Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-28 / 304. szám

2 N R *>LO ,19S2 DECEMBEH .!», PA fí 7 ÉS PÁRT ÉPÍTÉS Pártszervezetein!* vezetői, párttagjaink fordítsanak fokozott «emelőt a párttagság átjelentkezésére és tagjelölt jeink nyilvántartására, Emlékezzetek, meszesi építkezés DISZ-fiataljai! ..Szlgorúltli rendet kell bevezet­ni a párttiu.'sái' nyilvántartási) és átjelenté.se terén.-* (Politikai Ki «uttság április 10-i határoznlábúi.l A párUa**ág nyftvántartása ó* át Jelentése terén igen jeientös erestit)é- nyelvet értek el pirtezervezeteink. A gyárvárosi területi pártszcrvezetné1 Kánya József o'vtái« púrltitkár nagy goruiot fordít a párttagság nyilván tanúsára As át jelentésére. A párt- szervezet vezetősége pontosan tudja, hogy kik tartoznak a pártszervezet her. hogy mennyi ^ párttag és tag­jelölt. A párttagság helyes nyilvántartása tükörképe annak az erőnek, amellyel <7 várt* var vezet rendelkezik. A |ó tagnyilvántartás eredménye megmutatkozik a tagjárulék pontos be fizetésénél is. A gyárvárosi párt­szervezetben — miután jó az ellen­őrzés, — pontosan, mi mién hónapban 100 százalékban befizetik a tagjáru­lékot. Iia úgy adódik, hogy eztlksé- gae egy-egy párttag adata, ez sem okoz gondot a vezetőségnek, mert né­hány peneen beüli a gondosan veze­tett* nyilvántartási lapokon pontosan megtalálják. Ugyanez elmondható n MÁV igazgatóság pártszervezetéről, a Défdumintáti Áramszolgáltató Válla, lat és még több pártszervezetről is. Pártszervezeteink döntő többe*'gé­ben ma, már nagyobb gonddal kézé- tik a párttagság nyilvánítartását és az át jelentéseket. Nagy fejlődés mutat­kozik ezen a téren a MESZI1.4RT- aknák pártszervezeteinek munkájú, ban, különösen azóta, hogy október novemberben összeírták a párttag ságoh Azelőtt például Pécs VI. kerti- Jetben köze! 100 tag és tagjelö’t dol­gozott az aknán, akikről nem vezettek nyilvántartást. Ez a komoly hiba sók félreértésnek, bajnak vök oko­zója, A párttagság összeírása közben Beck Ferenc elvtárs, a pártbizottság titkára megkövetelte az alapw.erveze .tok vezet őségétől, hogy felvegyék azoknak a párttagoknak te adatait, akikről eddi«? nem tudtak. Nagy vál tozás állott be azóta, hogy Beck <’lv- társ gondosan ügyol arra: még vétet- lenül sem akadjon olyan párttag vagv tagjelölt, aki ne jelentené 1«; ér- kezését vagy távozását, — akiről ne vezetnének nyilvántartást. A jelentő^ eredmények ■mellett azon ban még vannak komoly hiányossá­gok is egyes pártszervezeteknél a nyilvántartásban. Pártunk szervezeti szabályzatának 12-ik pontja kimond ja: „Ha valamely pírt tag, ívtgy tagjelölt munkxihelyei, stagy lakást változtat, úgy új munka helyén, illetve lakhelyén működé pártszervezethez kell ét átigazolnf4. A belvárosi pártszervezethez tartó zott Vízkeleti Jenő elvtárs, akit át­igazolt pártszervezete a Terményfor. ga'mi Vállalat pártszervezetéhez. A TV'rm’■nyforga'nu Vállalattól új be­osztást kapott Vizkeleti elvtár®, aki az O^'AH-hoz került dolgozni. A belvárosi pártszervezetben nem nagy gonddal kezelték a tagnyil­vántartást, aminek az lett a következ­ménye. hogy a belvárost, pártszervezet — Vizkeleti elvtárs távozása irtán is — nyUránUrrt'ísábrin hagyta, mén n párttarfS'ígi bélyeget is utána küldték Komoly hibát követett el a belvárosi oártszervezet abban is. hogy nem je. lentette a felsőbb pártszer vezettük (pécsi pártb:zottságnak). hogy tőlük eltávozott Vizkeleti elvtárs. Ez. a p>V- da azt mutatja, hogy a pártszerveze­tek vezetőinek alaposan kell tanulmá­nyozniuk és maradéktalanul végre kell hajtaniuk pártunk határozatait, mert kü’önben komoly károkat okoz hatnak azzal is hogy nem a való­ságnak megfelelő adatokat jelentik a felsőbb pártszervezeteknek. Párttag iáinknál: nagyobb gondol kell fordítani az átjelentkezésre. Nem szabad figyelmen kívül hagyni egv párttagnak vagy tagjelöltnek sem. hogy személyében ő is n párt egvik katonája, akire a pártunk mindenkor és minden esetben számít. Nem sza­bad megfeledkezniük a Politikai Bi­zottság április 10-i határozatáról sem. amely kötelezővé teszi a párttagság számára: „Az áj munkahelyen ragu Itkh h/en a párttag vagy tagjelölt meg­érkezése irtán egy hétx-n belül nyit- wíntortásha vétel légiit jelentkezni köteles új akiptzervezető vezetőségé­nél.” Tóth .lóz- >fné elvtársnő, aki a Ibi /.sa-tiszti iskolánál dolgozott, mint polgárt alka'mazott. Innét « pécsi 22-én. hétfőn e^te tiagv öröm me! mentem családommal a budapesti művészek vendégszerec’Asére a szín­házba. A várortlmn több helyen pia kátok is hirdették a fővárosi szmió szék vendégjátékát. A pécsi dolgozók igen nagy Igény- nyel mentek az előadásra. Távozáskor azonban mindenki csalódott volt. Fel­háborodva tapasztattuk, hogy „ame­rikai módszerre!“ igyekeztek egyes színészek magukat népszerűsíteni és megfeledkeztek arról n feladatról, amit végre kellett volna nekik haj- taniok. Például a? egyik párjeleict ben. ahol - a sztahanovistát egy léha jumpec sseonél vében alovenítik meg te'jeeon ..megfeledkeztek-' arról. hog\ a mi sztahánovisiá:nk vagv jövendő «ztahánovistáink maga« erkölosiségü tejttzaínbéi ment dolgozni.Tóth elv- társnő jelentkezett ugyan a pártszer­vezet vezetőségénél az új munkahe­lyén, de elmulasztotta átjelentkezését. A tejüzem párttitkárn többször fel­szólította Tóth elvtársiéit, kötelezett­ségének teljesítésére, de elmulasztot­ta. Az áitjelentő lapját nem hozta el arra hivatkozva, hogy ..a pártvezető­ség tagjai közül nem talál senkit, mert nem tartózkodnak ott-, amikor korod őket.“ Tóth elvtápsnő bslónyu- godoít a ..megváltoztathatatlan*' hely­zetét«*, de ezt tette a Tejüzem párt- szervezetének vezetősége is. aki nem értesítette a Dózsa tiszti iskola párt- szervezetét, hogy intézzék el az át­igazolást. Így fordult elő. hogy hot hónap itlán történt csak meg az át- igazolás. Ezidö alatt Tóth elvtúrsnő nem fizette a tagjárulékát sémi. Feli» lős ezért a Dózsa-tiszti iskola párt szervezete. aki szintén keveset törődött azzal, hogy a pártszervet- ()ől lávozó párttagnak no les-z a to­vábbi sorsa. A tagság nyilvántartása körül itt :s komoly fogyatékosságok ’ehetnek. A Dózsa tiszti iskola párt* szervezetének már arra fel kellett volna figyelni, hogy egy párttag már hónapok óta nem fizeti a tagjárulé- ká’. \mi az átigazolást jelenti, ott sem jártak el megfelelően a Dózsa tiszt’-lsko:». pártszervezeténél, mer; new irgyezfrk he Tóth elvtársnő párt tagsági könyvébe 'az átigazolásé Ezek a példák azt igazolják, hogy msg van avítani vah a párttagság nvilvániartása és át,je­lentése terén Egyben arra is figyel­meztetnek ezek a példák, hogv párt- szer vezet cink vezetői tekintsék min­den prirtszmvezetnél szívügyüknek a. párttagság nyilvántartása és útjaién- >ésr mellett a párttagokkal való gon­dosabb törődést. ;V a hő; nőm iránt tiszteletet adó dol­gozók. ÍA nőket például Inem ..csajá­nak nevezik, hanem egyenrangú mun­katársként tiszte iák.) Vagy egy má - #ik jelenet, ahol a közlekedési rend­őr a szabálytalanul közlekedő utast megbírságolja. Többen a jelenetben Csonka Endre kijelenti, hogy- „csök­kenteni kell a bírságolást, hogy több fusson a dolgozóknak.“ A dolgozók felháborodva és csaló­dottan -táv óztak az estéről. Többen kijelentették, hogy az est összeállítói ív komikus szereplői — Bilicsi -kivé­telévé". -*- még nem ismerik a dolgo­zóinkat. főleg ezuhánovistá’nkat <’■« ideje.'enne, ha megismerkednének az élettel! Murtonosl .Jó/>ef M. T. oktatási oszt. ve/ Ha olvassuk a Dunánlú'ii Napló ,,Mut és jelen*- 'és „Húsz év távla­tból-’ című cikksorozatát. mór alig hl-szűk. hogy az abban írtak me; , Is történtek. Hiszen m-, az ország ' valamennyi üzeme és vállalata sao* ctelist a versenyben van. ma dolgozó ,-lépünk egy szebb és boldogabb hol­napot épít. Bizony jó. hogy evők a cl'k'kek eszünkbe juttatják a múltat, amit uiár-m.ár elfelejtettünk. EV elejtettük azt, hogy tizenöt-húsz évvel ezelőtt öngyilkossági járvány volt. mert nem go’t munka, -ok he­lyen még egy falat kenyér sem akadt. Jövő sem volt m«*rt csak nyomort, nélkülözést é= szenvedést várt a holnaptól is a dogozó em­ber A műnk a neCkül look különösen nem volt jövője, melyben bízhatott volna, vagy amitől remélhetett vol­na valamit. ígéreteket kapott ugyan az újságon keresztül, meg képviselői szónoklatokban Is biztatták, de az ígéretekből legfeljebb annyi valósult meg. — ha a munkanélkü’áoek voll protekciója, — hogy minden hónap­ban tíz napi í-nségmunkát végezhe­tett. melynek ellenértékéként papolt egy ebédjegyet, egy hentesáru-jegyet öt deka szalonnára vagv hét deka felvágottra és egy ló-hús legyet, me­lyért 12 de'lCn krlnoÜnt. 10 dekrr kol­bász* vagy nyolc deka por Vert vá­sárolhatott. Ehhez még hozzájött ne­gyed kilogramm kenyér. Ezért dol­gozott tíz napon keresztül, nr. volt a jövője ónnak a ..Szerencsé«-’ mun" ká-nélkülinok, akinek yolt protekciója. De nem sokkal . jobb helyzetben volt az s;m. aki éjt nunpn’óá téve dolgozot*. Hiszen bármikor kieshe­tett az állásából, különösen, ha na­gyobb darab kenyeret merészelt kér­ni. Ilyenkor hamarosan az utcára került és szaporította azoknak az éhezőknek a tömegét, akik egy-egy lényég levesért állottak sorba. Pedig akkoriban szívesen dolgoz­tak vo’inia az. ombarep akár minden­napi száraz kenyérért. Senki, as vál­lalta önként a nyomort, a lakásta­lanságot, az úgynevezet rendé rcóqi me-legoílőt. Melyik av.-i hagyta vo!_ Illyés Gyula Kossuth-dites tró ..Föl* támadott a tenger’* című szfn-es tör ténelmi filmjét ezév májusában kezd, fék forgatni. A felvételek még most is folynak. A nyolc hónap alatt a film munka társai Nádasdy Kálmán na éhezni gyerekét? Me'.yäc • szülő nézte volna tétlenül, hogy gyereke sir az éhségtől-, ha lett volna rnód segíteni rajta?! Mennyire más ma a dolgozók éle", te. Egészséges lakások, ió! berende­zett munkás'-izáMáf-ok várnak ben-- nőnket az. úgynevezett „régi jó vi­lág" rendőrségi me'rgedői helyet-. Minden évben üd'ilés, Galyatető, Lillafüred a Mecsek, a Mátra várja a jól dolgozó munkásokat, paraszto kát, érte'imlségrleket. Hol vo’it ez meg a múltban, amikor a dolgozók még jóformán közelükbe cv mehe­tek az üdülőknek?! Dolgozóink több­sége meg is Ímesüli az új, boldog éie'e-t. Katona Lásziló és Almos Ld-.oz'ó — hogy csak kettőt említsek a sok közül.— szívesen és jól dol­gozik. tudja, hogy az országot épít­jük, hogy magának termel. Vannak azonban még oVa-nok is, .minit pé1- dául Varga Imrémé, a meszeli épít­kezés dolgozója, alti bárom elekért alatt 19 munkanapot mulasztott Iga­zolatlanul). Felit ehetjük a kérdés*: vájjon hogyan védi Varga Imréné a békét, hogyan harcol azok e-llnn. akik a mi boldog- holnapunkra tör­nek és azt szerelnek, ha visszaiön- n„ a kr-servcs múlt? Vájjon qondoi- nak'e a fegyelmezetlenek, műszak- Tnuvasztók arra. hogy november hó­napban öt kőművestanuió 3.1 mun­kanapot, Intenie ácstanuló 31 mun­kanapot mulasztott és az igazolat­lan mulasztók lee-'rjfc&bb a fiatalok közül kerülnek ki? PáTtu-nn, és kormányzatunk min­dent elkövet és mindent megtesz életszinvonti-lunik eme'éséért, különö­sen pedig n dolgozó fiatalokért. A meszes-i DISZ-swrvezet. a munkahe­lyi pártcsoport és szakszervezet mondja el a fiataloknak, hogy mit k'ösizönhetünk a jelennek, hogy’ hü­lyén múltat űzött el hazánkból népi demokráciánk és hogy a mul-t ellen, a jövőért a DlSZ-fiataloknak is fe­gyelmezett munkává), DISZ fiaüdojt, hoz méltóan kell horco'niok. Mlnárk-s Lajos tievelerő, mesizesl építkesés. Kossuth-díjas, f, Magyar Népköztár­saság kiváló művó-7.e vezetésével. — aki a film rendezője —, az ország különböző tájain a tűm cselekmé­nyének legmegfelelőbb környezetben készítették a felvételeket. Élményem <1 ..Röpüli velünk** előadásán Nyolc hónapja forgatják a „Feltámadott a tenser“ című színes történelmi filmet J\álunlí a legdrágább l:'ní*s — fi kapiínlizmuttban a nyomor okozója «s ember A legua«íyobb örömet a gyermekek adják 'A pécsi szülészeti klinika termei­ben óvják, gondoazák legdrágább kincsünket, a csecsemőket Dísztáv­iratok, üdvözlő képeslapok érkoz.n«v a SEomfizértméniklól és ismerősöktől. Ajándékokkal halmozzák el a bol­dog anyákat. — Kisiiain született - mondja bol. dogan Dunai Pét érné. — Nem híg. luk .már magunkat egyedül érezni. — János nevet adtunk kisfiamnak. ,’Az apját is annak hívják — mondja Sebök Jánosné 19 éves fiatal anya. — Kislányom született mondja Sípos Gvöigyné — Ez már a negye­dik. Azt nem is lehet kimondani, hogy őrülök neki. — Az anyának legnagyobb örö­met a gyerekek adják — mondja Gér- -ech Pétimé. A pécei szülészeti klinikán napon, ta 7”Í5. vagy még en-nt*’ is 1öl>b csecsemő lát napvilágot. Even-te kö­rülbelül 2000 egészséges anya és csecsemő hagyja el a klinikát. Hazánkban „az 1000 főre jutó lei- mészetcs szaporodás 1952-ben 47 százalékkal volt magasabb, mint 1938 bon” — mondotta Rákosi elvtárs. D,, ezzel az erodménnye! nem elégedhe­tünk még meg A népszaporodá« ará nva ,.messze elmarad nálunk a Szövi Jetunió vagv Lengyelország népsza- porodásától.“ Krlelic/.lt*t Kninbuvhiin „u M7.ölrléMZlliályozásrólu Bombayban nemrégiben ..a Születé­sek szabályozása végett összehívott harmadik nemzetközt konferenciát” .'tartottak. Több. mmt 400 ma thusi reakció* seregiéit ös«z" hogy „ki­cserél /ék tapasztalataikat ” Ott volt közöltük Marijoret Sanger. .,a szü­letések szabályozására alakult ante- rikai szövetség*’ elnöke. K. Blaker, az „angol fajnemrsltö társaság“ tit­kára és a löbbiek. A konferencia nyomban ösrzcüüi" ecn- széve'séget „a születések szabá,yozására‘‘ és ha­tározati ag aján’otta. hogv viláosorer- te alakítanak „sziilctésszabályozó egyesületeket” és lépjenek be a nőm. zetközi sízövetséfjibe. A ..születésiszabálvozás*’ örült el­mélete nem új. Másfél évszázaddal ozrVör; született Mai thus angol pap agyában, Maithus szerint a nyomorúságért nem a társadalmi rendszer felelős, hanem a dolgozók. Szerinte a szüle* lések száma gyorsabban növekszik mint megélhetésükhöz szükséges éleim-,szőrök mennyisége. E/órt — Malthu* szerint — a földön mind kevesebb ember talál megélhetést. Mahhus. hogy az emberiség sza­porodását megakadályozza, üdvözöl- le a háborúkat, járványokat, az élte zést. a tőkés rendszerben végzett mértéktelen ség iq sok munkát. ami alka’maa a lakosság kipuszititósárá. Eme'J’ett ..előzetes akndály”-kénit aján'otta az erkölcsi megtartózta­tást•*. MAnlot+a. hogy az cmber. ket sterilizálják4’ Az. uralkodó oszdálv tagjai természetesen „felaőbbrcaidű' emlbereik. 6k nem tartozhatunk a „ erí'izá,landók’’ kategóriájába. Uj leriileíek nllhutnak az fiiilirrifé); szolgalatühn Malthas könyve óriási felháboro­dást okozo'tt a jóakaraté emberiség körében. Tété-el; száz.«vor meycáfol- *ák. Mit mond ernll Iljin, a neve* szovjet fizikus és *ermész»"ttudó*? „Tegyük lel. hogy az éitlag-termés. eredménvek világviszonylatban csak két és félszeri síikre emelkednek ég hogy a megmunkált földterület meg­háromszorozódik Akkor nem 900 mit Hó ember lakhatik jól állandóan, ha­nem 6.600 millió, vagyis minden kü­lönösebb tudományos felfedezés nél. kül mar most kiküszöbölhetnénk az éhséget a Földön, még akkor is. ha a Föld lakóinak száma háromszor imnyl' lenne. De ez még nem a végső hírtár Eddig még csak a földműve­lésre alkalmas területekről bt szé - tünk.” És melyek a földművelésre jelenleg még - nem »Hot*!más területek? A Szahara. Aaste. Ausztriái to. Észak- Amerika ó:iá*i ky-.srj;désü sivatagjai. Ezeket - sivatagokat ön'özhe'ővé te­hetnénk . A Föld oz-zo! újabb ezer- mi iókiiKik adna élelmet. Do jelenxxi míg nem tehetjük ezt meg. mert az. emboriség fejlődésének útjában ád a káp Ital izmus. A Szovjet-unióban már Dunánál nagyobb folyókat for­dítanak meg. kényszrrP.lik, hogv visz.-, szufelé folyjanak és öntözzenek Franciaország területének megfelelő nagyságú sivatagokat. , Dél-Amerika ~ óriási kiterjedésű !«ampái nem kapnak esőt, mert a Cordi erák útját á ljáik az esőfeltiók- m*k. Egy nag_v a tóm robban tás és a heg ven keresztül vágott „kapukon’’ betódulna a i>*-dvg->éy. De a tőké­sek nem békés célokra haszná- jék fel az atomot, turném h<M>orúra okar_ ják fe,lha*>rn.álnt. A Szovjetunióbnn azonáian már svétrrobbantották a ha­talmas úgynevezett Turgaj-kaput. Ez az a'onuobbanás adta hírül a vl’ig- nnk, hogy n Szovjetuniónak is van atomja, és azt bökés célokra hasé­nál ja. ■ A mnllihuslanigták nemcsak qa- bo««i. hanem va«. fa. wséu é« ehhez, havrn'ó . éhséget*’ te Jóso'nak. Sze­rintük fft'dűPk toi-mészoM kincset ha- morosan kimerülnek. Már le 1, írták a jövő századát, amikor sötétség lo-*z mert n»m lesz s»ón. nem Ie^z vas stb Ez is hazugság. Födünk termé­szeti kincsed kiraerithoteilenek. A Föld kérgében óriási magnézium és boriTiium tartalékok vannak, ezek a jövö féméi. Kiha-ználhatjuk az. od- dig még kihasználatlan nagy vizesé, seket, óriási energiát nyei*hotünk a napfényből, fia »*7. még műviig sem­miség- az atomeröhöz képest. Eqy vagon atonimaq üzenranyag — Joliot Curie -zavai szerint — elegendő len­ne ahhoz, hogy kétszer annyi villany energiát szolgáltasson Franciaország nak mint amennyit jelen'eg knp évenként. A tudomány fejlődése végtelen. Csak a kapitalizmus gátolja a tudo­mány fejlődését, az emberiség boldo. gulásút. A pii-/tif líh megszállót fai Az imperializmus népáru’ó köz­gazdászai. tudósai azonban mi‘*?m törődnok az cmlMíriség boldoqu ú-'á* val. Nekik a knpitaliz.mus. — mivel a tőkés jól megfizeti őket — arany­évet. De hogv a kizsákmányolt, elnyo morított dolgozókat megtévesszék, a mai ■'husianizmus*. atka mázták az im­perializmus viszonyaim. A tény-:g és a vég*ő következtetés náluk is min- dig a tű népesedés. \'ogt. Pendell, Nottsteln és a többi ma.thuslánusok szinte futószalagon gyártják n „túlnéoesedésröT szóló vönvveket. Az em itett amerikai pro fesszorok «zorint. a Föld lakosságá­nak felét, sót e/|yesek szerint három* negyedét\i kríene ir.nni atom, bak­térium é« vegyi fegyverrel. Tehát hasznos a harmadik világháború — mondják <>k Vagt követeli u Szo -- je’iuiló 200 miClós lakos'Agának 100 mi ióra való csökkenté-i . Vog' kijelenti, hogy ..az. éhínség Kínában nemcsak kívánatos, hanem fe'tétle- pül szükséges valami." (A k nal néo- aok azonban más « vélcm/Tiye.‘ 1951 ­ben megszüntette az évezredeken át pusrztf'tó éhínséget. Ma már tekinté­lyes mennyiségű gabonát és rizsf ex­portói.) Vogt úr bosszankodik afölött, hogv szerinte, a hitleri fasiszták ke­vés embert pusztítottak el. (50 millió i-mber esett a II. világháború áldo­zatául.) De nemcsak Amerikában, az ím- periaTznmiinak minden országában varniak flyen örültek. Angliában a mntthusiánusok követelik minden 70 éven felüli öregember „fájdalbmai'n tus” meggyilkolását és azt, hogv a királyhoz kelljen folyamodni annak, aki családot akar alapítani. Az ame­rikai Imperialista tudósok nyoniáhdn járó titóteták is kisütötték már. hogy .Jugoszltáviábon sok az embei,-- Az- is megírták sajtójukban, hogy majd keresnek rá valamilyen megoldást A malthuslaiilzmus emberirtó elmé­letei túljutottak már a szavakon. A baktériumfegyver alkalmazásán ..k nyilvánvalóan nine's más rélja, mint a koront nép kiirtása. (A koreai nép azonban meg szüntette a járványo­kat.) Az (‘nilierisr!» nem hunyjn mayát elpurtztituni A mallhusianisták barbársága el­képeszt és borzalommal lőtt c,’ min­den jóérzést) embert. Nem ké'sógo«: a malthusteni/mus bajnokát nem tó­rán emberek. MegszA'Iotta őket a háború őrülete. Ma m-ár nyugaton is egyre keve­sebb embert tévoszthe1 nek meg az iinpcr'ftll'-ták. Amerikában hiába mesé k a do gozóknak, hogv „sokan vagyunk, tizén iiyomorotisz”. mert ■látja hogy a tőkés a vAl.-áq Idején e i'geü n biizáit Illába próbálják * nyugati országok do gozőtt rávenni um, ht>gy mondlon le n nntAdoln- pi'ásról lla ««jy'két őrült akad is, *le ax emberiség józ.nn marad. Azo­kat pedig, akik uz életet m<g akar­ják akadályozni, olsöprlk a főid s/t- uéiől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom