Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-14 / 11. szám

2 NAPLÓ 1953 .JANUAR 14 Terrorista orvoscsoportot lepleztek ie a szovjet állam biztonsági - szervek Momkva (TASZSZ) Az A!Iambiz- toiteági ezervek bizonyos Idővel ez- •lőtt egy terrorista orvososo-portot lepleztek le, ajnely céljául tűzte, hogy kártokozó kezelésed a Szov­jetunió aktív vezetőinek életére tör­jön. A terrorista csoport tagjai között van: M. Sz. Vovszi tanár, belgyó­gyász, V. N. Vinogradov tanár, bel­gyógyász, M. B. Kogan tanár, bel­gyógyász, B. B. Kogan tanár, bel­gyógyász. V. I. Jegorov tanár, bel­? y ógyász, A. 1. Feldman tanár, orr­úi, gége-szakorvos. J. G. Etinger tanár, belgyógyász, A. M. Grinstoin tanár neuropatologu3, G. I. Majotov belgyógyász. A vizsgálat során felmerült bizo­nyító adatok, az orvos-szak értők uakvéloménye és a letartóztatottak beismerése alapján megállapítási nyert, hogy a bűnözök a nép titkos ellenségei, akiik'kártokozó kezelésben részesítették betegeiket és aláásták azok egészségét. A nyomozás megállapította, hogy a terrorista csoport résztvevői fel­használva orvosi minőségüket- ős visszaélve a betegek bizalmával, elő­re megfontoltan, gonosz módon tönk­retették a betegek egészségét, szánt- szándékkal senuniibtvették a betegek tárgyilagos vizsgálati adatait, hely­telen, a betegségük való jellegének meg nem felelő diagnózist állapítot­tak- meg, itiajd helytelen kezeléssel tönkretették őket, A bűnösök beis­merték, hogy A. A. Zedanov beteg­ségét felhasználva, helytelen diagnó­zist állapították, meg, eltitkolva, hogy -7.1 víziiminfarktusban szenved. Ezzel a súlyos betegséggel ellen javallt életrendet írtak elő és ezzel megöl­ték A. A. Zedanovot. A vizsgálat megállapította, hogy a gonoszteyök A. Sz. Scserbakov eleiét is elpusztí­tották. Erős hatású gyógyszereket helytelenül alkalmaztak gyógyításá­nál. A. Sz. Scserbakov szamára vég­zetes életrendet állapítottak meg és iiymódon halálát okozták. A bűnöző orvosok elsősorban a szovjet vezető katonai káderek egész­ségének aláásására és arra töreked­tek, hogy munkaképtelenné tegyék őket és gyengítsék az ország védel­mét. Igyekeztek munkaképtelenné tenni A. M. Vasziljevszkij marsallt, L. A. Govorov marsaiig I. Sz. Ko- nyev marsa lit. Sz. M. Stemenko had­seregtábornokot, G. I. Levosenko ten­gernagyot és másokat. A bűnöző or­vosok letartóztatása azonban szerte- foszlatta gonosz terveiket és nem si­került elérniük céljukat. Megállapítást nyert, hogy mind­ezek a gyilkosorvoeok, akik az eon béri nem söpredékévé váltak, akik sárba tiporták a tudomány szent zász­laját: és bemocskolták a tudomány művelőinek becsületét, külföldi kém- szolgálat fellvrelt ügynökei voltak. A terrorista csoport részvevőinek többsége (M. Sz. Vovszki. B. B. Ko­gan, Á. I. Feldman, A. M. Grimáiéin, .). G. Etinger 60 mások) kapcsolat­ban voltak a .Joint'1 nemzetközi zsi­dó burzso'k nacionalista szervezettel, amelyet az amerikai kémszo Igákat állítólag más országokban lévő zsi­dók anyagi támogatására létesített.' A valóságban ez a szervezet az ame­rikai kémszolgálat irányításúval szé­leskörű kémkedési, terrorista és egyéb felforgató tevékenységet féjt ki több országban, köztük a Szovjet- i mi óban is. A letartóztatott Vovszki a vizsgálat során kijelentette, hogy Simoliovics moszkvai orvos útján és Mihoelsz hírhedt zsidó burzsoá nacio­nalista útján utasítát* kapott az Egyesült Államokból a '„JOINT"1 szer vezottől „a Szovjetunió vezető káde­reinek kiirtására.“ A terrorista csoport más tagjairó" V. N. Vinogradov, M. B. Kogan, P. 1. Jegorov) kiderült, hogy régi ügynö­kei az angol kémszolgálatnak. A vizsgálat a közeljövőben fejeződik be. A ^Pravda“ szerkesztőségi cikke a kártevő orvoscsoport aljas tevékenységéről Moszkva (TASZSZ) A „Pravda“ el ső oldalon szerkesztőségi cikket kö Ibi „Aljas kémek és gyilkosok orvgá professzorok álarca alatt“ cigiméi. A cikk ismerteti a leleplezett kártevő orvoscsoport aljas tevékenységéi, hangsúlyozva, hogy az orvosbanda leleplezése csapás a nemzetközi cio­nista zsidó szervezetre. Most minden­ki láthatja, milyen ,,jótevők1' és „békcbartáok“ rejtőzködtek a „Jóiul“’ cégére alatt. A* Egyesült Államok főkolomposai és angliai ifjabb partnereik" tudják — folytatja a cikk — békés úton lehetetlen olóruök, hogy más. nem­zetek felett uralkodhassanak. Lázasan készülnek egy új világháborúra, fo­kozottan küldik ügynökeiket a Szov­jetunióba és a népi demokratikus or­szágokba* és azt akarják megvalósf- tani. ami Ilitleréknek nem sikerült: a Szovjetunióban meg akarják terem­teni bomlasztó „ötödik hadoszlopu- Wat‘‘. A szovjet embereknek egyetlen pil­lanatra sem szabad niegfel’ed'kczniök arról, hogy állandóan fokozni kell az éberséget," éberen kell figyelniük a háborús gyujtogatók és Ügynökeik minden mesterkedését, szüntelenül erősíteni kéül államunk fegyveres erőit és felderítő szerveit. Sztálin elvtáxs ismételten figyel­meztetett arra:’ sikereinknek megvan az az árnyoldala, hogy sok dolgo­zónkban önelégült hangulatot ■szfll- u’ek. Ezt a hangulatot .még távolról •som győztük le. Még mindig y<k -könnyelmű ember él országúnkban. Éppen embereinknek ez a könnvgl- műsége a tápláló talaj az ellenséges kártevés számára. A Szovjetunióban osztatlanul ural­kodnak a szocialista viszonyok. A szovjet nép a nagy Honvédő Háború­ban a történelemben példátlan győ­zelmet aratott. Soha nem látott rö­vid idő alatt felszámoltuk a háború M' vos következményeit. A gazda sági és kulturális építés minden terü­letén sikereket értünk el. Egyes em­berek ezekből a lényekből azt a kö­vetkeztetést vonják le, hogy már el­múlt a kártevés, a diverzió és a kém­kedés veszélye, hogy a kapitalista világ főkolomposai lemondanak ar­ról a törekvésükről, hogy kártevő tevékenységet fejtsenek ki a Szovjet­unió ellen. Azonban csak a jobboldali oppor­tunisták gondolkozhatnak és ítélhet­nek így. Azok az emberek, akik az osztály harc „kialvásának“ marxista- ellenes álláspontjára helyezkednek. Ezek az emberek, nem értik, vagy nem képesek megérteni, hogy men­nél sikeresebb lesz előrehaladásunk, annál élesebb lesz a nép ellenségei­nek harca, akik pusztulásra vannak kárhoztatva év a kétségbeesés szélé­re jutottak. , A PzovjetilKióban már régóta szét­zúzták és felszámolták a kizsákmá­nyoló osztályokat, de még megma­radtak a burzsoá ideológia marad­ványai, a magánludajdönosi psziho- ógia és erköléft maradmányai, meg­maradtak a burzsoá nézeteik és a bur­zsoá erkölcs hordozéi-élő emberok. népünk rejtett ellenségei. Éppen ezek a rejtett ellen eégek, akiket az impe­rialista világ támogat, fognak tovább ra is kártevő tevékenységet kifej­teni. Mindé; arra köte'ezi a szovjet em­bereket, hogy állandóan fokozzák a forradalmi éberséget, óborén figyel, jék az ellenség cselszövéseit. Az a tény. hogy a „tudomány emberei’’ közül kikerült elvetemedett gazte­vők csoportja egy időn keresztül büntetlenül tevékenykedhetett, azt bizonyítja, hogy egyes szovjet szer- veínik és azok vezetői megfeledkez­tek az éberségről, megfertőzte őket a könnyelműség. Az állambiztowági szervek nem leplezték lp idejében az orvosok kö­zött működő kártevő terrorista szer­vezetet. Pedig az állambiztonsági szer veknik különös éberséget kellett volna tanusítaniok. hiszen a törté­nelem már ismer eseteket, amikor az orvosok álarca alatt aljas gyilkosok és hazaárulók tevékenykedtek, mint például Levin és PLetnyev „orvosok”, akik a Szovjetunió ellenségeinek uta­sítására helytelen gyógykezelés út­ján megölték A. M. Gorkijt, a nagy örosz írót. V. V. Kujbisevet és V. R. Monzsiniszkijt. a szovjst’ állam ki­váló személyiségeit. Nem álltai hivatásuk magaslatán a Szovjetunió egészségügyi miniszté­riumának vezetői sem. akik figyel­mén kívül hagyták a Szovjetunió el­lenségeinek magukat eladott gonosz Igen súlyos a jugoszláv inunkásifjúság helyzete Prága: Mint a „Nova Borba”, a Jugoszláv forradalmi emigránsok Prágában megjelenő lapja írja, a hadigazdálkodásra való áttérés miatt egyre növekszik a munkanélküliség Jugoszláviában, Az elbocsátás réme azonban nemcsak a felnőtt munká­sokat, hanem az Ifjúságot is főnye- KetL Az elbocsátások során már eddig » sok ipari tanuló került az utcára Amíg Jugoszláviában 1938-ban száz munkásra 13 ipari tanuló jutott ad­dig ez a szám 1949-ra 11-re, 1951-ben ás 1952-bon pedig még ennél is ala­csonyabbra süllyedt. Elbocsátják a fiatal szakmunká­sokat te: 1952. májusáig a zágrábi ál­lamvasutak Igazgatóságától 646 szak­képzett fiatal munkást bocsátottak Az ipariskolákat raktárakká és kaszárnyákká alakítják át, Szlovénia, ban például 14 ipariskolát zártak be. A háború utáni első években égé- szén 1947-ig, amikor a jugoszláv if­júság méq azt hitte, hogy a jobb jö­vőt építi, S00 ezer fiatal vett részt a munka-akciókban, 1948-ban a Tito- banda aljas árulásán^ leleplezése után, a munka-akciókban részvevő fiatalok száma 153 ezerre csökkent. Lényegesen szépített titóista adatok szerint 1952-ben n munka-akciók ifjú részvevőinek száma — ezeknek több­ségét is kényszerrel vitték munkára — alig értő el a 91 ezret. Jugoszlávia dolgozó ifjúsága szabó, tálja a titóista tervek megvalósítá­st gyilkosok kártevő terrorista tevé­kenységét. A kártevő orvosok bandájának le­leplezése hatalmas csapás az angol- amerikai háborús gyújtogatókra. — ügynökségüket leleplezték és árta'- inatlanná tették. Újra megmutatko­zott az egész világ előtt az Egyesült Államok és Anglia embertelen rah- szolgatartóinak igazi arculata. A szovjet nép haraggal és felhá­borodással bé'yegzi meg a gyilkosok elvetemült bandáját és külföldi gaz­dáikat. A szovjet nép széttapossa, mint kártékony férgeket, a dolláro­kért és sterlingekért megvásárolt megvetésre méltó bérenc ricet. Ami a gyilkosok felbujtóit Illeti, biztosak [ehetnek abban, bogy a méltó meg­torlás nem marad el és eléri őket, hogy lesújtson rájuk. Mindez valóban így van. De az is biztos, hogy ezeken az ellenségeken kívül még van nálunk egy ellenség: embereink könnyelműsége. Nem ké­telkedhetünk abban, hogy amíg ez a könnyelműség él közöttünk, to­vábbra is lesz kártevés. Következés­képpen; ahhoz, hogy felszámolhassuk a kártevést, véget kell vetnünk a sorainkban meglévő könnyelműség- nek. Negyvennégy amerikai hadifogoly nyílt levele Eisenhotverhos Peking JUj Kína): Eszak-Koreában lévő negyvennégy amerikai hadilo- goly nyílt levélben fordult Eisen- howerhez. Másfél esztendeje — írják a többi között a levélben. — hogy megkez­dődtek a fegyverszüneti tárgyalások amelyek mindezideig nem hoztak ki­elégítő vagy figyelemreméltó ered­ményt a koreai háború békés rende­zése terén Úgy véljük, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete fegy­veres erőinek küldöttségé nem tanú­sít őszinte magatartást a háború be­fejezése kérdésében. őszintén reméljük hogy az új amé rikai kormány betartja azokat pz ígéreteket, amelyeket tagjai a vá­lasztási kamnány során az amerikai nép és a világ népei előtt tető k. Mi békét akarunk Koreában és az egész világon, és biztosak vagyunk benne, hogy ' az amerikai nép ugyancsak bé­két akar. Úgy érezzük, hogy ha az amerikai külpolitika a közelmúlt nyomdokain halad ez csak végzetes lehet népünk számára. Sok kérdés és kétség merül fel bennünk — folytatódik a levél. — Az egyik ilyen kérdésünk: Miért merült fel — n történelemben elő­ször — az önkéntes hazatelepülés kérdése még pedig olyan válságos időpontban amikor annyi minden függ a koreai fegyverszüneti tárgya, lások sikeres kimeneleiétől? Azután itt van egy másik kérdés: Miért foly­tra kormányunk nagyszabású fegy­verkezési programmot, ha a világot manapság érdeklő legfőbb kérdés a béke és nem a háború? Tudni sze­retnénk azt is. hogy — tekintettel a néhány év óta fennálló nemzetközi feszültségre. — miért nem történtek erőfeszítések a -nagvhatalmak tanács­kozásának megtartására azzal a cél­lal, hogy jobban megértsék egymást és megvalósulhasson a szilárd béke. Mi úgy érezzük, hogv ha népünk vezetői valóban akarnák, létrejöhet. ne a nagyhatalma^ közötti kölcsönös f megértés. Nem tudjuk és a múltban sem tud. tűk elképzelni, hogy milyen előny­nyel járhat a koreai háború folyta­tása. amikor a szembenálló telek már meg is egyeztek egy méltányos demarkációs vonalban. Nyilvánvaló: az amerikai fiatalság egyre növek­vő harctéri veszteségeit sohasem le. hét az amerikai nép győzelmeként elkönyvelni, különösen, ha a több. mint két éve folyó harcban semmi olyan eredményt nem sikerült elér­nünk. amely nemzetünk tekintélyé­nek öregbítését szolgálná ösz:ntén reméljük — fejeződik be az amerikai hadifoglyok levele, — hogy ön fontolóra veszi a fent ki­fejtetteket és mindent megtesz az Igazságos koreai béke gyors megva­lósítására. Kérjük Ont, hogy nagy nemzetünk hagyományainak széllé, mében foglalja el elnöki tisztét és tegyen méltó az amerikai nép becsü­letes. dicső múltjához Ausztriában teljes erővel folyik már a választási harc Bécs (MTI) Ausztriában a jobbolda­li pártok választási plakátjai és mil­liókba kerülő propagandatornyai, ut­cai villámújságjai és a mozikban ve­títésre kerülő propagandafiLnijei iire- Ígéretekkel vannak tele. Egyik jobb­oldal párt a másikra tólja a felelős­séget a nyomorért, az áremelkedés­ért, a munkanélküliségért, a