Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-07 / 287. szám

4 NAPLÓ I05? DECEMBER 7 SZÁNTÓ TIBOR: AZ UJ Részlet a szerző „Szénre épült Táros“ című regényéből. A törté­net 1949-ben játszódik. Már két napja tábla hirdette, hogy Építési Vállalat is van a községben; csak a tábla az új, a pénztáros les­iette, különben a vállalat maradt a régi. ami volt, építési részlege a bá­nyának, Még a legnagyobb ház. amit építettek, sem sikerűit földszintesnél magasabbra. Az új igazgató mm érkezett meg A íehérharisnyás, térdnadrágot Mi- hory az úr. mint mindig. /Is első irmtiihan a munkaveze_ tök üllek és vicceket mesél lék. Az építkezés most szüneteit, a munkásokat szabadságolta1:. A belső szobában Mihory héimér- iöídes léptekkel rótta. nr. inat sarok­tól sarokig. Darttlus úr, a főkönyvelő pedig ölébe eit<'lt hezébm szorongat. la gyűrött zsebkendőjét. Időnként megtöröite vele izzadó, vörös nya kát és ettől meg csillogóbb, meg [rscscnyeszír,űb’j lett a bőre. A hangja is csöpögött — az udva­riasságtól. . — De hidrl el Rezső­kim, hegy nem rajtam múlik, én is bent vagyok- a pácban, ha megpisz­káljál: rtz ügy.t. Uj !:ünyvet kellene hH’-ÍHrtui. új számozássá!. M.hoiy megfordult c saroknál c- egyenesen leié rohant. í gy látszod, legutolja, cie közvetlenül Dandus út ténh előtt mi gtorpant. Az elkínzott főkönyvelő lassan féléméite a fejét, majd kicsorbult a nyaka, ahogy ül tőJi.lyében végignézi- a hosszú tű­nőkét. Szemében a lópláil tnzásbtfn megzavart csecsemők- bánata ült. Mihorv belenézett ezekbe » szé­niekbe, hidegen, gyűlölettel é,-' azt mondta: Marhal Néked is kitörik a nya_ had! Odakint újból nevettek és a vas­kos tréfa után eligazították a baj­szokat, mert itt mind'n munkaveze­tőnek van olyan, méghozzá a leg­többnek ősz Ekkor belépett cgv suttyó legény. Ahogy az ajtóban állt, a nap átsii lőtt. a fülén, de az még vörösebb /ett. akkor, amikor elnyelte a nevetést, mert Mihály András szentül hitte, hogy ő « nevetség tárgya. Század- szőr bánta meg. hogy nekiindult. Az öreerzk rápislantottak. de mi­után látták, hogy munkásféle, nincs éle a nadrágjának, folytatták tovább az adomá?.ást. Ez. itten az. iroda? — kérdezte n fiú. de oda se kiderítette],-. Most m1 g a háta magett szólalt meg cgv hang: .Vagy ki, vagy be?!’’ Az újonnan jött pirosképű iéríi keskeny szómét összehúzta, mintha nem js a hátára esne a napfény. Pa­rányi zöld bőröndöt hozott, inkább szvrs/.ámosládikót, még lokatprínt « feszült rajta. A munkavezetők pedig éppen azon vitatkoztak, igaz-e a hír. tényleg !<•- szállt-e az első női hányász. Frimm Gáspár, Mikory apósa, úgy vélekedett, hogy ma minden lehet- séges, még az js megtörténhet, hogy női igazgatót kapna!;. Az aztán más lapra tartozik, hogy ki becsüli míg az -ilyen igazgatót, meg az ilyen bá nyászt. — aztán mikor szökik az meg, mielőbb, vagy mihamarabb. Azok pétién mór beljebb jött el­végre megkérdezték tőlük, hogy mit akarnak, A fiatalabbik csak azon erűsködött, ez-e az, iroda, vagy sem. — Mit akarsz te. munkál? — Hol az igazgató? — No, nézzétek csak. — bökött rá Frimm, — alább nem is adja. Itt az Igazgató, nesze neked! — mutatott rá vastag botjára. — Pedig én is a főnököt keresem — csatlakozott a másik, az idősebb. A társaság most már izpelödlitt, Pl, szakadt a tréfa fonala. Vagy újat kel/ kötni, vagy szét kell széhdnl. — Maga is ide akar jönni mun­kára? — kérdezte a fehérbaiszos Frimm. — Mert azt már látom, hogy ez o ff verek abban sántikál. h'n is — felelte és a padra állította a táskáját, majd is. mét felkapta — Várjanak akkor, beszólok Mi- hory úrnak , .. Szólítsák csak fő­mérnök úrnak. — Ki jön egy korsó sörre?! harsogta az egyik munkavezető, már az. ajtóból. Percek alatt üres lelt a helyiség, Frimm úr is csak kutya hjttában bökte oda: — Azt ű:eniíc odabrntről, várja­nak. A hehérzománcos kancsóbun lolyo. gott még egy kis víz. pohár nem akadt az íkszlábú asztalokon. Az idősebbik jót házalt a háncsából, azután tovább ad'a a fiúnak. Az megitta a maradékot — Maga kőműves? — Az. Aztán olvasta az újságot? — kérdette a legény. •— Mór melyiket? wv Amelyikben az állt, hogy a kőművesmunkátok a szakmájukban dolgozzanak. — Azt olvastam ■.. Maga hová való? — Csak ide. Meszcskárolyiba.. Kötnek-e itt az emberrel szerződést? — Mifélét? — Hát arról, hogy mennyit fares, mi a dolga, milyen járandósága van ételben, ruhában. — Nem kell ilyen szerződés. Aki jól dolgozik, az megkeresi a magáét. Vnp szerződés? — Hl tn sem vagyok ismerős, de nem hiszem, hogy lenne. — Akkor jó — mondta a fiú és csap úgy oldalvást a nadrágzsebéből előkapott egy foszladozó papírt. — M-rt tálja, nekem már van ilyen szerződésem, a gazdámmal, a Ej aél szolgálok, vagyis akinél szolgáltam. Ilyet én többet nem írok alá, mert a végén nem marad másom, csak az ilyen papír — Mi van abban? — nyújtotta a kezét a másik és olvasni kezdie. — No, Mihály elvlárs, hagyja ezt egy kicsi/ nálam. At akarom tanulmá nyerni. —- Azt már nem! — kapott a pa­pírért a fiú! — Az Cz enyém! A férfi zsebre vágta. Ne létjen n.m veszem el. Meg sem szököm vele. 1 Iiháty mérgesen nézte majd jó- tredvre derülve egyezséget ajánlót!: ..Mennyiért veszi meg A másik nagyot nevetett, a zsebé­re r v, és kötekedően nézrtt a fiú szén. közé. így méregették egymást, amíg be hívrák őket. Mihory már az íróasztal mögött ült Carátságosan biccenUtl. majd megkérdezte. melyikük jólj előbb és türelmesen végighallgatta u körül­ményes Mihály Andrást. — Szép . . . szép ... De nincs nú- lunt, i‘ívét el. még a régieket sem tarthatjuk’. — Nékem pedig azt mondták, hogy il[ renga>cg a munka: Város lesz Somló — vakar',a meg a lejebubját Andris A másik, ott az asztal mögött mo­solyogva nézegette. A Hú önkéntele niil végigpillantott magán. Mif ne­vethet Pz g főmérnök? Igaz, hegy a bakancsa poros, orra meg íeikunko- rodik. nadrágja lötyög, jószerivel es­te óta nem evett, ár a hasába csak nem láthat bele. — Bizony város lesz. de időbe tá­tik az. Egyelőre nincs felvétel, azt. sum tudom megmondani, hogy mikor lesz. — De nekem úgy mondták ... — Ne okoskodjon annyit! — csat. tan/ icl asztala mellől a főkönyvelő, ismét piros volt, pipacsszínű, mert szerette volna, ha valahogy már rendbejön a könyvelési zavar — N m hallotta, hogy nincs felvétel?! Magának sincs mire várni, senkit sem veszünk lel! — Dandus úr! — emelte lel Mi­hory a kisujját. — Bocsánat... — ezzel felütötte a terepszínű könyvet. Az idősebb Iéríi előre jött. — Nem igaz az. hogy nincs mun­ka. Itt nagy építkezések lesznek... — Nincsenek meg a tervek, azok nélkül nem lehet ,építkezni! — De a felvonulást megkezdhe­tik, Mihorynak gyűlölettel csillan! meg a szeme. — Maga jobhnn tudja, mint én?! Erőszakos fráter! — az előtte álló iéríi kabáthaj/óhújára pillantott, meg látta a pártjelvényt Ez különösen hatott rá. Felugrott n helyéről és az asztal oldalához állt. — Maga úgy látszik, mindent job_ ■ . . .1 .. ban tud nálam . . Tessék, itt a he­lyem. TaJán üljön bele! — az üres székre mulatott és cifra káromkodás bei kezdett, A köméire* nyugodtan állt élőt­** le, a szeme közé nézett, majd hirtelen -megindult, rgy fél peremül va már az asztal mögött ült, maga elé ra-kla zöld táskáját. Mihory már kidülledt szemekkel néz t e, Dandus pedig Mihory ra bá­mul: .András szólalt m-g először. — Mc.it aztán adja ide a papiro­mai! — mondta fenyegetően, gon­dolva, hogy visszaszerzi az írást, még midet/ kilökik a másikat az ajtón. Bizony aligha kerülte volna ezt el Tatai István, hn táskájából elő nem kotor vagy háromléle iratot. — Igazgatónak küldtek ide. Mun­kásfelvétel var.! Mutassa a bejelen­tőlapjai ... — lordult Andráshoz. Mihory még mindig megkövültén állt, majd hirtelen megelevenedett. Ez ól ruhás betyárkodüs! — kiál. tolta. kirohant es dongva becsapta maga mögött az ajtót — No, idetUrel jen Mihály elv­iár., — kezd!?, de nem fejezte be a mondatot, mert Dandusra nézett, aki verejtékezve próbált megszólalni. — Maga miéri öl itt benn? — kérdezte tölp Tatai. A kövér főkönyvelő riiiebegie a választ. — Nékem Is ez a szobáin... — Ja úgy!. ■ Hát ezt majd meg­tárgyaljuk. most mindenesein azt l.crem, dolgozzék egy kicsit másutt. Ezre; - fiatalemberre! szeretnék be­szélni. Előszedte a gyűrött szerződést és nz asztalra fektette. — Azért van a DEFOSZ, hogy en­nek érvényt szerezzünk. — Kérlek Rezsőkéin ... — nyitott />- Frimm. de Dar.dus úr majdnem elsodorta. Az öreg Értetlenül állott a félig nyitóit ajtóban, csodálkozva nézte, miért integet obmn kétségbe esetten a kirob.anó főkönyvelő. Tatai jóidéig beszélgetett Mihály Andrásiul, apró papírdarabra jegyez ff. fel az emlékeztetőn?k szánt soro­kat. a /.is cédulát pedig beletette a zsebnaptárjába. Mihály Andrist az üreg Frimm gondjaira bízta, szerezzen neki szál­lást, kosztot, őmaga meg nekiindult a falunak. ' látszólag céltalanul sétált, de va- íójában az emlékezetét tette próbára. A városban látott térkép szerint igye kezeit eligazodni. Ez nem volt ne ház. mert a főutcára mindig vissza­találhatott A templomhoz vezető hűvös árká­dok aló/ gyerekcsapat rebbent elő. Hangos „diesértessék"-kel köszöntöt­ték az idegent, d» alig kerüllek a háta mögé, már nagy zsivajgással összeusvettek, a köhídnáf dobálni kezdték egymást. Messze elgyalogolt. Meszeskárolyi leié. A zsombékos völgyön is átvá­gott és a vízmosásokat kerülgetve a domboldalon lehúzódó erdő széléig ment. Innét tekinthette bs legjobban a mocsaras lapos berkeket, ahol ezrivel tanyázhatnak a békák, mert útjában minduntalan megelevenedett egy-egy göröngy. Zsebórájára nézeti. Négy Óra mú ^ lőtt tíz perccel. Valójában a% évet, a hónapot és a napol kellett volna megnéznie, amikor itt valami nehéz, bonyolult, de mindenképpen szép viaskodó# kezdődik. Kivel? A békákkal, a zsombékos, süppedő tulajjal, a meredek heggyel, aligha­nem Mihoryval és még majd meg­látjuk, hogy kivel. A MEGSZÁLLÓK ÜZLETEI A dolog igen egyszerű. A Ném etországban állomásozó am erikai ‘ * megszálló csapatok egyik ka tonája a város utcáin sétálva észre­vesz egy kirakatba,-, cgv fényképez ögépel. Rajta az árcédula, amely sze rint a gép elég sokba kerül A kát ona nem megy be az üzletbe, ha­nem felkeresi az amerikai katonák sz rimára fenntartott üzletet, ahol ugyan azt a fényképezőgépet sokkal olcsóbban megvásárolhatja. Ezért nem egy készüléket vesz, hanem /„ondjulc tizet, A gépei ét elküldi az Egye­sült Államokba, ott rokonai értékesi tik. Az összeget álutolják a Rajna partjára, az üzleti szellemű katonán ok. A katona ismét betér az üzletbe. Ismét egy csomó fényképezőgép (vág y játék, fény képezőlemez, stb.) — Újból csomag az Egyesült Államokba , újból pénzátutalás Németországba. Es így tovább. Az ilyesféle műveletek rendkív ül elterjedték Nyugat-Németország- ban Annyira elterjedtek, hogy a né met polgárok és kereskedők felhá­borodottan tiltakoznak. A nyugatnémet sajtóban napvilágot látóit a kis­kereskedők szövetségének nyilaikor ata-, amely leleplezi a hírhedt ame­rikai katona-boltok mesterkedéseit. Amint a nyilatkozat mondja, ezek a boltok a legkülönbözőbb cikkeket „a legalacsonyabb árakon és a kato. nák szükségleteit lényegesen lelühnú ló arányokban vásárolják tel.'1 — Ezeket a cikkeket vagy elküldik más országokba, vagy újból pladják Né­metországban. A kiskereskedők szövetsége IríszámiloUa, hogy az ameri kai katona-boltod évi forgalma eléri a 750 800 millió dollárt! A német kereskedők lel teszik a kérdést: m* lcsZ akkor, ha az „euró. pai hadsereg“ megteremtése után az amerikai hadsereg még otthonosab­ban betelepszik Németországba? Akkor aztán, mondja a nyilatkozat, — ,,ezekből a katona boltokból olyan gazdasági szervezet lesz, amely a tő. megcs dömping segítségével súlyos kárt okoz ás részben megbénítja szó. mos őrseiig export.Iparágait." Ennek az aggodalomnak minden alapja megvan. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL A népgazdaság fejíődéséueU hatal­mas távlatai a turkmén föe-satorna övezetébe«. Moszkva. December 1-én a Szovjet­unió Tudom ánvos Akaétóm-iájdn ta­nácskozás kezdődőit, amelyen megvi­tatták azt a kérdést, milyen lehető­ségek nyílnak a népgazdaság fejlődése számira az épülő lurkóién főcsatorna övezetében. Nylkolaj Vasziljev professzor a ta­nácskozáson tartott eőadásisbau meg­állapította, hogy a középázsiai hiiiiro energetikai berendezések gyökéréit'!! megvár áztatják a hatalmas sivatagi és féíslvatagi területek gazdasági éle­iéi. Turkménia és a Kara-Kalpak Au­tonóm Köztársaság a .Szovjetország legnagyobi) gyapottermrsztő v'.dékévé változók, libben az új körzetben annyi gyapotot termelnek majd. mint az Egyesült Államok mai gvupotterme- lésének egyharmada. A csatorna övezetében kialakuló szubíró'pókiu gazdaság, a gynmölcsler- meiVs és a szőlészet fejlődése olyan iparágakat hív életre, mini a kon­zervipar. a borászati ipar és az édes­ipar. A hétmillió hektár sivatagi föld ön­tözése lehetővé teszi óriási legelők kialakítását. .Moszkvában “OO.iKMI »«itátor és propagandista ismerteti* a XIX. párlkongre.sszu.s határozatait és Sztálin elvtárs legújabb művét. A ..Pravda“ közlése szerint Moszkva üzemeiben, hivatalaiban és tanintéze­teiben szóles körben ismertetik a páTt XíX. kongresszusának határozatait, J. V. Sztálini történelmi jelentőségű beszédét és „A szocializmus közgaz­dasági problémái a Szovjetunióban" című zseniális munkáját. Jelenleg tőid) mint kétszázezer agitátor és pro­pagandista tart a fővárosban felolva­sásokat és beszámolókat a párt hatá­rozatairól. \ Szovjetunió egyik kulturális köz­pontja: Kazáuy. A Pravda*' kazányi tudósítója írja: A szovjet hatalom óvei alatt Ka- zány. a Tatár ASZK fővárosa, a Szov­jetunió egyik legnagyobb tudományos és kulturális központjává fejlődőét. A városiban harmincöt tudományos ku­tató iniéziet működik, amelyek mun­kájában kétezer tudományos dolgozó vesz részt. A város tíz főiskolájául ki), húszezer diák tanaik majdnem hússzor annyi, mint a forradalom előtt. Kazányban zeneakadémia, hat szín­ház, cirkusz, uógy múzeum, több mo­zi, klub, iskola és gyermekotthon lé­tesült. A tatár állami könyvkiadó Uíöl-lven köriilÍMi út öflO irodalmi mű­vet adott ki, több mint négymillió példányban. A Szovjetunióban «vors ütemben fejlődik a televízió. A szovjet tudósok nagy eredménye­ket értek e! a televízió tökéletesítése terén. Az utóbbi időben sok újfajta felszerelés gyártását kezdték meg. A televíziós adóállomások részére nagy érzékenységű adó csöveket készítettek, amelyek lehetővé teszik, hogy űző­inek hőt, utcákról, sporttelepeikről olyankor is adjanak televiziivs közve­títéseket, a miikor nem tökéletes a vi­lágítás. A moszkvai á.ruháza'k havonta töWb- czer beCeviziös vevökúszüléket adnak el. A kultúrpalotáikon, klubokon., .szál­lodákon,. kórházakon kívül megiánki- kásokban is vannak televízió« vevő- készülékek. Sok vevőkészüléket vásá­rodnak a k oüho zp a r a s zt ok. Az új ötéves terv előírja a teCevi- mó továbbfejlesztését. Már folynak a kísérleti adások olyan nagy képsikra, amelyek méretei megközelítik * mo­zik vásznát. Növelik a televíziós adó­állomások adásait például Vtlagyianir- ben, Tillában és más városokban is veszik. HÍREK A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL A csehszlovák bányászok kima­gasló fejtést eredményt értek el a szovjet ..lkMtbHS**“ szénkiwnhájn- nal, Prága. Az osztravai „Zárubek“ bá­nya ,,Adolf’'-tárnájálsttin éppen másfél évvel ezelőtt kezdték meg a szovjet „Dowbassz'1 szét lkom bájánál a fejtést, A kézitől nehéz volt, a bányászoknak nem volt gyakorlatok. A nehézségeket azonban fokozatosan leikiizdötték. A „Zárubck“ bányában ma már há­rom „Domibassz'* szénkotnibájnnal fo­lyik a munka. Ez év novemberében a bányászok a 40], számú frontfejté­sen egyik kombájnnal elérték a ícg- nagyobh fejtési eredményt a körzet­ben: 79113 tonna szén helyett 9088 ton­na s»einet fej lelettok egy hónap alatt. A koinbájnkezielöknek a kiváló ered­mények elérésében nagy segítségükre van. hogy a munkát ciklusosán szer­vezik meg. Előállították az első bolgár gyárt­mányú cellulózéból készült papírt, Szófia. Bulgáriában a közelmúltban az „Iszikr’1 papírgyárba megérkezett az új kricsiimii ceKiulózegyárból az el­ső bolgár gyártmányú oellniióze. A papírgyár dolgozói máir dikészí- t ették az el vő, bolgár papírból gyár­tott zsákokat, amelyeket a „Sztálin“ vegyikomibinátban előállított műtrá­gya és cement csomagolására használ­nak feL Uj tejfeldolgozó üzem Besztercén­Az eümulit napokba« Besztercén új tejfeldolgozó üzemet avattak, A „Bisti'itn" tejtermékgyár Románia leg­korszerűbb tejfeldolgozó üzeme. A gyárat a Szovjetunióból érkezett leg­korszerűbb gépekkel szerelték feL Uj faleniczgvár liamnieu Vakod­ban. Bamnicu V nice a-ban a iwi,pókban új fa'.emezgyáral adtak át rendnheté séivek. A gyár a Runinicu Valcea-i erdöipari kombinát első létesítménye. Az új gyárat modern gépektől és fel- sierelsiackkel látják ei, amelyeknek nagy résziét a CseiharlwváV Köztársa­ság, valamint a Nőmet Demokratikus Köztársaság szállllította. A gyár tervéit az élenjáró szovjet technika alapján készítették eL Fénymásolópapír-gyár épül Maros- vásárhelyeit. A „Romániai Magyar S»ó“ közli, hogy Marosvásárhelyen új fénvmóaoló- papfrgyár ápfvL Az új gyár 1938-ban már Románia fénymásolópapír szük­ségletének felét biztosítja. Uj román kohászati Bsemd arat­tak feL Bukarest. A „Scanteiia TiivcrehiAii" megemlékezik avxól, hogy a napokban felavatták Bacuba« a „Muncitorul Li­ber“ (Szabad munkás) kohászati üze­met Befejezték egy 144 kilómétares vasútvonal újjáépítését Északkelet- Kínában. Peking (Uj Kína) Eszwlrikdiel-KinA­ban november közepén, 17 nappal • határidő előtt befejezték « Oingcaau- Genglen-i vasútvonal egyik, 144 kilo­méteres szakaszának helyreállítását. Csehszlovákiában kohászati üze­met neveztek el Kirovról. Prága (MTI) Eazak-Gsehor«zágba« a poverieni kohászati üzeme* Sz. M. Kirovról, a szovjet nép és a Bolsevik Párt nagy fiáról nevezték ©1. Az üzem dolgozói eredményesen a'.kakuarták az éli an járó szovjet munkamódszere­ket. A gyér az évi tervet novarivbcr 25-én teljesítette. UJ vasútvonal a Német Demokra­tikus Köztársaságban. Berlin (ADN) A Német Donvokmti- kus Köztársaság dolgozói november ÖO-án újabb nuinkagyőzelimet aratlak: Átadták a forgalomnak a Varba és Unter Breiz'bach közötti új vasútvo­nalat. A Német Demokratikus Köztár­saság első szocialista vasútvonala <J0 nap a Iáit készült el ■-*—«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom