Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-19 / 246. szám

Mm OKTÓBER 1* W Ä P L O 5 A szép eredményekkel indult százméteres feltárási mozgalom az üzemvezetés, a párt és szakszervezet hibájából abbamaradt Komlón Néhány hónappá! ezelőtt új, nagy- •Bérű kezdeményezés indult el Kom­lóról: a százméteres feltárási mozga lom. Molnár István elvtárs, sztaháno_ rista vájár elhatározta, hogy csapa­tával a májusi 28, a júniusi 34 mé tér helyett száz méter feltárást végez el egv hónapban a szovjet bányászati technika segítsége alapján. A nagyszerű mozgalom első eredményei Molnár elvtárs tudta, hogy a bá­nyában a munkaszervezés különösen fontos a munkaidő teljes kihasználása érdekében. Ezért a bányászati mun Uafoiyamatókat bét csoportja osztot­ták fel: 1. a munkára való előkészü­let, 2. a réselés, 3. a túrás, 4. a rob­bantás, 5. jövesztés, rakodás, szállt tás, 6. biztosítás. 7, egyengetés és egyéb munkák. Molnár elvtárs csa pata jól harcolt a havi száz folyómé­ter kíhajtásáért. Munkahelyükön nem csak a ciklusos munkaszervezést va­lósították meg. hanem azt is, ami en­nek elengedhetetlen tartozéka, a me legcsákány váltást, „Annak ellenére — írja Molnár elvtárs egy kiadott ismertetőben. — hogy Komlón a műszaki vezetők és a bányászok kilencven százaléka nem hitt abban. hogy a száz métert ki lettet hajtani, mi nekikezdtünk érmék a kétségtelen komoly tetadatnak És Molnár e'vtársék győztek, bár júliusban., amikor megkezdődött a harc, 132 óra kiesésük volt, amelyet a szerveztlen műszaki vezetés és a gépek helytelen elosztása okozott. — Énnek ellenére olyan eredményt ér­tek eb amelyet még soha nem értek el a komlói feltárásnál: júliusban 123 méter vágatot hajtottak ki. Molnár elvtárs példáját sokan kö vették. A Piszter brigád 110 métert hajtott ki egy hónap alatt. Novotni Károly csapata kézierővel végzett el egv hónapban 75 méter kihajtást. De nemcsak a bányában, a külszínen is akadtak követői, akik elő akarták se­gíteni a több szénért folytatott har­cot, akik segítettek abban, hogy a Sztálin Vasmű minél több, jömiriőségü. irokszosíthat.ó szenet kapjon Komló ról. A Beloiannisz DISZ-brigád tagjai ebben az időben vállalták, hogy na. ponta 2000 téglát falaznak el felen­ként És hozzájuk hasonlóan szület­tek más terüléteken is fogadalmak. Akadályok merülnek (el A kezdetben elért komoly sikerek ezonbap — miután Molnár elvtárs visszatért funkciójába, a városi DISZ bizottságra, — gyorsan letörtek. Egy­re több nehézség, akadály halmozó­dott fel. A csapatvezetők pedig nem voltak elég harcosak, nem követelték meg a műszaki feltételeket, s nem is érték már el azt az eredményt, ame. lyet Molnár elvtárs felmutatott és amelyet társai és követői elértek. — Ugyanakkor a párt és a szakszervezet is elhanyagolta a százméteres moz­galom támogatását, népszerűsítését, mind kevesebbet segítettek a mozga­lom ápo'óinak. A szakszervezet nem népszerűsítette az élenjárókat, az elért eredményeket, a pártszervezet nem mozgósított újabb sikerek eléré sére. hanem már csak ők is a nehéz, ségeket ládák, arra hivatkoztak. Ha a Feltáró Vállalat Kossuth-aknaí üze­ménél megkérdezzük akár a párttit kár elvtársat, akár a műszaki vezető két, mindjárt felsorolják a hiányos­ságokat: — Nincs elegendő ürescsilte, kevés a levegő, rossz a faadás, egyszóval nincsenek meg a műszaki feltételek De ha megkérdezünk egy bányászt, például Boriiig József sztahánovistg vájárt, ő is felsorolja a nehézsége­ket Azt, hogy rossz az ürescsille e1 osztás, hogy bár van fája a Feltáró Vállalatnak, de sokszor kocsi nincs, amelyben szállíthatnának, hogy a Szovjetunióból érkezett kompresszor már két hónapja a Kossuth aknai gép. üzem előtt áll és még mindig becso­magolva és kevés a levegő. De a ne­hézségek mellett azt is látja Bonfig elvtárs. ami a leglényegesebb, hogy: — A szakszervezet és a párt szer­vezet pem foglalkozott a százméteres mozgalom kiszélesítésével, nem har­coltak az. eredmények népszerűsítésé ért, újabb és újabb dolgozók meg­győzéséért és azért, bogy a százméte­res mozgalomhoz a műszakiak minden teltételt, biztosítsanak. Így halt el ná. lünk ez a mozgalom. Pedig Bonfig József elvtárs szíve­sen venne részt a mozgalomban, ha ebben támogatást, segítséget kanna. A legutolsó terme'ésf értekezleten vállalta, hogv csapatánál megszerve­zi 4, melegcsákánwáltást. Fogadalmát még nem teljesftette száz százalékban, de komoly lépésekkel haladtak már előre ezen a téren. Nemcsak az ő csapata, hanem a 260 as csapat is megvalósítja a melegcsákánwáltást. Bonfig elvtárs csapata, a 263 a* csa­pat jól teljesíti a tervét A nehézségek ellenére komoly előrehaladást tettek már ebben a hónapban, összesen 28.1 métert hajtottak ki. Van még Bonfig elvtársékhoz ha­sonló példa. A dolgozókban megvan a szándék a többtermelésre, mert tud ! ják, hogy ez nemcsak több munká­val, hanem több keresettel és na­gyobb megbecsüléssel is jár. Ezért szívesen vágnak neki az újnak, ha a műszaki vezetők részéről jószándék ra találnak a feltételeit biztosításá­ban. A pártszervezet és szakszervezet felelőssége A százméteres mozgalom Komlón ma egyenlő a nullával és ennek nem­csak az az oka, hogy nincsenek meg­felelően biztosítva a műszaki teltéte­lek. A hiba elsősorban a felvilágosító munka, az eredményeit népszerűsítése és kellő segítése hiányában keresen­dő és ebből fakad a többi, a levegő, az ürescsille-, a tahiány. Ebből adó dik az is, hogv a bányánál ,.feltáró' és szenes’1 probléma van, ami azt je­lenti, hogy a Feltáró Vállalat és a Szénbánya Vállalat dolgozói között bizonyosfokú ellentét, ,,szakmai“ so vinizmus alakult ki. Ennek a kifejlő­dését segítik ez olvan esetek is mint nemrég előfordult a bányában Schmidt Gyulát, a szénbánya villa- kezelője megkérte: segítsen neki visszaeme’ni a hetes ereszkénél le­esett csillét Schmidt Gvula nem se- oített. a vitlakezelő pedig úgy ,.vá­laszolt” erre. hogy visszafelé jövet nem adott le ürescsillét a csanatnak. Ilyen anró összetűzések napról-napra taoasztalhatók és ezek is komoly gáttól a többtermelésnek. A Feltáró Vá’Ialat dolgozóinak és a szénbánva dolgozóinak közösen összefogva kell dolgozni, hiszen a céljuk egv: minél *öbb szén felkutatása, kitermelése a Sztálin Vasmű részére. Ennek a célnak az érdekében harcolni pedig minden bányász, minden műszaki vezető ha­zafias kötelessége. Ennek a célnak az. érdekében kell feléleszteni Komlón új. bő! a százméteres feltárási mozgalmat. Hazánk épülő kohói számára szén kell. egvre több s-rén. Ezi megértve néznék meg az illetékes műszaki ve­zetők, milyen sürgős intézkedéseket kell tenni a szá-nnétere« mozgalmat cát’ó műszaki hibák kijavítására és ezeket hajtsák is végre. Munkájuk­hoz pedig járuljanak hozzá a párt- és szakszervezetek azzal, hogy fokoz­zák a felvilágosító munkát, érttessék meg a dolgozókkal, milyen célt szol­gál a százméteres mozgalom, végül pedig a szakszervezet az elért ered­ményeket kellő módon és formában népszerűsítse, látogassa munkahelyü­kön és támogassa a dolgozókat az újabb sikerek elérése érdekében. II M. Megyeszerte meg kell gyorsítani a kukoricabegyüjfést! A járások versenyében továbbra is a villányi járás vezet A JáráePk között az eteŐ helyet továbbra is a villányi járás tartotta meg, jóllehet a kukoricabegyűjtésben az utóbbi napokban lemaradt Beze. dele, Pécsdevecser, Ivdndárda közsé­gek haladnak a járásban a begyűj­tésben az élen. De ezeknek a közsé­geknek az eredménye eem kielégítő Ahhoz, hogy a járás továbbra is az elsőbbséget meg tudja tartaná, szük­séges, hogy a járási begyűjtési állan­dó bizottság a községi . begyűjtési állandó bizottságok munkáját na. gyobb figyelemmel kísérje és azoknak több segítséget adjon. A begyűjtésben a második helyen a mohácsi járás áll, de itt leimaradás mutatkozik a kukoncabegyüjtésben. A pécsváradi járás begyűjtése nap­raforgóból. de kukoricából is igen kevés emelkedést mutat. Jó munkát végzett a begyűjtésben Zsibrik köz ség, amely november 7-re tett vál­lalását teljesítette. Kukoricából és napraforgóból 100 százalékra teljesí­tette tervét, burgonyából 300 százaié, kot ért, el. Jó eredményt ért el még Szebény község, amely kukoricából IO0 százalékra teljesítette tervét, napraforgóból és burgonyából is jó eredményeket ért el. A járás lemara­dásának okozót Lovdszhetény, Mar- tonfa, Mecseknádasd községek, szor­galmazzák a begyűjtést, mert leinara dúsukkal a járást visszahúzzák a terv teljesítésében is. A sásdi járás tovább tartja a ne­gyedik helyét, de itt is napraforgó, ból és kukoricából az emelkedés az utóbbi napokban gyenge. Azokban a községekben, ahol a községi tanács, a begyűjtési állandó bizottság és a tömegszervezetek ösz- szefogva helyes politikai felvilágosí­tó munkál végeztek, a begyűjtés ér­dekében, ott eredmények is szület­tek. Büszkeségünk ma Lothárd köz­ség. A délszláv dolgozó parasztok a békeharc jelentőségét megértve, egv emberként igyekeztek a begyiij. tési terv teljesítéséért jó munkát vé­gezni, ami sikerült is, mert Lothárd község kukoricából 207 százalékot ért el. burgonyából és napraforgóból a szedéstől és töréstől -azonnal tel­jesítik a dolgozó parasztok beadási kötelezettségűket. De jó eredményt ért el a pécsi járásban Görcsöny község és Regenye is. Görcsöny köz­ség 20Í) százalékra, Regenye pedig 207 százalékra teljesítette kukorica­tervét­A begyűjtésben élenjárnak a bel­várdgyulai Béke. a nagypalH Petőfi, a véméndi Uj Alkotmány, a szavai Békotábor, a enni Határbástya tsz.k. akik beadási kötelezettségüknek ele­get tettek. A járások versenyében: 1. viPánvi járás, 2. mohácsi, 3. pécsváradi, 4. sásdi, 5. pécsi, 6. szigetvári, 7. sik­lósi, 8. sellyei járás­éi ukoricabegyiijtésben 1. villányi járás, 2. pécsváradi, 3. mohácsi. 4. sásdi, 5. pécsi, 6. szigetvári, 7. siklósi, 8. sellyei járás. N apraforgóbegyüjtésben 1. mohácsi járás, 2- villányi, 3. pécsi. 4. sziget­vári, 5. sásdi, 6. pécsváradi, 7. sik- 1 ('isi, 8. ve’lvei járás. Bwrgonyabeq yüjtésben 1. mohácsi járás, 2. sásdi, 3. villányi. 4. sziget­vári. 5. sellyei. 6. pécsi, 7- pőesváradá. 8. siklósj járás. Balogh Mlhályné a megyei tanács begyűjtési verseny és prop. előadója. A városi tanács figyelmébe Vb bőrgyári dolgozók, akik a budai városrészből járunk már évek óta a Rózsa Ferenc utcán ke­resztül a gyárba, minden reggel azon gondolkodunk, hogy a város forgalma szempontjából is fothos utcát miért hagyják oh/an gondo­zatlanul. Nézzék meg a városi ta. ndcs illetékes vezetői a sorompótól lefelé tartó útszakaszt, minden bizonnyal nem feledkeznek el ki­jeiéi fásáról. FEHÉR MIKLÓS bórgyán dolgozó. Hasonló panaszok érkeznek a Megyeri úti és a Garai utcai lakók részéről is. Fürtös József számol be arról, hogy baleset is történt á Megyeri utón az úttest rossz ál­lapota miatt. A Garai utcában pe­dig nem győzik a házak ablakait tisztítan-i és a házak fahrU rendben tartani, mert az úttesten lévő po­csolyákból az összegyülemletl vi­zet egy-egy arra haladó autó az ablalokra és a falakra fröcsköli. A dolgozóknak az a kérése, hogy a városi tanács orvosolja ezeket a Mákat „Büszkék vagyunk arra, hogy férjeink bányászok lettek“ Férjeink, Szudár István és Szöllősi József két hónappal ezelőtt mentek cl a pécsi bányába dolgozná. Bizony nem szívesen engedtük el őket. mert sok rosszat beszéltek itt nálunk. Csanádapácán a bányáról. Hogy mi is meglássuk, hol vannak férjeink, elmentünk Pécsre ős látva a bányászok boldog életét, azzal jöttünk vissza, hogy decemberben, amikor megkapjuk az új, szép há ny ász lakásunkat, mi is elmegyünk a bányába és dolgozunk férjeinkkel együtt­Örülünk, hogv férjeink bányászok lettek és büszkék vagyunk arra. hogy ők termelik a hazának olyan fontos és nélkülözhetetlen szenet. Szudár Istvánná és Szöllősi JózMiné, Csanádapáca. A Szovjetnmódolgrozóitújabt) rannl* a hőstettek re lelkesíti a XIX. pártkongresszus Riga (TASzSz). Szovjet Lett. J ország kolhozparasztsága nagy lel- ! kesedéssel fogadta a Szovjetunió Konimunleta Partja \»X k<oi ...... | sz usának történelmi jelentőségű ! határozatait. Marta Szetnule, ismert kitüntetett j fejőnő a TASÍ6.SZ tudósítójának, a következőket mondotta: — Szov jet Lettország kolhozpa­rasztjai mély hálával tartoznak aj Kommunista Pártnak azért a nagy I gondoskodásért, amelyet a nép jólétére fordít. Szovjet-Lettország- hun a koihozrendszer a paraszto- kát jóinóduakká, kulturáltakká cs boldogokká' tette. — Azelőtt a mi vidékünkön sok í parasztnak egyáltalán newt volt fejőstehene. Most kolhozunkban öt­száz jóitejelő teáién nevelődik. — A kolhozban megnöve'kedett a takannányfélck vetésterülete, új állattenyésztő gazdaságokat létesí­tettek és gépesítették azokat. — A szarvasmarha-állomány az új ötéves tervben Szovjet-Lett. országban kétszeresére növe.kszik. Marta Szemule befejezésül a kö­vetkezőket mondotta: — Nagv öröm érezni, hogy a kolhozfejőnő munkája is elősegíti a nép jólétének fokozását és a kommunizmus épííéséuek ügyét szolgálja. A „Pravda“ tudósítója jelenti Migayitogomkbál Magnvitogorszk ércbányászai és | Október 16-án a magnyitogorszki kohászai napról napra növelik a 1 kohászati kombinát nagyolvasztó, termelés ütemét. A magnyitogorszki já k do, ói iiatnhlia, EV(-V„|. érchegyseg bányászni hatandó előtt ■' , .. .. teljesítették tízhónapos érctcrme j met arattak, befejeztek ti/hona. lési programmjukaL 1 pos nyersvastermelési tervüket. Az „Izvesztyija“ tudósítója jelenti Minszkból Bjelornsszia fővárosában néhány évvel ezelőtt nem volt egyetlen olyan utca sem, amelyen ne lát­szottak volna a háború nyomai. Ezzel szemben ma már nincs olyan utca, amelyben ne építenének lakó. házat, iskolát vagy klubot. — A kongiusezu* határozatai újabb munkahőstettekre serkentei, nek bennünket. Én már befejeztem évi tervemet. Vállalom, hogy ez év végéig teljesítem másfélévi normá­mat —7— mondotta Pjotr Vezenkov, az „Avtopromsztroj" tröszt kőmű­vese. A „Trud“ tudósítója jelenti Lenlngrádból Lenin városának dolgozói forrón üdvözlik a XIX. pártkongresszus határozatait és Sztálin elvtárs tör­ténelmi jelentőségű beszédéi. Ok­tóber Ilkán a Kirov-gyárban gyűlé seken tárgyalták meg Sztálin elv társ beszédét. Murzics acélolvasztár a gyűlésen bejelentette: — Maszlakov acélolvasztárral együtt vállalom, hogy c‘apolás.aink hatvan százalékát gyorsított mód­szerrel végezzük. A „Pravda“ tudósítója jelenti Ku blsevból — Az új ötéves tervben — mon­dotta Mojszejev mérnök — Kujbi sevben üzembe helyezik a világ legnagyobb vízierőművét. Minden erőnket, minden energiánkat és tu- d&sunka-' but» ve* Mik. how becsü­lettel eleget tegyünk hazánk, pár­tünk és SVáWu elviár« Iránti m*u“- tisztelő feladatunknak. Amikor Sztálin elvtársnak a Párt XIX. kon­gresszusán elhangzott történelmi jelentőségű felszólalását olvastuk, vezérünk minden szava örömmel és büszkeséggel töltötte el szívünket Megkezdődnek az MNDSZ olvasóköri foglalkozások Az MNDSZ 111. kongresszusa szer. vezetetnek feladatává tette, hogy ja­vítsák meg a nők körében végzett, politikai nevelő munkát, ótéves ter­vünk sikeres végrehajtása, békénk védelme kötelességünkké teszi, hogy az MNDSZ a nők legszélesebb töme­geit sorakoztassa fel pártunk mögé. Pártunk lehetőséget ad arra, hogy az MNDSZ pártonHvüli tagjai és jó aktívái pártoktatásban tanulhatnak. Asszonyaink nagy kitüntetésnek ve­szik, hogy résztvehetnek a pártokta­tásban. Ml, MNDSZ asszonyok bősz. kék lehetünk arra, hogy pártunk, Rákosi elvtársunk tanításait mi adjuk át a nép széles tömegeinek. Munkánk közben mindig az lebegjen szemünk előtt, hogy egyetlen egy becsületes asszonyt sem szabad átengedni az el­lenségnek. Keressünk fel felvilágosí­tó szavunkkal minden dolgozó becsü­letes asszonyt, háziasszonyt, gyerme­két féltő édesanyát­A békevédelemnek közös nagy ügyén keresztül találjuk meg az utat a még elmaradott, de jószándekú asszonyokhoz. Ahol mi nem végzünk felvilágosító munkát, ott a kulák vagy „ klerikális reakció végzi alat­tomos rágalomhadjáratát. Nem en. gedhetjük, hogy az ellenség megté­vessze asszonyt ár sainl-at. Fel kell vennünk a harcot az ellenség hazug­ságai ellen és meg kell, hogy nyer­jünk minden becsületes asszonyt a béke ügyének. Az előttünk álló haialrms feladó- tok megvalósítása megköveteli ok­tató és nevelő munkánk kiszélesíté. sél, megjavítását. 1952—53-as oktatá­si évben az elmúlt évvel szemben nagyobb számban kell bei'onnunk az oktatásba a kívülálló asszonyokat is. A felvilágosító munkánkban az ol­vasókörök igen fontos szerepet tölte­nek be. Az olvasókör tömegoktatá­sunk egyik legkedveltebb formáin. Olvasóköreink feladata az MNDSZ tagjait és főleg a szervezeten kívül. álló asszonyokat helytállásra, áldo­zatvállalásra, harcosságra nevelni. Másik oktatási formánk a szülök iskolája, A szülök iskoláját az egész ország területén november 1-én indít­juk be minden ovódában, általános- és középiskolában. Nagyon közked­velt oktatási formánk a gazda, asszonykör. A gazdaasszonyköröket a kuUúrotthonokban szervezzük. Leg­inkább az MNDSZ-en kívülálló asszo­nyok nevelésével foglalkoznak ezek az előadásaink. Ezek részben ház- körüli tevékenységekhez adnak útmu­tatást, mini például a konyhakerti növények termesztése, baromi iteny ész lés, növendék állatok nevelése, napi háromszori fejés. Egészségügyi Ismeretekkel foglak kozó köreink is vannak. Az asszo­nyok háztartási munkájához adnak segítséget a főzés, szabás, varrás, kötés, horgolás köreink, gyönyörköd­tető és egyben hasznos foglalkozás is a népi hímzés, népi játékkészítés. Minden faluban akad egy-két idősebb asszony, „ki még ismeri a népi hím- zésmintdkat, a népművészet hagyomá­nyait, amit nekünk kell tovdbbfejlcsz. fenünk, Természettudománjft, történelmi és irodalmi előadásokat is szervezünk a népművelési ügyvezetőkkel közö­sen. Baranya megye város a Hűin és járá­si székhely ein október 20-án, a fal­vakban november 1-én kezdődnek az olvasóköri foglalkozásaink. Járási titkáraink, helyi titkáraink, oktatás felelőseink, jól megszervezve indítják be okulásainkat. Oktatásainkat rend. szeresen ellenőrizzük. Ellenőrzésein­ken keresztül adjuk meg mindenkor a további segítséget olvasókör és gazdasszonykör vezetőink részére. Ezen a tömegoktatásainkon keresz­tül az asszonyok újaltb hatalmas iá­borát neveljük a szocializmus és a béke ügyének harcosává. BOGNÁR KATALIN m. oklalásfelelős Kyolc évi börtönre ítéltek egy ittas gépkocsivezetői, aki halálos balesetet okozott A váci járásbíróság tárgyalta] Szvoboda Imre Dezső bűnügyét. I Szvoboda a teherautőfuvarozási vál. tálát egyik féltonnás teherautóját I vezette. Szolgálata közben szeszes italt fogyasztott és gépkocsi iával Vác előtt egv s/abúlvosan kivilágí­tott kerékpárral találkozott. Szvo boda a menetiránnyal ellentétes ol. dalra tért át. A gépkocsi elkapta a kerékpárt és letaszította a rajta ülő Aicsák József sztahanovista kő művest, aki rendkívül súlyos sérü­léseket szenvedett. Szvoboda az öss/eiltközés után tovább hajtott és csak n gépkocsiban ülők erélyes követelésére fordult vissza a “érült, hoz, akinek a gépkocsi utasai nynj- j toltak elsősegélyt. A!c»ák sérülé­seibe néhány óra múlva belehalt. A bíróság Szvoboda Imre Dezső gépkocsivezetőt nyolc évi börtön­büntetésre ílétle és a gépkocsiveze­téstől örökre eltiltotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom