Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-07 / 210. szám

tD52 SZEPTEMBER 7 n ä p h o Sztálin elvfárs fogadta Cedenbal elvtársa Moszkva (TASZSZ): J. V. Sztálin elvtárs, a Szovjetunió miniszterta­nácsának elnöke szeptember 5 én fogadta J. Cedenbal elvtársat, a Mon­gol Népköztársaság miniszterelnökét, A togadáson jelen volt A. Visinszkij elvtárs is, a Szovjetunió kül­ügyminisztere. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának szeptember 5-i ülése 3 Heran (ADN) A Német Demokrali tus Köztársaság népi kamarájának szeptember 5-i ülésén Georg Derlinger a többi között ezeket mondta: A kormány úgy véli, minden német hazafi szószólójaként ajánlhatja a háznak, hogy vizsgálja meg a szovjet kormány javaslatát. Különös elégté­tel számomra — mondotta —, hogy nemcsak a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya nevében, hanem minden békeszerető német hazafi ne­jében is kifejezhetem köszönetemet « Szovjetunió kormányának. A Szov­jetunió barátságára barátsággal, se" gilségére hűséggel válaszolunk. Dertinger külügyminiszter beszéde után Dieckmann elnök felolvasta a népi kamara összes csoportjának ha­tározatát. amelyhez a Német Demo kratikus Köztársaság népi kamarája a megértés érdekében újból kézé nyújtja a bonni szövetségi gyülésnejc A határozat megbízza a képviselőket, válasszanak küldöttséget, amely egy megfelelő javaslatokat tartalmazó le vele! nyújtson át a szövetségi gyű lés elnökségének. A népi kamara ezen kívül meghatalmazza a küldöttséget, folytasson megbeszéléseket a szovjet kormány által javasolt négyhatalmi értekezleten való közös részvétel kér désében. Ezután a pártok szónokát felhívás­sal! fordultak az egész német néphez hogy minden erejükkel támogassák a szovjet béke javaslatot. Bukarestben megnyílt a Nemzetközi Diákszövetség tanácsülése Bukarest (TASZSZ): Szeptember 5. én ünnepélyes keretek között meg­nyílt Bukarestben a Nemzetközi Di­ákszövetség tanácsülése. Az ülésen mintegy hatvan ország diáki!jóságá­nak küldöttei vesznek részt. A román iljúság nevében a Román Ifjúmunkás Szövetség központi bi­zottságának első titkára üdvözölte a tanácsülés részvevőit. A tanácsülés részvevői egyhangú- • lag jóváhagyták a következő napi rendet: * Beszámoló a Nemzetközi Diákszö vétség és tagszervezeteinek 1951— 52. évi tevékenységéről és feladatai­ról a diákok érdekeinek és követeié, seinek teljesítéséért folytatott harc­ban Több ország diákszövetségének be­lépéséről a Nemzetközi Diákszövet­ségbe. A diákok III, világkongresszusának összehívásáról. Az 1. napirendi pontról Bereanu. a Nemzetközi Diákszövetség elnöke tar­tott beszámolót. Az angol szakszervezeti kongresszus záróülése n o Margate fTASZSZ): Az angol szak. Szervezeti kongresszus záróülésén megvitatták és egyhangúan elfogad­ok azt a határozati javaslatot, mely * kelet és nyugat közötti kereskedői mi kapcsolatok kiterjesztését köve­telj. „A kongresszus úgy véll — mond­ja a határozat —, hogy a kereske­delmi kapcsolatok kiszélesítése Kíná­val, a Szovjetunióval és más keleti országokkal nagymértékben szolgálná a nemzetközi helyzet megjavítását. A kongresszus tehát felhívja a külön­böző kormányokat — politikai rend­szerüktől függetlenül. — hogy hala- déktafanul vitassák meg együtt a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesí­tésének és a mesterséges korlátozá­sok megszüntetésének lehetőségeit.“ A kongresszus határozatot fogadott a! arról, hogy a nők a férfiakkal egyenlő műnkéért egyenlő bért is kapjanak. Az angol szakszervezetek kongres­szusának elnökévé az 1952—53 as év­re Tom O'Brfan-t a Színház- és Film- művészeti Dolgozók Országos Szövet­ségének főtitkárát választották meg. Rövid külpolitikai hírek Kopenhága (TASZSZ) A dán kor­mány és a Riksdag címére tovább érkeznek a tiltákozások az atlanti haderők szeptemberre tervezett nagy­arányú kombinált baltitengeri had­gyakorlatai és az ellen, hogy dán terülelen amerikai csapatokat hcívez- nek el. * Szófia (MTI) A tőrök lapok szerint Isztambul környékén szeptember 9— 12 között tartják az első török had­sereg hadgyakorlatait. A „Herguen" című törők lap sze­rint Ridgway tábornok személyesen vezeti majd ezeket a hadgyakorlato­kat. • Delhi (TASZSZi A Madhia Prades állambeli hatóságok betiltották a Buranpur városban tervezett körzeti békeértekezletet. • Peking (Uj Kína) Az ázsiai és csen- desóceám országok békeértekezleté­nek kanadai előkészítő bizottsága és a kanadai békebizottság vállvetve dolgozik azon. hogy a kanadai nép minél szélesebb rétegei képviseltessék magukat a Pekingben megtartandó békeértekezleten. Brit-Columbiában békenépszavazás folyik. A szavazók a koreai fegyver­szüneti tárgyalások eredményes be­fejezését és a tömegpusztításra alkal­mas fegyverek törvényen kivitt he­lyezését követelik. • Berlin (MTI) A nyugatnémetországi Moselhürsch, Breckenach, Lehmen 1 Karl-dt, Nörz és Münstermaifeld köz ség parasztsága szenvedélyes hangú- latu gyűlésen elszántan tiltakozott az amerikai megszálló csapatoknak az ellen a szándéka ellen, hogy az. emlí­tett falvak közötti területen újablb földeket kobozzanak el katonai re pii'őterek létesítésére. * Uj Delhi (Uj Kína) Augusztus 30 án és 31-én Kalkuttában megtartották az ázsiai és csendesóceáni országok békeértekezletének nyugatbengáliai előkészítő találkozóját. Á találkozón határozatot hoztak; amely a koreai fegyverszünet haladéktalan megköté­sét, a sanfrartciscoi szerződés hatá. lyonkívül helyezését, valódi japán békeszerződés létrehozását és az ázsiai országok közötti kulturális és gaz­dasági. kapcsolatok útjában álló aka­dályok eltávolítását követeli. A japán egységes demokratikus nemzeti felszabadító arcvonal választási programja Tokió (TASZSZ) Az „AkahataT című lap jelentése szerint a Japán Kommunista Párt központi vezetűszerve a küszöbönálló parlamenti válasz­tásokkal kapcsolatban közzétette az egységes demokratikus nemzeti fel­szabadító arcvonal választási programját, amely a többi között hang. súlyozza: Érvényteleníteni kell a különbékeszerződést, az amerikai-japán „biz­tonsági egyezményt“, minden oldalú békeszerződést kell kötni a Szov­jetunió és a Kínai Népköztársaság részvételével. Harcolni kell az újrafelfegyverzés. a parasztok és halászok feudális kizsákmányolása, a munkanélltiiliség ellen. Harcolni kell a nép életszínvonalának emeléséért, a katonai célokat szolgáló súlyos adók eltörléséért, az árak leszállításáért, a nemzeti kul­túra védelméért. A program utolsó pontja így szól: ..Harc a nemzetárulás kormányá­nak lemondásáért, a nemzeti felszabadulás koalíciós kormányának meg­alakulásáért.“ A Japán Kommunista Párt központi vezető szervének felhívása a japán néphez Rádió-sport hír Vasárnap este 19 órakor a Kor suth-adó helyszíni közvetítést ad a Budapesti Postás—Pécsi Lokomotív NB I. labdarúgó mérkőzésről. A Japán Kommunista Párt központi vezető szerve a váCasztási program­mal egyidejűleg közzétette a japán néphez intézett felhívását. A felhí­vásban konkrét tényeket sorol fel arról, hogy a különbékeszerződ-és, az úgynevezett biztonsági egyezmény és a „közigazgatási egyezmény'' fokozta az amerikai monopóHőke befolyá­sát és a háború, a pusztulás szélére sodorta a nemzetet. A felhívás rámutat, hogy’ a nem­zet súlyos helyzetéért a nemzetáruló szerződéseket és egyezményeket alá­író Josida-féle liberális párté a fele­lősség. Magán a nemzeten kívül senki sem vezetheti ki az országot a válságból és a nemzet ezt a célt csak Josida reakció® kormányának megbuktatásá­val énheti el. Ha a nemzet győz, ez hatalmas mértékben megerősíti az egy­séges nemzeti arcvonalat és a meg­szállási rendszer felszámolását, a nem­zeti felszabadni lás koalíciós kormá­nyának megalakítását eredményezi. A nemzetnek választania kell, hogy a háború úiján, vagy a béke útján ha­ladjon-e. A felhívás felszóf.ft minden haza­fias és békeszerető japánt és hazafias, valamint békeszerető szervezetet, hogy összefogva mérjenek vereséget a Liberális Pártra. A felhívás síkraszáll amellett, hogy fogadják el az egysé­ges, demokratikus nemzeti felszaba­dító arcvonal programján amely a háború eKen, a nemzet függetlenségé­ért. és békéért folyó küzdelem leg­hatásosabb harci programja, A Kom­munista Párt hajlandó összefogsii mindazokkal az erőkkel, amelyek síkraszáll nak a megszállási rendszer, és a Josida-kormány ellen, mindazok­kal, akik a választási programnak, akár egyetlen pontját is támogatják. A Kommunista Párt külön felhívás­sal fordul a Szocialista Párthoz tar­tozó dolgozókhoz és kiemeli, hogy a jobboldali szocialista vezetők ttíljes mértékben a háborús ús-zflók ügynö­keivé váltak, » „baloldali“ szocialista vezetők pedig szintén támogatják az amerikai agresszorokat. A felhívás azt a reményt fejezi ki, hogy a Szocia­lista Párt egyszerű tagjai világosan felismerik a párt vezetőinek tettei és szavai közötti ellentéteket és feltá­masztják az igazi hazafias Szocialista Pártol, amellyel a Kommunista Párt szoros együttműködést hajlandó ki­fejteni. Az „Akahata“ közű a Japán Kom­munista Párt központi vezetöszervé- nek egy másik felhívását is, ame’v hangsúlyozza, hogy a választások a legjobb lehetőségeket nyújtják a nem­zetnek arra, hogy az egységes demo­kratikus nemzeti felszabadító arcvo­nalba tömörüljön. Az „Aszahi“ című lap közli, hogv a Kommunista Párt 108 jelöltjét és az egysége* fronl hét jelöltjét lépteti fel a választásokon. Szeptember 9-én nyílik meg a Dimitrov-kiállítás Szeptember 9 én a bolgár nép fel­Sza bad olásának évfordulóján a Ma­gyar Munkásmozgalmi Intézet és a Kultúrkapcaolatok Intézete rendezé­sében Dimitrov-kiáililitás nyílik Buda­pesten a Munkásmozgalmi Intézetben, | A kiállítás művészi festményeken, i fPHvkórvf'lcpn fn f n L- ó r»i á Vrv*-< I . _ , V : .----------»jwawi, wuiaiQj letsunenyeke fé nyképétén, fotókópiákon keresztül I küldött a kiállításra. tárja a látogatók elé a bolgár nép nagy tanítójának és vezetőjének. Di­mitrov elvtársnak életét, forradalmi munkásságát, A rendezés munkájá­hoz nagy segítséget nyújtott a Bol­gár Népköztársaság. Művészi értékű, Georgi Dimitrov elvtárs életévei kap­csolatos festményeket és szobrokat b-r.Leixá* ~ LELEPLEZŐ TÉNYEK 1048 július 12-én jelent meg -a Tájékoztató Iroda lapjában, a Tartós Békéért Népi Demokráciáért című fólyóiralban az a határozat, melyet a Tájékoztató Iroda hozott a Jugo­slav Kommunista Párt helyzetéről. cs a Tájékoztató Irodának újabb 1019 november 29"én megjelent haté 'ozata leleplezték azt a trockista ban­kit, amely becsapva a jugoszláv né- 0°!. letérve a demokrácia és a szó óializmus útjáról, fasiszta diktatúrát *ér«s terrort, könyörtelen elnyomási honosított meg Jugoszláviában. A Tájékoztató Iroda határozata ”»k megjelenése óta elteli idő még **ék»ebb területen, még mélyebben Megmutatta, hogy a Jugoszláv Kom- Munljta Párt gyilkosok és kémek •tatalmába került „és nem más, mint * Tito, Knrdclj, Rankovics, fiyiíasz *'tkk kémfelndntainak végrehajtó gé­pezete“. Különösképpen megbizonyo- s°dhatiak erről a határmenti Hara- BVa dolgozói, a határszéli falvainak akói, akiknek szemei előtt vetkőzött *1 Tit0 n farkasbunda fölé ránci- {j?!t bárány bőrből, akiknek tanúsága bizonyítja, mint süllyed mind nagyobb “Jomorba a Tito banda és kegyeltjei — * lökések és knlákok — által kizsák- Mánvolt jugoszláv nép, akik napró- I V*r* ^júalmasan panaszkodó leve- ,e*et kapnak „ódáéiról“ rokonoktól, '*nierőjöktől. , A Tájékoztató Iroda 1949 novem- oer* halározatában megállapítja: •-A Tito, Itnnkovlc*, Knrilelj, “Jllwz, Pijádr, Gnanyák, Masai«- r'c*t Itebler, Mráznvir*, Viikniano- 'le*, kórsa, l’opovlcs, Kldrlcs, Nies- k®'lcs. /latira. VelobH, KolUevaeki ás inások kémr.aoportju a miioM*- ***M!.v és parasztság ellensége, Ju- íoszlávlu népeinek ellensége.1* # A hatalmat bitorló Tito-klikk. —| f*Vr'N a Kommunista és Munkáspár­ti T'Í<lkoz,*tó Irodájának luóáro- . 11 előtt a nép, u népi demokrali­' államok éj a Szovjetunió félre* j r' lése ró j?ihót állandóan a szoc.a- építőséről, a szovjet—jugoszláv fp|f,,,*ágról fecsegett — falójában j**ánialta Jugoszláviában a népi JJJMokratiksis rendszert. Vezető pozi- • »ép ellenségei* — tőkéseket, kulákokai, a királyi hadsereg maga rangú katonatisztjeit ültette, katona és rcnddrterrorral elnyomja a népet és szőröfstől-bőröstői eladta az orszá got az amerikai ;■ ImperíaListáknak Ma már egyre-másra nyilvánosságra jufoak azok a leleplező dokumentu­mok, melyek a Tito-banda árulását népelnyomó mivoltát kétségbevonha- tatlanufl bizonyítják. Tudjuk, hogy a kínzóeszközökkel, a középkori jnkvi zlciót megszégyenítő „szerszámokkal' felszerelt börtönökben, földalatti ka­zamatákban mintegy 250 ezer becsü­letes dolgozó sínylődik és egyetlen bűnük az, hogy felemelték szavukat a mérhetetlen terror, a szörnyű ki­zsákmányolás, az embertelen élet­körülmények ellen. B. Z&irnov írja cikkében: „Rankovics felfegyverzeti biintetőkülönitményei bejárják az egész országot. Szuronyt szegeznek a parasztoknak, úgv veszik el tőlük ter­mékeiket; határidő előtt követelik az állami kvóta beszolgáltatását és min­den úton-módon szipo’yozzák őket. A.landóan megtorlással fenyegetik a gyári munkásokat is. A t toista bün­tetőtörvény halálos Ítéletet mér a munkásra, nanem képes teljesíteni a legyenc-normákat.1’ A baranvai dolgozók még közeleb­bi információkkal is rendelkeznek, melyek ugyancsak a Tájékoztató Iroda megállapítását bizonyítják. Periskils Miklós elvtárs, nagypeterdi tanácsel­nöknek például ezeket írják jugoszlá­viai rokonai: ..Most nekünk is be kell menni a munka-zajednicába, mert máskép nem kapunk semmit sem... Mi bi­zony még malacokat, sem vettünk. Hathetes malacoknak 5—6000 dinár párja... Egy szobabútor Ötvenezer dinárba kerül, de csak olyan egy szerű festett ágy. meg szekrény, ■íz egynapi napszám meg hatvan dinár..." (a levelet a ..Dunántúl: Napló“ eredetiben augusztus 14 i •számában közölte.) Mit bizonyít ez a levél? Azl. hogy „a szövelkezetekbe a lalu egész la­kosságát felveszik, s így természete­sen a kulákokat is. Szövetkezetinek tekintik a földel, az igásállatokat és a felszerelőét. A szövetkezet jövedel­mét nem a végzett munka szerint, hanem „részvények“ szerint osztják el, vagyis: a tagok jövedelmének fő- forrása — a járadék. Ezek az úgy­nevezett „szocialista szövetkezetek“ tehát egyik formáját jelentik annak a tőkés kizsákmánvo’ásnak, amelyet a kulákság a dolgozó parasztsággal szemben alkalmaz.“ (Tartós Békéért, Népi Demokráciáért, 1949. VII. 7.) Mit bizonyít ez a levél? Azt, hogy a Tito-banda kifosztja a dolgozó pa­rasztságot. Az elrabolt terményeket pedig fegyverért, a vezetőréteg szá­mára biztosított élvezeti cikkekért ol­csó áron kiárusítják a tolvajok az imperialistáknak. Hajósaink, pénzügy őreink, határőreink látják, hogy a Dunán felfelé haladó, hazánkon ál- utazó jugoszláv hajók gabonával, fával, egyéb természeti kincsekkel megrakottak, * visszafelé jövő hajók pedig nylon-harisnyát, piperecikkeket szállítanak. Természetesen ezekből az árukból egyetlen darab sem jut a napi 60 dinár napszámon tengődő parasztságnak. Mi! bizonyít ez a levél? Azt, hogy tiloista szövelkezetekbe (zadrugákba. munka-zajednicákba) k-ényszerített pa­rasztokat a kulákok (mint a zadrugák vezetői! és tífoislák (mint az ország vezetői) féktelenül kizsákmányolják. A dolgozó parasztoknak a felemelke­désre, a jobb életre még reményük sem ’ehet a mai rendszerben, (csak egy péda: 100 napot kell dolgozniok, hogy egy pár hathetes malacot vehes­senek). Mit bizonyít ez a levél? Végső soron azt, amit a Tájékoztató Iroda 1949 novemberi határozata leszögez: „A jugoszláv bitorlók politikája a falun a kulák-kapitalists jeile»ü politika. Az erőszakkal létrehozott álszövetkezetek a faluban n Uulák- ság és ügynökei kezében vannak és a dolgozó parasztság széles tö­megei kizsákmányolásának eszkö- i zol.“ De bizonyítják azl azok a határ- menti események is, m» yekn- k do - gozó parasztjaink nap-mint nap szem­tanúi, A Majiálli-pusztai dolgozók nem egyszer látták, hogyan hajszol­ják ki fegyveres kulákok a dolgozó­kat mezei munkára és hogyan foszt­ják ki a jugoszláv terror'.egénvek az amúgy is lerongyolt, kirabolt dolgozó­kat. Az ormánypusztai dolgozók Husi Mihályné, Frank János és a töb­biek — látták, hogyan hajtják fegy veres udbások munkára a nőket, ho gyan ütik-verik puskatussal a meg­kínzott asszonyokat. Csak minden eni béri érzésből kivetkőzött vadállatok csak a Koreát bombázó barbár ame rikaiak szövetségesei tehetnek ilyet! Azonban elsősorban a munkásság ellen irányul a Tito-terror a munkás ság helyzete kétségbeejtő Tito Jugo­szláviájában. „Jugoszláviának növekvő szolgai függősége az imperializmustól a munkásosztály kizsákmányolásának fokozásához és anyagi helyzetének súlyos romlásához vezet!“ — látta meg jóelőre a Tájékoztató Iroda és a jugoszláv munkásság he-Iv zete valóban naprói-napra súlyosabbá válik. A tiloistik egész sor bányát, öze met — így a bori, triiboytei, popovicai színesfém bányákat, a plíti, kralevicai hajógyárakat, a gubavicaj oiekirocen trálét és még számos nogyjelcntőségű ipari üzemet — átjátszottak az amc rikaiak kezére. A külföldi kapitális ták részt kapnak azoknak a- gyárak­nak termékeiből, melyekbe tőkéjükéi befektették. Ezen túlmenően gondos­kodott arról is a Tito-banda, hogy az állam kezén maradt üzemek is a gátlástalan kizsákmányolás eszközei­vé váljanak. Mint ahogy Dino Köszev írja „Titoék álarc nélkül“ című könyvében: ,,A gvár a dolgozóké — jelszóval a Tilp-kiikk kiadta az úgy­nevezett alaptörvényt az állami válla­latoknak és a legfőbb gazdasági szer­veknek munkás-kollektívák által való vezetéséről.“ A gyár a dolgozóké — jelszó egv anarchista elméletet fed, amely szerint egy-egy gyár nem az egész munkásosztályé, az egész dol­gozó népé, liapem csakis azoké a munkásoké, akik a gyárban dolgoz­nak. A fasiszta módszerekkel „műkö­dő'’ Tito tehát nem lett hűtlen példa képeihez: Mussolinihez és Hitlerhez J Ók is „munkástanácsokat” állítottak lel. akárcsak Tito, de ezeknek a munkástanácsoknak semmi beleszó á- suk 'em volt a vállalatok belső ügyei­be. Tito „munkáskol'aktíváinak*' még a törvény szerint is csak tanácsadó szerepük van és céljuk csupán az, hogy leplének; a jugoszláv gyárak, bányák, és üzemek ismét kapitalista igazgató irányítása alatt állanaki Ez a kapitalista igazgató — aki a múltban is kizsákmányoló volt — ma mint szakember lefölözi a hasznot, zsebre- vágja a nyereséget és a munkásoknak csak koncot juttat. Ugyancsak Periskits Miklósnak írták rokonai: „ ... Sándor havi fizetésben dol­gozik a mesterségben, nem olyan fényes, valami 3000 dinár fizetése van.. Háromezer dinár, azaz egy hathetes malac árai De még ezt a-z összeget sem tudják a jugoszláv dolgozók el­vásárolni. Újvidékről irta egy ipari munkás magyarországi rokonának: „ ... híre volt, hogy van parget és szövet, hát én is elmentem és fél nyolckor már a sorban álltam. Hát már kilenc óra és még mindig nem eresztenek be senkit! Úgy tis óra körül kiáll a boltos cs ki jelen, ti, hogy csak majd 12 órakor kez­dik meg az árulást. Addig csak ki­jött,, és nevette, hogyan fagyosko- dik a nép.,. Már elmúlt 12 óra, mikor nayynehezen megkezdte az árulást és fél egykor mar nem volt semmi sem. Ti tudjátok, hogy mi­lyen üzletek voltak Újvidéken és most minden üzlet üres. csak az üres polcok vannak." Előttünk, baranyai dolgozók előtt tehát különösen nyilvánvaló, hogy „a Tito klikk a hatalomba ka pasa­knál a. erőszakosan teremtette meg az országon belüli bázisát. Ez a bá­zis — a kulákok és a városi bur­zsoázia mellett —. a hihetetlmill f«1 duzzasztott és Rankovics által meg­vesztegetett katonai bürokratikus és rendőri apparátus, melyet kulá. kokból és spekulánsokból, esetni, kékből és iiszlasákból, régi királyi hivatalnokokból és erkölcsileg rot­hadt emberekből szedtek össze. Ka a kaszt kíméletlenül kiszipolyozza a jugoszláviai miiukáso.s/tálvt, az értéktöbblet ennek a kasztnak a zsebébe, a kulákok, a városi spe­kulánsok és angol-amerikai imperia­listák zsebébe folyik." iTarlós R„ kéért. Népi Demokráciáért nuíT július 7.) **■ (F »Y latjuk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom