Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-19 / 297. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ Világ proletárjai egyesül jetski > A MAI SZAMBÁN: A népek békek<mgTemzu.sánafc »rerde délutáni ülése (4. o). — A* országgyűlén csii törtük i ülése (2. o. — A* új párttagsági könyv«* kto»eté*a elé (3. o.) — Egy mo. isikus a # Szárnyaló <1 államok“ ríniű filmről (3. o.) — A Szigetvári Cipőgyár dolgoséi teljesítik fogadalmukat (3. o.) — Mi újság Baranyában? (4. o.) — A vas- és fémhulladékot továbbra 1« várják a kohóki (4. o.) — Repülj velünk! (4. o.) AZ MDP BAR ANYAMEGYEI PA~ RTBI ZOTT I ÁCA’NA K LAPJA IX ÉVFOLYAM, 297. SZÁM ARA 5Q FILLER __________FENTEK, 1952 ItECEMltER >a Az adott ország lakosságának nyomorba döntése útján AZ EXPORTTERV EK TELJESÍTÉSÉÉRT A pécsi Bőrgyár dolgozói túl teljesítették ex portterme lesi tervüket A pécsi Bőrgyár dolgozói az export tervet elmaradót nélkül teljesítették december Itatodikára. A dolgozók alkotmányunk ünnepére és Sztálin elvtárs születésnapjára vállalásokat tettek és meglogadták, hbgy december 21-ig 107 százalékra teljesítik exporttervünket. A fogadalom teljesítése nem ment könnyén üzemzavar és anyaghiány sokszor zavarta a munkát. Azonban a dolgozók és műszaki vezetők jó együttműködése eze?cen a hibákon segített. A felmerült akadályokat minden esetben sikerült elhárítani és így teljesíthettük a tervünket. A pécsi Bőrgyárból Európa különböző országaiba, sőt a tengeren túlra is szállítunk bőröket. De ezekről a helyekről a szállítás után semmiféle téren nem emeltek munkánk ellen kilogást. Ennek a komoly eredménynek elérése azért vált lehetővé, mert a dolgozók az exportanyagok kilogástalan minőségben való elkészítését a munkaverseny során döntő tényezőnek tekintették. Ezen telül az exportra készült bőröket fokozottan ellenőriztük Tavaly országos mozgalom indult az importanyagok megtakarítására. Ezután a mi dolgozóink a külföldről importált anyagok felhasználását jelentős mértékben csökkentették, ugyanakkor emeltük a belföldi anyagból készült exportot. Az exportra készülő gyártmányokat a legnagyobb gonddal készítjük el azért, hogy külföldön bebizonyíthassuk a szocialista ipar lej, lettségét. Export tervünket ebben az évben túliéifesttjük, azonban szem előtt tartjuk Gerő elvtárs beszédét és a jövő év kezdetén ugyanolyan ütemmel folytatjuk a munkát, mint eddig. Exporttermelésünk 1953. január elsejétől kezdve pontos napi ütemezés szerint kerül majd megint a készáru raktárba. BERCI PÁL a Pécsi Bőrgyár igazgatója A budapesti Vasöntöde és Gépgyár akadályozza a Porcelángyár exporttervének teljesítését A Pécsi Porcelángyár dolgozóinak ebben az évben kétfajta szigetelőt kellett gyárlaniok exportra Az egyik nagyíeszültségü távvezetékes függőszigetelő, a másik pedig nagyfeszültségű távvezetékes állószigetelő volt. A nagyfeszültségű állószigetelőből a Porcelángyár 107 százalékra teljesítette tervét és az 1952-es évi export» kötelezettségének már december 8-án eleget tett. A nagy leszül tségü tüggőszigetelőből azonban nem tudta teljesíteni a tervét és a lemaradást csak 1953 már Hutában tudják véglegesen pótolni. Ez a lemaradás azonban nem a porcelángyári dolgozók hibája, mert a gyárban már régen elkészítették 2 porcelánszigetelőket, de hiányoznak a szigetelő sapkák, amelyeket a budapesti Vasöntöde és Gépgyárnak kellett volna szállítani, A Gépgyár dolgozói ennek a kötelezettségnek nem tettek eleget és ezért nem tudta teljesíteni a Porcelángyár 100 százalékban az exporttervét. A szigetelősapkák hiánya nemcsak az exportterv teljesítését hátráltatta, hanem a hazai terv végrehajtását Is. így ebből a cikkből nem is tudja teljesíteni tervét a Porcelángyár A szigetelők, amelyek már csak „sapkára’1 várnak, már régen a gyár raktárában porosodnak, akadályokat okoznak a később gyártott anyagok tárolásban i*. Ez pedig komoly felelősséget ró a budapesti Vasöntöde és Gépgyárra. Mert a Porcelángyárból megrendelt szigetelőket várják Norvégiában, Argentínában, Romániában, Indiában, Törökországban, Albániában és mindazokban az országokban, amelyek elküldték Pécsre rendeléseiket Helyes lenne, ha a budapesti Vasöntöde és Gépgyár megszívlelné a bírálatot és ne csak tudomásul venné a felmerülő hiányosságokat, hanem segítene is azokon, mert különben alcadályózzák a Porcelángyárat exportterve teljesítésében! A téli gépjavítások sikeréért sével akarják kezdeni és Így akar- I naik dolgozni egész évem át. A dől- • gőzök javaslatára vállalta a gépállomás vezetősége, hogy 1953. február 10 helyett febrjiár 1-re fejezik be a gépjavításokat. Minden lehetőségük megvan a bo’.yi elvtérsaknak, hogy vállalásukat teljesítsék s betartsák adott szavukat. A vajszloi gépállomás dolgozói december 8-ón üzemi értekezletre gyűltek össze, hogy megbeszéljék a gépállomás vezetőségével a téH gépjavításokkal kapcsolatos tennivalókat Mikor a beszámoló véget ért, a dolgozók munkafela]án!á- sokat tettek, hogy február 1-re és 5-re befejezik valamennyi erőgép és munkagép javítását. Az első napokban bizony máris lemaradás mutatkozik, mert nz előirányzott négy traktor helyett csak kettőt tudtak kijavítani, a tervet mindössze 50 .százalékban teljesítették. Sokkal nagyobb felelősséggel keil végezni a munkát, mert ha így megy továbbra is, a vállalás teljesítése veszélyben lesz, adott szavukat nem tudják becsülettel teljesíteni. Fo kozzák a munkaver.-enyt, javítsák meg a vezetés és a műszaki feltételek biztosítását. A villányi gépállomáson már a kezdetnél nehézsége^ mutatkoztak a tédi gépjavítás körül. December 15-én indult be a gépjavítás, jóval később, mint más gépállomásokon. Sok kifogásolni való v&n a műszaki feltételek btótosítána é« a vezetés megjavítása terén. Két csóp lögépjavitó brigád van ahol hatan dolgoznak, a ddkádtervük négy csép lőgép kijavítása volt és a fonti hiányosságok miartt tervüket mindössze c->ak 50 százalékban tudták teljesíteni. A két cséplőgépjavításnál lévő lemaradás behozására ugyan vállalást tettek a dolgozók, de félő, hogy ezt is csak részben tudják teljesíteni, Vannak már helyes kezdeményezések — melynek kiszélesítésével tele. rrves összeget tudnak megtakarítani. Csökkentük az új alkatrészek folhasz nálását. Igen sok régi gépalkatrész van a gépállomáson, melynek felújítójával eddig két ekét (kettő most van javitá9 alatt) javítottak, ki. A dolgozók kezdeményezték n mimika- versenvt Is, amelyben szép eredményeket értek el. Ezt mutatja Móré« József és Németh József példája, akik jó munkájuk eJ ismeréseként 200—< 200 forint pénzjutalomban részesülnek december 21-én. Most a gépjavítások ideje alatt Js a legjobbaknak bizonyulnak, A gépállomás vezetősége biztosítsa a verseny nyilvánosságát és ne csak két hetenként értékeljék a versenyt. mert ezzel segítik, meggyorsítják a gépjavítást. Tanfolyamokon ismerkedik dolgosó paranstnágunk a fejlett agro- és sootechnikával Sztálin etvtám, „A •zoolatlsmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című művében így ír: modem kapitalizmus gazdasági alaptörvényének fő vonásait és követelményeit körülbelül így lehetne megfogalmazni! a maximMs tőkés profit biztosítása <rz adott ország lakossága többségének kizsákmányolá- *a, tönkretétele és nyomorbadöníéte. útján, más országok, különösen az elmaradott országok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása útján, végül a legmagasabb profit biztosítása háborúk és a nemzetgazdaság nvi- htarizálása útján." Sztálin «Mámnak est a zseniális tételét bizonyítja a Nyugat-Európára erőszakolt MaréhaH-terv és anuak súlyos követkecménve, a nép-tömegek nyomora, a munkanélküliség, a féktelen fegyverkezési hajsza 1917 Aprilisában-májusában Amerikában rohamosan esték a kiskereskedelmi árak. A válság jeges szele fujdogált. Az amerikai imperialisták, ekkor, hogy maximális profitjukat biztosítsák, elhatározták, hogy létrehozzák a Marshall-tervet, Nyugat Európába exportálják a válságot, függőségbe taszítják a nyugateurópai országokat, fegyverkezési hajszába kényszerítik őtket. Az a legkevesebbé sem érdekelte az- amerikai tőkéseket, bogy a háborúban sokat szenvedett nyugateurépai országok dolgozóit éhségbe és nyomorba döntik. Ügyeseknek éhezniük kell — mondotta cinikusan Anderson, az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztere — ügy van ez, mint amikor kismacskák szigetnek a házban és el kell döntenünk, melyiket fojtsuk a vízbe." Az amerikai imperialisták először is. az Európába szállított áruk árát mesterségesen feltornászták, a háború előtti árak három-négyszeresére. Az áremelkedések következtében a nvu gateurópai országok páncélszekrényei kiürültek. katasztrofális dollár- hiány keletkezett. Anglia az áremelkedés miatt egyetlen év alatt körülbelül egymilliárd dollárt vesztett a neki nyújtott 3.750 millió dolláros kölcsönből. Anglia aranytartaléka az 1938 évi 3.450 millió dollárról 1.500 millió dollárra. Fran ciaországé 2.700 millió dollárról 5E8 millió dollárra, Svájcé pedig 321 mil Ilé dollárról 70 millió dollárra csökkeni. A nyugateurópai országokat ezzel máris a Wall-Street szekeréhez kötötték. Rájuk tudtak parancsolni, hogy kezdjenek őrült fegyverkezés hajszát, fordítsák a nemzeti jövedelem legnagyobb részét hadikiadások ra. Ezt az összeget és a nyugateurópai páncélszekrényekből hiányzó összegeket természetesen nem a tőkések, hanem a népek fizették. Az adóterhek példátlan magasra szöktek. Az angol dolgozók bérének 58 százaléka adókra megy, Franciaországban, Olaszországban ll9G8-tól 1951-ig megháromszorozódtak az adóterhek az osztrák dolgozók évente négy-öt hónapon át dolgoznák csak azért, hogy adóikat kifizessék. Az adóterhek növekedése, az infláció, a reálbérek csökkenése nralt ma a francia dolgozók csak a felét vásárolhatják, amit 1898-ban. Az amerikai lapok szerint azonban „a franciák túl sokat esznek." De ez még nem volt elég az amerikai monopóltőkéseknek. Nyugat- Etirópában a legnagyobbrészt még dolgozott az ipar. Fenyegetett a kon- kurrencia. Fenyegetett az a veszély hogy nem tudják elhelyezni áruikat Hogy ezt a veszélyt megszüntessék az amerikai Imperialisták megfojtották a Marshall-„sogélyben*‘ részosülő országok fö iparágait. Franciaorszá got például gyakorlatilag megfosztották a ruhrvidéki széntől, megtil tolták neki, hogy olcsó lengyel szenet vásároljon. A franeis államnak életében először, Amerikából kellett Importálnia a szenet. De milyen szenet! A háború előtt 4—S dollárt fizetett a szénért, most 1?—SO-al, a háború előtt jóminőségü kokszosüható szenet kapott, most sllánymlnőségü nem kokszosfthafó szenet- Ennek következtében ősökként a francia kohászat, gépgyártás és más életbevágóan fontos iparág termelése. A francia autóipar, amely 1914-ig az első helye; foglalta el a világon, most sorvad, a francia autógyárak bezárnak, de újabb és újabb amerikai autógyárak épülnek magában Franciaországban. S ami Franciaországban megtörtént, megtörtént a többi kapitalista országban is. Az amerikai imperialisták mindenütt pontosan kiszámították, hogyan kell mogfojtani a híres nemzeti iparágakat. Hollandiába szárított zöldséget, tejport, Olaszországba, a makarónigyárak hazájába száraztésztát szállítottak és így tovább. Ennek következtében egy sor üzem bezárt, meglaesult a termelés. Az ipari termelés növekedése, Nyugat-Európa 11 országában. Nyugat-Németország nélkül 1947-ben 14.5 százalék, 1848- ban 12.6 százalék, 1940-ben pedig már csak 7.5 százalék volt. Az ipari termelés csökkenésével, az üzemek bezárásával párhuzamsán nőtt a munkanélküliség. Olaszországban a munkanélküliek száma megkétszereződött, ma már több, mint 4 millió. Nyugat-Németországban 3 millióra, Angliában több, mint félmillióra, a kis Belgiumban több, mint 300.000 fölé emelkedett a munkanélküliek száma. Az amerikai ,^segítségnek“ tehát ismét a dolgozók itták meg a levét. Az amerikai „segítség" nyomorba, munkanélküliségbe döntötte Nyugat- Európa népét. A Marshall-terv keretében mindenekelőtt olyan árukat küldtek Európába, amit Amerikában nem tudtak eladni. Ezeknek az áruknak nagyrésze fogyasztásra alkalmatlan, egészségre ártalmas. Nyugat- Németországba olyan kukoricát szállítanak az amerikai tőkések, amelyektől megdöglenek a Ivukok. Szállítanak továbbá rothadt datolyát, romlott konzervet, amelyet még az állatikért vadállatai sem esznek meg. Angliában a Marshaü-terv keretében szállított áruk tömeges megbetegedéseker idéztek elő. Jugoszlávia, amióta Tito uralma alatt, az amerikai csizma alatt nyög,_ feltornászta magát a halálozási arányszám tekintetében a világ harmadik helyére. Olaszországban, a Marshall-terv következményeként 1948-ben hat hónap alatt 1930? főve! növekedett a halandóság, a születések száma 21.408-oa! csökkent, a gvermeikhalandóság 70-ről 75.6 ezrelékre emelkedett. Az amerikai „se gítség’* tehát, nemcsak mnnkanélkii liségbe, nyomorba dönt, hanem még gyilkol is. Do mit számít is az amerikai tőkéseknek az élet. Fő a maximális profit! Az amerikai tőkések haszna 19fi8rban 3.3 milliárd volt, de 1951- re már rekordsznfvonalat. 50 milliárd dollárt ért el! F.me 50 milliárd dollár miatt gyikoltak Koreában, eíniat* van a gyarmati népek rabszolgasága, emiatt a nyugateurópai országok dolgozóinak nyomora, az anyák könnye, az ártatlan oseesomők halála. Az amerikai tőkéseiknek sikerült a válságot exportálni. Do nem sikerült nekik a válság elöl elmenekülni. A MarehalKkölesönt és az egyéb amerikai kölcsönöket az amerikai nép kíméletlen megadóztatásának útján teremtették elő. Amerikában az adóterhek a háború előtti több, mint tizenkétszeresére emelkedtek, a megélhetési költségek majdnem a háború előtti háromszorosára növekedtek. Az amerikai nép éhezik, de nem tud vásárolni, mert nincs pénze. Nő az eladatlan áru tömege a piacon, kopog tat a válság. Fellázadt az arherikai imperialisták ellen a világ. Maga az amerikai nép erősen zúgolódik a kölcsönök miatt Nyugat-Európúban az amerikai hope rial istáknak sikerült kivívniuk azt a „tekintélyt", ami a hitlerista megszállóknak járt kL Franciaország. Olasz ország és » többi nyugateurópai országok dolgozói hamarosan megtalál, ják az utat függetlenségük kivívásé- boa. Gépállomásaink többségében Jól felkészültöm a téli gépjavításokra. Az eddigi értékelés szerint csak egyikét gépállomáson mutatkozik lemaradás, dft az sem olyan, hogy szervezettebb munkával ne lehetne pótolni. A bólyi gépállomáson a tervet a dolgozókkal beszélték meg először s így valamennyien tisztában voltak az elvégzendő feladat nagyságává.!. Első feladatuk volt, hogy a gépjavító brigádokat megalakítsák. Jelenleg három erőgépjavító brigád dolgozik 18 emberrel, egy eke javító 3, egy cséplőgépj-avító 4, egy tárcsa, javító 4. egy vetőgépjavító brigád dolgozik ugyancsak 4 emberrel. A brigádok munkáját rendszeresen P.llcnőrzik nemcsak a mennyiségi, ha nem a minőségi vonalon is és nagy gondot fordítanak a terv maradéktalan teljesítésére melyet felbontottak napokra. A szervezett munkának, a zersenymunka folyamatosságának meg is lett az eredményt-, Maaig Ró bert Ixrigádja van az élen. akik a tervet 150 százalékra teljesítették — két erőgép helyett hármat kijavítottak. Megtakarítást értek el a munkaóráknál is Az előírt 90 óra javítási időt sikerült csökkenten-iők 10— 16 órával. így egy erőgépet 60 80 óra alatt jav lila nak ki. A gépállomás dolgozói az 1953-as évet. ötéves tervünk negyedik évét is jó munkával, a terv túlle’JjesítéPártunk és koranányzaVunk biztosította. hogy a termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok hároméves téli szakoktatáson vegyenek részt. ah»l megtárgyalják az agro- és zootechnika helyes alkui - mazását, azokat az új módszereket, melyekkel növelni tudják a mezőgazdaság hozamát Ezek a tanfolyamok november 26. áp kezdődtek megyénkben, amelyet örömmel látogat megyénk tok termelőszövetkezeti tagja és dolgozó pa rasztja Erről számolnak most bo a majs-i szaktanfolyam hallgatói. „Ezldejg már négy előadáson vettünk részt, vét diapozitív filmet láttunk a Szovjetunió élenjáró mezőgazda sáqáról, Helyiségünk az. iskola ‘crme állandóan kellemeeen fűtött, a tagság szívesen jelenik meg nagy létszámban. Mi. a tanfolyam hallgatói vállaljuk azt, hogy jó tanulással elsajátítjuk és gyakorlatban i* alkalmazzuk az élenjáró agrotechnikai módszereket, ahogyan azt au elmúlt évben is tettük. Tavaly tavasszal 14 hold hoterózis kukoricánkat idejében négyzetesen vetettük cl, kelés után holdanként egy mázsa szuperfoszfátta! fejtrá- gyáz'.uk, alkalmaztuk a négyszeri gé pi- és kézi kapálást és kétszer végeztük el a pótbeporzást. Enn&v ered ménye, hogy a 14 hold heterózis kukoricavetés 27 mázaa átlagtermést hozott a sima vetésű 10 mázsa étiagával szemben. De ugyanakkor az egyéniek hat mázsa átlagtermésről számolhatnak be. Hallottuk, hogy Németh Károly, a villányi gépállomás agronómusa az tvándárdui csoportnál még nem kezd te el a szakmai oktatást, pedig Hajba Dezső elvtárs, az ivándárdai tax tehenésze az új módszerek alkalmazása eredményéként dicsekedhet 17 literes fejé&i átlaggal A többi tag tó várja, hogy megismerkedjen az új módsze lökkel. MI, a majsrl Táncsics t«7 tagjai, mint szaktanfolyam hallgatók, pá- rosversenyre hívjuk a kölloedi Uj Élet hallgatóit. Vállaljuk, hogy a hallgatók kis előadásokat tartanak. — Minden má-sodiv héten diafiimet vett- tünk. Két kiküldöttünk tapasztalat- cserére megy Kölkedre és Véméndr*. A tanfolyamon tanultakat a gyakorlatban alkalmazzuk Tarra»! Imre tanfolyam-rezet# Kofa Arzénné hallgató, Orbán Margit tani. bizalmi.