé1- cláuba cement ára több, mint háromszorosára, a vas ára több, mint négy. szeresére emelkedett három év alatt. Különösen a mezőgazdasági foglalkozásúak körében mutatkozik nagyarányú elszegényedés, aminek következtében sokan kivándorolni kény. szerűinek az Egyesült Államokba. A mcxicoi kormány az északanoeri- kai imperia'isták érdekeit támogatja és nem nyújt semmi segítséget a kivándorlás okainak megszüntetésére, A német béketanács határozata Berlin (MTI): A német békebizott. ságból alakult német béketanács Berlinben megtartott első teljes ülésén. amelyen a népek bécsi béke- kongresszusának felhívásaival foglalkozott, egyhangúlag határozatot hozott. A határozat a többi között a következőket szögezi le: J. V. Sztálin decemberi nyilatkozata néhány mondatban a szovjet h ormány megegyezési készségét bizonyító egész programmját tartalmazza Sztálin nyilatkozatát a népek békekongresszusának az öt nagyhatalomhoz intézeti felhívásával összefüggésben kell értékelni. Ez a nyilatkozat újból bizonyságot tesz a [ hogy problémáink békés megoldására és a Németországgal szomszédos ■államok biztonságának szavatolására csak ákkor kerülhet sor. ha a bonni különszerződés és „ párisi katonai egyezmény megbukik és létrejön az a békeszerződés, amely biztosítja Németország egységét, függetlenségét ég demokratikus fejlődését. A német kérdés békés megoldását célzó nemzetközi értekezlet, továbbá a német békekongresszus és végül a népek bécsi békekongresszusa a békeharc három, nagyjelentőségű, eredményes mozzanata volt. Ezek a tanácskozások megmutatták hogy szovjet politika békés szándékairól. 1 a nagyhatalmak megegyezéséhez a Niost az Egyesült Államokon a sor. hogy világos választ adjon. Németországgal kapcsolatban a né. oel; békekongresszusa megállapította. népek megegyezésén át vezet az út A német népnek tettekkel kell bebizonyítania békevágyát, akkor a béke kívánságból valósággá válik. Butler angol pénzügyminiszter nyilatkozata a Szovjetunióval folytatott kereskedelemről London (MTI): Butler pénzügyim:- itiszter hosszabb nyilatkozatot adott' a „US News and World Report” c. amerikai lap tudósítójának. A nyilatkozatban a pénzügyminiszter többek között ezt mondotta Anglia Kelettel folytatott kereskedelemről: A szocialista országokkal folytatott kereskedelmünket atlanti szövetsége, «einikkel kötött megállapodásaink korlátozzák:. De ha nem kapunk más forrásokból megfelelő szállítmányokat és fizetni sem tudunk értük (és ez nagyon fontos korlátozó feltétel, mivel a más forrásokból származó «állítmányok a legnagyobb valószínűség szerint dollárokba kerülnének) úgy a vasfüggöny mögül kapott im portjainkról csak gazdaságunk és élelmezésünk súlyos kárára mondhatnánk le. Ha azonban megkaphat, juk ezeket a szükséges importárukat 2 Szovjetuniótól, hajlandóknak keli lennflnk arra, hogy ezek ellenében olyasmit adjunk a Szovjetuniónak, amit kapni akar. A Daily Worker a pénzügyminiszter nyilatkozatának ezzel a részével kapcsolatban ezeket írja: Angliának, hogy lennmaradhasson es kilábalhasson külkereskedelmi válságából, sokkal több árut kdl külíöldön eladnia és ennek ellenében olyan 'árukai kell kapnia, amelyre szükség van. Ezt nem érhetjük el. ha nem folytatunk sokkal nagyobb méretű kereskedelmet a Szovjetunió, mil. 1951-ben egymillió tonna szovjet gabonát vásároltunk, míg 1952- ben csak kétszázezer tonnát. Ez az utóbbi mennyiség azért ilyen kicsiny, mert Anglia rendszeresen kibújik a már leszállított szovjet gabona vételárának kiűzetése alól. Kényszeríteni kelt a kormányt annak bevallására, hogy nem teljesítjük kereskedelmi kötelezettségeinket a Szovjetunióval szemben, ezért kapunk kevesebb szovjet gabonát“ — írja a többi között a Daily Worker. Ha kölcsönösen előnyös hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményt ajánlanánk a Szovjetuniónak úgy az bizonyára venne angol textiláru- kát és más dolgokat is, ha hajókat, villamosberendezést és szerszámgépeket is kapna Angliától. Az angol kormány azonban korlátozza a kereskedelmet a Szovjetunióval Amerika parancsára. Nem a Szovjetunió, hanem mi. angolok szenvedünk keservesen, ha ezen a hely. tétén nem változtatnak idejében." J. V. Sztálin fogadta Szun-Csin-Lin asszonyt és Kuo Mo-Zsot Moszkva (TASZSZ): Január 13-án J. V. Sztálin beszélgetést folytatott Szun Csin-Lin asszonnyal, a Kínai- Szovjet Baráti Társaság ale'.nökével és Kuo Mo-Zso-val, a Kínai Békebi- zorttság elnökével „ Kínai Tudományos Akadémia elnökével. „Men'siik meg a Rosenberg- házaspári!