Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-19 / 246. szám
NAPLÓ 10ő2 OKTÓBER 1# BÁNYÁSZ-KULTÜRCSOPORTJAINK KULTÚRVERSENYI KÉSZÜLŐDÉSÉRŐL Egy hónapja annak, hogy elhangzott az Országos Népművelési Bizottság felhívása a II. országos kuMúrver seny megrendezésére. „A művészeti csoportok versenyében való részvölei- lel járuljanak hozzá — mondja a többi között a felhívás — népünk alkotó erőinek további gyarapodásához, kul. túrái is felemelkedésünk gyorsításához épülő hazánk felvirágoztatásához. A művészet fegyvereivel is erősítsük a béke. a honvédelem, a szocializmus nagy ügyét.“ A pécskörnyéki és baranyai bányák dolgozóihoz is szólt a népművelési bizottság felhívása, azonban a felihívás után még jóidéig bizonytalanság uralkodott a bányászcsoportok körött. Megmutatkozott ez a műét hét péntekjén megtartott, a bányász területi bizottság által! rendezett értekezleten is, mikor a kuHúrcsoportok vezetőinek és a kultúrfelelösöknek nagyrésze niég nem volt tisztában feladataival, teendőivel — A szászvári bánvá.*z-kult úrcsoport példáid anélkül küldte el nevezését, hogy előzőleg bemutatkozóit volna az üzem, illetőleg a község dolgozói előtt. így természetesen a dolgozók nem is ajánl'.,halták nevezésre a csoportot. A tájékoztató gondosabb, e'mé- lyiiiüebb tanulmányozása alkalmával pedig észre kellett volna venniök a szászváriaknak az útmutató harmadik pontjának „D“ bekezdését, mely szerint: „A versenyben olyan csoportok vehetnek részt, amelyek .., benevezésük előtt fellépnek saját munkahelyük dolgozói, szervezetük tagsága, egyetemük hallgatói előtt, helyi rendezvények keretében. E fellépésük alapján a vállalatok, hivatalok, intézmények, valamint a falvak dolgozói, egyetemek hallgatói eldöntik, hogy a fellépő csoportot előadásának színvonala, műsor, szimat alkalmassá teszlk-e a versenyben való részvételre, képviselik-« méltóképpen üzemüket, falujukat." Általánosan megmutatkozott ezen az értekezleten, hogy az öszegyüítek nem ismerik a versenyszabályokat és feltételekei — és ez részben annak a következménye volt, hogy a nemrégen dolgozó területi kultúrfelelös. Dévai Aulai elvtirs a felülről kapott instrukciókat minden magyarázat, hozzáfű- zés nélkül továbbította az üzemek felé. Az értekezlet óta elteli egy hét alatt afonhan határozott és örvendetes javulás mutatkozik a bányász kultúr- csoportok készülődése és munkája le- riii'.etén. A nyilvántartott 17 csoport közül nem egy most éled újjá, nem egy mosit kezd hosszabb-rövidebb szünet után vallóban működni. Nem elég azonban, hogy a csoportok megkezdték a szervezési, előkészítési munkálatokat! A versenyfehételek harmadik puntjának ..B" alpontjában ez áll: ,,A .versenyben olyan csoportok vehetnek részt, amelyek megszervezik tagjaik rendszeres szakmai tanulását.“ A szakmai és politikai tanulás pedig elengedhetetlen foiltétele annak, hogy a kuliúrverseny elérje célját: a művészeti színvonal általános emelését. Ehhez szükséges az is, hogy ne csak vezetők foglalkozzanak a művészeti munka, a kultúrpolitika elméleti, mód szertani részével, hanem a kultúrcso- portok egyszerű tagjai is. Ezt a feltételt különösen ki kell hangsúlyozni minden kultúranmkás- nak,’ mert éppen ezen a vonalon mu- 'latkozhatnak meg a legnagyobb hiányosságok. De hiányosság lenne az is. ha az elméíeti felkészülés mellett bányászcsoportjaink elhanyagolnák a gyakorlati részt és nem vennék igénybe a rendelkezésükre álló szaksegítséget, amit a színház rendezői, művészei, a zeneszerzők és hivatásos karmesterek, valamint énektanárok vagy éppen koreográfusok, táncoktatók, adhatnak meg. A bányász kultűrcsoportok készülődése ma már észrevehető, bár nem mindenütt jó ez a készülődés. A pécs- bányatelepi üzemi kullúrcsoport dalárdája főleg bányászszámokka! ké szül. A népi táncosok a birjáni üveg- táincot és még egy új táncot tanulnak, a színjátszók azonban még nem szedeCőzködtek össze, — pedig nekik sem áll sok idő a rendelkezésükre, hiszen a kuiltúrverseny feltételei előírják, hogy i,A versenyben olyan csoportok vehetnek részt, amelyek nevezésüket szakszervezetük területi bizottságának elnökségéhez november 1-ig beküldik.“ Márpedig a nevezés beküldése előtt egyszer szerepelniük is kell a csoportoknak, így valóban rövid idő áll a pécshánvatellepi színjátszók rendelkezésére, hiszen Pataki elvtárs, a kultúrotthon igazgatója úgy tervezi, hogy az üzemi fellépést előreláthatólag 2520-ig végrehajtják. Komlón bányászzenekar, táncé söpört és énekkar készül, a pécsszabol- csi Puskin kultúrotthon készülődéseiről Garamszegi György tudósitónk így számol be: „A színjátszók Gergely Mihály „Ehségtábor“ című könyvének két dramatizált jelenetével Indulnak a versenyen.'Résztvesz még a kiiltúrver. senyen az énekkar, úttiirőzenekar és a bányászzenekar is". A szabolcsi színjátszók tehát ügyesen, találékonyan hidalták át'azt az űrt, melyet a SZOT központ az ígért műsorfüzetek el nem küldésével okozott. Helyesen mutatták meg, hogy lehet találni olyan művet, mely közvetlenül a bánvászság életével, mindennapi munkájával, vagy múltjával kapcsolatos, s amely éippen ezért jobb munkára, többtermelésre lelkesíti bányászainkat. Ezeket a jó példákat, helyes kezdeményezéseket el kellene terjeszteni a csoportok között. Erre azonban kevés a lehetőség, Dévai elvtárs ugyan még csak három hónapja a területi kultúr- felelős, mégis jobban össze ketV.ene fognia a csoportokat, jobban tájékozva kellene lennie munkájukról, problémáikról. Dévai elv.társ például kedden kintjárt Komlón. Megtudta azt, hogy a zenekar, dalárda és a tánccsoport készül a kuiltúrversenvre. Arra azonban már nem gondolt, hogy megérdeklődje, mivel is készülnek a dalosok, táncosok! Pedig nem mindegy, hogy milyen számokkal é.s hogyan készülnek fel bányászkultiircsoportjalnk, nem mindegy, hogy a müsnrvá- laszdas közvetlenül támogaija-e a termelést és közvetlenül harcol-e az ellenség ellen, vagy sem! Nem elégedhetik meg a szakszervezeti területi bizottság sem azzal, hogy jelentésekre vár. Most van itt az ideje, hogy kinn, a területen munka közben segítsék szakszervezeti funkcionáriusaink a kultúrversenyt és személyesen győződjenek meg róla, segítik-e az ÜB-etlnök eflvtársak, a párt- titkár elvtársak az országos kultúr- verseny kibontakozását — azaz segítik-e a kultúragitáció fejlődését, a dolgozók kulturális színvonalának emelését, újabb békeharcosok nevelését. A mi kultúrmunkánk egyúttal békeharc is. mert a kultúra éles fegyver a mi kezünkben az ellenség elleni harchoz. Az ellenség elleni harchoz azonban elsősorban az szükséges, hogy a kul- tűrcsoportokon belül felszámolják az ellenséges nézeteket, a megmaradt szociáldemokrata maradványokat. A pécsbónvatelepi zenekarnál néha még ma is felvetődik például a „próbapénz“ kérdése. A zenekar azért morzsolódott le csaknem a felére, mert megszűnt a havi 35—40 forintra felugró „próbapénz“. A péc.shányatelepl zenekar hangszereit, kottáit az üzem, illetőleg a szak- tervezet adja — ingyen. A próba, termet és lehetőségeket ugyancsak az üzem illetőleg a kultúrotthon biztosítja — természetesen szintén Ingyen. Vájjon miért járna még a sok támogatás mellett a zenekarnak próbapénz iá?! Talán fizessen az üzem azért, hogy dolgozói tanulhatnak, művelhetik magukat, szórakozhatnak?! Ugyancsak s pécsbányatelepi dalárdánál mutatkozik egy másik káros nézet. A dalárda ugyanis igen sokszor szerepek a telepen, a színházban, egyebütt is, csaik éppen az aknára nem jár el soha. Márpedig az üzem azért biztosítja az anyagi támogatást, a dalárda fejlődési lehetőségeit, hogy ^z szórakoztassa, nevelje az aknák dolgozóit. Helyes, ha másutt is szerepel az énekkar, de ne tegye ezt az üzemi szereplések rovásárai Használják fel bánvászcsoportjaink az idei kultúrversenyt, hogy a még itt-ott megmutatkozó káros nézeteket felszámolják! Legyen a bányász kul- túrcsoportok kulttúrversenyi szereplé. se újabb bizonyítéka erőnkbe veteti hitünknek, hazaszeretetünknek. Szovjetunió iránti hűségünknek, az ellenséggel szemben érzett Izzó gyűlöletünknek! Legyen a II. országos kul- túrverseny bányászaink kultúréletének újabb tendílője. kultúrforradalmunk sikerekben gazdag, jelentős állomásai A BOLGÁR FILM-HÉT ELEBE Október 23-tól 29 ig rendezik meg a magyar filmszínházakban a bolgár film ünnepét Jelszavunk: „Filmművészettel a közös célért: a békéért és a szocializmusért." A bolgár filmhéten bemutatott filmeken keresztül tíz- és százezrekkel akarjuk megismertetni-a bolgár nép életét, harcait és egyre fejlődő /tatai filmművészetét. Ez a filmművészet telkarolja a bolgár nép jelenjét, múltját. Ez a múlt igen sokban közös a mi múltúnkkal, hiszen mind a bolgár, mind a magyar népei egyaránt rabságban tartották a török, német és fasiszta hódítók, a hazafiak vére pedig egyaránt áztatta minkéi haza tőid- jét. A fasizmus sötét éveiben a bolgár lalvak, városok lakói fegyvert fogtak a náci megszállók ellen. Végül 1944 szeptemberében a Szovjet Hadsereg űzte ki Bulgáriából a hitleri hordákat. A Szovjetunió csapatai által felszabadított bolgár nép a szovjet csapatokkal együtt sietett hazánk felszabadítására, A déldunántúli harcikban bolgár csapatok is resztvettek. 1950-ben készült el a felszabadulás utáni első bolgár játékfilm, mely. nek elme ..Kalin, a sas", melyet eqy Glinkn-opera: Ivan Szuszanyin íilmen való feldolgozása követett — 1951-ben elkészült az. ellenállási mozgalom egyes részleteit, feldolgozó „R!adó", amclv egy család sorsán keresztül mutatja be a bolgár nép harcát a német megszállók ellen. Ezt a filmet mutatja be a Petőfi lihtiszínház október 23 tói kezdve. A Kossuth-mozi ez idő alatt az „Áruló arca" című. Titót és imperialista gazdáit leleplező tilmel mutatja be és ezzel egy műsorban vetíti a „Köszönjük neked, Sztálin elvtárs“ és az „Értékes hagyományok” című filmeket. Az „Áruló arca’1 című film 25-én a Petőit filmszínházban kerül bemutatásra. A fél 7 órai díszelőadáson résztvesz a városunkba érkező bot gár delegáció is. A bolgár küldöttséget Pécs város úttörői zászlóval fogadják, a város diákiai pedig a testvéri bolgár nép iránti szeretet és megbecsülés ki feie zéséül zászlós felvonulást rendeznek filmszínházainkhoz. Az október 25 i díszelőadáson a honvédzenekar térzenét ad; a Tatarozó Vállalat tánccso. portja pedig népi táncokat mutat be. ADÁM KAROLY a Kossuth-mozi vezetője. Hozzászólás a „Neveljük fíatal’ainkat jó hazafiakká" című cikkhez HERCZEQ FERENCRŐL Megvallom, nagy bűnt követtem el. Legutóbbi, Mó rlcz Zsigmondiéi szóló emlék cikkemben egy önként adódó párhuzam során „harmadrangú regény_ és színműírónak1’ neveztem Herczeg Ferencet és — szánom, bánom, — könnyed gúnnyal intéztem el azt a kultikus dicsfényt, amelyet alakja köré vontak. Cikkem megjelenése után ugyanis élőszóban, levélben, üzenetben vagy tucatnyi olvasóm kelt védelmére ét tört lándzsát egy ledöntöltnek hitt bálvány mellett. Valaki így okoskodott: „Írd meg „a Gyurkovics lányo kát", aztán beszélj!" Megígértem, hogy holnap hozzákezdek. de előbb tisztára mosom a lelkiismeretemet. An nál is inkább, mert ez a „lélekmosás" néhánv általános érvényű, hagyományaink helyes értékelése szempontjából fontos elméleti kérdést is tisztázni fog. Közhellyé vált igazság, hogy az írónak túl kell mu. falnia korán Arra akad elég példa az életben, hogy egy-egy író helytelen, később zsákutcába jutó mozgalmakhoz csatlakozott, de olyan maradi stagnálást, mint Fferczeg Ferencnél, csak az irodalmi értékelés körén kívüleső szerzőknél tapasztalhatunk a versed patikus fia már pályája eleién az akkori uralkodóoszlály rég halálraítélt rétegéhez, a dzsentrihez dörgölődzik és mérhetetlen becsvággyal H is tart mellette. A nép öklét rázza, a haladó polgárság élclapokban figurázza ki a nemesi passzusához ragaszkodó, fa/súlyta/an, herda dzsentrit, a nemzet dandárja hátat fordít neki. Herczeg azonban — „csodálatos élesszemüségget1’ — benne látja a jövőt. Ha bírál is. nem az osztályt bírálja, hanem egyes, az osztályból kiszakadó egyéneket. — Végeredményben kitűnően érzi magát a parlamenti bársolyzsöllyében, törvényeket kopácsol a választottakkal, bólint és jóváhagy: érdeklődése nem terjed túl a ,*gótikus ház'1 íalain. Ebből ered történelemi átás ónak hamissága, írói anya. gának szegényessége is. Móricz Mseivel egész vármegyét lehetne benépesíteni. Ki győzné felsorolni azt a rengeteg feudális urat és szegényparasztot, vérszegény mezővárosi tisztviselőt és poros kurtanemest. Dózsa hadában csatázó kaszás jobbágyot és polgári könyöklőt, esi vitető asszonyt és marcona férfit., keményszívű legényt és hízelgő „Juli kát", aki alakjainak tömkelegében nyüzsög, vergődik, dőzsöl, a da:, a beletörődés, az egyéni szenvedély és közösségi tort ezernyi arcát mulatva az utókornak? Herczeg műveiben csak a tőrzsökős nemesség és utódja, a dzsentri szerepel az évszázadok változatos öl tözékeiben. Még a honfoglaló magyarságot is a későbbi maJkadóosztály őseiként állítja élénk; ábrándozó, merengő egyéniségüknek semmj köze a kalandozó magyarok erőteljes reálpolitikájához. (Pogányok) Jellemző, hogy népünk életképességének példaképét a pápai tiarára pá lyázó Bakó ez Tamásban látja (Elet kapuja), és 48-as függetlenségi harcaink Mseinek ragyogó sorából néhány epizódligurát csippent ki. (Hét sváb ) Történelmünk nagyjairól, Rákócziról, Kossuthrój alig ad jobb képet, mint a regénygyáros Harkányi Zsolt (Pro libertate, Híd.) A kor döntő jelentőségű kérdései hűvösen hagyják, nem zökkentik ki úri kényelméből. Müveinek évszám szerű felsorolása is bárkit meggyőzhet erről: 1893 (tömé ges kivándorlások kezdete) — ,,A Gyurkovics lányok", 1916 (első világháború) — Magdaléna két élete", 1919 (a forradalmi proletariátus harcai) — „Az élet kapuja", 1930 /általános munkanélküliség és éhínség) — „Emberek, urak és nagyurak’1, 1943 (második világháború, de. portálás, fasizmus) — „Aranyszárnyak". írói módszere szenvtelen, valóságidegen alkatához igazodik. Az élet csupa mozgás, szín, áramlás és forrongás; nála csak panorámák vannak, drámai mozgás helyett gesztusok. Kellő ábrázolóképesség hiányában leg többször erköcst tézisekre, lélektani közhelyekre, építi lel műveit, erkölcse azonban kaszinó erkölcs, melyben a hazatiság melldöngetö sovinizmust, az önérzet ,-párbajbecsületet" jelent Mindezek ellenére volt a magyar olvasóközönségnek egy rétege, amely semmit sem olvasott rajta kívül. — Herczeg jelentette számára az Írót. A feltörekvés, a dzsentri-bámulat, no, meg a könnyű szórakozás lehetősége adta kezébe Herczeget, s annyira hozzászokott, hogy fanyalogva vetette el nemcsak Mikszáth és Tolnai, Mó rlcz és Tömörkény, de a középszerűnél igényesebb írók műveit is. A hajdani „úri középosztály" nagy százaié ka ma is titkos Herczeg.rajongói könyvespolcán diszkréten kopott állapotban sorakoznak a világoskék köte_ fék, ami azt jelenti, hogy olvassa és félti őket. Nem annvira az ö okulásukra, inkább a fertőzetlenek megóvására írtam a fentieket. GALSAJ PONGRÁC „Egész népünket nagyobb áldozat- készségre, a nehézségek bátor leküzdésére, hazaszeretetre, a békeszerető szabad népekkel, az egész világ dől gozó tömegeivel való szolidaritásra, az emberi haladás élén járó példamutató Szovejtunió iránti szeretetre és ragaszkodásra kell nevelnünk Népünket és elsősorban ifjúságunkat el kell töltenie az elszántságnak, hogy hazánkat a támadó imperialistákkal szemben, ha kell, fegyverrel a kézben is megvédelmezi." (Az MDP II. kongresszusának határozatából.) Né pünk szocialista öntudatának emelésében, a szocialista hazafiság, a haza iránti önfeláldozó szeretet mély érzésének kiformálásában döntő szerepe van nevelésünknek. A hazaszieretet lelkesíteni tudja ifjúságunkat, hogy minél le!kíismeretesebben tanuljon, minél több tudást sajátítson el, hogy így majd egyre több hasznára lehessen a közösségnek. Tehát a korszerű ismeretadás és forró hazaszeretetre való nevelés egyszerre íolyik. Ebben a munkában is példa képünk a Szovjetunió, mert a szovjet iskolában a nevelő,. oktató munka középpontjában a hazaszeretetre való nevelés áll. Tudjuk, hogy ez a munka eredményes. Eredményét mutatja azoknak az lljú hősöknek sora, akik a Nagy Honvédő Háborúban tették haIhatat!anná nevüket és eredményeit mutatja a bolsevik párt és a szovjet iskola neveltje: a szovjet ember Ha visszagondolunk 2 múlt rendszer. a reakciós Horthy korszak pe. dagógiájára, ott is beszél teje „hazafi ságról” és „hazafias nevelésről.“ A „keresztény msmzeti“ eszmét akarták akkor a reakciós oldató nevelő munka fő tartalmává tenni. Ez nemcsak a „nemzeti középosztály” hangzatos jelszavát jelentette, nemcsak a „poll tíkamentes“ iskolát, hanem jelentette az Irredentizmusban kicsúcsosodó na. cionalizmust, a békétlenséget és háborút szülő sovinizmust és az anti. szemitizmust. Ma elmondhatjuk, hogy nevelőink többsége őszinte hive a szocializmust építő népi demokráciánknak, s iskoláink a szocialista nevelés iskolái ahol a szocialista hazafiságra való nevelés folyik. Az alábbiakban az oktatási osztályvezető elvtárs cikké, hez szeretnénk hozzászólni, módszere ínkről és elgondolásainkról, valamint eddig elért eredményeinkről, s egy ben arról kívánunk beszámolni, hogyan folyik a hazafias nevelés a sely, íyei általános iskolában. Tanulóink fejlettségének As a szó cialista pedagógia követelményeinek megfelelően a tanuló környezetének, a haza hozzá legközelebb álló részé nek: a szülőíöldnek megismertetése és megszerettetése nevelői feladatunk á tanulók életén és gyakorlati munkáján keresztül. Tervbevettük a Sellyén megszervezendő ormánvságI múzeum lelállítását, amelyhez néprajzi, löld rajzi cs történelmi anyagot a tanulók is gyűjtenek otthon és környezetük, ben. A lokálpatriatizmus érzéséből ki, indulva a földrajz, történelem, tér mészettudományos tárgyak, szakkö rök, olvasómozgalom és az úttörőcsa pat életén és működésén keresztül a tág. az edész dolgozó nép. a magyar haza szereltét magába foglaló igaz hazaflságot alakítjuk ki. Az úttörőcsapat faliújságján az Iskola belső életét érintő események mellett, havon ta képekben, cikkekben, graükonokban egy-egy baráti ország, esősorban a Szovjetunió eredményeit, politikai és gazdasági életét, a szocializmus építésében hazánknak nyújtott segítségét mutatjuk be Ezen keresztü; i« tudatosítjuk tanulóinkban a proletár, internacionalizmus érzését. A jelenlegi éles nemzetközi helyzetben döntő feladat a cselekvő hazafiságra való nevelés. Tudatosítjuk el. sósorban az osztályfőnöki órák keretében, hogy a békeharcban az emberekre konkrétan milyen feldat vár. így lesz világossá tanulóink előtt, hogy amint a felnőtt dolgozók egyre jobb munkája teltétele a békeharc eredményességének, úgy a jótanulás is, mint a szocialista jövőnk építése érdekében végzett komoly munka, tonlos a béke eredményes megvédése szempontjából. Különösen Itt. a határon nagyon fontos annak a kapcsolatnak a tudatosítása és kiépítése, amely dolgozó népünket, úttörő ifjúságunkat, néphadseregünkkel egységbe forrasztja. Iskoláinkban ez a kapcsolat eredmé. nyesen épül. Szeptember hónapban a község dolgozó parasztsága a begyüj. tésben elért eredményekért 30CO0 fo, rint jutalomban részesült. A községi tanacs ebből 15 000 forintot Iskolánknak juttatott. Az összeg egy részéből építettük fel az iskola udvarán gyönyörűen kivitelezett úttörőzászlónkflt. Az oKtobei ötödikén tartott zászlóavatást ünnepségen megjelent a község do'gozó’nok na9y többsége, a helyi ÁVH határőrség katonai küldöttsége és az ünnepség alatt diszörséget álló fegyverei harcos és a jótantdási érdemrenddel kitüntetett úttörőlány szimbolizálták azt a kapcsolatot, amely az ÁVH határőrség DISZ szervezete és úttörőcsapatunk között fennáll. Zászlóavatást ünnepségünk — a hazafias nevelés szempontjából — iegfelemelőbb eseménye az volt, hogy úttörőink fogadalmat tettek, hogy a tegyelem és tanulás terén példaképük nek tekintik az ÁVH határőrség harcosainak fegyelmét, kötelesség teljesítését és helytállását. A tanév folyamán hetenkint tartunk zászlófelvonást és levonást, melynek alkalmával ünnepélyes últörö formaságok között en nek a fogadalomnak jegyében jelöl jük meg és értékeljük az elvégzendő, illetve elvégzett feladatokat. Nevelésünk, s a hazafias nevelés szempontjából döntő a család és az iskola kapcsolata, s az a segítség, amelyet az iskola a Szülői Munkakö. zösségtől kap. Szeptember lolyamán a Szülői Munkaközösség társ°dalmi munkával megépítette az iskola mintegy 150 méter hosszú salakjárdáját. Nevelőtestületünk minőségi munkával, állandó önképzéssel, neve lői példaadással, a hazafias neveléssel kaDCSolalos anyagrészek átélt, meggyőző előadásával harcol egy áldozatrakész, bátor, helytálló és ered. m'ényeinket akár fegyverrel ig meq védő ifjúság kineveléséért. Nevelőtestületünk a III Békekölcsönjegyzés alkalmával tanúságot tett arról, hogy tettekkel is bebizonyítja népi demokráciánk iránti hűségét, s amikor államunk további építése érdekében kölcsönt kért dolgozóinktól. ai elmúlt év jegyzésösszegét megduplázva, 820 forintos átlag jegyzés összeget ért el. Selyei Á’talános Iskola Osztályfőnöki Munkaközössége.
