Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-03 / 2. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI f---------------------------------------------------------------N A MAI SZÁMBAN: A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű ren­deleté az 1953. évi állami begyűjtésről (2. o.) — A Kesztyűgyár kommunistái ünnepélyes taggyűlésen kézhez- kapták új nártifcagságUkönyvüket (S.'ó.) 1 c Laza a munka fegyelem, egyenlűsdiség, a közös vagyon gondtalan t ke. relése fékezi a rádfalval tszcs fejlődését (3. o.) ‘ — Két népművelési előadó jelentése öt körzeti kultúrbemutaíó- t rűl (3, o.) — Hogyan segíti a bányászok érdekvédelmét az iparági társadalombiztosítás (4. o.). AT M n D R A .Jmm-y,-....■ ▼ 1 • ■•irt ■'./•"* ; R AI M VA M l EGYEI PÁRTÉI ZOTTXÁCÁN AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1953 JANUÁR 3 A januári párllaggyűiések legyenek kiindulópontok az új nnkasikerekhez ötéves tervünk negyedik évének megkezdése egybeesik azzal, hogy pártunk '-taggy{illéseken kiosztja az új tagsági könyveket a párttagok kö­zött. Az új'tagsági könyvek január 2 és 31 között történő kiosztása új nagy feladatok elé állítja párt,bízott ságainikat és párt szervezeteinkéi: meg kell szilárdítanunk és tovább ke’! fejlesztenünk azokat az eredménye két, amelyeket a párttagok aktivizá­lásában, öntudatuk fokozásában, a pártfegyelem megjavításában és a tömeg-kapcsolat • kiszélesítésében a Központi Vezetőségnek a tfvgköoyv- oeerérői hozott határozatának végre­hajtása során eddig elértünk. A taggyűlések sikere jelentős mér­tékben a szervezési munkától függ. attól, hogy párt-szervezeteink és párt- bizottságaink a pártc-soportvezetők és népnevelők segítségével hogyan tudják biztosítani párttagjaink minél nagyobb számban, lehetőleg száz szá­zalékban való megjelenését. A tapasz­talat azt mutatja, hogy pártszerveze­teink nagy része helyesen látja fel­adatait ezen a téren. Újhegyen pél­dául egy-egy' pártcsoport tagjai együtt mennek el majd a taggyűlés­re,. a Bőrgyárban már megbeszélték a műszaki vezetőkkel, hogy a párt­tagokat úgy osszák be műszakra, hogy a taggyűlésen résztve-bessenek. Petőfi-aknán pedig a népnevelők lát. tak munkához. Megmagyarázták párt­tagjainknak, __a januári taggyűlés kü­lönös jelentőségét, rámutattak arra, azért kell minden párttagnak szemé­lyesen megjelennie a taggyűlésen, hogy a tagsági könyvet saját májra’ vehesse át és így lehetet lenné tegyük, hogy- az ellenség kezébe kerüljenek tagsági könyvek. Függ a taggyűlés sikere altitól la. mennyire sikerű] lecsökkenteni a tag- járulék fizetésében hátralékosok szá­mát. Általában megállapíthatjuk, hqgy a tagsági járulék fizetésében jelentős eredményeket értünk el. Pe­tőfi-aknán egy hónap alatt a hátra lékosok számát ötéről tízre csökken­tették. Több pártszervezetünkben azonban nem értek el ilyen széf eredményeket. Aj ok a pártszerveze­teink, ahol még mindig vannak fiáira lékosok, az elkövetkezendő napok­ban fordítsanak még nagyobb gon dot a tagdíjfizetés jelentőségének megmagyarázására. Helyesen látta a bőrgyári IV. alapszorvezet titkára. Bukovácz elvtársi ennek a feladat­nak a jelentőségét: alapszervezetében tíz olyan elvtáns van még, akik két- hárorn hónappal vannak elmaradva a tagdíjfizetéssel. Bukovácz 'elvtárs a vezet őség tagjait megbízta azzal, hogy beszélgessenek ezekkel az elv- társakkal. nehogy egyetlen elmaradó *9 legyen a január 18-i taggyűlésen. A taggyűlések .sikere azonban első­sorban. a politikai munkától függ Az új párttagsági könyvek kiosztása — ünnep minden párttag számára Ennek az ünnepnek, a párttagsági könyvnek a jelen tőségét kell min­denek előtt megmagyarázni ok párt- titkárainknak, p árt cső p o rtibi z ailimiai n k na-k, népnevelőinknek. Keressenek fel újból — minit az összeírás idején minden párttagot, mutassanak rá ar­ra, hogy a párttagsági könyvünk azt fejezi ki, hogy Rákosi elvtárs párt­jához tartozunk és valamennyiünknek úgy kell "dolgoznunk, hogy méltók legyünk a párt tágjának megtiszte­lő címére. Az 1958-as tervév minden eddigá- né! nagyobb feladatot állít elénk. Iparunk termelését 16 százalékkal kell emelnünk, feketeszén termelésein, két majdnem 50 százalékkal, tovább kell javítanunk az exportáru minősé­gét, biztosítanunk ke’il határidőre tör­ténő szállítást. Fontos, hogy az idei gabonavetés tervét, amelynek teljesí­téséből a rossz időjárás következté­ben néhány százalék még hiányzik, az utolsó holdig teljesítsük. Vigyáz­nunk kél 'arra, hogy. a rendéikezé- sünkre álló takarmánnyal biztosítsuk állatállományunk áttelőltetését. Mind- ezek_ a feladatok esősorban a kom­munistáktól követetnek még szilár­dabb helytállást. A taggyűlési úgy kel! előkészíteni, hogy újabb munka, hőstettek forrásai legyenek, pártszer­vezeteink és pártibizottiságaimk nevel­jék és mozgósítsák párttagjainkat arra, hogy szocialista mupkavá"fá­sokkal már az év elején lendületet adjanak a • munka-versenynek és lel­ke sédé«,ükkel magukkal ragadják' a pártonkívüüek tömegeit is. Az utóbbj. hónapokban hatalmuk lendületet vett a pártoktatás: erhel- kedett a politikai iskolák •«tíavo.na. 'a, javult a fegyelem. A taggyűlése­ket előkészíti! politikai munikáBak tovább kell fejlesztenie ezeket' az eredményekét. Meg ke'-! értetni azok­kal a párttagokkal, akik eddig nem jártak politikai isko’ára, hogv „a n&rttag kötelessége, hogy szakadat tanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi színvonalát, igye­kezzek elsajátítani a manüzmus-leni- n.izmus tanításait.“ A Központi Vezetőség június 27-t tiVsén Horváth. Márton eivtárs külö­nösen felhívta párt'P-zerveze'ei.nik fi­gyelmét a tömegekkel való kapcsolat kiszélesítésére. A januári taggyűlé­sek elftkésizíté'sébe igen helyesen (le­vonják a DISZ fiatalokat és a r^r- ♦ onikívüli do'gozókat. Petőfi-aknán a DISZ fiatalok dekorálják a helyisé­get, a Son.ianában p ku’tú’-esoport szavalatokkal és néni táncokkal ké szül a taggyűlésre. Helyes volna, ha a többi pártszervezet is követné a példát, hogy ezzel nemcsak a párt szervezetek, hanem az üzem miné' több dolgozójának szívügyévé tegyék a taggyűlések sikerét. Most,, amikor párttagjaink megkap­ják új tagsági kön- 'ükét. az agitá­ció1? munka elmélyítésével biztosí\~ák pártszervezeteink, hogy a taggyűlé­sek életünk minden területén hatal­mas fellendülés kiindulópontja leke­nek. Sikeresen fúlfelFes'fették 1952. évi tervükéi1 a Beremendi Cementgyár dolgozói A beremendi Cementgyár dolgozói hónapról-hónapra lelkesen küzdöt­tek évi tervük mielőbbi teljesítése, illetve túlteljesítés-,, érdekében. De" cember hónapban a gépi berendezés leromlott állapota miatt kétségessé vált a havi és évi tferv teljesítése. Az üzem dolgozói fáradságot és aka­dályokat nem ismerve küzdöttek meg a nehézségekkel, úgy. hogy a hónap közepén már kedvezőbb volt a hely­zetük. 26-án éjjel tizenkét órakor azonban a hármas nagy f orgékemen- cét falazás miatt le kellett állítani. A huszonnégy órát igénybevevő ja­vítás miatt most már úgy látszott hiába vo-lt minden törekvés, tervü" kel mégisem tudják teljesíteni. Ekkor az üzem falazóbrigádja vállalta: le­rövidíti a javítási időt. Hatvan-het- ven fokos melegben kezdték meg a kemence falazását. Egv pillanatig sem állt meg a munka. Huszonhétedikén délben, tizenkét kemény, küzdelmes óra után büszkén jelentették a fala­zóbrigád tagjai, feladatukat elvégez, ték, Igv lehetővé tették a munka folytatását. Két órakor ismét megin" dúlt a harc a terv teljesítéséért. így vált lehetővé, hogy 28-án délben be­fejezték éves cementgyártást tervü- ,vüket. 30-án reggel pedig klinker- tervüket. Az utolsó napokat és órákat már tervük túlteljesítésére használták fel: 1952"es évi tervükön felül 101 vagon cementet és 61 Vago.n ki to­kért ad-tiak népgazdaságunknak a beremendi cementgyár dolgozói. Az új esztendő első napjaiban pedig hozzákezdtek az 1953-as terv jó te'- jesítését elősegítő téli nagy javítá­sokhoz. ELŐRE AZ 1953. ÉV ELSŐ KEGYEDÉVI TERV TELlESlTÉSÉÉRT A Sopiana Gépgyár dolgozói tervük túlteljesítésére tettek fogadalmat az 1953-as tervévet beindító ünnepélyes röpgyűlésen. A Sopiana Géngyár dolgozói má­sodik,átn reggel, az újév első terme, lő napján — lelkes rö-pgyűiést tar­tottak. A röpgyűlésen Várszegi Im­re a vállalat igazgatója ismertette az elmúlt évben elért eredményeket, majd beszélt az 1953-as évben a dolgozókra váró feladatokról. Elmon" dotta, hogy üzemükben jó ered­mények ellenére is van még javíta­ni való. Elsősorban -a .termelőeszkö­zök jobb kihasználása, a munkafe­gyelem megszilárdítása, az önköltség­csökkentés fokozása és a minőség" javítás terén s ezet érdekében még jobban meg kell szilárdítani a gyár­ban a felelős egyszemélyi vezetést. Ezeknek a feladatoknak a jó végre­hajtása lehet csak biztosítéka az 1953, évi terv túlteljesítésének. A gy^r dolgozói a röpgyűlésen el_ határozták, hogy az egyenletes ter­melés megvalósítása érdekében ja­nuár első dekádjában béke,műszakot tartanak, s ugyanolyan eredménye" két érnek majd el. mint máskor a hó legutolsó dekádjában. A hozzászólók valamennyien megfogadták, hogy az új évben, de különösen n békeműsza­kon jobb munkát végeznek. Varga János kétszeres szlahánovisba fe'- ajámlotta hogy a békeműsZak alatt 13 napi tervét teljesíti, Koronks Já­nos sztahanovista elmondta, hogy 85 óra alatt 120 normaórát' akar telje­síteni. Németh Gyula esztergályos teljesítményét az év első negyedé­ben átlagosan 130 százalékra emeli, az .év második negyedében pedig el" éri a sztahanovista szintet. Romvári István az Öntődéből 125 százalékra növeli teljesítményét a békemüsza- koix. Sólymos: Béla üzemlakatos öt wáppal előbb fejezi be első negyed­évi tervét, Illés József ifjúmunkás esztergályos 125 százalékot ér el a tervípljesítésben. Horváth Endre is felszólalt ezen a röpgyűlésen. Nála komoly hiányosságok mutatkoztak eddig a munkafegyelem terén, A röpgyűlés részvevői előtt megfogad" ta, hogy magatartásán változtat, a jövőben sem késni sem igazolatla­nul hiányozni nem fog és 125 száza­lékot ér el a tervteljeSítéstóen, Kő­szegi Jenő köszörűs 130 százalék e- érését vállalta és ennek érdekében párosversenyre hívta Horváth Endre köszörűst. A mohácsi I. számú Téglagyár égetői, ki- és behordói és kamratisztftói má­sodikén 9.400 darab téglával termeltek többet a napi előirányzatnál A mohácsi í. számú téglagyár dol­gozói Satálinváros számára termel" nek. Az üzem nem teljesítette évi tervét sem nyersgyártásban, sem égetésben. Amikor a dolgozó ^ lát­ták hogy milyen súlyos a 'lemara­dás, igyekeztek szépíteni az elért -eredményeken. Decemberben mind­három dekád tervét túlteljesítették. A? első két dekádban 120 ezer da­rab volt a gyártási és égetési eiő- irároyzigt. de ezt tízezerrel túlteljesi" telték. A barmadik dekádban pedig 117 ezer darab téglával termeltek többet az előirányzatnál, így igye­keztek javítani a hibán, s maradék" talonul kielégíteni a sztáiinvárosi rendelő vállalatok és üzemek igé­nyeit.. Az elmúlt év lejártával be­fejezték az üzemben a nyersgyártást s átfértek a téli nagy javításokra. Nagyrészt a most folyó karbantartá­si munkák jó elvégzésé,tő] függ. hogy fogja teljesíteni a gyár az Í953*as évben reá kiszabott feladatokat. Az égetés azonban zavartalanul folyik tovább, az elmúlt évből még kétmil­lió nyerstégla vár kiégetésre. é» el* szállításra. Dz már készítik a dolgo­zók a helyet az újabb nyerstéglák­nak és építik az új fajta szárítót, amellyel ■ meggyorsít iák „ téglák szó­rt* á®i és szállítói ideiét. Ha a szá­rító elkészül, ■ tovább emelkedhet majd a nyersgvártás üteme is. A téglagyár dolgozód az-új évben nem alkarnak ••lemaraÄ. feltétlenül »sjijesUeoi akarják; tervüket. Ezt már Január másodikén is bebizonyították, amikor a kihordók 9.400 darab tég­lával többet hordtak ki a napi elő" irányzatnál. Ebben. az eredményben azonban nemcsak a kihordők jó miwn k,áj,c foglaltatik, hanem benne van az éget óiké. a behordóké és a kamra­tisztító dolgozóké is, A porcelángyár! korongosmühelyben az újév első termelő napján kim*, gasló eredmények születtek A Porcelángyár dolgozói 1952. évi tervüket 107,3 százalékra teljesítet­ték, kétmillió forint értékkel terme­tek több árut az előirányzottnál an­nak ellenére, hogv egyik gázkemeo,c ce beszakadt és kiesett a termelés" bői, ÉZZ-.-1 az etedméranyel köszöni*öt- ték a Porcelángyár dolgozói az új esztendőt, a terv túlteljesítésével a hátuk mögött kezdték meg az 1953. évi terv teljesítését. A korongosmü­helyben már az új év első termelő napján sok kimagasló eredmény szü­letett. Deák István sztahanovista korongos és társa. Bene László 235 százalékra teljesítették napi előirány zajukat. Idős Eicher József sztaha­novista és fia, iífj. Eicher József mun kaérdemrendes sztahánovista egymás* sál versenyezve dolgoztak ezen a na­pon is és 201 százalékos eredményt értek el. Ifj. Fábri Gyula 200 száza­lékos teljesítménnyel mutatott pél­dát. Rein Lajos 194 százalékos ered­ménnyel tört az elsők közé, a Nyári_ brigád tagjai pedig elért é^- a 20Ő százalékot. A bányászok fokozott harcot vívnak a szilárd munkafegyelemért A pécsi Szénbányává!falat üzemei az 1952"es tervelőirányzatukon felül több, mint harminchatezer tonna szenet termeltek, Az újév — 1953 — első műszak­jában is születtek kiemelkedő ter­melési eredmények, bár az első har­madban egyik bányaüzem sem telje­sítette tervét. Vasas, amely nemcsak évi terve megvalósításával, de de­cember 109.26 százalékos teljesíi" menyével is az első Volt az elmúlt évben a pécsvidóki bányák sorában, egészn-api térvény mintegy 35 szá­zalékát termelte a délelőtti műsza­kon. Az elmaradóinak itt Bauer Jó» zsef fejtési brigádja mutatott pé'dát, amely az előirányzott azaz csille he­lyett 120 csille szenet termelt. Náluk is szebb eredményt ért el a pécseza- bolcsi IstvárTalcnán — amely össz­termelésben- ;s jobb. — Kovács Irt­ván fejtért. Kovács 1st várnék a terv szerinti 135 csille helyett fegyelme­zett. jó murikéval 156 csille szenet szállítottak ki: Pérebárnyateiepen Ko- toucs Károly sztahánovista* vá jár brigádja ünnepelte terviül teljesítésed az új év első műszakját, azzal, hogv a tervelőirányzatban megadott 40 csille helyett ötven csille szenet tér, meltek. Az első mű-sgak elmaradását, leg­főképpen az okozta, hogy kevés munkacsapat jelent meg teljes szám" ban az ünnep után, A pécsvidéki szénbányák élenjárói ezért megfo­gadták: az új esztendőben még fo. kozottabb harcot vívnak a fegyelem megszilárdításáért, hogv a negyedik tervévben is az e'műlt évihez hason­ló szép eredményeket érhessenek el. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL Nem is olyan régen mé rtgott ott aho mo«( Szó . Gavanv, ez a fiatal távolkeleti vá­ros fekszik Az első orosz települők 19f3-ban jöttek ide, a Tatár-csatorna partjá­ra. ánnjakideién a ki® ha’ás'n.eie- piilésen ugyanúgy, mint Oroszor­szág egész Csendes-óceáni partvidé­kén, az amerikaiak és japánok ga­rázdálkodtak, fosztogatták a népet. A szovjet hatalom új életre éb­resztette az egykor kihalt tajgát. A Tatár-csatorna parsán léim kh hn- Iásztelepü.lés a sztálini ötéves tervek éveiben hatalmas fejlődésen ment keresztül, úgyhogy 1941-ben már várossá nyilvánították. Szovjetszka- ja Gavanv a kerület közigazgatási és gazdasági központja lett. A vá­ros halászati kombinátját és kon­zervgyárát a korszerű technika leg­újabb vívmányaival szerelték fel. Régebben azt tartották, hogy az itteni éghajlati viszonyok között nem. lehet mezőgazdasággal foglal­kozni. Ma már dús lombú gyümöl­csösöket láthatunk ezen a vidéken. A kereskedelmi kikötőben éjjel­nappal zajlik az élet. Óceénjáró ha­jók érkeznek, mozdonyok sípolnak. Á város aapról-napra szebb, rende­Moszkva (TASzSzV. A Szovjetunió könnyűipari vállalatai számára 1952- ben több mint hatvan féle új gépet alkottak a szovjet gépgyártók. Az új gépek jelentősen emelik a mun­ka termelékenységét, javítják a mi­nőséget. » zettebb lesz Ahol nemrégen még évszázados fák voltak, ott most sok­emeletes lakóházak, üzemek van­nak. Szovjetszkaja Gavanyban 1926- ball még csak 20 kis ház volt. 194Í- az uí va-e-i múr röbb njjn' 2000 négyzetméternyi lakóterülettel rendelkezett. Az Októberi Forrada" 'rm előtt a településnek egyetlen iskolája sem volt. A szovjet hata­lom éveiben 31 iskola épült. A vá­rosnak két klubja, több mint tíz kórháza és orvosi rendelője van. 1928-ban a város költségvetése mindössze léO.OOO rubel volt, 1939- ben ez az összeg 4,150.000 rubelre emelkedett. Az idén a város költség- vetése meghaladta a 13 millió ru­belt Az új város dolgozói önfeláldozó, lelkes munkával válaszolnak a párt és a kormány gondoskodására. Az ötödik ötéves terv sorún Szovjet­szkaja Gavanyban számos új tizem épül, a régieket pedig jelentősen kibővítik. Mar hozzákezdtek, a vá­rosi kultúr- és üdülőpark építésé­hez. 1 Évről-évre, napról-napra növek­szik és szépül a távoli tujga fiatal szocialista városa. 1932-ben igen sok újítást valósítot­tak meg a könnyűipari vállalatok gyártási folyamatainak gépesítésé terén. A szovjet tervezők nagy eredmé­nye az üveg rrtri--c'á=án.ak és poií* rozásának automatizálása. Villamosítják a kazahsztáni kolhozokat Moszkva. Az Alma-atcii ..Micsurin" kolhoz számára az elektromos ener­giát az 1947-ben épült nagyteljesít­ményű vizierőmű szolgáltatja. A villamosenergiáv szótes körben al­kalmazzák a termelésben is. 32 vil­lanymotor egész sor különböző gé­pet hajt. Az új technika alkalmazásával ■ kolhoz jövedelme az utóbbi három év alatt több, mint háromszorosára emelkedett és az idép megbuladta « 4.5 millió rubelt. Az elektromosság egyre nagyobb tért hódít a kazahsztáni kolhozok és falvak életében. Ukrajnában több, mint 16 millió példányban adtak ki szépirodalmi műveket 1952-ben Kiev (TASZSZ): Ki évben megjelent Oleszja Kravec ukrán írónő „Haj­nal Ilampu felett“ című ifjúsági re­génye. A regény a 480. mű, amelyet az ukrán könyvkiadó vállalatok 1952-ben kiadtak. Sokezer példányban jelentek meg ukrán nyelven a népi demokratikus országok íróinak művei. Kiadták’ például Nagy Sándor Sztálin-díja* magyar író „Megbékélés" című el­beszélését. Az 1952-ben kiadott szén irodalmi művek példányszáma meghaladja a 16 milliót. Uí város a T&iigán g a tajga 1952-ben hatvanféle áj jgéppel gazdagodott a szovjet könnyűipar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom