Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-14 / 216. szám

1 VUÁG PROI tTAfí]A / EGYESÖllETEK! f..................................................................................... .................................... A MA I SZAMB.ANi A párttagsági könyvesére a pártélet too to« eeemény* Í3. o.l — Válaszok a „I>nnánlúl| N«pló“-han megjeleni bírálatokra (2. o.)—Leleplező tények (3. o.) — Baranya- megyei Békebizottság és a Pécs Vámul Békeblzottság ünnepi ülése (5. o.) — Hogyan *eg,tl az |stván-akna| pártbizottság a békeblzottságok munkáját? (5. o.) — „Gondok“ a parókián Í6, o.) — Pártszervezeteink, taná­rjaink harcoljanak következetesebben a kiilákok ellen — vállalataink pedig ne mulasszák el a kőtelező éberséget — AZ MDP BAR ANYA MEGYEI PA'RTBI Z OTT JÁCÁN A K LAP J A IX. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRJNAP, 1#52 SZLPTEMBEB U Á Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az állattenyésztés és a takarmányfermelés fejlesztéséről az 1952—54 években _ Orsíágrunk állattenyésztése a felszabadulás óta is különösen az ötéves terv első két évében jelentősen fejlődött. 1948 óta a sznrvasmnrhaállomány 22, a ser­tésállomány 94, a lóállomány 27 • a juhállomány 151 százalékkal növekedett. Országunk állatállo­mánya lényegesen meghaladja a felszabadulás előtti színvonalat. Jelontősen fejlődött az állat- tenyésztés .•» termelőszövetkeze­tekben és különösen az állami gazdaságokban. A mezőgazdaság szocialista szektoraiban együtt­véve az utóbbi két évben a szarvasmarhaállomány 305. a ser­tésállomány 135, a lóállomány 308, a juhállomány 236 százalék­kal nőtt Állatállományunk fejlődésének jelentős eredményei azonban nem «zabad, hogy önelégültségre ve­zessenek, mert állattenyészté­sünkben igen komoly hiányossá­gok vannak és mert mind telje­sebben kell kielégítenünk népünk és népgazdaságunk szükségleteit állati termékekben. Gyorsan szaporodó állatállomá­nyunk részére a belső tartalékok jobb felhasználásával megfelelő mennyiségű és minőségű takar­mányt kell biztosítani. Állatte­nyésztésünk gyorsütemfl fejlesz­tése érdekében meg kell akadá­lyozni az ellenséges elemeknek, főleg a knlákoknak az állatállo­mány csökkentésére irányuló kár tevő szándékát, I. Az 19*2—54. években tovább kell növelni az állatállományt, és emelni kell az állattenyésztés termelékenységét, az átlagos ho­zamot és a szapornságot. 1. Az állatállományt 1954 év vé­géig. 1952. márciusához viszo­nyítva, n következőképpen kell fejleszteni: Az összes szarvas- marhaállománvt 11 — ezen helül a tehénállományt 32. a lóállo- mánvt 8. a sertésállománvt 14, a juhállományt 62 százalékkal kell növelni. A termelőszövetkezeteit ben 1952 márciusához, viszonyítva. 1954. végéig a' közös szarv asm arhaál- lomáivyt 353 — ezen belül a te­hénállományt 460. a közös sertés­állományt 356 — ezen belül a ko­caállományt 365, a lóállományt 387, a közös juhállományt 282 százalékkal, a közös baromfiállo­mányt pedig tizennégyszeresérc kell emelni. Az állami gazdaságok ugyan­ebben nz. időszakban szarvns- tnorbaállományuknt 173, a tehén­állományt 214. a sertésállománvt 114. a lóállományt 107, a juhállo­mányt 90. a baromfiállományt 128 százalékkal növeljék. 2. A tebenpk átlagos'évi tejho­zamát az 1951. évihez viszonyít­va 1954-ro országosan 400 literrel kell emelni. 1954-ben az állami gazdaságok átlagosan 8.200 lito reg. a termelőszövetkezetek 2.400 literes évi te.ihoznmot érjenek el. A juhonkititi gyapjúhozamo* országosan 0.5 kg 'ni kell növel ni, ezen belül az állami gazdasá­gokban 4.3. a termelőszövetkeze­tekben 4 kg-os átlagos gyapjú- hozamot kell elérni. Az, egyéves tojáshoznmot orszá­gosan tojónkint 19 darabbal kell növelni, ez állami gazdasóe-nk- 6«n el kell Ami a tojónként! évi 110, n termelőszövetkezetek­ben az évi 100 darab tojást. Az átlngos mnlaeszanornlatot crsrág(w«n 37 százalékkal kell nö­velni. Az állami gazdaságokba') 1934-ben pz országos átlagban 100 anyakoca után 1.200 darnb * termelőszövetkezetekben pedig 100 anyakoca után 860 darub ma laeot kell felnevelni. Az átlagos borjúszaporulatot országosan 10 százalékkal kell emelni. Az állami gazdaságokban 1954-ben évente 100 tehén után 85, a termelőszövetkezetekben pe­dig 75 borjút neveljenek fel. A juhok szaporulatát országo­san 15 százalékkal kell emelni. Ezen belül el kell érni, hogy egy év alatt 100 anyajuh után az ál- lnmi gazdaságokban 125, a terme­lőszövetkezetekben 100 bárányt neveljenek fel. A szaporulat növelésével, az állatok jobb meghízlalásávn! 1952-höz viszonyítva 1954-ben 50 százalékkal több sertéshúst és 45 százalékkal több marhahúst kell termelni. II. A földművelésügyi miniszté­rium, az állami gazdaságok és er: dők minisztériuma, a begyűjtési minisztérium és a helyi tanácsok gondoskodjanak a következő in­tézkedések megvalósításáról: El kell terjeszteni a fejlett te­nyésztési. takarmányozási módsze reket, valamint az állattenyészté­si tudomány legújabb vívmá­nyait. Az állatokat hozamuknak megfe­lelően egyedileg takarmányozzák Takarmányozásra nagymérték­ben használják fel a zöld, a siló és a vizenyős takarmányokat, ugyanakkor takarékoskodjanak az abraktakarraányokkal. B) Biztosítsák az állatállomány megfelelő elhelyezését. Az istál­lók ne legyenek nedvesek, huza­tosak. azokat rendszeresen szel­lőztessék s tartsák tisztán. A be­tegségek megelőzése, az állatok termelékenységének fokozása ér­dekében kora tavasztól késő őszig alkalmazzák minél több he­lyen az ál'atok karámszerű tar­tását, a szabadszállást. C) A* állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek szarvasmarhatenyé szeteikben mindenütt tériének rá a napi háromszori fejősre és a borjak itatásos módszerrel törté­nő felnevelésére. Emellett 1953- ban legalább 3000, 1954 ben pedig legalább 6500 nagy teihozamú te­hénnél négyszeri fejőst kell be­vezetni. A zöld futószalag bevezetésével kora tavasztól késő őszié gondos­kodjanak a tehenek zöldtakar­mánnyal való ellátásáról. Az ál­lami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek az olcsóbb, ugyanak­kor a termelékenységet jobban elősegítő takarmányozás érdeké­ben 1953-ban csnk a napi 6 liter­nél. 1954-ben napi 8 liternél több tejet adó tehenek részére adja­nak abraktakarmányt. A tej zsírtartalmának növelése céljából kezdjék meg a tej zsír­tartalomszerinti átvételét. A te­henek tejtermeléséről tehcDen- kint és naponta vezessenek pon­tos feljegyzéseket. D) A sertéstenyésztésben a süldő­kocák kivételével az egész koca­állománynál alkalmazni kell az évi kétszeri malacoztatást. Csök­kenteni Kell a malacok elhullúsi százalékát. A termelőszövetkezetekben és az árutermelő állami gazdaságok han térjenek rá a sertésfajták keresztezésére. JE) A hizlalás kezdeti időszakában 70—80 kg-os súlyig a feleleteit ta­karmánynak legalább 50 száza­léka zöld és silótakarmányokból. valamint szénarélékből álljon. A hizlalás meggyorsítása érdekében a mslneoknt mindjárt választás után fokozottabban takarmányoz zák, így el lehet érni, hogy a hússertések 10 hónapos korra, a mangalieasertósek 12 hónapos korra legalább százharminc kg súlyra hízzanak. F) A lótenyésztésben gondos­kodjanak minden egészséges kan­ca befedeztetéséről, a vemhes kan­cák kíméletes igázásáról As így minél több csikó felneveléséről. G) A juhtenyésztésben Általá­nossá kell tenni a kétévenkintl háromszori bárányoztatást. A ju­hászok fordítsanak nagy gondot a juhok takarmányozására, fő­ként a silótakarmány etetésével akadályozzák meg az állomány téli súlyveszteségéL H) A baromfitenyésztésben a keltető állomásokon 1953-tól kezd­ve kizárólag vérvizsgált. egészsé­ges állományból származó tojá­sokat szabad keltetni. A tyúkok 'oiáshozamának emelése érdeké­ben létesítsenek ligetes kifutó­kat. alkalmazzák a téli tojáster- melóst elősegítő új módszereket világítás, zöld- és silótnkarmá nvozás sth.1 -ro-rosnév be a barom fiait nyári vándorólazását. 2. A szaporább és nagyóbbho- zamú állatfajták elterjesztése és a tenyésztői munka megiavítása érdekében a következő intézke­dések szükségesek: A) A kiváló értékű tenyészál, latok nevelése cél iából az állami gazdaságokban, a kísérleti és tan gazdaságokban, a jó álattenyész- téssel rendelkező termelőszövet­kezetekben törzstenyészeteket kell létesíteni. Segíteni kell a te­nyésztési munkában azokat az egyénileg gazdálkodó pares-,'o- knt is. akik megfelelő minőségű törzsállománnyal rendelkeznek, a tenyészállatok felnevelésére ve­lük továbbra is tenyésztési szer­ződéseket kell kötni. TI) A törzstepvészetekboTi 1954. év végére az alábbi arányokban a következő faitákból kell a törz-s állományt kiállítani: 1. Magyar-tarka szarvasmarha fajta 82, szimmenfháli 8. bronz­deres 5. szürke-mee-yar (alföldi magyar) öt százalék. 2. Nagy fehér hússertés fajta (két típusban) 35, mangalica 35. fekete bús sertés (két fajta) 30 százalék. 3. Magyar lófajta (félvér) negyven­hét, nonius* 30, magyar hidegvérű 15, lipicai 4, arab telivér 2, angol telivér 1, ügető egy százalék. 4. Fésűs mervnő juhfajta nyolcvan­öt, cigája hat, kaukázusi-rambouill«!, fríz és karakul fajták három-három százalék. 5. Tyúkoknál fehér leghorn fajta harminc, sárga magyar, fehér magyar, kendermagos magyar, fogolvszinü leg­horn és nagy vörös (rhod-- island) fajták 13—13 nagy kendermagos (plymouth) fajta 5 százalék. Törzs állományt kell kialakítani a magyar ludfajtából, a nemesített magyar ka­csa, a pekingi kacsa és a bronz puly­ka fajtáiról. C) E fajtákon belül a tőrzstenyé- szetekben fordítsanak nagy gondot a tájfajlák tenyésztésére és továbbfej­lesztésére, Elsősorban a bonyhádi, mosoni, békési és >• mezőhegyes! ma­gyar tarka szarvasmarha tájfajlák. o szabolcsi, kisbéri, tolnatamási, k<- menesaljai magyar ló tájfajták, vala­mint a mezőhegyes’] és a hortobágyi noniusz lófajták törzsállományát kel' tovább tenyészteni. D) A földművelésügyi minisztérium és az állami gazdaságok és erdők minisztériuma részletesen írja elő a törzstenyészetek tenyésztési céjait A fajták továhb-Javításának főbb irá nyai a következők legyenek: szarvas- marhafnjiákn.M a lejhozam és a lej zsfrtartalmának növelése, lófajiákpál n nagyobb munkaképesség elérése, sertésfajtáknál a nagyobb szapora- ság. gyorsabb fejlődőképesség és johh tskarmányértékestlés kialakítása, juh fajtáknál a nagyobb gvapjuhozam és * nagyobb élősúly kifejlesztése, tyúk­fajtáknál a tojáshozam és a külön­féle betegségekkel szemben az elien- állóképesség növelése. E) A termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok árutermelő farmjai, vaCamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasrtok is javítsák meg a tenyésztői munkát, a tenvészkiválasz- tás, a céltudatos párosítás, a jobb takarmányozás, gondozás, ápolás út­ján. Szaporítani kell a Jobb termelőké- pes-ségü fajták arányát. F) A kiváló apaállatok tenyésr hatásának jelentős kiterjesztése céljá­ból tovább keM fejleszteni a mester­séges termékenyítést: 1953-han leg­alább 45.000 te.honel, 70 000 kancát és 50.000 juhot, 1054-ben pedig leg­alább 55.000 tehenet, 84.000 drb kan­cát és százezer darab juhot kell mes­terségesen termékenyíteni. 0) A tenyésztői munka megjavítása érdekében — az állami apaállatellátás rendszerének fenntartása mellett — az állami gazdaságok és a nagyobb termelőszövet kezetek törekedjenek arra, hogy saját maguk tartsanak apa állatokat. H) A termelőszövetkezetek tenyész­tői munkájának irányítása és megja­vítása céljából a földművelésügyi mi­nisztérium szervezzen állami állat­tenyésztő állomásokat: 1052 év végé­re 9 tzarvasniarhatenyésztő, 9 ló­tenyésztő, 6 juhtenyésztő és 7 sertés­tenyésztő állomást kell létesíteni. Ezenkívül minden megyében állami baromfitenyésztő állomást kell szer­vezni. A termelőszövetkezetek barom­fi-tenyésztésének elősegítésére a föld­művelésügyi miniszter felügyelete alatt megyénkint keltetöállomásokat kell létesíteni. A kiváló minőségű tenyészállatok nevesse érdekében a begyűjtést mi­nisztérium az. államnak átadott te. nyé*7á'.r.a‘okat 1953. július 1-től egy­szeres súlyban számítsa be a beadási kötelezettség teljesítésébe. III. A mezőgazdaság minden szektorá­ban gondoskodni keli az állatállo­mány erőteljes fejlesztéséről: Az állat- tenyésztési munkát szervezettebbé, megbecsültebbé kell tenni. t. Az állatái'.lomány további terv­szerű növelése érdekében a követ­kező intézkedések életbeléptetése szűk séges: A| Minden termelőszövetkezet kö­telessége, hogy alakulásától számított egy éven belül minden 100 kh szántó földi területére legalább 5 tehénnel, 4 korával, 40 törzsbaromfival és juh- tenyésztö vidékeken • (Szabolcs-Szat- már. Hajdu-Bihar, Borsod, Abauj, Zemplén, Szolnok, Bács-Kiakun, Tolna megyék) 20 anyajuhhal rendelkezzék. B) Az egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztok az idei szárazság elle­nére is összes takarmányozási lehe­tőségük felhasználásával törekedjenek állatállományuk további fejlesztésére. 2. Az állattenyésztői (különösen a sertéstenyésztői) munka lebecsülésé­nek megszüntetése, valamint a terme­lőszövetkezetek és sí állami gazda­ságok gyorsan fejlődő állatállományá­hoz új dolgozók, elsősorban női dol­gozók munkábaáliítisa érdekében a következőket kell tenni: C) Az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek minden állattenyésztési munkára szigorú napirendet kötele­sek megállapítani. A takarmánygaz­dálkodásnál és az állati termékek kezelésénél szigorú számadást kell bevezetni. IV. Az állati termékhozunank « a sza- porasig emelése, valamint az állat­állomány «zárnának fejlesztése érde­kébe® nagymértékben növelni kell e takarmány-termelést. A takarmányter­melés növelését elsősorban a termék- eredmények jelentős emelésével kell elérni, de emqllett növelni kell a szántóföldi takarmányok vetést erüi-e- tét is, különösen a másodtermelés fo­kozásával. 1. A szántóföldi takarmánynövé­nyek, főkép a kukorica, az árpa, a zab, a lucerna, a vöröshere, slb. ter­méshozamát a következő intézkedések végrehajtásával fokozzák: A) Minden termelőszövetkezetben, állami gazdaságban és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazda­ságaiban is gondoskodjanak arról, hogy az istállótrágyát minél kisebb veszteséggel kezeljék. A trágyakeze- lésnél minél szélesebb körben térjenek rá a nyersfoszfátos eljárás alka.ma- zására. El kell érni, hogy 1952-ben minden gazdaság szántóföldi területének leg­alább t/5-ét, 1953-ban és 54 ben 1/4— 1/4 részét szerves-trágyázza, elsősor­ban a kapás-növények, valamint az ipari növények s a takarmánykeverék vetése előtt. Nyári vagy őszi le- szántás előtt kát. holdankint legalább 150, de lehetőleg kétszáz mázsa istálló trágyát kell a szántóföldre kihordani. A homokos területeken minden gazda­ságban el kell terjeszteni a zöldtrá­gyázást. Szabolcs-Szatmár és Somogy megyében csillagfürt, Bács-Kiskien me­gyében pedig somkóró segítségével. Javítsák meg a műtrágya felhasználó- sát is. A) A termelőazövrikezetekbMi «I kell érni, hogy 1954, év végére a te­henészetben és a aertéstenyészté.sb*n dolgozóknak is több, mint fele nő legyen. B) Az állami gazdaságokban gon­doskodjanak arról, hogv 1952. év vé­géig legalább ötezer, eddig más mun­kakörben dolgozó állandó alkalmazott és legalább tízezer növénytermelési idénymunkás kapjon állattenyésztési munkára beosztást — elsősorban nők és fiatalok. Az 1954. év végére a »ér­tés- és szarvasmarhatenvészlésboo öt- ven százalékban, a baromfitenyésztés­ben pedig túlnyomórészt női dolgo­zók legyenek. C) A termelőszövetkezetekben és ai állami gazdaságokban az állattenyész­tési tanfolyamot, technikumot, vagy főiskolát végzett szakembereket, állat tenyésztési dolgozókat kivétel nélküli állattenyésztési munkára keli fel­használni. 3. Az állami gazdaságokban éa n III. típusú termelőszövetkezetekben, tíetve csoportokban alakítsák ki az állattenyésztés fejlett, nagyüzemi munkaszervezetét. A) Az. állami gazdaságokban és • termelőszövetkezetekben szervezzék meg és erősítsék meg az állattenyész­tési munkaszervezés alapegységeit: az állattenyésztési brigádokat. A brigádo­kat állatfajonként, az állatok elhelye­zésének és használatának megfelelően területileg is külön-kütön szervezzék meg. B) Azokban az állami gazdaságok­ban éa termelőszövetkezetekben, ahol nagyobb létszámú állatállomány r»o: a brigádok munkájának összefogására állatfajonkint külön-külön létesítse­nek állattenyésztési farmokat B) Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások éa lehető­ség szerint sl, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok js a magasabb ta­karmánytermés érdekében alkal­maznák mindenütt az alapvető agro­technikai szabályokat. így: az őszt mélyszántást lehetőleg ok'óber végé­ig végezzék el és legkevesebb 20 rnj mélyséaben. aT előhántós ekék te'les kihasználásával tavasszal az ősszel mélyen szántott területet slmltózrák eL, ve‘és e’ött alkalmazzanak kultivátort. a vetéshez tisztított és szükség sve rlnt csáv*’oH v®'őmagot használja, nak. végezzék el pontosan és ideié­ben a növényápolást, batakar'tást veszteségeket a lehető legkisebbre csökkentsék. tFolytatás a 8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom