Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

NUPLŐ 3 tma iJüwsst n A békeharc hírei A népek békék ongresszueán részt vett román küldöttség tagjai nagygyűlésen számoltak be Bukarest dolgozóinak Bukarest (Agerpress): A népek bé- kefeangresszusáin résEtvett román kül döttség tagjai csütörtökén este lel­kesfa angu Latú nagygyűlésen számol­tak be Bukarest dolgozóinak a tör­ténelmi jelentőségű béke kongj ossrzu s munkájáról és határozatairól. Traten Savul escu akadémikus, a Román Tu­dományos Akadémia elnöke, a né­pek békekongresszusán résztvett ro­mán küldöttség vezetője a többi kö­zött hangsúlyozta: — Hazánk a bákefábor fontos sza­kaszén áll őrt A TMoífa-sisztók — Hewlett Johnson a magyarországi békemozgalomról . London. (MTI): Hewlett Johnson oaaterburyi érseki helynök ..Ango­lok látogatnak Magyarországira” cí­mű röpiratában beszámol arról a le', kés épitömunkáról. melynek hazánk­ban szemtanúja volt. majd a követ­kezőket írja: Nem kétséges, hogy a magyarok telkes hjvei a békének 8 a nyugat­tal való békés kereskedeleminek és hogy a néptömegek ismerik a háború okait és a béke biztosításának mód­ii Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa határozatot hozott a kollektív szerződésekről Országszerte ezekben a hetekben folyik az üzemi kollektív szerződé­sek megkötése. Ebben az évben a kollektív szerződések rendszerébe nagyszámú újabb vállalatot vonnak be. ( A Míniszstertanács és a SZÓI ha­tározata, a munka törvénykönyvében meghatározott alapelveknek megfe­lelően részletesen szabályozza a kollektív szerződésekkel kapcsola­tos állami és szakszervezeti felada­tokat. A kollektív szerződési a vállalat igazgatója köti az üzemi bizottság­gal. A kollektív szerződésnek tar- talmaznip kell a vállalat tervében meghatározott legfontosabb terme­lési, termelékenységi, minőségjaví­tási és Ónköltségcsökkentési felada­tokat és az azok végrehajtásához szükséges műszaki és munkaszerve­zési intézkedéseket. A kollektív szerződés meghatározza továbbá az igazgató és az üzemi bizottság kö­telezettségeit a szocialista munka- verseDy szervezésére, a sztahanov­az újítómozgalom kiszélesítésére. A kollektív szerződés tartalmazza * vállalatra irányadó bértételeket és prémiumfeltételek irányelveit. A kollektív szerződés részletesen kitér a dolgozók szakmai és kultu­rális színvonalának emelésére. a munkavédelemre, a szociális és a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ádáz ellenségei — a legkü­lönfélébb agressziós provokációkhoz folyamodnál- határainkon. Az impe. riaListák karjai azonban túlságosan rövidek ahhoz, hogy beavatkozhassa­nak hazánJi belügyeibe. Ha mégis megkísérlik, tudni fogjuk a módiát armak, hogy miként rövidítsük meg még jobban karjaikat. . A* ünnepi nagygyűlés részvevői igen nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolókat. ját. Tudják, hogy velük együtt 800 millió ember osztja békevágyukat. Ez a békevágy különösen figyelem­reméltó olyan nép körében, amoly. nek hazáját két világháború dúlta fel.' A segítség, amelyet a Szovjetunió Magyarország újjáépítéséhez és fej­lesztési terveihez nyújtott és nyújt, valamint az együttműködés a szom­szédos népi demokratikus országok­kal még jobban serkenti a békéért folyó küzdelmet. munkásellátási kérdésekre, vala­mint az üzemi sportmozgalomra. Különösen jelentősek azok u ren­delkezések, amelyek a balesetek és a megbetegedések megelőzésére, a munkabiztonság fokozására, az egészségügyi viszonyok javítására, a muiikave'dellmi beruházásokra vo­natkozó kötelezettségeket állapítják meg. A szociális es :t muökáseilá- tási kérdések körében a kollektív szerződés részletesen foglalkozik az üzemi étkeztetéssel és az üdültetés­sel. A kollektív szerződésnek a válla­lat igazgatója és az üzemi bizottság által közösen elkészített tervezetet műhelyértekezleteken és üzemi gyű­lésen kell megvitatni A szerződés­ben figyelembe kell venni a dói gozók észrevételeit és javaslatait. A kollektív szerződést minden munka­helyen ki kell függeszteni. A kollektív szerződés végrehajtó sáért a vállalat igazgatója cs az üzemi bizottság elnöke személyében felelős. Az igazgató és az üzemi bi­zottság elnöke köteles negyedéven­ként üzemi gyűlésen beszámolni a kollektív szerződés végrehajtásáról. A minisztériumok, a tanácsok és a szakszervezetek fontos feladata, hogy rendszeresen ellenőrizzék és biztosítsák a kollektív szerződések maradéktalan végrehajtását. René Mayer kimentette: Pinay külpolitikáját folytatja PáiTjs (MTI): Mint a newyorki rá­dió jelenti, René Mayer francia mi­niszterelnök, az ,.INS" amerikai hír­ügynökség muoikátársánaik nyilatko­zott kormánya külpolitikájáról. Ma­yer kijelentette.- hogy a külpolitiká­ban- Pinay vonalát folytatja. Hangoz­tatta. hogy „megi^yőzödéses híve’1 a háborús paktumoknak. Amerikaellenes tüntetés Teheránban . Teherán (MTI): Az amerikaiak egyik Iránban működő ügynöksége a hírhedt teheráni amerikai .^segély- szervezet11 az amerikai nagykövetség útján jegyzéket ’küldött az iráni kor mányhoz. A jegyzékben tiltakoznak a teherámi egyetemen lezajlott Amc.- rika-ellenes tüntetések miatt, Az amerikai jegyzék felrója az'iráni kor­mánynak, hogy a rendőrség' nőm avatkozott be és nem akadályozta meg a diákok Amerika-ellenes tün­tetését Iráni lap az Amerika-ellenes hangulatról Ä ..Beszue Ajande’1 című teheráni la.p .A- jenkik mindenütt szembeke­rülnek a néppel11 címmel beszámol arról, hogyan fokozódik Iránban az amerikai imperialisták elleni hangu­lat. Mind gyakrabban hangzik fel. Iránban a kiáltás: ..Yankee go homo!” Az amerikaiak legutóbb Arak város középiskoláiban a tanulók --zé- mára filmvetítést rendeztek. A fil­mekből uszítás, nyílt imperialista propaganda áradt. A diákok a filmek vetítésekor hangosan kiáltozíák: — ..Amerikaiak, takarodjatok haza!” A filmet vetítő amerikai ijedt hangon panaszolta: ..Akárhov.i megyünk, mindenütt ilyen dolgokat csinálnak velünk .. U abb véres renflcrsor:«! Karcsiba« Karachi (MTI:: Pakisztán fővárosá­ban harmadik napja vére- összetű­zések folynak Szerdán és csütörtö­kön heves diáktüntetések' zajlottak le. A csütörtöki vérengzés áldozatai, arak száma nyolcra súlyé» sebesüi- jcinek száma százra cm 'kedg't. A Reuter jelentése szerint pénte­ken szuronyos rendőr-osztagok roha­mot intéztek az utcákon torlaszokat emelő tüntetők ellen. A város több utcája harctérhez hasonlít. Karacsiban szünetel a közúti for­galom. A pakisztáni kormány a vá­ros legfontosabb negyedeiben eiren. delte a kím.nötdalimat. Csökken az agresszorok katonáinak harci szelleme* fokozódik a partizánharc Vietnamban Peking (Uj Kína): A „Vietnami Hírügynökség” jelenti, hogy a viet- néphadsereg legutóbbi gyözcl- teei megrendítették még a mögöttes területeken állomásozó ellenséges pRepatok harci «Zeitemét Is. Az el- tehség által megszállt Észak-vietna- mi területeken az európai és afrikai “atetiák, de különösen az északafri- kaiok között állandóan erősödik a haborúeLlenes mozgalom. A bao- “ájista csapatok soraiban pedig min. jelenséggé vált a dozertá­Bien-Hoa, Thai-Ninh, Zsia-Binh tar­tományban, valamint Szaigon térsé­gének nádasaiban harcoló partizán­osztagok és regül ál is egységeik há­rom hónap alatt megsemmisítettek 3123 ellenséges katonát és tisztet, megsebesítettek 1.578 és fogságbaej- tettek 130 ellenséges katonát és tisz­tet. Lelőttek két ellenséges repülőgé­pet, elsüllyesztettek két hadi- és egy kereskedelmi hajót. . valamint nyolc kisebb szállítóhaját. A francia gyarmatosítók — hang­súlyozza a nagykövetség könvomr- tosa —-, minden erejüket iaíbavteik annak érdekében, hogy megtnriha - sáfc az elten őrzésük alatt lévő vidé­keket. A lakott helységeket átfésülő francia csapatok gyilkolják a parasz­tokat. elpusztítják a jószágot és a termést, és éhezésre kárhoztatják a helyi lakosságot. A vietnámi néphadseregnek a Fekete-, és Vürüs-folyók vidékén elért (JJőzelmei katasztrófáik helyzetbe hozták a francia gyarmati elnyomók északi hadseregét. A legutóbbi jelen lések a .Ma-folyó környékének felsza­badításáról és a traneia tcriiletruhlók fejvesztett visszavonulásáról számol, lak be. A vietnámi néphadsereg diadalainak egyik titka az, hogy a nép gyűlöli a francia megszállókat és bábjukat, ltao-Üajt és minden segítséget megad Ho-Si-Minh felszabadító hadseregének. Képünk: a néphadsereg diadalmas bevonulását ábrázolja rgy felszaba­dított helységbe. A lakosság lelkes szeretettel és ajándékokkal varja a hős harcosokat. Hétéves az Albán Népköztársaság Január 11*e az albán dolgozó nép mű és a egyik nagy ünnepe. 1946 január 11-én kiáltották ki az Albán Népköztársa­ságot. Ez a történelmi fontosságú nap azt jelentette, hogy teljes, siker koronázta az albán nép évszáziulos erőfeszítéseit és harcait, amelyek cél­ja az ország függetlenségének és sza- badságának kivívása volt. A második világháború folyamán azok a megsimhiisítő csapások, ame­lyeket a dicsőséges Szovjet Hadsereg a hitlerista bordákra mért, lehetővé tettek, hogy az albán purtizáhalaku- lafok sikeresen harcolhassanak a ná­ci-fasiszta megszállók ellen. 19-y no­vember 29-én Albánia felszabadult. A nép nemzeti felszabadító háborúját az 1941 uovomber 8-án megalaCult Albán Kommunista Párt (ma: Albán Munkapárt) vezette s így a felszaba­dító háborúval egyidejűleg végbcnie. hetett a népi forradalom is. A felszabadulás előtti Albánia Európa legelmaradottabb OTszáaa volt, gazdasági és kulturális téren egyaránt. A földet kezdetleges faekével művelték meg s az ország testén élős­ködő külföldi, főleg olasz imperia­listák megakadályozták az ország ipa­rának kifejlődését. A népelnyomó rendszerek zsarnokai hatalmuk és a kizsákmányolás fenntartása érdeké­ben a tudatlanság sötétjében tartották , a népet. Az ország lakosságának több mint 80 feázaléka írástudatlan volt. Az albán dolgozó nép országszerte hatalmas lendülettel látott hozzá a háború alatt sokat szenvedett Ország újjáépítéséhez. A párt és a munkás, osztály vezetése alatt egyik sikert a másik után érték el. A földreform során 70.211 földnélküii vagy szegény- paraszt család jutott földhöz. Aíla- mosítolták az olajmezőket, a bányá­kat, az ipari vállalatokat. Az ifjúság lelkes munkája nyomán felépültek az ország első vasútvonallal. Az ország* történelmében ismeretlen ütemű fejlő­dés kezdődött meg. Az albán dolgozó nép azonban még ekkor sem élvezhette zavartalanul annyi véráldozat árán kivívott szabad. ;ágat. A belgrádi Tito-banda gyarma- tárá akarta ziiilesztenl Albániát és ügynökeit becsempészte az élet min­den területére, még az Albán Kom­in uni-ta Pártba is, élükön Koesi l)zod. zeval és Pandi Krisztusai. A Szovjet­unió Komin mióta (bolsevik 1 Pártjá­nak levelei, a Tájékoztató Iroda ha­tározatta azonban kinyitották a nem­zetköziség eszméjéhez hű altián kom. mnnistúU szemét és 19-üj november S-án. a párt I. kongresszusán Enver (lodzsa elviár» leleplezte a troeklsta ügynöküket, a dob'iiző nép engesztel, betétién ellenségeit, A Tito-fasiszták nem tudtak bele­törődd! csúfos ’kudarcukba és előbb az albán vasutaknál, majd az olaj- mezőkön szerveztek nagyszámú sza­botázs-cselekményeket. A dolgozó „ép azonban résen vájt és lesújtott ellen- ségeire. A titnlsta ügynökök eltávolítása és megsenimlsftére után az ország gyor- •;-o haladt előre a szocialista iparo­sítás útján. A kétéves terv (1949" 1950) sikeres teljesítése megterem­tette az albán ipar szilárd alapjait. Felépült az üzberlsti nBzta!i:i“-textil- kombinát, a szelltal „1.enln‘1-vizlcrő. „November S‘‘-cukorgyír> Ilyen hatalmas gyárak és üzemek létesítése csakis a népi hatalom éved- ben vált tehetővé, rsaki.s a Szovjet­unió önzetlen, baráti lámoeatásávaL A Szovjetunióból érkeztek nemcsak 1 az építkezést irányító kiváló szak­emberek, hanem a gyárak korsze-Ü gépcsotláí is. A Szovjetuniótól kapott értékes támogatás döntő tényező az egész ország szocialista építésében. Az albán munkások az élenjáró szovjet módszerek alkalmazásával szinte ncp- ról-napra emelik tcljesitmenyeiket. r.i ország dolgozó parasztjai pedig • szovjet agrotechnika korszerű vívraá-.. ayaiuak széleskörű fciliasználásúval. eredményeseit harcolnak a termés­eredmények növeléséért, Az építkexé. , seknél szovjet gépek könnyítik meg a dolgozók munkáját, a földeken szov- ■ jet traktorok szántanak, A szovjet kombájnok aratnak, a gyárakban szovjet gyártmányú gépek ontják a különböző termékeket. Jelentős segít­séget kap az Albán Népköztársaság a testvéri népi demokráciáktól is. A Szovjetunió önzetlen segítsége je. lentős mértékben előmozdította, hotfy , az Albán Népköztársaság ipari tc-r- , melése már 1952 végén több mini 65# százalékkal magasabb volt, mint 19.28. ban. Még ragyogóbb távlatokat nyit meg az albán ipnr fejlődése előtt az ország első ötéves terve (195t—1955), üt év alatt huszonegy milliárd leket ruháznak be, eunek az összegnek 42.7 százalékát az ipar és a bányászat fej- , lődésére fordítják. Az ötéves terv al­kotásai közül már felépült az elbá- száni fafeldolgozó kombinát, a shod, rai doliányfermentálógyár, . a rogo- . zsinal gyapjúkártoló és még sok más gyár. Gyors ütemben épül a eerrikl olajfinomító és a Mát-folyó mentén . az ,,Énver‘' vizíerömű, az ötéves terv . leghatalmasabb alkotása, amely liúsz- ,ezer kilo-,vált kapacitású lesz. 1955-re az ipari termelés á háború előttinek tizenkétszeresére emelkedik. Gyors ütemben fejlődik az* albán mezőgazdaság Is és egyre több do’ ví­zé paraszt tömörül termélőszlb etke- zeteklte. Jelenleg buszor.ttt gépálloni 220 traktora és többezer mezög»*da- sági gépe könnyíti meg a dolgozó pa­rasztok munkáját. Az ötéves terv végéig a vetésterület további ötverezer hektárrral növek­szik meg, a gépállomások gépeinek- száma pedig további ötszáz .százalék, kai. 1955-ben a mezőgazdasági terme­lés érléke hetvenegy százalékkal les* magasabb, mint 1950-ben volt. Január U-én az ország dolgozó né- pe lelkesen ünnepit meg a népköz- társaság kikiáltásának 7. évfordulóját és visszatekint megtett útjára. Határ, taten hálóval gondolnak ezen a na- 1 pon az. albán dolgozók a hatalmas Szovjetunióra, a nagy Sztálinra, leg­nagyobb barátjukra és eddigi sikereik még ragyogóbb munkagyőzelmek ki* vívására lelkesítik őket. Hiába áská­lódnak és provokálnak a belgrádi Tito-fasiszták. az athéni inunureko* fasiszták és az olasz neofasiszták, a* albán dolgozó nép a Szovjetunió ve­zette demokruttkus béketábor taréi­ként Enver Hodzsa elvtárs vezetésével biztos léptekkel bated előre a gazda­sági és kulturális felemelkedés, a szocializmus útján. Kar'niliiábaü, Stájerországban és Burgenlandiján is jogtalanul kizárlak a választási bizottság ikkói a baloida i biokftat Becs MTI) Az osztrák választás: főbizottság jobboldali többsége — mint ismeretes — törvény- és alkot­mányellenes mesterkedéssel kizárta a választási bizottságokból a baloldali !> okkot, amelynek pedig joga let! volna több választási bizottságiba ta­gokat delegálnia s minden választási bizottságba megbízottakat küldenie. A stájerországi tartományi ’főnők elnökletével január 8-áp ülést tartott a slájerországi, karinthiai és bórgen- landi választási bizottság. A népjiárl, a szocialisták és a fasiszta függe ^e" nek szövetségének képviselői elfogad­ták a választási főbizottság határoz«- tál és e szövetségi tartományokban i,s kizárták a baltfjdali Wok* kvpvi-v selőit a választási bizottságokból.’ Az 1935 évben sziljeiéit ferfiax és nők bejelentése * A tizennyolc éves férfiak é.« nők s/íkásos évi bejelentését a .belügy- initiiszler ronctolgte szerint január 1. .és 31. napja között kell teljesíteni. 1953. é^ri január hó 31.. napjáig te­hát az állandó lakásukba. be kell jelenteni mindazon magyar állam­polgár férfiakat és nőket, akiv 1935 évben születtek’ fokin lét nélkül arra. ho-gy ezideig külön bojé'.éiífőlapon be voltak-é jelenlvó. Ha az 1935. év­ben született szeméiy állandó laká­sától ideiglenesen távol tartózkodik és liazatérésp 1953 január 31-ig nem várható. „ s/ilbyj? vaqv törvénye« ■ képviselője köteles gondoskodni az állandó lakásba történő bejelentés uieg'tételéröl. A bájté lövéseket városokban az ilietgkes rendőrőrsnél, községekben a községi tanács vógrehajtóbizuttságá- . nál, a férfiak ás a nők átiandb dakv kásának bejelentésére s-zolgálö V,.' illetőleg 2; számú bejeientöi lapon keli ' teljesilfcni. A bejclentéiekot nyolc és tizenhárom óra között va­sárnapokon is lehet teljesíteni’. A bejelentés ponlos teljesítéséért az 1935. évben született szeméi y é» szállásadója ■ (szülője) is. Klelűs es mulasztásuk büntetést von maga után. A bejelentéskor visszakapott iga­zolószelvény az állandó lakás beje- ien:éte* igazolja és azt a bejelcptett szemé'y kötök“» mogőrizni és ható. súg; közeg (elhívására bármikor fél- mutitni majd a laká-bói való Jávo- záskor ü kijele,ntölaphoz csatolni.’

Next

/
Oldalképek
Tartalom