Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-19 / 297. szám
3 VHPIÖ (#52 OECTCMTtER tf A népek békekongresszusának szerda délutáni ülése Az országgyűlés csütörtöki ülése Bécs (MTI): A népek békekongresz KZUf.'áaak szerda délutáni ülésén Flores, paraguayi küldött felszólalásában kijelentette, hogy szuverenitásától megfosztott hazájának népe egy emberként támogatja a kongresszuson elhangzott javaslatot, amely s/er nt a világ békéjének fenntartá- á érdekében mindenekelőtt a gyarmati és függő helyzetben lévő országok neműit; függetlenségét kell biztosi'a ;ii. Ahmed Zein, libanoni mohamedán pap felszólalása után Vaclav Rohlena, A csehszlovák küldöttség tagja szólt a kongresszushoz. ,— Csehszlovákig népe —, amely a hitleri megszállás idején annyit szén vedet! és nélkülözött —. most a leg, határozottabban tiltakozik a bonni különszerződés és az ..európai hadseregről" szóSó egyezmény ratifikálása ellen. Csehszlovákia népe ünnepélyesen tiltakozik az ellen is hogy az amerikai háborús gyújtogatok szabadon bocsátják a lidicei ná, ci tömeggyilkosokat — mondotta a többi között KOzim AI Szám iraki költő közölte, hogy q népek békekongresszuséra megválasztott küldöttség öt tagja börtönben sínylődik és onnan küld: idvöz étét az emberiség békaköveteinek. Népünk nemzeti függetlenségének visszaállítását, a külföldi csapatok távozását, a béke biztosítását és a kőolajt orrások államosítását követeli — szögezte le az iraki küldött. El Gazait asszony, Egyiptom küldötte, a muzulmán nők szövetségének elnöke hangsúlyozta: Mi, egyiptomiak, sem nyugszunk addig, amíg egyetlen- külföldi katona van országunk területén. Az izlám kész együttműködni mindenkivel, aki a békééit és az igazságért küzd. .. Kokopast. Ciprus küldöttp bejelen. tette, hogy Ciprus szigetén a stock- homi felhívást 90 ezer. az öthatalmi béke egyezményt követelő felhívást pedig százezer ember írta alá. Elmondotta, hogy az angolok könyörtelenül üldözik a ciprusi hazafiakat. Sírindib. a Mongo] Népköztársaság küldötte hangsúlyozta: A Mongol Népköztársasáo küldött, sége támogatja Jo-lio'-Curie, Yve-s Farge és Bemal tanár javaslatait, amelyek szerint biztosítani kell min- rien nép nemzeti függetlenségét, azon rial meg kel] szüntetni a ielenleg dúló háborúikat és széleskörű akciókkal fel kell oldani a nemzetközi feszültséget. „Vessünk véget a már folyó háborúknak !'* — Kiio Mo-Zso beszéde a népek békekongresszusának december 16-i délelőtti ülésén Becs (MTI): Kuo Mo-Zso beszéde «lején hangsúlyozta: a világ vala mennyi jóakarattá embere azt, követeli, hogy azonna] szüntessél, be a folyamatban lévő háborúkat. Annak alátámasztására, hogy a jóindulatú amerikaiak is ezt követelik, a youngs towni (Ohio) Moore asszony leveléből idézett: ,,Hatmillió amerikai asszony szavazott F.isenhowerre, mivel azt gondolta. Eisenhower el fog menni Koreába. hogy végetvessen a háborúnak." Kuo Mo-Zso ezután így folytatta: A folyamatban lévő háborúk közül a legkomolyabban a koreai háború fenyegeti a világ békéjét. Két és fél esztendeje tart ez a háború. amelyet az Egyesült Államok kormánya az ENSZ lobogója alatt folytat Koreában. Mindazok, akik jártak Koreában, felháborodással telve éa azzal j, gondolattal jöttek viasza onnan, hocrv soha „ történelemben nem volt még példa ilyen pusztításokra. Azok a fényképfelvételek és filmek, amelyeket a koreai és kínai küldöttségek magukkal hoztak ide. kénét, nyújthatnak a kongresszus küldötteinek arról, hogy mi a valódi helyzet Koreában. Kuo Mo-Zso a továbbiakban ismertette a Szanq- Icumrjumg környékén lévő két magaslatért indított sikertelen amerikai of feozívát, amelynek során az amerikai fegyveres erők több, mint 24,000 csmbert vesztettek. Kuo Mo-Zso ezután így folytatta: A koreai háború — csak ami a közvetlen katonai kiadásokat illeti. — az. Egyesült ÁlDamoknak, mintegy 20 mifilárd dollárjába kerül. A koreai- kínai erők főparancsnokságának kő zö$ közleménye szerint az ENSZ-csa- patofc ceek halottakban több. mint W> ezer embert vesztettek ez év november 15-lg, s ezek közül közel 300 ezer az amerikai erők vesztesége. A koreai háború tehát válóban súlyos kérdés és mélyen érinti az egész világ népeinek érdekelt. Mint valamennyi békeszerető nép. Kína és Korea népe is odaadó híve a béke ügyének és ezért elfogadta azt a szovjet javallatot, amely a fegyverszüneti tárgyalások megkezdését indítványozta. Több, mint egy évi kitartó erőfeszítés után a két tárgyaló félnek sikerült megegyezni egy 63 pontból áBó fegyverszüneti egyezménytervezetben és már a fogalmazás részleteit is megvitatták. E fegyverszüneti egyezmény;e.rvez<^ aláírása azt jelentené, hogy a katasztrofális koreai háború azonnal végetér. De az Egye. «ült Államoknak egyáltalán nem érdeke. hogy ilyen döntés szülessen AZ Egyesült Államok szándékosan újabb akadályokat gördített a megegyezés útjába, azzal, hogy nem hajlandó a nemzetközi egyezmények ttok megfelelóor, megoldani a hadifoglyok haza telepítésének kérdését. Felvetette a hadifoglyoknak „1:1” •rAmszerü alapon történő kicserélését Í éáőbb az ,,őnkén-te* hazatelepülés 3”. illetve a .jiera rá erőszakolt ha. zaielepttés”-ról beszélt. Kuo Mo-Zso a továbbiakban szólott a hadifoglyok úgynevezett „rostálásáról” és az amerikaiak kegyetlenkedéseiről, majd leszögezte: Nyilvánvaló, hogy az Egyesült A - lomok által hangoztatott különböző jelszavak, mint az ..önkéntes haza- település". a ,,nem ráerőszakolt ha- zatelepités”, vagy a „nem erőszakkal végrehajtott haza telepítés” — nőm jelentenek mást, mint egyszerűen a hadifoglyok erőszakos visz- *z« tartását. A kínai nép küldötte ezután hangsúlyozta: az amerikaiak máris súlyos árat fizettek azért, hogy megkísérlik erőszakai visszatartani a körönt át kínai hadifoglyokat, De miért ragaszkodik makacsul az Egyesült Államok kormánya ehhez? Nyilván azért, mert az Egyesült Al- 'amo-k kormányénak rgyzdüli érdeke a koreai háború folytatása és ki- terjesztése, Az Amerikai Egyesült Államok ke- leskedelmi minisztérium., által ösz- szeálíított s-tatisztikai adatok szerint az amerikai trösztök profitja 1949- ben (a koreai háború kirobbamtá.sa előtt) 27.600.000.000 dollárt tett ki 1951- ben 42,900.000.000 dollárt ért el. 1952- ben pedig 46 milliárd dollárra emelkedik. Ugyanakkor az amerikai népre nehezedő egyenes adók terhe az 1952 —-58. költségvetési évben tizenkétsze. rese az 1937—38 évinek. Nem világos hát. hogy a számlát az amerikai nép fizeti? Kuo Mo-Zso kiemelte: Vannak |ó- ■vkaratú barátaink a világon, akik úgy vélik, hogy engedményeket kellene tenni az amerikai kormány javára. hogy az öldöklésnek vége szakadjon. De ilyen lén és csak az amerikai kormány és az amerikai tábornokok kezére játszana. Érdemes emlékezetbe idézni bizonyos eseményeket, amelyek mintegv húsz évvü eze őtt játszódtak le. Ebben az időben egves kormányok a „megbékítés“ politikáját követték Hitler és a japán militaristák irányában. Ez a politika a második világháború kirobbantására vezetett. A kínai küldött ezután beszélt az Egyesült Államok nap. mait nap megnyilvánuló háborús politikájáról, a katonai szerződésekről, a népek leigázásáról. a náci és japán militu- rizraus felélesztéséről, majd foglalkozott az ENSZ közgyűlés 7. ülésszakán a koreai fegyverszünettel kapcsolatban beterjesztett javaslatokkal E javaslatokat nagyjából két kategóriára lehet c-ztani — mondotta. — Az első csoportba,, azokat a javaslatokat találjuk, amelyek — félretéve „ „tüzet szüntess” kérdését — a hadifoglyok hazatelepítésének prob lémáját állítják a központba. Mindezek a javaslatok nem egyebek, mint az amerikai javaslat álcázott formái és arra valók, hogy az Egyesült Államok kormánya és tábornokai felhasználják ókét a koreai háború meghosszabbítására és kiterjesztésére irányuló tervük megvalósítására. A második csoportba tartotó javaslatok mindenfajta hadművelet azonnali beszüntetését indítványozzák id_ dig is, amíg észszerű megoldást találnak a hadifoglyok hazatelepitésé- nek kérdésére. E javaslatok legjellemzőbbje a szovjet javaslat. Az ENSZ azonban, sajnos, mechanikus többségével ismét visszautas!, tóttá a szovjet javaslatot. A kínai küldött ezután a vietnami helyzettel foglalkozott A vietnamiak — miután a japán imperialisták elindították a háborút a Csendes-óceán térségében — «saját erejükből szabadultak fel a japán Imperialisták igája alól. A francia kormány 1946 ban elismerte Vietnam függetlenségéi Ho SÍ Minh elnök vezetése alatt. Később azonban megtagadta e szerződések cli^meréaét és megindította a háborút. A vietnami háború, akárcsak a koreai háború, azt a veszélyt rejti magában, hogy világháborúvá válhat. Valóban, ez a háború nem kevé-bbé kegyetlen, mint a koreai háború — Vietnam, Kambodzsa és Laosz népeit kegyetlenül mészárolják. A nép vesz tőségei súlyosait de ugyanakkor g francia hadsereg a hét hosszú háborús év során 220 ezer főt vesztett, köztük 140 ezer európai én afrikai katonát ▲ rwUMmj nép gyűlöli « hábo rút. De folytatni fogja küzdelmét szabadsága és függetlensége védelmé, ben mindaddig, amíg folytatódik a külföldi fegyveres beavatkozás. A malájföldi helyzettel kapcsolatban Kuo Mo-Zso rámutatott arra. hogy Malájföíld népe is maga szabadította fel országát a japán imperialisták igája alól. A brit kormány azonban 1948 júniusában háborút in. dított Malájföíld ellen. Anglia mintegy 400 ezer főnyi katonai és rendőri erőt vetet* harcba. Négy év alatt hétezer malájfö'dif hörtönöztek be fté!e* nélkül, több mimt 22 ezret rte- oortáliak. 500 ezer embert pedig valóságos koncentrációs táborokba zártaik. Az angolok Ma Iá «öblön elpusztítják a ve*éseket, vegyi fegyvereket használnak, falvakat tesznek a földdel egyenlővé Foglyokat kínoznak, holttesteiket gyaláznak meg. Templer tábornok, malájföldi brit főbiztos bevezette a kollektív büntetést. azaz megbüntette egv-egv falu valamennyi lakóvá*, sőt többször teljesen lerombolt egész falvakat is és koncentrációs táborba kü'dte azok egész lakosságát.De mindezekkel a vadállat! módszerekkel sem sikerült eredményt eí- érniök. A brit kormány azért folytatja már több. min* négy esztendeje ezt a háborút, mert Malájtóld gazdag stratégiai nyersanyagokban, Maláj- fö\i Nagy-Britannia dollárbányája. A malájföldi háború az Egyesült Államoir kormányának ellenőrzése alatt és támogatásával folytatódik. Ezt a háború; nem támogatja sem az angol nép. sem a világ békeszeretö lakossága. Kuo Mo-Zso a továbbiakban beszállt a béke hívei különböző tanácskozásairól. melyeknek határozatai erőteljesen követelték a folyamatban lévő háborúk megszüntetését — maid hangsúlyozta: Ezek a határozaton- m-a is éivény- ben vannak De. ami még fontosabb, azok az elvek, amelyeken e határozatok nyugszanak, a világ népei által egyetemesen elismert igazságok. Ezek az elvek a következők: Azonnal meg kell szüntetni a folyamatban lévő háborúkat, valamennyi külföldi csapatot ki kel! von ni a szóbáníorgó országokból, A nemzetközi szerződéseknek és megállapodásoknak megfelelőin igazságos- és észszerű alapon kell rendezni a vitás kérdéseket. Be kell til. tani a tömegpusztító fegyverek alkalmazását. a békés lakosság bombázását, i hadifoglyok legyilkotását és erőszakos visszatartását. E határozatok és fent említett elvek alapján a következő áldáspon tot foglaljuk el a folyamatban lé'-ó háború kérdésének m.goklásáru vonatkozóan: Koreában teljes mértékben és ha adélktalanul be kell szüntetni minien hadműveletet a szárazföldón. a tengeren és a levegőben. A hadifoglyok hazatelepítésének kérdését, a genii egyezményben megállapított elveknek megfalelően, a .koreai kérdés békés rendezésével foglalkozó bizottság” elé kell utalni. Valameny- nyi külföldi csapatot, beleértve a kínai népi önkénteseké! is. vissza kell vonni és békés úton kell rendezni (3 koreai kérdést. Teljes mértékben és haladéktalanul be kell szüntetni minden hadműveltet Vietnamban és Malájföldón. vissza kelll vonni minden külföldi csapatot és békés úton kell rendezni o vietnami és malájföldi kérdést. Véget vetni a jelenleg dúló háborúknak, annyit jelent, mint megakadályozni azt, hogy a jövőben még nagyobb méretű háborúk robban ja- tu\v ki — fejezte be beszédét Kuo Mo-Zoo. Ax országgyűlés csütörtökön folytatta az 9958. évi állami költségvetés vitáját. A csütörtöki ülésen mog- jelont Rákosi Mátyás elvtár«, a minisztertanács elnöke, Hidas István, Kiss Károly és, a minisztertanács több más tagja. Részve-tt az ii’ésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Az ülést tíz óra irtán néhány perccel nyitotta meg Nagyisták József, az országgvü- 'és alclnöke. Az első felszólaló Melde József volt. Mekiä József felszólalása Az ötéves tervünkben kitűzött feladatok — mondotta — visszatükrözik Sztálin elvtárs tanítását a szocialista párosítás lényegéről: legfontosabb a nehézipar, ezen belül pedig a gépipar fokozott ütemű fejlesztése, a lakosság életszínvonala emelésének, az ipar és egyéb ágai számára a technikai alap megteremtésének, védké- pességiink erősítésének és a mező- gazdaság szociálist« átszervezésének érdekében. Hangoztatta, hogy eddigi eredményeink eléréséhez nagymértékben hozzájárult az az önzetlen segítség, melyben a Szovjetunió részesít bennünket. A továbbiakban beszámolt arról, hogyan fejlődött a kohó- és gépipari minisztérium termelése 19152- ben. A teljes termelés 1952 első tizenegy hónapjában 1951 hasonló időszakához képest — 90 százalékkal, a befejezett termelés pedig 34 százalékkal növekedett — mondotta. — Ha összehasonlítjuk ezt a két adatot az egész ipar fejlődésével, láthatjuk, hogy a kohó- és gépipar fejlődése gyorsabb, mint az egész iparé, ami azt jelenti, hogy érvényesíteni tudtuk a szocialista iparosítás legfontosabb törvényét. Ezt tartottuk szem előtt a jövöévi tervek elkészítésénél is. Az 19138-as előirányzat szerint a teljes termelésben 24, befejezett termelésben pedig 23.8 százalékos növekedést kell elérnie a kohó- és gépipari minisztériumhoz tartozó üzemek dolgozóinak. Mekis József ezután rámutatott, hogy a hatalmas mértékű fejlődési nagyrészt a munka termelékenységének emelésévé] értük el. Elmondotta hogy egy év alatt 24.000 fővel nőtt a kohó- ás gépipari minisztérium (ize ineiben a dolgozók létszáma, majd felvázolta a kohó- és gépipar alapvető iparágainak fejlődéséi. 1952. első 11 hónapjába» — mondottá — 28.1 százalékkal több nyers- vasat, 14.1 százalékkal több martinicélt, 11j8 százalékkal töl«b elektronéit és 18:9 százalékkal több hengerelt ámt adtunk népgazdaságunknak, nint IDŐI első U hónapjában. A feladatokról szólva kijelentette: Fontos feladatunk gyártmányaink minőség] javítása. A következő évben tehát kömény harcot kell vívnunk a minőség megjavításáért, a selejt csökkentéséért, minőségi ellenőrző szerveink munkájának fejlesztéséért. Gyártásunk másik hiányossága a nem ütemes termelés, a hónapvégi és a dekádvégi rohammunkák. Feltétlen meg kell javítanunk az anyagellátást. dizspécserszolgálatot és a gépek karbantartását, hogy biztosíthassuk a grafikonszerü termelést. A felsorolt döntő hibáknak a kijavításával biztosítani tudjuk az 1938 as hatalmas feladatok teljesítését: nyersvas termelésünket 44.8 százalékkal, martinacól termelésünket Hőd százalékkal és elek troacél termelésűn, ket 28 százalékkal kell növelni az 1902. évi termeléshez képest. A gépipar terén 1D02. első 11 hónapját összehasonlítva 1901. hasonló idő szakával, gépipari igazgatóságunk 43.1 százalékos emelkedést ért el befejezett termelésben, teljes termelésben pedig 4ü.l százalékot. A gépgyártásban elért nagy eredmények mellett nem hallgathatjuk el a még fennálló komoly hiányosságokat. Ezek közit! elsősorban kell említenünk a kooperációs nehézségeket, melyek fejlődésünket legjobban hát ráltatják. Másik döntő hiányosságunk a termelés nem kielégítő ütemessége. Hiányosságok mutatkoznak az exportra való termelésben is. Népi demokráciánk egyik alapvető feladata a mezőgazdaság szocialista átszervezése, felszerelése. t(B6. november hónapig 19 százalékkal több tárcsás talajművelőt és 400 százalékkal több aratóoséplőgé'pet adtunk mezőgazdaságunknak, mint 1864-ben. Az 1938-as előirányzat ezt a fejlődést lováhb viszi: 1972 b«* képest sxsza.ekJuu UUjb araié osóplogópet ke!) terv szerint legyártanunk. A továbbiakban arról szólt, hogyan érvénvesűl hazánkban a szocializmus gazdasági alaptörvénye. Mckis József végül javallatot terjesztett az országgyűlés elé. Javaslatot teszek —- mondotta — az országgyűlésnek arra, hogy a kohászati és az általános géjiipari minisztériumnál előirányzott forgóeszköz juttatást az országgyűlés százmillió forinttal csökkentse és az így elért megtakarítást népgazdaságunk más területére irányítsa. Ugyanakkor javaslatot teszek a kiadások 15 millió forinttal való felemelésére. A dolgozók testi épségének, egészségének megvédéséről, a munkavédelemről Rákosi elvtárs és pártunk Központi Vezetősége, mint egyik legdöntőbb feladatunkról többször megemlékezett — feladatunkká tette a munkavédelmi rendszabályok területén a fokozottabb gondoskodást. Jelentős a javulás a munkavédelmi rendszabályok területén. A vállalatok és a minisztérium költségvetésében ezekre a célokra kormányunk jelentős összegeket irányzott elő. A kérdés .nagy fontosságára való tekintettel azonban ugyanakkor, amikor 100 millió forint megtakarítására tettem javaslatot, kérem, hogy az országgyűlés további 13 millió forintot szavazzon meg munkavédelmi célokra. A költségvetést elfogadta. Mekis József javaslatát kiadták az országgyűlés illetékes bizottságának. Kádas István felszólalása Ezután Kádas Tetván országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, aki a* igazságügyi tárca költségvetésével foglalkozott Á mi törvényeink — mondotta — a szocialista erkölcs magasztos elveit valósítják meg: igazságszolgáltatásunk annak az erkölcsnek a védelmezője.' amely a népek békés együttélését, a népek szabadságát és függetlenségét követeli. Rámutatott hogy az Imperialisták agresszióra törekvése, háborús propagandája a zülléshez, gyilkossághoz, erőszakoskodásokhoz vezet. Az USA- ban évenkint kb. egymillió fiatalkorút tartóztatnak le különböző bűn- cselekményekért Más kapitalista államokban, például Olaszországban és Franciaországban a kapitalista „jogrend” amerikai nvomásra oda süllyedt, hogy lényegében megsemmisítették az általános szabadságjogokat. Nvugat- Németországban egymás után helyezik szabadlábra a milliók legyilkolá- -■áért bebörtönzött náci vérebeket. Tito Jugoszláviájában a börtönök zsúfolva vannak a gálád Tito-banda féktelen terrorját megelégelő jugo szláv hazafiakkal. A börtönökbo való gyilkosok, rablók és a hivatásos bűnözők egész hada UDB egyenruhában feszít. A mi országgyűlésünk — folytatta — olyan költségvetési törvény javallatát tárgyalja, amely fejlődő népgaz dóságunknak, dolgozó népünk egyre emelkedő anyagi és kulturális színvonalának nagymérvű számadatait tükrözi. A mi törvényeink mindegyike a fejlődő, boldog, független Magyarországnak egy-egy határköve. Ugyanakkor bíróságaink keményen lesújtanak a dolgozó nép ellenségeire: az UDB gengsztereire, az áru- halmozé és rejtegető kulákokra, a volt gyárosokra és földbirtokosokra. Az ügyészségek őrködnek a népköztársaság törvényességén: azon, hogy saját jogszabályainkat mindönki pontosan kövesse és megtartsa. A továbbiakban méltatta a népi ülnökök munkáját, majd befejezésül hangsúlyozta: Igazságügyi szerveinknek munkájuk elvégzése közben mindig szem előtt kell tartaniuk, hogy osak erős népi állaim tud helytállni a szocia limmiwért, a békéért vivőit nagy küzdelemben. A kUtségvetést elfő- gadta. Hálás/, Aladár felszólalása Halász. Aladár országgyűlési képviselő a szocialista jog fogalmát fejtette ki és többek között kijelentette: a szocializmus számára a legfőbb érték az ember és ex szükségképpen áll a. szocialista jogra kiterjedően is. Amikor a szocialista jog, mint felépítmény a maga alapját hatalmas, cselekvő erőként segíti kialakulásában és megerősödésében, a szocialista humanizmus minél tökéletesebb megvalósításáért küzd, ahhoz járul hozzá, hogy a nép szé’es rétegei vzámára mmél n így óbb jólét lágyán biztosath*lé.
