Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-15 / 12. szám

ms JANUAR 16 NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÄRT ÉPÍTÉS » A szilágypusztai állami gazdaságban a íejlődés gátja, a bírálat eimomása „A légi és az új, az elhaló és löclésünk alapja. Ha nem vesszük ész leiestm, ahogyan bolsevikokhoz illik, akkor elzárjuk magunk előtt a iejlő ladni. S éppen azért, mert előre a Ica áalnii önbírálatot egyik legfontosabb nincs haladás, anélkül nincs íejlődés" A szilágypusztai állami gazdaság ebben az évben scan teljesítette azo­kat a feladatokat, amelyeket dolgo­zó népünk joggal elvárt tőle. Külö­nösen szembetűnő a gazdaság rossz munka j„ az őszi mélyszántás és siló. zás területén. Egyes dolgozók fele­lőtlensége és nem utolsósorban a be­épült ellenség aknamunkája követ­keztében hetente általában két bor. jú elpusztul, ami veszélyezteti állat- tenyésztési tervünk teljesítését. Hogy ezek a hibák és hiányossá­gok egyáltalán előfordulhattak és előfordulhatnak, felelős a gazdaság pártszervezete is. Ha a pártszervezet helyesen látja el feladatát, ha helye­sen valósítja meg a pártellenőrzést, * «zilágypúsztál állami gazda-ág. an­nak ellenére, hogy az osztályidegen /elemek jelentős befolyásra tettek f Szert a gazdaság életében elkerül­hette volna a hibákat és teljesítette ■»olna tervét. A pártszervezet életét azonban gúzsba köti az a szellem, «mely száműzi a gazdaságból az elv. társi bírálatot, a hibák bátor feltá­rását, ami éket vert a pártszervezet tagjai közé. A bírálat elfojtása — «kár nyílt, akár burkolt, akár eny­hébb, diplomatikusabb. akár durva formában történik — mindenképpen párt ellenes, népellenos cselekedetet, f-niély súlyos károkat okoz. — ezt mutatják a gazdaság ..eredményei.'’ . Je'ena elvtárs, a gazdaság párt­titkára szerint a pártszervezet azért bem tudja ellátni feladatát, mert a Kommunisták nem mutatnak példái a? in akarnak fejlődni, nem tanulnak nem olvasnak és nem bírják a kri­tikát. NézrnüK sorban Jelena elvtárs megállapításait! „A kommunisták nem mutatunk példát.” Jelena elvtárs ezen megál- mpitás.;, enyhénszólva nem felel meg « valóságnak és a párttagság teljes aeniismerósén. vagy félreismerésén alapszik, A párttagok, .többsége igen­példái mutat a munkában. Néhány Perces gondolkodás után Jelena elv- tfcs maga is rájött arra, hogy van­nak. még pedig szép számmal kom­munisták, akiket bátran oda lehet állítani példaképnek a gazdaság dol­gozói elé: így például Gertner eiv- 'írs építészeti brigádvezetőt, Her- manszki Péter elvtárs könyvelőt, Tö- rók Kálmán elvtárs növénytermesz- fésl brigádvezetőt. Nem lehet mondani azt sem, hogy 8 kommunisták nem érzik sajátjuk­nak a gazdaságot Az újítások, ja­vaslatok nagy száma, amelyeket ép­ben a kommunisták nyújtanak be a* ellenkezőjét bizonyítják. Hogy «gyet említsünk: a darálót, amelyet Jelena elvtárs és Gertner elvtárs együtt, terveztek, többezér forint meg­takarítást jelent évente. Azt állitja Jelena elvtárs hogy a Párttagok nem akarnak fejlődni. Hi­vatkozott is arra, hogy „ pártoktatás, han részvevők száma 18-ról 10-re esőkként. Kétségtelen, vannak párt­tagok, mint például Gamos eivtárs aki nemcsak magánéletében, hanem az oktatásban sem mutat példát, aki Szívesebben kártyázik, mint tamil, ennek ellenére is azt mondhatjuk, hogy a kommunisták többsége rend­szeresen képezi magát. Vagy nem ezt mutatja például az, hogy jelen, leg is 35 könyvet olvasnak a dol­gozók? A kommunisták fejlődése azonban a tömeg szervezetek javuló munkáján ’* lemérhető. Az a lény, hogy a szakisra: i vezet rendszeresen értékeli a útunkaversenyt, amióta 1-Iabling elv. jáís visszajött az iskoláról, maga ’« azt mutatja, van fejlődés. csak észre kell venni. Mi az oka annak, hogy Jeleita «Ivtárs nem vette észre azt az egészséges magot, * fejlődésnek azokat a csíráit, ame. Vtkre bátran építhetett volna? * Jelena elvtárs azt mondotta, a Párttagok nem bírják a kritikát, valóban ez a helyzet? Nem. A januári ünnepélyes tagkönyvki- ^ztó taggyűlésen Jelena elvtárs tit- hári referátumában ..alaposon meg­mondotta a magáét” a tagoknak. — jmdkor azonban a tagok is el akar­jak mondani, ami a szívükön fe- mikor «orra kezdték kitereg.t­keletkező közötti harc, ez a mi lej­re s nem tárjuk lel nyíltan és becsiL munkánk fogyatékosságait és hibáit, dés útját. De mi előre akarunk ka­runk haladni, a becsületes és íorra- íeladatunkká kell tenni, - Éneikül — tanítja Sztálin elvtárs. ni a pártvezetőség hibáit — Jelena elvtárs a taggyűlés ünnepélyességé­re hivatkozva — bezárta a gyűlést Nem vitás, a tagság bírálata erő­sen személyeskedő jelleget öltött, de Sztálin elvtáns arra tanít: hacsak öt százalék igazság van is a bírálatban, azt is meg kell fogadni. Abban pe­dig, hogy a bírálat a gazdaságban ennyire elfajult — a párttitkár elvtáns is hiibás. Jelena elvtárs sokat és éle­sen bírál — amj helyes, de ugyan­akkor megfeledkezik a dicsé résről pedig az egyik ugyanolyan fontos, mint a másik. Még csak igen kevés­szer fordult elő, hogy a dolgozók, a párttagok bírálatát a gazdaság veze­tősége, avagy a párttitkár elvtárs ré­széről alapos, őszinte önkritika kö­vette volna. Annál többször utasítot­ta vissza a bírálatot Jelena elvtárs. Még csak igen kevésszer fordűlt elő, hogy a párttitkár elvtárs a munká­ban kitiint dolgozókból tagjelölteket nevelt. De ainnál több példa van ra. hogy apró-cseprő ügyek miatt hó­napokig halasztja a tagfelvételt. Meg kell állapítani, hogy Jelena elv társ igen sok tekintetben kiváló munkát végez. Jól látja ej munkakö­rét és nem egy esetben az ö ébersége mentette meg népgazdaságunkat sok- ezerforintos kártól. Sokkal szebb eredményeket érhetett volna el a pártszervezet, ha Jelena elytárs nem elszigetelten áll ha nem idegenítette volna el magától a bírálat el gg.in fogadásával az elvtársakat. Mi tehát a feladat? ■Balga hiedelem — mondotta Ma­lenkov elvtárs, — hogy az alulró' jövő bírálat önmagától, spontán mó­don is kifejlődhet. Az alulról jövő bírálat csak akkor fejlődhet ki és ölthet nagy arányokat, ha mindenki, aki egészséges bírálatot gyakorol, biztos benne, hogy szervezeteink tá­mogatják. hogy a hiányosságokat, amelyekre rámutatott, valóban meg is szünteti." A legelső feladat tehát kijavítani azokat a hibákat, amelyek­re az elvtársak felhívták a párttitkár elvtárti figyelmét. Ez azonban még nem elég: Jelena elvtárs feladata, hogy a helyes bírá­latra, a hibák bátor feltárására nevelje a dolgozókat, a párttagokat Ehhez megvan a lehetőség, csak bátran fel kell használnia a ma még csak papíron létező népnevelőket és DISZ -zervezetet. .'Minél szélesebben bontakozik ki az önbírálat és az alulról jövő bírá­lat —- mondotta Malenkov elvtárs, — •innál teljesebben érvényesül majd népünk alkotóereje és eni sgiáju, cm- >tál erősebben fejlődik és T erősödik majd a tömegekben az az érzés, hogy az ország gazdái." Erre pedig a Hi- nőévi terv sikeresebb teljesüléséhez különösen szükség van a szilágypusz- 'ni állami gazdaságban. BáJing József BÍRÁLATUNK NYOMÁBAN: „Előkerültek“ már a készíti kulákok, de a harcot ellenük totáhb kell fokozni l A „Dunántúli Napló” november KK számában cikket közölt a keszűi tanács munkájáról, a tanácselnök: Kisfarkas Nándor megalkuvó maga­tartásáról. A cikk megállapította, hogy a községben sorra men lesi lelt ók a . kulákokat, hogy a kulákok ,,intéz­ményesen” szabotálják az állami rcn- deleteket, hogy az cfllenség^s eleme­ket senki sem vonja felelősségre' és így azok egykönnyen kiterjeszthetik befolyásukat a becsületes dolgozó pa­rasztokra is. Bírálatunk megjelenése után néhány nappal 27-én. a pécs> járási lanács elnöke, G. Nagy Zslg- mond elvtárs levelében igazolta cik­künk megállapításait és közölte, hógy a párt parasztpolitikáját megsértő, a rendelet ekei sémin Sieve vő, hivatali hatalmával visszaélő Kisfarkas Nán­dort azonnali hatállyal felfüggesztet­te és megindította ellene a fegyelmi eljárást. Mutatkoznak eredmények A cikk és a levél leközlésc óta .d-. telt hosszabb idő, közel két hónap alatt már számos eredmény mutat­kozott Keszüben-r mind a tanács mun­káját, mind a pártéletet tekintve. A község népe, a járási pártbizottság és járási tanács, valamin! a készül ta­nácstagok és párttagok bátran alka'- mazzák Malenkov elv-társnak, a Szov­jetunió Kommunista Vártja XIX. kon­gresszusán elhangzott szavait: „...az ellenőrzés eredményeinek megfolejíieii távolítsuk el a rossz, alkalmatlan, elmaradott, lelkiis­meretlen funkcionáriusokat, s vált­suk fel őket jobb, alkalmasabb, élenjáró, becsületes emberekkel...'1 Malenkov elvtárs útmutatása nyo­mán már nincs a tanács élén az op­portunist:! Klafa (kas Nándor. mftr szemináriumot, politika,i iskolái sein vezet. A példát nem mutató, a be­adásban elmaradt, tehetetlen, népsze- -ütlen Dobos Miiliálvn», párttitkári is ’eviVitoíta a taggyűlés és helyébe a község fiatal tanítóját, Keszthelyi l.ajos elvtársat választották meg. V ku.'áikok száma is „megszaporo­dott”. Nem becsületes dolgozó parasz­tiéból „csinált” a tanács kulákokat, liánéin a volt tanácselnök által men­tesített kizsákimányolókat, kupeceket. basaparasztokat kezelik úgy, ahogyan megérdemlik. A két Bernícs István, a nagyszájú, agresszív, fenyegetödző özvegy Néma Ferencné idén már néni a Kisfarkas-féle kedvezmények“ és meniességek alapján fizetik adójukat, beadásukat — a dolgozói parasztok terhére — hanem úgy, ahogyan azt a törvény dJőírjia: progresszív kulcs szerint, A többi kulákgyanus személy ügyében a járási tanácstól várja a döntést a község népe, Keíeafi Ru- dolfné .ügyében nem kétséges mi le;' ■i döntés: a kulák kulák marad akkor is, ha szétirja földjét. Az eddigiek szerint •> községben a cikk megjelenése után, a tanácselnök ‘eváltásával alapvető változás követ kezelt be. A változást nem is lehet tagadni. A fetlbáborodoit dolgozók ki vetették maguk közül az oda nem illő elemeket és az é’ct visszatért medrébe. De vájjon megjavult-e a beadás? Nem túlságosan,! Vájjon nőtt-e a párttagok, kommunlslák harc­készsége a községben? Nem észreve­hetően! Vájjon növekedett-e a kom­munisták példamutatása Kész üben? Egyáltalán nemI Vájjon harcosabb-e a Kisfal-kastól megszabadult tanács? Bizony nemi így hál nem m ndhab juk, hogy a községben beállott válto­zás valóban alapvető fordulat voll. De nézzük részletesen az egyes kérdése­ket: Torolják meg a bírálat elfojtását A kulákbarát tanácselnök leváltása után, az elkövetett súlyos mulasztá­sok, kötelezettségszegések és vissza­élések után is tagja maradd pár­tunknak. A párttagok ez ellen ne*u emeltek szót. De az eg>e Tanczi Já­nosáé e'-vlársnő kivételével a párt­tagok, kommunisták az ellen sem emelték fel szavukat, hogy a kicbru dalt VB-elnök felesége, Kisfarkas Nán- dorné egészen „simán”, minden fctlc- lösségrevonás nélkül megverhetett egy idős asszonyt, Vidákovics elvtárs- nőt, mert férje „lebukását” neki tud­ta be. De ha így is lenne: ha valóiban Vidákoviesué emelt volna panaszt a terrorisztikua, kutákmentö tanácsel­nök etilen, hát hagyhatnék, hogy a bírálatot a szó szoros értelmében tgyoniüssék Keszüben? Hát ©ltürlie- tik-e a község kommunistái, hogy egv dolgozó parasztasszonyt — csu­pán mert bírált — a nyílt utcán, fé­nyes nappal megverjenek? Vájjon ho­gyan fejlődik ezek után a községben a bírálati szellem? Vájjon felveiik-e a dolgozók a hibákat, ha látják, hogy bírálatuk után nem részesülnek a párt részéről védelemben?! Kcsziüben is vannak a pártnak képviselői, Ke­szüben is dolgozik a pártszervezet és ahogyan a magva ri nép rendőrsége megindítja majd Kisfarkasné ellen az /járást, úgy meg kell indítania a pártszervezetnek is a «fegyelmit a párt fegyelem ellen súlyosan vétő Kisfar- k:is Nándor és felesége ellen — olyan értelemben is hogy rnegérdemli-c a volt tanácselnök és felles égé a meg- 'isztelő párttag cím.etl Szűnjék meg a tBuácson u/ opportunizmus A tanács sem eléggé harcos. Cik­künk megjellenése után özrvegv Néma Ferencné, — aki előzőleg k/lkergbtte az. elszámoltató bizottság tagjait és szennyes hangon fenyegctöd/.ött — behozott a gyűjtőhelyre hat mázsa kukoricatartozása fejeiben 28, azaz huszonnnvolc kilogrammot. Pedig még van bőven kukoricája. November­ben még 15 zsák morzsolatlan tenge­rije hevert a padláson, A tanács azon ban nem mereite fel a kulákasszonv- iiyaC a kukoricát, hogy kiegyen'lfttesse veile adósságát. „Kell neki, hiszen szerződéses disznót hizlal...” — mondja a tanács VB-titkára — igen helytelenül, a kuíák mellett érvelve. Egyenlítse ki előbb a kulák államunk ráüti tartozását, azután hizlaljon a? '•Idugolt magból! Ha pedig nem akar­ta előszedni a „tartalékot'1, akkor vá sánCja meg a takarmányt! A dolgozó parasztokat azonban ne érje hátrány azért, mert özvegy Néma Ferencné- iiek és a többi ku áknak nem oéz a tanács eléggé a körménél A készül tanács dolgozóira tehát még minidig vonatkoznak Rákosi elv ársmak az országgyűlés december lő-i Hősén elmondott szavai: „Dolgozó parasztságunk luizabe- adáisi kötelezettségét november végéig 99 százalékra teljesítette. Ezzel szemben erősen lemaradt a kulákok teljesítése, ami arra mu­tat, bogy a tanácsok munkájában még mindig sok a megalkuvás." Rákosi elvtárs idézett mondásának második része vonatkozik a készül tanácsra. Az első részt azonban nem lehetne maradéktaianul alkalmazni a kesziii dolgozó parasztokra. Keszüben ugyanis — annak ellenére, hogy a be­adást államurvk jelentékeny mérték­ben mérsékelne — számos dolgozó paraszt nem teljesítette kötelezettsé­gét. Joggal következtetjük ebből, hogy a párttagok példamutatásában hiba van! A pártszervezet négy dolgozó paraszt tagja — Dobos M.hái!vtté, Szondi Páll, Molnár Lajosné és Sza lat István — egytöl-egyig tartoznak államunknak. Szálai István példán! még mindig nyolc mázsa búzával adó- > sa a niópnek és ez a „példamutatás“ átterjedt a pártonkívüGi dolgozó pa­rasztok egyrészére i». Neveljenek új párttagokat Rákosi elvtárs mondottá pártunfo második kongresszusán: „Fokoznunk kell pártunk elméleti . színvonalát, fegyetmét, a példa­mutatást, az áldozatkészséget, * bátor elszántságait. Hadat kell üzennünk a megalkuvás, a gyáva magatartás minden meguyilvánu. lásának!" Keszüben is fokozni kell! az újjá­választott pártveziMflségnok a pártta­gok példamutatását, harcosságát, ál­dozatkészségét, fel kell számolnia a mar-már meggyökerező megalkuvó szellemei. Ez azonban nana megy gyorsan és nem megy önmagiátóf. A pártszervezet jelenlegi ősszel ételében sem alkalmas arra, hogy alapvető változásokat hozzon létre a falu éle­tében. Négy dolgozó paraszt és 12 al­kalmazott — ez a párttagság szociális összetétele. Nyilvánvaló, hogy a munkában, beadásban, áldozat- vállalásban és kötél esség teljesítés­ben élenjáró dolgozó parasztoknak n pártba való bevonásával lehet csak Keszüben tartós, jól meg­alapozott eredményekre számítani Lőrincz István (39 szám), Kelemen Sándor és még lehetne sorolni, -hány dolgozó paraszt jár élen a beadásban., munkában. Közülük kelt újabb párt­tagokat nevelni, közülük kel'l az új tanácselnököt is megválasztani, velük kell megvívni Keszüben az osztály- ell’enség, a kispolgári előítéletek és nézetek eLleni harcot, a harcol a több termésért, magasabb hozamért, n dol­gozók jobb és szebb életéért, a közös gazdálkodásért. Ebhez a harchoz pétiig adjanak a készül pártszervezet és tanács felette» szervei •— a járási pártbizottN, » és járási tanács — több segítséget az eddiginél « község dolgozó népének- Garami László KIRE VIGYÁZ AN T A L? A furcsanevü katona, brp An­ti. nagyszülei akkor kerültek hazánk ba. pontosabban Pőcsre. mikor n pécsi erőmű és víllanytelep épült Srp elvtárs édesanyja akkoriban még csak négy éves vo'.t és akár. csak szülei, hamarosan megbarátko­zott az új környezettel, az. új pajtá­sokkal, az új nyelvvel — egyszóva az új hazával. Fia Srp Antal már csak neve után tudja, hogy ősei valaha a cseh hegyekben éltek, hogy rokopai taiáp. még most is ott dol­goznak. Srp eivtárs most katona, méghoz­zá nem Is akármilyen. A jók között is legjobb, azért lett lisztiisko'.ás. ~ Nem váratlan új dolog ez, hogy tisz' 'esz belőle. — Négy évvel ezelötf, — mikor a bányában, SzóchrnyLaknán dolgoz­tam. — már gondoltam rá, hogy je. lentkeZem u Kossulh-akadéniiára ... — t\ meg n.m valósult terv után egy sóhaj is száll, y- ' Ha jelentkezem, akkor ma már tiszt vagyok! De sebaj, ha később is. de így is tiszt lesz Srp elvtárs. A rég: vágy tehát végül valóra vá'ík Régi vágy... Mert hiszen nem csak négy évvel ezelőtt gondolt ő arra, hogy katona, tiszt lesz. hanem méq előbb is. De hiába faggatják: ,.Talán már gyerek­korodban is a kard, meg puska után kéretőd dél?" s fel bot bizonytalan­— fiái hiába gondolt volna ra az ember akkor... New belől link ‘ettek annakidején, az én gyéréi koromban a tisztek! Ef viszont igaz. Srpné a Sterk-téle cementgyárban dolgozott. Tüdeje megszenvedte a port. mellhártyája .enőtt, ö maga megrokkant, de műt ’■örődött Sterk úr egy munkással? Különösen egy növel! Még panasz­kodnia sem 'Jelieteti mert hamaro­san megmutatták az „elégedetlenek­nek” a kaput. A kis Anti csak hat iskolát végzett hat elemit, azt is úgy-ahogy, hiszen cipő nélkül hogyan jár; vo'na télen a „suliba”?! Otthon i hideg szobában ülve talán csak legszínesebb álmában képzelte ma­gát katonának vagy tisztnek, aki nagyot suhint azokra, akik édesany­ja betegségét okozzák: az urakra. A felszabadulás után már család- fenntartó volt Srp t’Jvtárs. Do'g-ozot; a bányában, jó fizetést is kapott. Er­re az időre szívesen emlékszik visz- sza. nem úgy. mint az azelőttire. NapróLnapra szebb lett az éle­tünk Vágtunk disznót, jutott cipőre, ruhára is. könnyebbé vált az élet... De. nem csak Srp Antalnak válto­zott meg és szépül napról-napra az élete. Mikor újév előtt szabadságon volt, felkereste unokabátyjáit. Síp Emil vájárt. Unokabátyja már nem Srzsébetrte'epcn lakott ekkor hanem U'meszesen A nemrég elkészült ba- nyászházak egyikében kapott szép. minden kényelemmel felszerelt la. cast. — V) lakás, új bútor. . csodál, kozott belépésekor Srp Antal, mert rokonai vagy 7000 forintért új be­rendezési is vásároltak — Dehát telik is egy sztahánovis- tának. — Téged is szA’pcn felruházlak -- nézett végig tisztiiskolás új szép ruhába öltözött öcc.-én Srp Emil. — De azt hiszem, jobb lett volna, ha katonáskodás helyett Inkább anyád­ra vigyázol.' Nem szólt erre Srp eivtárs egyet len szót sem. Arról beszélt, hogy hogyan segítik a tiszti iskolások a bányászokat. Mert mióta' tisztilsko- .ás növendék, kétszer járt a bányá­ban: egyszer István-, máskor Ferenc- aknán Különösen az utóbbira em­lékszik szívesen:' — Milyen szép volt... Mikor ki­jöttünk. az ut törőzenekar felköszön, tritt bennünket, a bányászokkal együtt:' első lett az akna. Igv kerüli rá a Béke-akna cím is... Igaz. hogy megdolgoztunk érte lenn becsülettel. István-aknán 25 csillét „lauloltam”, Ferenejaknán pedig csőszerelő vol­tam. Mondhatom, nem pihentem . Azt már azután kérdezni sem sza­bad. hogy szívesen jelentkezett-e a bányászokat segítő osztag tágjai kö. zé. Ilyenkor bizony haragosan vá­laszol: ' — Hát hogyne mentem volna szí. vesen! Mikor én bányász voltam, ne. kém is jólesett, ha jöttek a tisztiis­kolások segíteni!.. Nincs olyan hosszú szabadság, melynek vége no szakadna. Így vége lett Srp Antal elvtárs szabadságának is. Megkezdődött a n«pi tanulás a gyakorlat, a fegyverkarbantartás. Ez utóbbinál míg jár a kéz szabadom forognak a gondolatok a fejében. Né ha még arra is gondol Srp elvtárs, miközben a puskavesszővel tisztára húzza tegyvercsövét, hogy mennyi­re nincs igaza rokonának. Srp Emil­nek: , — Hiszen ha az anyám mcffloft ir*iw nék — csak reá vigyáznék így meg vigyázok rá. Emilékre, a mesze­st új bányászJakásokra, az egész Or­szágra. Hiszen a néphadsereg kato­náid vagyok! Az Srp eivtárs. az a javából. Es ha arra kerülne sor. nem habozna, hogy valóraváltsa gyermekkori ál­mát: fejére sújtson annak, aki * nr nyakéira újra igát akar rakni! i*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom