Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-29 / 24. szám
í*to JANUÁR S» HRPIÓ 3 Pt4RT ÉS PART ÉPÍTÉS * Lelkesítse az úi tagsági könyv a lemaradás behozására a Béke-aknai kommunistákat ^fene-akna bányászait sokszor *ttlegették az «Lmúlt évben, ök vol- •^k azok, akik a kommunisták vese- “sév.el, s MESZHÁRT-aknák között «tsönek teljesítették az évi tervet. Győzelmes munkájukkal elnyerték a Béke-akna címet Bflwkék is erre a bányászok, főképpen pedig a kommunisták., akik teg- JnW) munkát végrik a harcban. Kedden., műszak végeztével a pártszervezet helyiségében gyülekeztek a Parttagoík, hogy résrtvegyenek a szá- ®tíkra legnagyobb ünnepen, ahol kéz- **«apták az új párttagsági könyvet. »Nekünk, Béke-aknai kommunisták- ,*® kötő!ességünk, hogy megőrizzük öregbítsük hírnevünket, kötelessé- hogy minél több szenet adjunk hazának, fejlődő iparunknak“ — w1®’-* a párttitkár elvtárs, pyusal eívtárs helyesen abból in- ivr* H hogy B pártwzetőség munlká- )abaa is komoly hiányosságok van- /*,, mA vezetőségi üléseket nem tar- Wtttk meg rendszeresen. mozgósítottuk megfelelően a l'artbleahnt elvtársikat, meg népművelőinket a feladatok végrehajts tv táeára. ®nj»iealml és a népnevetóhálőzatunk '®ayoa, melyen változtatnunk kelt. ^onioly hibát követtünk el abhan is, j?p * vezetőség nem mutatott pél- , ,l * tanulásban. Dráyevö'gyi Káli a vezetőségünk tagja álj öan ellenkező harmadba jár doC- s°íni a ezért nem jár cl oktatásra, akadályozza azt is, hogy részt- Syen a vezetőség ülésén.“ *”yusai elvtárs bírálta a párttag- V?JA azért, hogy nem veszik ki ré- ». ^t kellőképpen a pártoktatásból, ^vetendő példaként áüította a tag- J Hé Be nézek Ferenc, Kónya Ist- an és P^termann György elvtár&a- ^*t, »ikit rendszeresen résztvesznek Pártoktatásban és éppen azért jó k^ttményeiet érnek el a munkában , T*va'z Ferenc elvtárs felszólalásá- 0,1 elmondotta, hogy 8 -ommun'slák kezében fegyver a tudás, tanú), jobb eredményeket ér el. l»o ar •Ív-társak figyelmét arra, párttagnak benn] megtiszteltetés j, ®*t ki is kell éredmelni. Kónya *ávtár* megbírálta azokat az , kMakat, akik neon jöttek el az v/Í^Pi taggyűlésre. „A taggyűlés arra -?■ hogy itt a kommunisták fegykapnak a kezüklie, hogy a páirt- 7?ryezeten belül is jól tudjanak har- íott* ° hiányosságok ellen“ — mon- P “a Kónya elvtárs. A pártvenetőség .'Stelimét felhívta arra is, ne nyugodjak bele abba, hogy egye« elvtárnem járnak pártoktatásra. t,n ^*®töségi tagek elsőrendű feladata siondotta — hogy megköveteljék iái*11 iktatásban résztvevő eLvtárs- u * rendszeres megjelenést. Aki nem of pártoktatásra, uz nem tudja v .örni, hogy mit jetent « nemzet- • r-i proletáriátus harca, az nem lát- Ksztájj * bel- és külpolitikát sem. Az olyan elvtárs, «ki nem tanul, nem érti meg a többtermelés jelentőségét sem. Aki nem fejleszti politikai tudását, az nem tud jól harcoíini az ellenséggel szemben/* Kónya elvtárs tettekben is kifejezésre juttatta a párt iránti szeretetét: elmondotta, úgy készült az ünnepi taggyűlésre, hogy csatlakozott Béke-aknán Zóna István elvtárstól kezdeményezett 100 méteres elő- vájási mozgalomhoz. Pétermamn György elvtárs megbírálta a pártvezetőséget, mert nem segielie m?g'e!e'fisn a páribizalmiak munká ét, mert csak a feladatokat ismertették, de végrehajtásához már nem nyújtottál? segítséget. A felszólalások után, egymásután vették át az új párttagság] könyvel. Az idősebb, harcban edzett bányászok is clérzékenyültek az ünnepi pillanatokban. Péterman György elvtárs amikor átvette új párttagsági könyvét, ezeket mondotta: „A napokban vállalásokat tettünk, hogy harcolunk a többtérmelésért. Most pedig fogadalmat teszek: én ígérem, hogy hű katonája leszek ezután is a pártnak, még jobb, mint eddig voltam.“ A Béke-akna VI. számú alapszervezet ének tagjai bírálták a vezetőség munkáját, ami helyes volt. Az ünnepi taggyűlés színvonalát azonban emelte volna az, ha egy-egy pártbizalmi élv- társ elmondotta volna: milyen segítségeit vár a vezetőségtől, hogy jól elláthassa a pártiinegbizatását. Helyes lett volna elmondani néhány párttagnak art Is, hogy milyen nehézségek vannak a termelőmunkában. Önbírálatot kellett volna gyakorolniuk azoknak az elvtársaknak, akik elimu '.osztották azt, hogy résrtvegyenek a taggyűléseken, pártcsoport-, vagy népnevelő-értekezleteken. El kellett volna mondani a párt- bizalmi elvtársuknak, hogy komoly mulasztás telheti őket, mert csaknem harmincait maradtak távol az ünnepi taggyűlésről. Ezek között többen is vannak, akik betegeik, de a legtöbben műszakra mentek, pedig kérhették volna úgy a beosztásúikat, hogy az ünnepi taggyűlésen résztvehessenek. A párttitkár elvtárs beszámolója értékes volt, 5átszőtt rajta, hogy gondosan készült. Hibája az volt, hogy nem mutatta meg a párttagoknak azokat a közvetlen feladatokat, melyekkel megjavíthatják a termalést és a politikai munkát. Nem foglalkozott kellőképpen a beszámoló azzal sem, hogy nagy a lemaradás a terv teljesítésében. Béke-akna január havi á'tlagteljesítése mindössze csak 9tő százalék. A hiányosságok ellenére is elő revitt * taggyűlés. Növelte a konimuiiis'ák felelősségérzett pártunkkal szemben. A bírálatok, amelyek elhangzottak, segítői lesznek a termelési tervek végrehajtásának, lendítői a pártélet megjavításának. Ehhez azonban szükséges * jó kommunista munka: a helytállás, példamutatás Is. E. E . „tesak a iaritóésta, a tanulásban is példát mutatunk“ — vállalják a Petőfi-aknai DISZ-brjgád tagjai \ f i, DISZ-brigád kommunista és i'” púrtemkívüli dolgozói tudjuk, hogy a szocializmus építésében a ml munkánknak milyen nagy jelentősége van. Éppen ezért elhatároztuk, hogy termelőmunkánk további javítása érdekében valamennyien kiveszszük részünket a politikai oktatásból ís. Ahogy a termelésben, tervünk teljesítésében élenjárunk, — ugyanúgy a tanulásban is példát fogunk mutatni. Érmek érdekében vállaljuk: 1. Az egész DIS7-brigád résztvesz a pártoktatásban. 2. Egyetlen politikai iskolai foglalkozásról sem hiányzunk és nem késünk 3. A kijelölt anyagot Ielkiismere lesen megtanuljuk, a foglalkozásokon jól felkészülve jelenünk meg. A pártoktatás megjavítására versenyre hívjuk Petőfi-aknán ar. ösz- szes politikai iskolákat az alábbi ve rsenvpontok szerint: 1. Minden hiányzás három hiloá pont. 2. Minden késés egy hibapont. 3. Minden jó hozzászólás négy hat jó pontot jelent. A verseny győztese az, akinek a legtöbb jó pontja van. Felkérjük az aknai pártbizottságot, hogy a versenyt havonta értékelje, a verseny nyilvánosságáról sajtón, versenyidő Iákon faliújságokon keresztül gondoskodjék és gondoskodjék az esetleges győztesek meg jutalmazásáról is. Petőfi-aknai DISZ-brigád jVÍ t, a Tűzoltó Egyesület közép" -** fokú politikai iekoL, hallgatói megvitattuk a DISZ-brigád felhívását és csatlakoztunk hozzá. Az elmélet és gyakorlat jobb összekapcsolása érdekében javasoljuk a versenypontok kiegészítését: 1. Mindé®. műszahinuuawrtás tíz ros&z point. 2. Más politikai iskolák hallgatóival foglalkozunk és meggyőzzük őket, hogy az oktatáson rész tv egy an ek. Az iskola hallgatóinak nevében: Jtarhmsek Antal KLÁRA, A BEKEKULDOTT A lányomnál; ekkor született Icisfia. Nagyon gyen. '4 . gecske vők, féltünk, hogy nem. is marad meg. Jázsi fiamról semmi hírt nem k-aptvnk. Azt mondtam o*. - - mim ’ Mm .Egemnek, legjobb volna minekünk már elpusztulni, j^virnnk még az éleit ölt De az én uramnak akkortájt a ,.9 jókedve volt. Azt mondta., ne lógasd most már i 0^' eeu‘l(ln kezdődik a mi életünk, igényelek föl- La btsejön a fiú, együtt szdntunk-vetünk. „Te csak ne földet“ — így mondtam neki, ,,beszélik, hogy élet X<lÍ(jn dz intéző 'úr Németországból, jaj lesz annak. uraáőlmi földelihez nyúlt, isten mentsen meg fcono ^yen k<ajt.ól.“ De az én uram mindig kemény ’’ú'úott egyet a vállán, azt mondta: rósz- nem jöhet, mint ami volt. Most itt van a lehető- u/ ’ bolond volnék, ha' nem fognám meg. A többiek is ^Q,0í'e‘'~ majorságban mind azon vitatkoztak, írassa- földet, ne Írassanak? — a végén íratott minden /i0 ■ Mi is kaptunk hat holdat, mert úgy számoltok, le.tt a fiun/e hazakerül, neki is legyen. Meri elfelej- kör7n tnondaní, hogy egy barátja Mied küldött levelet, Itaő^ban feküdt, tífusza volt, de azt írta, indul már lózrfé- -A lányomék meg kaptak másik négy holdat. ’tyorf ' a kőfiam is hazajött szerencsésen, csak lesová. m^s baja úgy nem volt már. Nem mondom. Vrjf éJ(knk könnyen, mert nem volt elég vetőmag, nehéz szerezni, de háborgatni se háborgatott 1minket j0t Megszoktam szépen, hogy saját földünk van. a fid eo*7^r m.egszokja az ember. Gondoltam, most már íny tán J,il0nk ezután, ha megöregszünk, Józsi megnősül, w® tősége is hoz valamit a házhoz, nyugodtan élhet- T’H n hai holdból-. ír vöm is, fiam is beléptek mindjárt a pártba. Az láz^n t'leintc távol maradt, de azután annyit hívták nép, ,1,5 bzeg Sanyi is, a vöm, hogy velük tartott. Engem n?f. '.,fn hívlak, de nem is igen menlevi volna, akadt ' otthon elég dolgom mindig. Vin£rn tudnám most már egész biztosan megmondani, négy c.yjf, ',0tcbon volt vagy negyvenkilencben, de egyszerre Ipj, ** emberek beszélni kezdtek a szövetkezeiről. Hogy ’ amúgy, a szomszéd faluba» már von, közösén művelik a földet, traktort hozatnak, gépeket vesznek. Ki jót |nondott ró, ki rosszat. Egyszer, ilyenkor ősz táján, megérkezik^ a sógor Szőreyről. Pár napig ott volt nálunk, mondta az urmmak, hogy hivatalos küldétésben volt Zrdecapátiban, hát nem akart minket elkerülni. Valamilyen maytsabb 'iskolán volt annak dőtle a sógor, ag- ronómusin, vagy üyenfélén, de igen sok mindent tudott, összebújtak Józsival, meg az öregemmel, féléjszaka magyarázta, hrjyy ezt kéne termetűi, azt kéne termelni, náluk gyapot is van, az fiiét a legjobban. Józsi meg az uram mindjárt plajbászt szedtek elő, számolgatták, amit u sógor beszélt. Másnap este elmentői; hazulról a kul- túrházba. Szalad ám hozzám a szomszédasszonyom, Káldi- né, úgy rohan, hogy majd ajtóstul esik a házba. ,,Tiul- ja-e, szomszédasszony, mit tárgyalnak a férfiak a kul- túrházbanf Be akarják vinni a földet a csoportba, a maga ura is bement.“ Hát énnekem még a- lékkzatem is chilit. Hogy engem ilyenben meg pe kérdeztek. Hiszen nem engedem én, nem engedM i, még ha kisbabák hullattak is az égből. Végre eljutottunk odáig, ltogy van sóját hajlékunk, megvan a biztos kenyerünk, most men- fűnk megint a liözösbe? Nem volt elég egy konyhán tíz embernek? Nem volt elég « műszójrobotbőit Nem volt elég másért gürcölni? ügy, ahogy voltam, rohantam be a kultúr házba. OH iát a kupaktanács. Éppen az én urasa magyarázott valamit a traktorról. Nohát, engem elfogott az indulat. Mondtam, hogy hallani sein akarok ilyen beszédet, nem kell hekünk traktor, nem kell nekünk semmiféle új módi, hála istennek, jól megvagyunk úgy, ahogy vagyunk. Egyszóval így beszéltem, most már minek is szépítsem a dolgot. Az uram vörös lett, mint n cékla, rámkiabált, hogy mit képzelek, talán parancsolok mdei■> Parancsolok is, mondóig, ha magadnak elment, a jó dolga. Azt feleli erre, hogy ha énrám hallgatott volna„ akkor negyvenötben sem írhatott volna földet. mehátnénJ: koldulni. Azzal hátat fordított és folytatta a beszélgetést, mintha én levegő lottern volna. No megállj, gondoltam, — megbánod te még százszor, hogy nem. hallgattál énrám. (Folytatás köwtktJtUcj MSZT szervezeteink legyenek a Szovjetunió ismertetésének élharcosai Az MSZT Országos Vezetőségé* A* nek 1952. október 30-i határo. zata alapján megyénkben is megválasztották az aíapsz.ervezetek vezetőségét. Többszáz alapszervezelben választottunk vezetőséget, ami nagy- jelentőségű a Magyar-Szovjet Társaság életében. A vezető^égvála-ztás niagy előrehaladást jelent szervezeti életünkben. Olyan vezetők kerültek most a magyar-szovjet barátságot ápoló szervezetek é’lére, akiket tagságunk bi" zalrna helyezett e tisztségbe, akiktől a tagság azt várja, hogy a Szovjetunió iránti hűségtől, a magyar haza. a magyar dolgozó nép 'kán ti szeretet, tői vezettetve termelő munkánkban éa MSZT munkánkban egyaránt mél. tó hirdetői legyenek a szovjet dől. gozók példájának. A vezet5ségválasz!is hozzájárult ahhoz, hogy jobban még tudjunk telelni pártunk által kijelölt nagysze rü feladatoknak, szervezeteink élű kön a választott vezetőségek jobb és eredményésebb munkát tudjanak ki. fejteni népünk hatalmas barátja, a Szovjetunió ismertetése terén. A Magtear-Szovjet Társaság, mint politikai tömegezervezert nagy hivatást teljéiít az ország politikai, kul. turálié ée társadalmi életében. Az ipar, a mezőgazdaság, a tudományos és művészeti életünk egyaránt igényli azit a segítséget, Amit a Magyar- Szovjet Tánsí>.ság nyújthat. Értékes jó munkáink el Idegit i az ötéves terv teljesítésiét, a mezőgazdaság terméshozamának növelését, segíti az áttérést a nagyüzemi gazdálkodásra, se. gíti a tudomány és művészet felvi- rágo zását. Á Magyar-Szovjet Társaság legközvetlenebb célkitűzései: tudatosítani népűnkben a magyar-szovjet ba" t'áíság nagy toj^éltelmi jelentőségét. ápolni baratségtoűuf. mint új életünk zálogát. Érősitehi a Szovjetunió vezetésével, folyó világméretű harcot a tartós böke megóvására, A Szovjetunió tapasztalatainak elter. jesetésével elösegiteni pártunk és kormányunk határozatainak végrehajtását. Az MSZT ncm rétegszervezet ez szükségessé teszi, hogy munkánkat alapos körűitekimtéssol, a dolgozó nép minden rétegére kiterjedő figye- emimo! végezzüik. Munkánk annál eredményesebb, minél közelebb tud* juk vinni dolgozóinkhoz a szovjet példát, minél konkrétabban tudjuk :negmagyarazn; jelentőségét, miinél inkább helyi jellegűvé tudjuk azt tenni. Ha ebből Indulunk ki, aJskor világossá válik, hogy az MSZT-nek másként kell dolgozná az üzemiben, másként falun miéiként városban, a területen és másképpen az értelmiség egyes rétegei között. Az üzemben aktíváinknak elsősor. ban azt kell ismerniük, melyek azok a legfontosabb területek, ahol nehézségek vannak, ahol a smovjot példa bemutatása eredményesen tudná segíteni a dolgozók munkáját. Az iizemi MSZT szervezetek, legfontosabb föladata a szovjet munkiamód* szerek, munkamozgalmak átvétele és -ertesatése. 1/ z tjjO kizárólag előadások útján történjél?, hansm szervezzük roeg azt, hogy egy-egy dolgozó, vagy brigád vagy egy egész műhely vegyen át szovjet munkamódszert, ak- iváink pedig gondoskodjanak róla. hogy az egész üzemmel megismerte» -ók, milycn eredménnyel jár az, miiyen mértékben emelkedett termelési eredményűik, hogyan növekedert meg ezáltal a dolgozók keresete. Falun terméseiét esen (Esősorban a kolhozok életével foglalkozunk. Itt Is érvényes, hogy ne általánosság* bon beszéljünk, hanem a falu jellegének megfelelően ismertessük a szovjet példákat. Az egyéni gazdá'L- kodök előtt magyarázzuk m:g„ hogy milyen a koihozparasztok gazdaság’, ás kulturális fejlettsége, mi a szo- cialisita gazdaság és ezen belül a .-•zocial'isla nagyüzem mezőgazdasági eredménye. Falom az MSZT-tagok az elsők között legyenek, akik a szovjet módszereket (agrotechnikát, Tjootecbnf kát) átveszik, mert a iáját tapasztalataikra hivatkozva több eredményt tudnak elérni a felvilágosító munkában, I Falun ismertessünk olyan mezőgazdaság] módszereket is, amelyek az egyéni gazdaságokban is basano. sak,. hiszen népgazdaságunknak szükségé van a többtermelésre. .Jqgorov elvtárs nagyon sok ilyen módszert ismertetett magyarországi látogatása során, ezeket a tapasztalatokat az MSZT kiadványaiban. dokumentációs anyagokban megtalálhatjuk. Mi* néil alaposabban, minél több példával magyarázzuk meg a kolhozpa- rasatiság hazaszeretetét amely az állami fegyelemben, tehát a kormányintézkedések pontos teljesítésében » megnyilvánul, A falu szocialista szektorában mindezek mellett mutassuk meq * ko'hozrendszer módszerben.! kérdéseit, a gépi munka jobb kihasználását és magyafázzuk meg, hogy a szocialista szektor magasabb teljesítménye a legjobb agitáció a még egyénileg dolgozók felé. jV'agrv figyelemmel kefi fordul- ’ nunk az értelmiségiek légion* toaabb rétegei felé. Olyan szervezetben ahol sok az értelmiségi, bontsuk feJ a munkát. Az egyetemi szervezetben nem feltétlenül az „Ismerd meg a Szovjetuniót" című brosúrát dolgozzuk fel, hanem az egyetemet, közelebbről érdeklő kérdésekkel kell fog, lalkoznL Hasonlóképpen a pedagógiai főiskola hallgatóit és tanárait el. sősorban a szovjet pedagógiával is* merteseük meg. Emellett természetesen az értelmi* siégdek részére is adhatunk általános ismeretterjesztő előadást, de a hangsúly mégis a speciális munkán legyen. Értelmiségi munkánk központi kérdése legyen annak bemutatása, hogy a Szovjetunióban a tudósok, a tudomány, „ nép szolgálatában á'E. nak. Területen a lakosság jeHegénei megfelelően kell a munkánkat végezni, ahol több lehetőség van az ismeretterjesztő előadásom megtartó, sára mint az üzemben. El kel! érni azt, hogy minden MSZT-afctíva, sőt minden MSZT-tag, szakavatott agitátora legyen a Szov. jetunáó tapasrtalatainak békepoitti- kájánwk, eredményeinek, napró’.-nap- m iemertetni kell a XIX. pártkon" gresezus jelentőségét ée hatását. Elsőrendű feladat, hogy havonta legalább egyszer tartsunk az „Ismerd meg a Szovjetuniót“ című sorozatból előadást, • lehetőién az előadást kultúrműsorral, képktállítás. sál, filmvetítéssel kössük össze. Az előadásokat kultúrotthonofcb&h. a Szabad Föld Téli Estén, a szakszervezetekkel, a tanácsokkal, a többi tömegrszervezetekfcel, d- főleg a bé- kebizotts ágokkal együtt rendezzük meg? t A tömegelöadásokon kívül szakelőadások tartáséit is biztosítani kel témáját attól kell függővé termi, hogy üzemben hivatalban, állami gazdaságban vagy másutt működik * szervezet. Felvilágosító munkánk nak ető ke*l segítenie sz orosz nyelvtanfolyamok szervezését, hogy a dolgozók minél szélesebb része ismerje meg Lenin- Sztálin nyelvét, hogy eredetiben tanulmányozhassuk a szovjet szakirodalmat, amelynek csak egyrészóe tudjuk magyar nyelven kiadni. G zervezeteink folytassanak ál* landó tagszervezésit. Újonnan megvála-szíott vezetőségi togjabik, aktíváink azzal a gondolattal Indul, janak harcba a feladatok megvalósításáért, hogy minden, helyesen tuegt oldott feldat méltóvá teszi dolgozó népünket arra a sztálini meghatározásra. mellyel kitüntetett bermünkot, amikor Magyarországot a szocializmus új rohambrégádjai között említett. Kelemen György MSZT baranyamegiyei titkár. Munkavórseiiyben dolgoznak a Komlói Központi Anyagbeszerző Vállalat brigádjai Központi verseny értékelése^ alapA Komlói Anyagbeazerzö Vállalat dolgozói január elet - jón újuiit erővel indították el a mnnikaVer- senj-t. Azóta egyre, nagyobb méretet ölt az a küzdelem, amely a brigádok körött az első helyért folyik. Az elmúlt hét eok meglepetést hozott a versenyben, mert az eddig le- ry őzbe tétlennek vélt Kun-brigádot megelőzte az eddig máeodik helyeu ezereplő Schmidt brigád. Tehát a heti j»n ’ Schmidt Ferenc brigádja 179 százalékos eredményével első helyre került a lőE százalékot teljesítő Kun- , brigád előtt. Á fűrésztelepen dolgozó brigádok közül Abel Ferenc brigádja 138 százalékos eredménnyel tartja az elsőséget Dobos Imre brigádja előtt, amely 103 százalékra teljesítetté az elmúlt héten tervét. A binyafa-vőlgyelő gépnél dolgozó két brigád «rediaéay* lékos kímutatá*,b,i4 következő: Első Debilók József brigádja 115, második Szép István brigádja 110 százalékkal Az alsó-fatelepen dolgozó brigádok közül első helyen Pilisi Lukács brigádja áll 124 százalékkal. Második Kovács József IV. brigádja 103. harmadik Simon József brigádja 100 százalékos tervteil- jest tóesel. Saabé Kocái*
