Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-15 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI r i A MAI SZAMBÁN: Népünk helyzetéről, a békéért vívott nagy küzdelemről nyilatkoztak a bécsi békekongresszus hazánkban tartóz, kodó külföldi küldöttet (2. o.) — ltja Ercnburg, a béke. harcos (2. o. )— A szilágypusztai állami gazdaságban a fejlődés gátja a bírálat elnyomása (3. o.) — Előkerül. tck‘‘ már a készül kuláikok, de a harcot ellenük tovább kell fokozni! (3. o.) — A mélyszántás hírei (-1. o.) — Vidákovics Antal Idén sem marad adósa államunknak (4, o.) AZ M D P B A R ANYA MEGYEI LAPJA X. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1953 JANUAR 15 A mohácsi járás iagkönyvhiosstó taggyűléseinek tapasztalatai MI ÚJSÁG BARANYÁBAN? A mohácsi járási pártbizottsághoz tartozó páirtezervezetek a párttagsági könyvesére előkészítésének időszaká­ban mozgócitottáik a párttagságot a meglévő hiányosságok kijavítására. Pártszervozetemken kívül a járási pártbizottság gém ellenőrizte megfe- lően, hogy elmaradások mutatkoztak * tagjárulók befizetésénél Nem ne­veltük kellőképpen a párttagságot ar­ra. hogy legelemibb kötelességüknek tartsák a párttagság; díj befizetését. A tagösszeírás alatt pártszerveze­teink vezetősége és tagsága igyekez­tek a hiányosságokat kijavítani, me- b'ek az át jelentések munkájában is megmutatkoztak. Sok olyan pártta­gunk volt, aki a pártszervezet tud- t-a nélkül hagyta el a pártszervezetét. Anélkül* hogy kötelességének érezte volna távozásának bejelentését. Pártszervezeteink érezték felelőssé­güket és az összeírás ideje alatt rend- eahozták nyilvántartásukat. A munka ^orán szoros kapcsolatot teremtettek a párttagsággal akik között politi­kai felvilágosító munkát végeztek s %y készültek az ünnepi taggyűlések Megtartására. Az ölőkészületek segítséget nvúj- Mttak a taggyűlések színvonalának Emeléséhez is. Igen lelkesen készül. tftk a nagynyárádi Kossuth tsz kom Műn istái ünnepi taggyűlésükre. Szé­pen. rendbehezták a helyiséget, ms« ' et feldíszítettek. A taggyűlés ün­nepélyessége még abban is kifejezésre Jutott, hogy az elvtársak ünneplőibe tűztek. Magatartásukon is meglát- M.°tt, hogy nagy ünnep számukra a Párttagsági könyvesére. ..A titkári beszámoló foglalkozott az Pj párttagság; könyv jelentőségével a termelőszövetkezet gazdasági és Politikai életével, a kommun ista helyt állással, példamutatással. A beszámo­ló értékelte egyes elvtársak munká­júban lévő fogyatékosságokat, utat mutatott azok kijavítására. Jobb Eredmények elérésére buzdította a Párttagokat. ,, logyi Gyu'láné elvtánsnő felszóla- Eaban elmondotta, hogy. a párt- tervezet vezetősége az elmúlt évben em mozgósította kellőképpen a párt- ágsa-got a feladatok elvégzésére. Nem évelték megfele’ően . a párttagokat kommunista kötelességek betartá­sra s ezért fordult elő az is, hogy v , WryöWecken való részvétel sem laV kielégítő. Varga Sándor így szó ao* *el: ,,A pártszervezet vezetőséoé- j-ífi tagságának pé’ damutatóbban tan ^öljárni a termelésben, fokozat, * mértékben kell ellenőrzést gva. j a termelőszövetkezetben, hogy ^ptrndéktdlanul végrehajthassuk a parJ~ kormányhatározatokat.“ lel Z ^ párttagsági könyvek átvéte- .