“-nap Francacrszágticn Paris (MTI) A francia dolgozók kedden ..Mentsük meg a Rosenbere- házaspárt !“-nap keretében fokozták erőfeszítéseiket az amerikai osztályúi rőság állal haláiiraitélt házaspár megmentése érdekében. A párisi ame. rikai nagykövetségen egymást követ- 'ék a párisi kerületek, üzemek és i töraegszervezetek delegációi — mielyek tömeges aláírásokat tartalmazó íveket adlak át. Az ivek aláíró1 követelik a Rosenberg-házaspár ellen hozott halálos (léiét megváltoztatását \ francia bányászok szakszervezet' szövetsége közvetlenül Truman elnököt hívta fel, hogy részesítse kegyeimben a Rosenberg-házaspárt. A francia frók és művészek nagycsoportja közös táviratot küldött Truman elnökhöz Rosenliergék érdekében. ILJA ERENBURG. Ilja Erenburgot, egyik legkiválóbb és legtehetségesebb szovjet írót nemzetközi Sztálifn-békedíjjal tüntették ki. Ez igen megtisztelő, de amellett megérdemelt kitüntetés. A földkerekségnek nincs talán olyan része, ahol ne ismernék Erén- burgot. az egész világ békéjének ezt a merész, szenvedélyes és aktív harcosát. Hja Erenburg egyik? a legidősebb szovjet íróknak. A Nagy Honvédő Háború idején irt publicisztika: műveit az egész nép tisztelete és scze. retet« övezte, ö írta a „Vihar” és „Kilencedik hullám” című regényeket, Erenburg egész írói munkássága, közéleti—'békeharcosi — tevékenysége közü l áll minden becsületes emberhez. Ilja Erenburg szovjet író egyike azoknak az embereknek, akiknek aprólékos és önfeláldozó munkája elősegít; a világ népei közötti barátság megszilárdítását. Ilja Erenburg közvetlenül a háború befejezése után a következőket írta: , Hazaszeretetünk nem távolított el bennünket a többi népektől. Egyáltalában nem. A háború esztendeiben még erősebben éreztük ázt a testvériségét, amely egyesíti a munka, a szabadság embereit. Tudjuk, mit éltek át a fasiszták kezébe került népek, s harcosunk könnyen megértette a lengyeleket, szerbeket, vagy cseheket, de szavak nélkül megérti a franciát, norvéget és görögöt Büszkén tekintünk a mauzóleumra, ahol Lenin alussza álmát: Sztálin teljesítette esküjét, megmentette a hazát és a békét." Ahol a béke megőrzéséről, a népek közti köl'csönös megértés- ered- nysiről van szó, mindenütt lehet hallani Ilja Erenburg lángoló szavait, amelyek éles kardként vágják az el. lenséget és barátján támogatják a barátokat. Erenburg járt Amerikában. Angliában, Franciaországban. Németországban, a skandináv államokban és a népi demokratikus országokban és mindenütt vannak barátai. Csak látni kellett volna, hogy milyen lelkesedéssel fogadják a világ népeit kép. viselő küldöttek a békekongresszuso. kon és konferenciákon Ilja Erenburg megjelenését. Hinduk és kínaiak, franciák és németek, brazíliaiak és chi'eick sietnek kezetszorítánj vele... Ilja Erenburg olyan kiváló írók és bókeharcosok barátja, mint Pablo Neruda, Louis Aragon, Nazim Hikmet Jorge Amado. Míg 3 Nagy Honvédő Háború napjaiban a Pravda és a Kr aszna ja Zvjezda című újságokban gyakran lehetett olvasni Ilja Erenburg rövid cilkkeit, amelyek tőnkre, zúzták az ellenséget és az agresszo- rok fölötti' győzriemre hívtak fel, addig most a békeharcos frónak, a lánqoiószavú szónoknak minden mon datát n világ dolgozói iránti nagysze. rű szeretet és egy új háború gyúj. A BÉKEHARCOS togatóival szembeni égő gyűlölet tölti meg. A nemzetközi Sztálin-bókedíjat ab. ban az időben ítélték oda Ilja Eren- burgnak, amikor a népek bécsi béke-kongresszusa befejezte munkáját. Ennek a nagyszerű béketestületnok szónoki emelvényén elmondott be- szedek közül igen sokáig em ékezetes marad Ilja Erenburg felszólalása Erenburg a következőket mondotta: A nagy folyók észrevétlenül, kis patakokként törnek elő a tőid mélyéből. Száz és száz patak és folyó siet telijük és végül n hatalmas folyamok már egész szárazföldeket szel. nek át országokat kötnek össze egymással. emberek millióinak életét változtatják meg. Ehhez hasonló a mi mozgalmunk is, amely méltatlankodó szívek mélyén született, " de gyorsan nőtt, s most immár átfogja