Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-16 / 269. szám
N R p L O IMS NOVEMTTEB M (J L ÁT O G ÄT A 5 ~ Teáséi e/forduMi. aztán ott balra laknak Merklsrék — igazított el ked vasén egy bányászasszony. ' — Tessék csak jönni katonabácsi, majd én elviselem — ajánlkozott Icéseségesen egy 10—12 éve« kislány. — En ts odamegyek, mert meg álca. ■ rom tudni, hogy irt-e a Géza a tiszti iskoláról. Mert ott van. Nem ismeri? —. kérdezte kíváncsian. Feleletet nem is várva, tovább oaa csögott: — Itt dolgozott Ferenc-aknán, in n«n vonult be katonának .., Vidáman ugrándozott mellettem s míg tovább mentünk, arra gondoltára, hogy népünk nagyon szereti hadseregét, ha még a kisgyermekeik is számontartják a bevonult fiatalo kát. " Mdr ttt *s vagyunk! — szaladt elére a kislány. — Nahát... már majd azt hittem, hogy a Géza Iliink jött — fogadott Vztvee mosollyal Szűcs Géza növendék elvtár« édesanyja. , Nem is kérdezte Jövetelem célját, hanem kérdések özönével árasztott gl / — Hogy van a Gé*a? Jól viss‘1 ma. gát? — s az anyai szeretet büszke gégével adta kezembe fiának fénvké pét. — Tudja, amikor a tiszti isko.. Iára jelentkezett levélben megkérdez te. mit szólunk elhatározásához. Hát mit it szóltunk volna hoztál Nagyon, de nagyon örültünk. És ahogy tovább beszél Szűcs növendék elvtárs édesanyja, szavai vá lasst adnak arra: miért örül oly na gyón tisztiiskolás fiának. * — Kilencszázharminchatban halt meg az első férjem, Géza apja... — kutat emlékezetében. — Nehéz idők voltak azok. Két gyermekkel maradtam özvegyen, egy pengő ötven filléres alapórabérrel ... Megbélyegez ve. mert tudja, kommunistáknak tartottak bennünket. Nohdt azok ú voltunk — mondja hirtelen harciasait fel csillanó szemmel. — Géza fiam szeretett volna autószerelő tanoncnak menni, de nem vették fel. mert apja kommunista volt. Nehéz volt a sorsunk... — de most már mennyire megváltozott! Vidámabb hangon folytatja: — Nem hiányzik Gé*a keresete, hadd tanuljon, nagy szüksége van rá most a hazának — mondja büszkén. — Megélünk mi szépen keresete nélkül. Látszik a lakás berendezésén, hogy jól élnek Szűcs tisztiiskolás szüléi. Szép bútorok, hangosan szóló rádió bizonyítja: felszabadult, boldog éle tét, jólétet adott számukra a népi demokrácia. Ez a felismerés vezette őket, amikor a harmadik békekölcsön jegyzésekor ezerkétszáz forintoi jegyeztek. — Kérdezte h Gé*a levélben, hogv A Janus Pannonius gimnázium pártszervezete és nevelőtestülete e külön értekezleten tárgyalta meg a ..Dunántúli Napló" ban megjelent cikket. Megállapította arz értekezlet, hogy a cikk reális és feltétlenül építő cél zatú. A cikk rámutatott azokra a hiányosságokra, melyeket az erodmé nyes munka érdekében a nevolőtestü .eteknek pótolnia kell. Tisztázolt el vj kérdéseket és felhívta a nevelők figyelmét a kritika-önkritika bátor Ős pártos alkalmazására. Rámutatott a cikk, hogy nevelői tevékenységünk során nem lehet az eseményeket ri dog tárgyilago-sággal szemlélnünk, hanem pártos kiállással állást kell foq latnunk ós a tankönyv anyagát har cos szellemben, materialista alapon kell tárgyalnunk. Tudományos világ néz.et szocialista erkölc-. marxi-lenini ,, Édesanyám, elha tár ózták-e már ma gukxrt a jegyzésre..." — nevet Merkler néni. — De megírta azt Is, hogy nagyon szeret az iskolán tanulni. Pedig hát a bányát is szerette .. — Éppen azért ment el katonának Merkler néni — vetettem közbe. — Tudom, tudom, lelkem — v-áüa szolja sietve. — Mondtuk is néki, hogy tanuljon jól, ne hozzon szégyent ránk meg Mecseksmbotcsra. Mert sok tiszt került ám már ki innen ... — Nem fog senkire sem szégyent hozni Merkler néni — nyugtatom meg. — Éppen azért jöttem, hogy meg mondjam: büszkék lehetnek fiúkra, mert fegyelmezett, bányászfiatalhoz méltóan példát mutat elvtársainak. — Jó, jó — bólogat boldogan az érievanva, — akkor »csak mondja meg neki lelkem, ha vlssrarnrgy, hogy álljon helyt továbbra is. Anka Méla tiszt elméletnek kell Irányítania az újtlpvi sú nevelő munkáját. Ezután még komolyabban foglalkozik a testület ideológiai é-» szak mai tudásának elmélyítésével és a ha adó pedagógia kérdéseinek tanulmányozásával, hogy a még mutatkozó burzsoá maradványokat is felszámolja. A nevelőtestület a cikkből Is látta és érzi, hogy az NÍDP II. korvgresz- szu-sa óta nz iskolai munka kérdése élvonalba került, azt figyelemmel ki séri a párt. kormányzatiunk é« dolgozó népünk. A fejlődéshez kritikára, iránymutatásra van szükségünk és ■íz épitőszándékú «egitő célzatú birá latok mindig jobbá és eredroényeeób bé teszik felelősségteljes nevelői mim kánkat. Hajnal Iímó ignzgaló Horváth MHdó.snc púrttilkár A fejlődéshez kritikár /, iránymutatásra van szükségünk KÉSZÜLJENEK TÁNCCSOPORTIAINK SAJÁT GYŰJTÉSŰ TÁNCOKKAL A KULTÜRVERSENYRE Az Orazágos Népművelési Rizottság a Művészeti Együttesek II. Országos Versenyére szóló felhívásában egyik legfőbb követelményül áilliljti a kul- .túrcioportok elé, hogy emeljék mii vészeli színvonalukat, hogy így minél jobb művészeti munkával tudják se- "giteni az előttünk álló politikai, ter- Vne rsú és kulturális feladatokat. Néptánccsoportjainknak is az a 'legfőbb feladatuk, hogy minél szebb és jobb műsorral szórakoztassák g dolgozókat. Nyújtsanak nekik vidám, jó szórakozást, liogv fgy segítsék elő másnapi munkájuk még jobb teljesítését. Ahhoz. hogy tánccsoportjaink ezt a feladatukat minél jobban el tudják látni, nemcsak az szükséges, hogy megfelelő poáitikai képzettséggel rendelkezőnek és igy jól lássák az előttük átló legfontosabb feladatokat, hogv állandó szakmai továbbképzéssel és rendszeres próbákkal tegyék minét jobba láncukat és küszöböljék ki a szociá.- demokratizinus még fellelhető meg n> ilvánitkásnit. a néphngyományoktól való eltávolodást, kispolgári giccset hájolgást, öncélú színpadiasságot és társait, hanem az is, hogy minél nia- Vodandóbh élményt nyújtsanak nz őket néző dolgozóknak. Ehhez pedig elsősorban az kell, hogy a táncosok benne éljenek a láncban élűiénv leli-en számukra is minden tánc. Y Invényszerűen, jól előadni ttrmé- s, ven leírásból megtanult, táncokat i> ehet. de az nehéz feladat. A tavalyi knltúrverseny során is mecnmlnt- I ./ott az, hogy azok a csoportok érték rl a legjobb eredményt, ahol a csoport, oktató vagy betanító mar/a gsilj t#t»e a táncokat, meet ezek váltak élménnyé a táncosokban és igy ezeket ' a táncokat tudták tartalmasán, élményszerilen ebi I» adni. F.rért araiolt megérdemelten nagv sikert a pécsi MÁV lánccsoport óeaárdi tánca, az Élelmiszer Kiskereskedő mi Vállalat tánecsoportjának kozármislé nn tánca, ígv/végeztek :gnzán jó munkát kiváló délszláv timer...portjaink is, mini Kitölt. Szalánta, ' er- sémi Alsószentmárlon. Ezért tűntek k; a falusi csoportok köziéi a saját láncúikat bemutató Dióspuszth, (Vsárd. Ilosszfihriéni táncrsoportfi. A nv/bácsi járási kis túrház tánico- portja is rögtön megalakulása után maga gyűjtötte táncait és d.f° f*l. I|r trthrtft. otv r,,v d id»> a'AH ni Híre«* »tti szászvári üvegesük és lskodnlmusuk. 11 azonban elmenni Mohär» Pécsről óesárdlg time, oknak, oktatóinknak, hogv fgv szerezzenek maguknak elmém t. így trgsek öleseim« és '»'»*'«•* <•" Minden oktató és rsopnrl. Ha klt- riilnér saját mankahelyéu, ttsen.e. Nem ke ról Szászvárig, csupor iái vállalata dolgozói közölt, biztosun talál több dolgozót Is, »kik faluinkból magukkal hozták régi nep- táaraikat és sziie.sen meg is tanítják erre a rsoportot. Igen helyesen cseekszlk a komlói Mélyfúró Vállalat tánccsoporlja, ahol a vállala! egyik karcagi ifjúmunkásától tamilja a csoport színesen, Ízesen a karcagi csónlóst. I)c nem marad le töltik az Építők tánccsoportja sem. akik hosszúhetényi dolgozóik táncait gyűjtötték ös»ze, hogy azzal Készülje, nek a versenyre. Oktatójuk azonban maga is elment Hossziihetényhc és nemsokára az egész csoport átmegy, hogy Igv még szebbé, jobbá tudják tenni táncukat. De nemcsak Komlón, Pécsett is találunk hasonló példákat, helyes kezdemény•zéseket. A Körforgalmi Vállalatnál a vállalat délszláv dolgozói gyűltek egyl>e, hogy őssze- szedjék néptáncaikat, ezekkel heszi’il- ienek a versenyre, de meg ts tanítsák azokat a táncsoport minden egyes tagjával, na a Pécsi Bőrgyár, Szigetvári Cipőgyár. Bercmendi C.emenlgyár. M bácsi Selyemgyár, vagy akár a vasút láncosai körülnéznének do'gozóik között, egész biztosnn akadnanak oisanokra. akiktől sokat tanulhatnának a néptánc terén. De ugyanígy van ez a többi üzemnél, vállalatnál is. Nem véletlen, hogy amelyik falu tánccsoportja megkereste saját tnnr- hagvományail, ott nemcsak a csoport munkája iitán nőtt az érdeklődés, de Új olvasók az Újhegyi Fiatal koromban olvadom Jókai Mór: ..Fekete gyémántok" című regényét, melyben nagyon szépen meg írja. milyen is varijában a kapitalista rendszer. Én nemcsak e könvvbö' hanem saját életemből Is megismer tóm a klzs-á'kmányolók igari arculatút. Ronyhádon Krausz Salamon tégla gyárosnál dolgoztam 1930 lói 1935-io, mint téglamcster. Sokszor hangoztat, ‘.a Krausz úr, hogy ..fizetett etlensé get nem tartok." A/ nem. telezett ne ki. hogy bérünket és a megjáró tér m'-zelbenl juttntásokat kösrele'tök Eisn-r Dóczinál 19.15-16! 1940 lg dől- go/mm. Ez a tőkés meg egyenesen elbocsátotta azt, aki megjáró bérét '.óvetet'e t.n most Rzért agitálok a könyv tá'han. hogy minél több ilo.gozótái' .mi a könyveken keresztül is meg ismerje a l^zákmínyolók az impe- rtalla'úk elleni harr jelentőségét. A 11. Magyar Békekongressrusrn to váhb növe’em üzemünkben az olvasók -zárnál. Az árninfelletzlömű do' gnrólnak 30 s/á/»lék.i máris regdsze rés oWiiaó, Ez a létszám kétszeres« egyre nőtt a cs,il>ort, a táncosok létszáma is. Ugyanígy be fog ez kövel- kezni szoknál az üzemi, vállailati csoportoknál is. ahol keresik és megtalálják igv a helyes utat a csoportok a dolgozókhoz. Tánc-mozgalmunk feladata nem csak az. hogv gyűjtse a táncokat, szórakoztassa a dolgozókat, hunéin az is, hogy terjessze népi társastáncainkat és igv segítse formájában nemzeti, Urtalmálian szocialista ti rsastinck in túránk fejlőslését. Az a tánrcso|M)rt végez Igazán jó munkát, umelyik felgyiljll * dolgozóktól táncaikat, de terjesét! is azokat a dolgozók között bábikon, r.-utadi estéken, műsoros táncmulatságokon egyaránt. Igv lesz a csoport igazán a dolgozóké. így lesz a csoportnak széles alapja és fgy fs>g állandóan nőni n táncosok és crdcklöilök, bírálók száma is Ez teszi lehetővé a csoport szál mára, hogy iitazán betöltse hivatását. Segítse a dolgozókat munkájukban éa piihenésükben színvonalas jó műsorával és segítse néptáns-kultúránk minél szélesebb elterjedését. Ahoi pedig nem talál a csoport az üzemen béliül ily.en táncokat, ott terjessze a baranyai ver. bunkókat, csárdásokat minél több- srör. minél szélesebb körben. Terjesz sze új magyar társastáncainkat, az Éjfehérlói csánlást és a többit, meri igy fog igazán jó munkát végezni, knliu Ferenc ' MT táncaznkelőudó. Erőmű dolgozói között annak ami nemrégiben volt és ar. o'vasók számának ilyen gyors szaporodását rendszeres felvilágosító munkával és a könyvek ajánlásával sikerült e érnem Az áramlejle-ztó dolgozói 109 <ta- r; b könyvit olvastak aj elmúlt hó napban, ezek között lé szakkönyvet. Sikerült olyan dolgozókat is bevonni olvnsótáhorunkha, akik eddig nem igen vettek könyvet a ker.ükbe Móncr János. Márer József, Szntvó László. Foral Jnkebné. üarzó Jó zs*»fné ezentúl rendszeresen olvasóink esznek. A mfisaaktak krtz.lil Motics- ka Alfonz Novotar-zki Miklós és S‘.elekovira Gusztáv töeg műszaki szakkönvvr! vesznek ki a kőnwó’ bő!. A MES7JH ART-kön vv^srosok béke kongresszusi felniún.á.'ál n m gam részéről g «zomWirlumi okta'ás Iro. d,ilmánuk biztosításával kívánom te |e»lts>nl. Ezen túlmenően a dol -ozók gyermokeinek biztosítom az isko'ai kőtelező o’vasmánvokat, Kralcxór Feren^ munke'ára flártav már nvo'r művet át Is adtam olvasásra. , *ratő Md'yds Újh.>gy Ne csati várjon, adjon is az államnak Hosszú András olaszi dolgozó paraszt Vidám gyermekhangok zsivaja tölti meg délelőttönként örömmel a Kulieh Gyula-utca csendjét. Az utcaeleji sárgáravakolt, újnak látszó házból ömlik a nevetés, kacagás az utcára, itt tanulnak, itt élnek a megye délszláv községeiből bejött, tudományra szomjas gyermekek. Ez a délszláv általános iskola diákotthona. AZ ÉPÜLET — a látszat ellenére — nem áj, csak átalakított. így is 59.000 forintjába került az államnak és könnyű kiszámítani, hogy a T6 darab teljesen felszerelt, ágyneművel, több huzattal ellátott ágy, ICO darab szék, 22 szekrény, 9 kályha, 10 ebédlőasztal, lé tanuló- aszial mennyibe került államunknak. M0 ezer forintért kapott fel. szerelést a délszláv diákotthon, tübbezer forintba került az iskola felszerelése - és ha hozzászámítjuk, hogv jövőre milliós költséggel új iskolaépület is létesül, könnyen kiszámíthatjuk, hogy mit áldozott a dolgozó nép az iskolában tanuló 60 délszláv gyermek iskoláztatásáért és mit áldoz jövőre ISO délszláv anyanyelvű iskolás taníttatásáért. Az otthonban magában nyolc dolgozó — nevelő, segédlanszemély- zet szakácsnő st-b. — törődik a gyermekekkel. Egy tanulóra napi 19.20 Ft ellátási — étkezési, takarítási mosási — költség esik, természetesen az állam önköltségi árait számítva. A gyermekek és szüleik azonban talán nem is tudják, meny. nyibe kerül ellátásuk. Ok ingyen tanulnak, ingyen laknak, minden térítés nélkül élvezik azt a sok-sok juttatást, melyben a diákotthon, a délszláv tanítási nyelvű általános iskola, azaz a dolgozó nép részesíti őket. Vem fizet egyoflrn fillért sem nz. ellátásért, a lakásért, a tanításért Hosszú Mihály és András édesapja sem. — örülök, Jiogy tanulnak a gyerekek és szeretném, ha gimnázium- ba mennének tovább — mondja nemegyszer Olaszon idősebb Hosszú András, miközben jóleső érzéssel gondol rá mennyivel jobb lesz már gyermekeinek sorsa, mint sajátja volt. Már előre tervezi, hogv az idősebb fiú, a Mihály tanult ember lesz. Természetes, hogy nz lesz. hiszen maris olvan jól tanul, hogy jutalmul egy öltöny új ruhát kap az iskolától. Bezzeg az. ő gyermekkora nem volt ilven könnyű, ilven szép. ilyen gondtalan! Idősebb Hossrú András mindössze a három elemi iskoláig juthatott el, azután kimaradt, mert abban az időben úgy volt, hogv a nyolc-tízéves gyereknek már meg kellett keresnie legalább a száraz mindennapi kenyerét. Mire felnőtt, valósággal belefáradt a sok munkába. de akkor sem kapott sokkal többet, mint gyermekkorában. Napi egy pengő húsz fillér értékű természetbeni és pénz juttatásért dolgo. zott hajnalt három órától este tilg. a megszakadásig. Persze ma már a szülők élete is megváltozott. A felszabadulás után cselédekből gazdává lettek Hosszai- ek is. Nyole hold földet, kéts/oha- konvliás otthont kaptak az űj hatalomtól, a néptől és a házzal együtt megkapták a legsziikségp. selib gazdasági felszerelést. Jóformán csak bele kellett ülniük a készbe és felhasználni azt, amit a kezükbe adott a népi demnkráeia. DE NEM Hosszúéit az egvedüliek Olaszon, akiknek hónuk alá nyúlt a part és akiket emberi élethez se. titett. Vannak ilyenek még sokan, igv van vele az egész. falu. Hiszen aki nem kapott földet, az is kapott valamit, mégpedig nem is keveset: szabadságot, egyenjogúságot, —,_Ha hivatalba mentünk, még a saját anyanyelvűnket sem beszél, hettük — mondja el időseid) Hosz- szii András. — Még a gazdám se szerette, ha délszláv szót hallott... Ma pedig szabadon száll a délszláv szó. szárnyal a délszláv dal Olaszon Is. Hajnik, nz ola«zi dől. go/ókon múlik eanpán hogyan él- uek a kapott szabadsággal, az egyen jogú tággal. az alkotmány biztosította jogokkal. A f.iln dolgozói n/onban tudják a/t is, hogy az államot, nmelv a */nbudsági>t és jogokat biztosítja, •mely taníttatja a délszláv gyerme. I kék «/á/ait és ezreit, erősíteni is | kell. Mi bizonyíthatná ezt jobban, mint a kukorioabeadás 106 százalékos eredménye, a sertésbeadás negyedik negyedévi tervének S0 százalékos teljesítése. A gabonabc- adást már el is felejtették, olyan régen eleget tettek már hazafias kötelcsségUkncsk. A vetést befejezték, n mélyszántás is a befejezéshez közeledik. Mindenki azt hihetni, hogy mkik legtöbbet kaptak és knpnaJr az államtól, azok igyekeznek elsősorban eleget tenni a nép iránti kötelességüknek. így is volna ez rendjén! Úgy volna rendjén, ha idősebb Hosszú András neve legfelül szerepelne a dicsőségtáblán. De vájjon fgy van-e a valóságban? Meg kell mondani, bizony nincs így. Idősebb Hosszú András nevét a szégyentáblán lehet olvasni, azok neve -között, akik valamikor az ő zsírján éltek, az ő bőrét nyúztákTÍZ MÁZSA búzával, két mázsa rozzsal, több, mint kilenc mázsa kukoricával tartozik államunknak. Sertést, baromfit, vágómarhát, tojást talán még egyetlen egv Harsbot sem vitt a begyöjtőhelyre, adóval még a múlt évről is tartozik é* azzal sem igen törődik, milyen termése lesz a következő évben. legutolsónak, állami segítséggel vetett a mélyszántással sem törődik, pedig a falubeliek nap mint nap figyelmeztetik:. csak annak lesz jó termése, aki időben jó ágvat vet » magnak! Idősebb Hosszú András, feleség# meg felnőtt, erős leánya bizony r*í vesén tétlenkednek, inkább panaszkodnak. mint dolgoznak. így nem csoda, ha a kései vetésért, elmaradó mélyszántásért cserébe rosszul fizet a, föld is. Márpedig nem sok az, amit az állam kér HosszúéktólNem sok különösen akkor, ha ö*£ */.evetjtik. hogy ini mindent kúpnak érte. A két gyéreik — Mihály és András diákotthoni ellátása 11.530 fo rintba kerül évente a népnejt. Ez'-# kívül a diákotthon építési és fel szerelési költségeinek hatvanad rÁ szét is Hosszú András gyermek«1 ért áldozta az. állam. Ez négye*«* forintot tesz ki. Száruitaiuk még eh hez hozzá az iskoláztatási költség*« megfelelő hányadát az új ruhák meWet Mihály kap, a tankönyv*#- iP'lyt. és azt a sok-sok apróbb-o#* gvobb juttatást, melvben nap, mir* nap részesülnek a délszláv isko'* és kollégium tanulói — és láth«*' ink. hogy Hosszúék teljes évi adója és beadása (7.743 forint pénzé« tőkben — ebből 2.604 forintot ké^* pénzben vissza is kapnak) még * harmadát sem teszi ki annak *‘ összegnek, amit a két evereik e(1 év ^alntt visszakap az államtól! . Vájjon mit szólna idősebb Hoss**1 András, ha a két fiú nem kaPn* enni a diákotthonban? Mit szóin*; ha azt mondanák a gyermekeknek- Ma nem -kaptok «bérlet, mert ni»«* lisztUnk, húsunk, zsírunk, enkrn*» — mert apátok nem adott az áll*,I1j nak semmit a ti e1tartásotokhe,' vájjon mit szólna Hosszú Andrá^ ha gyermekeit nem tanítanák ? nevelők — mert ó nem jártil ho*** adójával a tanítók fizetéséhez? t Természetesen soha nein állHj4| ilven kérdések elé idős Ho*s,a Andrást, aki megfeledkezett á"* műnk iránti kötelezettségeiről- "ű JerménxrtM, hogy államunk nf j feledkezik meg kí>telezeitségriről-*!| i kor llnA-rtj András gyermek**!** van szó. Nem feledkezik meg «él*' hiszen munkásosztályunk é* A olaszi dolgozók nagy többsége, ‘J1’ gozó parasztjaink iúlnvomo t,’JV »égé teljesíti kötelességét. Igv ven int Andrisnak is, MmiTtI is ebéd, vacsora, uzsonna. «««(!%, meleg szolja, puha égv és naind«^' amit csak egv gyerekszív m«é* vánhat. DE HOGYAN fogadbatja #1 k>! egészséges, erős ember, hogy t?*,, mekeiket teljes egészében tartsa el? Gondoljon csak ,fr.r, Hosszú András és felesége «Is mikor a beadás teljesítésére. * ronki.vetkező munkák kerül sor. Es ha erre gondol, szeriben meglátja majd, hogv **J mi a beadás nem sok a műnk# ’O hoz képest, amit a Hosszú c#**a és minijén egyes dolgozó a néf* lámától nap, mint nap kap. . Kuril1* V.— (.arami •••Jú mimkiívmunl. klífoíoss^jjoin toljosítés^vf^ Ni‘í*ítcm Ham taiiíttatáflát** Oröminr ailáe! kö'.e r-tstlsíyM 'Ingvar Békekongi" J'»ni, erö-)i,-in in a lietővá tette, hogv s tanú'Itasson. Klón '"inná/ um t*nu ója hogy az őszi tatokat határr I* A kiHtAv kiölök i 111 x*kél> íimi 'v loén gyrrm* k* n» I K ’H's';il'|.latH*j Ko!l«*gitinil»aii »iikik i'** nt*kf1nk, «baüttökn^ki tn»'küiik •U in-ycm lM-st nem Jeient. ■'* "!|> ksinuial,, köto,«iss.'|>cni 10)510* ^ átís -vej járulok h)»zzá fiam t*® í Vuonbsll) I fffsr a mifm-il Haladé« dolfotójn.
