Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-04 / 233. szám
N K P I. f> 195? OKTÓBER 4 A SZK(b)P módosítói! szervezeii szabályzata tervezetéről Részletek Kovács István elvtárs előadásából Beszélő számok az ötödik öl éves terv irányelveiről Az clftadás első két részét az október 3-i és október 3-i szá- ralinkban közöltük. Az lt>50 február 10-i KV.tilós és kü. lönösen a II. kongresszus óta előrehaladás van pártunkban a demokrácia elmélyítése, a bírálat és önbírá- la; helyes alkalmazása terén. Kádereink :é* tagjaink a taggyűléseken, púrtérfcekezleteken, termelési és egyéb értekezleteken, munkáslevelezőink le. velőikben már jobban és bátrabban al. ka'mazzák a bírálat és önbiráiat fegyverét. Ez az előrehaladás azonban csak egészséges kezdetnek tekinthető ék még messze elmaradt a megnövekedett követelmények mögött. Sok párt-, állami és tömegszervezeli funkcionárius még nem szereti az építő bírálatot és ,.hadi Lábon áll“ az őnbtrájaftal Még gyakori esel. hogy a párttagok látják a hibákat, de nem vetik fel a taggyűléseken, értekezleteken s nem segítik eléggé a vezetőséget a hibák kijavításában. .Nálunk még sajnos elég gyakori eset. hogy párt., állami és tömegszer. ve? di‘ apparátusunkban egyes vezetők látják és tudják ugyan, hogy munkájukban súlyos hibák vannaík, de önmaguk nőm tárják fel ezeket, sőt »• becsületes 'párttagokat is megfélemlítik és megakadályozzák abban. hogy a hibát az illetékes vezető párt-szerv elölt feltárják. Gyakori még a hibák elkenése. szépítésé, a tŐHink „független'1, „objektív" okok keresése a hibák magyaré, zásária.. Nem egyszer előfordult és elő. fordul ma is. hogy egyes vezetők a párt utasítását megsértve elnyomják, megtorolják a bírálatot. Szomorú, de rnég: mindig előfordulnak nálunk Olyan felháborító esetek, mint pl. Budapesten a 32-es építési trösztnél, ahol az egyik dolgozó Szalontai elvtárs levelet irt az üzemi lap szerkesztőjének, amelyben megbírálta a fő. mérnököt. Szalontai elvtárs nem mu. tatta meg a levelet az igazgatónak, mint ahogyan nem is köteles megmutatni. Szabó Gáspár igazgató ezért a ..szolgálati út megkerülése“ címén 30 forint, pénzbüntetésre és Ütöd. évi szabadságának 2 napi levonására iltéllé. Mohácson a városi pártbizottság egyik politikai munkatársa Bőszénét. a Mohácsi Selyemgyár igazgatóvá* megbírálta pártszerűtlen magatartásáért. és azért, mert az üzemben a prémiumot helytelenül osztotta ki, amit a dolgozók panaszként jeleztek a vá. rosi pártbizottságnak. Erre megtör, tént, az a szégyenletes eset, hogy Kőszéné a bírálat miatt a pártmunkást a járási bíróságon „rágalmazásért" feljelentette. A járási bíróság a tárgyalást ez év augusztus 28-án meg ík tartotta, ahol a bíróság „az alperest. a. felperessel kibékítette“. .Szomorú, hoary a városi pártbizottság titkára, Bnífonvi elvtárs tndo-tt az ügyről és sem párt, sem állami vonalon nem tett intézkedést, hanem eltűrte, hogy a jogos kritika miatt bíróság elé hurcolják egyik politikai munkatársát. Helyes és szükséges volt a bírálat megtorlói ellen pártfegyelmi büntetést hozni. Pártunknak és minden párttagunknak következetesen és kíméletlenül harcolni kel! a bírálat elfojtó!, megtorlói ellen. Mindenki előtt világossá k0.11 tenni, hogy a bírálat elfojtói, megtorlói, tekintet nélkül személyük, re, súlyos