Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1952-09-06 / 209. szám
1952 SZEPTEMBER 6 NAPLÓ SZILVÁS ISTVÁN MŰVEZETŐ Szilvás István, a porc plángyári egységes pártvezelőség tagja, alacsony barna pmbcr. 52 éves, ebből 17 r.t a régi „Zsolnay.gyárban“ robotolt le. Azelőtt a munkát kínos tehernek érezte csak. A felszabadulás után változott meg a helyzet — hamarosan élmunkás lett. Jó munkájáért csoportvezető, majd művezető lett.---------------------- ' - mondja ,4 rrn nem gondnl'nm _ hogy ve m tudom elvégezni munkámat. Twltam: segítenek. Más gondjaim voltak. Mi főleg csöveket gyártunk. 100, 200. 500 miliméteres égetett csöveket. Az ötéves terv beindult és én tudtam, sok csövet kell gyártanunk ezután. Mi pedig csak négy-öt kemencét égettünk, ennyit pedig a tőkés rendszerben is megcsináltunk. Tudtuk, hogy ilyen teljesítménnyel ötéves tervet teljesíteni nem lehet. Ezért harcba indultunk a „tőkés határ ellen". A harc sikere jórészt Szilvás elvtárs/ól függött. Tudta, hogy csak öntwlatos. politikaiag képzelt dolgozókkal képes a tervet teljesíteni. Éppen ezért a műszaki magyarázatokat nem különíti el a politikai agitációlól, mert a kettő nagyon is összetartozik. Ha elhanyagoljuk a politikai nevelő munkát, különválaszt jttlc a szakmai tanítástól, akkor kevesebbet és rosszabbul termelünk. Ez nem jelenti azt, hogy minden műszaki utasítás és magyarázat mellé odacsapunk egy adag politikai frázist, .az több kárt csinál, mint hasznot. Szilvás elvtárs amit mond. tetteivel ií alátámasztja. Nemcsak szavakkal, hanem elsősorban saját példáján keresztül nevelt a dolgozókat.--------;----1 a Szt.ihánov Hu nt I» odamegy __________Béke-brigádhoz. Azok százas nyerscsöveket készítenek. Szilvás megáll előttük, kicsit lehajol és azt mondja nekik: — Egyenesítsétek ki a csövet, mert görbe... A brigád tagjai kiegyenesítik a csövet, megtörlik izzadt homlokukat majd elmondják, hogyan segítette őket Szilvás elvtárs ahhoz, hogy sztahanovista brigád legyenek. _ 1950-ben még csak négy-öt kemencét égettünk — mondja Mutter linos, a pártcsoporlvezelő. — Világos, hogy tűi kellett ezen jutnunk, lie hogyan* A kemencében tűi sokáig htek ki a csövek... 85—00 óráig... s emiatt egy héten általában csak egy égetést, tudtunk megcsinálni. Ezt « hosszú égetési időt le kellett redukáln unk. Ez azonban még nem volt elég. Ha az égetési idői le tudjuk rövidíteni— gondoltuk — többet tudunk égetni, de ehhez több nyers- csövet kell gyártanunk. Ez is ment volna, csak a szárítással volt baj. Zsolnayék nem az ötéves tervnek, hanem saját hasznuknak építették a gyárat. Nekik úgy volt jó, hog'' a gépből kikerülő nyerscsövek két hétig száradjanak, nekünk azonban ez kevés volt. Azon gondolkodott brigádunk. honvan tudnánk a szárítási időt lecsökkenteni? I .. i azt a javasolta a I I ingádnak, ~ ________ hogy a préselőgéptőL mindjárt a szántóterületre vigyék a nyers csöveket. A brigád tagjai, bár minden vágyuk az volt, hogy a szárítási időt lecsökkentsék, ezt <j javaslatot bizalmatlanul fogadták. Nem hittek benne. Annyit azonban mégis megtettek, hogy egykét darabot a kemence mellé vittek. A próba kitűnően sikerült. Ezután már az egészet a kemence melletti szárítóhelyre vitték, s a nyerscsövek a régi két hét helyett egy nap alatt megszáradtak. így érték el a kilenc, sőt tíz kemence égetést. A brigád sztahanovistává lett. Ez a diadal még jobban összeforrasztotta a sztahanovista brigádot és Szilvás elvtársat. Egész családias légkör alakult ki. Ennek azonban hátránya is volt és részben még ma is van: Szilvás elvtárs nem akarja a családot „megbántani" — és a többi dolgozókat se. Nem elég erélyes a dolgozók felé. A vezetőnek elősorban példamutatóan kell dolgoznia, nevelnie kell a dolgozókat úgy. mint Szilvás elvtárs. de emellett, ha kell erélyesnek is kell lennie. Szilvás elvtársból azonban hiányzik ez az elengedhetetlen rezein türtént tűi tulajdonság. Az erélytclenség nem tréfa, mert selejt lehet belőle. meg a savkádaknál. ____________ötéves tervünkben ro hamosan fejlődik vegyiiparunk. Mind több savkádat kell készítenünk. Ennek egy részét a pécsi Porcelán- gyárban készítik el. Neki is álltak a munkának, de hiba csúszott bele. Előfordult még olyan is, hogy a kéme necébe rakott 12 hatalmas samott- kád közül 11 selejt lett. A gyárban már olyan hangok hallatszottak, hogy be, kell szüntetni a savkádak gyártását. — Az ötéves tervet nem lehel abbahagyni — mondotta mérgesen és erélyesen Kárpáti üzemvezető — ő már erélyes — és nekiállt gondolkozni, hogy mi lehet a selejt oka. Szilvás elvtárs már tudta, hogy mi lehet a selejt oka: a kocsi. A kádakat tömöttgumis háromkerekű kocsin szállították a kemencékhez. A tömöttgumikerék túl rázós volt, a kád széle láthatatlan megrepedt és ezt csak az égetés után vették észre. Az ugyanazon műhely alsó részlegében dolgozóknak már pumpált, levegöpárnás kocsijuk volt: ez kellett volna ide is. Szilvás elvtárs kérte is tőlük, de azok kurtán csak azt felelték: — Nekünk is kell! — és nem adták oda a kocsit és Szilvás elvtárs ebbe belenyugodott. — De nekünk még fontosabb most! — mondotta Kárpáti elvtárs és nagyon is igaza volt. A kocsit végül megkapták, a selejt pedig megszűnt. | Szilvás elv- \ társat. Bizszeraik a dolgozók nak benne, de ugyanakkor elvárják tőle, hogy ha kell, legyen erélyes is. Nem akarják, hogy erélytelensége újra seleitté váljon és elvárják tőle, hogy olyan vezetőjük legyen, akit az energikus erélyességében is példaképül láthatnak maguk előtt, — mert a vezetőnek mindenütt jó példával kell elől jár ni. Már „mesterkedik,, a kulák Gödrén Sárvári Fülüp kulák megkerülve u tanácsot, engedély nélkül felszedett 14 mázsa burgonyát és azt feketén akarta értékesíteni. A tanács ébersége azonban leleplezte a dolgozók ellen spekuláló kulákot, uz engedély nélkül felszedett burgonyát elkobozta és a kulák ellen az ügyészségi eljárást megindította. A dolgozók követelik, hogy akkor, amikor a község dolgozói eleget lesznek az előírásoknak példamutatóan, tanítsák rendre a dolgozó nép türv- nyeit szabotáló és feketepiacra spekuláló kulákot. „Pécs jövője. Az a körülmény, hogy a város gazdasági helyzete ma nem bír cl beruházásokat, még nem jelentheti sem a koncepciók elejtését, sem a stagnálást.. . Aki a jövő kontúrjait rajzolgalja. bármilyen rózsaszínű szemüvegen át nézze is egy város és lakóinak életfolytatását, nem tud szabadulni attól a képtől, mely az általános elszegényedés révén a nyomorgók seregét növeli és sötét színfoltokat jelez egy boldogabbnak vélt jövendőben... Az ezen s kérdésen való meditálás önkéntelenül veti fel egy modem hatalmas szegényház felépítésének gondolatait. Egy olyan szegényházat, amelynek lakójának lenni nem jelent megaláztatást és szégyent .. Ennek a szegényotthonnak megteremtése kétségtelenül súlyos feladatot jeleni a mai időkben, de nem jelent lehetetlent." (Dunántúl, 1932. február 17.) „Tömegek jövője: a szegényház. Ha a viszonyok nem változnak, minden második ember koldusbotra jut. — Hozzászólások a városi szegényház építésének gondolatához .. Egyik kisiparos leveléből idézzük a következő sorokat: „ .. .Akármilyen szomorú is. de tudomásul kell vennünk, hogy életünk végén közellátásra szorulunk, mert ma a mindennapi kenyeret sem tudjuk megkeresni, semhogy a jövőre gondolhatnánk...“ Néhány sor egy másik levélből: „Aki őzt hiszi, hogy tíz-tizenöt év múlva egész tömegek szorulnak maid Pécsett közellátásra, az tisztán lát és csak egy fájdalmas igazságot vetett felszínre. Nem azt akarjuk, hogy mondjunk le minden reményről, de nem akarjuk fejünket homokba dugni. Legyünk elkészülve « legrosszabb ra. A mai városi szegényházak befogadóképessége olyan csekély, hogy mint komoly karitatív intézmény a mai szörnyű nyomor eliminálására és a jövő ilyen feladatainak vállalására teljességgel alkalmatlan ... ... hálásak vagyunk a gondolatért, amely már most küzd n jövőben ránk váró nyomorúság ellen." Egyik levélíró megjegyzi, hogy ..ha a viszonyok így folytatódnak, Pécs lakóinak nagyrésze a szegényházba kerül', maid sürgeti a tervezett szegényház felépílését azért is, mert az munkaalkalmat jelent. Egyik olvaj sónk nyugdíjasok menházát sürget, Hojivan harcolnak a pécsi Bőrgyár rfo’gozói, szakszervezeti és műszaki vezetői az (izem kollektiv szerződés végrehajtásáért ? A kollektív szerződés slkere.s tel teítésének legfőbb biztosítéka: a rendszeres ellenőrzés. Ehhez azon- , Wi alaposan ismerni ke.) a kollektív szerződést az üzem alkotmányát. A Pécsi Bőrgyárban a kollektiv szerző^ dés végrehajtásáért felelős funkcio- í-áriusok jól ismerik és állandóan tanulmányozzák a kol ektiv szerződést. * igyekeznek egyre jobban megismertein! azt a dolgozókkal is. A Bőrgyár minden műhelyében ott találhatjuk kifüggesztve azt a piros fedelű füzetet, amelyben a dolgozók, » szakszervezet és az igazgató egyéránt kötelezték magukat az általuk kitűzött feladatok végrehajtására. — Ezenkívül az üzemi bizottság gondos, boáik arról, hogy minden hónapban elkészüljön az úgynevezett ,.kollektív naptár", amelyben telsorolják az esedékes hónapban lejáró határidőket. Ezeket a ..naptárakat" az üzem minden műhelyében kifüggesztik s a dolgozók ezen keresztül is ellenőrizhetik a végrehajtást. Az üzemi bizottság ezenkívül minden hónapban napirendre tűzi a kollektív szerződés ellenőrzését az DB üléseken, hetenként pedig összeülnek a gyár igazgatójával, hogy megbeszéljék a kollektív szerződés végrehajtásának fel. adatait. Legutoljára hétfőn tartottak közös megbeszélést amelyen az üze. mi pártbizottság képviselői is megjelentek. s javaslataikkal segítséget nyújtottak abban, hogy az iqazga'ó elvtárs az elmaradt olajtároló módo éítást, viztelenltőgép áthelyezését az apróbőr üzemrészbe és a cseresi víz- telenítőgép hengergumizását két hé *en beiül elkészíttethesse. A Bőrgyár kollektív szerződése 1952 július elsejétől, 1953 év mór. eins 31-ifl érvényes. A szerződésmegkötésétől az eddig eltelt idő alatt mindössze a lent említett három kötelezettség teljesítése húzódott n] határidőn túlra, külső gátló körülmények miatt. Ezeken kívül nz üzem Igazgatója minden kötelezettségét téliesítetté. Van arra is példa, hogy a szerződés egy.egy pontját határidő előtt teljesítette Például a cseresi zuhanyozó, vfz- és oözvezeiéket július 30 helyett július 10 én adta át ren_ keltetésének. Az üzem igazgatója a kollektív szerződést valóban az üzem alkotmányának tekinti. Ha nem járna élen jó példával, a dolgozók sem teljesítenék becsülettel ígéretüket előírtakat. Fodor elv társék értesítik az UB-t, a dolgozókat és az igazga tót, mikor jár le egy egy fogadalom határideje, hogy ne legyen hiány. A dolgozók is betartják a kollek- A műhelybizottságok olyanféeképpen tív szerződésben vállalt pontokat, A foglalkoznak a kollektív szerződéssel, kazánfűtők például már túlszárnyal- hogy ták a szerződésben írt fogadalmukat és tíz százalék helyett közel 14 százalékos szénmegtakarítást értek el. A Nazarova-mozgalomba ugyancsak bekapcso.ódott az üzem dolgozóinak Ezek a felolvasások mindig felkeltik nyolcvan százaléka, a kollektív szer-|„ . , .... 1,,,,.., „ zódésben írt fogadalom szerint. 0 dol3ozok érdeklődését és arra serebéd után (e o'vasnak belőle ery-epy szakaszt. A vállalaton belül egy kollektív szerződést ellenőrző bizottságot alakítottak. A bizottság vezetője Fodor György elvtárs. A bizottság tagjainak az a feladata, hogy ellenőrzést gyakoroljon az DB. az igazgató felett: teljesítik e a kollektív szerződésben kentik őket hogy teljesítsék fogadalmukat. Ennek eredményeként teljesítették júliusban 110,1 százalékra tér vüket. Igen eredményes volt az üze_ mi bizottság munkája is ezen a területen, mert a kollektív szerződésben meghatározott 80 százalék helyett a dolgozóknak ma már 93 száza, léka dolgozik versenyben, s a páros verseny mozgalmat is kiszélesítették. A trijiíOji színezésénél azonban biba van mert az üzemi bizottság nem telje, siti rendszeresen azt a vállalását, amelv szerint havonta egy, decembe rig bezárólag pedig összesen hat brigádot keld szervezniük. Eddig csak a Rákosi brigád alakult még meg, de ez még nem elegendő, mert eddig már két brigádot kellett volna alakítani, a szerződés megkötése óta. A gyár pártbizottsága időnként foglalkozik a kollektiv szerződés ügyével, de ez még nem elég. Rendszeresíteni kell az alapszervezetek- ben azt. hogv Bukovácz Lajos elvtárs, alapszervi párttitkár példájára, minden párlalapszervezetben tűzzék napirendre a kollektív szerződés kérdé seit, ellenőrizzék rendszeresen a szak. szervezet és az igazgató ezzel kapcso. latos munkáját. ami körülbelül egybeesik azzal a* elgondolással, amely a szűkös anyagi viszonyok közé került aggok közel- lásáról nem megszégyenítő formák között akar gondoskodni. Egy harmadik levél a szegények otthonának létesítését, elsőrendű feladatnak jelöli és ugyanakkor a nyomor és munkanélküliség enyhítésére a beígért iskolák megépítését sürgeti.“ (Dunán, túl 1932. február 18.) A „Dunántúl“ vezércikke 1932-ben és uz olvasók beküldött levelei egv- behangzóan azt tükrözik, hogy sem az ój.sásirók, .sem az olvasók nem láttak egyebet, mind a mélységes reménytelenséget, ha városunk jövőjéről volt szó. A legtöbb, amit a jövőtől reméltek, egy új szegényház építése volt. Milyen reményekkel nézhetünk ml, a szoeiallzmust építő haza dolgozót városunk jövője elé? Vegyük csuk a legközelebbi jövőt, az 1953-as évet: A jövő évben a várost tanáén igyekszik megoldani Pécs egyik évről- évre visszatérő problémáját, s vízhiányt. 2,800.000 forintot fordítunk vízkutntásra. négy új kút fnrására és a vízhálózat — különösen a meszes! vízvezeték — kibővítésére, leépítésre több, mint fél millió forintot fordítunk, ebből elsősorban s Deák ulea folytatásaként megnyíló új niest nyitja meg a város. A belkereskedelmi minisztérium kiküldöttei már ebben az évben lejöttek Péesre és fölmérték a lehetőségét az előreláthatólag a* 1953. évben megépülő troleybusz-járat nak. A troleybusz körülbelül 15 20 millió forintos költséggel létesül, ezen belül 6 kilométeres légvezeték épül és 20 darab kocsit kapunk. Az új köz. lekedésl eszköz a bányavidéket köti össze a várossal, járata a Negyvennyolcas-térről indul és a pérsazabolcsi Hősök terén végződik. Az 1953-as év sokszáz új lakást ad Pécsnek 600 újabb lakás épül Ujme- szesen és a bányavidéken, 200 pedig a városban. Ezenkívül tovább folyik a szövetkezeti társasházak építése is: legalább kél-bároin társasház épül 1953-bun 64—96 lakással. Az egészségügy terén nagyjelentőségű lesz a Munkácsy- és Elirdő- utcn sarkán megnyíló új klinika, melyet már e/év végén megkezdenek átépíteni a volt járásbíróság épületéből. Az új klinika a belgyógyászati és sebészeti ágyak megszuparodásával párhuzamosan lehetőséget nyit a kórtani Intézet jobb elhelyezésére és a kutatómunka szélesebb alapokra helyezett folytatására. A sportolók számára is hoz újat a negyedik tervév. A gyárvárosi kuí- túrház mögött többmilliós költséggel megkezdik a 25.000 nézőt befogadó bányászstadion építését. A labdarúgó- pálya még ebben az évben elkészül, de ezen túlmenően az új sportstadion ban minden sportig megtalálja a helyét, az úszástól kezdve egészen a* atlétikáig. A kulturális beruházások közül leglényegesebb az Idén megkezdett meszes! négytantermes iskola mellé épülő nyolctantermes iskola. Ez az iskola már el tudja látni a gyorsan növekvő l'jmeszes diákjainak oktatását és Így a gyárvárosi kiiltúrház a következő évben már betölti eredeti, kultúrntthonriilvatását. Csak néhány kiragadott képet adtunk Itt Pécs legközelebbi jövöjérőt Ez a jövő azonban — mini e kiragadott példákból is láthatjuk — gyogö és jogos optimizmust vált valamennyiünkből, akik ennek építésnek részesei vagyunk. ráki Ahol nem megy minden úgy, mint a karikacsapás A legutóbbi Központi Vezetőség ülésén elhangzót; Horváth Márton clvtárs nagyjelentőségű beszéde, hosszú időre megszabta pártszervezeteink feladatát. Egyik legfontosabb fel“ adatunkat az ellenség elleni kíméletlen harcban jelölte meg. Figyelmeztetett bennünket arra Horváth elvtárs, hogy a ku-'ákok más és más módszerekkel igyekeznek ártani a szocializmus építésének. Hogy mennyire igaza van Horvá.h e.vtárs- nak, azt bizonyítja a villányi Uj Alkotmány tsz bon a közelmúltban lezajlott eset is, amelyről így számol be Greiner Márton elvtárs tudósítónk: „Szeptember másodikára a tsz vezetősége gyűlést hívott össze. Máskor is elő volt készítve meg volt szervezve a gyűlés, de ilyen ,,mozgalmas" előkészületre nem emlékszem, mint amilyen ez volt. Már előtte való nap éreztette az agitáció hatását: „Ott leszünk mindnyájan a gyűlésen“ — lehetett hallani a tsz dolgozóitól. Mindenki leszült figyelemmel várta a be- például így agitált: „Majd meglátják, mi lesz számolótól, hogy vájjon mi is lehet az a különös dolog. Hisz a tsz előtt álló soronkövetkező leiadatokat nem tartották olyan „különös" valaminek, mert a legtöbben ismerik a rendeletet, amely pon. tosan megszabja az őszi munkákkal kapcsolatos feladatokat De nem kellett sokat várakoznia a hallgatóságnak. Kanizsai János —• akit egyébként becsületes embernek tartottak az egész ia- luban — kért szót, hogy elmondja mindazokat, melyeket hosszú idő óta préseltek fejében azok a kulákok, akiket a májusi taggyűléskor ebrudal- lak ki a tsz bői. Kanizsai magából kikelve alap*•*» "o*—<mss;«" növekvő állatállomány részére épített gazdasági épületek is. A hizlalda, sertésjíaztató, csirkelarm, stb. Mi ebből a tanulság? — iolvtatódik a levél. Az hogy a tsz pártszervezetének nem szabad nyék közt kell tengetnie életét.“ Ez persze nem Így áll. A tagság szemébe olvasta az igazságot és konkrét számokon keresztül bizonyította be azt, hogy ilyen jövedelem, ilyen élete a tsz paraszt jóinak még nem volt. Czigler János, Danhauer János, Fuksz József és a többi tsz tagok például ebben az évben már 690 munkaegységet szereztek családjukkal és ennek eredményeként csak búzából több, mint 10 mázsát szállíthattak haza, nem számítva a többi termény után járó meny- nyiséget és azt a pénzösszeget, melyet még Nem. Ez az eset arra, ligyelmeztet bennünket annak ellenére, hogy a májusban kizárt négy kuláknak már semmi köze a szövetkezethez — romboló munkájukat mégis lolytatni akarják, támaszkodva a kanizsaijánosokra, akik politikailag képzetlenek. A pártszervezet sürgősen számolja lel azt az eluralkodó káros nézetet, hogy „most már megy minden, mint a karikacsapás “ Ez távolról sem így áll. A kizárt kulákok Szenk József Bartonicsek Antal, ilj. Kemény Lajos, nem nyugszanak bele oly egyszerűen a vereségbe. kai éberebbeknek kell lenni, hogv az ilyen és akarta b’-,rrn'dtoni. hogy a szövetkezeti gazdálkodás csak tönkreteszi a dolgozó parasztokat, mert a tsz nem képes lejlődni. Ez is természetesen a kizárt kulákok nótája, melyet Kanizsai minden szórendi változással átvett Hogy mennyire nem így átl a kérdés, az legjobban látható az Vj Alkotmány tsz fejlődésén. 1948 ban összesen nyolc hasonló kulákmesterkedéseknek időben elejét lehessen venni. A kanizsaijánosokat pedig lel leéli világosítani, hogy azok is minél rövidebb idő alatt ugyanolyan munkásokká válhassanak, mint a többi becsületes tsz-tag. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a Központi Vezetőségen elhanq. tehene, öt lova volt a tsz-nek, míg a jelenben zott útmutatásokat a gyakorlatban is alkalmazzuk van 59 szép szarvasmarhája, 28 lova és 222 drb GREINER MÁRTON szép sertésük. Ehhez tartoznak lermészetesen a villányi tudósító.
