Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-23 / 300. szám
WS2 DECEMBER 28 NAPLÓ üolftoxó paraszifaink bfxío^íí^b az iíllaiálloiniln^ sikeres átteleltet&sét A görcsönyi Augusztus 20 tszcs versenyfelhívása a megye termelőszövetkezeteihez, csoportjaihoz An állatállomány eddigi fejlődését is veszélyezteti az idei kedvezőtlen termék, s ezért igen komoly erőfeszítéseket kell (ennünk az állatállomány fenntartása, á’.teleltetése és mennyiségi továbbfejlesztése érdekében — mondoita Garő elvtárs a november 29-én tartott Központi Vezetőség ülésén, Garő elvtárs beszéde nagy érdeklődésre talált megyénkben fa. Mi, a görcsönyi Augusztus 20 termelőszövetkezeti csoport tagsága csoportértekezleten megtárgyaltuk a Miinisztortanáos és a Központi Vezetőség határozatát, amelyet az’ állatállomány és a takarmány termelés fejlesztéséről hozott az 1952,—54-cs évekre. Az áttelelteté3 veszteség nél kül’i biztosítása érdekében az alábbi vállalásokat tesszük: Silózási tervünket H0 -százalékra teljeai tjük. Vadrepce, takarmánykáposzta keverékből a 200 sertésünk nek 30 köbméter special silót készítünk és így 160 mázsa korpával egyenértékű takarmányt biztosítunk. —- A 100 mázsa borsószabnánfcat 'le fogjuk darálni, melyn: k takarmányéi-léke 30 mázsa korpának felel meg. Gyűjtöttünk öt má^sa makkot. ezt ugyancsak ledaráljuk. keményítőgyári meKélcterméket hozunk takarmányozási célra. Hízottsertéseknél bevezetjük az élesztős!tett takarmányozást és minden abrakot csak darával etetünk — A begyűjtött szálas takarmányt gondosan megőrizzük és azt beosztva gondosan lómért adagokban etetjük a növendékállatok'kal. 50 mázsa szalmát feltárva etetünk és 50 mázsa lucernaszénát ledarálunk a növendékál latok részére. Töreket. pelyvát, sósvizes pácojással etetjük az áőüalok darabonkénti sószükségletőnek meny ny fa égével. A legeltetést addig folytatjuk, amíg az időjárás megengedi, állatainkat a tél folyamán is naponta rendszeresen járkáljuk. Az 1952. évi á fai ten vész tés.i tervünket 108 százalékra teljesítettük és vállaljuk, hogy az 1953. évi első félévi tervünket június 30-lg öt százalékkal túlteljesítjük. Minden tehénnél alkalmazzuk a mesterséges termékenyítést. Célunk, hogy 9() százalékos vemhességi eredményt érjünk >j. Sertésünknél kétirányú tenyésztést folytatunk, berkshirí és fehér hússertés kocákkal. A kocáinkat 1953—-54-ben ötször elletjük. A bóráknál a gazdaságos felnevelés célvalamint a tél folyamán 1800 mázsa jóiból mesterséges borjú-nevetést ve zetümlc be a tél folyamán, amellyel boriamként 500 liter teíjeá tejet ta kantunk meg, — ■ Ezzel egyidőben külön ellető istállót lé*ásítunk öt férőhellyel. Bevezetjük a háromszori fejest. tőgymasazáan és az utó fejőst. A Központi Vezetőség határozata alapján az áj la t ten vészt és be az eddiginél jobban bevonjuk a női dolgo zókat. Petkov András sertésgondozó vállalja. hogy a sertéstenyésztésben a fehévhúsú kocáknál 1953. évben kocánként 20 darab malacot nevei. fel. Bruckner AmnP baromfigondozó vállalja, hogy az elmúlt év tapasztalatai alapján úgy készül fel a naposcsibék gondozására, hogy az elhullást a legminimálisabbra csökkentse. A fenti szempontok alapján versenyre hívjuk a pécsi járás, valamint Baranya megye termelősizövet- icezeteit és lermclőcsoportjait. Petkov \ni|r4s scrlésgondozó, Bruckner Anna haromíiyondozó Moha) János tsz-elnök. lliol ma fs iig;v éhiok a NxctfényimraKxIok, mint nsiluuli a IIoríhj-iTmhzvr idején Ilyen tolt Zsúpon Mihály sorsa Len key kuláknál Jugoszláv szegényparasztok sorsa Viktor Tiska kuláktanyáin A Zágráb melletti Kemeta faluban a jugoszláv ** szegény parasztok így beszélnek: — Antikor a király uralkodóit Jugoszláviában- a kulákok (íz utolsó ruhát is lehúzták rólunk, de amióta Tito futott hatalomra,-a kulákok még a búrt is lenyúz- zdk a hátunkról. A remetuiak saját szomorú tapasztalataik alapján mondják ezeket. Szemük előtt játszódnak le a felháborító példák százai, amelyek azt bizonyítják, hogy a Tito jóvoltából hatalomra jutott kulákok a lcgkegyel- lenobbiil Idzsákmányolják ;a szegény parasztokat. Itt van például az egyik legnagyobb rernetal kulák, Viktor Tiaj(0 csele. Titka a falu leggazdagabb kulákininak egy'- ke, aki százezreket kercfa mások verejtékén; Földjein és tanyáin hajnaltól napestig kell dolgozniuk azoknak a bzogényparawztoknak, akiket a mérhetetlen adók töiiKr- lőttek és kúmytelenek voltak elszegődni napszámosnak. Milyen a sorsa ezeknek az embereknek a kulák (anyáin? ThikA tavaly felvette napszámosnak Joszip SzU- perszhi szegény parasztot ért feleségét. — Nálam jő dőltjük lesz — mondta a kulák. — Én | minden munkál bőségesen megfizetek készpénzzel. Mér/ J00OO dinárt is kereshet nett egy érben, a lakásért, kosztért nálam csat; csekélységet heti fizetni. Mutassanak még tgtf guzdát, aki ilyen jól bánik az embereivel! Sztiporazkj 6s felesége elkezdték a keserves munkát. Volt dolog bőven reggeltől estig és a kulák bizony rlégsrííkirnarkuan osztogalta az e.'esóget. Sokrtzor csak tiros levon jutott reggel is, délben is, este is a napszámosok asztalára. .Sztiperszki felesége ugyanolyan no- héz munkál végzett, mint a férfiak, pedig gyereket várt. Amikor megszülte a gyereket, kissé legyengült és ekkor elmentek Titkához. hogy valami könnyebb munkát kérjenek az asszonynak. A khlák azonban hajthatatlan volt • — Mit gondolnak marjuk, hogy én ingyen adom a pénzül — mondta. — Eddig se volt sok kúsznom uz asz- aranyból, nem ért a munkája semmit. El is határoztam, hogy elküldöm magukat. Utó végre nem kívánhatják, hogy egy betör/ asszonyt, meg a gyerekét is etessem. Sztlpersz/ki mentegetőzni próbált. — Nézze, Tiska úr, az én feleségem még el tudja végezni a könnyebb munkákat. Majd en ts segítek neki ameddig gyengélkedik. — Hogyan képzeli ezt maga?! — csattant fel a kulák. —- Amit mondtam, megmondtam. Vihetnek máshová munkál keresni, ha akad bgloigl, aki felveszi viagukiU. Holnap jöjjenek be, majd elszámolunk. Sztiperszki másnap elment a bérért. Kiszámította, Wry 13.000 dinárt kell kaputok. Nem sok pénz ez, do sgv-két hónapig eltengetheti életét a család, aztán később majd csak akad valami munka. De S/.liperszki elképzeléseiből. nem .Jött semmi, mert a/, elszámolás«*! a kulák kljelomete, hogy a ..koszt én a kvártély" éppen annyiba kerül, unni amennyi sztíporszkiéküok járna, igv hát nem tartoznak egymásnak. — //o indámi panasza van ~~ mondta rtska, —- legfeljebb a sóhivatalba mehet, mert másutt nem hall^ Másnau ki'lakoltatla a kulák Sztiperszkiéket és való ban hiába mentek panaszt tenni a titomta községházára, Tfakát senki sem kötelezte, hogy ftzwse ki bérükét. A jugoszláv falvakban ma a ku.akoko a jog, a szegén vparasztnak csak üt les? ^ ktsmnnnz.» jar. I fka --a titőista hatóságok teljes egyetértésével bztiperszkiékkel járt el így, hanem sok mosüva; is- Többek között azzal az pt magyar nemzetiségű szrgénv paraszttal, akiket a nyárt aratas. «»unkákra »Ikalmazotl. Az öt magyar naps/iu.os learatta a ku uk terményeit, de amikor a fhtetésro koril i s . * -P Cztiperszkiék élete nagyon hasonlít ahhoz, ami^ Íven a mienk vo.'i a felszabadulás előtt. Mert m- is kuláknál szolgáltunk a férjemmel együtt. En kapáltain, mindenféle nehéz munkát végeztem, a férjem pedig koesfa volt 13 évig. Egész regényt mesélhetnék arról a 13 évről. Dolgozni kellett lat|istól-vaku- lásig, szinte megszakadásig. líMO-ben, férjem leesett? a kulák kocsijáról. A ha' lábát úgy megütötte, hogy bokától a térdig, olyan kék volt, mint a szilva- Az orvos azt mondta a férjemnek, hogy ez hosszú betegség, nem mehet el dolgozni. De az uram csak elment, meri félt a gazdától.. A kulák etetést bízott rá. A férjem nem bírta és hazajött. Lenkey erre üzent, hogy „c.-ok jöjjön a Miska, majd adunk neki könnyít munkát'*. Kn hiába kértem, hogyne menjen, az. elment, mert nem akartunk óhen- liaini. A kulák nem fizetett táppénzt a cselédjének. I.enkey az első napon tényleg könnyű munkát adott — mülrágyaszórást. De másnap már kiküldte traktorba! szántani. Az én férjem nem értett a traktorhoz, egyszer- kétszer ült csak rajta. Az én férjem dolgozott kedden, szerdán, de csütörtökön már maga alá temette ;1 traktor. A bogádi dombok lejtőjén fájós lábával nem tudta lefékezni a gépet — nem fa érzett azzal a lábával —- 6s felborult. Vártam, hogy a csendőrök majd intézkednek. De azok nem tettek semmit- összejátszottak a kulákkal. — Jakab! Ez így is lehet? — ordítottam vele. fia a maga felesége is így járt volna, akkor is így beszelne. Még most fa emlékszem rá. a kulák a mellényét rángatta és vfaszaorditott: — Mit csináljuk? En nem tekétek róla! Nincs pénzem ... —- Akkor adjon legalább egy magyar hold földet, hogy gyermekeim tudják majd, miért trait meg az uram. —• Ugyan Zsúpon né válaszolta » kulák. - Maradjon nálam, élete végéig i'f<lolgozh\( — Harmadba dolgozhatok mindenből — mondtam ric’ri -- és otthagytam, bementem Pécsre egy ügyvédhez, .tz ügyvéd felolvasott előttem egy csőmé tövénycikket és biztosított, hogy a pert én nyerem meg. A kulák. amikor meghallotta, hogy beperelem, rémisztgetni kezdett: délszláv dolgozó parasztok elbeszélésének tükrében nemcsak más napszáfH«» dináros lakbért «Ámított M az útfaka fiUkaiuraért. •Utol az emberek laktak és .vendéglői árakat Dt fel a fankorieakásáert, amivel táplálta őket. lg\ az t , ’tilt, liogv még ők tartoznak Tfakának 'fa, Jyen>t . tai Jugoszfá’ Ott, b'ogy még voltak ledolgozni a különbözetet. , Ezek az os.-tek nem egyedü á lon a mai ., viaban. A Tfakáboz hasonló kuhtkok —Tilock d'de,- íetett clmtmrál — kezükben tartják a fö.dek nag> részé, fa kegyetlenül kizsákmányolják ti dolgozó parasztokat. PcíWzeji addig, míg n nén harngja el nein söori őket. belíiádi támogatóikkal együtt — Csak folyt,assa. majd rámegy o kis háza! De amikor látta, hogy nem törődök ''ele, akkor összebeszélt a jegyzővel. A* jegyző elevátort a lakására. De uz eem tudott lobwzélni- A bíróság elé vittem az ügyet. De tévedtem akkor, amikor a régi, bíróságban bíztam. Éppúgy tévedtem, mint ahogy Sztipers/.kl tévedett. Két évig húzódott niár a peri de még mindig nem történt döntés Kiadásúi I-enkcv beiratkozott a Volks Imiid ha. Láttam, hogy legjobb lösz abbahagyni a pert, mert ha edd;g nem nyertem még meg, ezután még úgy sem fogom. Két évi pereskedni után egy katasztrál!« hold föl dot kaptam a kijidktóí. Ennyit ért a múlt rendszernek az én férjem élete. Do nehogy azt gondolják, hogy csak a férjem lett áldozata a kúráknak Nyomorékká tett engem fa. A sok szőlőkapálásban nyomorék lőtt a két lábfejem és mindkét kezem. (Zsuponné mindkét keze úgy be van görbülve, mintha még most fa a kapa nyelét fogná. Nincs erő az ujja.: - ban. Á lábán csak sántikáha tud járni. Nem tud nahe zebb munkál végezni ) Ott van a tszes-bon az a föld is. amiért a férjem életét adta. Leányom belépett a fazea-be. Igaz. jól megélünk a lányom keresetéből, de mégis nehéz. Nagyon szeretnék dolgozni. Ugv szeretnék újra fiatal, újra' egészséges lenni. Tudom, a jugoszláv parasztok ügy élnek még ma Is. mint ahogy mi éltünk De azt fa tudom, hogy előbb utóbb tik fa felszabadulnak ós akkor ők fa úgy élhetnek, mint mi. Beoeüljük meg szabadságunkat én új élíltlnket. Gondoljunk mindig arra, hogy drága ára volt neki. Eiínondotta: iíavefy bapo« Mihály«# Nagykorár A mi pártumlc lenini-sztálinii nemzetségi politikája soha nem élvezett egyenjogúságot, jogokat és megbecsülést biztosított a nemzetiségek számára. Ért bizonyítják azok a történetek, melyeket délszláv dolgozó parmreUfeezonyok bőszeitek el életük- ú. Ferencz An tál né 80 éves délszláv néniké, ö így beszél múltról és a jelemről: — Nekem csak az táj, hogy 8G évem nagyrészét olyan világban éltem,, melynek még a vize is keserű volt. Férjemet a múlt nyomorúsága vitte el. Hét gyereket hagyott itt nekem. Amíg a sok gyerek íelcse- peredett, szegény férjem a bissei ku- lákoy szőlőit munkálta és még Tcrc- hegvre is eljárt a szőlőt gondozni Négy évig t>ráva.szabo\cson szolgált és csak minden hét végén jött haza. Azután nyolc évig a pécsi szőlőkben dolgozott, én pedig egy helyi ku-, lük s ukorícaíöldjét tartottam harmadánál. Három-négy gyerek fogta mellettem a szoknyám végét és a tűző napon velük izzadtam reggeltől estig. Egyszobás kis házacskánk volt vert^ Ialakból. Egy ágyon három gyerek is aludt, volt akinek ágy se. jutott, csak prices. A ház fala mindig izzadt, az ablakon még a fejünk sem tért volna ki.- Amikor a gyerekek felesepered, tek, teléből dolgoztuk a tanítói javadalma földet Ez már könnyebbséget jelenlett, nem kellett szegény térjemnek könnyes szemmel búcsúznia minden héttőn és Izgatottan benyitni szombat este attól tartva, hogy a gyerekeknek bajuk eseti. — Mert a kisebbek egész héten egyedül voltak otthon. Ma, amikor elmesélem nekik, hogyan éltünk, nem is hiszik el, csak jót nevetnek rajta. Elmesélem nekik, hogy' a mait rendszerben a templom sióit egy nagy rakás facipő állt. mert abban jártunk misére, nyáron pedig mezítláb. Magunkszőtte ruhákban játtunfc, legfeljebb más-más színre festettük meg a durva fehér vásznat. — Igen, ez igv volt — mondja Csu- pity Mátyásáé 88 éves as-zony, aki öt gyermeket nevelt fel és hasonlót me-ól Gyurák Mi-kn bácsi is. — Dp níincsök múltjuk volt egyforma, egyformán keserves a délszláv dolgozóknak. hanem a jelenjük Is egyformán “,-zóp, — öreg napjaimat boldogan élem — mondja Ferencz Antalné. — Legszebb napjaim azok voltak, amikor felgyulladt a villany a szobámban és megszólalt a vezetékes rádió. Néha. amikor ftólót játszanak, még láncolok is. A nyáron őt unokám járt a ruiplrözioithonba. Ferencz Antalné volt az eléé. aki e.jott az iskolába, mikor meghallot- •m. hogy anyanyelvi oktatás inán ?! ;ur? T,™1' h°gy padokat is kap unk. Elmesélte, hogy a régi p%- dókban meg ö fa ült. Mikor m£.g- .a,.a a tanterem falán veaetAii* m< rtszobrait, könnybe ábadt a .szeme Ugye ezeknek köszönhetjük a ml szép életünket? — kérdezte. ~ BÍ7ony, majko, ennek a három zmbennek. Sztálinnak, Leninnek és Rákosa o!vtársnő közölhetjük! — fe. ellem. Piros alapra helyeztük el a fehér szobrokat és alattuk fehér betűkké, j€ «zavakat írturvk. 9 — Arany betűket érdemelnének ~ mondta Ferencz Anta’né. — Szívese-, adnék néhány forintot, hogy vegyenek arany papírt... De szívre tik is éri a szabadságot a németi délszláv dolgozó parasztok. Szabó Mátyás, az. egyik szemináriumi vitán például így válaszolt Szeme, yacz e-vtársmak arra a kérdésé- re, hogya,] lehet olyan erős a ko- rcai — Azért erős és legyőzhetetlen meri tudja, miért harcol! Hiszen ők igazságukért, szabad életükért harcolnak és aki azért harcol, azt vem lehet megsemmisíteni. Ha Tito ránk törne, vájjon mi nem üldöznénk-e l.í még a világból is?! Dehogynemt Hiszen eleget járkáltam 15 községen keresztül a múltban kulákok gabonáját aratni. mn pedig szabad ember vagyok .. Ofyan csikóim vannak, amilyenekről a múltban álmodni sem mertem volna. Es így vagyunk, azt hiszem, valamennyien! Németi község dolgozói értékelik, «nit a párttól államunktól kaptak. December 21-re sertés-, tojás- és ha- r o-míS'b ead ás uk nak, valamint adófizetési kötelezettségüknek eleget tettek. Két kiváló bélét harcosunk. Tá- rádzsia György és Krizsics Bozsó a begyűjtési miniszter elvtárs kitüntető ok eveiét fa megkapták a legutóbbi tanácsülésen. Pártoktatásunk 17 népnevelővel indult meg és mii már 21 népnevelőnk von Jelentkezett még hat pártonklvüli dolgozó paraszt, hogy tanulni akarnak, eljöhetnek-e? Örömmel fogadtuk őket. hiszen becsületes dolgozók valamennyien. Van azonban még néhánv párttagurk. aká neon vesz részt meq felelő módon az oktatásban. Márpedig az oktatásban való részvétet nemc-ak jogunk, hanem kötelességünk U és helyes lenne, ha ezek a mulasztó 'elvtársak emlékeznének a raultra. élnének jogukkal, teljesülnék pártkö'elezettséqüket. Jakobovics Béla tudósít-* Németi. A üidós számára nincs szebb feladat, mint kutatásait a n^p, a béke szolgálatába állítani A III magyar békekongresezuson mint küldött vehettem- részt. Rendkívül np.gv határi gyakorolt reáin az az egyöntetű és »’’szánt békeakarat, mely a kongresszust jellemez,te. Arra gondoltam, hogy még konkretebben hogyan szolgálhatjuk i béke ügyéi? Á Dunántúli Tudományos Intézet eddig is nmnkafeladatait úgy válogatta össze, hogy azokkal a népgazdasági tervezésünket és népünk világnézett fejlődését segítsük elő. Andies Erzsébet elvtársnő kiemel te a tudományos munkának a béke harcban vaió jelen tőségét, rámutatott a ha adó hagyományok fe-kuta- tá-iinak fontosságára. Történészeink haAdó hagyományok felkutatásán és közlésén dolgoznak A megyei és pécsi békeblzottság- gal kapcsolatban történész munka- társainl, előadásokat Vállaltok. A közelmúltban izzó h.uigulavban játszódott le az a béke-ankét, melyen a bányamunkásáig elnyomatásáról és nyomorának történetéről egykori le vélek és hivatalos iratok alapján volt szó. Ezen az ankéten resztvettek a-z idősebb bányászok, akik személyes élményeik alapján tanúskodtak arról, am: a mostani fiatalabb nemzedék már alig tud elképzelni. Előreláthatólag január bon újabb tőrtén«4 tudományi ankét on szerepel az Intézet, mely hason'ó- kép haladó hagyományainkból meríti témáját. Ezen a téren még sok torvünk van Az eddigiekből is világossá vált előliünk két tény: egyik, hogy milyen kü"Jivű eife’o]- e.ni a műit borzo'nias tényeit, tehá- milyen fontot u történés tek nevelő munkája, a másik tény hogy miivé,, nagv mértékben függ össze a haladó hagyomány fcitórása részben az ns7tályharccal, érmék sikerével, ré*z ben pedig <u knpsrialfuruiMoJ stem ben vívott békeharccal. A tenrrsészettudományos munka- csoportunk tudományos eredményeivel ugyancsak a békét kívánja eiő- sigitenf. Ezért nagv súlyt helyezünii arra. hogy együtt do’gozzunir a megyei és a városi tanács egyes osztályaival. állandó és szoros kapcsolatunk legyen a do’gozó néppel, az állami intézmények vonalán pedig kölcsönösen, segítsük egymást. E munkával függ össze vízkutatási fel. I adataink széleskörű szervező munkája. melyn.k során az MTESZ keretében mintegy 00 tagból álló. lár«n- da'mi munkával do'górá .csoportot szerveztünk meg. Ez a csoport a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportjaként szerepel Munkabizottságokat alakított Pécs ó? Komló, valamint a bányatelepek és iparvidéke' ivó- és ipari vízellátásának sürgős rendezése érdekében. Ugyancso)* megkezdte Baranya komplex vízgazdálkodási tervének előkészítését. De e feladatokon kívül dolgozunk tele- pítéstudománví. mezőgazdasági, ág- hajlaítani növénytani és talaitorf vonalon is. ugyancsak népgazdasági terveink nagyobb siker» érdekében Mive’ munkánk szervesen tartozik a szocializmus építéséhez, egészen világos, hogy csak a hékeharccal való egybekapcsolás vezethet bennünket feladataink minél alaposabb teljesítéséhez. Munkánk nyomán úgv érezzük, rogy a tudós számára nincs sz.bb ós nincs maga-sztosabb feladat, mint az. hogy kutatásukat népünk fe ome*- kedésé’iek szolgáltába ál ít-uk. E n;^gesztort feladat a béke védelmével vú'ik telje-'é Köszönjük dolgozó népünknek. pártunk szeretett vezérellek. Ráírj»; elvtársiiak, hogy a tudományos kutatóm unka edd:g »oha n léiott lehetőeérreit, nagv é- szé- t erű letet nyitott* meg előttünk. Ikr. Kelt» J»“«
