Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-24 / 301. szám

väpiö 1952 nFmmFTl 94 •> A világ dolgozói j. V. Sztálin (szeretettel ünnppcllélc 73. születésnapját hí Ef«SZ'!(özoyö!és qazdasfg' és pénzügyi bizoüséga belezte a világgaztías gl Helyzet vitáját át egész világon szeretettel ünrw pe ték meg a népek a dolgozó embe­riség ángeszü vezérének, a békéért küzdő százmilliók szeretett édesaty jának, Joszif Visszárionovics Sztálin­nak 73, születésnapját. VARSÓ A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága szombaton este a varsói „Teatr Palski''-han rendezett ünnepi nagygyűlést. Az ünnepségen ■hatalmas lelkesedéssel üdvözlő távira­tot fogadtak e)t. amelyben köszöntik a lengyel nép legnagyobb barátját .1. V. Sztálin születésnapja tiszteletére egész Lengyelországban — a gyárak­ban, üzemekben- intézményekben, is­kolákban és a falvakban — ünnepi gyűléseket rendeztek. PRÁGA Sztálin elrtáTS születésnapjának ef.ő estéjén, december 30-án a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség küldöttsége L. Lls titkár vezetésével látogatást tett A. J. Bogotmolóvnál, a Szovjetunió prágai nagyköveténél. Szombaton este egész Csehszlová­kiában ünnepi esteket és gyűléseket rendeztek. December 31-én Mariansko Lázne- ban ünnepélyesén leleplezték J. V. Sztálin szobrát. TIRANA Az Álltján Népköztársaságban ugyan csak országszerte tartott nagygyűlé­sekkel ünnepelték a dicső évfordulót és Enver Hodzsa, az Albán Népköz- társaság minisztertanácsának elnöke az albán nép vezére üdvözlő táviratot intézett Joszif Visszárionovics Sztá­linihoz. SZÓFIA A BoCgár Népköztársaság dolgozói hálatelt szívvel emlékeztek meg a bolgár nép nagy felszabadítójának. Egyre nagyobb a megsérült munkások száma Jugoszláviában Rufkarest. Mint a jugoszláv forra­dalmi emigránsok Bukarestben meg­jelenő lapja Írja, a titoista staliszti kai adatok szerint Jugoszláviában je­lenleg körülbelüli kétszázezer n műn kában megrokkant és megsérült műn­Béon (MTI! Gruber osztrák külügy­miniszter hétfőn Newyorkból hazaérk, zett Bécssbe. Utjának eredményekén' *z amerikai „Kölcsönös Biztonsági Hivatal“ — az AFP washingtoni je­Berlin (ADN): Aubrey E. Miles, a nyagatnémeto rszági amerikai meg* szánó hadsereg őrmestere menedék­jogot kért a Német Demokratikus Köztársaság kormányától. Miles az NDK kormányához írott levelében többek között ezeket mondja: „Több, mbit húsz évig szolgáltam tíz amerikai hadseregben és arra a következtetésre futottam, hogy az amerikai hadsereget a világ meghó­dítására törekvő Wall Street eszkö. kások száma. • A lényegesen szépített titoista ástá­tok szerint is Horvátországban mint­egy 2300 munkás rokkant, illetve sé­rült meg munka közben 1952 harma­dik negyedévében.. lentése szerint — hétfőn 15 millió doKároe hitelt nyújtott az osztrák kormánynak. Ezzel a „segéllyel" az amerikai imperializmus még szóró sabb dollárhálóba vonja Ausztriát. tévé változtatták Ezért az amerikai katonákat arra tanítják, hogy a v:- lág legtöbb népével szemben bizal­matlanok legyenek és gyűlöljék azo­kat. Nem akarok az Egyesült Államok hadseregében tovább szolgálni, mert semmiképpen sem akarok résztvenni nők, gyermekek és hadifoglyok le. gyilkolásában, ahogy ezt az ameri­kai hadsereg Koreában teszi " J. V. Sztálinnak 73. születésnapjáról Vasárnap valamennyi bolgár lap ün nejii hangú vezércikkben méltatta J. V. Sztálin nagy művét — a Szovjetunió ban épülő kommunizmust, a nép demokratikus országokban épü'lö szó cializimust és a népek hatalmas, a történelemben páratlanul álló tiarcá a béke megőrzéséért. BERLIN A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága üdvözlő levele küldött a Kramlbe a 73 éves J. V Sztálinhoz. A Német Kommunista Párt vezető­sége nevében Mas Reimann, a párt elnöke üdvözölte J. V. Sztálint. PARIS A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága üdvözlő táviratot ntéz"tt J. V. Sztáliniiról, 73. születés­napja alkalmából. A francia csapatok v.etnami veszteségei London (MII): Az Observer dmű angol bunasoá lap saigonj tudónító- iónak je’-entíésót közéi a francia csa­patok vietnami veszteségeiről. A tudósító megállapítja. hogy ,,a Iran, tia csapatok október 11- óta. azóta, amióta megkezdődött a Vörös folyó mentén a vietnami támadás, csak­nem 10 ezer embert vesztettek ha­lottakban. sebesültekben és eltűntek, ben.“ A tudósító hozzáfűzi, hogy er. a vesztesség több. mint tíz százaléka i Torvkinban harcoló francia csapa* ‘oknak. Pinay lemondott Pária (MTI): Pinav francia mln.ísz- ‘erefrök keddre virradó éjszaka le­mondott — jelenti az AFP. Mint te* me re les. a Pinay-kormány a porta - merutben felvetette a bizat’.mi kérdést. Pinay — minthogy kudarca nyilván­való vo’.t. — nem várta be a bizalmi '.Havazást és még a szavazás előtt be jelen‘oi te lemondását. UjabU lerrorítéletek Kenyában London (MTI): Hétfőn Nairobiban kőié1 általi háláim ítélték a Kikuju* törzs 11 tagját — jelenti a Reuter. A kenyai kormány elrendelte, hogy a Kikuju-töras minden tagjának ál- 'andóan személyazonossági igazol­ványt kell magával hordania Newyork (TASZSZ) Az ENSZ-köz gyüíés gazdasági és pénzügyi bizott­sága befejezi e a világgazdasági hely­zet kérdésének megvitatását. Arkagyev, a Szovjetunió képviselő je a kérdés általános vitája során számos példával és ténnyel mutatta be a világgazdasági fejlődés két vo nalát. Rámutatott egyrészt arra, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa víg és az európai nép: demokratikus országok békés gazdasága állandóan növekedik, sokoldalúan fejlődik és ezen országok népei növekvő szükség teteinek kia-égítését szolgálja, más részt arra, hogy szüntelenül folyik a kapitalista országok gazdaságának militarizáláaa, növekszik ezekben az országokban a háborús termelés, míg a békés célokat szolgáló ipar termc- 'ése csökken, a kapitalista világipacon a nemzetközi kereskede'ean dezorga nizálódk. Szakadás történt a nyugati országoknak a keleteurópai országok­kal és a Kínai Népköztársasággal foly­tatott kereskedelmi kapcsolataiban a kapitalista országokban fokozódik az infláció, az adók és árak növe­kedése következtében állandóan rósz szahbodik a naptömegek helyzete, sok iparágban emelkedik a munka néi'kfl­ick számra és csökken a lakosság jö­vedelme. ., A Szovjetunió képviselője a hiváb biakban konkrét adatokkal illusztrál­ta. hogyan működik a modern kapi­talizmus gazdasági alaptörvénye, ame yet J. V. Sztálin tárt fel és fogal­mazott meg. Többek között elmondotta, hogy a hadimegrendelések teljesítése követ­keztében 1952-ben az amerikai társa ságok profitja tovább növekedett. A .,Journal of Commerce“ című lap adatai szerint 421 nagy amerikai tár­saság 1952 első felében kél milliárd kétszázlizemhat millió dollár tiszta haszonra tett szert. Különösen me redeken emeked'ek ezek a profitok az amerikaiak koreai agressziójának megindulása után. Hata inas profito' vágnak zsebre a fegyverkezési versenr Sanghaj (Uj Kina) Derember 21-én Sanghajban megnyílt „A Magva' Népköztársaság“ című kiállítás. Meg- nyitóbeszédet Safraniko Emánuel, a Magyar Népköztársaság pekingi nagy következtében Anglia, Franciaország, Belgium és az atlanti tömb más or­szágainak monopolistái is. Az egyre növekvő katonai költség- vetések alapvető forrása a lakosságtól beszedett adók szüntelen növekedése — folytatta Arlcagyev. — Ez — a monopolisztitkusan magas árak meg­maradása mellett — a lakosság fo­gyasztóképességének, az áru kereslet­nek, a piac felvevőképességének és a békéscélú termelésnek csökkentésé­re és a gazdasági válság bekövetke­zése feltételeinek megteremtésére se­iet, A háborút megc’özö, 1910-es e-sz- 1 emlőiben az Egyesült Államokban az egy lakosra eső adók összege 117 do'r ár volt. t94ó-ben (a háború alatti legmagasabb adók évében) 340 dollár, 1952-ben pedig 557 dollár. A Szovjetunió képviselője ezután birá'ta a gazdasági és szociális tanács tevékenységét és bebizonyította, hogy a tanáig «semmilyen intézkedést sem tett a kapitalista országok gazdaságának miiiitarizáfájsa ellen, a békés ipar fej- esztése érdekében; az országok kö­zötti békés kapcsolatok megerősít élé­it ek, a dolgozók életszínvonala emelé­sének, valamint a lakosság foglalkoz­tatottsága növelésének érdekében. Arkagyev a továbbiakban rámuta­tott. hogy a kapitalista piaccal szem­ben egészen más képet mulat a demo­kratikus országok világpiaca. A Szov­jetunió, a Kínai Népköztársaság, Len­gyelország, Csehszlovákia és más de­mokratikus országok a közös érdekok ilapján, az egyeztetett erőfeszítések és népgazdasági tervek alapján, az egyenlőség, valamint a kölcsönös ér­dekek tiszteletben tartásának és a kölcsönös segélynek alapján fejlesztik kenyAedelimi és gazdasági kapcsola­taikat. Arkagyev végül részfetesen j'e’lemez- te a Szovjetunió békés gazdaságát, amely a nóptömegek életszínvonala rendszeres emelésének biztosítására irániul. követe mondott, majd Ilung fVn, a központi népi kormány mellett mű­ködő kü'fö'di kulturális kapcsolato­kat ápoló bizottság igazgatója mél­tatta a kiállítás jelentőségét. Az amerikai ,,Kölcsönös Biztonsági Hivatal“ 15 millió dolláros hitelt nyújtott Ausztriának Amerikai katona menedékjourot k<*rt a Kémet DemokraliKjis Köziárnaságtől Megnyílt Sanghajban ,,A Magyar Népköztársaság“ ■ * cimíí kiállítás A történelem új rab^zoljjatartoi Rab-zoiqa tartó államok voltak a múlt ban Egyiptom, Görögország és a töb­bi ókori államok. A rabszolga tartáfe és a rabszolgák kizsákmányolása a római birodalomban érte el tetőfo- Icát. A kapitalizmus nem rabszoigatnrtó rendszer. Léte nem rabszolgák, hanem elsősorban a proletárok munkáján és kizsákmányolásán nyugszik. De ez mellett a kapitalizmus tart rabszolqá* kát is. Sokszorosát annak, amit a ró­mai birodalom A mai rabszolqa tíz­szeresen, húszszorosán, vagy harminr wsorosan is több hasznot hajt urá­nak. mint a római rabszolqa. Beszéljenek maguk az adatok: Az Amerikai Egyesült Államokban mint Margaret Halsey, amerikai iró* nő irta. a négereket ma nemhivata. lo« rabszolgasorsban tartják A né­gerek az ültetvényesek tulajdonosai annyit kell nekik dotgozniok atneny- nyi az ültetvényesnek tetszik. Igv a négerek na ójában M—18 órát dől* górnak a tűző nap°n Ha a néger !á- zongani mer, az ültetvényes terroris­tái agyonlövik vagy meqlincseiik. Rabszolgákat tart maga az állam i*. Vmerikában a négerek ezreit mondvacsinált ürügyekkel hossz») évekre, évtizedekre el ítélik, kihajt­ják őket az állami farmokra rabsrol* gannmkára. vagy pedig eladják őket a magán válla latoknak, i rabszo'q-a- ként A Peoples World című újság kftzöfto az ártatlanul elitéit Haywood Patterson levelét, »ki 17 évet töltött Montgomery váró-, börönében: ..Eve. kén keresztül arra kén\szerítettek. - Írja — hogy Atmoreban. az állami farmon dolgozzam rabszolgaként, a hajcsárok korbácsütései alatt. A „boss".ok eke elé lógtak engem és a többi négert, öszvérek munkáját v<* géziülc. Egy alkalommal a „boss'- :k Wily Colman elítéltet vastag karóva. könyörtelenül megverték, mert nem tudta tovább vonszolni az ekét és teljesen elcsigázva összeesett." Az angol—amerikai—franci,, Irnpe- ria'isták a rabszolgamunka eqy újabb válfaját vezették be, sz ..átto'epült ««mélyek” kizsákmányolását. Anyu gáti kapitalista hatalmak nem tették eleget a yaltai konferencia határo­zatainak. nem seálUiottáJc ha v, a hitleristák által elhurcolt szovjet és keleteurópai áLamnogárokat. A Szovjetunió házaszállltott 315.000 franciát. 24 544 angolt és 22 479 ame­rikait: a Szovjetunió területén. Né* metország és Ausztria szovjet meg­szállási övezetéből is hazakerültek az idegen állampolgárok. Az USA. Ang­lia és Franciaorszáq kormánya azon ban több mint 700 ezer „áttelepült személyt” önkényesen és erőszakosan vlssznta.rlott. Ezeknek az áttelepül­őknek” eqy részét máris Ameriká* ba, Kanadába, Angliába szállították Az átszállítás e’őtt ,megbízónak ' járták össze a táborokat, akiknek ..úgy ajánlják megtekintésre a .kata. !ógust‘, mint az állattenyésztőknek a faiállatok törzskönyvelt" — írta 1948 ban az egyik amerikai folyóirat. — Ezek a ,jnegblzottak” táborról-tú- borra járnak, akárcsak egy áruház­ban, a címkéken pedig fel van tűn. tetve az ár, a faj, termet, kor, c-sa- 'ádi állapot hivatás és erőbell álla­got" A Christian Science Monitor című amerikai lap tényekei köz.ö t arró' hogyan élnek ezek az ..emigránsok” A cikkben a-nt olvashattuk, hogv Lou* siana állam cukornádüketvényefnek vidékén az ..átteleníVltek“ családiak­kal eqvutt rsbszolq.ikéru dolqoznak Az újság leírja Louisiana állam déli -ésr7e:tH' „telcoült” 450 család é'-t- körüiménvelt és hozzáfűzj: „Leírha- •atkm kép tárul elénk. A cukornád- ültetvényen dolgozó munkás legfel, lebb 2 dollár 90 centet kap napon­ta. Olyan vityillót adnak lakásul amelyben még Tamás bátya sem lakott volna. (A „Tamási bátya kuny­hó ja1’ megrázó amerikai szindarah a múlt századbeli amerikai néqer rab" szio'gák helyzetéről. Sz.erk.) Élelmi. «Zer» az ültetvénytulaldonos boltid l>an kell vásárolnia, ahol áHnndrkin hatalmas adóssága van és ez lehetet, lenné teszi, hogy elhagyta munkc- helvét." Ha a menekült már 100—200 dollárral tartozik akkor nyiIvánva. •óvá lesz. hogy sohasem fog elszabc- lulni az ültetvényről, mivel nem tud anrfyit dolgozni, hogy adósságát visszafizesse Néhány ültetvényen a munkás egyáltalán nem kap kéz. hez semmit a béréből Egész kerese­te egyre növekvő adósságának a le. dezésére szolgál. Régebben a rab­szolgáknak elegendő élelmet és ru­házatot adtak, az áttelepül leket azon­ban ettől is megfosztották” — Irta a New York Tímea. Németország gyáraiban, * n. vi­lágháború ideje alatt 12—13 millió rabszolga dolgozott. Az amerikai Im- ■>eri a listák méltó kővetői Hitlernek. Ezt a rabszolga sorsot szánják ne­künk Is De a hítlerkövetők Hitler sorsára jutnak. Dél-Amerikában körülbelül 10 millió ember dolgozik az ang-okamcrikai monopolisták cu- ko má dft11 e t ■vén vein r ab szolga so rs ­ban. Az ültetvényeken a koncentrá­ciós táborok rendszere uralkodik. A capatas“, a felügyelő, gumibottal. korbáccsal és lőfegyverrel van fel- 'egyvorkezve. A hozzá beosztott in* ■liánok fölött élet-halál ura. A bon­szülötteket ütik verik, kínoznák, meq- ö’»k saiát bíróságuk saját terror* rendőrségük van az ültetvényesek­nek. A munkásév a mérhetetlen sok munkától, az éhezéstől tömegesen pusztulnak ©1 Amikor ©'érkezik a cukorqádbe- ■jyiijtés ideje, akkor s<q éji munkáé rö- ért indu'nak az angol—amerikai tno* popóüumok ügvnökei. Kokn.in.nal és olcsó oáüokávpl fe'szerolve a l>en- sriilö'.tek telepéire utaznak el'káhit- ■ák és aggostól overekestöl az üi- 'etvényekre hurco'iák ftket. Fizetést i bcnszü'öttek egyáltalán nem kap* nak. éhezhetik őket. de kokaint ad­nak nekik. A kokain elfojtja az éh­ségérzetet. dewnerálká teszi az em­bereket időelötti haláh okoz., A munkások viasziaszá “kásával nem törődnek. A harmincas években •mikor a cukoripar vá'ságot élt át az amerikoia.k ©gvszerűen beseünte" 'ék a munkát a cukornádü 'etvénvc. ken a munkásokat pedig kiirtották Az újságok közlés^ szerint, a donv- nicai hadsereg, amerikai fegyverek, kel. amerikai tisztek pariorvnoksá* ga a’att 15 gzer haiti munkást pirsz- ‘ított el Brazíliában, a II. világhá­ború előtt az Amazonas vidéki kau- -suköserdők kihossználáaSra ,.moz* gósitott” százezer ember közül csak néhány szánon menokü'tek meg a zöld pokolból" (őserdőből). A szö­köttekre úgv vadásztak, mint a vad- illn'okra Hasonló a dé^morikui olaj. réz. ón * egyéb bányászok élete is. A bolíviai bányákban az amerikai tiw- I ékkel szorosan együttműködő tobor* I iák a munkásokat fegyveres őrizet | alatt álló kaszárnyákban helyezték el. Vcne/.ueY ásványolajtelepein a bányászok szögesdrótkerítéssel kö­rülvett lakó'.e.íepen laknak. A te­lepnek csak egy kijárata van, me­lyet a rendőrség ellenőriz. Figyel mezteiésül a kijárattal szemben van a börtön és rendőrőrszoba. Afrikában többféle eszköz is van arra, hogv a benszKilö*.t:ket rabszolgasorba süly* yesszék. A nióqerekire hatalmas ö«z- szegű adókuit vetnek ki, s ha azt nem tudja megfizetni (ami nyilván­való). akikor elhurcolják őket rab­szolgának. (így tettek a római biro* la 'ómban is.) Vagy: a fehér tele­pesek egyszerűen elveszik a ben- szülötldk földjeit és így kényszerítik >k’<?t a rabszolqatartó ültetvényesek bányatulajdonosok karmaiba. Afrika gyarmatain széltében-hosszában el* ‘erjedt a benszü'ött munkálok úgy­nevezett ..els7ierződtetése”. „toborzá­sa”, am; abból áll. hogy a bánya* tulajdonosok különleges ügynökei beutazzák az országokat megveszte­getik a törzsf önök őket és kónyszerl- ik az ogésTséqes fiatal négereket te­lepük elhagyására. Mocambique por* ' ugá! gvarma'ról évente 159—200 ezer munkást szólítanak a déafrikai bá­nyákba. Minden elszállított rabszol­gáért megfe'elő részesedést kannak a port ugá. rabszo’ga vadászok Eszak- Rhodoaiából é' Nyivssza'földröl éven­te körfilbe.ül 150 ez"r hely' munkást szállítanak a délrhodesiai b’ánvákha. A „toborzottak" mellére bélyeget sütnek, l.kompaundákba'’ — hatal­mas szögesdrótkerítéssel körülvett barakk táborokba — szálltiják őket. A ftlep minden lakos^ pántot visel a baikarján. amelyre számozott táb­la van erősítve. A ..kompaundákbói" ki'ópnl szigorúan ti’os. a bánvákhnn korbácosal és bottal felszerelt fel—. ügyelők v lg várnak „ munikásokra > munkások tápláléka kukoricakása bab és burgonya. Szabadulni nehe* zen tudnak, vagy sohasem mert itt Is olyan nagy ivz adósságuk, hogy nem tudják ledo'goz’ni. A fiatal, erős •égierok az éhezés, a bányában vég­sőit embertelen munkától hamarosan 1 elpusztulnék Ilyen viszonyok kőzötj mifBók és milliók élnek Afrikáiban. Nem sok­kal különb az otthonmaradt szeren­csétlenek élete sem. akiket nem hurcolta^ «I rabszolgának. Tanqanyi* ka. argói gyarmaton például, a ben- sBüiött lakosságot annyiig elnypmo- rítják, hogy az faháncsot kénytelen ruhául használni. Börtönbüntetést nem használnak, mert Tanganyika angol kormányzója beismerése sze­rint ,a börtönben az afrikai jobban élne, mint otthon.“ Távol Keleten az Atwztráill* ..gyámsága** afatt levő Uj-Guin-eában a benszülöttek csak az ^ötvenedrészét kapják a fehér munká­sok keresetének. A gyermekeket is éppúgy elhurcolják az íHtetvéuyesek, mint a felhőiteket, s ugyanazt a mun­kát végeztetik velük. Á;' szökötteket kegyetlenül bánt am azzá úgy hogv egtöbbszőr belehalnak “sériilésejkhe. A kiklőrsbőző „büntettek“ miatt ben- szüiöttek meztelen hálára dróttal homokzsákokat kfitne.k, ülik é« a<ldig kergetik őket, mfg eszméletüket nem vesztik- A kínoktól elerötlenedett em­berek testét tüzzel-vassal égetik. Ilyen, elihez hasonló táborok vannak Ansztráiiáhan. n tölrbi távolkeleti gyarmatokon, indiálian péfdáu) a .halálbányák*'. India lakosságának fele munkanélküli (170 irtiT'ió ember), az átlagos é'etkor 23 és fél év. Japán­ban va''ósággal virágzik a rabszolga- kerevkedeleni. A Tokiosinbum című őjság közölte, liogy Tocigi tartomány­ban 4000 fiatal fiú és ieánv do'eo/.ik rabszolgasorban. Az Aszahai című új­ság azt irta, hogy .lamataca tartó- mányhnn több gyermekvásár volt. Eey raiiszo'.gakereskedő, aki kőzvelt tőként szerejielt, megszervezte 2.500 Kyermek claslásáf falvakból. A gyer­mekek ára 20(¥) jen voít. (Ez ez ös* szeg öt-hatodrésze egy ló árának.) A kfulönhöző kapitalista és gyar­mati országokből felsorolt adatok azt bizonyítják, liozv az ottani dolgoz.Sk egy rétiét rahszo'ga^erba taszították. Az imperialistáktól nem lehet könvö- rületet várni. Nem lehet várni, hogy a rabszolgaság a kaj)it*li«ta rendszer ben megszűnjön. Az angol-amerika Invperiaiislá'k. in is imái is profit utáni hajszájukban rnlwuolvosorlw akarják taszítani az egész vrágnl. Azonban a rah'znlgstira'nm na*pjai meg vannak «zám'álvn. Az Mig»erlaHsti rabszolga tartók sites féiássát a világ. (Mag.sári

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom