Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-06 / 209. szám

2 NAPLÓ 1082 SZEPTEMBER « Révai József* elvtárs, népművelési miniszter és Darvas József* közoktatásügyi miniszter beszéde a Móricz Zsigmond emlékünnepségen Révai József elvlárs beszéde Azért jöttünk ma össze, hogy Mó ricz Zsigmond halálának 10. évfor|| duióján megemlékezzünk a magyar realista prózairodalom legnagyobb mesteréről, hogy kifejezzük a ha'.ha tatlan írónak a magyar nemzeti iro- tía’om egyik legnagyobb büszkeségé­nek népünk háláját és tiszteletét Tíz év telt el Móricz Zsigmond ha. lála óta: a háborús összeomlástól a magyar dolgozó nép teljes győzelmé­ig, a szocializmus alapjainak sikeres lerakásáig hazánkban. E tíz év alatt a magyar nép Móricz Zsigmondot, a magyar demokratikus kultúra nagy klasszikusát, a demokratikus átalaku­lás egyik legjelentősebb irodalmi elő készítőjét, megismerte és a szivébe tárta. Az a.z Író, akit a régi Magyarország üldözött és kitagadott, akit újra és újra próbált megkövezni, mert az úri osztályokról megmondta az igazat, Móricz Zsigmond új életre ébredt a munkásosztály, a dolgozó nép, az épülő szocia'.ízműs Magyarországában. Révai elvtárs ezután rámutatott, hogy Móricz Zsigmond Ady Endre harcostársa volt abban az irodalmi forradalomban, amely a 20. század el­ső évtizedében bontakozott ki nálunk, mint a polgári demokratikus forradalom beharangozója és előké­szítője. ök ketten képviselték a re­akciós, álhazafias íroda'ommal, va­lamint a kozmopolita, nyugatos pol­gári Irodalommal szemben a megúj- hodó. valóban népi — nemzeti, való­ban hazafias irodalmat. Elsősorba., nem nyugatosok voltak hanem ma­gyarok, akik a magyar nép felsza­badítását szolgálták irodalmi munkás­ságukban. De Ady és Móricz életútja sokban és alapvetően különbözött is. Ady nem érte meg a proletárforra­dalmat, mig Móricz Zsigmond átélte a proletárforradalom győzelmét és bu kasát is. írói alkotóereje pedig éppen a Horthy ura'jom sötét és fojtogató negyedszázada alatt bontakozott ki te jes nagyságában Móricz 1919 ben egész leikével odaállt a pro’etártorra. dalom meLié és bár a forradalom bu kása után nem volt többé eleven kapcsolata a munkásosztállyal, sosem tagadta meg 19-es magatartását. A Horthy rendszerhez sohasem dörgö- iödzött, sosem alázkodott meg, sosem kínálta fel magát, sót egyre fokozódó erővel leplezte le e rendszer népejle- nes lényegét. Révai elvtárs a továbbiakban vá­zolta Móricz Zsigmond írói fejlődését, e fejlődés három szakaszát s kifejtet te hogyan jutott el Móricz általános demokratikus magatartásától a kriti­kai realizmus kibontakozásának kor­szakán át a népíorradalomhoz vezető út kereséséig. Ezután igy folytatta: írói pályáján tisztánlátása, leleplező ereje egyre fokozódik, de mindhárom alkotói korszakában megmaradt a pa rasztság irodalmi szószólójának. Nagy erényei, de bizonyos gyengéi is ebből fakadnak. Társadalombírálatá. nak paraszti kiindulópontjai: forrása realizmusának, de forrása bizonyos il­lúzióinak is. annak, hogy a feudális rot­hadás meíletta kapitalista rothadást ke vésbbé vette észre és bár nem kente el, hanem feltárta a parasztság beső bomlását és osztályrétegződését, a szegényparasztság mellett nem tudta meglátni és felismerni a munkásosz­tály döntő szerepét. Mégis Móricz Zsigmond paraszti demokratikus rea­lizmusának nemcsak magyar, hanem nemzetközi jelentősége van Móricz ahhoz a kevés nagy európai Író­hoz tartozott, akik az európai polgá­ri irodalom hanyatlása korában reá listák tudtak maradni és a po gári. demokratikus forradalom plebejus irá nyát kéovlse ve. hatalmas erejű tár­sadalomkritikát tudtak gyakorolni. Hangsúlyozta, hogy bár Móricz tár­sadalomkritikai regényeinek legtöbb, lében traqlkus a légkör, mégis, mind három írói korszakában ott vannak azok a müvek, amelyekkel az é.et szépségét és boldogságát próbálja hirdetni. Móricz Zsigmond — folytatta — szerette az é'etet, szerette az embert, békességet boldogságot szánt az ein. beriségnek. Legtöbbször ebből a vágyá­ból származnak gyönyörű szerelmi idilli­jei, nem pedig abból, hogy a valóság vé­res ellentéteiről megfeledkezett. Ez a vágy az idill, a harmónia, a szépség és boldogság után sokszor akadályoz­ta abban, hogy társadalomkritikája mindvégig következetes legyen. Más. részt ebben a vágyában éppúgy van előremutató vonás, mint népforradal­mi útkeresésében. Móricz kritikai realizmusával is, humanista optimizmusával is a mi elődünk, és útmutatónk a szocialista realizmus előfutárja. Ezen a mai ünnepélyen fogadjuk meg, hogy Móricz Zsigmond emlékét hozzá mé.tóan fogjuk ápolni. Ezzel kapcsolatban három fö kötelességünk van: I. Ki kell adnunk minél előbb össze, gyűjtött műveit, hogy népünk és szüle­fő új irodalmunk még jobban megismer­hesse. még többet tanulhasson tőle, 2. Meg kai.1 Írni Móricz Zsigmond élet­rajzát, amely művéhez és életéhez méltó és amelyben értékelnünk kell irodalmi munkásságát, a magyar tár­sadalom és a magyar irodalom fejlő­désében elfoglalt helyét és szerepét a maga teljességében 3. Meg kell mu­tatnunk Móric, Zaigmondot egész nagyságában a szabad „épeknek, hogv műve ne csak a magyar, hanem a nemzetközi demokratikus kultúránál« is szerves részévé váljon. Ami a Magyar Dolgozók Pártját és a Magyar Népköztársaság kormányát illeti ml teljesíteni lógjuk kötelessé günket Móricz Zsigmond emléke, éle te, munkássága iránt. Ezzel megnyitom az Irodalom törté, neti Társaság és az írószövetség mai emlékünnepélyét. Meleg szeretettel üdvözlöm külföldi íróvendégeinket, a német, a bolgár, a román, a cseh­szlovák írók küldötteit és mielőtt át­adnám a szót Darvas Józsefnek, ün­nepi beszéde elmondására, megkérem Kónya elvtársat, a, írószövetség fő­titkárát, a Szovjetunió írószövetsége üdvözlő táviratának a felolvasására. \ DÄV mérőhitelesíiő állomásának dolgozói befejezték 1952. évi tervüket Darvas József beszéde Tíz esztendeje hogy meghalt a niagvar prózairodalom eddig legna­gyobb alakja a kritikai realizmus haramia*. t>-hetsé<rii megtestesítője a felszabadulás előtti magvar való­ság döbbenetes erejű megmutató- ja: Móricz Zsigmond. Móricz Zsigmond hatalmas írói jelentősége mindenekelőtt abban áll. hogv általa, műveiben érte el a magvar széppróza eddigi legma­gasabb csúcsait Az volt ö nekünk — magyar mértékkel mérve — mini az oroszoknak Tolsztoj vagv Oogoly, vagy mint a franciáknak Balzac. Móriozot mindenekfelett a pa­rasztság sorsa érdekelte igazán szenvedélvesen. Nem a parasztság sorsa önmagában — hanem a pa­rasztság sorsa a nemzeti élet égé szében. Az egész magyar társada­lommal való összefüggésben. Akár a grófokról ir. a magyar fpudaliz. mos nagviirairól. akár a dzsentri- világ rothadását, pusztulását ábrá­zolja — a nézőpontja mindig pa raszti nézőpont. Ám mély demokratizmusát. írói nagyságát, realizmusa töretlenségét mutatja az hogv mindig, az élete végéig fejlődni, emelkedni tudott, hogv le tudott számolni a paraszti illu/iókka! $ el tudott jutni oda. ahol az úri világról szóló ítélete már egyértelmű, komoran, szinte forradalmian paraszti: Nem, nem jöhetnek onnan felülről szabadító erők... halál, pusztulás, öngyilkos ság, elcmésztő tűz legven a sor­suk, mint a feudalizmus romlott, korrupt szövetségeseit:. A „Hét krajcár" című novella volt az, amelv sok keresés, kínzó próbálkozás után — egv csapásra kiemelte az ismeretlenségből. Aho­gyan Adv lírája forradalmat jelen­tett költészetünkben, olyan torra dalmiun áj hangot hozott ez az írás próz a Írod a lm u ukbu. Izig-vérig realistu író. nem tud mást írni csak amit a valóság dik­tál, lépésről-lépésre elöreküzdi ma gát a valóság összefüggéseinek tisz­tább látása felé — * egvre jobban eltolja magától az öncélú irodalmi „Torma — forradalom“ kísértéseit. Az első imperialista háború is, amelyben mint haditudósító részt- vesz, mindinkább forradalmasítja: ez a nagy kataklizma mcgérleli benne a bizonyosságot, hogv ennek a rendszernek össze kell omolnia. Hogy mi jön utána? S bogvan? Nem tud rá felelni a háború vége felé megjelenő, sodróerejű regé­nyében, a Fáklyában sem, de ami­kor jón & lomul alum, odaáll a, íita­Mi lesz a parasztsággal?... Ez érdekli akkor is, mindenekelőtt. Járja az. országot, írja a cikkeit és sürgeti a földreformot. S mikor megjelenik a földreform törvénv. hozsannával fogadja.......végre any. iivi sok-sok ezer törvénycikk után, rcndeletek. parancsok, tiltó s az. egész életet nehezítő törvények után úgy hat. mint a mennyből jött angval hirdető szava: megszületett a Messiás! Ez lesz. az új honfogla­lás: ez lesz az igazi honfoglalás. A nép kezére kell jutni minden ter­mőföldnek.“ Beáll maga is agitátornak, szinte — szinte mér földosztónak: megír­ja a ..Földtörvény kiskátéját." S amikor gvőz a proletárforra­dalom. hogv meg is adja a paraszt­ságnak. amit a polgári forradalom csak ígért, — a proletárforradalom hívévé szegődik. Nem mint kom­munista, hanem mint a parasztság harcosa. A proletárforradalom bukása után súlyos és nehéz válság eszten­dei következtek Móricz, életében. Az ellenforradalom vad hajszát folytatott ellene. Az irodalomból kitagadták, az irodalmi társaságok kizárták. Írásait — a Nyugaton kívül — egyetlen lap sem közölte. De Móricz nem tört meg — nem lett áruló. Nemrégiben került elő egy eddig ismeretlen Móriez-'evél. amelyben ő ígv írt egyik debreceni ismerő­sének. a „l.égv jó mindhalálig“-róls ...A Nyilas Misi tragédiájában va­lóban néni a debreceni kollégium szenvedéseit írtam meg. hanem ...kommun után elszenvedett dől gokat.“ Abban a korban, amikor dühöngött a terror, umikor napirenden volt az árulás, amikor nehéz ködökbe ful­ladt a tiszta látás, amikor az elvek vására folyt, s előkelő magasságok­ba vonult az írók egv része, hogv ne sértse fülét u nép jaja, — mégis nagyon emberi, szép itt volt a Mó- riezé. Annál inkább, mert miiveiben egyre bátrabban, egyre rettent-hetet- lenebbü! tört a teljes igazság felé — e ez volt az igazi Móricz. Móricz roppant erejét töretlen demokratizmusát s nugv írói fele­lősségérzését mutatja, hogv túl tu­dott lépni a bizonytalan, tétova ke­resésen. Jária újra az országot, no­tesz a kezében » jegyzi, amit lát. „Kél nemzet van Mngvarországon — írja - u parasztság és az úri osztály és több mint ezer év vá lasztja el őket.“ Az „egyik nem- zet" a parasztság, csak riportjaiban s egyes novelláiban villan meg eb­ben ki ülőben — do egymás után jönnek az úri osztályt leleplező re­gények: a Kivilágos-kivirradatig, az Úri muri. Forró mezők. Forr a bor. Rokonok. Móricz ebben az időben újra meg­próbálja, hogy a műverin túl is, cselekvőbben is bekapcsolódjék a magyar élet formálásába. Babits- csa] eevtitt átveszi a Nyugat szer­kesztését. L'j írókat fedez fel, sáros csíz- májú parasztokat hoz a Nyugat fényes parkettjére... A Nyugat körül már-már a régi idők szenve­délyei kezdenek fellobogni. Mó- ric-zot egymásután tagadják ki, mint liazaárulót a nemesi várnic- gyek ... — Túz és víz: nem férnek meg egymás mellett — s Móricz kiválik a Nyugat szerkesztéséből. S ekkor, mint aki hosszú hosszú vándorlás után egészen hnzntalál: lemeriil a paraszti mély világba s egymásután következnek a nagy paraszt-regén vek — u Boldog em­ber, a Betyár, az Árvácska, a két Rózsa Sándor regény. Móricz soha olyan közel nem ju­tott a teljes igazsághoz, mint ezek ben az utolsó műveiben. Riete utolsó lióna.nin’han a ..hivata'o« Magyarország“ sajtója dühödt haj­szát indított ellene: fenyegették s kiátkozták. Tíz évvel ezelőtt, amikor temet­tük, csak nagyon kevesen álltuk körül koporsóját. Halála első évfor duióján ílain Péter pribékjei ólál­kodtak a sír körül — kommunisták­ra vadászva. Ma egv egész nemzet. — a szocializmust épftő Magyaror szag szabad népe tiszteleg nagy írója emléke előtt. A kérdésre, amelyre ő csuk kereste égőn a vá­laszt, •— a történelem megfelel. S mi: büszkék vagyunk rá, hogy ilyen nagy, haladó írónk volt élt alkotott. Művei most élnek csak igazán, — most jutunk el azokhoz, akik­ről s mindenekfelett, akikért szól­tak — s tanítják egész népünket Tanuljunk tőle. mi, utódai s örö­kösei, magyar írók. is! Tanuljuk meg úgy olvan megra­gadó művészi erővel ábrázolni a ini mai valósagunkat, ahogyan 6 áh j rázolla az akkorit. Tanuljuk meg tőle a nép, a linr.a forró «zéróidét és azt a nagy beleő eltökéltséget ami őt hajtotta, hogv nem #a iát írói elképro- léseihez akarta formálni a valót, hanem az. eleven valóságból igye­kezett választ túlélni arra. amit a nép, u történelem kérdezett. Járjnk, mint járná ő K ha kö-| /.öttünk lenne még az országot ét újuk, unit k, ma pacAncsal, ___ i A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói nem szűntek meg versenyezni az augusztusi felajánlá­sok telje*ité6c után som. A harmadik negyedévi terv teljo«itése közben már megtették felajánlásaikat a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom önné- póré. Ezzel kapcsolatban Blaszauer György CB-elnök és Molnár Gyűl* bér- -és termeié« felelős az alábbi levelet küldték szerkesztőségünkbe: „Vállalatunk területén az augusz tus 20-i munkaverseny sikeres befe­jezésével párhuzamosan dolgozóink a harmadik negyedévi terv teljesí­tése közben megtették felajánlásaik at november 7 tiszteletére is. Vál­lalatunk területén a mai napig 1"- dolgozó tett vállalást. Ezek közül a legjobbakat közöljük: A méröhitelesítő állomáson Köteles Ferenc okleveles sztahánovista méröhitelnsítő és Nagy Révész Dezső jelvényes sztahdnovista mérőhitele­sítő vállalták, hogy november 7-ig befejezik 1953. évi harmadik negyed­évi tervüket, s ezért párosversenyre hívták ki rgrpnást. Trafómühelyünkben 24 dolgozó kollektiv vállalást tett, mégpedig azt, hogy III. negyedévi tervüket 10 nappal a kitűzött határidő előtt fogják megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy hatvan darab trafó javítás he­lyett 66-ot végeznek el- Ezenkívül még 370 óra megtakarítást vállaltak az előirányzott 6805 normaórából, valamint 3.318 forint értékű anyagtneg- takarítást. Lakatosmühelyfínk dolgozói novem bér 7 tiszteletére 200 kiló hulladék és ócskavas feldolgozását vállalták. Legkimagaslóbb vállalást itt Muth Ödön és Krisztics Mihály segédmunkások tettek. Muth Ödön november■ 7-ig 100 kiló hulladékvasal akar feldolgozni, Krisztics Mihály segédmun­kás 70 darab alátét lemezt készít el. Ezeknek a dolgozóknak a példá jára vállalatunk többi dolgozói ** igyekeznek már felajánlásokat, tenni közeledő nagy ünnepünkre, soroza­tosan kötik versenyvállalásaikat, a harmadik negyedévi terv határidó előtti teljesítése érdekében. MOLNÁR GYULA BLASZAUER GYÖRGY bér és term. fel. ÜB-clnök.“ Molnár és Blaszauer elvtársak ezzel I kát 1« kü’dtek. Ennek a levélnek » a levéllel egyidőben még egy máéi. | szövege a következő: „A Déldunántúli Áramszolgáltató trlesitőátlomásának dolgozói, a nov seng első eredményeként elérték, ho órakor befejezték 1952. évi globális zói ez alkalommal valamennyien szta kezó átlagteljesítménnyel: Köteles Ferenc mérő szabályozó Nagy Révész Dezső „ Hajós Ödön mérő javító Pálfl Pál mérő javító Rakó Béla csomagoló Ezek a dolgozók érték el a leg a mérőhitelesítő állomásunk valamen Vállalat párti üzletigazgatósága hé ember hetedikére indított munkaver- gy 1952 szeptember 3-án délelőtt ti* tervüket. A hitelesítő állomás dolga- hánovisták lettek, néhányon a követ mel.“ 330 százalék 250 százalék 197 százalék 214 százalék 304 százalék jobb eredményeket, de ezeken kimll nyi dolgozója komoly dicséretet érdé­Több, mint nyolc és félezren tekintették meg a komlói tervkiállítást Augusztus 19-én nyílt meg Kom­lón, az új szocialista bányászváros­ban a baranyatnegyei tervkiállitás. Az eredeti terv szerint szeptember l.ig tervezték a nyitvatartásiit. A ki­állítás iráni megnyilvánuló nagy ér­deklődés azonban szükségessé lette, hogy idejét még egy héttel meghosz- szabbitsák. így lehetővé vált, hogy a komlói (folgozók még többet tanul­janak a terv eredményeit tükröző ké­pekből, modellekből. A megnyitás óta eltelt két hét alatt több, mint nyolc és félezer látogatója volt a kiállításnak. A szénbányászati tröszt dolgozói és az iskolák csopor­tosan látogatták meg, de naponta százakra volt tehető azoknak a bá. n íjászoknak, építőknek a száma, akik családjukkal egyenként keresték t$ a tervkiállitdst. A látogatókönyv bejegyzései ta­núskodnak róla, mennyien hagyták el gazdagabban és telkesebben a termet. • Strawl István ipari tanuló azt irta be névé mellé a könyvbe: „A kiáüj' tás szemléltetően -mutatja eredmé­nyeinket és még jobb munXára ser­kent". .. A kiállítást a napokban zárják, hogy a termei helyet adjanak a kom­lói bányásznapi kiállításoknak. A lá­togatók kívánságára, sürgető kéré­sükre azonban átviszik a megyeszék­helyre. a pécsi dolgozókhoz, majd végigjárja a kiállítás a járás, székhe­lyeket is. Egyt re több község csatlakozik a villányi járás községeinek begyűjtési versenyfelhívásához Szeptember 2án nz élenjáró vil­lányi járás községei versenybe szó­lították a megye valamennyi köz­ségét, termelőszövetkezeti, dolgozó parasztjait, hogy november 7-rc kö. sziirüljék ki a csorbát, amelv a 1 megye becsületén esett a gabona- begvúitésben. Vállalták a tnagtik részéről, hogy november 7-re az j őszieket 110 százalékban, a sertés 1 évi tervet 10 százalékban, a ba­romfi- és tojásbegyüjtési terveket pe. dig 90 százalékban teljesítik és széná_ , ban is behozzák a lemaradást. A siklósi járás régi versenytársa Villánynak és ígv elsőnek ültek össze a begyűjtési és mezőgazda­sági állandó bizottsági clpökftk. hogv megtárgyalják a soronlévő feladatokat és a verseny iigvét. Drávaszerdahelv község kezdemé­nyezésére a begyűjtési úllandóbi- zottsági elnökök személyükben vállalták, hogv mozgósítják a sik­lósi járás dolgozó parasztjait a be­gyűjtési versenv elfogadására és a vállalások túlteljesítésére. Ezt kö­vette a szigetváriak értekezlete, ahol Borskor János hnrvátherte- lendi állnndőhizottsúgi elnök elv­társ kezdeményezésére indultak harcba a szigetvári járás községei a begyűjtési tervek teljesítéséért. A mohácsi járás valamennyi köz­sége csatlakozóit már a verseny- kihíváshoz. A verseny során n begyűjtési és mezőgazdasági bizottsági elnökök vállalták, hogy összekapcsolják az. őszi kapások betakarításának és begyűjtésének a kérdését, vala mint az őszi mezőgazdasági mun­kák határidő előtti elvégzésének kérdéséi. A begyűjtési állandó bi­zottsági elnökök személyes példa- mutatással igyekeznek a jó ered ménvekrt elérni. így a kistamási kMgxüJtéai huotUáa alnAkft, Bagoly elvtárs kijelentette: „f.n magam személyesen teljesítek előbb min­dent, első voltom a gabonában. sertésben, első leszek a kukoricá­ban is és így van bátorságom oda­állni a község dolgozó parasztja' elé, hogy kövessétek példámat * hazáért és a békéért.“ Felújultak a régi párosversenyek cs a régi versenytelekhez egy sor új I* társult. Patapoklosi és Somogyapáti között fe'.újú.t a verseny, Horvát- hertelenden a megye legjobb béke­harcos községe címéért harcolnak é* el akarják ragadni Nagyvátytól az gr söséqet felújította versenyét Kémes és Sámod, de ugyanígy volt ez a többi járásokban is. A verseny eredményeképpen at eddig elhanyagolt szénabegyüjtés i* megmozdult és ebben Cun község ér­te cl a legjobb eredményt a maga 250 százalékos teljesítésével, de no­vember 7 e tiszteletére még ezt ’* megjavítja 10 százalékkal. De hall- n-attak az értekezleten Márlagyűd, Blrján, Olasz, Ujpetre községek kü'* döttei, akik a szénabeadásban o.Y messze hátul vannak, hogy óriási erőfeszítéseket kell tenniük, hogy utolérjék a* élenjárókat, A verseny során újból megszülettek a funkcionáriusok iránytmutató pél­damutatásai így Páli Józ»et kővágó- tőttósi tanácselnök, elsők közt telje- áttette sertésbeadását és követik ő‘ a község ' lakosai A napraforgóba• adásban ú felélénkül a verseny. Mat­ton Lajos véméndi dolgozó paraszt 159 százalékban teljesített, Schmiá- János tzökédí dolgozó paraszt 12/ százalékban, de még mindig nem érték utol Gömöri Pál baranyaszent­gvörgyi kisparasztot, aki 200 száza* 'ókban teljesítette napraforgóbeadását és kijelentette, hogy mint mindig», most is 200 százalékban fogj» tolj*" altéin kukoricabeadAaát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom