Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-27 / 22. szám

*•«3 JANUAR 27

NÜPLÓ

B

PART ÉS PÁRT ÉPÍTÉS

A mohácsi járás népnevelő-értekezleteinek tapasztalataiból

A mohácsi járás népnevelői január ®á-éu, több községben — Dunaszek- •fa, Himesliázán, Mohácson és Bóly- — tapasztalatcsere értekezletet 'Ártottak. Az értekezleteken megbékélték Horváth Márton elvtárs június ^—21M Központi Vezetőségi ülésen elhangzott nagyjelentőségű útmutatá- •a lapján — a politikai felvilágosító munkában - elért eredményeket, hiányosságokat. Az értekezletek be- «ámolóiból, a népnevelők felszólalásiból érződött, hogy falusi dplgozó •ivtárshink egyre inkább érzik felelőségüket az állam iránti kötelezettnek teljesítéséért, a mezőgazdaság •acyüzemmé való átszervezéséért.

Kezd rendszeressé válni a népnevelők munkája

Horváth Márton elvtárs útmutató beszédének elhangzása óta sokat fej- Mdött népnevelőink munkája. Legfon- k’Asbb eredménynek mondható, hogy * legtöbb községben most már nem- 'AAk akkor mennek’a családokhoz •Sitációa munkát végezni, amikor va-- hülyén feladat gyors teljeeítésérő' szó, hanem kezd a népnevelők ^'inkája rendszeressé válni. Erről ?®áinoit be hozzászólásában Kucsera ^.jo* elvtárs, nagynyárádi tsz-tag elmondotta, hogy Nagynyárádon Azelőtt nem tekintették nagyfontossá f’tnak a népnevelő munkát. A nép áevelőértekezietet is csak ritkán tar- tották meg. Most kéthetenként összegűnek a népnevelők, és megbeszélik 1 feladatokat, átadják egymásnak tapasztalataikat. A párttitkár elvtars P^ig ismertet] % soronlévő tennivaló- *81. A népnevelők között felosztotok a községet, mindegyiknek meg- *an A maga utcája, terü'ete. A népművelők minden megnyilvánuláson — "ék,gyűléseken, Szaluid Föld Téli ‘feléken, tanácsgyüléseken — ott van űak és felszólalásaikkal segítik a so- r°nlévő feladatok előbb rev it el ét. A P°litikai felvilágosító munka megia- 'P'fsát legjobban a tsz munka ia tük- űózi vissza. A naívnyárádi Kossuth *Kz a járás legjobb tsz-e lett. Mos; Pedig-a megye legjobb tsz címért fo- ^lk a harc.

legfontosabb feladat — mint erről *z értekezlet is tárgyalt — a tavaszi ^Unkára való jó felkészülés. Sztra- ?yák Károlyné elvtársnö tőttösi tszcs Og elmondta, hogy náluk eddig az v°lt a hiba. hogv mindie az esemé- ,nyt-k Ut4n kullogtak. Többször elő- |

begyűjtésre is. Ebben az évben már több, mint öt mázsa baromfit szállb tottak a begyttjtőhelyre.

Kulák fondorlat

Valamennyi értekezleten alapvető feladatként tárgyalták a kulákok el. leni harc feladatait. Szintén Kucsera elvtárs mondotta e\ hogy az ellen" ség elleni harcot azelőtt kampányszerűen kíze'.ték. de a pártszervezet is elhanyagolta. Adminisztratív úton leleplezték ugyan azokat a kuláko- kat. akik .rossz vetőmagot vetettek ’a földbe, de szabotázs cselekedeteiket nem tudatosították a dolgozó tömegekkel. Dobri Károly töttősi n,épne. velő elvtárs is elmondta, hogy az ő falujukban is nagyon „kesztyűs’* kézzel bántak a kupakokkal. azok pedig nagyon jól érezték magukat A népnevelők rájöttek a kulákok fondorlataira, legtöbb esetben nem maguk romboltak, hanem alapjában becsületes dolnozó parasztokat szednek rá ál lam"e! lenes cselekedetek végrehajtására. Ez történt Hánger Ferenc középparaszt esetébsn is. — Hánger Ferenc engedély nélkül vágta le disznóját, hat mázsa liszt állt a nad'ásán és ugyanez a Hánger mindennap sorban állt a földművesszövetkezet boltja előtt kenyérért. A népnevelő elvtársak nem maradtak ‘étlenül. Azonnal hozzáfogta^- a mun kához és felvilágosították a dolgozó parasztokat Hánger cselekedetének ■súlyosságáról, melyet a kulákok sugallatára követett el.

Népnevelők a munkafegyelemért

Gépállomásaink népnevelői álla iában a munkafegyelem megszi'árdí* ásához szóltak hozzá. Fögiler János a bó’yi gépállomás népnevelője e' mondotta hogy náluk sokáig a laza munkafegyelem okozta a tervek nem. eljesítúsét. Schulcz Gyula és Kiír Miklós, siz:derkényi lakosok például nap, mint nap elkéstek. Akkor rétálltak a munkahelyre, mikor már a többiek javában dolgoztak. A rossz, példa ragadós, melynek az lett a következménye, hogy egyre rósz- szabb Lett a gépállomás munkája A

„Elfeledkeztek“ a komlói DISZ-lráttságon és Kcssoth-aknáo a Budapestről érkezeit Halálokról

népnevelők pártfogásuk alá vették a notórius későket, ami eredménnyel járt. Schulcz és Kiír Miklós mindennap pontosan megjelenne]*, munka* helyükön, becsületesen elvégzik fel. adataikat.

A népneve' őértokezlete^ nemcsak arról adtak számot, hogy népnevelőink hogyan állják meg helyüket a szocializmus építésében begyűjtés és egyéb feladatok idején, de fény derült arra is, hogy egyes pártszelve, zetek. párttitkár elvtársak hogyan segítik népnevelőinket munkájukban, hogyan támaszlkodnak rájuk a feladatok elvégzésében. Molnár Lajos- né elvtársnő — Szajkról — azzal kezdte felszólalását, hogy ő nem igen fed beszélni népnevelő munkájáról. Hogy miért, azt is elmondotta:

„Sokat dolgozott maga már“...

Utoljára 1952 novemberében volt népnevelőéi tekez!<‘t. Itt mindenről volt szó — mondotta. — csak a népnevelők feladatáról nem“ Ilyenformán természetesen n«n is lehet csodálkozni azon, ha az eírtársnő nem végezhetett népnevelő munkát. Az MNDSZ titkárságbői is leváltották a oárttitkár Hutera elvtárs beleegyező, sével azzal az indokkal, hogy „Sokat dolgozott maga már Molnár elvtárs. nő, dolgozzon most más is.“’ Persze ez nem jelenti azt. hogy ne végezzen párt murik át — fűzték még hoz" z.á. Hu5;rq István elvtárs ilyen ►ádszerek alkalmazásával egyáltalán nem csodálkozhatna azon ha meglepetések érfték a begyűjtési; vagy a tavaszi munkálatok rendes elvégző -éért .folyó harcban Ha így támaszkodik Hutera elvtárs a népnevelőkre, akkor egyáltalán nem csodálkozhat azon sem. hogy a pártoktaiás már a beinduláskor lemorzsolódott.

Az értekezletek komoly segítsd" get nyújtottak népnevelőink további munkájához. Most az a feladat, hogy az ott hallott tapasztalatokat, módszereket mondják el a többi él- társaknak is. alkahnazzák a gyakor- ’ati életben. Induljanak harcba a r«ég szebb eredményekért, a begyűjtési terv pontos teljesítéséért, a tavaszi munkálatokra való jó felkészü" ' és ért.

1953 |ana&r hatodikén lelkes, vidám DISZ-csoport érkezett a komló, vasútállomásra. Budapesti fiatalok voltak ezek, a Rákosi Mátyás Művek legjobbjai, akiket a DISZ Központi Vezetősége irányított á Kossulh-akna gépüzemébe, hogy mint a bányagépek leendő gazdái, segítsenek a széntermelés fokozásában. Voltak ezek körött a fiatalok között olyanok is, mint Ungvári Károly és Ma lies Imre, akik csak egy nappal előbb határoz Iák el: Komló ifjú építői tesznek ~ és máris ott lépkedtek a csoportban, amely az egyes számú legényotthon felé tartott.

A Kossuth-aknai gépüzemben a mun kások szeretettel várták ifjú társaikat, örültek, hogy többen lesznek az üzemben és ezáltal az üzem sokka' jobban megfelelhet majd feladatának kevesebbet kdlll majd várni a bánva szoknak a javításra kiadott gépekre Egy heti „sétára** vitték a kis csg'ori lakjait ezután, ami nem volt más, mint közeli ismerkedés a bányagépekkel, a légkalapácsokkal, a rázómoto- rokkaO, a kaparószalagokkai Ezidő alatt bejárták a komlói bánya nagy részét és még jobban megért bennük az elhatározás: jól fognak dolgozni, hogy kiérdemeljék azok bizalmát’, akik küldték és akik várják őket: a pártét, Rákosi elvtársét, a DISZ Köz ponti Vezetőségéit és a komlói bányá szókét

Azóta három hét telt el és már

újabb csoportok is érkeztek. Vannak olyan fiatalok, akik még most is a bányát járják, de az első csoport tag jai már résztvesznek a termelő munkában. A Rákosi Mátyás Művekből' érkezett DISZ csoport a kaparószalag- részdegnél kapóit munkát. Erb István lakatostól még a bányát ját-ták már megtanulták a kisebb üzemzavarok kijavítását. Fent a műhelyben pedig úgvszólváo minden társuk szívesen

Megjeleni a Társada’mi Szemle januári száma

után kulloglak. Többször e;o- i A nyolcadik évfolyamába lépő rniilt olyan eset, hogy a dolgozó J Társadalmi Szemle januári szórnának apaeztok előbb értesültek valami-^ vezércikkét Lenin emlékezetének szén

teld.. Lenin halálának 29. évfordulója alkalmából.

Közli a folyóirat Friss István e’v- társnak a központi előadói iroda elő, adásai keretében tartott elYdását, melynek címe Sztálin elvtárs: ,.A szó" cializmus közgazdasági prob’émái a Szovjetunióban” c. müve a marxista, leninista elmélet kimagasló alkotása.

ni--T__

U.II s

.-'crx.<-■» »»'-0i7

ara«ztok előbb értesültek yen fontos feladatról, mint a nép- évelők. így többször megtörtént.. *°Sy a népnevelők nem tudtak vá- ä*zt adni a dolgozó parasztok kérd;' **lpe; Ezen úgy változtattak, hogy a prttitkár elvtársnő. Szita Józsefed .'"nyitásával az összes népnevelő Milön megbeszéléseken vesz rétest Zckcn a megbeszéléseken sok olVan Htablónia kerül vitára, ami csal. » Ftaőbbiek folyamán érezteti hat&sét például- a töttőS] népnevelők . r a tavaszi „vetőmaghiány" enesé fe ellen vették fel a harcot, hogy vetni kell, mindenki tudja köte- “^ógét. Komoly gondot fordítanak a

Lukács György elvtárs a Bécsbsn -endezett népek békekongresszusáról írt cikket. Mód Aladár elvtárs cikke: „Az anyanyelvi oktatás és a magyar nyelvtudomány néhány kér- léséről’*, a Sztálin elvtárs nyelviudományi cikkében foglalt utmutatá- mértéi.

soi< alapján foglalkozik a nyelvtani" tás elvi problémáival, valamint a szegedi nyelvészkongresszus eredményeivel’ és tanulságaivá; Réti László elvtárs Lenin müveinek 24. kötetét ismerteti.

„Szom’e” rovatában a folyóirat közli Kende Péter elvtárs „A béke üzenete”. Beden Oszkár elvtárs ,A Slánsky-féie összeesküvő bandáról” és Kovác® István elvtárs ,.A sztálingrádi csata tizedik évfordulójára’* ci. mü cikkét. A „Könyvismertetések* rovatban Mao Ce-Tung elvtárs váló gatott művűnek első kötetét Sik Endre elvtárs, az „Urak, papok döly. tét, ím eleget tűrtük” című antoíó" giát pedig Bokor László elvtárs Uii i cvii ____ .

se^

it. Sepsi Sándor elvtárs felajánlotta, hogy egyik na,p megmagyarázza mekik a süríIett levegővel működ tetett motorok működését és javítását is. Szívesen segít nekltk Hartmann Károly elvtárs pártcsoport'bizalmi js aki úgy véli. hogy a fiatalok már mo®l is szakemberek, csupán arra var szükség, hogy megismertessék velük bányagépek javításának módszerét. A műszaki vezetők azonban máT nép, foglalkoznak olyan szeretettel a Buna pestről Komlóra került DISZ fiatalokkal, mint a gépüzem fizikai dolgozói. Pedig éppen nekik tenne 1 só rendű feladatuk, hogy segítsék, ‘ámnnassák, jó szakemberekké neveljék őket. Ottoványi Ferenc üzemvezető főmérnök. Neuber Oltó művezető és Tolnai Béla segédművezető erre inég csak nem is gondolnak. Ottóvá nyi elvtárs megtűri, hogy a DlSZ-fia- talok és a gópüzem valamennyi szakmunkása munkaidejük több, mint felét segédmunkával töltse él. Sőt, ha valaki ezért bírálja, akkor kijelenti mint Ungvári Károlyeak is:

— Mit okoskodnak? Örüljenek,

hogy a segédmunkával eltöltött időre is megkapják a szakmunkás fizetést!

A többivel ne tőrődjenekl Az az én dogom!

A bírálatnak ilyen durva elutasítóé* helyeit Ottoványi elvtárs meghallgat* hatná a dolgozók tanácsait, mely szerint csupán tíz segédmunkás beállítására 'enne szükség, hogy ne kelljl n segédmunkát végezni a szakmunkásoknak és hogy ne fizessen az üzem „potyára“ olyan összegeket a segédmunkákért, amely felesleges. Emellett pedig ibból a szempontból is hasznos lenne ,egédrmi nk ások mun kába léptetése a ’épüzemnél, hogy a bányagépjavflá* sok határié).jémek elhalasztásával ne kadáilyozzák a széntermeCéstt Ottoványi elvtárs, és a fiatalok munkájáért felefős műszaki vezetők szerint talán azért is „örülni“ keilen« a DISZ fiataloknak, hogy a gépüzemben dolgozhatnak, anélkül, — hogy egyáltalán tudomásukra hozták volna, melyik bérosztálvha sorolják őket, mennyi fizetést kapnak. A fiatalok ■nnek egyáltalán nem örülnek, sőt- jogosan felháborodnak azon, hogy Ottoványi Ferenc főmérnök sorozatosan elutasítja a kérésüket és n-apr^VF napra elhalasztja a komoly tárgyalást. Hogy mennyire szívén viseli * fiatalok ügyét, azt bizonyítja az is, hogy a kollektív szerződésben biztosított munkaruhát és csizmát ts csak nagyon hosszú htiza-vona után ajfta ki számukra. Hiha az is. hogy a fiatalok nem ismerik a tervet, mert :lyen nem i* létezik a gépürvmnAL Vájjon végezhet-e a bányagépek tervszerű és gyors kijavításában lelkiismeretes, jó munkát a gépüzem. ha lervszerűtlenüli, sokszor kapkodva dolgoznak? Nem végezhet! Es ezt *sár sokszor megmondták Ottoványi elv- társnak is. Legutóbb Szegődi Adám. az asztalosmüiheCy pártcseportbizalmF ja ezt a pártcsoporlértekezleten is megemílítette.

Komoly hibák ezek, amelyekért felelősség terheli a Kossuth- aknai és a komlói városi DlSZ-bizgtt- ságot, mert a DISZ-fiatalokat prob- 'émáikkal együtt magukra hagyták és tehet, hogy a fizetésük után tudakozódó fiatalokat egyes DlSZfunkcio- nárius'k „anyilasnak’* is vélték igen hc-ly tel énül. A Kossuth-aknai és a városi DlSZ bizottság egyáltalán nem harcolt azért, hogy Ottoványi Ferenc élvtárs, üzemvezető főmérnök komolyan tárgyaljon a fiatalokkal és elintézze ® besorolásukat. Ezekről a hibákról! a Kossuth-aknai pártbizottság és Nagy Bélá elvtárs, gépüzemi párt- iitkár is tudott, de mégsem intézkedtek. Az ügy elintézése azonban nem tűr tovább egy napi halasztást sem. Az illetékesek gondoskodjanak arról; hogy a fiatotokat besorolják, hogy ne használjanak fel a gépüzvmnél egvet- len szakmunkást sem segédmunkára és hogy elkészüljön a gépüzem terve is. amely nélkül munkaverseny, lenv lórteljesítés el sem képzelhető.

Megtette első próbnútíát

Majakovszkij“ személyszállítóba jó

Az óbudai hajógyár dolgozói ápri !is 4. tiszteletére raegigérlék, hogv a szovjet náp- nagy költőjéről, Maja- kov»szikijró! elnevezett ezeruélyezállitó hajót — előző vállalásukat módosítva — január 31. helyett január 27ig elkészítik.

A vállalás maradéktalan teljesítéséért folyó harc eredménye, hogy január 24-én, szombaton délután a kikötőjéből már elindult első próha- útjára a hajó.

Urak tanyájából — dolgozók üdü ő,e

IVvolc éven át úgy terpeszkedett a város fölött a Mecsek tény" 'esei, tölgyesei között az Udüí- mint középkori rabltólovagok “ástélya. Az is volt. Rabjólovagok hankárok. földbirtokosok;, grófok !s főpapok — kéjtanyája, méreg- előkelő nyaralóhozye. Egy ®3ö-ban megjelent könyvecske a ^fec-sek részletes kalauzig íg.y em- ^űzett meg a hatalmas, terméskő, '«kből emelt, a nép kömj.ye, veríté" árán létesitett épületből:

, "A korszerű, minden hiényelemmel '«fent/ezclf Mecsek Szállót a város ^zönségc /937-ben építhette Köz- Dcmti /ütés, a negyven hideg-meleg fflővizzel ellátott részben iürdőszo. fry0! felszerelt erkély es szoba a legügyesebb igényeket Is kielégíti. brc|őaz05(is lakosztályok, olvasó, társalgó, bár. Elsőrangú ellátás, "fefes konyha, Pécs és környéki- ?rsszehíres minőségi gyümölcseiből ®asze állít ott gyümölcskúrák. Egész yen át nyitva, Antfágnrázs. Pürdő- 'hedence és teglszpáltyák épülőben."

A könyvecske azt is közli meny- ®Yibe kerül mindez a csodajó Az 7*y napi 2.50-:öl 5 ptEingő. Az étkezés 5 pengőbe keaűlt, azaz egy- lakás és ellátás annvit tett y, mint egy munkás heti fizetése Qraze munkások akkoriban nem az üdülő Szálló. * Hotel Ki- *9'« Twgyogé épüleitéb«®. Kívülről

ineg-megcsodálták, esetleg az urak szúró pillantásainak kereszttüzében bemerészkedtek a szőnyegekkel ta" kart csillogó előcsarnokba. ,ie tovább már nem jutottak. A vendégkönyvben S2 szerepelt esztergályos, bányász. parasztember neve annál in-' kább tózsdés. bárókisasszony, gyá- os. nagybirtokos. Egész úri Magyar, ország benne volt .ebben a vendég" könyvben, mindazok benne voltak, akik könnyűszerrel kifizették a napi 10 pengős penziót, és ami hozzátartozott; a sokszor tizpengös koktéleket, pezsgőket, társas vacsorákat, banketteket.

Ma már egészen más emberek ka- lyarítják be nevüket a vendégkönyv, be. Most is itt van az üdülőben „az. egész ország.” De ahogyan az ország a dolgozók hazája lett, úgy ett az üdülő is az embemyúzó tő" kések megközelíthetetlen lovagvárá- bó! a dolgozók pihenője, barátságos, hívoga'tó üdülője. Itt üdül most is Beck András sztahánovista az óbudai Újlaki téglagyárból. Itt üdül Román \lnjosné textilmunkás Budapestről, Rodnár Vi'mos kubikos Borsodból Nádasdv László filmrendező a fővé rosból Fazekas József lakatos Diósgyőrből és még sokan mások, munkások, parasztok, értelmiségiek, — iolgozók .valamennyien,

A nagy ebédlő egyik asztaláná minden reggel, délben éa este néhány mosolygó ember találkozik és beszélget. Mayer Lajos Veszpron megyéből, Maticsek Béla. Nádasdy László és Kecskés Karola Budapest" ról. valamint Mészáros Ferenc és Czett F. rencné Baranyából. Már úgv összeszoktak hogy keresik, ha va- -a.ki később jön ebédhez, vagy vacsc. rához Különösen a két baranyai tartja számon egymást, azaz nem is kettő, mert van még 'itt egy harmadik is. Nagy Sándor elvtárs. a btkali Béke termelőszövetkezet párt. inkára.

Ök hárman Mészáros Ferenc a monyoródi termelőcsoport elnöke, Czett Fer.ncné a szajki tszcs gya- ootos brigád vezetők1 és Nagy Sán* dór elvtárs többnyire együtt találhatók. Miről beszélnek? Miről is beszélhetnének? Természetesen a termelőcsoportról. n termésről é- a terekről.

Mészáros Ferenc büszkén újsájolja:

— Monyoród már termelőszövetke. zeíi község, 900 hold földön gazdálkodunk!

Czett Ferencné arról beszél, milyen jól „beütött” a gyapot:

— Négy és fél mázsa termett holdanként. Érmen ezért idén sokkalta többet vetünk, mint tavaly.

Nagy Sándor Bikáiról sem maradt ■zégyenben:

— Mi a tervbe vett 100 köbméter helyett 350-et silóztunk — újságolja — A Szabadság termelőszövetkezet irigyel is bennünket. Ok ötven hold

■öldön le se szedték a kukoricaszárat. Meg aztán iskolát építünk, őt- Icmtermeset. Hadd járjanak a két csoport gyerekei új, szép iskolábal De azért nemcsak a munkáról, a csoportról beszélgetnek a baranyai ídü-ők — hiszen üdülnek. Nagy elv. árs meg a többiek is nevetve mesélik. hogy a lóg-alig akartak eljön" ni Nagyékhál disznóvágás volt, Mé. szaros e!vlársat a sok munka tartót, •a 'vissza, Czett Ferencné pedig szívesen maradt volna a brigádja mellett. Dehát azért csak eljöttek, mert hát kíváncsiak voltak milyen is az az üdülés. Mert eddig nem igen üdül" tok ők sem. mint sok-sok tazes tag. dolgozó paraszt. Nagy elvtárs 'egyszer- ugyan már elkísérte gazdáját

— még a felszabadulás előtt — üdü- 'ésére. mint soffőr, de bizony külön épületbe rak ák az uraktól, meg nem s úgy szolgálták ki, mint a tőzsde- bizományos gazdáját.

— Kár, hogy szerdán letelik a szabadság . ■.

De addig is kihasználják a barar nyaiak az üdülést. Czett Ferencné a Mecseket járja Mészáros Ferenc és Nagy Sándor késő estig figyelik, a ársa'góban a zajló, szines, vidám áletet. Bizony kis híja, hogy ók is áncra nem perdülnek

— Otthon sokat tancolok, de W nem merek. Pedig folyton biztatgat- vak — mondja Nagy elvtárs és most máT ő biztatja Mészáros Ferencet— Táncolj tel

— Én nem táncolhatok — szabadkozik Mészáros elvtárs^ — « telesé* j.m megtiltotta ...

De azért jói telik az idő, Mind«« estére kieszel valamit Garai Ferenc, a kultúrfetelős. Egyik este a katonazenekar játszik, máskor társasjáték a programm. azután az üdülő Szálló kitűnő kultúrcsoportja szierepel Sal- lay Károlyné vezetésével. Van min* dig valami szórakozás. Az ellátás pe. dig olyan, hogy at‘ól akarva—nemakarva. de hízni kell. Friss zöldborsó, mindennap hús. karfiol Besammei. mártással, csdrkepaprikás. sütemény szerepel nap, mint nap az étlapon és az üdülök nem is sokat kínál tátják magukat. Igaz, hogy nem is lenn« sok értelme. Bauer Marika felszolgá. ló Horváth Lajos az örökké vidám pincér és a többiek olyan kedvesen, kínálnak mindenkit, hogy azt nem lehet visszautasf.tani. Csak egy a baj: rövidek a napok, szaladnak a hetek. Este 11 órakor rendre zárórát kiáltanak és a két hét úgy eltelik, mint egy szép, derűs pillanat,

„Dolgozz, hogy jól üdülhess, üdüli, hogy jól dolgozhass!“

Ez a jelszó fogadja Ó9 ez & jelszó búcsúztatja a mecseki Szakszervezeti üdülő vendégeit. És a vendégek meg is fogadják a tanácsot. Kipihenve, még jobb mimikára felkészülve, kel” lemes napok emlékével távoznak a hatalmas, barátságossá lett, hivogatq ablakokkal fépyeskcdó épületből, amelyből végleg kivetették a mull urait: a dolgozó nép nyakán élősködő tőkés rablókat G. L-