Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-16 / 269. szám
1952 NOVEMBER t« N Ä P b O Leveleink nyomában A pártszervezet és a tanács gyengekezű vezetése miatt érvényesül a kulákok befolyása Vasas községben Kétszer jártunk Vasason egy levél nyomában, amelyben többok között ez áll: „Vasason a kulák nagyon be- folydsos ember.“ Először beszélget tűnik Gyonis József elvtárs, a vasasi tanácselnökkel, aki azt mondta: „Hát hogy mit csinálnak a kulákok, azt pontosan megmondani nem tudom mert nem járhatok én a nyomukban. Gyonis elvtárs sem dicsérte általában a kulákokat, csak egyedül Kispeti János kulikra mondta: „Ó, az már leadta földjét, a bányán dolgozik úgy mhxt még sokan.'' Mások viszont meg erősítették a levélben foglaltakat és egybehangzóan állították, hogy „nagy a kulákok befolyása Vasason." Elmondtak olyan dolgokat is. hogy a fiatalok között Kispeti kulák unokája viszi a fő szerepet, öt rajongják kő rül egyes legénykék. sőt a becsületes bányászok és bányászasszonyok legnagyobb csodálkozására „szépség ltirálynön'’-nek Is megválasztották. Amikor egy sor hasonló kisebb na. gyob esetet elsoroltak, hozzátették •Jligyjék el, Itt a kulákok vezetik a falut, mert o'yan gyengén lógja őket ® tanács, meg valami jóbarátluk is v»n nekik a tanácson, és az tolja a szekerüket". Ezen kívül nem sokat tudtak mondani, tényeket nem ismer felt. Inneni onnan hallották. Később jött még egy értesítés: Mvtáraakl Vasason érdemes lenne *gy alapos vizsgálatot tartani, mert a,tnak oka van, hogy olyan nagyle- Sinyek a kulákok" A másodig látó S*táa kiderítette, hogy igaza van a «vélnek is, meg a bejelentésnek is A kulák szilárdítja kapcsolatait Vasas nagVkltcrjedésú község. Vadaikor két községből, Somogybái és v««asból állt, a felszabadulás után egyesitették Vasas 1 és Vasas 11 elnevezéssel a községben bányászol, fa parasztok laknak és kilenc kulák £ tanács kimutatása szerint ugyan "ét a kulákok száma, mert Kispeti és "téq egy másik az „már nem ku'ák. *|frt leadta földiét". A felszabadulás *'6tt a DC1T bányaurai mellett a ku ikok voltak, akik igyekeztek minél lobban kiszipolyozni a bányászokat, édtak egy két liter bort — „aztán faold ledolgozza, amikor tudja, Igaz-e" tették a szót az üveg mellé. így •Jámos bányász lekötelezettje let' Nyomorúságában a kuliknak és « "ényában elvégzett napi munka után ®*ég a kuláknnk Is gömyedezett ol- ,c‘é pénzért. Így teremtettek kapcso !a'ot a vasas! kulákok az egyszerű *®c»ületes dolgozókkal és ezt akar- j™.k megőrizni manapság is foggal éjömmol, szívességgel, hazugság kártevéssel. Ennek — és annak ??9V sem a tanács, sem az egységes fjftvezetőség nem harcol kemény é*zel a kulákok ellen. — nem leple F le a dolgozók előtt. — tudható be l®9y vannak olyanok, köztük magú !?t kommunistának vallók akik v<i foggal jóbarátai a kulákoknak. — Jí*k pgyet említsünk. Árvái Pál elv- fJr*- aki függetlenített szakszervezeti .JhkcionáTlu» volt. Kispeti János ku v*óél hizlalta disznaját, sót házánál *9ták is a napokban és ott tartót „ , a disznótort, a „János bátyám. ff*“. KWpetl kulák nem csak Arvol ad ..azJvességet". hanem még j?”b bányásznak Is. Klanetl a bánva ?®*nné; farokó. — Amikor a teher- ''léva! a községi állomásról az ak- fuvarozzák a fát. nieg megáll ij~* Kiapetlók portája előtt és az W» a literes fiaskót 8 munkások <d**be és azok ,.ló embernek" tart- * • hajcsár kulákot. c * községi kulákok azonban nem- jy*k az „egyszerű munkásokkal", ha 2* vezetőkkel la Igyekeznek jóban »JJI és lóban Is vannak A tnnárs- C yen is Józaef é, Piávltz Imre jT^égea pár'v*£«*tó«égl titkár és a ^ákok között Csizmadia Elek ta ^ ti titér az öiezekötó kapóra Csíz >f, V 8 a régi vf>ág főjegyzője, kör tant ravasz ember. Elsősorban ő ^*1 félre az alapiéban véve becsű még gyenge kezű Gyeni* y,,'•Vsat. Aprólékos munkával már v„, Itárt lett. sok elkövetett hibát t^tavk a községi tanác« »remére n ^Ü-etr» dolgozók. Néhány eaet: A i;i|"9s Deáy József kulék fiának ki- , eBy igazolást, hogy .jnlndösz- forint értékű Ingatlanuk tljjl és If). Daék kulékgverek tsn jJf^Ve/jnc-nvl kapott a pécsi Naqv wí?* gimnáziumban. A térést tanács y”*l>en yitaqélatot tattolt Vasason gyónta Jézsel elvtérs maga Is tqJr“1* hogy Deák Jóreet kulék '♦rí1 különben is semmi kétség n. m '«t, ^nnek ellenére ■ mai napig sem k, %*mnm hogy — ha utá'aeosan t'i’,' öc megakadályozta. hogy Deék |., * tendi (kedvezményt élvezzen. ***aflétek a beadásnál Elek tnnécstiikér |6ba * kulákoknak Nagyrészt as A javaslatára vásárolnak a falusi tömegszervezetek a kulákoktól bort, amikor is Csizmadia Elek a borkósto ló és ilyenkor mint nemrég Vida ku Iáknál ég.re-földre dicséri az innivalót mondván: ,,Bárcsak mindig ilyet ihatnék" Csizmadia tanácstitkár ezt ,,semmiségnek" tartja és általában ennél sokkal nagyobb hibákat is „lényegtelennek" állít be. így for dúlhattak elő olyan „semmiségek", hogy ez év nyarán a tanácselnök elv társ, az egységes pártvezetőség titka ra és Csizmadia Elek tanácstitkár együtt mulatoztak a kulákokkal, név szerint Barla Antallal, majd a kulák lakásán folytatták tovább az „aratási záróünnepséget." De történik ennél súlyosabb hiba is, a párt parasztpolitikájának meghamisítása. Ez évben Bocz János nyugdíjas bá nyásszal, akinek néhány hold földecs kéje van és negyven évet töltött el a bányában, a tanács leadatta egyet len sertését is. Bocz János nyugdíjas bányász 1951 decemberében beszolgáltatott egy 131 kilós sertést. Köte lezettsége 59 kiló lett volna a tanács kimutatása szerint. Hizlalt egy másik malackát, amely alig érte a 100 kilót, amikor a tanácstól kapott egy utasítást, hogy adja le sertését. El is vitték teherautón beszolgáltatás fejében a hízót. Erre Csizmadia Elek és a községi begyűjtési vezető azt mondja: — Nincs Itt kérem semmi baj, na gyón rendjén van ez a dolog, mi ágy tudjuk, hogy felajánlotta a ser lését Bocz János, Bocz János viszont azt mondja: „A mai napig sem tudom, miért vitték el egyetlen sertésemet." Hasonló eset történt Kovács Györgv 6—7 holdas dolgozó paraszttal, akivel két tinót adatott le a tanács 80 kiló ’élőállat beszolgáltatás! köte’ezet'séqe fejében Erre Csizmadia Elek megint csak ízt mondja: ,.Kovács György fel. ajánlotta" A valóság az, hogy a kulákok élóállatbeadási kötelezettsé gét részben a dolgozó parasztok vá! laira rakta a tanács és a két példa nem egyedülálló eset Vasason. Gycnis János tanácselnök elvtárs a fenti tények felsorolásakor először egyetértett a tanácstitkár vé'omé- nyével, aki befolyását igyekszik minél jobbnn kiterjesz'eni Gyenis elv társra. Többek között ezért tart iák ..szigorúan bizalmasnak" a gazda- lajstromot. amit csak megfelelő papírok felmutatása mellett hajlandó felmutatni a tanács, ahelyett, hogy ‘udatná minden do'gozóvnl, hogy ki a kulák a ]<öz«égbpn. Nem elszigetelt tény ez sem Csizmadiától, hogy Gve nis elvtárs tanácselnök a kulákföl- dokből vett kishaszonbérletbe fődet i maga számára. Csak a későbbiek során mondta meg szinte bizalmasan Gyenis elviár», hogy nem ért egyet azzal, amit csinált a tanács, hogy a kulákok beadási kötelezettségét rés* ben a dolgozó parasztok vállára rak iák. Gyeails elvtárs nem Ismeri Csíz madla Elek igazi énjét. A felsorolt és más hasonló esetek miatt valóban aagylegénvek Vasason t kulákok. mert tudják, hogy a tanács valósáqqa! megvédi őket, mert bent ül a tanácsiján egy jóbarátjuk. Csizmadia Ekk. Nagylegények a ku ákok. mert ébertelen a községi párt- vezetősée elsősorban maga Právltz elvtárs és a tanácsban Gyenis József elvtárs. Igv szinte szabadon cselek szenek és még arra Is éreznek elég bátorságot, hogy a becsületes, har cos kommunístáKat megfenyegessék, hogy „majd eljön az 6 Idejük is." Ez történt Szombati Károlyné elv- iára««! Is, akit Kispeti kulák és lánya szabályosan megfenyegetett, sót hamis vádak alapján a bíróságnál be. perelt és hamis várijához a tanukat „szívességekkel" toborozza. Elnézi azt a pártvezetőség. hogy egyes, magukat kommunistáknak nevezők tanúskódjának hamis vádak alapján Kis péti János kajáknak. A tanácstitkár nem védi, hanem kijátszó a törvényt Súlyos opportunizmus uralkodik a vasasi tanácson és a vasasi pártszer vezetbem. Tud arról mind a tanács, mind a pártvezetőség, hogy Votcsics Félix, volt vendéglősnél ma is bor- mérés folyik titokban. Ez év őszén ott ivott Csizmadia Elek tanácstitkár, a helyette« tanácselnök Nagy Józscl akinek különben Deák Józaef kulák közeli rokona és ma is kapcsolatot tart vele. így világos hogy a tanács nőm jelentette fel Volcsics Félixet akiinek törvénybeütköző cse lekedetét a pénzügyőrség a napokban derítette fel és indította meg ellene az eljárást. De másutt is megtalálható az op portunizmus. Pécsről nemrég jelentő» mennyiségű burgonyát szállítottak ki Vasasra a bányászok ellátására. Ezt a burgonyát nagyrészt felvásárolták a községbeli dolgozó parasztok, de jutott belőle a kulákokhoz is é* ebből teljesítették a burgonyabeadási kötelezettséget. Ebben az ügyben semmi nem történt Vasason, de a tanács büszkén mutatja, hogy ..milyen jól állnak a burgonyabeszolgél- tatással." Más terményekben viszont nem dicsekednek, mert ezekből úgy látszik, nem szállítottak Vasasra teherautókkal. Ilyen és ehhez hasonló eset még számos fordult elő Vasason, amnd azt mutatja, hogy a tanács és a pártveze tőség nem harcol kemény kézzel az osztályellenség ell.n, az osztályellen, séget segítők ellen, nem harcol a tör- vény betartásáért, hanem a tanács egyes lunkcionáriusai — mint többek között Csizmadia Elek tanácsút kár — segítenek azt kijátszani. Érvényt kell szerezni a törvénynek, a dolgozók érdekeinek A vasasi Kispeti, Vida, Deák, Pesti és a többi kukáknak lejárt a kiskirá lyoskodás ideje. Vasason is úgv kell dolgozni a pártszervezetnek és a tanácsnak, hogy végre meglássák a ku Iákok, hogy ebben az országban a kizsákmányolók hatalma rég lejár! Ne ringassa magát abban a tanács, hogy csendesek a kulákok Aknamunkájuk sokfelé plér és nem ídeqen tő lük a bánya sem. Vida kulák keze is benne volt abban, hogy István knán uszítottak a Rufli-mozgalom ellen és más hasonló eset is előfordul. De addig világos, hogy nem harcolha: kemény kézzel a kulák ellen a tanács. amíg jóbarátjuk bent ül a tanácsban. amíg Právltz Imre elvtárs nem csinál gyökeres fordulatot műn kájában. amiq Gyenis József elvtár« tanácselnök, lazán, opnortunistn mó dón kezeli az osztálvharcot. Gyenis József tanácselnök elvtárs a fenti mulasztások eqyrészének felsorolása után azt mondta: „Úgy látom, elvtársak, akkor én szedhetem a sátorfámat, és mehetek." Nem ez az elintézési módja a do’- goknak. hanem az. hoqy igenis Gye nis elvtdrn javítsa ki az eddig elkö vetett hibákat, számolta lel a* oppor tunizmust. A dolgozó néo választotta Gvenis elvtársat a tanácsba. Az a fe’-idata hogy a dolgozók érdekeit szolgál|a és intézkedjen, hogv ne «0 káig ronthassa a levegőt Vasason Csizmadia Elek. Právitz Imre elvtársnak az. egységes pártvezetőség titkárának még enné' is nacvobh feladata van. Mindenekelőtt érvénvre kell untatnia azt a politikát, atnelyet pártunk folytat, meq k«»'J erősítenie a pártszervez.ptek és a saját tekintélyét is jó munkává', az eddigi hibák qvors kijavításával. Ha harcosan állnak a pártvezető ség és a tanács vezetői a feladatok hoz és a munkát minden esetben » dolgozó nép, érdekeinek megfelelően végzik munKáiukho7 minden támoga tást megad a több. mint 100 tagú ta náca és Vasas minden t>»»cwüle'es dől. crozóia. R, J.—K. J. n pécsvárndi "Iprí Ilonul son „Takarékossá“ Pénteken reggel a péi gépállomás egyik traktorosa Pere- Inai községben üzemanyaggal töltőt, le meg gépét. Igen szomorú volt nemi ezt a műveletet, flgganls egy kétszáz literes honidból töltölte az Utrmnngngnt eqg tizUlrres vödörbe, de trtlri a tliliteres vödör megtelt, Hz liter üzemanyag a földön folyt. Es vz minden vödör töltésénél így re», aminek a következménye nz, hogy rl kéts*ái literes hnrdiibdl, rsupdn sitii liter Üzemanyagot hasz mii fel a gé/nltlomáz, a másik s:áz Illeti periig a föld szlvjrt nuitjtlbn. Tud erről a pér tvdrndi gépdlln- mit, igasgatólo is, mert a község dolgosát nem bírták nézni a nagy irorsékedást és már nz aratás Idején is felhívták erre Dobszai elvtárs figyelmét, de ö azzal vágta el a kérdést, hogy „mit csinál jak f" Máskor a tanácselnök elvtárs poli- tUal Iskolán hívta erre fel az igingató elvtárs figyelmét, a traktoros pedig már régen könyörög, hogy egy pumpát adjanak neki, meri Igen sok üzemanyag kárbavész Azonban eZideig semmi intézkedés nem történt, az üzemanyag pedig elfolyik frlhaszálatlanul. Az illetékesek sürgősen tnfazék nu-g ki a felelős eltart a pocsékolásért és keményen vonják fcfelöstégr*. Egyre szélesebb körben terjed el Islván-aknán a Rufii-mozgalom Rufli Lajos elvtárs, a Munka Érdemrend arany fokozatával kitüntetett eztahánovieta vájár, a péos- szabolosi I&tván-aknán dolgozik. Neve ismertté vált a pécei szénmedeneében azóta, hogy Baranyában járt I. T. Valigura elvtárs és megtanította a szovjet fejtőkalapács használatára és átadta neki munkamódszerét. IM ájus utolsó napjaiban érkezett a hir István-aknára, hogy jön Iván Trofimovics Valigura elvtárs, szovjet bányász, a Szocialista Munka Hőse. Rufii Lajos elvtárs még most is hálával és szeretette! gondol Valigura elvtársra e azokra a napokra, amelyeken a nagyszerű szovjet bányásszal dolgozhatott. — 1952 május huszonnegyediké örökre emlékezetes nap marad számomra — emlékezik viasza. — Ekkor jött osapatunkhoz Valigura elvtárs, hogy megtanítson minket a szovjet fejtőkaiapács használatára. Az István-aknai bányászok között leghűségesebb tanítványnak Rufli Lajos elvtárs bizonyult. Huszonnegyedikén még csak figyelte Valigura elvtárs munkáját és csodálkozott rajta, hogy hat óra alatt húsz méter pászta hosszban fejtette le a szenet. Másnap Valigura elvtárs már Rufli Lajos kezébe adta a fejtőkaiapácsot. Mielőtt megkezdte volna a munkát, megírta gyarázta neki a gép tulajdonságait és később is állandóan tanácsokat adott neki. Először szokatlan volt számára a nehéz gép. Sokszor előfordult, hogy amikor Rufli elvtárs mognyomta a gépet, elfelejtette a le- vegőszabályozót leszorítani és ez “meg történt néha fordítva is. A szovjet gép használata súlya miatt is szokatlan volt számára, mert kilóban legalább mégegyszer annyit nyomott, mint a régi kisgépek. Erre Valiugra e,vtárs azt tanácsolta, neki, hogy támassza egy támfának a lábát, R jobb könyökét szorítsa a térdéhez és úgy nyomja lefelé a gépet. így sokkal könnyebben ment a munka, a gép saját súlyától ontotta a szenet. A tűikor Rufli elvtárs ezzel a mód- szerrel két süvegfa (öt méter) hosszan fejtette ki a szenet, még nagyobb lendületre biztatta az elért eredmény. Műszak végére pedig Valigura elvtárs és a Tavasz-csapat tagjainak nagy örömére már olyan mennyiségű szenot fejtett le, mint nz előző napon szovjet tanítója. — Ennél nagyobb örömet nem tudott volna szerezni számomra! — szorította meg Valigura elvtárs Rufli Lajos kezét a műszak végén. Valigura elvtárs elment, de Rufli Lajos nem tette le a szovjet fejtőkalapácsot. IluHZonhctedikén reggel az ő példájára a Tavasz-csapat valamennyi tagja elhatározta: ettől a naptól kezdve ők is szovjet gépekkel dolgoznak. Már az első uap sikereket hozott a csapatnál, teljesítményük rohamosan nőtt. Egyszeriben 150 csille szenet termeltek ki műszakonként. Rufli Lajos és Dávid János keresete elérte az átlagos havi 4200 forintot, a csapat többi tagjai átlag 3800 forintot kerestek. \ Rufli mozgalom elterjesztése számos akadályba ütközött. Az első hetekben Rufli elvtársat legtöjib István-aknai bányász kerülte, éppúgv idegenkedtek tőle, mint a szovjet fejtőkalapácsoktól. Azt beszélték: — „Rufli munkahelyén a sapkánkkal is kiverjük a húsz métert!" Amikor pedig az üzemvezetőség Vajda Józsefet és társát néhány napra Ruflj elvtárs munkahelyére állította munkára, megváltoztatták véleményüket. A kemény telepben Vaj- dáék még tíz métert sem tudtak ki- réselni. A maradiság elleni állandó harcban egyre szélesebb körben terjedt el István-aknán a Rufli mozga'om. A példát, követték Jambriosek József, Szlavek Antal és Varga János (13) csapatának tagjai. Most már Bitter Ignác csapatában is szovjet géppel dolgoznak. Ezidő alatt Rufli Lajos elvtársból is munkamódszerátadé lett. Először Bien József csapatánál bizonyította be. hogy nem egy „kapni“-t. hanem annál többet lehet kifejteni egy műszakon, ha adva van a jó munkához minden műszaki feltétel, s a termelő vájárnak csak a gépe olajozására van gondja. Bienék azóta 111 százalékos átlagteljesítményt értek el és elsejéig 300 csillénvi szénadósságot törlesztettek. A napokban Bitter Ignác csapatában Lőrinc Ferenc és Kelemen János tanult Rufli elvtárstól. És mint ahogy náluk is, már mindenütt szeretettel fogadott vendég a fejtésekben Rufli I^jos munkamódszerátadó vájár. Amerre jár, ahol átadja munkamódszerét, mindenütt olyan eredmények születnek, mint a Bitter csapatnál is. ahol Kelemen és Lőrinc vájárok dolgoznak. Ez a ősapát, amely máskor legjobb esetben 130—140 csille szenet termeit naponta, most már elérte a 200 csillés mü- szakonkinti átlagot és a negyedik negyedévi terv teljesítésében is nagy léptekkel haladnak előre. István-aknán ma már száznál több * bányász dolgozik szovjet fejtő- kalapácosal s alkalmazza Rufli elvtárs munkamódszerét. Rufli elvtám pedig úgy érzi, részéről az lesz a legszebb ajándék Sztálin eivtárs sziile- tásnapjára, ha a Valigura elvtárstól kapott tanácsokat, a munkában al- kalmozott módszereket, minél szélesebb körben terjeszti s megtanítja rá István-akna minden becsületes * bányászát. Tudósító értekezlet a „Dunántúli Napló** szerkesztőségében A ..Dunántúli Napló“ tudósítói e hét csütörtökjén értekezletre gyűltek össze. A tudósító értekezlet célja volt, hogy aktivizálja a tudósító elv. társakat. Éppen ezért az elmúlt hónap munkája meilett megismerkedtek a „Dunántúli Napló“ tudósítói az egyes rovatok terveivel, feladataikkal: hogyan tudnák legjobban támogatni a lap munkáját. Az értekezlet megállapította, hogy a .,Dunántúlt Napló" eddig kevés se- r/Hséget nyújtott tudósítóinak és meg- bízásokkal sem látta el őket, Étre mutatott rá hozzászólásában Harvan József elvtárs, bőrgyári tudósító. Oreiner Márton elvtárs, a villányi járás tudósítója és mások. De arra ’s fény derült, hogy a tudósító elv- tdrsak sem voltak eléggé aktíva};. nem figyellek fel minden jelentősebb eseményre ninnkaterü etukön és nem értesítették, tudósították megfelelően a szerkesztőséget. Az értekezlet résztvevőt a vita tanulságaként megfogadták. hogy igyekeznek a bolsevik sajtó tudósítóinak példáját követni. „A saját tiutósltónak tudnia kell mindazt, <rmi különösen fontos és érdekes az illető területen, járásban, n szocialista épltőmunka különféle szakaszain. Mindennek érdekelnie kell ót; legyen az egy-egg ipari vállalni helyzete, egy adott kolhoz munkája, a helybeli kiadóvállalat által kiadott ál kiinyv. vagy egy színdarab stb Minden utdn érdeklődnie kell — tehát a lakosság széle* rétegeivel kell érintkeznie, olyan kiterjedi kapcsolatokat kell kiépítenie, melyek a terület, járás minden zugából származó közlések, jelentések, hírek szakadatlan áramlását biztosítják az újság számára." (Gorelik) Oorelik elvtárs a szovjet lapok tudósítóiról irta a fentieket. Greiner Márton elvtárs. villányi járási tudósítónk e példa nyomán vállalta, hogy ezentúl minden komoly eseményről — az élet bármely területén történjék is az — tájékoztatja a szerkesztőséget. Garainszegi Györgv elvtárs. a MESZHART egvik tudósítója megígérte, nogy tudósításait a pártos rálát szedőmében (rja meg, igv segíti a hibák mielőbbi kijavítását. Molnár lmro tudósító termelési, közgazdasági. kulturális területről és sporttudósításokat ir majd. Jakoho- vlcs Bél* németi tudósítónk la több és részletesebb tudósítást ígért, sőt. Ígéretének teljesítését már az értekezlet óta meg Is kezdte, akárcsak Fóliák Dezső, Harvan József, Molnár Imre elvtársak. A szerkesztőség felhasználta az értekezletet, hogy a legjobb tudósítókat könyvjutalommal tüntesse ki. Jaköbotdcs Béla, Udvardcz Márk, Harvan József, Várnai László és O«- ramstegi György érdemeltéi k| ebben a hónapban, hogy jó munkájukat jutalmazzuk. A jólsikerüH, igen hasznos értekezlet tapasztalatai nyomán a szerkesztőség és * tudóaitógárda elhatározta a tudósító-értekezletek rtndsae- roaitéa*.