századunkat, összeköti a népeket. — •< Soha ilyen mozgalom nem volt a történelemben. Az a magas testület, amelyhez most szavaimat intézem, nem ilyen vagy olyan eszme híveit képviseli nem is kormányokat képvisel — amelyek sok országbajt átmeneti vagy véletlen jellegűek, — nem,, ez a testület a Népek Kongresszusa, a népeké, amelyek különböző módon élnek, amelyeket különböző eszmék lelkesítenek, de amelyek valamennyien torlqszt akarnak emelni „ háború útjába.” A Szovjétunió minden népe egyet- ’ ért a szovjet fró e szavaival. Ilja Erenburg, jól ismeri a szovjet emberek gondolatait és vágyait, pontosan kifejezésre juttatta azokat. Széles és beláthatatlan a béke hí. veinek és védelmezőinek óceánja, végtelenek horizontjai, hatalmas az egyesítő ereje. Ebben az óceánban elmerülnek a háborús gyújtogatok, elmerülnek azok az emberek, akik sötét terveik segítségével újabb háború vérözönét akarják a világra zúdítani. Francia dokkmunkások, ruhrvidé- ki kohászok, arizonai farmerek ugyan arra gondolnak: a békére. Sokuknak szavai egybeömienek „ békemozgalom élén álló bátor emberek szavaival Ilyen ember Ilja Erenburg, a közéleti férfi, a szovjet író is. Számunkra, szovjet írók számára igen örömteli esemény, hogy irótársunk nevét ilyen jól ismerik és annyira becsülik a világ haladó gondolkodású emberei. Meg vagyunk győződve arról, hogy a béke barátai a világon mindenfelé osztják örömüniket. Uj sikereket, egészséget kívánunk Ilja Erén burgnak. sok erőt kívánunk, hogy továbbra is résztvegyen az egész vi„ lóg békéjéért vívott további győzelmes harcban, Anatollj Srofrouov szovjet író. Bordeauxban megkezdődött az Oradour-Sur-Gíane-i gyilkosok pere Pária (MTI): A bordeauxi katonai bíróság előtt megkezdődött húsz volt SS-altiszt és katona bűnpere, A vádlottak résztvettek az 1944. évj Ora- dour-Sur.CÍane-i tömeggyilkosságban Oradour faluban a Délnyugat-Fran- ciaországból visszavonuló SS-bandi- ták a templomban összegyűjtötték a falu lakosságának nagyrészét és a templomot rájukgyújtották. A tömeggyilkosságnak 646 ember esettál. dozatul, közöttük 267 5—12 éves gyér m’ek. Azok az SS-tisztek akik elsősorban felelősek az Oíadour-Sur-CTane-1 ‘ömegigyílkosságért, azóta is büntetlenül é veziir az amerikai hatóságok és Adenauerék védelmét Németország amerikai megszállási övezetében. A bordeauxi katonai bíróság előtt tehát nem a. főbűnősök állanak, hanem olyan volt SS-katonák, és altisztek akik résztvettek a vadállati tömeggyilkosság végrehajtásában. A vádoltak védői arra hivatkoznak, hogy az SS-príbékek csak a „parancsnak engedelmeskedve” vettek, részt Oradour lakosságának lemészárlásában. Az elzászi származású volt SS-ek védői védenceik számára azt is igye-. kéznek enyhítő körülményként felhozni, hogy állítólag erőszakkal sorozták be őket az SS-alakulatokba. Ezen az alapon az ügyvédek azt javasolták, hogy az elzászi származó- sú vádlottak ügyét különítsél: el a németszármazású vádlottam ügyétől. A bíróság elutasította ezt az indítványt, [kivégeztek három spanyol hazafit Barcelonában Páris (MTI) A „L'Humanité" közli, hogy Barcelonában Franco parancsára kivégezlek három spanyol hazafit: Fernandez Gonzaáz-t, Jorge Oset Pa- lacio-t és Jósé Avdlino Cortez-t. A három hős antifasisztát múOt év szeptemberében katonai bíróság ha’ólra ítélte hamis vádak alapján. Ismeretes, hogy a francoista hóhérok mondvacsinált ürügyekkel igyekeznek örvényes látszatot adni Franco fa úszta diktatúrája törvénytelen gyű kosságainak. A koreai-kínsii népi erők decemberben több, mint 14.100 ellenséges katonát tettek harcképtelenné Koreai arcvonal (Uj Kína): A koreai—kínai népi erők 1952. decemberében több. mint 14.900 ellenséges katonát — 5880 amerikait. 388 ango.l és 8720 liszinmaoistát — tettek harc- képtelenné A műit év decemberében a népi erők légvédelmi tüzérsége és légierőinek alakulatai 176 ellenséges re. pülőgépet lelőttek, 348-at pedig megrongáltak. Ugyanezen idő alatt » népi erők alakulata; megrongáltak, illetve elpusztítottak 84 'ellenséges harckocsit, 103 járművet és negyven, hét tüzérségi löveget. valamint elsüllyesztettek két ellenséges hajót Hatvanhárom könnyű- és nehézgép- ouskát 351 pus-kát, hét rádiókészülé- Ígért, hét rakétavetöt, két csőszájfékes puskát és egyéb hadianyagot zeák- méLnyoLtak,
