Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-14 / 216. szám

1

VUÁG PROI tTAfí]A / EGYESÖllETEK!

f.....................................................................................

....................................

A MA

I SZAMB.ANi

A párttagsági könyvesére a pártélet too to« eeemény*

Í3. o.l — Válaszok a „I>nnánlúl| N«pló“-han megjeleni bírálatokra (2. o.)—Leleplező tények (3. o.) — Baranya- megyei Békebizottság és a Pécs Vámul Békeblzottság ünnepi ülése (5. o.) — Hogyan *eg,tl az |stván-akna| pártbizottság a békeblzottságok munkáját? (5. o.) —

„Gondok“ a parókián Í6, o.) — Pártszervezeteink, tanárjaink harcoljanak következetesebben a kiilákok ellen — vállalataink pedig ne mulasszák el a kőtelező éberséget —

AZ MDP BAR ANYA MEGYEI PA'RTBI Z OTT JÁCÁN A K LAP J A

IX. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM

ARA 50 FILLÉR

VASÁRJNAP, 1#52 SZLPTEMBEB U

Á Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az állattenyésztés és a takarmányfermelés fejlesztéséről az 1952—54 években

_ Orsíágrunk állattenyésztése a felszabadulás óta is különösen az ötéves terv első két évében jelentősen fejlődött. 1948 óta a sznrvasmnrhaállomány 22, a sertésállomány 94, a lóállomány 27

• a juhállomány 151 százalékkal növekedett. Országunk állatállománya lényegesen meghaladja a felszabadulás előtti színvonalat.

Jelontősen fejlődött az állat- tenyésztés .•» termelőszövetkezetekben és különösen az állami gazdaságokban. A mezőgazdaság szocialista szektoraiban együttvéve az utóbbi két évben a szarvasmarhaállomány 305. a sertésállomány 135, a lóállomány 308, a juhállomány 236 százalékkal nőtt

Állatállományunk fejlődésének jelentős eredményei azonban nem «zabad, hogy önelégültségre vezessenek, mert állattenyésztésünkben igen komoly hiányosságok vannak és mert mind teljesebben kell kielégítenünk népünk és népgazdaságunk szükségleteit állati termékekben.

Gyorsan szaporodó állatállományunk részére a belső tartalékok jobb felhasználásával megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt kell biztosítani. Állattenyésztésünk gyorsütemfl fejlesztése érdekében meg kell akadályozni az ellenséges elemeknek, főleg a knlákoknak az állatállomány csökkentésére irányuló kár tevő szándékát,

I.

Az 19*2—54. években tovább kell növelni az állatállományt, és emelni kell az állattenyésztés termelékenységét, az átlagos hozamot és a szapornságot.

1. Az állatállományt 1954 év végéig. 1952. márciusához viszonyítva, n következőképpen kell fejleszteni: Az összes szarvas- marhaállománvt 11 — ezen helül a tehénállományt 32. a lóállo- mánvt 8. a sertésállománvt 14, a juhállományt 62 százalékkal kell növelni.

A termelőszövetkezeteit ben 1952 márciusához, viszonyítva. 1954. végéig a' közös szarv asm arhaál- lomáivyt 353 — ezen belül a tehénállományt 460. a közös sertésállományt 356 — ezen belül a kocaállományt 365, a lóállományt 387, a közös juhállományt 282 százalékkal, a közös baromfiállományt pedig tizennégyszeresérc kell emelni.

Az állami gazdaságok ugyanebben nz. időszakban szarvns- tnorbaállományuknt 173, a tehénállományt 214. a sertésállománvt 114. a lóállományt 107, a juhállományt 90. a baromfiállományt 128 százalékkal növeljék.

2. A tebenpk átlagos'évi tejhozamát az 1951. évihez viszonyítva 1954-ro országosan 400 literrel kell emelni. 1954-ben az állami gazdaságok átlagosan 8.200 lito reg. a termelőszövetkezetek 2.400 literes évi te.ihoznmot érjenek el.

A juhonkititi gyapjúhozamo* országosan 0.5 kg 'ni kell növel ni, ezen belül az állami gazdaságokban 4.3. a termelőszövetkezetekben 4 kg-os átlagos gyapjú- hozamot kell elérni.

Az, egyéves tojáshoznmot országosan tojónkint 19 darabbal kell növelni, ez állami gazdasóe-nk- 6«n el kell Ami a tojónként! évi 110, n termelőszövetkezetekben az évi 100 darab tojást.

Az átlngos mnlaeszanornlatot crsrág(w«n 37 százalékkal kell növelni. Az állami gazdaságokba') 1934-ben pz országos átlagban

100 anyakoca után 1.200 darnb

* termelőszövetkezetekben pedig 100 anyakoca után 860 darub ma laeot kell felnevelni.

Az átlagos borjúszaporulatot országosan 10 százalékkal kell emelni. Az állami gazdaságokban 1954-ben évente 100 tehén után 85, a termelőszövetkezetekben pedig 75 borjút neveljenek fel.

A juhok szaporulatát országosan 15 százalékkal kell emelni. Ezen belül el kell érni, hogy egy év alatt 100 anyajuh után az ál- lnmi gazdaságokban 125, a termelőszövetkezetekben 100 bárányt neveljenek fel.

A szaporulat növelésével, az állatok jobb meghízlalásávn! 1952-höz viszonyítva 1954-ben 50 százalékkal több sertéshúst és 45 százalékkal több marhahúst kell termelni.

II.

A földművelésügyi minisztérium, az állami gazdaságok és er: dők minisztériuma, a begyűjtési minisztérium és a helyi tanácsok gondoskodjanak a következő intézkedések megvalósításáról:

El kell terjeszteni a fejlett tenyésztési. takarmányozási módsze reket, valamint az állattenyésztési tudomány legújabb vívmányait.

Az állatokat hozamuknak megfelelően egyedileg takarmányozzák Takarmányozásra nagymértékben használják fel a zöld, a siló és a vizenyős takarmányokat, ugyanakkor takarékoskodjanak az abraktakarraányokkal.

B) Biztosítsák az állatállomány megfelelő elhelyezését. Az istállók ne legyenek nedvesek, huzatosak. azokat rendszeresen szellőztessék s tartsák tisztán. A betegségek megelőzése, az állatok termelékenységének fokozása érdekében kora tavasztól késő őszig alkalmazzák minél több helyen az ál'atok karámszerű tartását, a szabadszállást.

C) A* állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek szarvasmarhatenyé szeteikben mindenütt tériének rá a napi háromszori fejősre és a borjak itatásos módszerrel történő felnevelésére. Emellett 1953- ban legalább 3000, 1954 ben pedig legalább 6500 nagy teihozamú tehénnél négyszeri fejőst kell bevezetni.

A zöld futószalag bevezetésével kora tavasztól késő őszié gondoskodjanak a tehenek zöldtakarmánnyal való ellátásáról. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az olcsóbb, ugyanakkor a termelékenységet jobban elősegítő takarmányozás érdekében 1953-ban csnk a napi 6 liternél. 1954-ben napi 8 liternél több tejet adó tehenek részére adjanak abraktakarmányt.

A tej zsírtartalmának növelése céljából kezdjék meg a tej zsírtartalomszerinti átvételét. A tehenek tejtermeléséről tehcDen- kint és naponta vezessenek pontos feljegyzéseket.

D) A sertéstenyésztésben a süldőkocák kivételével az egész kocaállománynál alkalmazni kell az évi kétszeri malacoztatást. Csökkenteni Kell a malacok elhullúsi százalékát.

A termelőszövetkezetekben és az árutermelő állami gazdaságok han térjenek rá a sertésfajták keresztezésére.

JE) A hizlalás kezdeti időszakában 70—80 kg-os súlyig a feleleteit takarmánynak legalább 50 százaléka zöld és silótakarmányokból. valamint szénarélékből álljon. A hizlalás meggyorsítása érdekében a mslneoknt mindjárt választás után fokozottabban takarmányoz zák, így el lehet érni, hogy a hússertések 10 hónapos korra, a mangalieasertósek 12 hónapos

korra legalább százharminc kg súlyra hízzanak.

F) A lótenyésztésben gondoskodjanak minden egészséges kanca befedeztetéséről, a vemhes kancák kíméletes igázásáról As így minél több csikó felneveléséről.

G) A juhtenyésztésben Általánossá kell tenni a kétévenkintl háromszori bárányoztatást. A juhászok fordítsanak nagy gondot a juhok takarmányozására, főként a silótakarmány etetésével akadályozzák meg az állomány téli súlyveszteségéL

H) A baromfitenyésztésben a keltető állomásokon 1953-tól kezdve kizárólag vérvizsgált. egészséges állományból származó tojásokat szabad keltetni. A tyúkok 'oiáshozamának emelése érdekében létesítsenek ligetes kifutókat. alkalmazzák a téli tojáster- melóst elősegítő új módszereket világítás, zöld- és silótnkarmá nvozás sth.1 -ro-rosnév be a barom fiait nyári vándorólazását.

2. A szaporább és nagyóbbho- zamú állatfajták elterjesztése és a tenyésztői munka megiavítása érdekében a következő intézkedések szükségesek:

A) A kiváló értékű tenyészál, latok nevelése cél iából az állami gazdaságokban, a kísérleti és tan gazdaságokban, a jó álattenyész- téssel rendelkező termelőszövetkezetekben törzstenyészeteket kell létesíteni. Segíteni kell a tenyésztési munkában azokat az egyénileg gazdálkodó pares-,'o- knt is. akik megfelelő minőségű törzsállománnyal rendelkeznek, a tenyészállatok felnevelésére velük továbbra is tenyésztési szerződéseket kell kötni.

TI) A törzstepvészetekboTi 1954. év végére az alábbi arányokban a következő faitákból kell a törz-s állományt kiállítani:

1. Magyar-tarka szarvasmarha fajta 82, szimmenfháli 8. bronzderes 5. szürke-mee-yar (alföldi magyar) öt százalék.

2. Nagy fehér hússertés fajta (két típusban) 35, mangalica 35. fekete bús sertés (két fajta) 30 százalék.

3. Magyar lófajta (félvér) negyvenhét, nonius* 30, magyar hidegvérű 15, lipicai 4, arab telivér 2, angol telivér 1, ügető egy százalék.

4. Fésűs mervnő juhfajta nyolcvanöt, cigája hat, kaukázusi-rambouill«!, fríz és karakul fajták három-három százalék.

5. Tyúkoknál fehér leghorn fajta

harminc, sárga magyar, fehér magyar, kendermagos magyar, fogolvszinü leghorn és nagy vörös (rhod-- island) fajták 13—13 nagy kendermagos (plymouth) fajta 5 százalék. Törzs állományt kell kialakítani a magyar ludfajtából, a nemesített magyar kacsa, a pekingi kacsa és a bronz pulyka fajtáiról.

C) E fajtákon belül a tőrzstenyé- szetekben fordítsanak nagy gondot a tájfajlák tenyésztésére és továbbfejlesztésére, Elsősorban a bonyhádi, mosoni, békési és >• mezőhegyes! magyar tarka szarvasmarha tájfajlák. o szabolcsi, kisbéri, tolnatamási, k<- menesaljai magyar ló tájfajták, valamint a mezőhegyes’] és a hortobágyi noniusz lófajták törzsállományát kel' tovább tenyészteni.

D) A földművelésügyi minisztérium és az állami gazdaságok és erdők minisztériuma részletesen írja elő a törzstenyészetek tenyésztési céjait A fajták továhb-Javításának főbb irá nyai a következők legyenek: szarvas- marhafnjiákn.M a lejhozam és a lej zsfrtartalmának növelése, lófajiákpál n nagyobb munkaképesség elérése, sertésfajtáknál a nagyobb szapora- ság. gyorsabb fejlődőképesség és johh tskarmányértékestlés kialakítása, juh fajtáknál a nagyobb gvapjuhozam és * nagyobb élősúly kifejlesztése, tyúkfajtáknál a tojáshozam és a különféle betegségekkel szemben az elien- állóképesség növelése.

E) A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok árutermelő farmjai, vaCamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasrtok is javítsák meg a tenyésztői munkát, a tenvészkiválasz- tás, a céltudatos párosítás, a jobb takarmányozás, gondozás, ápolás útján.

Szaporítani kell a Jobb termelőké- pes-ségü fajták arányát.

F) A kiváló apaállatok tenyésr hatásának jelentős kiterjesztése céljából tovább keM fejleszteni a mesterséges termékenyítést: 1953-han legalább 45.000 te.honel, 70 000 kancát és 50.000 juhot, 1054-ben pedig legalább 55.000 tehenet, 84.000 drb kancát és százezer darab juhot kell mesterségesen termékenyíteni.

0) A tenyésztői munka megjavítása érdekében — az állami apaállatellátás rendszerének fenntartása mellett — az állami gazdaságok és a nagyobb termelőszövet kezetek törekedjenek arra, hogy saját maguk tartsanak apa állatokat.

H) A termelőszövetkezetek tenyésztői munkájának irányítása és megjavítása céljából a földművelésügyi minisztérium szervezzen állami állattenyésztő állomásokat: 1052 év végére 9 tzarvasniarhatenyésztő, 9 lótenyésztő, 6 juhtenyésztő és 7 sertéstenyésztő állomást kell létesíteni. Ezenkívül minden megyében állami baromfitenyésztő állomást kell szervezni. A termelőszövetkezetek baromfi-tenyésztésének elősegítésére a földművelésügyi miniszter felügyelete alatt megyénkint keltetöállomásokat kell létesíteni.

A kiváló minőségű tenyészállatok nevesse érdekében a begyűjtést minisztérium az. államnak átadott te. nyé*7á'.r.a‘okat 1953. július 1-től egyszeres súlyban számítsa be a beadási kötelezettség teljesítésébe.

III.

A mezőgazdaság minden szektorában gondoskodni keli az állatállomány erőteljes fejlesztéséről: Az állat- tenyésztési munkát szervezettebbé, megbecsültebbé kell tenni.

t. Az állatái'.lomány további tervszerű növelése érdekében a következő intézkedések életbeléptetése szűk séges:

A| Minden termelőszövetkezet kötelessége, hogy alakulásától számított egy éven belül minden 100 kh szántó földi területére legalább 5 tehénnel, 4 korával, 40 törzsbaromfival és juh- tenyésztö vidékeken • (Szabolcs-Szat- már. Hajdu-Bihar, Borsod, Abauj, Zemplén, Szolnok, Bács-Kiakun, Tolna megyék) 20 anyajuhhal rendelkezzék.

B) Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok az idei szárazság ellenére is összes takarmányozási lehetőségük felhasználásával törekedjenek állatállományuk további fejlesztésére.

2. Az állattenyésztői (különösen a sertéstenyésztői) munka lebecsülésének megszüntetése, valamint a termelőszövetkezetek és sí állami gazdaságok gyorsan fejlődő állatállományához új dolgozók, elsősorban női dolgozók munkábaáliítisa érdekében a következőket kell tenni:

C) Az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek minden állattenyésztési munkára szigorú napirendet kötelesek megállapítani. A takarmánygazdálkodásnál és az állati termékek kezelésénél szigorú számadást kell bevezetni.

IV.

Az állati termékhozunank « a sza- porasig emelése, valamint az állatállomány «zárnának fejlesztése érdekébe® nagymértékben növelni kell e takarmány-termelést. A takarmánytermelés növelését elsősorban a termék- eredmények jelentős emelésével kell elérni, de emqllett növelni kell a szántóföldi takarmányok vetést erüi-e- tét is, különösen a másodtermelés fokozásával.

1. A szántóföldi takarmánynövények, főkép a kukorica, az árpa, a zab, a lucerna, a vöröshere, slb. terméshozamát a következő intézkedések végrehajtásával fokozzák:

A) Minden termelőszövetkezetben, állami gazdaságban és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságaiban is gondoskodjanak arról, hogy az istállótrágyát minél kisebb veszteséggel kezeljék. A trágyakeze- lésnél minél szélesebb körben térjenek rá a nyersfoszfátos eljárás alka.ma- zására.

El kell érni, hogy 1952-ben minden gazdaság szántóföldi területének legalább t/5-ét, 1953-ban és 54 ben 1/4— 1/4 részét szerves-trágyázza, elsősorban a kapás-növények, valamint az ipari növények s a takarmánykeverék vetése előtt. Nyári vagy őszi le- szántás előtt kát. holdankint legalább 150, de lehetőleg kétszáz mázsa istálló trágyát kell a szántóföldre kihordani. A homokos területeken minden gazdaságban el kell terjeszteni a zöldtrágyázást. Szabolcs-Szatmár és Somogy megyében csillagfürt, Bács-Kiskien megyében pedig somkóró segítségével. Javítsák meg a műtrágya felhasználó- sát is.

A) A termelőazövrikezetekbMi «I kell érni, hogy 1954, év végére a tehenészetben és a aertéstenyészté.sb*n dolgozóknak is több, mint fele nő legyen.

B) Az állami gazdaságokban gondoskodjanak arról, hogv 1952. év végéig legalább ötezer, eddig más munkakörben dolgozó állandó alkalmazott és legalább tízezer növénytermelési idénymunkás kapjon állattenyésztési munkára beosztást — elsősorban nők és fiatalok. Az 1954. év végére a »értés- és szarvasmarhatenvészlésboo öt- ven százalékban, a baromfitenyésztésben pedig túlnyomórészt női dolgozók legyenek.

C) A termelőszövetkezetekben és ai állami gazdaságokban az állattenyésztési tanfolyamot, technikumot, vagy főiskolát végzett szakembereket, állat tenyésztési dolgozókat kivétel nélküli állattenyésztési munkára keli felhasználni.

3. Az állami gazdaságokban éa n III. típusú termelőszövetkezetekben, tíetve csoportokban alakítsák ki az állattenyésztés fejlett, nagyüzemi munkaszervezetét.

A) Az. állami gazdaságokban és • termelőszövetkezetekben szervezzék

meg és erősítsék meg az állattenyésztési munkaszervezés alapegységeit: az állattenyésztési brigádokat. A brigádokat állatfajonként, az állatok elhelyezésének és használatának megfelelően területileg is külön-kütön szervezzék meg.

B) Azokban az állami gazdaságokban éa termelőszövetkezetekben, ahol nagyobb létszámú állatállomány r»o: a brigádok munkájának összefogására állatfajonkint külön-külön létesítsenek állattenyésztési farmokat

B) Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások éa lehetőség szerint sl, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok js a magasabb takarmánytermés érdekében alkalmaznák mindenütt az alapvető agrotechnikai szabályokat. így: az őszt mélyszántást lehetőleg ok'óber végéig végezzék el és legkevesebb 20 rnj mélyséaben. aT előhántós ekék te'les kihasználásával tavasszal az ősszel mélyen szántott területet slmltózrák eL, ve‘és e’ött alkalmazzanak kultivátort. a vetéshez tisztított és szükség sve rlnt csáv*’oH v®'őmagot használja, nak. végezzék el pontosan és ideiében a növényápolást, batakar'tást veszteségeket a lehető legkisebbre csökkentsék.

tFolytatás a 8. oldalon)