bűnt követnek el a párttal, dolgozó népükkel szemben s ilyenek, nek nincs helyük pártunk és népünk bizalmából helyezett funkciókban. Előfordultak az utóbbi időben olyan esetek, hogy a párttagok eltitkolják az igazságot a párt előtt. Titkolják hibájukat, rnu'tjukat, gyengéjüket. Előfordul, hogy hamis tervje- lenlóseket adnak és meg nem termelt mennyiséget jelentenek, ezzel elköve. tik. a legíúlyoesabb bűnt, becsapják, félrevezetik a pártot és az államot. Kirívó durva példája ennek a Nóg rádi Szénbányászati Tröszt igazgatójának állítólag a minisztérium tudtával kiadott írásos utasítása, melyben ez áll: „Utasítjuk a vállalatot, hogy május havi készletét Nagyba tony 200 vagonnal. Ménkés 100 vagon, nnl növelje meg. A nemlétező készle. tét júniusban illetve júliusban kell kilenneltetni Aláírás: Sándor Pá' tröszt igazgató, Erdősí dános termelési osztályvezető.“ A bánya igazgatója, nagyon helyesen a levelet egyenesen a megyei pártbizottsághoz vitte be, mert nem értett egyet a csalással. Antikor a megyej pártbizottság titkára tiltakozott a csalás ellen, a tröszt jelentette a minisztérium egyik beosztottjának, aki erre azt felelte: „Ha már a megyei pártbizottság tud. ja. akkor ne számolják el". Harcolni kell az ilyen és hasonló megenged hetetlen jelenségek ellen. A pártban nincs helye csalóknak, akik félreve- ziítik a pártot és eltitkolják az igazságot előtte. Minden párttag és tagje lölt vésse jól agyába és tartsa he az SZKP szervezeti szabályzat 3 i) alpontját: . A párttag kötelessége, hogy őszinte és becsületes legyen a párt. ba», ne titkolja el és ne ferd’t6e el az igazságot. Az a párttag, aki nem mond igazat és becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el s nem ma_ rakhat meg a párt soraiban". Pártszervezeteink, de elsősorban párt-, tömegszervezeti és állami vezetők ismerjék fel a bírálat és önibírá- Iat jelentőségét munkánk megjavításában, előrehaladásunkban, s mindenütt bátorítsák, szorgalmazzák az alulról jövő építő, segítő bírálatot, a tömegek alulról jövő ellenőrzését. Meg kell védeni a jogosan, építően bírálókat, feiert esőik esetleges önké. nye ellen. Minden intézményben olyan légkört keli kialakítani, hogy senki ne féljen feltárni a hibákat, hanem bátran gyakoroljon építő bírálatot a hibák elkövetőivel szentiben s köve. leije meg a hibák gyors kijavítását. A bírálat és önbiráiat következetes alkalmazásával harcolni keli a liberalizmus, a lazaság, az elvtelenség ellen is. Vannak egyes elvtársak, akik jól látják ugyan munkatársaik, feletteseik hibáit, de a „béke“, a „barátság“, a „nyugalom“ és néha a ,,vi. ezonlbiztosrtá«“ érdekében elnézik, elkenik a hibákat, sőt még szemtől- szetnfeen hízelegnek és dicsérik a hiba elkövetőit. Nem lépnek fel kommunista párttaghoz méltóan minden párrellenes megnyilvánulással szemben. mert „nem akarnak haragost szerezni maguknak.“ Az ilyen elvtelenség megmérgezi a levegőt s komo. lyan akadályozza fejlődésünket és munkánkat, mert demoralizálja, jel. lomfelen, szo’ga’e'ikü, gerindeten csúszómászó, véleményét megmondani nem merő, a párt és a nép érdekeit liarcosap védeni nem tudó embereket nevel. Gyakori még nálunk az önkritika felszínes, formális, komolytalan alkalmazása. Rákosi elvtárs a párt II. kongresszusán mondotta: „Egyre gyakrabban találkozunk az olyan párt taggal, aki önkritikát gyakorol és utána változatlanul folytatja hiháiT. Az önbírálatot könnyen veszi, afféle olcsó bűnbocsánat elkerülhetetlen ve ■ lejárójának, sőt gyakran jogosítványnak arra. hogy helytelen, párlszerűt'en viselkedését folytassa. Az ilyen „visz sza-esőkkeT szemben, akik az önkritikát ígv alkalmazzák, fokozott erély yel kell fellépnünk." Az SZK(b)P szervezeti szabályzattervezete továbbá minden párttag és tagjelö.t kötelességévé teszi azt is, hogy , .,áVandóan erősítse kapcsolatát, a tömegekkel és idejében reagáljol a dolgpzók ügyeire és szükségleteire, magyarázza meg a pártonkivüli törne, geknek a párt politikáját, határozatait és vésse emlékezetébe, hogy pár. tunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik." A mi pártunk szervezeti szabályza ta is kimondja: ,,A párttag kötelessé ge. hogy áHandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, világosítsa fel őket a párt polltikájárói, tanácsadó juk és vezetőjük legyen.1’ A párttn. gok legfontosabb kötelessége tehát, hogy rendszeres politikai felvilágosító és szervező munkát végezzenek a dől gozó tömegek között. A párt és a proletárdiktatúra erejének hatalmas forrása a tömegekhez való eltéphetetlea kapcsolat. „A "tömegekhez való kapcsolatában áll vagy bukik minden kommunista párt. a Magyar Kommunista Párt is mondotta Rákosi elvtárs. Ezért tömegbázisunkat a magyar dolgozó nép. pel való ösfizeforrottóágunkat minden erővel fokozni kell. Ez a döntő fel. adat“. Rákosi elv társ útmutatását csak úgy tudjuk jó! megva’ósftani, ha a kommunisták a tömegek politikai ne. velői és szervezői lesznek a párt politikájának. határozatainak megva'ó- sításáért folyó harcban. Ha minden kommunista egyben jó agitátor is lesz. aki beviszi a tömegekbe a párt jelszavait ée egyszerű, érthető példákkal magyarázza mer a munkásoknak. dolgozó parasztoknak, értelmiségieknek. a széles dolgozó tömeg, nek a párt. a korrnánv politikáját, a. belőle adódó tennivalókat, s mozgó, sitja őket a feladatok végrehaitárára A tömegek közötti munkában a pártfunkcioTiáriusoknak.» aktivistáknak élen kell járni. Az az igazi párt- funkcionárius és az tudja jól megoldani a feladatát, akinek rendszeres és szoros kapcsolata van a dolgozó tömegekkel.' aki együtt él a tömegekkel. ismeri a tömegek problémáit, szükségleteit, bajait és segíti azok megoldását. Az a jó pártfunkcioná- riu-v párttitkár, akit ismernek a tö. megek. aki jó! ismeri a tömegeket és aki jól tud a tömegek nyelvén beszélni. Nálunk még nagyon sok a tennivaló e téren. Vannak pú r t - funkcionáriusaink, akik hét*, sőt hónapszám nem lA'nak tömegeket, akik nem tudnak e'szakadni az íróasztaltól. nenn járnak le az alsóbb szervekhez és ha le is járnak, nem érin'kpznok a tömegekkel. Külön fel tflnő, hogy egyes pártfunkcionáriusok mennyire nem tudnak a tömegek nyelvén beszélni, hogy magatartásuk, munkájuk sértő és bántó a tömegijk- kel szemben, Egyes pán funke ionári u sokból hiányzik a kellő kommunista forradalmi lendület, a lelkesedés, a meggyőző erő és itt ott kezd kialakulni a párthivatalnokok, pontosabban a bürokratáknak a típusa, akik a tömegektől elszakadva, az irodából akar. ják a pártot vezetni. Kimé’et'emil fe.l kelj vennünk a harcot a bürokratizmus, a tömegektől valló elszakadás, a tömegekkel való helytelen bánásmód és a tömegekhez való helytelen viszony ellen. A Központi Vezetőség 1952 június 27 i ülése élesen felvetette a párt és a tömegek kapcsolatának, a pártpolitikai tömegmunka megjavításának, az e'lenség elleni harcnak a kérdését.. Bár már közel 3 hónap telt el a Központi Vezetőség ülése óta — pártszervezeteink munkájában még mindig nem érezni eléggé a Központi Vezetőségünk útmutatásainak meg valósítását. Sokan még nőm értik és lebecsülik a politikai tömegmunka fontosságát, pedig a tömegek közötti rendszeres felvilágosító munka elmulasztása és lebecsülése egyben az ellenség elleni harc lebecsülését és elmulasztását jelenti. A politikai agitációs tömegmunka a pártépitö, pártszervező munka döntő állandó feladata. A rendszeres politikai felvilágosító tömegmunka nemcsak a népnevelőknek, az agát, prop munkatársaknak, hanem az egész pártnak és ezeT, belül minden párttag, nak elsőrendű feladata. Ezért minden alanszervezetet, minden pártcsoportot, a lom egok közötti agitációs és* szerve ző munka bázisává kell kiénileni. Rendkívül nagy jelentősége van a szervezeti szabályzat 3. k) alpontjának. amely kimondja: a párttag tőle lesisége. „bármely heVen, ahová a párt állította, maradéktalanul hajtsa végre a pártnak a káderek helyes politikai és szakmai képzettségük szerinti kiválasztására vonatkozó utasí fásait, ezeknek az utasítások nak megsértése. a funkcionáriusok kiválasztó - sa cimboraiság, szemé vi ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi köie'ékek alapián — összeférhetetlen a párttagsággá’.’’ Számunkra rendkívül nagy jelentőség«» van ennek az útmutatásnak különös:n most. amikor a pártban decentralizáltuk a kád érmünkét és meg szüntettük a külön káderosztályokat. Ezért minden felelős párt, állami és tömegszervezeti vezető és beosztott az eddiginél sokkal nagyobb .figyelmet szenteljen a káderek kiválasztására, elosztására, pártisko láz tatására, nevelésére és rendszeres ellenőrzésére, a párt káderpolitikájának meg valósi; lására. A Szovjetunió Kommunista Pártja eddig is igen nagy súlyt helyezett a párttagság eimé'eti színvonalának eme -ősére, de az új helyzet, a kommunizmus építésének m.gnövekedett kö vetelményei tükröződnek a szervezeti (izabályz.at-tervezeibea abban is, hogy még jobban előtérbe helyezte a kom munisiák eszmei leikészültségének, marxista leninista nevelésének ielada- tát, A. tervezet minden egyes pártszer vezetnek és minden alapszérvezetnek fontos föladatává teszi, hogy megszervezze a párttagok és tagjelöltek politikai oktatását, s ellenőrizze: hogyan sajátítják, ed a marxizmus lenin- izmust. „Pártunk mostani fejlődése fokán —• írta 1948 ban Rákosi eivtárs, — a marxi-lenini sztálini elméiet elsajátító »a s az elméleti színvonal emelése vált a legfontosabb feladattá. Pártunk eddigi fölényét, sikereit és tekintélyét elsősorban annak köszönhette, hogv működését a kommunista eimé let fűtötte és irányította. Ha nem" tudjuk ezt az e'méleti színvonalat emelni, akkor megtorpanunk, fejlődé síink megakad, komoly hibákat fogunk e követni.’1 Pártunkban az elmúlt években komoly eredményeket értünk el Icád ereink es tagjaink marxista lenin.is.ta ne velőse terén. Azonban ezek az ered •menyek még mindig jelentősen elma- radnak a meginövekedett követelmények mögött. Ezj.'r, lemaradás behozását célozza a Politikai Bizottság 1952 június 5 i, az oktatási munka megjavításáról, kádereink és tagjaink marxista leninista neveléséről szóló határozata A Politikai Bizottság határozatának végrehajtása megköveteli, hogy minden pártbizottság és párt, szervezet a pártmunfca egyik legfontosabb és állandó nélkülözhet ellen feladatának tekintse a párttagok marxista nevelését. El kel; érni, hogy párttagjaink többsége a különböző ír* kólákban eszmeileg és politikailag rendszeresen képezze magát, mert a párttagság eméleti s^nvonalánaic emelése szoros kapcsolatban áll a párttagság minőségével és a párttá gok. tagjelöltek előtt álló mognöveke. d itt feladatok következetes megváló- 6itásávaL 5 millió hektár kiterjedésű földet bo rítanak be a védűerdősávok. S(V—tő százalékkal növekszik az öntözött földek kiterjedés«, 30—-35 ezer tavai és víztárolót építenek a kolhozok és szó viiozok dolgozói, 40—45 százalékkal növekszik a mocsarak leeső pofása áí tál nyert földek terület« az ój ötéves tervben, A képen Grigorij Szanyin, a herzoni terület „l,enin“-ko1hozának traktorlstája géppel gondozza a fiatal farscmetékel. Újabb munkagyőzelmek a kolhozokban a pártkongresszus tiszteletére A Jövő évi termésért! A raszlovszki gépállomás 2. számú traktoros brigádjának mezei szállásán a Vörös Sarokban szembetűnő tábla hirdeti: „A XIX. pártkongresr szus megnyitásáig a tavaszi növények egész vetésterületén elvégezzük az őszi szántást1" A kongresszusi verseny élén jár Szmimcrv kommunista traktorvezető, aki nap nap után jelentősen túltelje siti előirányzatát, A brigád, amely jelenleg ,.A szocializmus győzelme“ kolhozban dolgozik, szeptember 15-ig már 40 százalékra teljesítette őszi szántási tervét. — Jövőre még gazdagabb termést akarunk — mondja Szergejev brigád vezető. — ennek az alapját rakjuk most le. A Tyrrehovo kerület valamennyi kolhozában gyors ütemben tolyik az őszi vetés és a lenszárítás. A „Kirov" kolhoz például már beíejezte az őszi vetést. A kerület kolhozai vállalták, hogy a XIX. pártkongresszus megnyi tásáig befejezik a burgonya és az állati termékek beadását és teljesí tik a kollektív állattenyésztés fejlesztésének 1952. évi tervét Vállalásaikat már most, határidő előtt teljesítették. Az állati termékek bőségéért „A Litván, a Lett és az Észt Szocialista Köztársaságban biztosítják a nagyhozamú állattenyésztés, különösen a tejelő szarvasmarha, valamint a sertéstenyésztés további fejlesztő sét... Egy egy tehén lejhozamát a feketelöld övezeten kívül eső kolhozokban 1800—2000 kilogrammra . ■. emeljék." (A Szovjetunió íejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik öjéves terv irányelveinek tervezetéből.) # Litvánia állattenyésztői. Is bekapcsolódtak a kongresszusi versenybe és becsülettel teljesítik felemelt vállalásaikat. Pacseszene elvtársnő, a kalva ri „Szantaka‘‘ kolhoz tejőnője például minden tehenétől legalább 3700 kilogramm tejet íej. Az új ötéves terv Irányelveiben fontos helyet foglal el az északkaukázusi juhtenyésztés fejlesztése. A Groznij területi juhtenyésztők az úf ötéves terv perspektíváin fellelkesül_ ve, kongresszusi munkaversenyt indítottak és ennek keretében határidő előtt teljesítették gyapjúbeadási tervüket. A Naur kerületi „Sztálin" kolhozban Iván Raszlambekov és Alekszandr Pe. reverzev pásztorok juhonként 7—7.2 kilogrammos gyapjúhozamot értek cl. A Groznij kerület juhtenyésztői a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy határidő- előtt teljesítik ötéves állattenyésztési tervük ez évi feladatait. A pártkongresszus tiszteletére A Litván Szovjet Szocialista Köt társaság kaunaszi terülelén lévő „Se ta" kolhoz dolgozói elhatározták, hogy a pártkongresszus megnyitásáig befejezik a főbb mezőgazdasági munkákat, eleget tesznek beadási kötelezettségüknek, teljesen előkészítik a közös állatállomány telelését, befejezik a borjúistálló és sertésól építését, kazalba rakják az egész szalmát, nagy. mennyiségű takarmányt biztosítanak az állattenyésztő telepnek és előre felszántják az egész jövő évi tavaszi vetésterületet. A kolhoz dolgozói becsülettel nekiláttak felajánlásuk teljesítésének. A kongresszust verseny időszakában már teljesítették a közös állattenyésztés fejlesztésének egész évi tervét, az állattenyésztési termékek beadásának tervét pedig már túlteljesítették. Végére hagytam, hogv még jobban kiemeljem a legfontosabb feladatot, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja minden párttag legelső kőieles. ségévé tett, hogy .,állandóan őrköd jék a párt egységén, amely a páti erejének ér halalmának legfontosabb feltétele.“ Nemcsak barát, az ellenség is jól tudja, hogy a párt a proletár diktatúra vezető ereje. Ezért, mindent elkövet, hogy beépítse ügynökeit a párt sorai közé s megpróbálja bőm lasztani* a párt egységét. A mi pártunk tagjai és a magyar dolgozó nép jól ismerik ezt a mód- ezert, hiszen a mi pártunkba is megpróbálkoztak az amerikai imperialisták csatlósai. Tito fasiszta ügynökei, a Rajk kémbanda és társaik, a jobboldali és 61 baloldali szociáldemokraták beépülni és megkísérelni rombolni dezorgainizólni a párt egv régét, de hála pártunk szilárdan összeforrt központi vezetésének, és elsősorban szerepelt vezérünknek, Rákosi Mátyás elvtárs éberségének, sikerült időben meghiúsítani aljas tervüket, telepWjni ökot s meg isztítani tőlük sorainkat. Rajk, Kosztov, Slanskv és egyéb kém ban dák leleplezésének tanulságai parancsolólog szükségessé teszik minden párttag és tagjelölt számára, hogy aktívan és éberen tevékenykedjen a párt erejének szakadatlan növelésén s mint szemünk fényére, úgy vigyázzanak a párt tisztaságára és egységére, mely a párt erejének és cselek vőképesfiégének legtöbb biztosítéka. A Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzat tervezetének. Hruscsev elvtárs tézisének feldolgozása máris hatalmas segí^éget jelen* pártmunkánk megjavítása szempontjából. Minden kommunistának figyelemmel kelj kísérnie a kongresszust és alaposan fel keli dolgozni annak anyagát, Akkor értékeljük legjobban a XIX. kongresszus szervezeti szabályzatának jeleni őségét, ha levonjuk a tanulságokat és azt a konkrét ma- ayar viszonyokra alkalmazva, hozzálátunk az útmutatásoknak a saját pártunkban való megvalósításához. a pártépytö munka megjavításához. Fejlesszük mi is jobban párttagjaink mi. nőségét. pártunk szilárdságát, egysénél emeljük magasabbra a párttag megtisztelő címét, hogy Rákosi elv- társ vezetésével mindinkább megközelítsük példaképünket, Lenin és Sztálin nagy pártját, a Szovjetunió Kommunista Pártját. _________
