Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-04 / 233. szám

1953 OKTÓBEn 4 n NfiPlÓ PÁRT ÉS PÁRTÉ PU ÉS * Népnevelőink jó polilikai munkával bizt "sítsák a pártoktaiás kikeres beindulását Már i’íak néhány nap választ et hf»3niinket az oktatási év meglndu'á- Kr>tiV'. T’ártszervezete'nkneU ezt a 'hát­ralévő időt fel keli használniuk arra. hogv széleskörű népnevolőmiinkál folytassanak azok között a párt- és p irton kívüli dolgozók között, akik résztvosznek majd a párt^'ktatásban. Az elbeszélgető bizottságok foly­tassák tovább a folvifágosf'ó munkát és nyújtsanak segítséget a népnevelők­nek, A Mezőgazdasági Szerű ni gyárban tizenegy elvtársit vontak be alapfokú politikai isko'ára. tizennyolc elvtársat osztottak be a középfokú p.- lilikai is­kolára. Ezenkívül' DISZ politikai kö­rön is tanulnak a fiatal'ok, akik kö­zű! húszán vesznek részt az oktatás­iéul 1 ervhe vették még 22 becsületes párlonkfvüli dolgozd bevonását is, *k k az alapismerelek tankörén ismer­kednek meg pártunk tanításával. Az elbeszé gető bizottság miután el végezte a kiválogatást, nem foglalko­zott tovább keli’ő gonddal a hallgató­sággal. A pártszervezet, amelynek fel­adata lelt volna, hogy jó népiv vp'ő- tnunl-ávnl napirenden tartsa az okta­tás kérdését -— ezt elhanyagolta Nagv József megbízott párttitkár nem törődött »/. oktatás jó előkészítésével, de nem ford'iolt kellő gondot a párt- szervezet »lőtt álló többi feladat el* végzésére sem. Ezért a tagje'öltek és a párttagok közül a legtöbben csak annyit tudnak. hogy résztvesznek majd a pártoktatásbn-n. Farkas Mária tagjelölt sem talál­kozott még egyetlen népnevelővel sem. aki vele az oktatás kérdéseiről beszélgeted voína. Már azt gondolta- hogv taán mcgfeledkeziek arról, bogy­ót is be-nszlották. azonban megnvu- godott akkor, amikor az üzem fali­újságján a többi elvtársak neve kö­zött megtalálta a saját nevét is. A népnevelő munkát így akarta a párt­szervezet „pótolni.“ Nagy József ehtársaf leváltották, most Gárdosi Aladárné a megbízott párttitkár. Hogy a mulasztást behoz­hassa, Gárdosi elvtársnönek minde­nekelőtt aktivizálnia kel a vezető elvtársakat. Az ft segítségükkel mór gósilsa a népnevelőket az egyik leg­fontosabb feladatra, az oktatás sike­res beindítására. A népneve'ők be­szélgessenek az oktatásra kiválogatott elvtársakka'l, magyarázzák meg a ta- uniós jelentőségét és segilesen-’k ne- k:k az esetleges nehézségek legyőzé­sében. Á negyharsenyi kőbánya dolgozói befe eziék 1952. évi tervükef A pécsi Tt'fenntartó Vállalat nagy harsánvi kőbánvaiizem dolgozói, párt szervezete, szakszervezete, valamint üzemvezetősége nevében örömmel s egyúttal büszkén jelentjük, hogy az 1952-es kőkitermelési tervünket 1952 szeptember ll-ép befeleztük. Mi. tette lehetővé ezeket az ered­ményeket? A nagyharsánvi kőbánva termelése lóölben meghaladta a napi 260 fon nát. Ez a teljesítmény kétségtelenül nagy volt az előző évekhez viszonyít­va. De megnövekedtek a követelmé­nyek is. Do'qozóink egvre világosab­ban látták, hogy országunkban nap nap után újabb és újabb utak épül nek.- am'e.vbez feltétlenül szükséges ez. hogy több követ termeljenek. Áp­rilis 4-re, május 1 re, továbbá augusz tus 20 ra dolgozóink vádolták tervük túlteljesítését, Az adott szavukat min­den esetben becsülettel teljesítették *s. A szociftli^S munkaversenyekben hat dolgozót terjesztettünk fel a szta hánovista oklevé're. Ma már elmondhatjuk, hogy a ta- valvi 260 tonna kő kitermelésével szemben naponta 600 tonnát terme­lünk ki. Ebhez dolgozóink lelkesedé són kívül hozzájárult az, hogy el­tűntek a régi. elavult műszaki beren­dezések Helyükbe újakat, s moder­nebbeket kaptunk a do’gozó nép ál­lamától Korszerű rakodó berendezé sek, s zúzóművek könnyítik dolgo­é-’v-k munkáját. • Pártunk, .« kormányunk megbecsüli a nagyharsányi kőbányászok munká jót is. Dolgozóink hűségjutalom cí­mén 50 pár bakancsot, s ugyancsak 50 darab ruhát kanták teljesen in­gyen, Kramparics Péter lőmesier elv 'árs elmondja: „Ezeket a szerető non. doskodásokat még jobb munkával há­láljuk meg államunknak." De a tervünk teljesítése m-e-llett nem fe'edkeztünk mt'n a békekölcsön jegy­zésről sem Rodvío’er Ferenc még csak hat hónapja dolgozik üzemünk­nél s elmondotta: ..Három gyerme kém van. Nagyon szeretem a csalá­domat. gvermekrimet. Nem akarok háborút Éppe„ ezért 1000 forint bé kekölcsönt jegyeik.*' Hasonló módon nyilatkoztak a többi dolgozók is. A második békekölcsön is sokszorosan visszatérőit üzemünk dolgozóinak Most épül a konyha az ebédlő és so­rolhatnánk még tovább, üzemünkben az egylóre eső jegyzési átlag 750 lo. ríni. 1952 es tervünket szeptember 11 én befejeztük, éh ezre' még nem fejeztük be a harcunkat. Még jobb munkával akarjuk ünnepelni november 7 ét. Füle József MDP titkár Mnrocrai József ÜB elnök. Kárpáti Ferenc üzemvezető. A sátorhelyi állami gazdaság DlSZ-fiataljai a szovjet gyapotszedési módszer élharcosai A sátorhelyi állami gazdaságban Is egyre több DlSZfíatal saiátítja el és szereti meg a szovjet módszereket Paulies Tetéz DISZ-liatal nem­rég még el sem hitte, hogy 100 kiló nál többet is lehet szedni egy nap alatt. Azután megpróbált szovjet módszerrel szedni. Kezdetben így is csak 20—25 kilót tudott leszedni, de ahogy elsajátította a kétkezes gya­potszedést, úgy növekedett a teljesít­ménye, Az új módszerrel elérte, hogy naponta 128 kiló 30 dekát szed le. A keresete is nagyot nőtt, hiszen egv kiló gyapot leszedése után egy forint es 57 Iliiért kapnak. 1 g„ Paulies ehr társnő naponta 200 forintot keres. Paulies elvtársnő szívesen álad/a szedést módszerét a többi DISZ-fia- taloknak is Hegedűs Mária, aki még a kezdetben csak 13—20 kilót sze, dett. mióta Paulies elvtársnő úi mód szerét elsajátította, naponta 89 kilót is szed. -Újvári Márta és Locskai Má ria DISZ-fiatalok, akiknek miután Pau­lies elvtársnő adta át a módszerét, ma már további, 13 kilóval szemben 31—36 kilót szednek le naponta A DISZ Hatolok nemcsak a munká. ban mutatnak példát, hanem kivették részüket a békekölcsönjegyzésből is. Elsők voltak a gazdaságban, akik je­gyeztek békekölcsönt, de egyet sem lehet találni, aki 200 forintnál keve­sebbet jegyzett volna. A begyűjtési- és eszi munkákat szabotáló kulákokat ítélt e! a bíróság Községi tanácsaink egyik legfőbb feladata az őszi munkák gyors befe iezése, a begyűjtési terv teljesítése illetve túlteljesítése. Falun a kulákok minden erejükkel azon vannak, hogv akadályozzák ezeknek a feladatoknak végrehajtását és aljas munkájukkal igyekeznek hátráltatná a munkákat. Molnár Bálint szebényi kuláknak 15 hold földje van. azelőtt kocsmája és hentesüzlete volt. 900 négyszögöl kukoricáját nem jelentette be a ve­téstervben. azonkívül nem jelentette be a kukorica és napraforgó vetését A bíróság ezért nyolc havi börtönre. 2000 forint pénzbüntetésre és 1500 forint vagyonelkobzásra ítélte. Rad.ó Jánosné 24 holdas hosszún eré­nyi kulik II. félévi sertésbeadási kö­telezettségét nem teljesítette és az ösziárpáját sem vetette e! határidő re. Dolgozó népünk keze lesújt az ilyen szabotálókra. nem engedi, hogy ilyen cselekedeteikkel akadályozzák a tervek teljesítését. Radonét a bíró­ság egy évi börtönre, 2000 forint pénz- büntetésre és 1500 forint vagyonel­kobzásra ítélte. Szűcs József ugyancsak hosszúk été nyi 33 holdas kulák sertésbeadási kö telezettségét nem teljcsftetle. Osziár- ná'át rmm vetette el és nem jelen­tette vetéstervét sem Ezért a csele­kedetéért hét havi börtönre, 2000 fo­rint pénzbün'«tűsre és 1500 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte a bí róság. „Ügy érzem, senki sem kapott annyit, mint én“ Vasárnap voltak nálunk népnevelő elvlársak békekölcsönt jegyeztetni. Közben arról beszéltek, hogy kinek mit adott a párt, a népi demokrácia. Én úgy érzem, senki sem kapott any- nylt, mint én. 1* Egy évvel ezelőtt a ,,Dunántúli Naplón" keresztül köszöntem meg azt, hogy unokám. I.anlns Pál tiszt lett. Most, alig egy évre rá másik unokáin, Bartos Zoltán lett hadnagy, a Dózsa tiszliiskolában. Most kettő vrn, két gyönyörű katonatiszt uno­kám é.s én az öreg néni örülök gyer­mekeimnek. Mert van gyermekem több is és valamennyi kiemelt mun­káskáder. En magam 100 forint békekölcsönt jegyeztem. De gyermekeim többet ,je. gyeitek az én navy megelégedésemre: 200 lorintlól 4000 forintig. Es nem­csak pénzt, odaadnánk utolsó ruhán­kat, életünket is, lra a haza kérné. TARNÓCZ1 JÁNOSNÉ Bajnok-u. 2. Tervük líil’eresílésével köszönik meg a terv a ándé^aif a baranyai téglagyárak dolgozói Az ötéves terv folyamán államunk 5 millió forintot tordított a baranyai téglagyárak korszerűsítésére. Ennek következtében évröl-évre emelkedett a termelés. Csupán 1952 ben hatmil­lió téglával készítettek többet, mint az elmúlt évben. Októberben több, mint négymillió forintos beruházással úiabb két tégla­gyár. a sósdi és a hakócai kerül ki­bővítésre, illetve gépesítésre. Mind­két üzem a komlói építkezéseket lát­ja el minőséig téglával. A sásdi tég­lagyárban évente két három, a bakó_ caiban pedig négymillióval több — jobbminőségű — téglát fognak előál lit.ani. Az üzemek korszerűsítésével 1953 ban több. mint U millió tégla val emelik termelésüket a baranyai téglagyárak A szállítás gyors lebo­nyolítása érdekében a bakócai üzem egy nagy vasúti iparvágányt is kap. A terv újabb és újabb ajándékát jő munkájukkal köszönik meg a dol­gozók. Szeptember havi tervüket is túlteljesítették: 1,164.557 darab tég­lát termeltek terven felül. Ezenkí­vül a béke kölcsön j'ayzés alkalmával is megmutattálc, lorintjaikka! is hoz zdjárulna k üzemük fejlesztéséhez: kedd reggelin 377.550' forintot aián~ lottak tel a dolgozó nép államának. Október 2-án 158 ,százalékra teljesítet e tervét a szabolcsi Váró-brigád A MESZHART-aknák fejtési brigád­jai rgy újabb célt tűzlek maguk elé: A ..Béke-akna*' címért folyó verseny­ben szép eredményekkel köszőmtsék november 7-ét. A lelkes munkának na­ponta születnek szép eredményei. A fejiési brigádok versenyélven je­lenleg az első h'Íven a lelkes szabol­csi Varó Lajos brigádjának tagjai ál­nak. Október másodikén 158 száza­lékra teljesítették a napi tervükéi. Ha továbbra is ilyen lelkesedéssel küz­denek napi terveik túlteljesítéséért a Váró-brigád tagjai, akkor teljesíteni fogják a november 7-i vállalásukat, s nevükhöz méltán megszerzik az első helyezést. , A Varó csapat első helyét lom«. Kan veszélyezteli a Petőfi-aknai Széni brigád. Ök sem akarnak 'lemaradni ebben a nemes versengésben. Máso­dikén 151 százalékra emelték teljestl- ményüket. Azt a célt tűzték maguk elé: november 7-1 munkaversenvben „Elhódítják" az első helyet a Varó- csa pattól. Péesbá-nyalefepen is erős mezőny alaku’t ki a csapalok versenyében. Másodikén I.eisz József csapata tört az élre 123.9 százalékos teljesítmény­nyel. Így ne takarékoskodjék a MÁV! Egy fclliáborodot! olvasónk kereste fel napokban szerkesztőségünket. A felháborodást egy MÁV havi-bérlet­jegy váltotta ki belőle, pontosan a 623570 számú l’écs-Pécsvárad viszony­latra szóló bérletjegy. A jegyet 1952 szeptember elsején állították ki, ak­kor, mikor alkotmányunk már több, mint két éve el.sft paragrafusában le­szögezte: ,,Magyarország: népköztársa­ság." Erről azonban úgy látszik nem vet­tek tudomást a jegy kiadói. Ezért bé­lyegezték le azt olyan hideghél,végző­vel, melynek felírása: „Magyar Királyi Államvasutak“ és melynek közepén mée mindig a koronás címer éktelen­kedik. Helyes lenne, ha a bérletet kibo­csátó MÁV-tisztviselő is tudomásul venné, hosy ennek a bé/yC'rzőnek az ideje végleg lejárt, és helytelenül ér­telmezett takarékossági .szempontok­tól (vagy talán mástól) vezérelve sem lehet ezt a bélyegzőt, vagy n vele át- .nyoniolt jegyeket forgalomba hozni! Legdrágább kincsünk a gyermek Népi demokráciánk gondoskodik legféltettebb kincsünkről: a gyerme. kékről. Sorra nyíltak és nyílnak vá­rosunkban is az óvódák, a napközi­otthonok. bölcsődék. Az Uzsok-utró- ban új, korszerűen berendezett böl­csőde nyílott, Bndaf felső városban megnagyobbították, kibővítették, kor- szerűsítették az óvodát, a Sztálin, úion átmeneti gyermekotthon mólt meg. A néhány hónappal ezelőtt meg­nyílt Uzsok-utcai típusbölcsőde 600.000 forintos költséggel épült és 30 anyának teszi lehetővé, hogy gondtalanul, nyugodtan bekapcsolód- hassák az országepítő munkába. Képeink erről az új bölcsödéről készültek és megmutaiják, hogy mi­lyen szeretettel és gonddal foglalkoz­nak nálunk a dolgozók gyermekei, vei. Az első kép a bölcsőde külsejét, a második a kicsinyek szobáját és etetését, a harmadik ,a legidősebb korosztály“, a háromévesek pihenéséi mutatja. Nagyobb megbec-ülést a női dolgozóknak Széchenyi-aknan! — Jelenleg SzéchenyLakna nem teljesíti a tervelőirányzatát. Ez részben abból is adódik, hogy az utóbbi hetekben igen rossz hangulat uralkodik a csillét munkatársnők között. Hiányzik belőlük az az oda­adó, le!kes munka, amelyet elvár tőlük a párt és a dolgozó nép — mondotta Virtin Etej csillésnő, a népnevelők megyei tanácskozásán, Megnéztük Pécsbányatelepen, hogy mi ennek a rossz, káros hely­telen hangulatnak az oka, A pécshányatelepi bányászok már értek el kiemelkedő eredményeket. Tagadhatatlan, hogy ezeknek az eredményeknek részesei a női dol­gozók is. Például Csizmadia Frida átlag 105 százalékra, Eráth Kgtalin elóvájáshan ugyancsak 105 száza­lékra, teljesiti tervét Gyügyi Pe- rencné pedig 123 százalékot ért el De ezenkívül még sorolhatnánk to­vább a neveket. Mindezek bizonyít­ják, hogy a nők is jól megállják he. Iyüliet a termelésben.. De bányásza­ink között még mindig vannak ma. radi gondolkodásúak, akik a nőket szívesebben látnák a iőzőkanál mellett, mint a bányában, Pécsbányatelepen a csillés elv társnők elmondták: „Már létünk dolgozni, meri úgyis elbocsátanak bennünket a bányából.’' Erről Vír- tin Etel elv társnő így beszélt: ..A Jelenszki János lejtési bri­gádban dolgozom. Amityen felada­tot teám bíztak, azt mindig becsü­letesen elvégeztem. Büszke voltam arra, hogy mi, női munkások a bá nyában ugyanúgy megálljuk a he­lyünket, mint a férfiak. Azonban az egyik napon csapatvezetőm, Ja. lenszkl János elvtárs közötte ve­lem: ,..Hiába dolgozik maga lelke­sen, mert a nőknek el kell hagyni az üzemet, vati elég férfi." Ezek a hangok, amelyek igen sok­szor hallhatók elveszik a női dol­gozók munkakedvét. Virtin elvtárs. nőnek igaza van, hogy ezen a tr rületen rendet kell teremteni. Jelenszkí János már nem fiatal bányász. Életének túlnyomó részét a kapitalizmusban töltötte el. Tud. ja, hogy a múlt rendszerben milyen keserves sorsa volt a bányászok­nak, de ennél még sokkal nyomo­rúságosabb életük volt a nőknek. — őket még emberszámba sem vették. Csak elvétve dolgozhattak a nők, de azok is fél annyi bért kaptaki mint a férfiak Népi demokráciánk gyökeresen megváltoztatta a nők helyzetét. Egyenrangúvá emelte őket a férfiakkal, s így elfoglalták helyüket a termelésben is. Szó sincs arról, hogy a nőket etbocsátfák a bányából. De Jelenszkj János, mint ironlmester, ahelyett, hogy mindeze- ket megmagyarázta volna a csillés elvtársnönek, maga is a maradiak uszályába került s együtt fújta ver lük ezeket a hangokat. A Széchenyl-aknai pártbizottság és szakszervezet vezetői ne hagy­ják, hogy a nőket elriasszák a bá- nyától. Leplezzék te ezeket az el­lenséges híreszteléseket, világosít­sál: lel a bányásznnket arról, hogy munkájukra szükség van és ne tűr. jék, hogy hátrányos elbánásban ré­szesüljenek egyes vezetők részé. Tői. . t

Next

/
Oldalképek
Tartalom