• ,?T a párttagok Ígéretet tettek a W. m un^ra- Idős Varga Sándor ígv mulul a könYv átvételekor: ,Jő wámrnal bebizonyítom, hogy mél­vistlésérl^ aZ Ú* Pár,tnHs'íHi könV° *on^°n^' lelkesedéssel jpirtént Maj- ■az !8 sZ ,inneP‘ taggyfRés, melyen A Elvtánsak pontosan megjelentek. t,(.iLta"ok itt; fog'a'kpziak az ok akik reladataival, bírálták azokat oktatiilr? i-rr:nk rendszeresen párt- tfiKK' ,-a‘ I'-or-ma elvtárs pártlitkár kfiziitt ígv beszélt: ,,Akkor le. ti*,, . óbbak a párttag meg­bizní uf*!'1 kelésére, ha tettekkel cdíMir / v h°M harcolunk pártunk t^ÍÍ*Íaf?p}Sé*rtWt*'*Urí. Ha a marad át Présében, a begyűjtésben an,;, - " nn,ll végrehajtjuk mind ízt munj"lrimk kormányzatunk szá- hírói ^ Megszabott.'* Á taírsryülé'S lőtt u ^'b,í,rákt szellemében zaj nem e' ' a vczetőséget, mer! áXor^L0^ m^fel^’öon a fel­adatok végrehajtására. Bfrá’ták azo. *a* az elvtársakat la, akik eddi"- ^szertelenill jártak taggvíPésre Dalmer elviára felszólalásában el­mondotta: ,.A várttagsági könyv nem imént kiváltságokat a párttagoknak. ‘ enkezőteg: a párttagsági könyv vetése kötelességeket és kommunis­ta példamutatást kell, hogy jelentsen a párttagoknak.“ Dalmer elvtárs bí­rálta azokat a politikai iskola hall­gatókat, akik több esetben elmara­doznak a foglalkozásokról. Veindin- ger elvtára, amikor átvette az új párt­tagsági könyvet,- kifejezésre juttatta, hogy az idős elvtársaknak is szük­ségük van a tanulásra: ,,Rendszere­se» résztveszek ezután is a pártokta­tásban,, mert úgy érzem, hogy jobban kell harcolnom a párt célkitűzései­nek megvalósításáért." Hasonló módon folyt le a taggyű­lés több helyen, így a bólyi Kossuth tez-ben és a bári állami gazdaságban. A bári állami gazdaság ünnepi tag­gyűlésén a DISZ-titkár elvtárs he­lyesen bírálta a párt vezetőséget, mert nem adnak a DISZ-szervezetnek meg­felelő segítséget, hogy jobbá tegyék munkájukat. Korn elvtársnő kérte a vezetőséget, hogy adjanak segítséget munkájukhoz, segítsék őket a munlka- versenv további kiszélesítésében, hogy felajánlásaikat minél sikereseb­ben tudják teljesíteni. Kölkeden a pártvezetőség szintén, nagy gondot fordított az ünnepi tag­gyűlés jó előkészítésére, a taggyűlés színvonalának emelésére. Az egyéb­ként jó beszámolónak hiányossága volt, hogy nem mondott bírálatot, nem értékelte egy-egy párttagnak vagy a vezetőségnek nevelő munká­ját. A hozzászólások azonban fog­lalkoztak ezzel a kérdéssel is. Bírál­ták a vezetőséget, hogy nem foglal­koztak megfelelően a párttagok nove- 'ésével, a tag- és tagjclöltfelvéte! fel­adataival. „A kommunisták nem vol­tak minden esetben példamutatók, Ez egyrészt a vezetőség hibája is, mert nem úgy nevelte a kommunistákat, hogy politikai felvilágosító munkán keresztül magyarázzák meg a terme­lés növelésének fontosságát, a példa­mutató fegyelmet. A pártonkívüli dolgozók nem lazították volna a fe­gyelmet, ha megértetik velük, hogy milyen kárt okoznak azzal“ — mondotta Csömör elvtárs felszólalá­sában. A szép eredmények mellett voltak hiányosságok is, a járás területén mint például a bólyi pártszervezetnél, ahol az elvtársak egy órával később kezdték a taggyűlést. Másik komoly hiányosság volt, hogy a pártvezeté­séig gazdasági felelőse a pártbizalmi elvtársakkal együtt zsebükben hord­ták a párttagsági bélyeget. Nem néz­ek meg, hogy rendezték-e a pártta­gok a tagiárulékot. Ezért fordult elő hogy az ünnep; taggyűlésen a titkár e'vtáns beszéde után, — aki felhívta a figyelmet arra, hogy: „Azok kap hatják csa-k meg az új tagsági köny vüket, akik rendezték a tagjárulékot“. —- kezdték szétosztani a bélyegeket A járási pártbizottság is felelős ezért, mert nem fordított kellő gondot az ellenőrzésre. Hasonló volt a helyzet Nagynyárá- doa, ahol csak az ünnepi taggyűlés kezdete előtt ellenőrizték a párttag­sági könyveket. Három olyan elvtára volt, aki több hónappal hátralékban maradt a tagdíj fizetésével. Ez a hiá nyosság abbé! is eredt, hogy a pírt bizalmi elvtáraak a tagsági bélye­geket átadták a párttagoknak anél­kül, hogy beragasztották volna a tagsági könyvükbe. Az új párttagsági könyvek kiosztá­sa serkentsen jobb munkára minden párttagot. A járási pártbizottság is sokat tanult, eztrán még nagyobb se gítséget nyújtunk pártszervezeteipk- nek. Pártszervezeteink feladata, hogy a mindennapi munka mellett jó po 'itikai felvilágosító munkán kereszti! mozgósítsák a kommunistákat a párt. építő munka megjavítására. A párt- építő munkánk megjavításával sike­resebben tudjuk végrehajtani azokai a feladatokat, amelyek előttünk áll­nak. König János a mohácsi járási pártbizott­ság titkára. A Tóth-csapat eredménye és A Péce-szabolcsl Forenc-aknán dol­gozó Tóth József csapatának tagjai még hetek!?a: ezelőtt elhatározták, hagy versenyeznek az előirányzat teljesítéséért. Ugyanis 3 csapat nem teljesítette miniden nap a tervét, nem termelt minden műszakon 60 csille szenet. Tóth elvtárs megbeszélést tar­tott a fejtésben, nvígíérgyalták. hogy biztosítható a fejtés részére a fa és az ürescsiUe. Ezután elhatározták, hogy naponta öt csille szénnel ter­melnek többet az előirányzatnál. Né­hány nappal később már büszkén mondhatták: teljesítik ígéretüket, mert minden nap túlszárnyalják a 65 csillét. De nemcsak Tóth elvtárs csapata harcolt példamutatóan a felajánlás teljesítéséért. Hasonló módon telje­sítették ígéretüket Kisander István brigádjának tagjai is, mert tudták, hogy az iparnak nagy szüksége van a szénre és minél több szénre. Ezek a dolgozók becsületet szereztek maguknak, munkahelyüknek. Ez azonban nem mondható el min­a Bőröcx-csapat tanulsága den csapatról Böröcz János (5) csa­pata például Tóth elvtársékat váltja a fejtésben. Ök is megfogadták, hogy naponta hatvan csille szén helyett 65 csillét termelnek. ígéretük valóra vál­té sálhoz ők is nagy lendülettel kezd­tek, de elfeledkeztek arról, hogy népgazdaságunknak nemcsak sok szénre van szüksége, hanem az üze­mek minőségi szenet várnáik a péos- vidéki srzéncnede-n.céböl. Így történt meg, hogy „ megengedett három szá­zalékos palatarta'.om helyett Börö- caék által termelt széniben 6.9 száza­lék volt található. Ezért a műszaki vezetők úgy büntették meg a csapat tagjait, hogy 251 csille szénmeny­nyi séget levontak a teljesítményük, bői. Az esetből tanultak a Bönöcz-bri- gád tagjai, de tanultak Tóth elvtár- sék is. Megtanulták, hogy a szén- termelés fokozása mellett sokkal na- gyobb gondot kell fordítani a mi­nőségre is. És, még egy tanulságot vontak le az esetből: amit felajánla­nak, azt becsülettel kell teljesíteni. Horváthertelcnd ezerben sem akar lemaradni Horvá“h értél end község dolgozó pa­rasztjai, akik az elmúlt évben is példamutatóan teljesítették az állam iránti kötelezettségüket, az 1953. évi begyűjtésnél sem akarnak lemarad­ni, Tudják, hogy a beadási terv' tel­jesítésével erősítik a munkás-paraszt szövetségiét. Éppen Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére március 9-ra, az alábbi versenyvállalást te­szik és kérik hogy versenyfelhívá­sukhoz csatlakozzon megyénk min­den községe, termelőszövetkezete és do'gozó parasztja. Vállalják, hogy az 1953. első ne­gyedévi baromfibeadási tervüket Az újítás, ésszerűsítés könnyebbé teszi a munkát, megtakarítást jelent március 9-lg 140 < százalékra teljesi­tik. Ugyanerre az időre az első ne­gyedévi tejbeadási tervüket 120 szá­zalékra, valamint az első félévi ser­tés és vágómarhabeadási tervüket az 1952. évi hátralékokkal együtt 110 százalékra teljesítik. „Legyen ez a versenyfelhívás kife­jezője népünk szeretett vezére, Rár kosi elvtársunk iránt érzett határta­lan szeretetünknek, mutassák msf, megyénk dolgozó parasztjai, hogy egységesek a békéért vívott harcban, becsülettel teljesítik az áHam'Afágji kötelességüket" — írják a horvát-' hertelendi dolgozó parasztok. A terv-teljesítésért folyó harcban igen nagy jelentőségű az újításokéi észsaerűsitések bevezetése. A pécsi Kok-zmű dolgozói is igyekeznek, hogy minél több újítást és észszerű, sítést felhasználjanak munkájukban. A Kokszra ü dolgozói már az elmúlt évben is sok hasznos újítást As ész- szerűsí'ést vezettek be. így például Péter Ferencét is, aki újításával tökéletesítette a koksz permetezését azáltal, hogy a kétrózsás kétcsövű öntöző helyett most agy zárókésasü- léfcke! ellátott egycsöves rózsát hasz­nálnak a koksiz permetezésér.?. Ezzel nem csak a koksz lesz tökéletesebb, hogy jobb öntözéshez jut, de a nagy. fokú melgtől hamar tönkremenő cső. vek kicserélési idejét is megrövidí- ette. Azelőtt a csövek cserélése 3—4 órát vett igénybe, míg most csak a zárókészüléket kell leszerelni és ki­cserélni mely 4—5 percet vesz igénybe. Péter Ferenc ezzel az újítá­sával 16.832 forintot takarít meg egy‘évben. Számtalan ehhez hasonló jelentős újítás van még a Kokszomnál, Iván. esi István üzemlakatos az elmúlt há. rom hónap alatt 15 észsz-erűsi'éssel könnyítette az üzemi dolgozók mun­káját. Nagry segítséget kapnak a Koksz- mű dolgozói az újításokhoz, ésasze. rűsítűsekhez a vállalat vezetőjétől As a vállalat főmérnökétől is. Deák Bér. talon főmérnök rendszeresen ellen­őrzi, hogy a dolgozók javaslatait és újításait felülvizsgálják és ha alkal­masak bevezessék. Nem fordu.hat elő, hogy egy-egy dolgozónak hóna. pokig kell várni újítása kivizsgá'á- sára. Az ötleteket azonnal díjazzák a havonta soronkövetkező ötletna­pokon. így a dolgozók ötle,telnek, újításá­nak azonnali elbírálása és bevezetése kedvet ad a dolgozóknak a további újításokhoz éa észszerősítésekhez, — ezen keresztül segítséget tervük tel­jesítés éhez. Hulladékanyágból háztartási cikkek Aiz Asztalos és Haögszerárugyár dolgozó; lelkes munkával kezdték az első negyedévet. A múlt év hibáin okulva új munkaerőelosztással kezd­ték az évet. A brigádokba egyenlő képességű munkaerőket csoportost, tanak. így megakadályozzák hogy a gyengébb képzettségű dolgozó el­maradjon a fejlettebb munkás mö­gött. Az új munikaelosztássj I a gyen­gébbet állandóan segíteni és oktatni tudja a jobb szakmunkás. így a szakma Jó elsajátításával megismerik a fiatalabb dolgozók a* anyaggal való takarékoskodást ia- Már a múlt évben is jelentős ered­ményeket értek el a takarékosságban. Több, mint 45 ezer forintot takari. toltak meg a hulls lékanyagok fel- használásával a múlt évben. Jelen­leg is nagyobb mennyiségű hulladék- fa van raktáron amelyből a jövő hó­napban megkezdik la háztartási cik. kék gyártását, A hulladékanyagok, ból gyártott háztartási cikkeknek ér­tékesítésére a megyei tanács egy külön üzletet bocsát az Asztalos és Hangszeré ragyát részére. Január végén a „Fiatal írók A Magyar írók Szövetsége éa a DISZ Központi Vezetősége közös ren­dezésében január 31-én és február 1-éu tartják meg a „Fiatal írók kon­ferenciájáét. A konferencia célja, hogy a MDP Központi Vezetősége előadói irodájának kultúrpolitikai munkaközössége által az elmúlt év­ben megtartott iradolmi vita é* Ró­va; elvtárs