nyugdíj­csökkentéséért. Ugyanakkor a népi ellenzék felhív­ja a dolgozók figyelmét: a kormány­pártok politikája a hnlátgyárosok fe­neketlen gyomrába taszítja Ausztriái. A népi ellenzék erői növekednek. Egyre több választási bizottság 'meg­alakításáról érkeznek hirek s az egyes tartományokban mindenütt megnyitották a népi ellenzék válasz­tási harcát. Döbretsberger professzor Vorarl- bergben nyitotta meg a népi ellen­zék választási harcát az elmúlt na­pokban. A Bregenzbem tartott gyűlé­sen a többi között kijelentette: a kor­mány szerencsétlen politikája követ­keztében Ausztria teljes bizonytalan­ságban él. Egy összetűzés esetén ez, volna az első terület, ahová bombák zuhannának. Ha Gruber külpolitikája továbbra is érvényesük az ország beg- za'lmas szerencsétlenségbe zuhan. Dobretsbergier professzor megáll api lotta: a kormány megakadályozza a Kelette! folytatott kereskedelmet, ez-' zel szemben azonban Ausztria nyers­acélt szállít Olaszországnak s e drága nyersanyag tonnái ellenében cgv-egy írógépet kap az olaszoktól. HÍREK A KAPITALISTA ORSZÁGOKBÓL Február 1-én Nyugat-Németországban 25 3 százalékkal felemelik a kenyér árát. Berlin: Az Adenauer-kormány ren­deletéi hozott, amelynek érteimében a Legolcsóbb kenyér ara február 1- töl 23.3 százalékkal emelkedik. Az áremelésnek az a közvetlen oka. hogy az Adenauer-kormány a hadikiadások következtében keletke. zeti költségvetési hiány fedezésére törölte a 300 millió márkás élelmi­szer szubvenciót, amellyel a legol­csóbb kenyér árát az eddigi színvo­nalon tartotta. , Nyugat-Németországban és Nyugat Berlinben február 1-tői tonnánként 5 márkával drágul a szén. Ez hamaro­san maga után vonja majd a vil­lanyáram és a gáz árának további emelkedését is. Húszezer amerikai kereskedelmi ten­gerész vált munkanélkülivé az export csökkenése következtében. Newyork: Mint a newyorki Daily Worker írja, a hajózási szakértők becslése szerint az Egy.sült Államok kereskedelmi hajózásának forgalma 1952-ben jelentősen hanyatlott. Az amerikai hajózási vállalatok szövet­ségének jelentése szerint 1952-ben 550 kereskedelmi hajót vontak ki a forgalomból és helyeztek el szara? dokkokban. A kereskedelmi hajózá­si forgalom csökkenése következté­ben húszezer kereskedelmi tengerészt és tisztet elbocsátottak A szakértők szerint n tengeri kereskedelmi for­galom csökkenése a külkereskedelem hanyatlásával függ össze. „Az 1953- as esztendő küszöbén sötét kilátás tárul elénk .— mondják a szakértők. — A teherszállítmányok mennyiségé­nek csökkenése arra kényszeríti a kereskedelmi hajózási vállalatokat, hogv a belföldi vizeken keressenek szállítási lehetőség.két.” A jelentés megemlíti azt is hqgy az amerikai kormány 1952. utolsó negyedében csupán 773 ezer tonnányi teher ten­geri szá^Mtt&ra adott megbízást az ugyanié f ténluiFk első negyedében «•állított egymillió ^tonnával szemben. Az Egyesült Államok tengeri keres­kedelmének összezsugorodása káro­san hat a hajóépítő, és javítóipar foglalkoztatottságának és a kikötök forgalmának alakulására is. A brit imperializmus minden erővel meg akarja védeni pozícióit Ameriká­val szemben Newyork: A National Guardian c. newyorki haladó Lap írja: A brit imperializmus a háború utá­ni hét esztendőben sok mindent meg­kísérelt, hogv megőrizze régi pozíció­ját. A dollárral folytatott háborújá­ban először leszállította az életszín­vonalat, hogy nemzetközi fizetési mérlegét javítsa, majd példátlan kor látozásokat léptetett életbe behozata­lában. A gyarmatov fokozottabb ki­zsákmányolása révén, így Malájföld ón- és gumiforrása inaik kiaknázása útján Anglia a háború befejezése óta több dollárhoz jutott, mint az egész anyaország: angol ipar. A gyarmati ►őke be fektetések, a háború óta sok­kal több profitot biztosítottak a tő­késeknek, mint a háború előtt, azon­ban ennev a profitnak a felét fel­emésztette annak a katonai erőnek a finanszírozása, amelyet a brit gyi ma to sí lók a profit biztosítására küld­tek le a gyarmatokra Angii* tehát a gyarmati kizsákmányolás fokozá­sa ellenére sem tudott javítan. gaz­dasági helyzetén és óriási kö.vsónc- ket volt kénytelen felvenni az Egy#, sült Államoktól, Kanadától és több amerikai ellenőrzés alatt álló intéz­ménytől. mijiit például a Világbank­tól, E kölcsönök, továbbá a valuta- és külkereskedelmi korlátozások el­lenére tovább gyengült a brit impe. rializrnus. A nemzetközösségi gazdasági érte­kezlet az angol—amerikai dollárhá­ború történetében új lejezetet nyi­tott meg. Hivatalos körök megálla­pították. hogv a nemzet,közönségnek egységesnek kell lennie, mert más- különben a „dollár-sárkány” egyen­ként falja f:l a birodalom „szüzeit.” A brit birodalom azonban nem egy­séges* mert * «szüzek” közül többel már elcsábítottak. És az amerikai kapitalizmus tovább folytatja táma­dásait az angol szövetséges ellen. Az amerikai monopolváiLohttok 1946 óta majdnem megkétszerezték —■ nyolcmilliárd dollárról tizenöt milli. árdra emelték — külföldi tőkebefek­tetéseiket és 1946 óta kereken 200 millió dollár profitot vágták zsebre. Az amerikai hivatalos körök a tőke­kivitel további fokozását javasolják. Olyan törekvéseik is vannak, hogy a kapitalista világ nyersanyagát az amerikai monopóliumok ellenőrzése alá kell helyezni. Joseph Alsop — folytatja a lap, — a New York Herald Tribune ismert publicistája nemrégiben arról írt, hogy egy újabb válság egész bizo­nyoson arra kényszeríti Angliát, hogy adja isi a harcok amelyet an- n&ir érdekében folytat, hogy az Egye. sült Államok Legfőbb szövetségese maradhasson Ez is alátámasztja .1. V. Sz'áMn szavait arról, hogy Anglia nem fogja az idők végtelenségéig tűr ni, hogy az Egyesült Államok ró tő­gye kezét nyersanyagára és piacaira hanem végül is kénytelen lesz kisza­kítani magát az Egyesült Államok karmaiból és konfliktusba keveredni ve'e, hogy biztosítsa magának a füg­getlenséget és természetesen a me­gás profitot. 1952-ben mintegy 5000 sztrájk volt az •* Egyesült Államokban Páris: Mint a „l’Humanité“ Írja, az Egyesült Államot munkaügyi minisz­tériuma közli, hogy 1952-ben a sztráj­kok száma jelentősen meghaladta az előző év sztrájkjainak számát. Amíg 1951-bpn 22,900.000 volt 32 elveszett munkanapok száma, addig 1952-ben ez a szám 55 millióra emelkedett. A 4.950 sztrájkból 34 nagy sztrájk a 10 ezernél több munkást foglalkozta, .tó vállalatoknál tört ki. Ezekben 3,500.000 dolgozó vett részt. A múlt év legnagyobb sztrájkja az acélipari dolgozóké volt, 560.000 munkás rész­vételével. Az atombombagyáraka: építő iparban öt nagy «trájlk volt. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom