Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-11 / 9. szám
NAPLÓ 1953 JANUÁR lt A NÉPELLENES POLITIKA CSŐDJE A Mx«tmúttb*n zajlott le Rómában a« e’j»«o<r*zÁgi kereszténydemokrata leoimáinypárt kongresszusa. A kongresszuson wegwemlét akartak tartani az olasz klerikális reakció erői felett az 1953. tavaszán sorrakcrü'.ó parlamwü választások előestéjén Mi mindent tért fel „ kom--/ éuv- &emokratá>k kongresszusa? A római Oporaházban haj napon keresztül mondták a beszédeket. A párt míndcn vezetője felszólalt. Beszédeik telítve voltuk demokráciáé’- lenes rágalmakkal de riadalom és hízonytaianség érződött bennük Goaelta a párt pontikai titkára beszámolójában elismerte, hogy a keresztény dem okra táv ötévé* kor" Hiányzása ..a közvéleményben gyakran csa ódás-t kelt." Sem Gone .a sem De Gasp éri nem tudta megcáfolni az olasz közvéleményben szélesen elharapózott véleményt, hogy a kereszténydemokrata párt politikává cső llvejutott Amió*a a párt. kormányon van. 0.*S7 **. ápot szorosa,, hozzákötöz, ték az tg'V'siiit Államok hadiszeke- réhez. Az olasz kormány '.lekapcsolta az országot e támadó éizaka’ an*: sz". vétségbe é- részt vesz az új háború elükóve.ltéstberi. Olaszország háborús kiadásait már csak esi. Ingassa ti számokban lehet kifejezni. Egymásután zártáik be a kö/sziik.-ég éti cikkek ’ gyártó üzemeket. Jelentö-en csők’ kenteitek „ lakásépítést. Ar olasz lakosság minden rétege egvre nigyobb ellenállás*«' focadia a keresztény demokraták népel'enes politikáját. Az 1951. nyarán lezajlott községi választásokon a kereszténydemokrata pár! rer.get;g vesztett. Ugyanez történt november Adige területen megtartott terü'eti községi választásokon A kereszténydemokrata párt tagjai körében is érezhetővé vált az elégedetlenség u pártvezetőség politikájával. A párt *o’fc szervizetébop mutat, kozik meg ez.- A kongresszuson különös erőve nyilvánult meg ez „ tény. ..A kereszténydemokrata pártkongresszuson az. az új jelenség muta*- kozott, írja a ..Paese Sera" című 'ap —.bogy a párttagság nem helye, sette a vez.tö-ég politikáját." Egymás után szólaltak fel az alsó ‘pártszervezetek képviselői és vádo." Iák a vezetősége*. Térni nagyipari város küldötte bírálta a kormányt a békés termelés korlátozása miatt. Ugyanezt u kérdés! vetették fel a lombardiai és liguriai ipari városok képviselői. Az apu'iai és vénétől mezőgazdasági vidékek képviselői a kovnránv agrárpolitikáját bírálták Kiéleződtek az ellentétek a párt vezetőségén beiül is. Kialakult az úgynevezett ..demokratikus kezdeményezés csoportja.” Ez n csoport azzal vádolja Goneliát. De .Gasperit és a párt többi jelenleg; vezetőjét, hogy tak ikáiuk nem eléggé megfon- *ok és cé ravezető. Gronchl a csoport egyik vehetője, i kongresszuson é ■esen megbírálta a kormány pénzügyi, adóikéi és agrárpolitikáját. Pasíore. a katolikus s/.-kszervez&tek vezetője beismerte. iogv a kormány egész tevékenységét a monopollök ének érdekei irányittak. Ezekből a felszólalásokból kitűnt rogy a párt vezetőit aggasztja n kereszténydemokrata párt befolyásának csökkenése. A választások köze'et). .ével ez az aggodalom egyre növekszik. kor hágott a tetőpontra, amikor a párt országos tanácsának megválasztására került sor. A szavazatok megsZárailáiáSp után kitűnt, hogy a kongresszuson képviselt párttagoknak alig kétharmada szavazott De Gas- perire. Mint a De Gasjjlrihoz közelálló kínok kp n i inon tárja l'o ókitűnik. De G-sperinei esze ágában sincs, hogv el;get tegyen a saját pártja soraiban i? .jelentkező követeléseknek és megváltoatarsa politikai irányvonalát. A kereszténydemokratin vez-tők különböző mesterkedésekkel igyekez" nők el'ensú'yozn; politikai helyzetük meggyengülését. A csalásra épül'! választás! törvénytervezet kidolgozása után. amelynek célja hogy kizárjál; a demokratikus erőket az ország vezetéséből, j, keresz'énydemo- krata párt vezetősége választási megegyezést kötött a liberálisok, a kör- tár'aságlak és a szakadár szociáldemokraták pártjával. A választási törvénytervezet a‘lmján Olaszországban úgynevezett pré- miumos-többségi rendszert vezetnek be. Ez a reakciós pártom tömbjének biztosítaná a mandátumok többségét, A De Gasperi—Gone!la csoport a monarchiáinkkal és a fasisztákkal is összejátszik. A választás alkalmából újabb kedvezményeket ígér nekik, ha támogatják a keresztény-demokratákat. . A tömegek bizalmát egyre jobban elvesztő kereszténydemokrata párt vezetőinek vélasztáeelőtti’ mesterkedő, sei azt bizonyítják, hogy az olasz kié. •T-ráiis reakció, az amerikai imperia" itrarnw ügynöke durva önkény, ren- dörterror és politikai szélhámosság nélkül nem maradhat hatalmon. Ezek azonban., tudjuk, meglehetősen reménytelen eszközök közepén 23vazatot az idén Trmtino“ Alio A torzna‘kodás „ kongresszuson akii C I P O I I I I fi 4 I JEGYI E T E K A cenzor balfor;á«a Woorkish alezredesnek, az amerikai S. hadsereg katonai főcenzorának, érthetetle,, módon, az az ötlete támadt hagy könyvet ir. Akár irodalmi babérokat aka-t szerezni akár a tiszteletdíjra vásott a foga — elég «/ hozzá, hogy megjelentek a katonai cenzor .,Koreai elbeszélései.“ A cenzornak azonban balszerencséje volt Kisded 'todnlmi próbálkozásáért c parancsnokság hadbíróság Hé ál H tolta. A vád a következő volt: az elbeszélések rossz lényt vetnek Mac Arthur tábornokra, * Tudnunk kell, hogy az alezredes csak néhány egészen gyengétf célzást engedett meg magának, például arról, hogy milyen előszeretettel viseltetett Mac Arthur a rek’ám iránt és milyen fellengzős modora volt. ,Megesnie meg sem kísérelte a jámbor novcllairó. hogy MncArtluir cselekedeteit bírálja, még krvésbbé. hogy az Egyesült Államok koreai politikáját pécézzé ki Ellenkezőleg, a volt cenzor melegen helyeselte a hadműveleteket, amelyek a háborúk történetében a .,gyilkosok és hóhérok hadműveletei” elnevezéssel fognak szere, pehti. Miért haragudott hál meg a Pentagon? Arról van szó, hogy a katonai cenzor, aki a koreai tudósításokból gondosan kiirtolta uZ igazságot, saját könyvét, hoffy úgy mondjuk, — cenzúra nélkül engedte át. — Elbeszéléseiben itt,olt b-l-icltünnck az amenkai hadsereg magatart ás ára jellemzií kupik: ke gvt; nkedés, a békés lakosság gyalázá&a. s tb- Az elbeszélésekben például a következőt olvadhat jjjk: ,,A 8 hadsereg Koreába érkezése nyilvánvalóan nem nagy gyönyörűség „ h.lyi lakosságnak A S, hadsereg közkatonái között sok van azokból a szadistákból bűnöz ükből. degenerállákbóf és tudatlan, dölyíös egyé. nekbőt, akik minden amerikait meggyűlöltetnek, ahova csak elkerülnek. A?, amerikaiak losrtoqatink n korcaia. kai, megtámadják, megerőszakolják, meggyilkolják őket — rengeteg eiiéle gaztettei kövztnek el.” A cenzor valószínűleg a legjobb szándékkal idézi könyvében a 8. hadsereg vezérkarának felhívását a kar tortákhoz, amely szerint a parancsnokság megrója « katonák bűncselekményeit. Ebből a felhívástól azonban az olvasó élénken elképzelheti, inj mindenre vetemedtek az amerikai katonák Koreában, hiszen például effélékre i* figyelmeztetni kel! őket: ■,A ország lakosainak vitathatatlanul jogul; van rá hogy saját utcáikon és irtaikon járhassanak anél kiil a kockázat nélkül, hogy az amerikai tehergépkocsik kerekei alá kerüljenek, vagy a gépkocsivezetők sértegetéseinek legyenek kitéve.“ Az amerikai parancsnokság felhívásában jobb belátásra nkarie. bírni a hadseregben lévő gazembereket, de közben 6 maga is az aljas fajgyűlölet hangján beszél az áldozatul esett koreaiakról. A kihívás például a következőket mondja egy hónairól, akit elütött az eszeveszetten száguldó jeep: „Ennek a koreai lilozólusnak most elég ideje van n töprengésre, minthogy törött orral fekszik a kórházban ” • Mac Arthur legényeinek erkölcsei, úgy látszik, még a cenzornak is sz-me.l szúrlak. Egy amerikai hadi- tudósító Woorkishaf való beszélgetésében „hőstettnek” nevezte azt, hogy hogyan tüzelt egy amerikai pilóta a békés koreai lakosságra. *— Izgalmas látvány voll — mondta az újságíró. — Az, de valószínűleg háborús bűn is. — te'eh a cenzor. Nem meglepő, hoa\ a Pentagon az ilyeá lázadozó megjegyzésekért állítja hadbíróság cüé c katonai cenzori Bekerültek a történe'emhe November első napjaiban a ^török újságok **•’« voltak riasztó cikk-kkpl, HáfWbtvlmcú *udó*d:ásokflt közöltek „az új határincidensről, amelyet a vörös bolgárok provokáltak kV A közlemények szerint november t-*ől november 2-re virradó- éjjel állítólag <0 bolgár katona megtámadta az. egyik-» török határőrségei Állítólag heve- összecsapásra került sor. amely négy óra ho*$>at tartott. Az ..incidens“ természetesen nagy izgatottságot váltott ki Ankarában. A török minlsztt-rc'nök azonna’ megához hivatta a külügyminiszteri és a belűgyminisz tért: a telefonkészülékek.: a távírdák, r. rádió riadót fújtak; az Egyesült Államok és Anglia nagykövete seb‘éhen részletei Vetítéseket küldött az ügyről. Micsoda csemege a török újságírók számára, akik a legaljasabb )>»«& .fórokkal és fenyegetésekkel árasztották el Bulgáriát. November 4-én » ..Hergün" című török lap pé.dáu! íVv kiütött fel: ..Megtorló intézkedéseket követelünk a bolgárok gyáva agressziói miatt!” UUgyanakkor az incidnn ;?ot kapcsolatban közölték hogy a határment ‘örök csupa toka! ..páncélos és motorizált egységekké’ erós'telték Az anato.iai távirati iroda a ntre részéről .k; jel entente, hogy a török kormány jegy rák-«on i.ozza a bogár kormány tudomására, hogy „n bo gárak aqtesszióját úgy kell tekinteni, mint "z Atlanti Htr- nmó.V’ eben irányuló agressziót.’* ®s micsoda dühhel szedték elő a török firkas/ok vesszőparipájukat: ..Az ■rtianli közösség ellen irányuló első agressziót a bolgárok követték el” Az első török hadsereg parancsnoka azonban gyorsan íehűtött-r a fegyvergyárosok é* bertoUnokaik harci hevületét. Kénytelen volt iieval.aui az igazságot:" a söté'ségbap eltéved*, egy -crtóskondn é* tőrük területre tévedt át. A töiök határőrök a zajt bogár katonáknak tulajdonították- és tüze; nyitottak, s ugyanakkor — hisz ez magáó! értetődik — erosí'éseiíet kértek ... ...Másnap reggel a nap sugara; bearanyozták a sertésnemzVségbei négy .agresszor” élettelen tetemét. Szegény malacok! Nem volt olya« szerencséjük, mlpt a canf.'oüumi ludpkr-ak. amelyek Róma megmentésével halhatat,antiá tették magukat anélkül, .hogy »kár egy tollúki* ís elvesztették volna, Ezek a malacok a salát vérükkel írfák be magukat az a'-anli közö-ssée íjvászos ‘öi’**é'ifi!mébe Az ember jót neve'né Hz. estien ha a ma rcok szomorú tör’éncté nem tárná fel a fövök nép tragédiáját. Törökország, vezetőinek megvesztegethetősége révén ma . tiszteletbeli" helyet fag'm ei az Atlanti Egyez, »vényben, mint ...a legbőkezűbb és legolcsóbb áflyú töl te'ék -szél litó az angol-amtmiikdi imperial isták háború* kalendiai */<*müra. A sorozitosan kiorovoká't hatáiiucidensék révé, a' török hatóságok egyrészt art a ró: akar iák elérni, honv ■ *»•■»;‘ék w v;láz közvéleményének tiavelméi a Ra'teVnon folyó ‘Aris h'borús előkésziilntekről. má«- v -»••r5 gazolni akarják a török nép előtt azokat az egyre növekvő terheket, amelyeket ezek az clö- készi; tál; raknak a török nép vállára. Nemzetközi szemle Parisban minden változatlan Franciaországban több, mint két hétig tartó vajúdás után megalakult az új kormány. Olyan kormány, amelyben nines sok köszönet. Kéné .Mayer, a miniszterelnök, a multimilliomos Uotsehitdék embere, bányái vannak az északairikui fruneia gyarmatokon. Mayer személye megtestesítője annak a politikának, amely a valaha Európa éién járó országot a katasztrófába sodorta. René Mayerék progranimjáröl mindent elmond az új kormány listája. A legfontosabb tárcák birtokosai között megtalálhatjuk a közelmúlt bukott francia kormányainak minisztereit: külügyminiszter a tengerentúli háborús politika kiszolgálásában is- in eret emé vált Ridault, ‘Hriine a belügyminiszter és Martunaiid Deplat az igazságiigyimiusztcr hírhedtté tették nevüket a Kommunista Párt és a hazafiak elleni hajszában. Mindketten tagjai voltak Pinay kormányának is, akáres-ak Pleven hadügyminiszter az „európai hadsereg" szellemi atyja és Letonrneau, a társállamok minisztere, a vietnami szennyes gyarmati háború egyik legfőbb bűnöse. A lista elmondja, ho!>y Franciaország új kormánya Kéné Mayer vezetésével ott folytatja majd. áltól a dicstelenül kimúlt Pinay abbahagyta. René Meyer még meg sem kapta a nemzetgyűléstől a kormányalakítási megbízást. máris törvényszegéssel kezdte működéséi. Az alkotmány rendelkezései ellenére — hogy kormány- válság idején meg kell hallgatni minden párt véleményét — egyszerűen elfeledkezett Franciaország legna. gyohb pártjáról, a Kommunista Pártról, Ezzel —‘mini Duelos elvtárs mondotta — figjyebnen kívül hagyta ötmillió váhisíttó véleményét- Pedig ez a véleméuy egyált alán nem érdektelen az új miniszücreliittk számára. Ha netán elsiklott vvoliia felette Mayer úr figyelme, úgy emlékezetébe keli idézni, hogy éppen ezek a milliók és **z azótu hozzájuk csatlakozóitok szabadították ki az elmúlt évben Duelos és Stil elvtársafi at és az ő tömeginoz. Válniuk kényszigrítette távozásra Pi- uayt is. És ami még ennél is fontosabb, c milliólu egységmozgalma a Francia Komin un ista Párt követeléseinek valóra váltását sürgeti. Az egységfrontban Gny Hollét és szocialista vezető társai nilmlen mesterkedése ellenére egyre inkább résztvesznek a szocialista dolgozik isA Kommunista iPárt követelései elfogadhatók mindert becsületes francia számára. A párt uívan békekormány létrehozását sürgeti., amelyet hatalmas népi mozgalom lif* életre. Követeli az atlanti egyezmény és az ezzel kapcsolatos többi liálxwús paktum fei- mondását. követeli nr vietnami tiáború befejezését. Franciaország mre-t megalakult amerikai kormányától! mi sem áll távolabb, mint ennek a programmnak akárcsak egyes részeiltá-n való elismerése is. René Mayerék; éppen az ellenkező utón járnak. í\ francia nép ezért — ahogy Duelos elvtárs rámutatott — „végül is kibdja majd az útját mindezeknek uz uraknak és olyan kormányt teremet magának, amelyben felismeri saját -magát.*4 Ázsia árúiéinak gyülekezete Rangúmban ezekben a napokban tartják értekezletüket az imperialisták ázsiai megvesztegetett ügynökei, a munkásmozgalomba befurakodott ázsiai jobboldali szociáldemokrata árulók. Az értekezlet összehívását az tette görgőssé számukra, hogy az ázsiai — ma még gyarmati sorban lévő — országokban uövekszik a népek mozgalma felszabadulásukért, függetlenségük kivívásáért. Ez a probléma lényegében érinti az ázsiai jobboldali Szociáldemokrata Pártok egész politikáját- Indiában és Burmában a szociáldemokrata vezetők nem használhatják fe) ugyanazokat a hazugságokat, mint bármelyik európai imperialista államban, mert a véres gyarmati rendszer végsőkig elkeseríti a szörnyű sorban élő dolgozókat. Az ázsiai szociáldemokrata pártok, ha egyáltalán fenti akarnak ma. radni, kénytelenek, ha szemforgató módon is, legalább mérsékelten átvenni az imperiali.sta-eilenes, függetlenséget követelő jelszavakat. Ez egyébként megmutatkozott a ran^uni értekezleten is. Az ázsiai szociáldemokrata pártoknak ez a sajátos helyzete e pártok vezetőiben felvetette azt a gondolatot is, hogy clszakudjumak a hírhedi szocialista leternaeionáfiétó] és külön áruló testületet hozzanak létre. Ez azonban tűt kockázatos lett volna imperialista gazdáik számáén, ezért né- pesszámú európai küldöttséget irányítottuk a rangúni konfoneneiára. E küldöttségek étén olyan hétpróbás ínurkjísárulók érkeztek- Bitnma fővárosába, mint az angol munkáspárt vezére, Attlee és a Tito féle* fasiszta párt két hóhér vezetőségi tagja ÍSyi- lasz és Hehler. Az ő feladatúik félre- érthetrtleniil megmagyarázni ázsiai elvbarátaiknak, milyen politikát kell követniük. Attlce és a litoisták Igyekeztek mindenben megfelelni e uegbi- 'alásnak. Szorgalmasan .szajkóztok a Szovjetunió és a népi demokrattlkus orr zúgok clluni rágalmakat, beeamé- rvlték a békemozgalmat és nem Szalasztottak el egyetlen alkalmat s*m, hogy ecseteljék a gyannpti rendszer és a háborús készülődéseik „előnyeit”, Attlee a ranguni jobboldali szociáldemokrata értekezleten ráudásul Tito hóhérrendszere hivatott prófétájának bizonyult — készséggel dlcríőítctte belgrádi áruló kollégái rémtetteit. Az ázsiai Srulók gyülekeznének tanácskozásai azonban nem befolyásolják a felszabadulásukért luüzdő népek harcát. E népek niiudirthúbb felismerik hivatott vezetőiket, «u-szágaik kommunista pártjaiban. A sr.ociálde- mokráeiának Ázsiában is braükuuyn- dik. Rúnáimban az európai úmilók segítségével hozhatnak határnpnjbkat, feese.glietnek frázisokat, bamislai' e**m- gő szólamait; pusztába kiáltott szavak maradunk. Az ázsiai népek zaW.jajáii két tgaz szó ragyog mind fényesebben: szabadság és béke, Adenaner újabb mauövcr<*kkel igyekszik kercsztülerősaaTtolni a háborús szerződések ratifikálását .Miieken (ADN) A bonni és a párisi háborús szerződésekkel szembeni eros- böviő népi mozgalom arra készteti Adenauert, bogy újabb manőverekkel kísérletezzék a háborús szerződések ratifikálásának mielőbbi megvalósítása érdekében. Adenauer szerdán este beszédet mondott a bajor rádióban és állást foglalt amellett, hogy az „európai védelmi közösségről szóló szerződést „pótlólagos jegyzőkönyvvel egészítsék ki“ és így .„hozzák összhangba azokat bizonyos újabb fejlc- niényekkel.** Utalt arra, hogy a ratifikálást nem szabad halogatni. A nyugatnémetnrszági politikai körök véleménye szerint Adenauer ííj mrnőverének célja, hogy megköny- nyit.se a háborús szerződések nyílt jóváhagyását a jobliolodnli szakszervezeti és szociáldemokrata vezetők számára, akik elvben a háborús szer. ződések elfogadása mellett vannak, azonban híveik megtévesztésére egye« határozatokkal kapcsolatban ellenzéki magatartást színlelnek. Ahol gondoskodnak a gyermekekről és ahol nem Albán s?»rÖ2 és jugoeíláv gyermekek élete Tirana (ATA): Az albán népi demokratikus állam nagy szeretettel gondoskod'k az anyákról és gyermekekről. Az egész országra kiterjed az anya és gyermekvédelmi intézmények há- Ó7,"ta. A háború előtt ilyen intézmények egyáltalán nem voltak az országivá u Ma már minden a'bán gyermek iárlri* i-sko'ábn Az. iskolások részé" re kétszáz napköziotthon' nyitottak. Az ií!v0Íá«O|. ezrei töltik minden évben a nyári szünidőt üdülőtáborban. , Az anyákat is nagy gondolkodás. • ai veszik körül, A szülőanyák táÍ mogiatására 1950-ben és 1951-ban 275 millió lieket utaltak ki. Ezzel szögos ellentétben áll a ju- .goszláv és görög anyák és_ gyermekek helyzete. Amíg Albániának ma eiár minden falujában van iskola, asidig több, mint hatezer görög falu" ban egyáltalán nincs. Görögországban a gyermekek 75 százaléka tuber, kui'ózisba.n szenved. Eta son,ló a helyzet Jugoszláviában is. .Tiióétenál havonta többezer egy éveu aluli gyermek hal meg, 78 eaer hadiirva és lOCf ezz*r olyan gyermek, aki ltok szülei titóista munkatóbo- raktmn és fogságban sínylődnek került fez utcára. • HúsznuHió dollár „lüiön-segé.|f“ e Tito-bandának • London (MTIl: A londoni rádió i<?- '.enlévse szerint Amerika újabb ..kü- ön segélyt'* juttatott TitojugoszJá* viának. Az újabb amerikai „segély” öaszege húszmillió dollár. A belgrádi amerikai nagykövetsé szóvivője szerint a nyugati segítse ce.ja: Simogatni Jugoszlávia katona erofeszBéseit, amelyek ..viszanyjag legnagyobbak Európában.”
