Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-14 / 11. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VUÁQ PROLETÁRJA/EGYESÜLIETEK! A MAI SZAMBÁN: Terrorista orroncsopartot lepleztek le « szovjet állam* biztonsági szervek (2, o.) — Negyvennégy amerikai hadi­fogoly nyílt levele Eiscnhowerhoz (2. o.) — Igen súlyos • jugoszláv munkásifjúság helyzete (2. o.) — István* aknán a tagkiVnyvkiosztó taggyűlésekre készülnek i3, o.) — A bodai tanácselnök és knlákbarátal (3. e.) — Az egész országban szaluid a burgonya forgalma (3. o.) -— A 48-as diákság harca a klerikális reá keld ellen (4. o.) AZ M D P BARANYA M E G YE I PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM AKA 50 FI 1.1.Kit SZEKÜA, IÜÓ3 JANKÁK 14 r­Éhínség és nyomor a jugoszláv faluban Néhány hónap óta szüntelenül Is­métlődik * jugoszláv lapokban a „sousa” saó, amely szerb nyelven „aszÁ'.y”-{ jetent. Tito és csatlósai beszédeikben folyvást azokat a ká­rokat emlegetik, amelyeket állítólag az aszály okozott Jugoszláviának. E kárt eleinte 330 millió dollárra be­csülték, azután önkényesen felemel­ték közel 500 millió dollárra. Titóék az aszály körüli lármával akarják elvonni jugoszláv dolgo­zók figyelmét a jugoszláv mezőgaz­daság hanyatlásának igazi okairól. A jugoszláv mezőgazdaság vissza­esésének igazi ok® a Tito-klikk fa­lusi politikája. Ez a népellenes po­litika vezetett oda, hogy Jugoszlávia, amelynek 16 milliónyi lakosságához mintegy hétmillió hektár szántóföld­je van, és olyan termékeny vidékek­kel rendelkezik, mint a Vajdaság, Dél-Baranya, Szlavónia, Bácska, sib.. ma nem képes ellátni magát mező­gazdasági termékekkel Amikor Tito és klikkje hatalomra került aranyhegyeket ígért a dolgo­sé parasztságnak. Megígérték, hogy földöt adnak a földné-külieknek. biz­tosítják a mezőgazdasági gépeket és a műtrágyát a fa’u számára, hitelt bocsátanak a rászorulók rendelkezé­sére. E demagóg ígéretek üres szóla­moknak bizonyultak. A földné’.küliek tóm kaptak földet: a földreformot olymódon bonyolították le. hogy a kuiäkök érdekei a legcsekélyebb bán ló dá* t ge szenvedjék, hiszen ük a Tito-rendszer szociális támaszai a falun. Mezőgazdasági gépeket és műtrá­gyát szintén U'-Jn kapott a dolgozó parasztság. Azt a néhány gyárat, amely gépeket és műtrágyát gyár. főtt, hadi.arme!ésre állították, át Ju­goszláviában a legfőbb földművelő eszköz továbbra is a faeke. Mace­dóniában például a parasztgazdasá­gok 37 százaléka műveli meg föld­jét vasekékkel, 43 százaléka faeké- vel a gazdaságok 20 százalékának Pedig sem ez. sem az nincs. Ami pedig a hiteleket illeti, Tttó- »K nemcsak hogy nem adtak a pa­rasztoknak hitelt, hanem ellenkezó- hihetetlen adókat sóztak a dol- 90*0 parasztok nyakába. A Tito-klikk “ fegyverkezési hajsza és a háborús ® ^készületek céljára pénz után ku- •at. ezért évröl-évre jobban megszo- az adóprést. Kíméletlenül le szó. "Jofialí azokkal „kik nem fizetik az ®ot. A dolgozó parasztok vagyoná- ,i?k elárverezése megszokott jelen- ;S 'ett a jugoszláv faluban. Szlové. itában a hih. teilend! magas adók fe. ^re 1951-ben 4000 szegény- és ozéppmaszt vagyonát verték dobra Az egyenes adók terhét fokozzák magas közvetett adók. Titóék szán- cüíi°s.an fe*srófolják a közszükségleti , * «ok árat. Egy kilogramm szöq grm^I"3n"yiba kerü1, 50 kilo­:«!,z?rn ^úza, egy pór csizma megvé. atjJ?0z 500 kilogramm búzát kell el- ^‘1. Egy durva posztóruha általa* n 1200 kilogramm búzájába kerül a Paraszt,mk. parasztság hallatlan ki- ezícV-,4 köv°tkcztében egvre több meóv‘ Tá ,i és középpéias/tgazdaság faiuM t>r>kre. Földjeik átkerülnek a 1951-= birtokába, 1948-tól rasz' ? JuSosz.áv;ában 324 ezer pa­ta kénv,:n;,iönk:c- A hlvata’os titóis- ez a K7-^l6k hewmwik. hogy az idén ve-kedett 1 mint 200 ezerrel nö­veszten‘'d^i>0‘-ra irtott, földjüket el­kennek oifSf;°k va9Y a városba atnúgyi, v, *'7 a munkanélküliok fe*. vagy hadseregét töltik kulátkokhorj “Regédnek z*e"'émek a miiyen. az . y^Ty a zsellérek sorsa dóból is mo*,ít?,''otkezö Jellemző pé’. »23ki tönkremém e ö' Sztiper­együtt beá:-. z,:-.p,,,raszl fe'eséqéve' ku ákhoz a Zán^rnek vik •'uakhoza Záo,r*u, neK vlK:(>r nsfca n»e‘e községben a°2 kö’e! :évö Re- S'iifperszki ólt-A-.A m kor »zonban ietott, Tóiku ulcáfane,k ?yerf,ke «*0. la tette a zsellér­családot, miivel Sztipersziki felesége már nem tudott olyan sokat dolgoz­ni, mint ezelőtt. Tiska egyetlen di­nárt sem fizetett Sztiper&zkinek és feleségének, egész keresetüket visz- szatartotta a koszt és lakás fejében. Ugyanígy tett azzal az öt magyar zsellérrel is. akik nála dolgoztaik. Kíméletlen kizsákmányolásban van része a parasztoknak, akiket Titóék félrevezetéssel és erőszakkal „ „za- drugáV-naik nevezett ..szövetkezetek­be'’ hajtottak A szegéhy- és kőzéc- paraszrtok e kulákvezietés alatt álló „zadrugákban” kénytelenek hajnaltó' napestig dolgozni és munkájukért majdnem semmit sem kapnak. Míg azelőtt a ..zadrugákban” a természet, beni díjazás rendszerét követték, am; mégis '.ehetővé tette a parasztoknak, hogy valamilyen mezőgazdasági ter­mékekhez hozzá jussanak, addlig ma már ezt a rendszert elvetették. He­lyette bevezették a pénzbeli díja­zást, amely még el vise'hetet'énebbé tette a „szövetkezeti” tag-ok helyze- ‘ét, mivel az elértéktelenedett diná­rért semmit s;m lehet véráro’ni. A „zadruga” tagja egv nmr.kaegysé gért 15—20 dinárt kap. s csak rend­kívüli esetekben keres 40—50 dinárt. Ugyamaiklkor Jugoszláviában egy kilo­gramm rizs ára ma 400 dinár. E kép- zehető milyen nehéz viszonyok kö­pött él az a 450 ezer szegény- és kö- zépparaszt. akiket Titóék „zadru- gákba” hajszoltak. Ezekben kizáró­lag^ a kulákok gazdagodnak, his»er övék a föld zöm;-. Munka nélkül megélhetnek a föld béréből. A kuk­kok egyedül a da’mafiai „zadrugáb. ban” több. mint 200 millió dinárt zse­beltek be. mint föld járadékot. Jugoszlávia mezőgazdasági tenre- lése a parasztok könyörtelen kizsák­mányolása elleniére szakadatlanul csőinken és Titóék beismerése sze­rint iá 60 százalékkal vr.n a háború, e'őtt-- színvonal alatt, a jugoszláv mezőgazdaság válsága megítélhető a vetésterület összez»ugorodását jel­lemző adatokból is A~búza ve'ésterü- lete 1938-hoz kép;st 18 százalék­kal a tengeri vetésterülete 16 *7.4. zalékkal csökken'. Lényegesen meg­fogyatkozott az állat- különösen a szia rva-'m a rh aá 11 o m án v, A belgrádi vezetők ennek ellené­re sem tesznek semmit az állatállo­mány növelésére hanem el'enkez*. leg: fokozzák a kivitelt, a mulit év első öt hónapja alatt többtízezer vá­góállatot és sokezer tonna húst szól Irtottak kü'fö’dre. Tito fasiszta klikkje éhínségre és nyomorra, kizsákmányoltságra és koldusbotra kárhoztatta Jugoszlávia dolgozó parasztságát. Titóék a pa- -ariz'ok százezreit mozgósították a hadiépítkezésekhez. A jugoszláv falu do.gozó: azonban nein nyugszanak be!e elviselhetetlen sorsukba. Harcra kelnek a Tito-rendszer ellen, mindé,- eszközzel ellenállnak Tito n6pa!lenes politikájának. A kulák ..zadrugákból’ a szökés tö­meges jelleget ölt, annak ellenére, hogy „ kilépésért 15 évig terjedhető börtönbüntetés jár. Egyedül idén mmtegy 2000 „zadruga” oszlott fel. A parasztok tüntetőén megtagadják az adófiz;tést. követelik a kulákok- n-ak -járó fö.dbérek megiszünfetésé;. nem teljesítik a hatóságok rendelke­zéseit. kiűzik a falvakból a titóista büntető expedíciókat a falvak'mn mega akulnak a Jugoszláv Hazafiak Szövetsége illegális sejtjei, atpelyek harcra szervezik a parasztokat a bel. grádi ^nyomók k-kkje ellen. Nem­rég zajlott le az egyik ilyen Ti tó- ellenes illegális parasztcsoport pere Pancsevoban, Rankovics Janicsárjainak terrorja azonban nem állíthatja meg a jugo­szláv dolgozó parasztság ellenállásé, nak fokozódását. A jugoszláv faluban egyre magasabbra csapnak a felsza. badító harc lángjai. SZOCIALISTA VERSENYVÁLLALÁSOK ÁPRILIS 4 TISZTELETÉRE A pécsbányatelepi Béke brigád versenyre hívja a ezabo.csi és vasasi Béke-brigádokat Az 1953. év fokozottabb követel­mények elé állítja dolgozó népünket. Rákosi és Gerő elvtárs kérte a bá­nyászokat, hogy miméi több fekete szenet adjunk népgiazdaságuulcnak. Mi, pécsbányatelepi bányászok, a Béke-brigád tagjai így válaszolunk Rákost és Gerő elvtára szavaira: több és jóimiinőségű fekete szenet adunk! A Béke-birgád versenyre hivja az István-akmai és Vasas Petőfi-akna: Béke-brigádot április 4 tisztedére — írják vállalásukban többek között a pécsbányatelepi Béke-brigád tagjai. Ezután felsorolják a versonypon- to-kit, amelyben vállalják, hogy első negyedévi tervüket 120 százalékra teljesítik Javítják a szén minőségét, az anyagtakarékosságot, fokozott gondot fordítanak a gépek kar ham. tartására, kihasználáséra és a mun­kafegyelem megszilárdításáért az ed­diginél fokozottabb harcot folytatnak Vállalásukban célul tűzték a fiatal vájárok szakmai segítését, a dolgo­zók javaslatainak az eddiginél szé­lesebb körű felhasználását. Kérjük az István- és Petöíi-akmai Béke-brigádokat, — írják végül vet. senyvállalásukban, — hogy verseny- kihívásunkat fogadják el, hogy öt­éves tervünk első negyedévi elő­irányzatát sikeresen teljesíthessük. A Porcelán^vár dolgozói a selejt csökkentését vállalják az alábbi választ küldte a brigádnak: „Vállalom hogy a kerek-kemence csoportok között folyó versenyt de. kódonként értékelem és tudatosítom, ezzej akarom elősegíteni a seíejt csökkenését és a termelés további növekedését Az alagút gazkemenc4> dolgozói is verseny szerződést kötöttek. Varga István az I-as rakócsoport vezetőije a osoporotta! történt megbeszélés alapján versenyre hívta a kettes és hármas rakócsoportokat az üzemj összselejí csökkentése érdekében. A verseny pontjai a következők: 1. A rakócsoportoknál előforduló se’.ejl jelenlegi 2—2.5 százalékról 1 százalékra való csökkentése és 1 szá­zalék ahrtt tartása. 2. A kocsik Tó kihasználása. 3. A napi 48Q perc maradéktalan kihasználása és tupasztalalátadás a három csoport között A Porcelángyár dolgozói sikerrel teljesítették 1952. évi tervüket. Eík. kor e határozták, hogy az 1953. évi .-érv teljesítését is már az év elején biztosítják, nem maradnak el a terv teljesítésében agyetien / dekádban sem. Mát most. az év elején lelkes versenymű zgalom indult el az üzem­ben, igen sok dolgozó munkaíelaján- iáissa! akarja megünnepelni felszaba. dúl ásunk évfordulóját. A kerek ke- m>mce Petőfi-brigádjának rakodócso­portja az alábbi fogadalmat tette: ,1. A selejtet 2.5 százalékról 1.9 százalékra csökkentjük Ennek meg­valósítása érdekében párosversenyre hívjuk a kerek-kemence Táncsics. brigádját és az alagútkemence rakó- csoporijalt." Eai a. vvrsenyfelkívAst doktor Ko­vács József, a Táncsdcs-brigád cso­portvezetője a brigád nevében elfo­gadta, Krauáz Brúnó művezető pedig Az /. csooprt tagjai fogadalmuk teljesítésével akarják elérni, hogy teljesítményük a jelenlegi 125—139 ízázalékró! még feljebb emelkedjék. Ennek a versenynek az elősegítésé, re megmozdultak a csoportvezetők, Kz I. csoporttól Gayer Antal, a ll-es csoporttól Pászti József, a Ill-as cso­porttól pociba Jakab Mihály. Vállalá­sukat így fogalmazlak meg: „Mi, az l-es, ll-es és lll~as rakó­csoportok vezetői vállaljuk a munka­verseny kiszélesítése érdekében a jó munkához szükséges teltételek, a meglelelő segédamyagok biztosítását. Vállaljuk továbbá a csoportok kö­zötti vtrseny naponkénti értékelését és a verseny nyilvántartását A szi­getelő-mérőben naponta ellenőrizzük a készárut és a hibákra felhívjuk a rakok, szedők, égetők és mázolok figyelmét a selejtmentes munka biz­tosítása .érdekében.“ A KosBUtb-aknai gép­es csőszerelők vállalása A komlói Bá/nyagépjarító Vállalat dolgozói i* felajánlásokkal készülnek felszabadulásunk évfordulójára. Ed­dig a Kossuth-aknai részleg dolgozói ettek munkavállalásokat, tíungl .Tv* ' nos sztahánovista gépszerelő brigád­ja eddig 1Ű9 százalékos útlagtoíjesit- \ ményt ért ol és most megfogadták, hogy április 4-ig 109 százalékra fo­kozzák ■eredményüket. A Kossuth- aknai csőszerelő brigád tagjai is fo­gadalmat tettek teljesítményük nőve- lésére. Elhatározták, hogy április 4-ig 13ű százalékos eredményt érnek el. A • hegesztő . csoport eddig 110 százalékos eredményt ért cl <*■ teljesítményük további 09 százalékos fokozását vállalták. A versenyvállalások tovább foly­nak a vállalatnál. A Ruiíi-mozcaíoiu alkalmazásának fo2vatékossá»ai ~ _ ov r* a vasasi Bocz-!ejtésben Ha Petőfi-aknán megkérdezzük a vereenyfelelős elvtársat, készséggel megmondja, hogy hány bányász al­kalmaz a termelésnél szovjet fejlő­kalapácsot. hányán vannak, akik Rufli elviárs élenjáró módszerévé1 szervezik a munkát. Ha azonban a valóságban keresünk egy csapató*, (mely Rufli-módszerrel dolgoz'lc, ak­kor ledérül, hogy még a legjobb tel­jesítményű csapatnál sem Rufli elv­társ munkamódszerét alkalmazzák hanem csak ráfogják, vagy csak részben valósítják azt meg, A vasasi Bocz-fejtésben már há­rom hónappal ezelőtt „bevezették** a Kufli-módóZert. A DLSZ-brigád tag jai, a frontmesterek áz’ mondják: „Mi Ruflj módszerrel dolgozunk!“ Igaz. vannak is néhányon a csa­patban, kü’őnösen a fiatalok között, (kik megszerették a nagy gépet, és nár nem is cserélnék fel a régi. ki- ebb típusra, mert a nagy géppel njcv kétszerezhetik teljesítményüket. Hi­ba azonban, bogy a nagy péppel lolgozók közti! csak öten varinak a 'ejtésben, a többiek ragaszkodnak a régi kis gépekhez, bár tudják, mi­lyen előnyökkel jár a nagy géppel folytatott termelés és mégsem isme­rik ezt. ei. — Sajnos, ez írig rvm, — mondja Lmrő István 8. fiatal vájár. —• Pedig asm jód van így. Én, iui nem lenne nagy gépem, addig harcolnék a mű­szakiakkal, amíg nem adnának. Most már úgy megszoktam es annyira megszerettem a ruigy gépeket, hogy mtisikkal nem is tudnék dolgozni. Ha minden vájár így beszélne a Bocz-fejtés dolgozói közül, ha min­denki úgy lelkesedne itt az újért- mint ahogy frarő István toszi, akkor ez a fejtés nemcsak teljesítené, ha­nem naprél-napra jóval túl is telje síthetné a tervét. A fron tin esi erek­nek, akik a termelő harmadokat ve­zetik. éppen iiyen harcosan kellene negkővetelni. hogy az éj jeles faadók rendszeresen elvégezzék a munkájú tat, termelteké.*z állapotba hozzák a fejtést, éppen ilyen harcosan keMene Áiáfllni a műszaki vezetők felé. akik a kétoldalú párosversonyszerrödés megkötésekor a müszakj feltételek 'vztositását vállalták. Helyes, ha Bocr. Nvláre úgy véle­kedik, hogy a nehézségek ellenére ie teljesítik a tervüket, de nem helves, hogy olyan „nehézségek"-kel küzde­nek, amelyeknek kijavításával jóval úl is teljesíthetnék az előirányzatot és a jelenlegi 10G.Ő százalékos átlag­teljesítmény helyett a 130 százalékot k elérhetnék. Hiszen tapasztalatból is tudják: ha» az éjjeles harmadból! alaposan elkészítik a fejtést, akkor olyan eredmények születnek, mint ti­zedikén is, amikor a 140 csillés elő­irányzat helyett 200 osiMe szenet ter­meltek. Érezzék a Bocz-fejtés dolgozói-, de elsősorban a kommunisták, és DISZ- tagok, hogy rajtuk is múlik: hogy teljesíti Petőfi-akna és hogy fogja teljesíteni a pécsi ^Szénbánya Válla­lat első negyedévi tervét. A Bocz- fejtés dolgozói sokkal többro kétje- ■mk. Dicséretre méltó, hogy az újév­ben is élenjárnak más csapatok előtt, de előnyüket tovább fokozhatnák, ha a Rufli mozgalmat valóban alkal­maznák munkájukban és ehhez szi­gorúan megkövetelnék a műszaki ve­zetők segítségét rs! A kollektív szerződés az üzem alkotmánya, betartása kötelező az igazgatóra és az üzemi bizottságra is A pérsi 'B5*gyér dolgozói napon­ta ‘öbbször e.mennek a nagy iroda előtt, amelynek déli odalán ha‘a maa festett betűk hirdetik: „Kollektív szerrődés üzemünk alkotmánya, a benne lefektetett piyntokat maradék, tálánál hajtsd végre1“ A gyár dolgozói 1952. július 1 -töl 1953 március 31-iq terjedő ídősznk- 'a kö CSÖ0Ö3 kötekaettségváliaiásokat tettek a terv teljesítésére, illetve túl­teljesítésére, Ez a kollektív szerző* dós nagv’e'.f«ntŐ3égű voit a dolgo­zók életéb \ annál is inkább mert a kollektiv szerződés törvénnyé vált és az üzem a kotmánya lett. E készí. késéhez sok dolgozó hasznos javaala- ‘okkal járult. Erek a javaslatok a munka megkönnyítését a termelés m-ggvorsí'ását. a dolgozók io’ob'é- *ét célozták S'igí’e'tel^^^^ül: ke. "es'Z'metsze'ek fo’s7,yfl|B2Wi. A kollekiív szerződésután sok ogésisógvédelifja­vaslatot valósítottak meg, igen sok egészségvéde’ma berendezést kapott az üzem azóta. A megvalósított vál­lalások könnyebbé és biztonságosab­bá tették a munkát. A régi kollektiv szerződés lejár­tával scámot adnak maguknak a do', gonók a feladatok végrehajtásáról: melyek azok a javaslatok, amelye­ke! nem valósítottak meg. mik azok a hibák ame’yekct a jövőben ki kel! javítani. Az elmúlt évben a Pc- döntőbb hibák az igazgatóság részé* ről történtek. Számtalan olyan javas­lat süllyedt el. amely bár hasznos lett volna és a termelékenység fo­kozásé: seoí'hetné. ha azt előre'átás- sai megvalósították volna — Több esetben olyan gépfelújítást akartak a-lvégemí, araelvhez nem kapták meg 1 szükséges alkatrészeket. Az ilyen s»tekben a kollektiv szerződés pont­éinak csorbításához vezetett n javas, -átok meg nem valósítása. Ezenkívül igen sok javaslatot a kitűzött ha­táridő lejárta után valósítottak meg íz űzőmben. Azonbanemcsak az igazgatóság, hanem az üzemi bizottság is elhanya. golt sok kötelezettséget. Hogy csak néhányat említsünk: nem értékelté* rendszeresen a verseny vállalásom tel* jesítését. nem küldték a dolgozókat tapasztalatoseróre, nem szerveztek sztahánovista iskolát, s mindezeken keresztül nem járultak ahhoz, hogy 3 dolgozók magasabb szakmai kóp. íeítséget sajátítsanak el. Mindezek hői ie pell vonni a tanul, ságot az új kollektiv szerződés meg­kötésénél. s meg kell tanúi nt hogy a kollektiv szerződés valóban tör­vény. amelyet a terv teljesítése, a io'gozók anyagi és kulturális jólé- •ének eme’ése érdekében feltétlenül végre kell hajtani. Harvan József tudósító Bőrgyár. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom