Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-24 / 301. szám

DUNÁNTÚLI VuAú PROLETÁRJAI ECVESDUETEKl NAPLÓ A MAI SZAMBÁN: A vMg dolgozó) szeretettel ünnepelték J. V. Sztálin 73. születésnapját. (2. o.) — Az ENSZ-közgyűlés gazdasáql ét pénzügyi bizottsága befejezte a világgazdasági helyzet vitáját (2. o.) — Amerikai katona menedékjogot kért a Német Demokratikus Köztársaságtól. (2. o.) — A törté­nelem ÚJ rabszolgatartól. (7. o.) — Az új párttagsáqi könyv további harcos helytállásra szólítja fel a DÄV párt­tagján la. (3. o.) — Négy évforduló. (S. o.) — A kötelező tflzblztosftás jelentőségéről. (4. o.) AZ M D P B ARANYAM EGYE! PÁ RTBI Z OTT PÁCÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, SOI. SZÁM ARA SO FILLER SZERDA, 1062 DECEMBER 24 Minden becsületes ember harcoljon a békéért Kilenc napi tanácskozás után be­fejeződött a Népek Békekongreeszu la. A béoei bökekongresezus mélt An nevezhette magát a Népek Békekon greeezueámak. 85 ország 1-800 küldőt te a Mid legtávolabbi országaiból képviselte a népeket. Sokan voltak a béoei békekongreeszueon olyanok is, akik eddig kétkedtek a békemoz galom «ikerében, vagy egyenesen tá vo] álltak a bék©mozgalomból. És még többen vannak ilyen dolgozók a különböző országokban.. A béke harcosok tábora egyre szélesedik, i| bár vallhainak az emberek különböző világnézetet, a béke ügyére kömény munkával, kellő harccal meg lehet nyerni az egész jóakaratu emberisé­get. Reális tehát a Béke Világtanács- nak a gigászi célkitűzése, hogy bár óriási eredményeket értünk el azza . hogy megnyertük a békevilágmozga- lomnak az emberiség felét, de ez íieu elég, mert inog lehet és meg ke! nyernünk a másik felét is. Ez vonat kozik a mi hazánkra is. Több, mint hét éve, hogy elmúlt a II. világháború. De a békeharcban sohasem szabad olfelédniink, hogy mit jelent a háború. „Az 1914—18 évi világháború 17 tűül ló halottal köve­telt — mondotta Joliot Curie, a Béke Világtanács elnöke, megnyitóbeszédé ben — a második világháború pedig :>0 millió férfi, nő és gyermek életét oltotta ki, anyagi javakban pedig escrmHliárd dollárra becsük kárt okozott. E szörnyű mérleg még nincs lezárva• Még ma is mindennap hál­nál; meg emberek a háborús sebesü­léseknek vagy azoknak a kínzások­nak következtében, amelyeket mini polgári, vagy hadifoglyok szenved­tek el. Még nem ért' véget azoJcnaJ, a haloUaJenak a megszámlálása, akik a hét évvel ezelőtti hirosimai és naga szaki robbanások kisugárzásainak ké­sőbbi kövrtkezbényeként vesztették életüket. Efihez most még azt kell hozzátoni, hogy azóta a tiulomány előrehaladt és — hogyha meg is őriz­zük rendíthetetlen bizalmunkat abban a tekiru-tben, hogy a tudomány mi­lyen felbecsülhetetlen szolgálatokat lesz az emberiségnek — azt is tud­juk, hogy egyre pusztítóbb fegyvere- kot ad azoknak a gonosztevőknek a kezébe, akik a háborúkat robbantják ki­Es lehetővé feszi számunkra,, hogy felmérjük, milyen volna egy harmit dik világháború mérlege. Föltétlenül szükséges, hogy ez lebegjen minden kinek a szeme előtt akkor, amikor ma m háborúk folynak, akkor amikor ma is nagy veszély fenyegeti a bé /«Sí." Sohasem szobád elfelednünk, hogy a mi békés hazánk határai mögött variáltatok leselkednek ránk, akik gyűlölködve nézik sikereinket és erő •södésünket. Akik már rég megtámad tak volna bennünket, ha nem ' lett volna meg az az erőnk, ami vissza riasztotta őket, akik a végtelenségig kegyetlenek, akik Koreában az egyik esőiben kitépték az anya karjai közli gyermekét, szcmeláttára verték szét puakatussal az ártatlan csöppség fe­jét, rohantkéasel kivájták a szemé' és kényszeritették az anyái, hogy ugye meg saját halott gyermekének szettnél. A külső és írelső ellenség ezt akarja nálunk 1», a külső és belső el­lenséget végtelenül gyűlölnünk kell, hogy jól tudhassunk a bókéért har­colni. A Népek Békekongrrsszusa kilenc napos tanácskozása, határozatai, fel­hívása megszabta a nemzetközt béke mozgalom feladatait A bécsi héke- kongroezzus számba vette a béke­harc eszközeit, figyelme kiterjedt az egész világra. A Népek Békekon- grexvrztisa öthatalmi béke-egyezményt köveiéi, követeli a német és japán kérdés rendezését, a koreai háború és minden háborít azonnali heszünie téeét, a nemzetközi feszültség, n hi­degháború azonnali megszüntetésé- Rtb. Mint a Népek Békekongresszusa kihangsü'yozza, a legfontosabb az öl- hatalmi békeegyezmóny mogkölóse., Az öfhatalmi békeegyezmény alapve tőén megszüntethetné a nemzetköz feszültséget, véget vetne a fegyver ke zésnek, az ölhatalmi békeegyez­mény megkötésével megszűnne a né met kérdés német kérdéssé, a japán kérdés japán kérdéssé lenni. A Né pék Békekongresszusa felhívást inté zett az öt nagyhatalom kormányához az öthatalmi békeegyozmény megkö tésére, de ugyanakkor felhívást inté zett a világ népeihez is, hogy kény szorítsák ki az öthatalmi béke-egyez mény megkötését. Tévedés volna azt hinni, hogy az ö'ihatalmi bökeegyezmény kivívása csak a kapitalista országok dolgozói mák békeharcától függ, mert a Szov jetunióban úgyis megvan a meg egyezési készség. Az imperialisták józanságára és megegyezési készségé re nem lehet számítani. De kénvsze ríteni lehet őket: erővel. A Szovjetunió nem elszigetelt nagy hatalom. Ellenség és jóbarát, ami kor a Szovjetunió erejére gondol, ak kor a mi erőnket, a népi demokráciák erejét is hozzáveszi. A Szovjetunió ereje a mi erőnk is, a mi erőnk Szovjetunió ereje is. s pz összefogva az o’nyomott országok dolgozóinak bék (»harcával, kellő harc után rá kényszerítheti az imperialista nagy hatalmakat az öthalnlmi béikeegyez mény megkötésére. Hogyan növeljük erőnket? Terme léssel, néphadseregünk erősítésévé; A Szovjetunió sem tudta volna szét verni a német fasisztáikat, ha nem lett volna fejlett ipara, fejlett mező­gazdasága, és mi sem tudnánk inog semmisíteni a ránktörő ellenséget fejlett ipar és mezőgazdaság nélkül De azzal, hogy többet termelünk, dia­dalra visszük a termelőszövetkezet mozgalmat, a fejlett agrotechnikát, teljesítjük begyűjtési kötelezettsé­geinket, azza! olsősorban azért har­colunk, hogy megakadályozzuk a há borút. Békebizottságaink legfőbb feladata ezután, hogy megmagyarázzák a bécsi bókékongresszus határozatait, felhí­vásait, alkalmazzák a feladatokat he yileg. Ha csak egyszerűen feolvas- vik őket, az nem sokat ér, mert határozatok szaval elszállnak a fejeik­ből, s nem maradnak ott a feladatok mert akkor mogyénk dolgozói nem látják elég világosan, hogy a mi bé- kemozgalintink része a bélke világ mozgalomnak. Ezért a határozatok felhívások minden főbb pontjához helves magyarázatokat fűzni. Pé'dáu a Népeik Rékekongresszusán e'foga dott jelentésekben többek között ez áll: Ja Érdet és Nyugat közötti gaz dasár/i kapcsolatok újrafelvétele első­rendű és örvendetes hozzájárulás lesz n különböző országok közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsol a tok helyredllUdstihoz és normális fejlődéséhezItt békebizottságaink rámutathatnak arra, hogy ha mi a nyugati tőkésekkel kereskedünk, ak­kor azoknak kevésbbé érdekük, hogy megtámadjanak bennünket. S hogy o kereskedelmet siettessük, elsősorban is többot, jobbat és olcsóbban kel' termelnünk. így egyre több export­árut, egyre olcsóbban tudunk kínálni, aimi ha ma még nem is, de etőbb- utóbb arra késztetheti a nyugateuró pai tőkéseket, hogy tőlünk vásárol­janak olcsóbb és jobb és ne Amerikától drága és silány árut- A Népek Békekongrewszusa (gy fe­jezi be a világ népeihez intézett fel­hívását: „A népek — bármilyen rendszer­ben éljenek és bármilyen eszméknek hódoljanak is — békében akarnak él ni. A háborút valamennyi nép gyű­löli, a háború árnyékot vet valameny- nyi bölcsőre. A népeknek módjukban áll megváltoztatni az események me­netét és visszadni az emberek bizal­mát a nyugodt holnapban. Felhívjuk a világ népeit: harcol janak a tárgyalások és a megegye­zés szelleméért, az embereknek béké he» való jogáért,“ MI ÚJSÁG PÉCSETT? BEFEJEZTE ÉVI TERVÉT A MEZŐ- GAZDASÁGI SZERARUGYAR A Mezőgnzda-oági Szerérugyá-r dob gőzéi megfogadták, hogy évi tervü­ket Sztálin elviéire születésnapja tiszteletére december 27-én befeje* zik- Az üzem dolgozói a műszakiak­kal együtt keményen harcoltak adott szavuk beváltásáért és ennek kö­szönhető, hogy tervüket máT 19"én befejezték, Az év végéig még hát­ralévő időben 200 ezer forint érté. kű árut készítenek terven felül az üzemben. (Tudósítónktól.) megnyílt a pécsi kötAr A tjécsi Janus Pannonius Múzeum kedden délután nyitotta meg a felső Sétatér felett Kőtárát. A Kőtár a XI. század pécsi szobrászati és kőfarj" gászati emlékeit mutatja be, de he­lyet kapott az anyagban a XII., XIV. ás XVI. század kőem! ékeinek legér­tékesebbje is. A* 400 ezer forintos költséggel létesített múzeumot Tar István, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének titkára adta át és a város dolgozóinak ne­vében Berki Fülöp, a városi tanács VB elnökhelyettese vette át. uj Árucikkek a pécsi üzletekben A fenyőünnepet megelőző napok" ban új árucikkek tömege érkezeti a pécsi üzletekbe. így a réginél jobb minőségiben kapható csemege táb­lás-csokoládé, megjeleni a márkás, illatos pörköltkávé is a kirakatokban és a csehszlovák c-semegeipar újdon­ságát, a csokoládé'dohányzókészletet is rengetegen vásárolják Ugyancsak nagy sikere van a csehszlovák játé­koknak: furulyáknak, mozaikoknak, autóknak. UJ könyvtarak, uj könyvtárosok December 20-án fejeződött be Pé­csett a harmadik könyvtár« stanfo* lyam. A bárom tanfolyamon össze­sen 100 könyvtáros ismerkedett meg részletesen feladataival, a legfonto­sabb könyvtárosi ismeretekkel. Egy nappal később, 21-én két népkönyv" tár nyík meg a. mohácsi járásban, egyik Hinne »házán, „ másik Székely szab áron. E két könyvtár megnyitá­sával a mohácsi járás minden köz­ségében van már könyvtár. A mo" bácsi járás németanyanyelvű közsé­geinek könyvtáraiba a napokban ér­keztek meg a német szépirodalmi könyvek. Minden egyes Ilyen nem­zetiségi kózaég 20—50 kötet anya" nyelven írt, vagy németre fordított könyvet kapott. MEGJELENT A „DUNÁNTÚL" UJ SZAMA Elkészült a M&gyaT írók Szövetsé­ge pécsi csoportja kiadásában meg­jelenő folyóirat a .,Dunántúl" új szá­ma. A folyóirat számos versen, ei" besztélésen és tanulmányon kívül kő<z>'i a fővárosban megjelenő iro­dalmi folyóiratok szemléjét, bírála­tát is. A ,,Dunántúl“ műsorfüzete ez­úttal Gergely Sándor „Ehségtábor’’ című könyvének felhasználásával ké" szült bányászt! árgyú egyfe’vonásos- sal és táncleírási&al segíti a megyei kultűrcaoportokat. ^ MENNYI NARANCS FOGYOTT PÉCSETT HÁROM NAP ALATT? A fenyöünmepi vásár egyik legke­resettebb cikke volt a narancs. Két üzletben, , a Kossuth Lajos utca 4. szám alatti Élelmiszer áruházban és a volt Meinl-fiókban árusították a rég nem élvezett gyümölcsöt, mely­ből p pécsi dolgozók három nap alatt 20 ezer kilogrammot vásárol" tak. Keresett cikk volt még ebben a két üzletben a fenyőfára akasztható csokoládéfigura is, melyből csupán az Élelmiszeráruházban 30.000 forint értékű mennyiség fogyott. Vidám­KÖZEL HÁROMSZOR ANNYI JÁTÉK FOGYOTT AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN, MINT AZ ELMÚLT ÉVBEN Az Allamd Áruháziban „ fenyőün­nepet megelőző játéíkeladás az el" múűt év hasonló időszakához viszo­nyítva 180 százalékkal magasabb, mint az 1951. évi. Az áruház vevö- léfszáma is alaposan megduzzadt. A vevők 6záma az elmúlt évhez viszo­nyítva 25 százalékkal magasabb, A még be nem fejezett negyedik évneí" gyedben például az Állami Äruhás­ban megfordult vevők létszáma el­érte a megye lakóinak számát (cse­csemőket, aggokat is beleértve), az év zárásakor pedig előreláthatólag jóoéhány százalékkal meg is halad" ja a megye összlakosságának számát az Állami Aruház vásárlóinak tö­mege. „DOHÁNYON vett kapitány­A pécsi Nemzeti Színház ma est* mutatja be Scserbacsov nagyoperett­jét, a ,,Dohányon vett kapdtány“-t. Az operettet Szilágyi Albert fórén" dező és P-app István rendezte, „ ze­nekart Endre Emii vezényli. Sze­replők: Szabó Samu, Somló Ferenc, MÁtray Mária, Ferztoráczy Kató, Pa- taky Erzsi — Ruttkay Mária. KA!" mám György — Papp István, Kovács Gyula, Péter Gizi, Bázsa Éva. Buss Gyula, Major Pál Komlós András és még sokan mások. „KÉREM A PANASZKÖNYVETT A Vidéki Népszórakoztató Vátta­lat az új év elején harminctagú tár­sulatával Pécsre látogat és bemutat* ja „Kérem * panaszskömyvet!” című előadását A műsorban fővárost ar­tisták. színészek lépnek fel. A zenés- táncos varieté-előadásra az üzemek, vállalatok kultúrfele’ ősei kedvezmé" gazdag fenyőünnepük lesz idén a pé- i nyes jegyet igényelhetnek a do!go­es! dolgozóiknak, I zék számára. Ahol gondot fordítanak a helyes trágyakezelésre és trágyázásra, ott a magasabb terméseredményekben mutatkozik hatása „Döntő fontosságú rendszabály a terméshozam tokozására: a trágya. zás. Népgazdaságunkban rendkívül nagy veszteségeket okoz, hogy ná lünk elhanyagolják a helyes trágyc- kezeléseket, mindenekelőtt az istálló trágyázást” — mondotta Geró elv- iára a november 29-ón megtartott Központi Vezetőség ülésén. Gorő elvtárs beszéde megyénk több á'ianii rrazdiaságára. termelőszövetke zetére 6* egyénileg dolgozó paraszt" jára ráillik. Megyénk területén is számos helyen elhairifegolják az is táüótrágya szakszerű kezelését és Így a fődbe jn*r értékét vesztett, gyak­ran c»alc szalmából álló trágya ke­rül. Ahol szakszerűen kezelik az letá." lólrágyát, ott ebben az évbon is jóval több terményt takarítottak be holdanként, mint ott. ahol n trágya- kezelést elhanyagolják, harmadrendű kérdésnek tekintik. A pócsai Ej Alkotmány tanrvelősizöve‘ki>zet tagsága nagy gondot fordít a szakszerű istállótrá­gya kezelésre. Már az istállóban kezdik a helyes kezelést. A száraz szalmát nem viszik ki a trágyate­lepre az állatok alól. Csupán olyan trágyát hordanak ki. amii mér alom" nak nem használható. Eredményeden alkalmazzák a sza­kaszos trágyakezelést, amit úgy vé­geznek, hogy a naponta összegyűlt trágyát 50 centiméter vastagságba rakják a kijelölt helyre és azt min­den alkalommal 1 ("döngölik es letol* delük, A ledöngölés és a leföldeiés azért fontos, hogy a levegőt kiszo- ritsák a trágya ké*ül, ami íqv gyor. sabban érésnek indul és megmarad a nitrogén tartalma, ami jelentősön növeld a tápértékét. A helyes Irágyakezelésnek és trá­gyázásnak eredménye az is, hogy a fagy és az aszálykár ellenére 120 mázna burgonyát takad'ottav be hol- •i"»inként, — Kukoricájuk is három mázsával több termett holdanként, mint a környező községekben. Hanyagul kezelik a trágyát as ilocskai Közös Erő termelősstövetkozct tagjai. Az istálló­ból egyszerűen kiviszik és ieiordlt* ják a talicskáról, de tovább nem törődnek vele.- Ott fújja, szárítja ogiéez télen a szél, a nap. Amikor a kihordásra kerül a sor, csak szal­mát visznek a földre, ahol ugyan­csak kupacokba rakják, hogy job­ban kiszáradjon. így aztán nem is csoda, hogy a földbe száraz sza'ma kerül, aminek nincs semmi tápénál«, A helytelen IstáWótrágyalsezelés- ből okulhattak volna már a csoport­tagok. hi*zen ehben az évben is az ngyii, oka ez volt a gyenge termés­eredménynek, Ennek tudható be az ist, hogy a termésűk burgonyából 2$ mázsa, kukoricából mindössze csak nyolc mázsa termett holdanként Igen gazdaságos és hasznos volna- ha az iioosikai osoporttagok meg­szívlelnék Gerő és Rákosi elvtársiak útmutatását és nagyobb gondot for dlteaiÄnak n helyes trágyakezelésre. „Egyedül a helyes trágyázás követ­keztében — melynek végrehajtás* úgyszólván semmi befektetést vagy munkatöbbletet nem igényel — 35 - 30 százalékkal meg tudnék emelőt terméshozamunkat“ — mondotta Rá­kosi elvtárs december 15-én tartott beszámolójában. Ezt koll szem előtt tartani az Bocs­kai cső porttagoknak és megyénkben minden dolgozó parasztnak, ahol ed­dig hanyagul kezelték az istállótTá- qyát Hétezer méter fórflinar-anyaarot gyártanak terven felül a Mohácsi Sclycmyvárban A mohácsi Selyemgyár dolgozói nemrég kezdték meg a pamutszö­vetek gyártását. Annak idején négy hazai gyárban kísérleteztek export* pupIin gyártásával — köztük a Mo. hácsi Selyemgyárban is. A gyár dol­gozói igyekeztek ebbe n munkába tudásuk legjavát adni, az általuk gyártott áru legnagyobb része első osztályú volt. ebben nem tudta túl" szárnyalni őket egyetlen üzem jem. Ezért hamarosan áttértek az export" pupün állandó gyártására. Hogy mi­nél tökéletesebb munkát végezhes­senek ezen a téren, „ gyár na', dolgozója tapasztalat cseréd volt a budapesti HPS üzemben, ahonnan ér­tékes tanulságokkal tértek vissza Különösen a gópbeállitás techniká" Ja terén valósítottak meg sok javas­latot Másként állították be az .ütést” és azontúl „vegyesnyílást*’ alkalmaztak a szövésnél. így keve­sebb volt a szálrtzakadás és jobb -Jett gyártott nnvaq minősége. Sztálin olvtárs születésnapjára a gyár dolgozói többtermelési iogadal­397 ér“ inakat tették, amelynek értéke ezer forint. Ebből 247.863 forin-t téfket kellett volna termelni október­ben és novemberben. E helyett no­vember végéág 294.052 forint értékű árut termeltek terven felül. A dol­gozók most elhatározták, hogy évi tervük befejezése után december 31" lg még 7000 méter puplinanyagot gyártanak terven felül. Ebből a meny nvi«égből kötülbefül 2900 darab fi­nom férfiinggel exportálhatunk töb­bet Svédországba és Angliába, A gyár dolgozói az évi terv túl­teljesítésével ia már 1953, évi ter­vük sikeres megindulására készül* nek. Akadályozza azonban munká­jukat. hogy a Selyemipari Igazgató­ság nem gondoskodik időben arról, hogy a kapott megrendelésekbe» nyersanyagot i» szállítsanak szá* mukra. Ezen a hibán sürgősen vál- 'Oztatmj kell. különben véstél vettetve lesz a Mohácsi Selymgyár 1953. évi első tervneavedének sík erős telio- sltés*!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom