Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-04 / 3. szám
N Ä P L O 1953 JANUÁR 4 DOHÁNYON VETT KAPITÁNY Scserbacsov nagyoperettje a pécsi Nemzeti Színházban A Nagy Péter ©letét bemutató szovjet operettet másodszor hozza színre s/zánházunk. Hogy a három éven belül másodszor szériában játszott darabot mégis állandóan telt házak nézik, az Adujev mélyértedmű súlyos mondanivalókkal telt szövegkönyvének. Scserbacsov gyönyörű muzsikájának és nem utolsósorban a pécsi színház művészegyüttese jó, színvonalas előadásának köszönhető. A ..Dohányon vett kapitány'- esc” iekmén ve . Nagy Péter cár uralkodása idején Játszódik le. a XVII. század fordulóján., a XVIII. század elején. A darab írója, a reformátor cár újért, haladásért, népe felemelkedéséért vívott küzdelmét m,utatja be, melyet a régihez ragaszkodó, maradi bojárok ellen vívott.-Ebben a harcban Péter a feltörekvő polgárságra, a kalmárokra, nemegyszer a nép egyszerű gyermekeire támaszkodott, ami természetesen a hatalmúikat veszítő bojárok egyre eiszántabb ellenállásába ütközött. A történelmi tények, szájhagyományok, a korabeli irodalom alapjául megírt szövegkönyv hűségesen kő veti a nagy cár életútját — ameny- nyire keretei engedik és alkotómunkáján túl megmutatja a néphez, a bojárokhoz való viszonyát is a tehetséges, sőt zseniális, de nem egyszer hirtelen haragragerjedö uralko. dóíuak. Péter reformokat léptet életbe, nemcsak az öltözködésben, termelésben, hadviselésben, etikettben, de még a házasodásban is. Egyik terve, hogy összeházasítja a bojáro. kát. az orosz nemességet a gazdagodó. ügyesen kereskedő kalmárokkal. „Elég volt az elzárkózásból bojárok!" — ezt a jelszót igyekszik az ország felemelése, a haladás érdekében mielőbb megvalósítani és ugyan, ez a cél: az ország érdeke, határainak védelme, kereskedelmének ki- fejlesztése sarkallja arra, hogy meg- «zeirveaze. megteremtse az orosz flottét és az orosz tengerészeti személyzetet. Az operettben Alaki reformátor ce- ■Pc-ra ón iám ester, Szmurov kalmár és leánya, Lyuba, néhány holland hajós és fiatal, újért hevülö bojár- gyerekek képviselik azt a magot. • melyre Péter cár elsősorban épít. De ezek 'mellett már megjelenik a nép is; Iván, egy bojár kimilia muzsikjának személyében, Iván eleséseit, tanulnivágvó, szerelmes ifjú, ki Szmurov kalmár lányáért lobog és lobogásn nem is viszonzatlan. A cár törekvéseit azonban gátolják a maradi bojárok. Ncnila Verfolomo- jevna. a ■ legtekintélyesebb bojár, Szvinyjn özvegye és fia: Anion esküdt ellenségei Péter reformista terveinek. Az anya azért, mert ragaszkodik az országot sötétségben, elzárkózásban tartó hagyó mányokhoz. fid pedig azért, mert válogatás nélkül külföldet mintázza és onnan tér- mésvzetesGn cäak a rosszat: a hiúságot, á léhaságot, nem utolsósorban s. francia etikettet majmolja. A cár — egy félreértés folytán — mégis Anionhoz, ehhez a nyafka. üres fickóhoz akarj-, adn; Lyubát, Szmurov kalmár leányát. Az esküvő előtt asténban az anya minden tiltakozása ellenére 11 másik bojárfiúval együtt Franciaországba küldi hajósmester- * «éget fanulni a hencegő, üresfejű bojár-fiút,' Anionnal együtt elutazik szolgája, Iván. aki Párában gazdája helyett tanul a tengerészeti akadémián. A bojárfiúkkal utazik Hanmi- háj is, a cár keresztfia, akit Péter egy hordócska rumért vásárolt rab" ízolgakereskedőktől. A néger fiatal, 'ember természetesen az elnyomott Ivánt pártfogolj,, annak gazdájával szemben és e két „hontalan“ — a volt rabszolga Hannibál és a muzsik Iván — fejezik ki legszebben, leg. Igazabban a darab eszmei mondanivalóját, ők azok, akik o-z operetten belül valósággal kinyilatkoztatják: a haza a nép hazája! A nép dolgozik, szenved, nemegyszer vérzik és meghal érte. A néger Hannibál alakját érdemes külön is megvizsgálnunk, mert ennek alakját Puskin egyik elbeszélésének felhas,análásával írta. formál. " hí meg Adujev. ,.A cár szerecsené”- ben olyannak írja Le Puskin Ibrahi- mot. mint ahogyan Adujev életrekei tette, mint ahogyan a pécsi színpadén megjelent. Szerénynek, nagytudásúnak, ' igazi hazafinak és nem utolsósorban — szerelmesnek látjuk a cár hűséges keresztfiát. reformátor segítőtársát. Dianna grófnő — habár közelannyira sem megformált alak, mint Hannibál. — ugyancsak megtalálhatja , eredetijét Puskin e!w besjoélésébon. , A mindvégig fokozódó színpadi Feszültség, a, darab mondanivalójának kibontakozása és maradéktalan ér vény eáüi ésé,' a történelmi szerepl ők hűséges megelevenitése természetesen nemcsak az író. nemcsak az édes dallamokat szülő zeneköltő érdeme, hanem a rendezőé is. Szilágyi Albert és'Pflpp István jó munkát vég. zett. V. I. Pudovkin mondta: „író s rendező közös munkájának legtöbb ieitétele a közös cél: a nép, a nép államának szolgálata.” Nem kétséges, hogy a Dohányon vett kapitány” megszületése és pécsi bemutatója a nép szolgálatának a jegyében született meg. Erre mutat a rendezők törekvése, mely az eszmei mondanivaló tiszta kicsengésében1 csúcsosodik fci. Érdemes itt néhány kitűnően kidolgozott drámai ütközőpontot 'megemlítenünk: Hannibál és Anton összetűzése az első felvonásiban, a cár és a bojárasszony párviadalé, a cár és a muzsik találkozása — hogy caak az első felvonás ütközőpontjait említsük, mind-mind a rendezőik elmélyült munkájáról!, a társadalmi összeütközések céltudatos kidombc. rí fásáról tanúskodnak.- Külön kiemelendő a rendezői munka egészéből a néma szereplők, a tömegek jó mozgatása, az egyre színesebbé, élőbbé váló egyéni játék a karon belül. A falúak bojárlány. a néger Hannibál érkezésekor szepegő szolgálók, a huncutkodó matrózok egyre szervesebb beilleszkedése a cselekménybe, azt bizonyítja, hogy a rendezők helyes, céltudatos törekvése: a színpadon szereplő valamennyi művész igazi szerepeltetése. Nem mentes, azonban a rendezői munka a hibáktól. ’ A táncokkal kü- -ön cikk foglalkozik," mégis, néhány szóval itt, is rá kell térni, egy-két tánc (például a. matróztámc) erősza" kórságára, mely rontja az előadás egészét. Vájjon mit fejeznek ki ezek a táncai:f Úgy hisszük, nem sokat. Néhány apróbb ellentmondás is akad. így Anion, Szvinyin miért jeleníti' ki Zsuljev kalmár leányára, hogy „olyan jó húsban van, hogy...” Látnivaló, hogy a Gl'ikeoFiját alakító Fesztoráczy Kató egyáltalában nincsen jó húsban, nem kövér. Itt helyes lenne a szövegkönyvet megváltoztatni. Ellentmondás van. Szvinyin magatartásában is, mikor Hannibállá! tűz ösz- sze. A kardot rántó Hannibáltól első esetben nem fél a bojárfiú. második esetben, mikor a néger valamivel hevesebb, már annyira fél. hogy* sikoltva ' keres védelmet Giikerija szoknyája mögött. Vájjon először miért nem rezzen legalább meg? A pimaszul hencegő, nagyképű Anion nem állhat olyan magabiztosan a felhevült hatalmasíermetű, tiszt előtt,, ha igazi mivoltában, teljes gyávasá. gában be akarjuk • mutatni. Ellentmondás látszik még ott is, ahol a részeg holland hajósok előtt így fakad szólásra Péter:, „Itt vannak á külföldi vendégek, röstelem magam Vájjon miért röste!né magát eszméletlenségig részeg emberik ' előtt a világosfejű uralkodó olyan csekélység. miatt, hogy térdethajt elölte valaki? Természetesen ez az aggály csak úgy jogos, ha a hajósok' való- ban az eszméletlenségig részegek, annyira ittasak, hogy képesek egy ájul: lánnyal táncolni. E.z utóbbi jelenet különösen brutális és visszaút- szító, két okból is helyes lenne hát rajta változtatni. Ez-ek az apró hiányosságok azonban egy kissé sem rontják le.. az előadás , egészének jó hatását, melyhez a szerep'ő művész gárda legnagyobb része legjobb tudá_ sát adja. Nagy Péter cárt Kovács Gyula hoz- za színpadra. Maszkja kitűnő, mintha a Nagy 'Péter című filmből látnánk ..minden oroszok cárját” kilépni. Kovács Gyula megeleveníti a természetes életet élő, egyszerűséget kpdvelö. népbarát cárt. Néha azonban külsődleges eszközökkel is él és ez az átélés nemkülönben a hihetőség rovására is megy. Igen helyes az a játék a harmadik felvonásban, mikor a tömeg között Ivánt keresi —. hogy megbizonyosodjék, ő á hajó megmenitője vagy sem. Ezt a keresést azonban elhagyja, egyszerűbb, olcsóbb megoldást keres, ami helytelen. Ezen túlmenően azonban Kovács Gyula alakításának legnagyobb hiányossága az, hogy nsm eléggé szeret. Sokkal szenvedélyesebben gyűlöl, mint ahogyan szereti Hannibált. Akakit vagy a többieket. Ezzel szegi ben kitöréseiben félelmetessé válik, szenvedélyének izzása a Zsuljev kai. mátrai folyó jelenetét a legíeszül- tebb részletté avatja. Buss Gyula a cár keresztfiát, a néger Hannibált alakítja. Meleg, érző, emberi, olyan, mint amilyennek Puskin és Adujev megírta. Mindig, ha nem is szól. ha csak a háttérben tartózkodik is, de bénne él a darabban. Legszebb példa erre a második felvonás párjele- neíe (Péter Gizivel), mikor a szerelmes Hannibál és Dianna grófnő egv- más látásától niegittasulva örülnek t t ) a régvárt meghitt találkozásnak. Pé- # tér környezetéhez tartozik még Sza-f bó Samu Akaki ceremóniam.estere J is. Szabó Samu eredeti, szívből jövő J humorral teszi szeretetté a hiú, ha-f zudozó — de mindezek ellenére hű- \ séges ceremóniamestert. Az aranyos- J kedélyű, fürge ceremóniamester azgn- \ ban mindig mértéktartó, J a mondanivaló t soha nem sikkad el J a viccek pergőtüzében, t Somló Ferenc Szmurov kalmáriá" f ban a szerető apát. tehetségesébe-# csüleíes kereskedőt ismertük meg. # Színes, kifejező alakítása mellett i színtelenné. Lapossá vált az íróilag # is gyengébben kidolgozott Zsuljev figurája, akit Komlós András mutat be. Lyubát Mdtrqy Mária alakítja. \Jgy érezzük, hogy a kereskedőlány nem szereti eléggé Ivánt, a szolgcu- legényt, ez volt az álca annak, is, hogy Lyuba nem lopja be magát a közönség szívébe, tragédiáját és őre-1 mét nem érezzük igaznak.. Giikeri ja # (Fesztoráczy Kató) kifisé erőltetett-t nek, túlaffektáltnak hatott és ezt a # hatást csak fokozta a számtalan ha* f nyatesés. nadrágmutogatás. A célt: # a kü!fö’dimádat kigúnyolását, a férj- f vadászáéit más eszközökkel is el le- r heteit volna-érni. Pataki Erzsi bojár-' asszonya súlyos egyéniséget, ko- f moly nagyasszonyt mutatott be. ö • volt az ellentábor, a maradiak leg" # méltóságteljesebb, legrobosztusabb l képviselőié és az 6 bukása jelentet- # te a régiek meghódolását is. Fia C Anton, a gőgös mágnása francia mó f dj kedvelője és hódolója. Anyjától f tulajdonképpen Parisból való haza.* érkezésekor szakad el, de ezt Kál- # mán György nem tudta kellően ér- J zékeltetni. Kálmán György Írásé tú! \ könnyen, op: réttfiguraként kezelte J Antoii szerepét, ezért a megalkotott ? szerep utálatossága, nevetségessége J ellenére sem elég mély. Korodini Fe. J renc Ivánja emberi, közvetlen. Kis- ? sé túlságosan öntudatos azonban az \ eső felvonásban és éppen ezért nem J fejlődhet eléggé a második, barma- J dik felvonásban, küzdőképességben. J harcosságban. Ez az oka, hogy a i szabadságidal egy kissé tűz nélkül í való. hogy a harmadik felvonásban > Ivánt kissé egysíkúnak, minden sic- ^ retetremállósága ellenére kissé tehe" f tétlennek érezzük és a második fel- i vonásban. Anionnal való párjel-ene- # lekor nem érezzük a megcsúfolt férfi # a megvert szolga belső forrongását. J A francia környezet: Germaine# marquise. Dianna grófnő, Nitiiche fo- # gadósnő ás a két szakács jól illcsz-1 kedtek be a kolleklívába. Takácsi Margit. Péter Gizi. Bázsa Éva, SZaT- # ma Lajos és Puskás Tibor koruk jel- # ■iemzően francia légkörét hozták a f színpadra. A három bojár és a bojár f asszony (Széplaki Endre, Bakos Lász. f ló. Monori Ferenc és Simonyi Mag- f dg) új iránti ellenszenve, apró 'láza- f dása. maradisóga néha-néha elveszi^ \ külsőségekben, feloldódik a humor J tégelyében. » A dísizletek — Básthy István és Vincze Győző közös művei — megfelelő keretet adnak a mű hangulatához. Az első felvonás kereskedő- háza. a második felvonás francia kertilakja, a harmadik felvonás tengerpart; részlet,, elnyer; a közönség tetszését. 'Gyengébb második felvonás fogadó-díszlete. mély túlságo sa-ű komor, rideg, eléggé kidolgoza’- lan. A ,,Dohányon vett kapitány” muzsikájáról a későbbiekben írunk. A zenekarral kapcsolatosan azonban meg kell jegyeznünk, hogy az énekes szereplők hangja alig-alig ér. vényesiil a zenekar önző, öncélú, erősmkos játéka miatt. Ez a megállapítás' pedig nemcsak a hátság sorokra vagy az emeletre vonatkozik, hanem még az első sorokra is. A vezénylő Endre Emil vagv helyettese tartsa kezében az eddiginél jobban a zenekar irányítását, hogy játéka ne menjen az előadás, a mondanivaló rovására. A ’„Dohányon vetít kapltámy”-t a bemutató előadástól kezdődően telt. sőt zsúfolt házak előtt mutatják be a pécsi Nemzeti Színiráz művészei. A darab síkeie legjobb, legszebb bizonyítéka annak, hogy dolgozóink ss< re'ik. J megbecsülik a szev/et népé művészetét, ^ operettmüvészetét is, mely a mi szó. t murikra is iránytmutató. Az előadás f közönsége gazdagabban távozott a é színházból, mint ahogyan odaérkc- # zett. Művészi élménnyel, jó szórakc. zással gazdagodik, ki megnézi a i ,,Dohányon vett kapitány"-t. Az ele-l adás a pécsi Nemzeti Színház mű-1 vészgárdájának újabb áMomása azon i az úton, mely a szocialista-realista i művészet leié vezet, mely a szocia- ^ lista színjátszás felé vezet. - KÉT KÜZDELEM A „TOLLAL A BÉKÉÉRT“-PÁLYÁZAT DÍJNYERTES MÜVE Nem vagyok vándor, messze még nem jártam; Sem alföldi utcán, Kékesünk aljaban, Sem zöldelő bársony krimi kertekben, llol csöndes álmot sző az esti szél S a földdel együtt mindent elmesél Egy gyönge lány oly szépen, nesztelen Tűnik távolba aztán át hegyen, . S elveszik ott az est homályban, Krimi réten vagy Hegyaljában, Alföldön, avagy dühös tengeren. Elvesz hát az éjtszaka tündére, Elvesznek hát az éjtszakák! Csak vesszenek/ Nagy munkánk visszfénye Foglalja el a birtokát. Szűnjenek meg a látomások, Jöjjenek; béke, a szív, a hang, Régiek helyébe újak mások, Távozzon a sok léha rang! Szóljon az élet, a munka szóljon, A bányász ott lenn a fö’d alatt, Puszin jón az vagy meghajoljon Amely n sok új közt ó maradt! Jöjjön az üllő, a gőzka'apács Tro. tanító és kazánkovács, ‘Kiáltsa messzire; ...„éljen a békéi“ ..Éljen a nevük, kik haltak érte/“ Ott távol innen a fé'homályban Füstös romok közt, kéklő ég a'att, Kik elől sok gazember megszaladt Ott távol innen, messzi Koreában. Ott, ott a begybeásott s fö’dkunyliők alatt, Elvtárs gondolsz-e a félhomályra, Füstös romokra, hősi népre, Békédet óvó Koreára? Gondold meg elvtársi Menj a géphez; ' Gyorsabban járjon a sok kerék; Minden mozdulat gondos legyen S jusson eszedbe: „még elébb/“ Üss nagyobbat rá a vasra, Hűl jón a sok szikra szét. Járjon a pöröly ördögi táncot. Adjon az acél új harczenét. Törjön a fúró még gyorsabban A. fénylő fekete szénbe bel Jusson eszedbe a sok békeharcos Kinek inkább nem kedves élete; De küzd a bátor s hogy golyót kapott „Békét“ rebegett s a földrerőgyott; A többi ment, csak ment előre, Törtetett lila félhomályban. A te békédért is harcol elvtárs A sok ifjú hős ott Koreában. És leszállt a mélyre, a föld szivébe A bányász, már idős harcos 6. S többi is mind vele tartott Egyik sem volt ott révedő. Ma békeműszak, harcolni kell. Folyik a szén már s a csil'evonat Eltűnik fényével az íves kanyarban Aztán visszajő, megtelve tolat ömlik a gyémánt: a fekete szén, A szorgos kezek érdeme, A falvak ezrei utcáin át Villanyfény hogyan ne ömlene?! Harc ez itt lenn, béke harca A harcosok itt égy nagy csa'ád, Tőlük ugyan nem fordulhatna És nézi is őket a nagy világ. „Éljen a hős nép. éljen a béke. Éljen a nevük, kik haltak érte!“ Ott távol innen a félhomályban. Füstös romok közt, kéklő ég a'att, Kik e'ől sok gazember megszaladt, Ott, távol innen, messzi Koreában/ Feljöttek mind a hősök a föld alól. Kezükben lámpa, szivükben nóta ég. Harci kedvüket sugallja a sze'lő, Léptüket rezgve kíséri a lég. És Zsíros Ur ott lenn a határszélen Ki sír magában, mert minden fáj neki, És szomszédja ott a szűk utcában Ki Kóreát és a békét élteti Ellenségek. Gyűlölik egymást. Hát Zsíros Fr csak morog ha látja ezt. De nem sejti még, hogy jön majd a vég, És egyszerre ő is rajtaveszt. Hogy min, a szomszédja tudta már A szorgos, a „nagybajszú“ Kereki Ki át lakik ott a szűk utcában És Koreát és a békét élteti. Egy ködös késői délutánon Zsíros Ur mindent kirakott^ Mi lim-lom volt, a félszerből És berendezte, mint kis lakot. Nem tudta miért még senkisem ott, Csak bámu’ták milyen furcsa itt A faluban ez a szokatlanság: A Zsíros Ur egyszer dolgozik. Pókhasát húzta, to'ta is mérgesen. Cipelt fazekat, kályhát, vasat, Este meg úgy járt mint az árnyék. A falu fe'é nézett úgy- vicsorított „Hej ha én egyszer visszavágnék?!“ Hogy mi lett a sorsa, tudjuk mi már Kereki és fia kitettek magukért Az egyik paraszt, a másik katona; Amit tettek mind a jó honért És hogy beteljen ős gyalázata Zsíros uramnak s a balga kémnek, öröme tellett bennük a falunak öröme tellett bennük a népnek. „Jaj annak aki reánktör, Jaj annak aki ostobán Át akar gázolni itt mirajtunk. Népünknek drága, szép honán!“ Nem vagyok vándor, messze még nem jártam, Éltem a harcot s érzem itt És láttam a munkánknak szép honában Vörös zászlóknak erdeit. Hol csöndes á'mot sző az esti szél S a földdel együtt mindent elmesél Egy gyönge lány oly szépen, nesztelen Tűnik távolba aztán át hegyen. Nem leszek vándor, nem megvek messze. Én itt maradok. " NYÁRI SÁNDOR az Építőipari Technikum hallgatója