Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-28 / 304. szám

DUNÁNTÚLI VHÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! f -----------------------------------"N A MAI SZAMBÁN: Pártszervezeteink vezetői, párttagjaink és tagjelöltjeink fordítsanak fokozott gondot a párttagság nyilvántartására, átjelentkezésére. (2. o.) — Nálunk a legdrágább kincs, — a kapitalizmusban a nyomor okozója, az ember, (2. o.) — Hírek a Szovjetunióból és a népi demokratikus or­szágokból. (3. o.) — Dokumentumok a Szovjetunió életé­ből. (4. o.) — Ma délelőtt 11 órakor adják át a nyerte­seknek a „Tollal a bókéért" pályázat dijait. (5. o.) IX. ÉVFOLYAM* 304. SZÁM ____________________________________ a ISA 5Q PILLÉK VASÁRNAP, 1052 DECEMBER 28 üz emi szakszervezeteink adjanak fokozott segítséget a műszaki intézkedési tervek elkészítéséhez Pártunk II. kongresszusán módos!- tett ötéves tervünk harmadik éve fokozott erőfeszítést követett meg nemcsak a fizikai, hanem a szellemi dolgozóinktól is. Együttes összefogó suk. jói] összehangolt munkájuk ered­ménye, hogy ötéves tervünk harma­dik évének feladatait sikerrel telje- Bitjük, söit túli is teljesítjük. A jövő évben még nagyobb fel" adatok várnak ránk. Jövő évi ter­vünk szilárd alapokra való helye­zése békénk biztosításának további zálogát jelenti. Éppen ezért vált szükségessé, hogy a Szovjetunió ta­pasztalatainak felhasználásával |övő évi tervünk sikerét újabb eszközök­kel is biztosítsuk. Ezit célozza üze­meinkben a műszaki intézkedési ter_ vök ekése illése, amelybe a fizikai dolgozókat is bevonták. A miniszter- tanács határozatban írta elő a mi­nisztériumokon keresztül minden vállalat számára az 1953-as év lel* ada'tiait. Ezek között a feladatok között szerepel a műszaki intézkedő sf tervek elkészítése is. A műszaki Intézkedési terv meghatározza, hogy az előírt tervet hogyan, milyen in­tézkedések segítségével lehet meg­valósítani. Igen sok üzemünkben helyesen kezdték meg a müszinftervek elké­szítését. A vállalatok igazgatói üzem részenként, műhelyenként műszak: szervezési feladat terveket dolgozgat tak ki. Ezekben fe’hivták a dolgo­zók figyelmét a legfontosabb fel­adatokra és a megoldásra váró leg­égetőbb problémákra. A feladattér vekben olyan kérdésekkel foglakoz tak m:nt például a terme'őeszkozök Jobb kihasználása, a termelés egyen­letessé téte'e, az anyagmozgatás egyszerűsíté*e és gyorsítása. Import és eqyéb anvagok megtakarítása, a minőség javítása, stb. A dolgozók szívesen és gyorsan reagáltak ezek­re n kérdésekre, s ennek eredmé­nyeként igen sok jó. észszerű javas" lat szűkített a tervtel’jesltés meqgyor s'tásár, az 1953-as esztendőben. A dogozók javas'atatt külön bizott­ságok vizsgálták felül és bírálták el Az elfogadott javaslatokat beépítet­ték a tervbe, s ezek végrehajtását a megfelelő eszközökkel biztosítják Jó példával jár élen a műszaki tér vek elkészítésében a Sörgyár ahol a dolgozók 67 javaslatot tettek, s amelyekbe' 37 javaslatot a müszint" tervbe Is beiik'aftnk. s megvalósíta­nak. A szászvári szénbányaüzem dől gozót közül, tizenkilencnek vnlósi'- jáik meg a termelés meggyorsítására vonatkozó javaslatát. A pécsi Tej­ipari Vállalatnál] 137 javaslatot tet­tek a dolgozók, ezek közül 87 javal­latot fogadott e! a bíráló bizottság. A müszínt-tervek elkészítésében, a fe'adattervek Ismertetésében igen komoly f;Iadatok várnak szakszer­vezeteinkre üzemi bizottságainkra. A bizalmiakon keresztül ismertetni kel» n dolgozók bevonásának ie!«n­I tőségét az 1953-as évi tervek éllfeé- szítésébe, valamint azokat a lehető­ségeket, amelyek a termelés foko­zásában a műszaki szervezési fel- adattervék végrehajtásával a dolgo­zók előtt állanak. A szóbeli agátá. ció mellett fel kell használná az írá­sos agitáció eszközeit is. Ismertetni kefi a mtozint-terv jelentőségét, a műszaki szervezési feladatterv leg­fontosabb pontjait, — mint ahogy ezt István* és Petőfi-akna üzemi bi-„ zo'ttságia is teszi a bizalmiakon ke­resztül. Azokban az üzemekben, ahol nem készültek még el a műszaki szervezési feladattervek, m:g kell szervezni a dolgozók számára a rend szeres műszaki tanácsadást, a mű­szaki gazdasági bizottságok' és mű­szaki továbbképzési körök bevoná­sával. üzemi bizottságaink feladata, hogy rendszeresen etilen őrizz ék a javasla­tok sorsát és harcoljanak azért, hogy a beérkezett javaslatokat egy hét alatt elbírálják, a bizottság ha­tározatát a dolgozókkal közöljék, s az elfogadott javaslatokat beépítsék a tervbe. Gondoskodjanak arról hogy a Legjobb javaslatot benyújtó dolgozókat az igazgatói alapból ju- failma7.zák. illetve az újítási alapból díjazzák. Ezeknek a feladatoknak a megol­dásához adjanak nagyobb segítséget a területi bizottságok. Ne tűrjenek meg sehol sem olyan megalkuvást, mint amilyen Komlón a Kossuth-ak- nán található, ahol azért nem kőszi­ének műszaki intézkedési torvet. mert az üzemvezető főmérnök nem ‘ártja reálisnak a kiszabott tervet Mindenütt nag.v szükség van a mú- szinrtervek elkészítésére., de különö­sen fontos ez a komlói bányában a Sztálin Vasmű elaö számú célüze" mé'ben, ahol a terv szerint napról- napra növekedni keil termelés­nek. kü'önben nem tudja végrehaj­tani feladatát. A bányász terü'eti bi­zottságoknak az ilyen jelenségekké’ szemben keményen és harcosan fel kell lépni, nem szabad sehol sem megtűrni a megalkuvást a tervkészí­téssel kapcsolatban. Hasonlóképpen ce''l munkájuk előterébe állítani ezt a f:Ladatot az építők területi bizott­ságának is. mert csak így tudnak megfelelő segítséget adni ebben a ingy munkában üzemi bizottságaink­nak. Az üzemi bizottságok is kérjék a területi bizottságok ezirányú segit- sógió*, A müsatnt-terv feladatait tár­gyalják meg UB-órlekezleteken és mindjárt szervezzék meg a javasló, tok nyilvántartását is. Támaszkod- lanak az újítási és észszerűsités: bi- r.ottságokra. hogy az 1953 évi ter­vet minden dolgozó ismsrje, s leg­jobb tudásával segítsen annak vég­rehajtásában. Má.v József Szakszervezetek Megyei Tanácsa, bér- és termelési felel 5«. Értekezletet tartottak megyénk állami gazdaságainak és erdőgazdaságainak élenjáró női dolgozói December 22-én, hétfőn a SZOT székházban megyénk állami gazda­ságainak és erdőgazdaságainak élen. járó női dolgozói részvételével a MEDOSZ értekezletet tartott. Ezen az ért :kez’eten Rlcsula Lajoszvé, a siklósi átkarol gazdaság dolgozói«, az or-zág egyik legjobb gyapotszodő- mrüere Ismertette eredményeit és elmondotta, hogy a Jövő évre is le- »eerzödött. Beszélt arról, hogy maga is részivé?* a munkaeróhizottsáobnn és már eddig 15 asszonytársat szer­ződtetett le & jövöévi gyapotszedési munkákra. Vrtnhardt Imréné. a püspökből vl állami gazdaság kiváló állattenyész­tője, az ország egvik legjobb mes­terséges borjűnevelőie elmondotta, hogv az abrak'filcarmánnya' való ta­karékosság réMából ké'hónapos bor­jakkal silót ete'nek és egv-cgv bor­jú felnevelésénél 100 liter telles te. jet takarítanak meg fölözött tej ita­tásával. A szovjet tapasztalatok akin JAp bevezett: honv a borjakat 16 napos korig szájkosárral látja el, ezáltal kiküszöböli a fej'ödésre ká­ros következményeket. Elmondta to­vábbá. hogy az állattenvéiszitésben dolgozó nők havi keresete 800—900 forint, amellett háztartásukat is el “udjáir látni. A szil ágy pusztai állami gazdaság, ban nem íordítanak gondot a dolgo­zó nők szociális körülményeinek meg. iavítúsára, a gazdaság vezetősége nem biztosít számukra külön tiszta szobát és a tisztálkodási lehetősége­ket sem teremti meg számukra. A bárt, lovászhetényí. kelemenlígeti bilrali. N emer ő-pu szta i gazdaságok vezetői annyira lebecsülik a női dolgozók munkájának a jelentősé­gét. hogy egy gői dolgozót sem leütöttek be az értekezletre. Ez az értekezlet megmutatta, hogv gén sok gazdaságban nem fordítanak ttég gondot a nők munkába való bevonására, lebecsülik n női mun­kaerőt. a.mi Uten súlyos hiba és sür­gősen javítani kell rajta. Sólyom János propagandista. MI ŰJS GYURUfU község közelebb került a varoshoz Sztálin elviére születésnapján nagy örömre virradt Gyűrűfű népe.' Ezen a napon kapcsolták be a telefonhá­lózatba községüket, A község veze­tői és dolgozói a bekapcsolás napján köszönetét mondtak a pártnak és kormányunknak. „Midőn a telefont megköszönjük pártunknak és kor. mányzatúriknak — szólt a gyürű- fűiek 'köszöneté —, továbbá a Ma­gyar Posta becsületes dolgozóinak, ígérjük, hogy a jövőben is hűséges és még szorgalmasabb dolgozói le­szünk édes hazánknak. Hisszük és tudjuk, hogy kötelességeink további iá teljesítése a legrövidebb időn be­lül meghozza Gyűrűfű községnek az ötéves terv másik nagy Ígéretét, a kultúra legnagyobb segítőjét, a só. várgolt villanyt is.“ kirakatkiAllitAs nyílt pavlovröl A Természettudományi Társulat a Pavlov-hét alkalmával a nagy orosz élettan-tudós emlékére Pavlov-kira- katkiállitást rendezett. A Kossuth Lajos-utoai állami fodrészüzlet kira­katában képek mutatják be Pavlov kutatásainak egy részét, az ideg- rendszer fejlődését és a fcltéte'cs re flexck kifejlődését. Ezzel egyidőben a Társulat a Berrrutcai cipészszövet­kezet kirakatában csillagászati kiál­lítást, a Kossuth Lajos-utcai szabó- szövetkezef kirakatában pedig a porcelángyártást bemutató kiállítást rendezett. A következő kirakat-kiál­lítás anyaga már készen várja a ren­dezést. tárgya „Az ipar kenyere: a «gén” Lesz. ÚJABB ÜZEMÜNK FEJEZTE BE EZÉVI TERVÉT % A pécsi Hangszer, és Asztal osáru- gyár pénteken délelőtt kilenc óra­ikor befejezte évi tervét. Az üzem dolgozói, műszaki vezetői most a következő tervév eredményes telje­sítésére készülnek fel. 4 G B A R A N HOSSZUHETÉNY-HARSASTELEPEN MEG­SZÓLALT A TELEFON December 23-án, kedden megszó­lalt Hoeszúhetóny-Hársastelepen a telefon. ,-Ez nekünk olyan jótéte­mény, hogy az ki sem mondható — írja Bocz József lámpajavító. — Ed­dig telepünk olyan volt, mint egy sziget a tengerben. Hogy telelőnI kaptunk, ez olyan, mint egy híd a víz felett. Es részünkre a legszebb lenyőünnepi ajándék’* A Hosszuhe- tény-háraastelepi bányászok most már csak a.bekötőutat várják, hogy hamarabb érhessék el Petőfi-aknát, az orvost, az iskolát, a kultúrát. AZ ÚJHEGYI SZéNELÖKéSZITÚMO DOLGOZÓI TELJESÍTETTÉK DECEMBER 21-1 FELAJÁNLÁSAIKAT Az újhegyi szénéi ők őszi tőmű fő­műhelyében Hoffmann József ifjú­munkás, Coder Ilona ifjúmunkás, Schwarz Tilt or lakatos, Högye Ist­ván és Gyű rák Mátyás ifjúmunká­sok, Fodor Ferenc és Kokas András kovácsok. Szeglett Józsefné gyalus, Kiss Mihály jelvényes sztahánovista kovács és Nemes István kovács túl­teljesítették Sztálin elvtárs születés­napjára tett vállalásaikat — jelenti ifjú Markó Nándor sajtófelel ős. — A javítóműhely dolgozói is 100 szá­zalékig teljesítették vállalásaikat. A vűillamosműhelyben Fulcz István. Széplaki József. Fülöp Ferenc, Krausz Ferenc, Máy György, Amon Rezső. Palotai József, Gyimesí János és Schmidt Károly villanyszerelők tel­jesítették tűi vállalásaikat. A remízben Lajtai" Gyula DISZ- titfcár és brigádja rendbehoztak egy rervoskoc.T.t, mely december 20-áti délben a dolgozók rendelkezésére áüt teljesen újjáalakítva, TOVÁBBFEJLŐDIK a PÉCSI PORCELÁN­GYÁR A pécsi Porcelángyárban új üzem­részek épülnek. Az üzem dolgozói, de különösen a korongosok már elő re örülnek fz új korongos csarnok­nak. Uj iparvágányt fektetnek le az YÁ B A N? üzembon, új masszatároló helyeket Létesítenek. S épül az üzem büszke­sége, a harmadik gáz-alagútkemence is, amelyhez hasonlót — a porcelán- gyári másik két kemencén kívül — alig találni egész Európában. Az új kemence hamarosan elkészül. 8 ak­kor még inkább fokozhatják a szi­getelők és a különböző edények gyár tását. A másodiknak felépített a!ag" út-gázkemence is már teljes Ica pa­ci! ássál működik, az ebben égetett áruknál sikerült a legminimálisabbra csökkenteni a selejtet. A második gázkemence jó kihasználása mellett alig észrevehető zavart okoz csak a munkában, az első gázkemence felső falának a beszakadása. Ez a „bal­eset” csak annyiban nem természe­tes. hogv az alagút'gázkemencék ren­des körülmények között egy év után beszakadnak; a Porcelángyár első ilyen kemencéje pedig közel három évig működött egyhuzamban. A dol­gozók most már megkezdték a ke­mence javítását, s remélik, hogy ha­marosan elkészülnek a munkával, s újibói átadhatják azt a termelésnek. A SZTÁLINI NEM7ETISÉGI POLITIKA JEGYÉBEN A sztálini nemzetiségi politika al­kalmazásának eredményeképpen egy” re-másra alakultak és alakulnak me­gyénkben a délszláv kultűrcsoportok. A német anyanyelvű dolgozók bá­tortalanabbul kezditek a kultúrmun- kához és így német nemzetiségű kul” túrcsoportunk csupán csak Ibafén és még egy.két községben van. A mű­vészeti együttesek második országos bemutatója azonban ezen a területen is hoz eredményt, így például va­sárnap Villányban a komárommegyel Csolnok község német nemzetiségű kultúrcsoportja vendégszerepel. A’ Villányi németajkú dolgozók miiv- den bizonnyal felhasználják ezt a vendégszereplést arra, hogy megves­sék az alapját saját kuli úr csoport­juknak. HARCBAN AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSÉÉRT, A TAKARÉKOSSÁGÉRT Bmnyamegyei Szítra nyomda Az 1951-es tervév sikeres befeje­zése után ötéves tervünk döntő, har­madik esztendejének megvalósításá­hoz fokozott gonddal látott hozzá üzemünk. Az 1952. évi tervek elké­szítésébe s műszaki vezetők mellett bevontuk sztahánovistáinkat és az üzem csaknem valamennyi dolgozó ját . 1952-ben vállalatunk, a Baranya- megyei Szikra Nyomda minden hó­napban teljesítette, sót túlteljesítette a reászabott termelési tervet és a termelékenység állandó emelése mel_ lett nagy figyelmet fordított az ön" kö’lség csökkentésére is. Az önköltség csökkentése során igen komoly eredményeket értünk el. így például a könyvek előállítá­sánál az év első hónapjától az év végéig az önköltség folyamatosan 19 százalékkal csökkent .A kereske- de'mi és ügyviteli nyomtatványok előállításánál hasonló időszakban az önköltség csökkentése 15 százalékos volt. Végül n Inpok és folyóiratok előállításánál ugyanebben az idő­szakban 13 százalékos javulást ér- tündc efj az önköltség csökkentésé* l>en. A fokozott önköllségcsökkrntég Is hozzájárult ahhoz, hogy vállalatunk az év folyamán a Helyi Ipar Minisz­térium,,, éltaj indított heMípari vá'- lalatok versenyében az eóső hét hó­nap eredményei alapján II. helye­zést ért el országos viszonylatban A jó eredmények elsősorban a dol­gozóikat dicsérik. Valamennyien — i műszakiakkal karöltve — arra tö- 'ekodtek, hogy csökkentsék az állás­időket, takarékoskodjanak a nvers- lyaggal. de főleg a papírra'.! 8 jól és azdasáqoiwin használják fel a ren- ;lk ekésükre bocsátott nyersanyagot Vállalatunk évi termelési tervé» már november 25"én befeiez'e jelen­leg a megtakarított anyagból terven felüli, fontos gyártmányok előállítá­sán dolgozunk. Az 1953-as évre még fokozottabb mértékben készültünk lel, hogy az előttünk álló feladato­kat jól oldhassuk meg és a munka­verseny szervezésében, az anyagok megtakarításában, az önköltség csök­kentésében minél jobb eredményeket, érjünk el. Melles Rezső igazgató Porcelángyár A Porcelángyár dolgozói igen ko­moly feladatot kaptak az 1952-es terv­év elején. Újításokkal félmillió forint megtakarítást kellett elérniük az év első felében. A második félévben ezt az összeget 000.000 forintra emelték. Az első félévben nem sikerült telje­síteni teljes egészében a feladatot. 50.000 forint értékkel kevesebb újítás érkezett be az üzemi újítási meg­bízotthoz. A második félévben okulva a hibákon — már sokkal nagyobb gondot fordítottak az újltómozgiaiom kiterjesztésére, hogy az üzem ezzel is komoly megtakarításokhoz jusson. Az üzemben eddig 500.000 forintnál na­gyobb értéket takarflottak meg újí­tásokkal a második félévben. A benyújtott újítások közül külö­nösen kitűnt Kutnyánszki Sándor sYáritó csoportvezető újítása, aki a párás szárítókat átalakította, s ezzel évi 70.000 forint értékű megtakarítás' ért el. Horváth Lászlónó vegyész újítása nyomán a külföldi massza anyagot hazaival pótolják a Porce'án gyárban. Ezzel évente 66.000 forint érléket takarítanak meg. Az újításokká: elért megtakarításo­kon kívül szép eredményekről számol, hatnak be a Porcelángyár dolgozói az anyag'akarékosság területén is. Az iizem kőműves-csoportja például ál- 'nndóan bontásbójl eredő anyagokkal dolgozik, s havonta körülbelül 2.000 forintot takarítanak meg. A lakatos- műhely dolgozói nemrég egy mázsa aritt emezt kutattak fel a padláson. Ezeket most krómozva újból felhasz- náöják, faragókésekei készítenek be­lőlük. Az aszta’.osjiiűhelyben havonta mintegy 800 forintot takarítanak meg az anyagok gondos kezelésével és hulladékok feChasználásával. 731. Építőipari Vállalat A 73/1. Építőipari Vállalat meszes! építkezésén nagy lendülettel folyik a hányászla'kások építése. December 31- én ugyanis újabb 112 lakást kelj át­adni a bányászdolgozóknak. Az építők igyekeznek, hogy a határidőket be­tartva. megfeleljenek a várakozások­nak. Az anyagtakarékosság területén szép eredményeket értek el az építkezésen. Június 1-töl szeptember lö-ig 49.390 forintot takarítottak meg. Szeptember 15-től ez a szám ugrásszerűén növe­kedett. megközelítette a százezer fo­rintot. Minden brigád igyekszik a maga te­rületén az anyagtakarékoeságban jő eredményeket elérni. A Herr-, Bakó. és Tóth-brigádok tagjai a cementes- zsákok mégegvszeri felhasználásával 1317 forintot takarítottak meg. A Ge­ring kőműves-brigád a Maximenko, módszer helye» alkalmazásával 1-3-11 forintot takarított meg. Az eredmények ellenére még hibáig i-s előfordulnak Meszesen. Sok tég­lát taposnak még a sárba, sok deszka, haborcsos láda, kavics kaülódik el a gondatlanság miatt. Nádpadlók, áll­vány-bakok, fenyődeszkák, kátránvos- hordók, talicskáik és egyéb értékes anyagok hevernek szerteszét. Gerő elv lárs szavai figyelmeztessék erre a met­szési vezetőket! vessék fel sokkal éle­sebben maguk felé ezt a kérdést és fordítsanak az eddiginél sokkal na­gyobb gondot az anvagtakarékosságra. növeljék meg még jelentősen art at összeget, amelyet eddig megtakarítot­tak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom