Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-27 / 22. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ X- ÉVFOLYAM, 22. SZÁM ARA 50 FILLER y/lJe PROlETAttJAt EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN; M« Relmana «ívtájrs nagy beszéd« a hamburgi dolgozók tttmeggy ülésén (21 o.) — A marokkói függetlenségi moz­galom (2. o-) — A mohácsi járás népneveló-érlekrsletei* nefc tapasztalataiból (3. o.) — „Elfeledkeztek'* a komlói DISZ'bizottaágon és a Kossuth-aknán a Budapestről érkezett Hajlókról (3. o.) — Urak tanyájából — dpi. gőzök üdülője (3. o.) — Levél a Szovjetunióból (4. o.) — DISZ-szervezeteiaik soronlévő egyik fontos feladata a statisztikai jelentés jó elkészítése (1. o.) n KEDD, 1953 JANUÁR 27 Legyen széleskörű tömegmozgalom a mtmkaverseny Bánra üzemeink Vdvétel nélkül le­•«jadással kezdték 1953-aa évi ter­vüket. Ennek oka a munka szerve­zetlenségén kívül az, hogy sem párt- eaervezeteink, sem szakszervezeteink •'em mozgósították dolgozóinkat az első perctől kezdve a tervek követ­kezetes teljesítésére. Komló napon­ta 40—50 vagon szénnel.marad adós. tstván-akna 92, Béke-akna 87 száza­lékra teljesíti tervét. Ez a helyzet sürgetően megköveteli, hogy új éle. tét öntsünk az elhanyagolt, gazdár kfcn, bürokratizált munka versenybe. Gerő «Ívtárs a Központi Vezető­ség november 30-i ülésén azt mond­ta: „Iparunkban, közlekedésünkben, népgazdaságunk egész területén az elmúlt évek folyamán mély gyöke­ret vert a szocialista munkaverseny, a munka termelékenysége eme­lésének, a szocializmus építésének °*apvetG módszere." Komlón 1952 utolsó negyedében *580 do'gozó állt munkaversenyben- kőzöttük 140 kommunistái Széchenyi" slknán a pártbizottság hozzávetőle­ges adatai szerint 1400 dolgozó ver­senyzett Sztálin elvtárs születésnap- 1® tiszteletére. Ez a munkaverseny számos kiemel, teedö eredményt hozott: Jauch Ist­ván elvtárs, Kossuth'aknai vájár ok. tóberben még 145, novemtoeiben már J?.8, decemberben pedig 180 száza­ikra teljesítette tervét. Hasonlóan emelkedett Krakkó elvtárs telfes!'- 'zfnye ís 179-ről 190-re, Geresdi olv «tjé pedig 177-ről 192-re. . . emcsak az egyéni versenyben,’ a /■>rmádok egymás közötti versenyé- *® **P eredménye^ születtek. 'Hván-aknán a Szlávek-brigád Hó­emberben 90.5 százalékra teljesí- ‘ette tervét, decemberben 110 szá­nt, ^ e*- ^*nce Ferenc csapata “időbérben 88.9, novemberben 92.2. decemberben 94 százalékra teljesí. tette tervét iéip“ek ®z *r»*nó«yek azt mutat- y*' hogy bányászaink lelkesedése a őTenSe szervezés és a hiányos poli- ticai munka ellenére is hata'mas len. .!^«et adott az aknák tervteljesíté- ; *Jek. Bányászaink ezekben a na" P°^ban teszik vállalásaikat március ®s április 4 tiszteletére I=1ván-ik- 'Jan már 500. Béke-aknán 168 dol- r tett felajánlást Kossuth-aknán , Eánvöl gy i"br ig ád vállalta, hogy ^huárban több. mint 100 métert haj. n®k ki, negyedévi tervüket tíz ltaPpal határidő előtt fejezik be. A Méteres mozgalomba belekapcso. ‘ödott a Kossuth-aknai DISZ-brigád i® és Müller elvtárs Béke-aknai vá" Ina í®Pas^*a'a‘-étadása nyomán meg- dult e mozgalom Istvár.aknán is. 1 szerve'Z'eteink feladata, hogy J^önös gonddal ügyeljenek arra. Azokat n hiányosságokat, ame- munkaversenyt az elmúlt évek , igen sokszor megbénították. már , ,?®t a kezdet kezdetén megszüntes­sék,-ó Wmkavereeny legfőbb akadálya m.|ürokrat<zmu8. Szokás volt az el" f>, , fékben, hogy a szakszervezeti ükcionárlus megbeszélte a b rigód- ütővel a vállalásokat, a brdgád- brt*‘^ azután kihívta a szomszéd qci a ^ vezetőjét versenyre, a dől. la ®*°hban az egészről csa,v utó- vagy egyáltalán nem értesültek eddig; vállalások azt mutatják. JypY ezen a téren bizonyos javulást j ®r eIértünk. — erre vall az. hogy x **U-aknÄts lnne C7ión CTflmiYlAl tGt­ttíyan-aknán Igen szép számmal j, a dolgozók egyéni felajánlást és Gat k párosversenyre: lg'/ például - , József elvtárs. Schleier Ferenc- }■ Németh Lajos pedig Pccinig Ká- *Yal áll versenyben. *ás vállalások előtérbeálli" természetesen nem jelentheti Vb,’ . °9Y ne szorgalmazzák pártszer. Zötts a brigádok és körletek kö. tni, , versenyt, a brigádok és kőrle- kollektiv felajánlásait. ^dályozta a versenyt az elmúlt ség0!1 a hiányos versenynyilvános. a Hol?' ^orn*ón például még mindig *enw«!?beri adatok vannak a ver- kSban*^ ^z a feflödés, amit áltc- lér f. a versenYnyilvánosság terűié­it -Pa»*tálunk, nem kie'égltö Va. « az élenláró dolgozók és áradók eredményét legtöbb ak_ nánkon napról-napra kiírják. A két szélsőség között azonban a dolgo­zók többsége van akiknek a tér* melése fokozatosan emelkedik, mi­vel azonban nem kiugró az eredmé­nyük — nevüket nem olvashatják a versenytáblán. A szakszervezet, de elsősorban a pártszervezet feladata, hogy ezeket a dolgozókat és ezeket a csapatokat népszerűsítse. István- aknán például az utolsók között szerepel 74.8 százalékos januári tel­jesítményével a Mehlmann-brigád. Ha azonban közelebbről nézzük meg ennek a csapatnak a munkáját, lát­juk, hogy októberben még csak 72 százalék -volt az átlaguk, november­ben mór 95.5, decemberben pedig ei. érték a 100 százalékot. Hojjy most visszaesett a ősapa* eredménye, eb­ben kétségtelenül az is közrejátszik hogy senki sem vette észre ók*t. senki sem látta meg igyekezetüket, egyre javuló munkájukat. Hiányossága a versenynyüvánor- ságnak, hogy álta’ában igen sok té­telből csak a hónap végén értékelik' az eredményt így például az István" aknai Kiss Lantos körlet vállalta, hogy a palatartaknat 0.5 százalék­kal csökkenti, az anyagszo’gáltatást száz százalékig biztosítja, stb. Erről azonban sehol semmiféle feljegyzés nem beszél, sehol n'ncs kiírva, hogy a Kiss Lantos körlet ennek a válla­lásának teljesítésével hogyan áll s így sem a pártbizottság sem a szak- szervezet nem tud menetközben kel ló segítséget nyújtani. Különös gondot kell - fordltaaiok pártszervezeteinknek arra, hogy a vá'. 'elások konkrétabbak, ellenőrizhetőb­bek legyenek, mint az 1952-es év utolsó dekádjábgp voltaic. Éppen ezért a múlttól eltérően n(» hosszú időre, hanem egy-egy hónapra szól­jon a vállalás. A pártszervezet, a szakszervezet és a DISZ legfontosabb idagala. hogy felkarolják és támogassák a tejle!. tebb, korszerűbb termelési eljáráso­kat. A Sztálin elvtárs születésnapjá­ra indított versenyben meghonosítót, ták a százanétere® mozgalmat Béke- aknán. Most március 9 és április 4 tiszteletére megindult a százrnétere- mozgalom Kossuth-aknán és István. "■«kíván is. Ezt a mozgalmat nemcsak egy, hanem a feltáró csapatok na­gyobb része átveheti. Nem az a cél. hogy az első hónapban már száz fo" ’yómétert hajtsanak ki. akkor is eredményes a mozgalom, ha a mos- ani 15—20 folyóméter helyett 30-a*. vagy 40-et fejtenek ki. A döntő szempont, amit pártszerveze'einknek, szakszervezeteinknek és DÍSZ-szer­vezeteinknek ezen a téren szem előtt kell tartaniok: tömegmozgalommá tenni a százméteres mozgalmat. Fel kell karolni és ki kell szélesí­teni a patronázs-mozgalmat Igen sok példa mutatja, hogy ezzel a mozgalommal néhány hét alatt mi- yen kiemelkedő eredményeket lehet elérni. Kossuth-aknán Kusz elvtárs patronálta Kiss Géza elvtársat. Kiss elvtárs teljesítménye októberben 113 novemberben 108, decmberben 110 százalék volt. Hartmann János elv- társ Szíjártó Ferenc elvtársat taní­totta. az eredmény: Szíjártó Ferenc is megkapta tegnap a sziahánovista oklevelet. Horváth Márton elvtárs a Köz­ponti Vezetőség június 27-t ülésén mondta: „A verseny megjavításának talán legdöntőbb teltétele a műsz«. kiak jobb bekapcsolása.’’ Ezen a té­ren pártszervezeteim, nem tettek meg minden tőlük telhetőt. Éppen ezért különös gondot kell fordítani arra hogy minél több műszaki vezető kö­vesse Koncsag Károly elvtárs Szé- chenyi-aknal mérnök kezdeményezd sét, vállaljanak patroné zsszerepet egyes csapatok és körletek fölött, de mozdítsák elő azt is, hogy a műsza­ki vezetők egymással is kössenek versenyszerzódést. Pártszervezeteink feladata, hogy igazi tömegmozgalommá tegyék a most induló versenyt, hassanak oda hogy minden kommunista és a pár- tonkívüliek többséqe munkaverseny­ben dolgozzanak, gondoskodjanak a verseny nyilvánosságáról, használiáj rel a dolgozók nevelésére szocialista öntudatuk további megszilárdítására. Hírek a népi demokratikus országokból Nagyjelentőségű vállalás a bukaresti Rákosi Mátyás Miívekben Bukarest: A „Romania Libera" b«. számol arról, hogy a Román Ifjúmun­kás Szövetség Bukarestbe munkaérte. kezletre hívta össze a nehéziparban és a villamosiparban dolgozó leg­jobb ifjúmunkásbrigádokat. Az értekezleten felszólalt Nlcolae Vasú, a bukaresti Rákosi Mátyás Művek esztergályos brigádvezetője, a Szocialista Munka Hőse is, aiki vállalta, hogy brigádja 1953. évi ter­vét 11 hónap alatt fejezi be, ő pedig ez év végén már 1962 évre termel. A kínai népi kormány termékenyebb területekre költözteti át a nemzetisé­geket Nanking (Uj Kina): Kínában KvangszÉ tartomány Csuang autonóm terület érek hegyvidékéről több, mint ötezer miao és jao nemzetiségű pa­rasztot telepítenek át termékenyebb vidékekre. Az új otthonukba érkezőket e Han és Csuang nemzetiségű parasz­tok Igen szívélyesen fogadják. Az első csoport, amely még az el­múlt év tavaszán költözött át új lakó helyére, ősiszel már gazdag termést takarított be. Gyors ütemben épül a Német Demo­kratikus Köztársaság első szocialista városa Fürstenberg (ADN): Az Od «rá­menti Fiiratenbeigben épül a keleti kohászat; kombinát, a Német Demo- kratikus Köztársaság hatalmas béke. müve. Jelenleg 2400 személy lakik az új szocialista városban. 1953. vé­géig a lakosok száma tízezerre emel­kedik. A Német Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsa 1953. január 22. én elhatározta, hogy Fürstenberg ör. álló közigazgatási kap. Csehszlovákiában kiadják Petőfi Sándor „János vitéz“-ét Prága (M'n): Mint a hratislavai Pravda közli, a Szlovák Ifjúsági Ki­adó ebben az esztendőben sok «ló­véik klasszikust, szovjet és haladó* szellemű nyugati szerzők müveit, va. 'amint n népi demokratikus országos ifjúsági irodalmának legjobb alko­tásait adja ki. A többi között meg­jelenik Petőfi Sándor „János vitéz" című elbeseólő költeményének szio- váknyelvű kiadása Is. Nagyobb gondot kell fordítani Szentdénesen a termelési terv elkészítésére TÉR MÉLÖSZÖ VETK EZJITETN K ezekben a napokban készítik cg&sz évi munkájuk iránymutatóját: a ter­melési terveket. Programm ez szövet- kőzeteink szamára, ameJy megszabja, a termelés egész évi menőiét, a terme­lés fokoz-áeának útját, módját, a be­vételeket kiadásokat, egyszóval egész évi tervükét. A szentdénesi Szabad Elet tsz-nek ezelőtt egy héttel már el­küldte a járási tanács, hogy milyen növényiéüeségeket javasot bevenni a lemieíési tervbe, milyen termésát­laggal. Ezek az éves terv alapfel­adatai. Ezek a terv feladatok szab iák m.eg a termelőszövetkezet gazdálkodá­sának főbb irányait, azt, hogy a ter­melőszövetkezet miből mennyit vés sen, milyen termésátlagot érjen el Természetesen ez nem jelenti azt. hogy az amit a járás lékük! .-szent és sérthetetlen“. A tervkészítés so­rán javaslatokkal egészítheti ki azt a tsz vezetősége, a dolgozók, amely elősegíti a terméshozam növelését. A szentdénesi tsz-nek például csak lft hold burgonya vetését javasolta a járási tanács. A szövetkezet vezető­sége ezt 26 holdra emelte, mert külön­ben nőm tudták volna teljesíteni bur gonyabeadási tervüket. Ugyan ez a helyzet a napraforgónál is. A járási tanács csak nyolc holdat javasolt és ezenkívül, hogy 200 hold földet sze­gélyezzenek napraforgóval. Ezt még nyolc holddal egészítette ki a szövet­kezet. hogy napraforgó beadási tervü­ket könnyen teljesíthessék. Igen he­lyes, hogy már most figyelembe ve­szik az áll am .iránti kötelezettség tel­jesítését, készülnek ezzel is az 1908. évi begyűjtési terv teljesítésére. De az eredmények mégis dltőr- pülnek a hiányosságok mellett. Az ‘átlagtermés tervezésénél sehol nem módosítottak a termelőszövetkezetben. Például a járási tanács leikű'dlte a javaslatot, hogy a búzánál 980 kiló átlagtermést ütemezzenek be- A köz­ség dolgozói és azok K akik részt- veszanek a tervkészítésben, jól tud­ják, hogy a szentdénesi határban nem ritka a 18 mázsád lio!dankénti búzatermés sem és mégis csak 980 kilót hagytak meg « tervben, öszi- árpánál ÍO.ŐO málnát javasolt a já­rási tanács és ezen sem változtatok a szövetkezet vezetői, annak ellenére, hogy 16—17 mázsás átlagtermést is elérhetnek. Azonban neun ritkaság erre felé, hogy a jó mezőgy.dmBág1 munka eredményeképpen 22 mázsás árpatennést takarítanak be egv hold főidről. — És milyen szokott lenni a rozs­termés? — Az igen gyenge — mondja a ta­nács elnöke. — Ol/gm erős a föld, hogy migyon megnő és utánrj ledől! — Akkor is ha kcrcsztsorosan ve­tik? — Azt még nem próbáltuk ! A TERVKÉSZÍTÉSNÉL ilyeneket ti figyelembe kell venni. Az. elmon­dottakból kitűnik, hogy- igen magas átlagtermést tudnának elérni rozs­ból. ha alkalmaznák a fejlett terme­lési módszereket, ha valakinek eszébe jutna, hogy kerasztsorosan vessék et a rozsot. Ezzel meg tudnák akadályoz­ni, hogy ledőljön a rozs. Igaz, a kitűzött -termésátlag teljesí­tésének fontos feltétele a trágyázás. A trágyatermelés fokozása a termelő- szövetkezet egyik ugyancsak alap­vető feladata, még akkor is ha a föl^ termékeny. A trágya kihordását már el kellott volna kezdeni a szövetke­zeinek, azonban egy kocsival sem vittek még ki. A tsz vezetőség« is belenyugszik abha amit a tagolt mon­danak: — Ilyenkor mi még nem szoktunk trágyát hordani! A TERV FONTOS RÉSZE a trágya kihordások, a trágyázások pontos bj- álif'táisa. Meg kell ezt érteni a szent­dénesi termelőszövetkezetnek is éa még mielőtt tervbevennék a trágya- kihordását, kezdjék el hordani a trá­gyát. A jó tervkészítés a termelő- szö vet kezeli tagok közös ügve és kö­zös. feladata. Az elkészítésében tehát résztvosz minden vezető és vegyen részt miniden tag. A vezetők úgv, hogy a maguk munkaterületének ter­vére az elnöknek • javaslatot tesz­nek, a tagság pedig úgv. hogy a terv- feladatokat, s a terv főbb részleteit értekezleteiken megvitatja és az elké- szült tervet elfogadja. így válik a terv a, tagok én a vezetők közös, fe­lelősségteljes feladatává, s így lesz a terme!ő-zövekezet szervezeti megszi. lárditásának, a gazdaság megerősíté­sének igen komoly eszköze. Ne féljenek az újtól, használlak ki a lehetőségeket, létesítsenek öntözéses gazdálkodást a szaporcai tszcs tagjai Két csatorna öleli körül a sz.apor- ea( Határ-menti Yezércsillag tszcs kö­zel tíOO hold földjét. Csak hasznosi- ‘■ftni kellene a vizet a sokszor esőért «nornjazó vetemények öntözésére- a ‘öbb termés fokozására. Több, mint 20 hold földje van a csoportnak, smely kevés költséggel, kevés unta kával öntözéses kertészet lehetne. A természetadta lehetőséggel éltek pár évvel ez.elötí Molnár Lajos. Molnár János tszos-tagok, amíg egyé­nileg gazdálkodtak. Alig volt 900— tOO négyszögöl öntözést* kertészetük és ezen nágysaerte több volt a ter­méshozam, mint az ugyanolyan nagy­ságú öntözetlen földterületen. Vájjon miért nem használja ki eze­ket a természetadta lehetőségeket a ennelőcsoport tagsága? Kamu Lajos elvtára, a tezcs elnökhelyettese erről így bőszéi: — Csoportunk már régen tervez­geti az öntözéses kertészet bevezeté­sét. Tervünk az volt, hogy megváló- útjuk, de a járási tanács nem vette be a termelési tervbe... És nincs is üegendő mukaerő a csoportban, ulti­kéi a kertészetben foglalkoztassunk, negaztán költséges is annak a bein- iítása !... Az elnökhelyettes elvi ára ia így be­szél a nagyszerű lehetőségről. A va- 'éság az, hogy a kertészettel több nun-ka van és fél a oson őrt vezető- égé és a tagság hozzáfogni ennfk megvalósításához. Ped'g az öntözéses kertészetbe fek­tetett költség egy év alatt megtérül­ne és a következő évi termés már tiszta jövedelem volna a csoportnak. A munkaegységre o<ö részesedés í-s jelentősen több lenne, mint ebben az évben volt. Példa erre, hogy az 52-es évben csak hét hold dohányt terme!" tek, amit egyszer Coes-cOtak és a szá­razság cH-i-néro is 20 ezer forintot jövedelmezett. Tanulság lehelne a csoport számára az elmúlt aszá­lyos esztendő, amikor kukoricájuk és a többi növények csaknem kisül­tek a nagy szárazság, nagy meleg miatt. Az el-nökhelyette* elvtára így bőszé! az alacsony termésátlag okai­ról: ,,Nagy volt a szárazság és azért nem volt jó a termés. Kukoricából csak hét nuízs/k ind hóik betakarítani holdanként, pedig körülvesz bennün­ket a víz...“ G-erő elvtára. a november 29-én megtartott Központi Vezetőség ülésen beszélt az öntözés fontosságáról: „Vé­gül rá kell irányítanunk a figyelmet fiz öntözés kérdésére, mint a termés, hozam fokozásának egyik fontos eszközére... Ezért ezt a fontos kér- dóst újból felül kell vizsgálni s min­dent cl kell követni, hogy öntözéses termelési lehetőségeinket a növény- termelés hozamának növelése és az Időjárás szeszélyeitől való függősé­günk csökkentése érdekében teljes méri éltben hihasználjuli... Állami gazdaságain}!, termelőszövetkezet cink használjanak ki ennek érdekéiren minden adottságot, folyókat, tava Icát, nuHkokat, öntözéses szántó- és lege. l&teriüetek kiszélesítésére: a párt és állami szerveink pedig karolják fel, támogassdk az ilyen helyes helyi kéz• demónyezéseket!" A Központi Vezető«ég határozatát és útmutatását kellene figyelembe venni a trzm vezetőségének és tag­jainak és ennek alapján harcolni a több ée a jobb termésért, A téli hó­napokat föl kellene használni, arra. hogy az arra alkalmas földterülete­ket előkészítenék öntözéses kertészet­nek. A munkában nugy • segítséget kellene adni a járási, a megyei tanácsok mező- gazdasági osztályainak. A termelési tervet, amikor ellenőriznék, jóváhagy­ták. akkor kellett volna figyelőmbe venni a meglévő lehetőségeket. Még nincs késő. A szaporcai tszira- ben megvalósítható az öntözéses gaz­dálkodás, ha a helyi pártszervezet ennek helyességéről meggyőzi a cso­port tagságát, elűzi az újtól való félelmet és a munkákhoz segítséget ad a járási tonáos. Amennyiben ki­használják a lehetőségekéit — és has*, náliák ki — a szaporcai tszcs 20 hold földje nemi lesz kitéve az időjá­rás viszontagságainak. A továbbiak­ban pedig a 20 hold öntözött terület akár tízszeresére ia növekedhet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom