Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-07 / 210. szám

2 18M SZEPTEMBER 1 NAPLÓ Jó politikai munkával kijavíthatok Lippón a pártoktatás előkészítésében meglévő hiányosságok Rövidesen megkezdődik a pártok- fetáe. Pártezervezeteinkn-ek komoly munkát kell végezni, hogy a Poli­tikai Bizottság határozatát végre­hajtsák. Kiválogatták a propagandis­tákat, tanfolyamokat szerveztek szá­mukra ée most az oktatási érv elő­készítésének egyik legfontosabb fel­adatán, a hallgatók kiválogatásán dolgoznak. Felelősségteljes munka ez, •ttől függ nagymértékben az egész évben a tanulás fegyelme, a körök, tanfolyamok szilárdsága. Felelősség­teljes munka ez különösen most. hogy a párttagság 50—55 százalékát és a pártonkívüliek ezreit kell be. vonni az oktatásba. A kommunisták neveléséért, ideológiai fejlődéséért elsősorban a párt alapszervezetei fe­lelősek. Elsősorban az alapszerveze­tek vezetőinek kell törődniük azzal, hogy a hallgatókat felvilágosítsák a tanulás szükségességéről. Ltppó községben is feladata a pártszervezetnek az oktatás jó elő­készítése, a jó politikai felvilágosító munka. A pártszervezet helyettes titkára, Bíró György elvtárs szerint, a faluban egy alapfokú ée egy kö­zépfokú politikai iskola induL Az is­kolák létszáma 42 fö. A két beinduló iskolára biztosítva van a propagan­dista. Egyik Deák Pál tanácstitkár, a másik pedig Regőe Lajos tanító. Deák elvtáre most megy a kéthetes „fejtágítóra“, hogy az ott tanultakat hasznosítva, még jobban taníthassa a politikai iskola hallgatóit. Ezen a területen nincs is hiba Lip. pón. De mit csinálnak az elbeszél­gető bizottságok, hogyan foglalkoz­nak az elvtáreakkal? „Az idő rövid­sége miatt — mondja Bíró elvtárs — nem tudtunk elbeszélgető bizottságot alakítani. Későn kaptunk útmutatást a villányi járási pártbizottságtól. így taggyűlésen beszéltük meg, hogy ki akar oktatásban résztvenni". Bíró elvtárs ismertette az elvtársak előtt az oktatás jelentőségét « ezzel kap­csolatban példákat mondott el a ta­valyi oktatás tapasztalataiból. Elmon­dotta, hogy a jó, lelkiismeretes ta­nulás milyen segítséget ad a mun­kához és milyen hátránnyal jár az, ha valaki nem tanul, amelyre jellem­ző példa Buják István, aki tavaly kimaradt az oktatásból, nem járt rendszeresen taggyűlésre és ez mun­kájában is megmutatta hatását. Fe­lelőtlen volt, nem törődött a szövet­kezet vagyonával — 2500 forint rá­fizetése volt. A taggyűlésen 42 dolgozó paraszt jelentkezett az oktatás különböző formájába. De ez­zel nem tett meg mindent a Mppói pártszervezet, az oktatás sikeréért így nem lehet biztosítottnak monda­ni, hogy a jelentkezők meg is jelen­nek állandóan a* oktatáson. A hall­gatókkal való foglalkozásnak ez a módja n«m biztosítja az oktatás si­kerét. Nem biztosítja azért, mert nem értik az elvtársak eléggé, hogy mit jelent tanulni, fejlődni Nem értik még az elvtársak eléggé azt, hogy aki nem tanul, az élmarad, az nem tud megfelelni a növekvő követelmé­nyeinknek. Nem értette meg Kürti Lajosnó sem, hogy mit is jelent ta­nulni, de ő is beiratkozott, „mert a többiek is mennek“. Nem érzi sok elv. társ megtiszteltetésnek, hogy tanulhat, hogy képezheti magát, sokan közit lük „szokásból mennek", ami nem biztosíték arra, később is járnak. Éppen ezért lett volna szükséges eddig is (és feladat ezután), hogy a pártszervezet megalakítsa az elbeszél­gető bizottságot. A pártszervezet ve­zetőinek az lett volna a feladata, hogy felvilágosítsa az elbeszélgető bizottság tagjait arról, hogy ők felo. lösek azért, hogy kiket vonnak be oktatásba és azok hogyan győződnek meg annak jelentőségéről. Ha ezt a munkát jól elvégzik, a párttagok többsége és pártonkívüliek sokan megértik azt, hogy a tanulás saját hasznukra válik. Látni fogja Csep- regi József dolgozó paraszt is, hogy milyen kárt okoz a dolgozó nép ál­lamának azzal, ha hátralékban van az adójával. Csepregi elvtárs is meg­értené azt, hogy a faluban lévő új kultúrotthont, mozit, pártházat, a falu dolgozó parasztjainak jó munkájáért adta a dolgozó nép állama. Es rájön Csepregi elvtárs, hogy ebben saját munkája kevéssé van benne, mert még tartozik az állam­nak, a dolgozó nép államának. A hiányosságok kijavítása elsősorban azon múlik, hogy a pártszervezet hogyan hasz­nálja ki a még hátralévő időt. Még nem késő az elbeszélgető bizottságot megalakítani, és beszélgetni a dolgozó parasztsággal. Adjon fokozottabb se. gítséget ehhez a munkához a villá­nyi járási pártbizottság és jő mun­kával kijavithatók azok a hiányos­ságok, amelyek jellemzik Lippón az oktatás előkészítését. Elősegítik az őszi munksík végzését a villánvkövesdi állandó bizottság tagjai Sasvári Vilmos elvtárs, a mező- gazdasági állandó bizottság elnöke szívügyének tekinti, hogy a község dolgozói példamutató munkái vc- ezzenek. Ezért aztán el-el látogat ozzájuk. Somlai Ádám három hol­das dolgozó parasztot látogatta meg nem is olyan régen és elbeszélge­tett vele. „Ádám bácsi, hogy áll a betaka­rítással trágyahoidassal? Közeleg a határidő és amit a miniszterta­nács határozata előír, teljesíteni kell! — mondta Sasvári elvtárs. '«ry szokott beszélni. Meg is fo­gadják tanácsait, figyelmeztetéseit és mindenki igyekszik munkáját elvégezni. De nemcsak ő az egye­düli. aki foglalkozik a villá.iykö- vesdi dolgozó parasztokkal, hanem Reppl Mihály, Schneider Vilmos, Schneider József és Heidinger Já no» in, akik ugyancsak a mezőgaz­dasági állandó bizottság tagjai. Ezt el is várják tőlük a dolgozó parasz tok, hiszen azért választották a község vezetőivé, hogv az ő munka, jtikat segítsék, javaslatokat adja­nak a munka megjavításához. , A párt is ezzel a feladattal bízta meg őket. A legutóbbi faggyúié.c,i Czente Gyula párttitkár elvtárs«-! közösen beszélték meg a tenmva'ó- kat: hogyan biztosítsák a minisz­tertanács határozatának végrehaj­tását. A megbeszélt feladatokét mindig becsülettel végrehajtják. Ellenőrzik a község határát, a ku­korica és burgonya szedését, a szántást, vetést, trágyahordást és mindazokat a feladatokat, melyek­nek elvégzésé soron van. És nem­csak megállapítják a hibákat, vagy az eredményeket, hanem arról két­naponként be is számolnak a párt szervezet titkárának és segítséget kérnek munkájukhoz. A knlákok nem jó szemmel né­zik, hogy az ó munkájukat is „szemmel tartják.“ Igyekeznek za­vart ke'teni a falubeli, az őszi műn. kák ellen „agitálni", meglopni a dolgozókat. Szeptember 4-é*> történt, hogy Sasvári elvtárs szokásos kőrútjára indult a határba. Ahogy elhaladt Gazda János kulák napraforgó földje mellett, azt látja, hogv szii retelik a napraforgót, holott jól emlékezett arra, hogy nem jelen­tettek be semmit a tanácsnak. Nem sokat törte a fejét, azonnal intéz­kedett. A napmorgót lebie's hik, az eljárást pedig megindították a kiiIák ellen. A dolgozók felhábo­rodva vették tudomásul a kulák mesterkedéseit, aki igyekszik aka­dályozni a minisztertanács határo­zatának végrehajtását. Tervei azon­ban nem sikerülnek, mert a dol­gozók ébersége leleplezi őket és megkapják méltó btlptelewlket! A pártszervezot irányításával érik el győzelmeiket viilánykövesden. A község vezetői példát mutatnak a munka minden területén. Becsület­tel harcolnak a határidők pontos betartásáért. Az egyik élharcos. Kő­szegi János tanácselnök elvtárs, aki a legtöbbet foglalkozik a köz­ség ügves-bátos dolgaival és szív­ügyének tekinti, megköveteli az előírások betartását. Jó munkájáért szeretik, tisztelik. A falubeliek, bátran fordulnak hozzá panaszaik­kal. Természetesen nem magától szü­letett meg az eredmény Villánykö. vesden sem. Nem minden évben ér­tették úgy meg a községben a mi­nisztertanács határozatának jelen­tőségét, mint az idén. Jól emlékeinek az elvtársak még az !9>0—lóít-es évekre mikor állandóan szaladgáltak ide-oda és még sem tudtak ilyen eredményt elérni. Gyengén haladt az őszi munka is nem úgy, mint az idén. Ennek oka az volt, hogy az állandó bizott-sáeoK semmuven munkát nem végeztek. Most más a helyzet és az emberek gondolkodása is. Azért, mert Szabad Föld vasárnapokon tunítgatjak, nevelik a becsületes dolgozókat. „Dia" filmeken keresz­tül ismertetik az élenjáró szovjet agró- cs zóoteehnikát. Minden új módszerrel megismertetik a falu la­kosságát. mely a termelés nüveke (lését segíti elő. LÁTOGATÁS A PÉCSI PIACON _ t van a zsákban? — Zab! — Eladjál —- EH Mostanában igen sokszor megismétlődik ez a be­szélgetés a pécsi piacon Lehet, hogy éppen árpa, vagy búza van a zsákban, de jelen pillanatban zabról volt szó. Szerdán és szombaton mindig olyan a piactér, mint. ha egyben lóvásárt is tartanának, annyi kocsi áll sor ban egymás mellett. Ezen nem is lehet csodálkozni, hisz nap, mint nap kapják meg a községek a szabadpiac ér­tékesítési jogát Ha a község teljesítette begyűjtési ter­vét, az a dolgozó paraszt aki már nem adósa az állam­nak, szabadpiaci áron értékesítheti terményét, legyen az búza, árpa vagy zab. A szombati piacon sem volt kevesebb dolgozó pa. raszt, mint a másik piaci napokon. Ott volt Siii, 'Uhály lúzsoki hatholdat dolgozó paraszt, két má zsa árpát és ugyanennyi zabot hozott a piacra. Kórós község 2-án kapta vissza a szabadpiaci értékesítés jo­gát. Sokan várták már a lehetőséget, hisz ló volt a termés Kórós községben, maradt termény még a szabad piacra is. Kamu Pál 11 holdas dolgozó paraszt lél má­zsa zabot hozott a piacra — US százalékra teljesítette községünk a begyűj­tési tervét — magyarázza Kamu Pál, — Nehéz, volt egy kicsit mert sokon húzták ha'ogatlák a begyültést, !bb. ven weg azon panaszkodtak, hogy „nagy volt a íagv kár". Volt, egy kicsit érte az enyém t is, de n- m ób an nagyon, mint ahogyan beszélik. Nekem nyolc mózso vő'/ a? ótlag'ermés búzából és 2a Ancsát szálliutltam a begyüjtőhelyrel A beadási terv teljesítése ufón megmaradó részt most itt árulja a piacon és boldog. Nem look azért, mert visszakapták a szabadpiac értékesítési jogát, de azért is mert községük elnyerte a vúndorzászlót. — Örömmel beszél erről is, mert ő is boldog részese a vándorzászlónak. um József, Meszes László, Sumaní János a ma- gyarmecskel termelőszövetkezetből jöttek a piac ra. Szépen kaptak ők is a csoportban é$ mostanában lesz Magyarmecskén vásár, csinálnak egy kis pénzt. — Á!i nagyon meg vagyunk elégedve a szövetke­zettel — mondja Cuni Józset — Nézze meg, most is 410 kiló zabot hoztunk be, mert nincs rá nagy szükség, meg jobb a hízónak a kukorica... Ml meg azt is ka púnk ... Hirics községből két megrakott kocsi érkezett, ár pár és zabot hoztak eladásra. Es így jönnek egymásután a kocsik megrakva zsákokkal. De hazafelé is megrakva mennek Csakhogy már nem zsákokkal, az Állami Áru­házban rakodtak meg ruhával, cipővel és más szük­séges cikkekkel. A becsületes munkáért 'megkapták a futóimat. Es ‘* mi gkaphalja minden község, ha becsülettel ele. get te*z az állam Iránti kötelességének, Úgy igyekezte nek dolgozóink, hogy a kukorica, burgonya és sertés beadás teljesítése után is fgv árusíthassák terményeikéi a piacon. Igyekezzenek érgv teljesíteni a beadási tér. c-t, hogy minél előbb megkaphassák a szabadpiaci ér tőkésítés jogát, szabadon rendelkezhessenek leleslcaes terményeikkel. A béketábor ereje legyőzhetetlen Két hónappal ezélőtt, júlrua elaő napjaiban ült öseze a Béke Világ- taniícs rendkívüli ülésszaka Berlin­ben. A Béke Vilúgtanáca felhívásá­ban felhívta az egész világ népeit, hogy a békét mer/ lehet menteni, a békét meg kell menteni! A Béke Világtanács berlini rendkívüli ülésszakának határozatai mindjárt meg i« mutatták a világ békeszerető emberiségének, hogy ho­gyan kell megvédenünk a békét. A Béke Világtanáos határozatában ja­vasolja, hogy haladéktalanul tartsák meg a négy' nagyhatalom értekezle­tét a német kérdés békés rendezésére, ugyanakkor a „Béke Világtanács a világ összes népeihez fordulva ki­jelenti: nélkülözhetetlenül szükséges minden nép együttműködése, hagy haladéktalanul hatékony akciókat szervezhessenek azzal a veszéllyel szemben, amelyet a bonni és párisi szerződések ratifikálása és végrehaj­tása jelent..." A Béke Világtanács a különböző világnézetű, felfogású férfiakhoz és nőkhöz fordulva 1952 december ő re Béosbe egybehívta a népek béke­kongresszusát. A Béke Világtanács minden egyes határozata és felhívása kihangsúlyoz­za: a békét a népeknek kell meg- menteniök. a békét csak a nének min­den eddigit felülmúló békeharca mentheti meg. A népek az egész világon minden eddigit fe’fllmuló békeharceal vála­szoltak a Béke Világtanács felhívásá­ra. A békefábor nagy és legyőzhetet­len vezető erejének, a Szovjetunió­nak július második fejében kiadott második negyedévi tervjelentése közli hogy a Szovjetunió ipara 102 százalékra teljesítette második ne­gyedévi tervét, tehát 11 százalékkal termelt többet, mint az előző negyed­év hasonló Időszakában. Nem sokkal később, július 27-én megnyitották a Lenin csatornát, a béke és kommu­nizmus diadalmas alkotását. Még egy hónap sem telt el, amikor a Szov­jetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága összehívta a XIX. pártkongresszust. A SzuKP Központi Bizottsága a széles nyilvánosság elé tárta a Szovjetunió ötödik ötéves terve irányelveinek tervezetét. Ez a tervezet a Szovjetunió ipari tér. átélésének eme’kedését öt év alatt körülbelül 70 százalékban Irányozza g!ő, A világ egyik országában sem található meg a termelés százaléká­nak és tömegének olyan gyors és hatalmas emelkedése, mint a Szovjet­unióban. A legfeflottebb imperialista ország, az Amerikai Egyesült Álla­mok ipari termelésének emelkedés? az utóbbi 20 év évi átlaga 2 százalék volt míg a Szovjetunió ipari termelésé nek emelkedése évenkénti átlagban 20 százalék, a Nagy Honvédő Háború után pedig, a mérhetetlen háborús pusztítások ellenére 22 százalék. A Szovjetunió Iparának Ilyen hatalmas fiejiődéSp minden évben erősebbé és virágzóbbá teszi a Szovjetuniót és ugyanakkor fokozza a népek béke. harcát. Megmutatja nekik, hogy nem állnak egyedül, mert mellettük á'J a világ legnagvobb békés hatalma. Kina, a világ legnagyobb lélekszá­mú országa is rohamosan iparosodik, és fejlődik. Északkelet Kína Ipara például 57.6 százalékkal termelt töb­bet ez év első felében, mint a múlt év hasonló időszakában. A Német Demokratikus Köztársa­ságban, a Szocialista Egységnárt II. pártértekez'.eíén történelmi jelentősé, gű határozatot hoztak a szocializ­mus építésének megkezdéséről, A sz-o cializmust építő Német Demokratikus Köztársaság ezáltal rohamnsan erősö­dik és a német egységért harcoló német nép mind szilárdabb békebás­tyájává válik A Német Demokrati- kiis Köztársaság dolgozói a szocializ­mus építésének megkezdésével dön­tően hozzá járulnak a német egysé­gért folvő harchoz, ahhoz, amjt a Béke Viíágtanács határozata kimond. A* ENSZ angol amerikai többsége Igazán nem vádo'ható kommunista­barátnak vagv békeharcosnak. Még­is, ez az ENSZ kénytelen volt azt megállapítani, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok feli­eméit gazdasági terveik céljait meg­valósították és egv évvel azelőtti tel­jesítményüket 15—30 százalékkal túl, rtzárnya'.ták, míg a nvugati országok­ban 1951 második felében, „amikor a fegyverkezést teljes iramban kezdték megválóéi tant... megszűnt a terme­lés általános növekedése. 1951 máso­dik leiében és 1952 elején az ipari termelés fejlődésének üteme ezckben az országokban lényegesen lassúbbo- flott.“ Ez azt Jelenti, hogv a háborúra sző, vetkező imperialisták a mindig erő­sebb és erősebb Szovjetunióval és népi demokratikus országokkal talál­ják szembe magukat míg az 6 Impe­rialista hátországukban egyre inkább elmélyül az általános válság, növek­szik a nép nyomora, növekszik a munkanélküliek száma és ugyanak­kor egyre erőteljesebben és határo­zottabban nő a néptömegek ellenállá­sa Óz imperialista háborús nyomor- politika ellen. Ez vonatkozik a kapi­talista világ minden részére. Európában a belga események Ws tükrözik ezt. A hazaáru’.ó belga re. akciós kormány amerikai gazdája, Eisenhower parancsára 12 hónapról két évre akarta felemelni a katonai szolgálati időt Azok a belga katonák, azonban, akiket ellenünk akamak küldeni, az Internacionálét énekelték- s megtagadták a továbbszolgálást,— a belga munkásosztállyal összefogva kivívták a meghosszabbítás érvény­telenítését. Az afrikai földrész északi részén fekvő Egyiptomból kénytelen volt el­menekülni Faruk, a népáruló dőzsö­lő király. A délafrikai Transvaalban a békeharcosok elhatározták, hogy békehetet tartanak. Közel-Keleten Iránban a nép elűzte az amerikabérenc Kávám esz Szaitane miniszterelnököt, az Iráni hazafiak és békeharcosok gyilkosát. Távol Kelet és a Csendes-óceán népei, akik a föld lakosságának nagy többségét teszik ki, harccal készül­nek a szeptemberben összehívandó Csendes óceánt Békeértekezle t ré. Az indiai Hajderabadban több, mint tíz­ezernyi tüntető szembeszáll a rend. őrség gyilkos sorliizével és megfu-. tamitotta a rendőrséget. Japánban, e- amerikai imperialisták távolkeleti tűzfészkében a munkások rengelő sztrájkjai után a parasztok nemzeti bizottságokat alakítanak a föld meg­védésére az amerikai megszállók el­len. A repülőtereknek és a gyakorló­tereknek lefoglalt földeket a japán parasztok felszántják szembeszállnak a megszállókkal és a rendőrséggel. Az amerikai földrészen j* növeked. nek a sztrájkok, tüntetések, szapo­rodnak a békealáfrások. Az imperia­lizmus fellegvárában, Amerikában hatszázezer acélpari munkás 54 napos sztrájkja bénította meg a haditerme­lést. A sztrájkoló amerikai acélpari munkások béremelést csikartak ki. \ washingtoni becslések szerint az amerikai monopóliumok mintegy 4 milliárd dollár kárt szenvedtek a* acélpari sztrájk miatt. A sztrájk mi­att az amerikai hadsereg gvakoriatain csökkentették a katonák lőszerellátá. sát. így harcolnak az ImperfaMsía és gyarmati rabságba taszított népek a békéért, a szabadságért. A harcot mindenütt a kommunisták vezetik. Ok az első békebarcosok, éppúgy Amerikában, mint Belgiumban, vagy Iránban, Hazánkban, Illetve megyénkben M nagyon sokat fejlődött * békemoz- gaiom a június e’sejef béketalálkozó a Béke Világtanács felhívása óta. A békebizottságok száma megtöbb­szöröződött. A mohácsi járásban 90 békeblzottság volt a június elsejei béketalálkozó előtt, ma 200 van, —* Pécs város szigeti lakóterületén 380 volt, ma 800 van, stb. A dolgozók a koreai héten, a koreai gyűjtésben, a do’gozó parasztok a békebegyüj!é=- ben fejezték ki azt, hogy a békét nem csak akarják, hanem meg is vé­dik. A békeharc lendülete azonban mégisem olyan, mint amilyennek a Béke Világtanács határozata után lennie kellene. Nem a dolgozók béke. aktivitásában, hanem a békefelelősök nagyrészének a passzív magatartásá­ban van a hiba. A legtöbb békelele- lös nem tudja kellőképpen értékelni a Béke Világtanács Ielhívását. Úgy gondolkoznak sokan, hogy a Béke Vi- íágtanács felhívását mindenki érti. Ez nagyon káros és veszélyes nézet akkor, amikor az imnorialistAk egy­re újabb erőfeszítéseket tesznek * háború kirobbanására — elodázzák a német kérdés békés rendezését, el­húzzák a koreai fegyverszüneti tár­gyalásokat, gtb, — Ezt meg kell aka­dályoznunk, úgy, mint ahogy a Bék? Világtanács felhívott bennünket, a békét meg kell védenünk, úgy, ahogy a Béke Világtanács megjelölte «szá­munkra: he kell vonni a békeharcbá minden becsületes dolgozót, minded békét akaró embert, különösen a* asszonyokat és az lljakat, mind na­gyobb mértékben a dolgozó parasz­tokat Megyénkben sok ilyen dolgo­zó van még. Ezeknek a bevonása * békeharcba nemcsak egyszerűen fel* ádat hanem új feladat és a legna­gyobb feladat, ami eddig előttünk, * béke védelmében állt. Ha ezt a fol­t-latot a világ békeharco-iai az égés* világon sikeresen teljesítik, akkor * jékét az egész világon biztosítani tud. julc.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom