Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-27 / 22. szám
2 W ?S P T, Ó ms .TAvrtR 27 Max Heimann elviára nagy beszéde a hamburgi dolgozók tömeggyűléaén ■ Bwfln (TASZSZ) Ar ^ADN’** hír l^yoökség jelentése szerint * hamburgi és * Hamburg-környéki dolgozók « békéért és Németország egységéért folyó hare jegyében január 24-én nagygyűlést tartottak Hamburgban. A gyűlés 20.000 részvevője eíótt nagy beszédet mondott Max Retináim, Németország Kommunista Pártjának Pl- «ftke. Max Reimanu hangsúlyozta, hogy Adenauer bonni kancellár minden Lehetőt elkövet annak érdekében, hogy a srövetségi gyűlés ratifikálja a bonni és párisi háborús szerződéseket. Az okok, amelyek Adenauei-t arra kényazerítették, hogy decemberben elhalássza * háborús szerződések ratifikálását: a német nép eltökélt szándéka, hogy megakadályozza ezeknek a nemzetellenes okmányoknak szentesítését, T^laminf az. hogy a francia, az olasz és a balga kbrmányv halogatja a bonni és a párisi háborús szerződések ratifikálását. Max Reixnanm eávtirs a továbbiakban elemezve a bonni különszerződés egres cikkelyeit, rámutatott, hogy a szerződés ratifikálása a megszállók teljes nyugatnémetországi uralmához, a már amúgyís megnykrbá&t összes polgári- és szabadságjogok felszámolásához, a katonai diktatúra megteremtéséhez vezetne. Ezután foglalkozott beszédében a ayugatnémetországi titkos fasiszta szervezetek Írleplezésével kapcsolatos kérdésekké!. Kiemelte, hogy g bonni kormánynak tudomása volt e szervezetek fennállásáról. Nem titok — mondotta — hogy Nyugat-Németországban a Német Ifjúsági .Szövetség terrorista szervezetével együtt más titkos, bűnös szervezetek U alakultak. amelyeknek fennállásáról tudomása van az Adenauer kor- mánynak. Max Reimann elvtárs, foglalkozott a továbbiakban a bonni vezetőknek azokkal’, a kísérleteivel, hogy több kommunista parlamenti képviselőt ,,alkotmányellenes tevékenységük“ hazug ürügyével megfosszanak parlamenti mentelmi jogátóL Az, hogy a nép előtt kifejtem politikai meggyőződésemet, s politikai nézeteimből kiindulva az Adenauer kormány megdöntésére hívom feü a lakosságot: az nem mond éllent az alkotmány előírásainak, mert az alkotmány nem a kormányt és a rendszert, hanem egyedül és csupán a népet védi a kormánynak és a rendszer nek a nép jogai elleni támadásaival szemben — hangsúlyozta. Az Adenaiier-rendszer megdöntése — mondotta Relinann — a béke biztosítását és Németország egységének helyreállítását jelenti a német nép számára. Max Reimann akcióegységre szólította fel az egész munkásosztályt köztük a szociáldemokrata munkásokat is és ugyanakkor megbélyegezte a jobboldali szociáldemokraták és a jobboldali szakszervezeti vezetők mun káseeícnes, áruló szakadár-politiká ját Kiemelte annak szükségességét- hogy megalakítsák a nemzeti egység helyreállításának kormányát. Á gyűlés részvevői egyöntetűen hozóit határozatukban eltökélt szándékukat fejezték ki, hogy harcolnak a bonni és a párisi háborús szerződések ratifikálása ellen, a bonni klikk arra Irányuló kísérletei ellen, Iiogv megfossza a kommunista képviselőket parlamenti mentelmi jjoguktóL Harcolnak az Adenaucr-rendszer megdöntéséért, és megszilárdítják a munkásosztály akcióegységét. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság országom katonai tanácsa oaov elen'öségö irányelve! bocsátott ki a népi erők o’dal ra áláilt volt liszinmanisia tisztekkel és katonák, a! való különleges bánásmódról Wien jen (Uj Kína): A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság országos ka tonat tanácsa irányelvet bocsátott toi, amelybe-, elrendeli, hogy külön- iegea bánásmódban kell részesíteni • népi erők oldalára átállt volt ld- «MOanista tiszteket és katonákat A rendelet rámutat, hogy a nemnél! felszabadító háború Korea min. den részében fokozta a tömegev ha- «■r/La* érzését. A nép napró'.'napra jobban gyűlöli a közös ellenséget Még U Szín Man úgynevezett „nem. «ivódéi™ hadserege” katonáinak po. Htikai öntudata is gyorsan fejlődik. A íisrinmanista katonák mindinkább tudatára ébrednek hogy nem egyebek ez amerikai imperializmus ágyú. töltelékénél és egyre nagyobb szám. ban állnai- át a népi erők o dalára. A Koreai Népi Demokratikus Közt társaság országos katonai tanácsa ha. zaftasnak tartja az ilyen eljárást — •zöger! le a rendelet, majd többek Időzött ezeket mondja: A liszirunanista „nemzetvédelmi hadsereg'’ ama tagjainak, akik fellázadnak és a népi erők o!da!ára áll. nak, megbocsátják múltjukat és ezek a katonák elnyerik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állampolgárait megillető összes polgárjogokat ás szabadságjogokat. A népi erők oldalára átállt volt liszinmanista katonák közül azokat, akik csatlakozni akarnak a koreai néphadsereghez, hogy az amerikai és liszinmanista fegyveres erők ellen harcoljanak, fegyvernemek szerinti eredeti beosztásuknak megfelelően felveszik a néphadseregbe. Az ilyen katonák megtarhatják eiözőleo viselt rendfokozatukat, illetve — amennyiben érdemeket szereztek a haza szol" gálatában — előlépnek, A rendelet a továbbiakban kimond, ja, hogy azok. akik dolgozni vagy tanulni akarnak, erre mindén lehetőséget megkapnak. A rendelet’ befejezésül kimondja, hogy különleges kedvező bánásmódban kell részesíteni a külföldi agresz. sziós csapatoknak a népi örök oldalára átállít katonáit. Di Vitiorio az olasz kormány csaló vá’asztóiogi lörvényiavaslalárál Róma (TASZSZ): Az „II Lavoro” ci. •gu olasz folyóirat közölte Di Vittorio n-ak, a CGIL főtitkárának cikkét. Dl Vittorio hangsúlyozza, hogy az olasz dolgozóknak joguk van sztrájkot «tervezni a minden polgár számára egyaránt érvényes választójog mssrvédesére. Di Vittorio visszautasítja n kormánynak és a vállalkozóknak- a dől. gozók elleni vádját, hogy a csaló tör" vényjavaslat elutasítása „lázadás” és kijelenti: A dolgozó néptömegeknek a csaló törvényjavaslat elleni tiltakozása nemcsak törvényes de elengedhetetlenül szükséges is politikai jogaik és szociális követeléseik védelmére.” Újabb leleplezések a terrorista Német Itjúsájji Szövetségről Berlin (ADN): Frtedbergbetn (Hessen) szigorúan titokban tartott házkutatások alkalmával újabb nagymennyiségű anyagokat találtak a nyír íjatnómetországi Német Ifjúsági Sző. vétség terrorista ‘cselekményeiről és a szövetség bandái, valamint a bon" ni kormány és az amerikai titkos szol gálát között fennálló kapcsolatokról. A január 10—13-a között tartott ház. kutatások alkalmával újabb halállistá kát találtak, amelyeken mindenek, előtt olyan személyek szerepelnek, akik elszántan harcolnak a bonni és párisi háborús szerződések ellen. Egyébként közvetlenül a Német Ifjúsági Szövetség hesseni, alsószász" országi, hamburgi szervezetének betiltása után bonná kezdeményezésre újabb szervezeti irodák alakultak, a többi között Mainzban, Pin-neberg. ben és Schleswig-Holsteinben. A budagesii francia köve’ség íielyenes ba'onai alléjának kiutasítsa A külügyminisztérium tájékoztatás főosztálya közli: A magyar külügyminisztérium f. hó 23"áa tudomására hozta a budapesti francia követségnek, hogy J. Ch. Paillet kapitányt, a francia követség helyettes katonai attaséját^ a magyar kormány nemkívánatos sze. mélynek (persona non grata) tekinti és szükségesnek tartja, hogy a legrö. videbb időn belül hagyja e! Magyar, ország területét. Paillet kapitány folyó *hó 25-ér. elhagyta Magyarországot. A ZÁLOGHÁZBAK Samu bácsi: — Sokat nem adlia.u« érte, már naqyon kopott. II. ill II Az amerikai négeriildözés űjabb adatai Ncwyork (TASZSZ) A newyorki „Daily Worker'1 jelentése szerint december 25-én Florida-áHam egyik városában egy rendőr lelőtte Emett ■Jefferson négert, mert nem tért ki egy fehér nő útjáhótt. ^ December 25-én Saint-Louisban a színes lakosság haladásáért küzdő országos egyesület helyi szervezete vezetőjének, Henry Winifield WvHer nek háza előtt bomba robbant. Wvler csak azért maradt életben, mert ép pen nem tartózkodott otthon. Hazatérésekor háza kapujára szögezett cédulát talált ezzefl a felírással: „Ku- klux-klan“. A lap közlése szerint 1942-ben és 1952-ben „az Egyesült Államokban legalább hatvankét bombadobást, vagy ennek kísérletét jegyezték fel.., Eziek közül 49 tiéeeirek ellen irányult." Az amerikai agresszorok folytatják a koreai baktérmmhábórút Phenjan (TASZSZ) Az amerikai beavatkozók folytatják a koreai bak tériumháborút. A „Koreai Központi Távirati Iroda“ jelentése elmondja hogy az amerikai agresszorok a front - mögötti Hvanghe tartomány különböző vidékeire járványos betegségeket hordozó rovarokat szórnak le. December 21-én a szimhvanphari járás hat falujára, valamint Srintaragri, Mudungri és más járások területére ugyancsak járványos betegségeket hordozó különböző rovarokat szórtak. A ledobott rovarok — nagy fekete- szőrös legyek, lepkék és pókok — .szertemásztak a hótakarón. Ilyenfajta rovarok azetlőtt ezen a környéken sohasem voltak. A krakkói kémper tárgyalásának harmadik napja Varsó (TASZSZ): A krakkói katonai bíróság folytatja az amerikai kémszolgá’.at ügynökei ellen indított per tárgyalását, A tárgyalás harmadik napján a bíróság újabb tanúikat hallgatott ki. Többek között Mistat és Smí.dt tanuk leleplezték Sapieha bíborosnak és a krakkói érsekség más vezetőinek a lengyel nép ádáz ellenségei" vei fenntartott kapcsolatait. Az ügyésznek- arra a kérdésére, hogy milyen alapon épültek fel Sapiehe bíbpros kapcsolatai a külföldi hatalmak képviselőivel, Smidt tanú elmondta, hogy „új háború kitörésére számítottak és arra, hogv az új háború felszámolja a d emokrat iku* rendszert Lengyelországban és visz- szaállítja a régi rendszert.” A tanuk közölték még. hogy a krakkói érsekségen külföldi valutát és fegyvert rejtegettek. A marokkói függetlenségi morajom á legutóbbi véres casablancai ‘ rte kemények és az ezt követő kegyetlen megtorlás ismét a nemze'- közi érdeklődés középpontjába áW" tot te Marokkót Francia-Marokkó a francia gyarmatbirodalom három észak afrikai országa közül a legtöbb góndot okozza a francia kormányok, nak az utóbbi 40 év során, mióta ezt » IX. század óta független országot felosztottá^- Franciaország és Sna- nyolörszág között és protektorátussá alakították.. Ihí'o, a rv-ntekte-átu? létesítésének évé és 1934 között a Marokkó he. gyeiben é'Ő riffék fegyveresen is hösissan ellentálltak a francia gyár watt hadseregnek, amelyre súlyos «^apásokat mértek. Marokkó népe ««óta is állandó és kemény harcot folytat, a gyarmati kizsákmánvolás. a háborúé politika a az ország amerikai megs--*’’í-n ellen. f.í " -• • A marokkói hennszü’öttek kiszioo. lyozAsa rendkívül súlyos, sőt bizonyos még súlyosabb, mint B több: észskaírikaj gyarmati dolgozóké, A marokkói munkások bére még. alacsonyabb, mint az algiriaké. vagy a ’unisziaké. viszont -, létfenn. tartás! költségek Marokkóban kéí" •Zer ojvug ovors ütemben e-fte ked- nek, mint. Franda-Északafrika má- sikkét országában. A marokkói parasztokat akik kéoie'enck a magas főidőért, illetve a reájuk háruló egyéb terheket megfizetni, évente tízezrével kergetik el földjeikről. Ezeknek hatalmas tömegei a nagyvárosok me!" lett élnek, rozsdás benzineskannákból és régi ládákból összetákolt barakkokban, amelyeket bidoneviüe-nek 'kannavárosnak) neveznek. A bidone ville-ek lakosainak körülbelül fele tüdőbajos. Egyedül Casablanca környékén körülbelül százötvenezer ma. rokkói é! ilyen szörnyű körülmények között. A marokkói helyzetre rend" kívül jellemző a párisi Ce Soir egy kimutatása: Eszerint az ország kereken kilenc millió lakosára tizennégyezer rendőr ezzel szemben csak kétszáz orvos jut. A városokban min. den negyvenötezer lakosra, a fal. vakban pedig csak minden százhúsz, ezer-lakosra jut egy orvos. A'bernr sziilöt* gyermekeknek csak körülbelül hét százaléka jár iskolába. |A§ arokkó dolgozó népét egyfor- mán nyúzzák a francia bank. tőkések és a franci« telepesek. Ez utóbbiak az. ország termőterületének legnaovobb részére rátették a kezű* két: 5.500 francia gyarmatos körű'- belül egymillió hektár föld tulajdo" nosa amelyek természetesen a legjobbak. A második világháború óta az. ame rikaiak Marokkóban sokkal agresz- szívebb behatolás*, politikát folytat, nak, mint Észak-Afrika bármely más államában. E behatolás részben a franda kapitalista körök segítségé" vei. de részben eztv ellenére, ezek kiszorításával történik. Marokkó ó'.omterme'ésének 91 százaléka há- om amerikai társaság kezében van A kőolaj a Standard Oil társaságon keresztül, szintén az Egyesült Államokba folyik. Az amerikai kereskedelmi és ipari behatolás Marokkóban — éppen úgy, mint Franciaországban — a ka. onai megszállás előkészítése. Ma. rokkóban a békés célokat szolgáló termelés évrőTévre csökken. Az írszágban egyedül a stratégiai természetű termelés fejlődik. Marokkó, amelyet a Le Monde című bur/soá francia lap .,a Fö'dközi- énger bejáratánál álló természete^ anvahajónak” minősített. Eszak-AL oikának az amerikaiak által katonai" ’ag is legsűrűbben megszállt országa, 1951 óta Marokkót valósággal elözönlötte az amerikai katonaság. Az. országban tartózkodó amerikai katonák és „szakemberek’’ száma a marokkói kommunista pártnak az ENSZ-hez intézett emlékirata szerint rövidesen eléri a százezret. Az amerikaiaknak a francia kormány — mint ismeretes — hét légitámaszpon- ‘ot adott át. ezenkívül szó van 40 újabb támaszpont építéséről is. \ Marokkót uraló francia é® &z ** országba mindjobban beható, ló amerikai impertalis’ák ellen küzd a marokkói nemzeti felszabadító moz" galom, amely az utóbbi évek során egvre nagyobb arányokban és egy- o szervezettebben bontakozott ki. A függetlenségi harc élvonalában itt is. mint Tuniszban, vagy Al^irban. a kommunista párt áll melynek ve-ze- tői ellen tirányul a legdühödtebb ha- ‘óságii terror. A kommunista pár’ titkárát, Ali Tatát a gyarmatosító hatóságok bebörtönöztek, hosszú hó. napokig fegyházban tartották, majd kitoloncolták az országból és Franciaorsizágbq hurcolták, ahol a ma" rokkói függetlenségi mozgalom több tagijával együtt „államellenes üzelmek” miatt akarják bíróság elé állítani. 1951 tavaszán Juin tábornok, akkori főhelytartó valóságos büntető- expedíció keretében tízezer fönjfli ka. tonaságot és csendőrséget küldött Tadla körzetébe, ahol a marokkói kommunista párt befolyása különö" sén erős. azzal az állítólagos feladattal. hogy nyomozzák ki egy gyi- kosság tetteseit. A nyomozás során a karhatalom erői — amint ezt AH Tata később megiria — „minden házat átkutattak, te’epüléseket dúltak fel, megsemmisítették a lábonálló tér. mést, erőszakot követtek el nőkön, fosztogattak, ezrével tartóztattak le és vetettek börtönbe hazafiakat." A marokkói Kommunista Párt azon. ban minden üldözés ellenére az or* -zág e’nyomott népének mind erőteljesebb támogatásával keményen állja a harcot és. folytatni is fogja az ország teljes függetlensége kivívásáig. Programm ja: a Marokkót leigázó kényszeregyezmények meg- temmis’tése. az ország szuverén állammá való tétele, a külföldi csapa- fok kivonása, az ország természeti kincseinek visszaadása, a marokkói nemzetgyű’és létrehozása, általános választások alapján, marokkói alkotmány, önálló kormány ék hadsereg megteremtése. Marokkó polgári pártjai között a egerősebb az l9T1-b?n a.apitott Isz- ‘iklal (függetlenségi) párt,, amely a nemzeti ipar és kereskede’em föllendülését várja az ország fíiggetlensé- v,é‘6i. E pártot eleinte az amerikai imperialistáit suba alatt támogatták, mert arra számítottak, hogy a francia gyarmatosítók és a helyi burzsoáziát képviselő párt dvákodása majd az ó malmukra hajtja a vizet. A koreai háború kitörése óta azonban rájöttek, hogy a gyarmatvilág» ban ma már túlvestzélyesek az Ilyen mesterkedések és Legalábbis ideiglenesen felhagytak az Isztiklal rendszeres támogatásával, amelynek ve* tetős égé a tömegek nyomására egyre tevékenyebb iipperialista-ellenes kezdeményezésekre kényszerült. A helyzet kiéleződése mér] az Isztiklal párthoz közelálló szultán; udvart is összeütközésbe sodorta az imperialistákká!. Juin tábornok. akkori francia helytartó 1951 februárjában „együttműködő” hflbér. urakat mozgósítva, a szó szoros értelmében kényszerítette a szultánt, írjon alá nyilatkozatot melyben elítéli az országban folyó függetlenségi mozgalmat. Juin tábornokot nem" sokkal ezután Guillaume tábornok váltotta le helytartói tisztségében, ak; ugyanilyen brutális módszerek-' hez folyamodik. A helytartó rendőrt intézkedései többízben éles in” ciden.teket orovokáltak ki az ország legkülönbözőbb részein, melyeket aztán ürügyül használtak fel sokezer hazafi letartóztatására. Az ország függetlenségéért folyó, a pro- tektorá’usi rendszer azonnali felszámolását követelő mozgalmat azon. ba® min-d;n üldözés csak megerősíti és az á tény. hogy a marokkói két* 'Léssel már az ENSZ 1« kénytelen volt a köze'multhan foglalkozni a fran- "ia gvarmatesítók kanálózása ellenére. rámutat arra. mennyire ég ezek AKa alatt már a talaj, G. L.