útmutatásai alapján meg­vitassa és tisztázza irodalmi életünk fontos elvi kérdéseit, megtárgyalja a fiatal írók működésében megmutat­kozó hiányosságokat, és rámutasson rendezik meg konferenciáját“ azok kiküszöbölésének módjára, meg­jelölve a további fejlődés útját. Fiatal és idősebb irók egyaránt nagy érdeklődéssel várják, a konfe­renciát. Az Író; alk o tókör ók öu, a fiatal írók munkaközösségének tag­gyűlésein konferencia-előkészítő vitá­kat tartottak, melyek módot nyújtot­tak arra, hogy számos vitás kérdés már előzőleg tisztázódjék. A konferencián az írókon kívül számos DISZ fiatal, művész aztahá- novista, tudós is réeztves? majd. KODÁLY ZOLTÁN, KÉTSZERES KOSSUTH-DIJAS NYILATKOZATA A PÉCSI KÓRUSOK MUNKÁJÁRÓL apig tartózkodott Kodálv Zoltán Két nai Pécsett Kossuth-díjas professzor, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze. Elutazása előtt a pécsi stúdió mun­katársa beszélgetett Ko­dály Zoltánnal. M.ndenek- előtrt azt kérdezte, hogy Kodály, aki hét évvel ez­előtt járt Pécsett, milyen tapasztalatokat szerzett/ mit fejlődött a város ze­nekultúrája hét óv alatt. — ügy látszik, most kezdik aratni, amit hét évvel ezelőtt vetettek, mert akkor kezdett a Ze- neiskola áttérni a zenei nevelés helyes útjára. Tudniillik az énekkel kell kezdeni, hogy mielőtt hangszerhez nyal a gyér. méh, már tudjon énekel­ni kótából. Most látok itt olyanokat, ukije hét év alatt felnőttek és láthat- tain, hogy egész muzika­litásuk más, alaposabb és énekszerűbb: mint azoké, akik tisztán hangszerrel foglalkoznak és azzal kez­dik és végezik. — Mi a véleménye a pé­csi gyermekkarokról? Hi­szen a három hangverse­nyen, melyet végighall­gattunk. sok gyermekkar szerepelt. — Ezek a gyermek­karok is az líj nevelési elv alapján alakultak és ez meghallatszik nemcsak a zenei biztonságban, fűl­ném a hang szépségben is. Határozottan magas nívón vannak és a fővárossal nemcsak kibírják az ősz- szehasonlítást, hanem bízó. nyos tekintetben fölötte is vannak. így például — és ez nemcsak a gyermek­karokra áll — a szöveg­kiejtés általában sokkal magyarosabb és szebb, mint a fővárosi karoknál. Hogyan mutatta meg ezt például a Psahnus­alőadás?. — Úgy, hogy annak a karnak tagjai, nagyrészt ennek a nevelésnek az eredményeit mutatják. Azt lehet mondani, hogy sem-1 mi ,.vidókiesség“ nem voli benne. — A Psalmus előadásá­ra gondol? ■— Arra is. Általában azt hiszem, hogy kultú­ránk fejlődésének oda kellene irányulnia, hogy a „vidékiesség" fogalma a régi rossz értelemben tel­jesen eltűnjön, vagyis hogy nívó értelmében sem­mi különbségnek nem sza­bad lennie a főváros és a vidék között. A vidékies­ség ezentúl is legyen meg, de jó értelemben, hogy mindegyik vidék a maga egyéniségét, sajátos színét érvényesíthesse, de ugvmt- olyan minőségű fokon. mint a főváros. És ez nem elérhetetlen, szí éppen Ut, Pécsett látjuk. — Hallottuk az «gyík hangversenyen a Porce­lángyár kórusát — mi a véleménye erről a kórus­ról, a kórus munkájáról, szerepléséről-? — Amint hellem, ez a kar csak öt éve működik. Ez azt bizonyítja, hogy kellő vezetés 'mellett min­den üzemben lehet szép eredményeket elérni arány lag rövid idő alatt. Amint hallom, a Bőrgyárnak is igen régi énekkara voll, de most nem hallani róla, úgy látszik, tesped, vagy abbahagyta. Pedig a Por­celángyár példája azt mit- tatja, semmi akadálya an. nah. hogy komoly művé­szeti tényezőkké fejlődje­nek az ’ üzemi kórusok is, fut megfelelő nevelést <*? vezetést kapnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom