Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-07 / 287. szám
1858 DECEMBER 7 NAPLÓ S PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * Az SZKP XIX. kongresszusának anyagát tanu?mányozni minden párttag megtisztelő köteíessége Tapasztalatok a pécsváradi járás pártoktatási munkájáról A Magyar Dolgozói Pártja Központi Vezetősége 1952. október 231 Á politikai tömegmunka meg;avítása alapvető feladat a Porcelángyárban is Ülésén határozatot hozott. E határo. zat előírja, hogy Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái • Szovjetunióban'’ című művét és az SZKP XIX. kongresszusának anyagát a pártoktatás minden területén M kell dolgozni. A határozat 3/b pontja megszabj®: „A pártoktatás tantervét úgy kell módosítani, hegy az alapiokú és a káderképző tanlolya mok, valamint az esti pártisko'ák hallgatói 1952 november 15-töi kezdődően nyolc héten át tanulmányoz *ák Sztálin elvtárs beszédét, G. M. Malenkov, M. Z. Szaburov és N. Sz. Hruscsov elv társak előadói beszédeit és a kongresszus megfelelő határozatait .. * A Központi Vezetőség határozata alapján Baranya megye pécsváradi járásában is megkezdték s kongresz- ezuri anyag tanul májiyozáőát. Ä párt tagság és a pártonkívü'li dolgozók nagy tömegei megértették, hogy Sztá lin elvtáins útmutatásai, a kongresz- szus tanulságai és határozatai utat mutatnak a mi szocialista építésűre, számára iß, megkönnyítik mindenna. pi munkánkat, fegyvert adnak kezünkbe az ellenség elleni harchoz. A kongresszusi anyag tanulmányozása iránti lelkesedés, a marxista-leninis. (a tudás iiráatd vágy eredményezte, hogy a járásban általában megjavult a politikai iskolák látogatottsága, nőt* * hallgatók aktivitása. Nagy- pail on például 18 dolgozó jelentkezett a politikai iskola első. évfolyamára, a kongresszusi anyag tanulmányozásakor azonban újabb négy jelentkező kérte beosztását az iskolába. Lo- viszketényben tizenkettőről tizenöt,, re, a vemén,di politikai iskola második évfolyamán pedig nyolcról tizenkilencre nőtt a megjelenő hallgatók száma. A megnövekedett érdeklődé®, a koiKpressziisi anyag tanulásának ha. fása azonban nemcsak a hallgatók számának növekedésén, hanem a bíráltat fejlődésén is megmutatkozott a járásban. A párttagok taggyűlésen, fiárlnapon megbíráljak az elmaradókat, Szemükre vetik, hogy a kongresszusi anyag tanulmányozásának e-muiasztás® a politikai, elméleti lemaradáson kívü] a termelő munka visszaesésével is járhat. Hiszen csak az tud jói és eredményesen dolgozni. aki ismeri munkájának cé.ját, nagyobb távlatait is. A máriakémén. dj párttagság például taggyűlésen bírálta meg Nagy Vendel eivtárxsat. a pártszervezet titkárát, mert nem se. gi tette a politikai iskola munkáját, nem ellenőrizte az 0kiatást és maga sem mutatott jó példát. Számos járási propagandista jobb felkészüléssé 1, elmélyültebb tudással, a kongresszus anyagát helyi viszonyainkra jól »Utal mazva mutatja meg, ltog7 érzi a Központi Vezetőség határozatának jelentőségét. A mártakéméndi propagandista még a jegyzetelésben is segítséget ad a Iw-lgatóságnak: egy nagy i&koiatáblán bemutatja, hogyan kell helyesen, gyorsan, a lényeget megragadva cső portosltand az anyagot és elkészíteni a jegyzetet. Ezt a módszert már a zengővárkonyi politikai iskolán n bevezettet. A pécsváradi járás páxtoktaiásd munkájának általános megjavulsz azonban nem jelenti azt, hogy m fiáén megtörtént a Központi VezVő- »eg határozatának és a Politikai Bizottság 1952—53.-as ok Utast évre vonatkozó június 5-i határozatának végrehajtására. Elsősorban a propagandisták kiválasztásánál és ebből eredően a propagandisták folkésrzü- léaénél mutatkoznak hiányosságok. A KV június 5 i határozata péidáu; elő. írja: „A pártbizottságok gyökeresen számolják lel azt a hibás gyakorlatot, hogy nagyszámban vontak be [jropu. gandamunkára képzetlen párttagokat, míg a politikailag fejlett és müveit párttagokat, különcben az állami és gazdasági vonalon dolgozó lelclós lLnkclonáriusakat és értelmiségieket »sajnálják” megbízni propaganda- munkával. Feltétlen érvényt kell szerezni a Politikai Bizottság 1951, május 17-i határozatának, amely kimondja: „Most tokozotton olyan propagandistákra van szükségünk, akik alaposan ismerik pártunk politikáját, gazdag tapasztalatokkal ren. doíkeznek a gyakorlati munkában, szabadon tájékozódnak a belpoliti- >cal és a nemzetközi helyzetben — választ tudnak adni, « dolgozók kérdéseire, meg tudják magyarázni az egyes elméleti problémákat és szilárd meggyőződésre és álhatatosságra nevelik a hallgatókat E határozat végrehajtására vajmi kevés intézkedés történt a pécsivé - radi járásban. A 70 propagandista közül 34 alkalmazott, értelmiségi mindössze négy. Tehát nyilvánvaló, hogy a járási pártbizottság még a Politikai Bizottság határozata után is „sajnálta’“ megbízni a felelős funk cionáriusokat és értelmiségieket pro paganda munkával. Ezen túlmenően azonban a Politikai Bizottság ugyan, ezen határozatának más pontjait sem hajtották végre megfelelően a pécs- váradi járásban. A határozat harmadik pontjának c) alpontja a következőket írj,a elő: „A pártoktatás színvonala emelése érdekében a pártbizottságok első sorban a propagandista szemináriumok és konferenciák irányításával és ellenőrzésével foglalkozzanak. Rendszeresen tűzzék a pártbizottságok és párlvezetőségi ülések napirendjére a propagandisták munkájáról szóló be_ számolókat, továbbá egyes fontosabb elméleti, vagy politikai kérdések let dolgozásának eredményeit >a pártek- tatásban.” Megállapítható, hogy a pécsváradi járási pántbizotitság nem ellenőrizte megfelelő módon a propagandista szemináriumokat, ennek tulajdonítható, hogy a propagandisták húsz százaléka nem jár el a propagandista szemináriumokra, ennek tulajdonítható, hogy a jó módszereket a párt' bizottság nem tudta elterjeszteni a propagandisták között. A járási párt. bizottság politikai munka társai is lebecsülik feladatukat. A szemiraáriu- mokró; és a páiíok-tatást ellenőrző munkájukról szűkszavú, semmittnon. ió jelentéseket írnak, a tapasztaltak írói csupán a megjelenítek létszámát, szociális összetételét közük. Az ellenőrzés lazaságából adódik sz, hogy a pártfegyelem ellen vétő propagan. distákat, párttagokat egy kivételével nem vonták felelősségre, mint ahogy nem vonják kérdőre azokat a propagandistákat sem, akik felkészület lenül tartják meg előadásaikat. A járási pártbizottságon egv-két hónapos, fegyelmi ügyek fekszenek és a liberalizmus következménye, hogy gyakran '.'maradnak a politikai- iskolai előadások a felelősségre nem vont propagandista távoliéi« miatt. Az elmúlt héten például hót alapfokú politikai iskola maradt ei, így t többek között az ellendi, ahol a két I helyi előadó — a tanácselnök és a VB-titkár — más elfoglaltsága idején nem gondoskodott helyettesiről. De némánk tovább, hogyan hajtották véigre a pécsváradi járásban a Politikai Bizottság határozatának töb bi pontját. A negyedik pont le szöge, zi: „A párt propaganda minőségi meg javításának. a marxizmus-leninizmus eredményesebb elsajátításának egyik legfontosabb elöleltétele az előadásom propaganda kiszélesítése” Ennek érdekében „az erre alkalmas párt-, állami és szakszervezeti funkcionáriusok — a vezető tunkcionáriuso kát sem kivéve — rendszeresen tartsanak propaganda előadásokat.” Az előadók átképzésére és továbbképzésére a járásban is megalakult az előadói iroda •— azonban csak papíron. Az előadói iroda nem tart hetenkénti szolgálatot, tulajdonkóp. pen csak ezután kezdj meg majd munkáját. A trugyei előadói iroda kiküldöttjének másfélórás késése miatt pedig éppen az elmük héten maradt el Pécsváradon egy elméleti előadás és 60 propagandista, párt munkás távozott dolgavégezcljenül. A propagandisták egy részének rossz felkészüléséből, a propaganda- alöadáouk hiányából ered azután, hogy egye® politikai iskolák előadásai unalmasak és «ziiikék, hogy Vé- ménden a politikai iskola, első évfolyamán a kongresszusi anyag ismertetése és helyi alkalmazása helvett egész olda'iakat olvas fel az olőívdó az. anyagból. Berkeiden az útmutató mellé adott szemléltető anyagot nem tudják magyarázni és nemegyszer, nem egy helyen elméleti kérdések tisztázásánál 'is nehézségek elé leérti' az előadó. A válság okai, az általános válság és a gazdasági válság közli különbség, a szocializmus és a kommunizmus közli különbség, a munkások és parasztok munkája közötti kiil'öntwég megszüntetésének és egyéb kérdések megtárgyalásánál a fölkészületlen, elméletileg nem eléggé képzett előadók komoly neliézségefíkel küzdenek és sokszor a kérdések tisztázása helyett éppen csak érintik, vagy még össze ia zavarják azokat. A kongresszusi anyag tanulmányozásának még fellelhető hiányosságai a pécsváradi járás pártszervezeteinek vezetőin is múlik. A Politikai Bizottság június 5-i határozatának harmadik fejezetében előírja: ,.A pártoktastás irányítása és ellenőrzésének munjcájából minél nagyobb részt kell váHaHmia az alapszervezetek vezetőségének. Az alapszervezetek vezetőségei kísérjék figyelemmel a párttagok tanulását, a pártcsoport- bizalmiakra támaszkodva szilárdítsák meg a tanulási fegyelmet. Érjék el, hogy a pártoktatás, a jxí-rtfegyelem iskolájává is váljék. A tomdásukoi d- honyagoló aktívákat, funkcionáriusokat pártcso port-ülésen, vezetőségi ülésen, taggyűlésen, felelősségre fcell vonni“ Ha a határozat végrehajtását ellenőrizzük, megállapíthatjuk, hogy a pécsváradi járás számos községében az alapszervi vezetőségek nem segítik az oktatást, nem nevelik feliemre a párttagokat. Néhány helyen a párttá (kár részt sem vesz a politikai iskolán, mint Erdfern ecskén, vagy Véménden, vagy ha el is megy leül a, hátsó sorok egyikébe és mintegy „felülről szemléld“ á vitát, az előadást, mint azt az etlendi párttitkár, Kovács István elvtárs teszi. Az alapszervi párttitkár elvtársak nem kü'dérnek jelentéseiket, de elhanyagol jáik a jelientéeszotgáltatást az egységes pártvezetőségek is. Igv természetesen a felsőbb szervek sem adhatják meg a megfelelő segítséget a politikai iskoláknak. Az alapszervi titkár elvtársink gyakran még arra ««m hajlandók, hogy megfelelő helyi anyaggal, helyi érveikkel lássák el a propagandistákat. Természetesen, ahol a pártvezető- *égi tagok, párttitkár elvtársak nem mutatnak jó példát, ott, a politikai is,kólán résztvevő egyszerű párttagok és pártonkívüüek aktivitása Is csökken, felkészülése sem megfelelő. Az ilyen politikai iskolákon (»akis az útmutatókban foglaltakra támaszkodnak a hallgatók, amelynek következménye a viták, kérdések hiánya. Az | ilyen politikai iskolákon azt hajtogatják az egyszerű hallgatók — a , párlvezetőségi' tagoldat követve, — i hogy azért nem készüknek megfele- ; lően, mert nincs elegendő irodalmuk, ' nem találják a kongresszus anyagát. Há,t hogyan is szólnának hozzá, vitáznának a hallgatók Eilenden, ha a nártt.itkár elvtár* sem szól hozzá? Hál miért őrizték volna meg a «ajtóban megjelent kongresszusi anyagot, a,miikor erre a párttitkár elvtárs nem hívta fal a figyelmüket, süt ö maga sein tette félre a kongresszusi beszédeket közlő ujságpéMánvokiat?! Az oktatási munka lebecsülésére vall a felsoroltakon kívül az is, hogy többnyire a párttagok és nem a párt- szervezet vezetősége vonja felelősségre a tanulásukat elhanyagoló ak- tívákiat, kommun istákat, A pécsváradi járásban tehát a pártoktatás fellendülése ellenére is van még bőven javítanivaló a Politikai Bizottság és a Központi Vezetőség párt-oktatásra, illetőleg az .SZKP kongresszusi anyagának tanulmányozására vonatkozó határozata végrehajtásában. A járási pártbizottság éppen ezért december első hetében pártbizolteági ülésein tárgyalta a kongresszusi anyag oktatásának kérdését. A pártbizottsága ülés megállapította, hogy a munka további javításának feltétele a párt határozatainak követkozetea végrehajtása, az ellenőrzés megjavítása és a propagandisták, párlvezetőségi tagok aktivitásának biztosítása. E határozatok végrehajtása; az ellenőrzés fokozása, a pártfegyelem ellen vétő funkcionáriusok és propagandisták fele- iősségyevonása meghozza majd az eredményét, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége október 34-i határozatának maradéktalan végrehajtását: „Pártunk egész tagsága és mindenekelőtt a pártaktíva tanulmányozza megkülönböztetett gonddal és elmélyüléssel a kongresszus okmányait és Sztálin elv tárt lángeszű útmntalá- sait, melyek felrnérhetetle-n jelentőségű segítséget nyújtásiak a mi népünk számára is a szocializmus éjélésének minden területén. Tanulmány azásuJc emelje magasabbra párttag- ságiunk marxista-leninista tudását, szélesítse politikai látóliöréi, növelje aktivitását. Tegye még forróbbá a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti szeretet et, még erősebbé a proletárnemzetköziség és huza fiség magasztos eszméjét pártunk és népünk soraiban.” Garami László Megyénk egyik legnagyobb, jórészt exportra dolgozó üzeme, a Pécsi Porcelángyár. A gyár dolgozói a negyedik negyedévben túlnyomó többségben igen jól végzik munkájukat. Erről tanúskodik az egyenletesen emelkedő termelési grafikon, de ezt mutáljál: a Romániából. India ból és Argentínából érkező levelek. amelyek egyhangúan elismerik a gvártó1 szállított szigetelők kiváló minőségét. Most az élüzem cím újbóli elnyeréséért harcolnak. Ebben a harcban pedig a döntő fel adatok a pártszervezetre hárulnak. Ha a pártszervezet kellő politikai munkával alátámasztja a műszaki vezetőség munkáját, ha rendszeresen ellenőrzi, hogyan áll az üzem tervének mennyiségi és minőségi! teljesítésével, ha nagyobb teret biztosít és jobban kibontakoztatja a dolgozók aktivitását decemberben, minden bizonnyal messze túlszárnyal jáik a novemberi 115.4 százalékos eredményüket. tovább csökkentik a 9.8 százalékos sefejtet és a.z élüzem cím újból a Porcelángyáré lesz. A pártszervezet helyesen látta meg, hogy az élüzem elmet csak úgy nyerhetek el. ha a gyáT továbbra is megtartja eddigi teljesítményét és a minós,éget tovább javítják. Ennek érdekében a novemberi taggyűlések napirendjére a pérosversenyek megszervezését és a Deák-mozgalom kiszélesítését tűzte. A tag,gvülése- ken mindkét kérdéssel foglalkoztak is, utána azonban a párosverseny szervezését, amely a minőség további javítására irányult volna — kmdiáiv az alapszervezeti titkárok albérletbe a pártcsoportbizalmiaknak — ezek pedig jórészt „elfelejtették’* végrehajtani. A titkárok pedig nem ellenőrizték e határozat végrehajtását, úgy, hogy például az egyes számú alspszervezet titkára, Kiss Mária elvtársnő, nem tud mondani egyet len elvtársid sem, alti versenyben áll másik dolgozóval. Pedig ha csaík egy százalékkal csökkenne a Beleit, — az így megtakarított érték egy év alatt elegendő volna ahhoz, hogy a korongos műhelyben a központi fűtést beszereljék. A Deák-mozgalom, vagyis a munkaidő teljes kihasználása megkövetelte volna az alapszervezetek széleskörű nevel&munkát végezzenek. Ennek érdekében a múlt héten tartottak i'9, illetve tartottak volna ősz. szevont aépnevelőértekezletet, azonban ezen az értekezleten csak egykét népnevelő jelenít meg s így elmaradt. Azóta pedig minden megy a megszokott mederben, a népnevelők feladatok híján semmiféle agi- tációt nem végeznék. Kétségtelen, hogy az üzem jelenleg igen jó? teljesíti a tervét, ami jórésat a müraa- ki vezetők jó munkáiénak tulajdonítható, Ezek az eredmények azonban csak úgy lehetnek tartósak, h® alapvetően megjavul a politikai tö- meganunika. Egyre nagyobb méretekben terjed el az a káros gyakorlat, hogy egyes jólteljesítő dolgozók miután tervüket bizonyos százalékra teljesítették, amely után megkap iák a havi 1700—1800 forintos fizetést, — a munkaidő lejárta előtt egy vagy fél órával abbahagyják a munkát Ez pedia szít mutatja, hogy a jelenlegi jó eredmények, amelyeket az üzem elér, nem mindig a dolgozók megnö_ vekedett öntudatának eredményei, hanem rugójuk még több esetben a pénz, A Porcelángyárban tehát elaludt a politikai tömegűi unka. ami nemcsak a népnevelők nem mozgósításában nyilvánul meg, hanem ott is. hogy egyes alapszervj titkárok nem ismerik méc a párttagok- teljesr'fményeit sem s így nem tudják biztosítani a népnevelők utánpótiáisát. Következménye ennek az is, hogy az ato-pszervezetek megelégszenek azzal a népszerűsítő munkával, amit a szakszervezet végez, figyelmen kívü] hagyják a faliújságok, villámok és a hangcshiradó lehetőségeit, amelyek hathatós eszközök lennének a dolgozók nevelésében. A munka megjavítása érdekében a légi első feladat, hogy az a Laptervezet ek vezetői megismerj ók a népnevelőiket, bízzák meg őket feladatok. Icai s amj a legfőbb, rendszeresen el-, lenörizrzék azov végrehajtását. A dől. gozóik többség,e saját jénait; vallj® a gyárat, ez megmutatkozik abban a .kritikai légkörben is. amelyben a te'n»o!ést gátlókat megbélyegzik, da megmutatkozik azokban az újításokban, amelyeket Fábrik, Bene és Nessz elvtársak benyújtottak. Ezt az aktivitást kell a pártszervezeteknek fökozaniok. Ehhez pedig újból csak a politikai tömegmunka kiszélesítése és megjavítása szükséges. Arra hivatkozik Kiss elvtársnó, hogy nem hajtják végre a népnevelők a feladatokat és ne® elég öntudatosak. Ezen is lehetne javítani. Mégpedig azzal, hogy bevonják őket az oktatásba. Igen kevesen járnak pártoktatásra és éppen a leg. jobban teljesítő dolgozók közül, mint például Biéhert, Nyári és Wirth elvtársak. Az alapsfzervexeiti titkárok a jól dolgozó pártcsoportvezetökkel és népnevelőkkel, szívós és kitartó műn kával szervezzék be a jól dolgozó elvtársakat a pártoktatásba, bízzák meg őket népneve 1 ömunkáva.l és akkor megjavul a politikai tőmegmun- kg is, ami az élüzem cím elnyerésének egyik legfőbb biztosítéka. Ma délben e»y órakor nyílik meg a Ruházati Kiállítás Részletek az első látogató jegyzeteiből Nyugodtam üldögéltem, amikor két, kedves és ellenállást nőni tűrő elvtárenő érkezett és minden ellenvetésem ellenére elcipelt az akkor még készülő Könv- nyűiparj Ruházati Kiállításra. Hiába mondtam, hogy azt som tudom, mi a különbség a kamgarn és a flianefl kö-zött. „Sebaj“ — hangzott a válasz. — „Most majd megtudja“. A' Dr. Doktor Sándor ku'túrházba mentünk, a Zetkin utcába. Előttünk már ott járt egy tíztonnás, egy öt tonnáé és hárointonnáa teherautó, így nem csoda, hogy a kiállítási termek már te'is-teli ypl- tak üvegszekrényekkel, anyagokkal, ruházati cikkekkel. Még javában dolgoztak az elhelyezésükön, de még így ia olyan lenyűgöző látvány tárult e’ébem. hogy megtorpantam. Igaz. ez a megtorpanás több okból is történt. Egy szál mával bélelt keskeny láda állta az utamat, erre ráhelyeztem a kalapom. A ládán kívül megállított az a kérdés is: Mj lesz ha a feleségem ezt az áru- halmazt meglátja?! Hogy győzőm majd anyagilag? Kevés időm maradt a gondolkodásra, mert egy magas, szemüveges elv társ közölte: — Gyorsan ken egy villanyszerelő és két reflektor. j._ Ijedten válaszoltam, hogy „rögtön“ és szem iélftdésre indultam a munkálkodóktól nyüzsgő teremben. Gyönyörű, új mintás, szépszínű anyagok, belőlük készült ruhák és előttük cipők kísértettek. Mindegyik kap majd egy számot és úgy szavazhatnak reájuk a látogatók, mert itt dől el, hogy a dolgozók kívánsága szerint milyen áruikat gyártsunk 1'603-ban. Nékem például igen tetszett a DB 850 számú pulióver, melyről megtudtam, hogy lazacszínű, most már csak egy lazacot szerelnék látni, hogy megállapíthassam róla, valóban pullóverszínü-s. A mintáik nagyon iz’Jésesefc, mert egész brigádok gyűjtötték hozzájuk a népi motívumokat a falvakban. Nőin tudnám fe'so- roini, hogy mi mindent láttam. Flanellokat (lehet, hogy kamgarnok voltak), fehérnemű eket, egv külön teremben csak édes gyermekholmilkat, másikban pedig a férfi divat kellékeit. Mindezekből vasárnap három órakor divatbemutatót tartanak a modellok hadávaj. A körséta után visz- szaórtem a bejárathoz. Nagy megrökönyödésemre az előbbi láda már nem á®t ott, eltűnt a kalapommal együtt. Lelki szemeim előtt elviharzott annak a lehet őségé: mi 1-osz akikor, ha a kalapomat is kiállítják és a látogatók többsége reászavaz? Rövid szemle után azonban az egyik üveg mögül sók er iílt elö- halásznom a becsvágyé ruhadarabomat. Ugyanakkor, amikor a fejembe nyomtam, egy véleménykutató lapot nvo® tak a kezembe. Igyekeztem lelkiismeretesen kitölteni. „Pamut méteráru: Nagyon szép. Selyem méteráru: Még szebb. fízövet méteráru: Szín. tén. Fehérnemű: Még annál is szebb. Kész- ruha: Úgyszintén. Kötöttáru: Az is. Cipő: Is. Melyik cikk nem tetszett, miért: Balról a# az üres cipődobos. Mert belebotlottam. Javaslati Mindenki nézze meg a kiállítási. Érdemes, (Szántó)
