Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

2 1953 JANUAR 1 N Ä P L O A békéimre újabb fVladalairól «timoltak be a budapesti Sportcsor- nokban rendezett nagygyűlésen a bé­csi békekongre-wzus magyar küldő* te; A. népek bécsi bekek o ng resszusen résztvett magyar küldöttek kedden délután a Sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen számoltak be a kon­gresszus tanulságairól, a békeharc újabb teladatairól. A Sportcsarnok ebbői az alkalomból ünnepi díszt öl­tött. A nagygyűlés elnökségének tag­jai között foglalt helyet többek kö­zött Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, az MDP politikai'bizottságának tagjai. Ratkó Anna egészségügyi miniszter. Andics. Erzsébet Kossuth-dijas aka* démlkus, az Országos Béketanács el­nöke. Megjelentek a naqvgyűléven a Budapesten tartózkodó dél amerikai békeharcosok képviselői is. A ter­met zsúfolásig megtöltötték a buda­pesti békeharcosok képviselői. Először Ladányi Ferenc, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes mű* vésze adott elő részletet Pablo Ne­ruda .Ébrejd, favágó!* című költe­ményéből. melvet lelkes tapssal fo­gadtak a megjelentek. Ezután Me- fcis József, a vasas szakszervezet el­nöke, az Országos Béketanács tagja nyitotta meg a nagygyűlést. majd Andics Erzsébet. Koasuth'díjas aka­démikus, az Országos Béketanács el­nöke. a Béke Világtanács tagja, a Bécsben járt magyar küldöttség ve­zetője tartotta meg beszámolóját. Andics Erzsébet beszédét több íz­ben szakította meg a jelenlévők lel­kes tetszésnyilvánítás«. Beszéde után hosszasan zúgott az ütemes kiáltás: ..Sztálin! — Rákosi! — Éljen Sztálin, — .Éljen Rákosi!” Ezután Juhász Ferenc Kossuth-dí" jas költő olvasta fel a- népek bécsi be.kekon.gre -»szusáról Írott költemé­nyét. majd Szádeczky—Kardoss Ele­mér kétszeres Kossuth-dijas akadé­mikus szólalt fel. A nagy tetszéssel fogadott fe'seó- 'a’.ás után Tollas Sándorné. a deb­receni Rákos i-telep: tszcs tagja lé­pett a mikrofonhoz. Ezután Máthé János veszprémi ka­tolikus püspöki helynek szólalt fel. Utána Puskás Ferenc olimpiai baj­nok. a Bp. Honvéd válogatott labda­rúgója mondott beszédet. Puskás Ferenc után Mérai Tibor, a Szabad Nép munkatársa követke' zett szólásra. A beszédet követő tapsvihar elül- 'ével Mekis Józ=ef. a vas- és fém­ipari dolgozót szakszervezetének el­nöke mondott zárószavakat. . Zárószavai után Sosztakovjcs Bé- ke'dalának hangjaival a nagygyűlés véget ért. Munkanélküliség, fokozódó nyomor — A kapitalista országok egyszerű embereinek 1953. évi kilátásai Moszkva (TASZSZ): A Pravda szer készt őségé az új év előtt tudósítói útján két kérdéssel fordult a kapi* faliét a országok egyszerű emberei­hez: I • Mit hozott önnek .az 19.52-ex év? 2. Milyen személyes kívánságai rabnak 1953.ro? A Pravda december 29-i számá­ban közli több imperialista járom alatt sínylődő ország egyszerű em* bőreinek nyilatkozatát. A kapitalista országok egyszerű embereinek a Pravda december 29-i számában közölt nyilatkozatai kese­rű sorsukról a békéért a kenyérért és a szabadságért vívott, mindenna­pos harcukról tanúskodnak. \ubr*y £. Miles. amerikai őrmes­ter, — aki otthagyta az amerikai hadsereget és menedéket talált a Német Demokratikus Köztársaság­ban. — ki jelentette, hogy azért nem kíván szolgálni az amerikai hadse­regben. mert nem akar részt venni asszonyok, gyermekek, hadifoglyok meggyilkolásában, mbit azt az ame­rikai hadsereg teszi Koreában. Lucienne Beauregard francia asz- szony. egy Vie'namban elesett fran cia katonn anyja azt kívánja, hogy I953.ban érjen véget a vietnami há­ború, amely már eddig is rengeteg keserűséget jelentett a francia nép­nek. Háwicy, angol szövőnő írja: 1952-ben hét hónapon át munka nél­kül voltam Most ismét dolgozom. Béremet azonban csökkentették. Fé­lelem tölt el. ha a következő évre gondolok. Minden jel arra mutat, hogy a küszöbönálló 1993. igen sú­lyos esztendő lesz. — Számomra kevés örömet hozott az. 1952. év — írja John Streak. amP rikai munkás. —* Nehezebbé vált a megélhetés, többet kel! dolgozni Az idén két hónapoax át n®m dolgoztam, ezért adósságba keveredtem, önök azt kérdik tőlem, mit várok az 1953. as évtől? Számításaimban oly gyak­ran ért csalódás, hogy most szinte félek erről beszélni. KÜLFÖLDI HÍREK Now-York. (MTI) Egy osztrák lab­darúgó csapat Columbiába utazott és útközben egy ncwyorki szállodában pihent meg. Az amerikai hatóságok — a fasiszta McGarran-Walter beván­dorlási törvény alapján — a szálloda, ban fegyveres őrizet alá helyezték a játékosokat. A csapat tagjai tovább­utazásukig nem hagyhatják el a szál­lodát. Az .,-YFP" szaigoni jelentése sze­rint Bao Daj vietnami bábkormányá­nak hadügyminisztere lemondott. A franci« hírügynökség a lemondás »kául azt említi, bogy a volt had­ügyminiszter és a miniszterelnök kö­zölt ,.a háborús erőfeszítésekkel kap­csolatban eCleniIétek voltak''. • Az Egyesült Államok haditengeré­szetének 6. flottája — mint a ..Reu­ter'* jelenti — január elején baráti látogatásra“ spanyol földközitengeri kikötőkbe érkezik. Ezek a látogatá­sok azokkal a megbeszélésekkel van­nak kapcsolatban, amelyek már hó­napok óta folynak az Egyesült Álla­mok és Franco fasiszta kormánya között Spanyolország részvételét ille­tően az agresszív háborús tervekben. * London (MTI) Az angol műnkéts- párli imperialista bérenc vezetősége megtiltotta a párt tagjainak, hogy résztvegyenek a népék békekonrairesz- szusán. A tilalom ellenére a népes­ei érné angol küldöttség többsége ít Munkáspárt tagjaiból és helyi szer­vezeteinek funkcionáriusaiból állott. Az áruló pártvezetőség — mint' az ,AFP" jelenti — a népek béke,kon­gresszusáról való hazatérésük után ki­zárta a munkáspártból M. G. Wil­son t, a párt volt tájékozfaiásüjvl megbízottját és Lily Irene Warne-t, i munkáspárt |ia :faxi titkárát. A belgrádi rádió jelentése szerint a Belgrádhan tartózkodó külföldi újságírók este „meghitt estebédet*' rendeztek az Arain szállóban Tito tiszteletére, A belgrádi rádió hozzá­fűzi, hogy az. estebédet „igen kelle. mes hangulatban1* töltiitték el. Mas Ce-Tüsa táviratban mandait fíöszöneiet J. V. Sztálinnak a kínai Csang-Csung vasútvonal áiadása alkalmából Peking (Uj Kína) Mao Ce-Tung, a Kínai Népköztársasáig központi népi kormányának elnöke, december 3Irén táviratot intézett .1. V'. Sztálinhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsénak elnö­kéhez, amelyben köszönetét mond Sztálinnak, a szovjet népnek és * szovjet kormánynak 'a közösen igaz­gatót! kínai Csang-Csung vasútvonal átadásáért: Mao Ce-Tung elnök távirat átrak szövege a következő: „Sztálin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. A kínai Csang-Csung vasútvonal Kinu és a Szovjetunió állal történ* közös igazgatása alatt a szovjet fél igen nagy mértékben hozzájárt:*i » kínai nép vasútépítési programmjához. A kínai nép sohasem feledkezik meg erről a testvért, a baráti támogatásról. Őszinte szívből jövő köszöne­tét mondok a nagy szovjet népnek, a szovjet kormánynak és Önnek ab­ból az alkalomból, hogy a szovjet kormány — az 1950. évi egyezmény, nyel és az 1052. évi közleménnyel összhangban — ellenszolgáltatás nél­kül a Kinai Népköztársaság kormányának tulajdonába adja át a kinat Csang-Csung vasútvonal közös igazgatásával kapcsolatos minden jogát !l vasúthoz tartozó összes javakkal együtt. Kívánom, hogy a Szovjetuniót és Kínát egybefűző nagy barátság nup- rói-napra még jobban elmélyüljön és erősödjék. 1952 december öt. MAO CE-TUNG.** Hagy munkasikereWe! to!ték sm'ékeze’essé az év utolsó napjait a kahovkai vízíerőmO építői Mos/ikvd: A kahovkai vizierőmű építői kiemelkedő munkasrkerekkel tették emlékezetessé az év utolsó Tripjátt. Egy hónappal a .határidő előtt befejezték a vizierőmü-épü’et és a duzzaszt ógát alapgödrének ki­ásását. Már kifejeződött a központi be* tongyár építése is A KÖLTŐ GYERMEKKORA (Részlet Illyés Gyula Petőfi élete4* című müvéből) Kiskörös lakossága a század elején nagy többsé­gében szlovák. A luíeránus templomban, ahol a kiedv elet megkeresztelik, — síelve, még születése napján mert oly gyöngéikének látszik, hogy a bába egy nap­nyi életet sem jósol neki —, szlovákul zümmög a zsol­tár. Jórészt ezen az édes. hegvipatakcsörgé-éü nyelven adják tovább a . jámbor asszonyságok is a híreket az újszülöttről. — szerencsére hétrői-hélre erősödik. De nem sokáig babusgatják. Huszonkét hónapos korában el kell tőié válniuk. A csecsemő szillei odahagyják Kis­kőröst-. Félegyházára költöznek. A gyermek ezen a földön á'i! meg először a lábán ezen teszi az első lépést, itt ejti ki az első értelme« emberi szót. Neki van igaza- amikor később, dacolva *z okmányok bamba adataival: a köznapi lélektelen igazsággal, ezt a várost vallja szülőföldjének, ö. aki­nek hivatása, hogy a valóságot alakítsa, ő ne szál) hatna szembe a valósággal'.’ A lélek köti őt és nem a sár, még csak a vér sem. Lelke itt születeti meg é- magyarnak született! Azáltal, hogy az első szavakat ezen a nyeiyyn mondja. A drága Hrúz Mária, a kedves hajdani ki« cselédlány, aki a kinti kurjongató világban csöndeset, meghúzza magát s akkor beszél, ha kérdezik, mosolyog v» » óvatosan adja fia szájába a magyar szavakat. A gyermek kicsi agyában a farkcsóváló borulás állat ké­pét az a kivi önős liangösszetétel idézi föl. hogy „Kutya”; érzékszervei a „kenyér” szó hallatára készülődnek az evésre. De — Aranytól tudjuk — a kis Hrúz Mária nem mindig ejtette tisztán a magyar szót. Minek köszön­heti a magyar nyelv, hogy magának hódította a tizen- kilencedik század legköltöibb szellemét? Fazék-. Gergely bácsitok, aki néha maga mej'-- vette az ülés-deszkára, a szomszéd Vica. meg Mai" néninek, akik markába nyomtak egy-egv1 almát. Varga Benedek bácsinak, aki szellemét először - megdicsérte. Jegyezzük föl a ..gyermekszáj“ történőikét. »mellyel a kisfiú az első nyilvános tetszést aratta. Vargáiknál (Ül nagy társaságban, bóbiskolt: amikor a látogatóba jött katolikus papok elmentek, hirtelen ezt mondta: ..Ezek a papok! Mindenkinek asszonyt adnak, maguknak egyet sem hagynak ‘‘ Hatéves volt. Nyurga, vézna fiú. Arca fakó-barna, haja korom fekete, szeme éjsötét, mindezt anyjától örökölte. De a kis Hrúz Mária szeme álmodozó, mcsszetekiniö volt. — a fiúé pedig állandóan mintha lázban égne. Csillogása; az apa szemétől kapta. Pctrovics István, feleségével ellentétben, bőbeszédű, eleven ás nyakas ember. Könnyen fölmérgestedlk s ilyen kor a keze is könnyen lódul. Nem ment-e rögtön ölre amikor egyszer tótszármazéknak nevezték? Ilyen"» fiú is — fürge és indulatos, de kitöréseit 1953 január 1, a terv új mérföldköve legtöbbször min'lia még idejében hallgatásra parancsol­ná egy belső hang, — a hajdani alázatos kis szolgáló természetőgök hangja. De a lefojtott indulat nem enyé­szik el, a dacot nyak áss ág táplálja. Egész nap ugrándozik, kiabál, fecseg és boldog. , ha környezetét megnövelteti. Vidám arccal ű, a családi j asztalhoz és vidáman forgatná is a nyelvét, de Pét rovics Istvánnak szigorú elvei vannak, nem szereti, ha jelenlétében ulosköt-bogarat összebeszélnek. A nagyok között a ^vermeknek hallgatás a n<(ve. A fiú plkomo- rödik a leaitésre, öt-hat figyelmeztetés elég neki. hogy bosszú esztendőkig összevont szemöldökkel, némán üljön atyja társaságában, oly könnyen a szívére vesz min­dent! A játékban ügyes és merész. Inas lábai gyorsan viszik karosé, vékony termetét: a versenyfutásban min­denkit megelőz. Hoe«zú karjával mindenkinél mcaneBb hajítja a labdát. Egész addig, amíg a gyerekcsapatból valaki gúnyolni nem kezdi, hogy balkézzel dob —ba­logéul«! Ettől fogva nem dob. A többiek énekelnek. Boldogan *ic«zti ö is hangját a gyerekhangok közé. Idétlen rikácsolás szakad ki a. torkán. A többiek abba­hagyják a dalt és gúnyosan .n-öjtnek rá. Félrevitte a szó :amot. mert hallása sincs. Ettől fogva nem énekel. Beszélni is egyre kevesebbet beszél Mi okozta- hogy ilyen apróságtól, aminek más oda sem legyint, ó mindinkább-elszótlanul?' Vagy volt nagyobb oka is'* Első iskolás korában már felhős arccal jár, örök sértő­döttségében. mint egy száműzött. Gyermek- és kamasz- indulatait' nem „éli ki'*; azok tehát benne i maradnak rjfok Ezért keÜ foglalkoznunk velük. ■A gyermek szeled maga viseletű« de kl-e-é nyakas, önfejű, minden ua-zyobti vétség nélkül magábavonuló közlekedni egy lanulótársúval sem szerető volt. Mikor a .játék idyjéff a többiek játszottak. ő magát az Fkol* egy kőlábához vonva, minden vágy riéíkii! nézte társa' víg-ágát, és felszóljtitsoihra: eredj. Sándor, játsszál te is. „negi szuretek'*-kel válaszolt. Ilyen volt az atyai háznál Is. kerülte a szomszéd- és utcagyerckcket“. Ezt egyik tanítója jegyezte fel róla . A kováesmiühelyek előtt áldogál. Szívja a pörkö- :sm lópaták és a tűzhely izzó szénének csípős szagát, nézi az üllőről röpködő* szikrákat, a kalapácsoló, szur- tos kovács.)egétiyokei, — kováoí szeretne lenni. Ezt az egyik szomszéd jegyezte meg róla. Vasa* hajlítana tehát és tüzel szil-ina. A lélektan az Ilyen haj- 'andóságú Telkekről azt jegyzi m-og, hogy ezek volta­képpen ne.m lűzre, hanem hitre szomjas .k: életkedvük hol hamu alatt alszik, hol — hirtelen kitörve — magas lánggal lobog, akkor legmagasabban, ha másokért — gvaauUsn Jdvfll— éghetnek. A terv nagyszerű eredményekben bővelkedő döntő esztendejét hagyja maga mögött dolgozó népünk. A döntő tervév szülöttei, a nversvas ezertonnáit termelő diósgyőri óriás­kohó, a •Sztálin Vasmű új tűzálló téglagyára és erőműve, a hejócsabai cementgyár, a hódmezővásárhelyi qyapótegronáló. a makói gépgyár, a pécsi szénbányák lüktető munkája, új iskolák, tudományos és szociális létesítmények eg-és-z sora. gyorsan fejlődő mezőgazdaságunk. — népünk jólétének, életszínvonalának ugrás* szerű növekedése — arról tanúskod­nak. hogy dolgozóink az elmúlt terv évben is eredményesen szálltak szembe a nehézségekkel, diadalra vitték pártunk, kormányunk útmuta­tásait. Az új évben új gyárak, tárnák, kapcsolódnak be a termelő munkába. Tovább fokozzuk a szocialista épí­tés ütemét, m-ég nagyobb célkitűzé­seket valósítunk mc-g. Az év első napjaiban csapolják !e az e.ső adag izzó acélt a diósgyőri 180 tonnás buktatható Marti-n-kemencéből A Sztálin Vasmű új. 700 köbméteres nagyolvasztóját is elhagyja az első nyersvassal teli üst. Nagy békééi* kötésünk, két 125 tonnás Martin-ke­mencéje és a kokszolómű egy része szintén megkezdi „ termelő munkát. Dunakeszin új gyár épül, ahol a földalatti gyorsvasút tübingjeit gyárt ják majd. Tovább emelkednek a du­nai cementmű falai é~ megkezdi mun kaját az új hódmezővásárhelyi ke­nyérgyár közel húsz kemencéje. — Komlón kétezer, ' Sztálinvárosban 1600. szerte az országban sokezer új. napfényes munkáslakás, új napközi- otthonok, csecsemőotthonok, iskolák jutalmazzák dolgozóink lelkes mun* káját. Több kombájnt küldünk a fa­lunak, több gépet a bányának. Az új tervév azonban nemcsak új győzelmeket. ígér. fegyelmezettebb munkát, nagyobb áldozatkészséget, újabb erőfeszítéseket követel. A jövő évben 16 százalékkal kell nö- ve'ni iparunv termelését. A bányá­szok ezreinek kel] követniök Loy Árpád. Tajkov András. Rufli Lajos, és a bányászhősök többi ezreinek nagyszerű pé'dáját, hogy 1953-ban 4.6 millió tpnna szénnel termelhes­sünk többet mint 1952-"ben. A szo­cializmus építésének nem lehet egve* len örhelvp sem. ahol ne ta.álna kö­vetőre Muszkr, Imre, Szodorai Ist­ván, Mautner Robert és a termelés többi élenjárójának nemes versen­gése a rgég jobb eredményekért. A nagy célkitűzések az ország va­lamennyi dolgozójától megkövetelik, hogy egvetlen nappal, órával $e maradjanak adósai a tervnek. Már az új év p.sö munkanapján tegyünk eleget tervkötelezettségünknck A diósgyőri kohászati üzemek példája bizonyítja, hogy ha a kezdetnél el­maradunk. később nehezebben bír* kozunk meg a megnövekedett terv­vel. hisz a? elmaradást is pótolni kell. Az .oroszlányi „Szeptember 6”- a-kna do'eózómak munkáin viszont azt példázza, hogy ha az első perctől- kezdve teljesítjük' a tervet, akkor egész évben ;épés-t tudunv tartani a növekvő előirányzattal és hátran bíz hatunk abban, hogy túlteljesítjük évi fn'adatainkat. Pártunk, kormányunk az 1953-ns "rv összeállításánál biztos-nn épített irra. hogv az új feladatok végrehajt 'ás-n-nál mfrwfen »«rtalékot mozgósí­tunk. Minden egyes újítás bevezeté* se gyorsítja, könnyíti munkánkat. Senkinek sem utolérhetetlen Muszka Imre eredménye, aki közel húsz újí­tás segítségével nyolcszorosára nö­velte gépének teijesítményé-t. Újító­ink leleményessége olyan munkaesz­közökkel könnyítette meg dolgozóink munkáját, minit a mechanikus-’.apkás esztergakés. amely eddig 200 e-s-zter* gáivo-smak eredményét sokszorozta meg. Az első magyar gyártmányú fogasikerókhengerlőrjép. a szállítóbe­rendezések gyárából kikerülő exka­vátorok, az új szovjet gépóriások, •íz élenjáró szovjet technika széles­körű alkalmazása, mind, mind új erőforrást jelent a *-crv végrehajtá­sához. Ezernyi rejtett tartalékunk me'lrt-t új erőforrást jelentenek számunkra a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának útmutatóén. Sztálin elvtárs újabb nagyjelentősé­gű tanításai. Szélesebb látókört, szí* lárdabb öntudatot adott dolgozóink­nak -a szovjet emberek példája. Do’- gozó népünk most még tisztábban iát ja, hogy államunk gazdasági erejé­nek szüntelen fejlesztésével az ed­diginél is eredményesebben szolgál­hatjuk a szocializmus, a béke ügyét. A sztálini tanítások sokezemyi munkáskezet együtt lenditeu-ok ú’-a békelettekre. a Vörös Csillag trak" torgyár Fényszarusi brigádjának tag­jaival, akik naponta kétszeres elő­irányzatot teljesítenek és a párt- kongresszus tiszteletére valamennyi­en befejezték ötéves tervüket. A szovjet taPaszta!a‘<?k. Rákosi elvtáTS útmutatásai a szocialista tulajdon fokozottabb megbecsülésére ös0iön- zi.k dolgozóinkat. Ugv. mint a Villa- mosgép- és Kábelgyár kollektívája- amely 1952. második felében csak­nem nyolc millió forint értékű im­portanyagot takarított meg népgaz­daságunknak. Népnevelőink úgy értékesítsék a XIX. pártkongresszus tanulságait, mint a felsönyárádi bányaüzem párt-. és szakszervezeti aktívái, akiknek munkája nyomán csaknem teljesen megszűnt az üzemben az igazolatlan hiányzás és az elsők között fejezte* be évi tervükét. Dolgozóink az új esztendő küszö bén fel,mérik az elmúlt év munkas- ke.reinek gazdag tapasztalatait Az élenjárók a tervismertető értekezle­*ckcn, a százezrek az utána követ­kező napokban mondják el. hogyne akarnak küzdeni az új évben tervi!* megvalósításáért. Az országnak nem egy olyan üzeme van. mint a Cfopr autógyár. ahol a dolgozóik javas.a r alapián már összeállították U7: tervév müszaki és szervezési intéz­kedéseinek tervét. Ahol a dolgozók egésze nemc*%X segíti a vezetők munkáját., hanem egész évben számon i-s kéri a mű­szakiaktól hogy mit tesznek a fer* sikeréért, közös erővel veszik í°! *« küzdelmet a fegyelemsértések e,len- egységesen lépnek f;l a lazaságok, a liboralizmus ellen. A terv sikeres inogva! ősit ásásul hazánkat, elért eredményeinket vért­jük. Ezért műszaki és fizik’', do.'r;«. zók úgy készülnek fel az új, torvév- re. hogy minden egyes gépalkatré»o elkészítése, minden talpalatnyi föld megmunkálása, a képzetlen-bbekn-^i átadott tudás minden gondolaM * l>ékehsrc újabb szakaszérv-k eov- *(tv ovőztes csatáiévá ■■ jek. Rendelet az tt)53. évi A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényereiü rendeletet adott ki az 1953. évi állami begyüitésröl. A ren­delet szabályozza a tnezöqazdasáa: ■nné'kek állami bi-qviiiié-é: az 1953 évre. illetőleg az 1953—54 gazda" -ági évre. A rendelet első része az Mt-a!ánox rendellrozé-eket tartalmaz­za. majd intézkedik a terményb-^- adásd, állatbcadási. tejbeadási, a ba­romfi- és tojás-beadásd és borbeadási állami begyűjtésről kötelezettségről, a begyűjtési árak­ról. a begyütíési t'éTvek mrgállaPi:*C és teliesttésérö’ valnmint ■ s óról és-o. teljesítésiéről, valamint; ua>. .íöteleZett=ég mcgá’l^Piiá»- - és teljesítéséről. beadás cltnu­I asztásának következményeiről. \ r-nde’et véqü’i zárórendelkezésekc! 'artalmaz. A rendelet ismertetésért- lapunk legközelebbi számában visz. szat Arunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom